Időállapot: közlönyállapot (2007.XI.14.)

2007. évi CXXV. törvény

a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról * 

1. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

„(1) Az Szja. tv. 45. §-ára is figyelemmel, e törvény alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amely a magánszemély adóbevallásában vagy az azt helyettesítő adómegállapítás szerint az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után fennmarad, feltéve, hogy a magánszemély

a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, illetve amennyiben a bevallás adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak megfizetésére előírt határidőig, vagy

b) az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása esetén az adó megfizetésére előírt határidőig, vagy

c) az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a magánszemély az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette.

(2) Az adó abban az esetben is határidőben megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben benyújtott bevallásában vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításában az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.

(3) Az adó abban az esetben is megfizetettnek minősül, ha a bevallásban vagy az azt helyettesítő adómegállapításban a fizetendő adó összegeként - az összevont adóalap adójának összegéből az Szja. tv. 45. §-ában említett kedvezmények és átutalások levonása után - nulla forint szerepel.”

2. § Az Szftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Ha a magánszemély a befizetett adójának legalább egyik egy százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ezer forinttal növekszik, és a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig

a) az adóhatósági ellenőrzés nyomán hozott - az adó összegének növekedéséről szóló -jogerős határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy

b) a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.

(2) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegről. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többlet-adóbefizetés egy százalékának megfelelő összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege.

(3) Ha a magánszemély rendelkező nyilatkozatot tartalmazó adóbevallásának módosítása, önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az összevont adóalap adójának az Szja. tv. 45. §-a szerinti kedvezmények levonása, illetve átutalások teljesítése után fennmaradó részére kevesebbet állapít meg a bevallott, illetve megállapított összegnél, akkor a különbözetnek az 1. § (4) bekezdésének a)-b) pontjában rögzített hányadát - ha az kedvezményezettenként legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára már megtörtént - az adóhatóság határozata alapján a magánszemélynek meg kell fizetnie. Az adóbevallást helyettesítő adómegállapítás esetén a különbözet megfizetése akkor terheli a magánszemélyt, ha az általa adott adatszolgáltatás hibás volt.”

3. § Az Szftv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban vagy az azt helyettesítő adómegállapításban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. §-ban meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget.

(2) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egyházi kedvezményezetteket megillető támogatást az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalja át. A 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget az Országgyűlés által meghatározott célok megvalósításában illetékes költségvetési fejezetek felügyeletét ellátó szervek a 6. § (9) bekezdésében előírtak szerint eljárva használják fel.

(3) Az (1) és (2) bekezdések szerinti utalás nem teljesíthető, amennyiben összege kedvezményezettenként nem éri el a 100 forintot.”

4. § (1) Az Szftv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett

a) azon

aa) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és

ab) alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, továbbá

ac) kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben az aa)-ab) pontban foglalt feltételeknek egyébként megfelel -, kiemelkedően közhasznú szervezetként

jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik;

b) a Magyar Tudományos Akadémia;

c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);

d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 2. és 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény:

1. Magyar Állami Operaház,

2. Magyar Országos Levéltár,

3. Országos Széchényi Könyvtár,

4. Magyar Nemzeti Filmarchívum,

5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;

e) az országos szakmúzeumok;

f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;

g) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény.”

(2) Az Szftv. 4. § (2) bekezdésének c)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában megjelöltek közül kizárólag az a szervezet lehet kedvezményezett, amely]

c) alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Ksztv. 4. § (1) bekezdésének d) pontja - ezzel összefüggésben a 26. §-ának d) pontja - szerinti feltételnek, és

d) nyilatkozik arról, hogy a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat időpontja között nem volt olyan lejárt esedékességű köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és

e) nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja;

f) az (1) bekezdés ac) pontjában meghatározott kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet a szerződés másolatának az adóhatósághoz történő becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel kötött szerződés alapján végzi.”

5. § (1) Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában kedvezményezett:]

b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által - a felhasználásért felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként meghatározott - legfeljebb két cél.”

