Időállapot: közlönyállapot (2007.XI.17.)

2007. évi CXXIX. törvény

a termőföld védelméről * 

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint - ha e törvény így rendelkezik - a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.

(2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

(3) A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket - a földvédelemre e törvényben megállapított szabályok kivételével - alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki

a) az erdő létesítésére, rendeltetésére, kezelésére, használatára, értékelésére és megszüntetésére, az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdő művelési ágú földrészletek belterületbe vonására, az erdő művelési ágának megváltoztatására, időleges igénybevételére és termelésből való kivonására, továbbá az ezekkel kapcsolatos térítési díj és bírság megfizetésére és az erdővagyon védelmére;

b) a föld mint környezeti elem védelmére.

(5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre - ha a természet védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) E törvény rendelkezéseit más törvények talajvédelmi előírásaival együttesen kell alkalmazni.

(7) Ahol jogszabály zártkertre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, ott a továbbiakban zártkerten a külterületi földet kell érteni.

Fogalommeghatározások

2. § E törvény alkalmazásában

a) termőföld: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 3. § a) pontjában meghatározott földrészlet;

b) mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: a Tft. 3. § f) pontjában meghatározott földrészlet;

c) termőföldnek nem minősülő ingatlan: a Tft. 3. § q) pontjában meghatározott földrészlet;

d) földvédelmi eljárás: a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával, valamint a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárás;

e) igénybevevő: termőföldet - engedéllyel vagy engedély nélkül - más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet;

f) átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga;

g) mezőgazdasági tevékenység: a Tft. 3. § k) pontjában meghatározott tevékenység;

h) talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mező- és erdőgazdasági termelés alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;

i) talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;

j) humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;

k) ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet;

l) talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag.

II. Fejezet

A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS

A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA

A művelési ág megváltoztatása

3. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.

4. § Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal (az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel, vagyonkezelővel) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége a földhasználókat, illetőleg a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás

5. § (1) A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

(2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.

(3) Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás).

(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

(5) Az (1)-(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

Az újrahasznosítás

6. § (1) A más célú hasznosítás megszüntetése után az igénybevevő köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás).

(2) A más célú hasznosítás megszüntetését az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet. A bejelentés elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja az igénybevevőt.

(3) Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített tervet - a bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével - az ingatlanügyi hatóság hagyja jóvá, és az erről szóló határozatában

a) megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint

b) előírja az újrahasznosítás érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.

(4) Az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal lefolytatott közös helyszíni szemlével ellenőrzi.

A TERMŐFÖLD VÉDELME

Földvédelmi eljárás

7. § (1) A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

(2) Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. Az ingatlanügyi hatóság az eljárásban közreműködő külön jogszabályban meghatározott szakhatóságokat értesíti a helyszíni szemle tényéről és időpontjáról. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvbe is foglalhatják.

(3) A hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás során a helyszíni szemle és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

8. § (1) Ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

(2) A szakhatósági állásfoglalás kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az érintett és szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet.

A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok

9. § (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 32. § (1) bekezdése alapján - az eljárást fel kell függesztenie.

(3) A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja.

10. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:

a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;

b) termőföld belterületbe vonása;

c) az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás telepítése.

(2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása.

(3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet.

11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.

(2) Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, valamint a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt is.

(4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

12. § (1) A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az érintett földrészletek helyrajzi számát;

b) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;

c) a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges;

d) az igénybevevő megnevezését és lakcímét (székhelyét).

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet(ek) teljes területére vonatkozik;

b) a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez.

13. § (1) A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély, ha e hasznosítás megkezdésére négy év alatt nem kerül sor, érvényét veszti. Érvényét veszti az engedély akkor is, ha az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond. Az ingatlanügyi hatóság a lemondás miatt hozott érvénytelenítő határozatát közli azokkal, akik a jogerős engedélyező határozatról értesültek.

(2) A határozat érvényességi idején belül azonos területre benyújtott más célú hasznosítás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú hasznosításra külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozatát tájékoztatás céljából közli a talajvédelmi hatósággal és az illetékes települési - a fővárosban a kerületi - önkormányzattal (a továbbiakban: önkormányzat) is.