(2) Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó egyházat - a rendelkező nyilatkozat éve első napja előtt benyújtott kérelme alapján - az állami adóhatóság technikai számmal látja el, amennyiben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól, illetve az illetékes bíróságtól kapott információk alapján az egyházat jogerősen nyilvántartásba vették. Amennyiben a technikai szám kiadását az állami adóhatóság megtagadja, az egyház az erről szóló határozat bírósági felülvizsgálatát 15 napon belül kezdeményezheti. Az illetékes bíróság 15. napon belül - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályainak megfelelő alkalmazásával - lefolytatott nemperes eljárásban hozza meg hatályban tartó vagy hatályon kívül helyező határozatát. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.”

6. § Az Szftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklete I. fejezete B) pontjának 2. b) alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat)

a) önadózás esetén az adóbevallási nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóbevallási csomagjában elhelyezve, vagy

b) munkáltatói adómegállapítás, illetve az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó nyilatkozat munkáltató által történő továbbítása esetén a munkáltatója útján, vagy

c) adóhatósági adómegállapítás esetén a nyomtatvány részeként, vagy lezárt, saját adóazonosító jelével ellátott borítékban az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozatához csatolva, vagy

d) az adóbevallás és az adóhatósági adómegállapításról szóló nyilatkozat elektronikus úton történő benyújtása esetén elektronikus űrlapként elektronikus úton - kivéve, ha a magánszemély nem maga készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére meghatalmazást nem adott, vagy

e) az a)-d) pontokban meghatározott bármely esetben, de az ott meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott postai borítékban személyesen vagy postán juttatja el az adóhatóságnak.

(2) Amennyiben a magánszemély az (1) bekezdés a)-d) pontjában és az e) pontban meghatározott módon is benyújtja a rendelkező nyilatkozatát (nyilatkozatait), azt a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) kell figyelembe venni, amely az a)-d) pontokban meghatározott módon érkezett. A rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon feltüntethető az adózó neve és lakcíme is.

(3) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt. A munkáltató kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazoló aláírását. A munkáltató a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.

(4) A borítékon és a rendelkező nyilatkozatban feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek, és ennek megfelelő védelemben részesülnek, azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóság kizárólag

a) a (6) bekezdésben említett jogvitá(k)ban eljáró felhatalmazott személyeknek engedhet betekintést;

b) a saját adataira és rendelkező nyilatkozatának tartalmára vonatkozóan ad a magánszemélynek tájékoztatást;

c) a javára utalt összegekre vonatkozó felvilágosítást közöl a kedvezményezettel.

(5) Az adóhatóság - az elektronikus űrlapon érkezett rendelkező nyilatkozat kivételével -

a) a borítékot és a benne elhelyezett rendelkező nyilatkozatot, illetve

b) a rendelkező nyilatkozatnak az adózó nevét és adóazonosító jelét - ennek hiányában adószámát - tartalmazó részét és a kedvezményezettek megjelölését tartalmazó perforált részét a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték, illetve az adóbevallást, adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatot tartalmazó boríték felbontásakor egymással megegyező azonosító kódjellel látja el. Az adóhatóság azokat egymástól elkülönítve - ugyanazon személy(ek)nek egyidejűleg hozzá nem férhető módon - dolgozza fel, ellenőrzi, illetve őrzi. Az adóhatóság informatikai rendszere az elektronikus űrlapon beérkezett rendelkező nyilatkozat adatait a bevallástól elválasztja és kódjellel látja el. Az adóhatóság az elektronikus űrlap feldolgozása során elkülönülten kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezettek adatait.

(6) Az adóhatóság csak

a) a rendelkező nyilatkozatok teljesítését érintő jogvita esetén - a jogvita jogerős határozattal történő lezártáig -, az abban eljáró személynek, illetve

b) a 2. § (1) bekezdésében meghatározott többlet kiutalásakor, a 2. § (3) bekezdésében, valamint a 6. § (5) bekezdés utolsó mondatában meghatározott eljárás során

engedélyezheti az egymástól elkülönített adatok kódjel alapján történő összekapcsolását.