Az időleges más célú hasznosítás

14. § (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen

a) a lábon álló termény megsemmisül, vagy

b) terméskiesés következik be, vagy

c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy

d) a talajszerkezet károsodik.

(2) A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldön - az engedélyező határozatban megállapított határidő lejártáig - az igénybevevő köteles az ingatlan-nyilvántartásban rögzített előző állapotot helyreállítani, és a termőföldet mező- vagy erdőgazdasági termelés céljára alkalmassá tenni (a továbbiakban: eredeti állapot helyreállítása).

(3) Az időleges más célú hasznosítás akkor engedélyezhető, ha a kérelemhez a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon túl mellékelik a terület eredeti állapotának helyreállítására készített tervet, amely előirányozza a helyreállításhoz szükséges munkák elvégzését.

(4) Az eredeti állapot helyreállítását az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal lefolytatott közös helyszíni szemlével ellenőrzi. Ha az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását elfogadta, ezzel egyidejűleg határozatot hoz a fizetendő földvédelmi járulékról és - amennyiben e törvény úgy rendelkezik - a bírság kiszabásáról. Ha az ingatlanügyi hatóság a helyreállítást nem fogadja el, határozatot hoz, melyben újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.

(5) Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog, a vezetékjog, a vízvezetési és bányaszolgalmi jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását nem teszi lehetővé. Ezen időleges más célú hasznosítás nem engedélyköteles; a más célú hasznosítást az említett jog gyakorlásának megkezdésétől számított nyolc napon belül a jogosult köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ugyanígy kell eljárni az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő időleges termőföld-igénybevétel során. A bejelentés elmulasztása esetén a földvédelmi járulékon felül, annak háromszoros összegét földvédelmi bírságként kell megfizetni.

A belterületbe vonásra, mint a végleges más célú hasznosítás egyik esetére vonatkozó külön szabályok

15. § (1) A belterületbe vonás esetén a 9-13. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Külterületi termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak - az érintett földrészletek helyrajzi számait és a területfelhasználási célt tartalmazó - képviselő-testületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell igazolnia. A kérelemhez az önkormányzatnak mellékelnie kell arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, miszerint a földrészleteket az (5) bekezdés szerint kívánja belterületbe vonni.

(3) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe.

(4) Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől.

(5) El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez.

(6) Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során a (2) bekezdés utolsó mondatát, továbbá a (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Más célú hasznosítás engedély nélkül

16. § (1) A más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság - földvédelmi szempontok mérlegelése alapján, indokolt esetben - kérelemre a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul. A más célú hasznosítás folytatására irányuló kérelmet az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos első ingatlanügyi hatósági intézkedés közlésétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Az igénybevevőnek a kérelemhez mellékelnie kell a tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát.

(2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az igénybevevővel szemben kell lefolytatni. Az igénybevevő személyének megállapítása céljából az ingatlanügyi hatóság a tulajdonost (haszonélvezőt) nyilatkozat megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen, úgy az igénybevevőnek a tulajdonost (haszonélvezőt) kell tekinteni.

(3) Termőföld engedély nélküli hasznosításának minősül, ha

a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy

b) az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.

(4) Ha az igénybevevő a részére engedélyezett más célú hasznosításnál nagyobb területnagyságban vesz igénybe termőföldet, az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárást csak a korábban kiadott érvényes engedélyben meghatározott területnagyságot meghaladóan igénybe vett területre folytathatja le.

(5) Mellőzni kell az engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos eljárás lefolytatatását, ha a (3) bekezdésben foglalt valamelyik eset 10 éve bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost (haszonélvezőt) terheli.

17. § (1) Ha a termőföld más célú hasznosításával kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítását elrendelték vagy az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult - a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve -, a földvédelmi bírságot és a termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosításáért a földvédelmi járulékot meg kell fizetni.

(2) Ha az azonnali intézkedés megtételét igénylő veszélyhelyzet (havaria) esetén történő termőföld-igénybevétel alapján az eredeti állapot nem állítható helyre, a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulás mellett az ingatlanügyi hatóság kizárólag a termőföld végleges más célú hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék kiszabásáról rendelkezik.

(3) Az eredeti állapot helyreállítását - határidő megjelölésével - az ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el.