(7) Az adóhatóság az (5) bekezdésben említett őrzési kötelezettsége a 6. § (1) bekezdése esetében a rendelkező nyilatkozat évétől, a 2. § (2) bekezdése és a 6. § (6) bekezdése esetében a rendelkező nyilatkozat évét követő évtől számított ötödik év végéig áll fenn. Az őrzési kötelezettség ezt meghaladóan is fennáll, az ezen időpontig megkezdett - a (6) bekezdésben említett - jogvita jogerős lezárultáig. Ezen időpontot követően a borítékokat és a rendelkező nyilatkozatokat, illetőleg az elektronikus űrlap adatait, továbbá az adatbázis rendelkező nyilatkozatokkal kapcsolatos adatait meg kell semmisíteni.

(8) Az adóhatóság a magánszemélyek saját érdekkörébe tartozóan érvényes rendelkező nyilatkozatai alapján minden év szeptember 1. napjáig felhívja a 4. § (1) bekezdés szerinti kedvezményezettet a 4. § (2) bekezdésében meghatározottak 30 napon belüli teljesítésére. A felhívást a kedvezményezett levelezési címére, ennek hiányában székhelyére kell megküldeni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 66-67. §-ának rendelkezései irányadók.”

7. § (1) Az Szftv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett részére a 4. § (2) bekezdésében előírt nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át, figyelemmel az 5. § (8) bekezdésére és e § (7) bekezdésére is.”

(2) Az Szftv. 6. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket összegszerűen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - az átutalást követő naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. Amennyiben az adóhatóság a 7. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből. A közleményekre az állami adóhatóságnak az 5. § (7) bekezdése szerinti őrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja. A miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következő évi közlemények nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek tartalmáért ő felel (a továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.

(4) Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az 1. § (5) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján

a) a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről, az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá

b) a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról.

Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig legalább két országos napilapban és internetes honlapján közzéteszi.

(5) Az állami adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad

a) kategóriánként összesítve a 4. § (1) bekezdésében nevesített kedvezményezettekről és az őket megillető összegekről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról, továbbá

b) a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megillető együttes összegéről és az érvényesen rendelkezők számáról,

c) a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettek nevéről, technikai számáról, székhelyéről, az adott évi rendelkezések egyes kedvezményezetteket megillető együttes összegéről és az érvényesen rendelkezők számáról.

A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás megtörtént, a tájékoztatást az állami adóhatóság honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza. Az állami adóhatóság biztosítja a b) pontban foglalt adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás, -rendszerezés céljából. A kedvezményezettet kérelmére az állami adóhatóság térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatok számáról, régiónkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelően részletezett - okokról és azok arányáról.

(6) A 4/A. § (1) bekezdésének a) pontjában említett kedvezményezetteknek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium - az állami adóhatóság által a rendelkezés évének december 31. napjával meghatározott és a (8) bekezdés szerint a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt - összeget a rendelkező nyilatkozat évét követő év január 10. napjáig utalja át.”

(3) Az Szftv. 6. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiemelt előirányzat javára felajánlott összeget a rendelkezést követő évben a felhasználásában érintett - éves költségvetési törvényben megnevezett - fejezet költségvetése tartalmazza, felhasználása pedig pályázati úton történik. A felhasználásról az érintett fejezet a felhasználás évére vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló törvény fejezeti indokolásában részletesen elszámol, megnevezve a pályázaton nyertes szervezeteket, személyeket és a nekik juttatott összegeket. Az elszámolást a saját honlapján és a (3) bekezdés szerint - az ott meghatározott határidőig - közzé kell tenni.”

8. § (1) Az Szftv. 7. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:]

f) amennyiben a magánszemély úgy választotta az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítását, hogy arra a jogszabály szerint nem lett volna lehetősége -, ugyanakkor az egyéb törvényi feltételek megléte esetén az 5. § (1) bekezdése szerinti határidőig pótlólagosan benyújtott adóbevallással együtt érkezett rendelkező nyilatkozatot kell érvényesnek tekinteni.”

(2) Az Szftv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 15. napjáig megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig a rendelkező magánszemélyt a saját érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.”