(4) A kötelezett az eredeti állapot helyreállítását - annak elvégzését követő 8 napon belül - köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés alapján az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart, a helyreállítás elfogadása esetén dönt a fizetendő földvédelmi járulék és bírság kérdésében, vagy újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő. A helyszíni ellenőrzésről értesíteni kell az engedélyezési eljárásban egyébként közreműködő, külön jogszabályban meghatározott szakhatóságokat is.

(5) Ha az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás folytatásához hozzájárult, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.

(6) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elrendeléséről, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához való hozzájárulásról szóló határozatát tájékoztatás céljából közli a talajvédelmi hatósággal és az illetékes önkormányzattal is.

A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja

18. § (1) Az első fokon kérelemre indult eljárásért 15 000 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) A földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslatért 15 000 forint díjat kell fizetni.

(3) A földvédelmi eljárásért fizetett díj az ingatlanügyi hatóság saját bevételét képezi, amely a külön jogszabályban meghatározott számlaszámra fizetendő meg. A díjbevétel 25%-át a földügyért felelős miniszter jogosult központosítani, amely kizárólag a földügyi szakigazgatáson belül használható fel.

19. § (1) A díjat a földvédelmi eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie.

(2) A díjfizetési kötelezettség - ideértve a jogorvoslati eljárást is - kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.

(3) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a díjat megfizetni, illetve igazolni annak megfizetését.

(4) Ha az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése ellenére az ingatlanügyi hatóság eljár, a meg nem fizetett díj adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

20. § (1) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

(2) Ha a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(3) A visszatérítést hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről 30 napon belül intézkedni kell.

A FÖLDVÉDELMI JÁRULÉK ÉS BÍRSÁG

A földvédelmi járulék

21. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék) kell fizetni.

(2) A járulék mértékét e törvény 1. melléklete tartalmazza.

(3) Nem kell járulékot fizetni, ha a termőföld más célú hasznosítását

a) talajvédelmet szolgáló létesítmény,

b) talajvédelmet szolgáló véderdő,

c) öntözőcsatorna és belvízcsatorna,

d) közüzemi lakossági ivóvízellátást, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló műtárgyak és azok védőterülete,

e) természetvédelmi beruházás, illetőleg természetvédelmi hasznosítás,

f) 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen települési vagy megyei (fővárosi) szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése,

g) vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése,

h) állandó jellegű hegy- és dombvidéki vízkárelhárítási tározó létesítése vagy bővítése,

i) belterületbe vonás esetén az önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,

j) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése céljából,

k) magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, 400 négyzetméternél nem nagyobb területre,

l) külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, mezőgazdasági tevékenység céljára és 1000 négyzetméternél nem nagyobb területre, illetve

m) leghátrányosabb helyzetű kistérségekben létesítendő ipari parkok 10 hektárt meg nem haladó nagyságú területére

engedélyezik.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott talajvédelmet szolgáló létesítménynek minősül: a meliorációs tervekben előirányzott munkálat, létesítmény, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna és vízfolyás létesítése.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott intézmény, létesítmény építése céljára engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja köteles kérni - az építmény (létesítmény) végleges használatbavételi engedélye jogerőre emelkedése napjától számított 30 napon belül -, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék fel a terület hasznosításának az engedélyben meghatározott korlátozása tényét. E kötelezettség megszegése, továbbá az engedélytől eltérő hasznosítás esetén a járulékot utólag, az engedélyező határozat jogerőre emelkedése napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres nagyságú kamatával növelt összegben kell megfizetni.

(7) Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja az (5) bekezdésben foglalt határidő leteltével köteles kérni az ingatlanügyi hatóságnál a (6) bekezdés szerinti korlátozás tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

(8) A (3) bekezdés k) és l) pontjában foglalt járulékmentesség a tulajdonost (haszonélvezőt) csak egyszer illeti meg. A (3) bekezdés k) és l) pontjának alkalmazását követően ezen a címen - 10 éven belül - ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetőleg az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a járulékmentesség.

(9) Amennyiben a más célú hasznosítás iránti kérelemben szereplő terület nagysága a (3) bekezdés f), k), l), illetőleg m) pontjában meghatározott területnagyságot meghaladja, a kérelemben foglaltak engedélyezése esetén az egész területnagyság után ki kell szabni a járulékot.

22. § (1) A járulék összegének megállapításáról a más célú hasznosítást engedélyező határozatban kell rendelkezni.

(2) Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a járulék megállapításáról az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozatban, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.

(3) A járulék megfizetésére - a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve - az igénybevevőt kell kötelezni. Termőföld belterületbe vonása miatt a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.

(4) A járulék teljes összegének megfizetése

a) végleges más célú hasznosítás esetén - a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve - az igénybevétel megkezdése napján,

b) termőföld belterületbe vonásának engedélyezése esetén, illetőleg engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az engedélyező, illetőleg az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetve a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül,

c) időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül

esedékes.

(5) A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető.

(6) Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósul meg, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 5 éven belül a járulékkülönbözetet - kérelemre - az ingatlanügyi hatóság visszafizeti.

23. § (1) A járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően

a) mezőgazdasági tevékenység céljára,

b) haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére

hasznosítják.

(2) A járulék 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetni, ha öntözésre, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföldet hasznosítanak más célra.

A földvédelmi bírság

24. § (1) Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki

a) a termőföld hasznosításával kapcsolatos kötelezettségét vagy az ideiglenes-, mellékhasznosítást neki felróhatóan elmulasztja;

b) az újrahasznosítást elmulasztja;

c) a művelési ág megváltozásának, más célú hasznosítás megkezdésének, a más célú hasznosítás megszüntetésének bejelentését elmulasztja;

d) az időleges hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá;

e) az időleges hasznosítást követően a termőföldet a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;

f) a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra.

(2) Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozatban, illetőleg a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozatban kell rendelkezni.

(3) A bírság - a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét kivéve - ismételten is kiszabható.

25. § (1) A bírság mértékét e törvény 2. melléklete tartalmazza.

(2) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

A földvédelmi járulékra és földvédelmi bírságra vonatkozó közös szabályok

26. § (1) A járulékot és a bírságot az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(2) A járulék és bírság a központi költségvetést illeti meg.

(3) A határidőre meg nem fizetett járulék és bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

FÖLDMINŐSÍTÉS

27. § A földminősítés az az eljárás, amelynek során a termőföldek minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykoronaértéke) az ingatlanügyi hatóság által külön jogszabály rendelkezései szerint megállapításra kerül.

28. § (1) A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással kell megállapítani.

(2) Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik.

29. § A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

30. § (1) A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről, az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget az ingatlanügyi hatóság, szükség esetén, határozatban rendelheti el.

(2) A földminősítést végzőnek erre való jogosultságát külön jogszabály rendelkezései szerint igazolnia kell.

(3) A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.

(4) A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni.

III. Fejezet

A TALAJVÉDELEM

31. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) földhasználó: a következő sorrendben az a természetes személy vagy szervezet, aki (amely)

aa) a földhasználati nyilvántartásban földhasználóként került bejegyzésre, vagy a külön törvény szerinti földhasználati bejelentési kötelezettség hiányában földhasználatra jogosító érvényes szerződés vagy haszonélvezet alapján a földet használja,

továbbá

ab) az aa) pontban írtak hiányában a tulajdonos;

b) beruházás: a számvitelről szóló törvény szerint termőföldön megvalósuló, vagy arra hatást gyakorló tevékenység;

c) beruházó: a beruházási tevékenység engedélyese, a beruházás megvalósulását követően az üzemeltető.

(2) E fejezetben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az ingatlan-nyilvántartásban halastóként nyilvántartott földrészletekre.

A talajvédelmi hatóság feladatai

32. § (1) A termőföldek talajvédelmével kapcsolatos állami feladatokat a földügyért felelős miniszter a talajvédelmi hatóság útján látja el.

(2) Az állam kialakítja és működteti a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázist.

(3) A talajvédelmi hatóság a (2) bekezdés szerinti talajvédelmi hatósági adatbázisban az ügyfél azonosíthatósága érdekében személyes adatként kezeli a földhasználó, a beruházó nevét, lakcímét, telephelyét, adóazonosító jelét.

33. § (1) Az állam a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából országos Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert (a továbbiakban: TIM) működtet.

(2) A TIM az ország egész területére kiterjed művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozás nélkül.

(3) A TIM működtetéséhez szükséges monitoring tevékenységet az érintett ingatlan földhasználója, kezelője, tulajdonosa tűrni köteles. A monitoring tevékenységgel kapcsolatos munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell.

(4) A monitoring-tevékenységgel összefüggő munkát végzőnek erre való jogosultságát igazolnia kell.

(5) A monitoring-tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatja.

(6) A TIM adatai közérdekű adatnak minősülnek.

34. § (1) Az állam a mérések, megfigyelések, és ellenőrzések tapasztalatai alapján gondoskodik a termőföld minőségének romlását megelőző országos jogi, gazdasági és műszaki szabályozó, illetve ösztönző rendszer kialakításáról.

(2) A termőföld talaját veszélyeztető talajdegradációs folyamatok megelőzésével, illetve az ezek következtében kialakult kedvezőtlen talajállapot megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet az állam anyagilag támogatja.

(3) Az állam gondoskodik a környezetkímélő és a termőföld minőségromlását megelőző, továbbá minőségét javító technológiák kidolgozásáról, ezek elterjesztéséről és a kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásáról.

(4) Az állam gondoskodik a földhasználók és beruházók rendszeres szakmai információkkal való ellátásáról a talajvédelmi kötelezettségek betartása, valamint a talajvédő és környezetkímélő gazdálkodás elősegítése, illetve a talajok minőségromlásának megelőzése, továbbá minőségjavítás céljából.

(5) A termőföld talajvédelmével összefüggő hatósági feladatokat a talajvédelmi hatóság látja el.

A talajvédő termőföldhasználat

35. § A földhasználó a 36-42. §-okban foglaltak szerint a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet köteles folytatni.

36. § (1) A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió (a továbbiakban: erózió) megakadályozása érdekében köteles

a) szántó művelési ágú földrészleten

aa) a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni,

és

ab) olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását, és/vagy

ac) szintvonalas művelést folytatni;

b) ültetvény területen

ba) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy

bb) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani;

c) rét, legelő (gyep) művelési ágú földrészleten

ca) fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint

cb) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése sem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles

a) a művelési ágat megváltoztatni, vagy

b) gyep-, cserje- és erdősávot létesíteni, vagy

c) talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni.

(3) Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni.

37. § A savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon a termesztett növény igényére tekintettel

a) nem savanyító hatású műtrágyát kell használni vagy a savanyító hatású műtrágyát megfelelő meszező anyaggal együtt kell alkalmazni,

b) mésztrágyázást vagy

c) talajjavítást kell végezni.

38. § A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár.

39. § (1) A földhasználónak

a) a talajkímélő művelési módok alkalmazásával,

b) vetésváltás alkalmazásával,

c) másodvetésű vagy köztes növény termesztésével,

d) a tarlómaradványok hasznosításával,

e) szerves anyagok kijuttatásával,

f) a humuszos termőréteg megőrzésével

kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása.

40. § A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását.

41. § A földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.

42. § A földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni.

A beruházással, üzemeltetéssel és egyéb tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek

43. § (1) Beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

(2) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(3) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

44. § (1) A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell.

(2) A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg.

(3) Amennyiben a mentett humuszos termőréteg (2) bekezdés szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható.

(4) A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni.

Egyéb kötelezettségek

45. § A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását biztosítani kell.

46. § A termőföldként nyilvántartott földrészletek megosztásánál vagy összevonásánál úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne rosszabbodjanak.

47. § A földhasználó és a beruházó köteles a talaj védelmével kapcsolatos tevékenysége dokumentumait 5 évig megőrizni.

48. § (1) Termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos.

(2) A 36-42. §-okban meghatározott termőföld használaton, valamint a 43. §-ban írt beruházási, üzemeltetési tevékenységen túl termőföldön bármely egyéb tevékenység csak úgy folytatható, hogy az, vagy annak hatása az érintett és a környező termőföld minőségében, továbbá a vizekben kárt ne okozzon.

(3) A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységet és eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni.

Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek

49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) talajjavításhoz,

b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez,

c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe,

d) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével,

e) szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,

f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,

g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

(2) Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetén, ha ettől külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján.

(3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez külön jogszabályban meghatározott talajvédelmi terv, az (1) bekezdés b)-c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges. Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a külön jogszabály szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés g) pontja szerinti hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.

(4) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, úgy a tevékenység engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.

(5) Az (1) bekezdés b)-c), e)-f) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek

a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,

b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,

c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó

hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.

(6) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.

50. § Amennyiben az alábbi tevékenységek e törvény, valamint külön jogszabályok szerinti engedélyezésében a talajvédelmi hatóság szakhatóságként eljár, állásfoglalásának megadásához talajvédelmi terv szükséges:

a) az ültetvénytelepítéshez,

b) a humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósítása esetén,

c) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz,

d) öntözéshez,

e) mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,

f) erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához.

51. § A 49-50. §-okban említett hatósági eljárásokhoz szükséges talajvédelmi tervet az ügyfélnek kell beszereznie.

A talajvédelmi hatóság

52. § (1) A talajvédelmi hatóság a 49. § alapján engedélyt ad ki, külön jogszabályban foglaltak alapján szakhatóságként jár el.

(2) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi követelmények, valamint a termőföld használat - külön jogszabályban meghatározott - követelményei teljesítéséről hatósági bizonyítványt ad ki.

(3) A talajvédelmi hatósági eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

53. § (1) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi felügyelő útján ellenőrzi

a) az e törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését,

b) a talajvédelmi, valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét,

c) a talajvédelmi, valamint más engedélyekben foglalt talajvédelmi követelmények betartását,

d) a termőföld használat külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi követelményeinek betartását.

(2) A talajvédelmi felügyelő hivatalos személynek minősül. Külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal kell rendelkeznie, amely hatósági feladatai ellátására jogosítja.

54. § A talajvédelmi hatóság az 53. §-ban meghatározott ellenőrzések során a kötelezettségek, illetve az engedélyben és a szakhatósági állásfoglalásban előírtak megsértése esetén elrendeli:

a) a jogsértő tevékenység jogellenes állapot megszüntetését,

b) a talajvédelmi kötelezettség teljesítését.

Talajvédelmi járulék

55. § (1) Talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére

a) a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá

b) aki az a) pontban foglalt eseten kívül humuszos termőréteget távolít el.

(2) A talajvédelmi járulék mértéke

a) 1-2,5% humusztartalom esetén 150 Ft/m3,

b) 2,5% fölötti humusztartalom esetén 250 Ft/m3.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti humuszos termőréteg eltávolítását észleli a talajvédelmi hatóság és nem állapítható meg kétséget kizáróan az érintett területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi járulék mértéke a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tevékenységgel érintett terület után számított megkezdett hektáronként 100 000 forint.

(4) A talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, engedély alapján végzett tevékenység esetén, a talajvédelmi terv vagy a kiviteli terv tartalma alapján külön határozatban megállapítja a talajvédelmi járulékkal érintett humuszos termőréteg mennyiségét és a talajvédelmi járulék mértékét.

Talajvédelmi bírság

56. § (1) A talajvédelmi hatóság az e törvény

a) 36-41. §-aiban írt kötelezettségek megsértése,

b) a 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése, valamint

c) a 49. §-ban foglalt engedélyben, valamint a külön jogszabályok szerinti engedélyben előírt talajvédelmi rendelkezéstől eltérően, továbbá a 49. §-ban írt, engedély nélkül folytatott tevékenység

esetén a 3. mellékletben foglaltak szerint talajvédelmi bírságot szab ki.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bírság olyan földrészletet érint, amelynek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy használatában nem megosztott közös tulajdonban áll, a talajvédelmi bírság a földhasználókat vagy a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

57. § A talajvédelmi bírság fizetése nem mentesít a talajvédelmi járulék megfizetése alól. A talajvédelmi követelmények folyamatos megsértése esetén a talajvédelmi bírság ismételten kiszabható.

A talajvédelmi járulékra és bírságra vonatkozó közös szabályok

58. § (1) A talajvédelmi járulékot, valamint a bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell befizetni a talajvédelmi hatóság számlájára. A járulék, valamint a bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi kamat terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.

(2) A talajvédelmi járulék, valamint a bírság fizetése alól felmentés nem adható.

(3) A határidőre meg nem fizetett talajvédelmi járulék, valamint bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

(4) A talajvédelmi járulék, a talajvédelmi bírság és a talajvédelmi hatósági eljárásokhoz befizetett, a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj a talajvédelmi hatóság saját bevétele, melyet a 32-34. §-okban meghatározott feladatok ellátására kell fordítani.

(5) A talajvédelmi hatóság a megfizetett talajvédelmi járulék, talajvédelmi bírság, valamint igazgatási szolgáltatási díj (4) bekezdésben meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a földügyért felelős minisztert.

IV. Fejezet

A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY TELEPÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE, NYILVÁNTARTÁSA

59. § (1) Az 1500 m2-nél nagyobb területen gyümölcsfaültetvény, valamint 500 m2-nél nagyobb területen bogyósgyümölcs ültetvény csak engedéllyel telepíthető a külön jogszabályban meghatározott Nemzeti Fajtajegyzékben vagy Szállítói Fajtajegyzékben szereplő fajtákkal.

(2) A telepítési engedély iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a telepítési terület helyrajzi számát, annak méretét, a telepíteni kívánt gyümölcsfajt és annak fajtáit, a sor- és tőtávolságot, a termőhely ökológiai alkalmasságának igazolását, az 50. § szerinti talajvédelmi tervet, valamint a terméktanács telepítésre vonatkozó véleményét.

(3) A telepítési hatóság a telepítési engedélyt a (2) bekezdés szerinti tartalommal legfeljebb két év időtartamra adja ki. A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő. A telepítési engedély egy példányát a mezőgazdasági igazgatási szervnek, valamint művelésiág-változás esetén az ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni.

60. § (1) Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles bejelenteni a mezőgazdasági igazgatási szervnek a növénytermesztési hatóság termőre fordulást igazoló hatósági bizonyítványának csatolásával.

(2) Az 59. § (1) bekezdése szerinti gyümölcsültetvények kivágását a kivágást követően egy hónapon belül a tulajdonosnak vagy használónak be kell jelentenie a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

61. § (1) A gyümölcsültetvény-kataszter minden, az 59. § (1) bekezdésében megjelölt ültetvény tekintetében tartalmazza - a telepítési engedélykérelmekből, a termőre fordulás, kivágás bejelentése során beszerzett adatokból, egyéb termelői bejelentésekből és a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatokból - az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése és székhelye), és a mezőgazdasági igazgatási szerv által adott, külön jogszabály szerinti termelői regisztrációs számát, valamint a mezőgazdasági hasznosítású földterületének nagyságát.

(2) A gyümölcsültetvény-kataszter tartalmazza

a) az ültetvény jellemzőit:

1. jelleg,

2. telepítési jellemzők,

3. fekvés, kitettség,

4. térállás, sor- és tőtávolság,

5. öntözhetőség,

6. művelésmód,

7. támrendszer,

8. telepítés ideje,

9. fajtamegoszlás,

10. alanyhasználat,

11. termőképesség;

b) az ültetvényhez kapcsolódó feldolgozó és tárolókapacitás adatait; valamint

c) a termék hasznosításának, értékesítésének irányára vonatkozó adatokat.

(3) A kataszter adattartalma statisztikai célra felhasználható, abból az adatok a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CXLIII. törvényben foglaltak alapján, illetve a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvényben szereplő kötelezettségek végrehajtása érdekében a Központi Statisztikai Hivatal részére - ha e szerv a személyes adatok vonatkozásában külön törvény alapján adatkezelésre jogosult - egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból átadhatók.

62. § A gyümölcsültetvény-katasztert a mezőgazdasági igazgatási szerv vezeti.

63. § (1) Hiányos adatszolgáltatás, illetve a regisztrációs és az ültetvény kataszteri rendszerbe bejelentett adatok eltérése esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv hiánypótlásra szólítja fel az ültetvényhasználót.

(2) Az ültetvényhasználó a nyilvántartásba vételt követően az adataiban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a mezőgazdasági igazgatási szervnél.

64. § (1) A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát a mezőgazdasági igazgatási szerv a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi.

(2) Aki valótlan adatokat jelent, vagy az adatszolgáltatást felszólítás ellenére sem teljesíti, azt a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve - 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja. A bírság a központi költségvetés bevétele.

V. Fejezet

HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

65. § (1) Ez a törvény - 18-20. §-ai kivételével - a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2) E törvény 18-20. §-ai 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) A törvény hatálybalépését megelőző öt évnél korábban határozatlan időre engedélyezett, a 49. § (1) bekezdés d)-f) pontjaiban írt tevékenységre a hatálybalépéstől számított 90 napon belül új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

66. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje

a) a talajvédelmi hatóságot vagy hatóságokat,

b) a telepítési hatóságot vagy hatóságokat.

(2) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg

a) a földminősítés részletes szabályait,

b) a termőföld talajvédelmének egyes szabályait,

c) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályait,

d) a beruházások kiviteli és engedélyezési terveinek talajvédelmi követelményeit,

e) a komposztok mezőgazdasági felhasználásának és minősítési rendszerének részletes szabályait,

f) a gyümölcsültetvények telepítése esetében az ökológiai alkalmasság igazolásának módját.

(3) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a talajvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat.

67. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben

a) a külön jogszabály szerinti nitrátérzékeny területeket a MePAR szerinti blokkok szintjén közzétegye, valamint

b) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályait és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjét meghatározza.”

b) a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 32. § (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:

„E rendelkezés alkalmazásának nincs helye a termőföld földhivatali engedély nélküli más célú hasznosítása esetén.”

1. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez

A földvédelmi járulék mértéke

1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 10 000 forintot.

Minőségi osztályok Szántó, szőlő, kert, gyümölcsös
(AK szorzószáma)
Rét, legelő (gyep),
nádas, fásított terület
(AK szorzószáma)
I. 92 000 48 000
II. 76 000 40 000
III. 60 000 32 000
IV. 44 000 24 000
V. 28 000 16 000
VI. 20 000 12 000
VII. 12 000 8 000
VIII. 4 000 4 000

2. Halastóként nyilvántartott terület végleges más célú hasznosításáért 880 000 forint/hektár forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 10 000 forintot.

3. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 10 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ötszázzal növelni kell mindaddig, amíg a terület eredeti állapotába helyreállítva vissza nem kerül a mezőgazdasági termelésbe.

4. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.

5. Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a járulék összegét a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani.

2. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez

A földvédelmi bírság mértéke

1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 10 000 forintnál nem lehet kevesebb.

2. A bírság

2.1. a 24. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezerszerese;

2.2. a 24. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt esetekben 10 000 forint;

2.3. a 24. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt abban az esetben, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél

a) egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa;

b) legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.4. a 24. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.

2.5. A 24. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt esetben a bírság összege

a) ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyreállítják, a föld más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;

b) ha az engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld más célú hasznosítása folytatásához az ingatlanügyi hatóság hozzájárult, a föld végleges más célú használatáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.

2.6. Ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a bírság összegét a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján, a negyedik minőségi osztályra vonatkozó szorzók alkalmazásával kell megállapítani.

3. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez

A talajvédelmi bírság mértéke

1. Amennyiben a talajvédelmi bírságot több, de egy eljárásban elbírált jogszabálysértés miatt is ki kell szabni, úgy az összeget akként kell megállapítani, hogy a figyelembe vehető bírság tételek közül a legsúlyosabb tétel összegét annak felével kell emelni.

2. Ha a 3-4., illetve a 8-10. pontok szerinti jogsértés nem egész hektárt érint, a bírság - figyelembe véve a bírság minimális mértékét is - az érintett terület nagyságával arányos.

3. A 36-40. §-ban - kivéve a 39. § (2) bekezdésében - írt kötelezettségek be nem tartása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 30 000 forint, de a bírság összege legalább 60 000 forint.

4. A 2. ponttól eltérően a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1 000 000 forint, de a bírság összege legalább 500 000 forint.

5. A 41. §-ban írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50 000 forint.

6. A 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 100 000 Ft.

7. A 49. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50 000 forint.

8. A 49. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 100 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.

9. A 49. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 100 000 forint, de a bírság összege legalább 200 000 forint.

10. A külön jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.


  Vissza az oldal tetejére