(3) Az Szftv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a rendelkező nyilatkozatnak - a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvényessége (különösen a befizetett adó összege) november 15. napjáig nem állapítható meg. Ez esetben erről a tényről az adóhatóság november 30. napjáig értesíti a rendelkező magánszemélyt. Az érvényesség kérdésében legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság döntést hoz. Amennyiben a magánszemély személye vagy az adó összege a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig sem állapítható meg, az adóhatóság érvénytelenséget megállapító döntést hoz, és az utalás nem teljesíthető. A döntésről, amennyiben személye megállapítható, a rendelkező magánszemélyt értesíteni kell. Az értesítésnek a döntéshozatalt követő 30 napon belül, de legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig meg kell történnie. Az utalás abban az esetben teljesíthető, ha a nyilatkozat az adóhatóság döntése - vagy az ellene benyújtott jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv döntése - szerint a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett érdekkörében is érvényesnek minősül.”

(4) Az Szftv. 7. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezett érdekkörében meglévő körülmény miatt e törvény szerint érvénytelennek minősül, az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatot tévő adózót az érvénytelenség okának megjelölése nélkül, alakszerű határozattal értesíti. Az értesítésre nyitva álló határidő a kedvezményezett elutasítását követő 30 nap, azonban legkorábban a rendelkező nyilatkozat évének november 30. napja.

(5) A 4. §-ban említett kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását az adóhatóság az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.”

(5) Az Szftv. 7. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § új (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást

a) a 4. § (1) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott - a Ksztv. 26. § c) pontjának megfelelő - közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,

b) a 4. § (1) bekezdés b)-g) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.

(7) A kedvezményezett fenntartásával, működésével kapcsolatos költségek együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás harminc százalékát nem haladhatja meg. Működési költségként különösen az alábbiak vehetők figyelembe:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerinti bérköltség,

b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak),

c) postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek).

(8) Költségvetési szervek esetében működési költségként a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások vehetők figyelembe.

(9) Abban az esetben, ha a kedvezményezett a 4. § szerinti feltételek meglétét az 5. § (8) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, illetőleg a 4. § (2) bekezdésében foglalt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti, erről az adóhatóság határozatot hoz, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt - ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság - nemperes eljárásban 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén megváltoztathat. Az eljárásra a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(10) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

9. § Az Szftv. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter, hogy a 6. § (3) bekezdése szerinti közlemények formai és tartalmi követelményeit együttes rendeletben állapítsák meg.”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2007. adóévre benyújtott rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni.

(2) A 11. § (2) bekezdése 2008. január 2-án lép hatályba.

(3) Az Szftv.

a) 1. § (3) bekezdésében az „és/vagy” szövegrész helyébe az „, illetve”,

b) 4. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „(1) bekezdés a), b) és c) pontjában” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a) pontjában”,

c) 4. § (4) bekezdésében a „4. § (2) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „4. § (2) bekezdésében”,

d) 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „4/A. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés”,

e) 6. § (7) bekezdésében az „a munkáltatói és ezzel egyenértékű elszámolás” szövegrész helyébe az „a munkáltatói adómegállapítás”,

f) 6. § (8) bekezdésében a „határozatok alapján” szövegrész helyébe a „határozatok, illetőleg a (7) bekezdés és a 2. § (1) bekezdése alapján”,

g) 7. § (1) bekezdés d) pontjában az „5. § (1)-(2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „5. § (1)-(3) bekezdésében”, e) pontjában az „5. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe az „5. § (8) bekezdése”

szöveg lép.

11. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szftv.

a) 4. § (3) és (5) bekezdése,

b) 5/A. §-a,

c) 6. § (2) bekezdése, valamint

d) 6. § (7) bekezdésében az „- az 5. § (4) bekezdésére is figyelemmel lefolytatott ellenőrzés megállapítása alapján -” szövegrész.

(2) E törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti e törvény 1-9. §-a, 10. § (3) bekezdése, valamint e § (1) bekezdése. E bekezdés a hatálybalépését követő második napon hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére