Időállapot: közlönyállapot (2007.XI.28.)

2007. évi CXXXV. törvény

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről * 

A törvény célja, hogy a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, illetve a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése érdekében szabályozza a piaci szereplők felügyeletét.

Mindezek érdekében az Országgyűlés - az Európai Unió joganyagával összhangban - a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK JOGÁLLÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása

1. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) kormányhivatal.

(2) A Felügyelet székhelye: Budapest.

(3) A Felügyelet szervezeti egysége a Felügyeleti Tanács, valamint a hivatal.

2. § (1) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(2) A Felügyelet tevékenységéről a Felügyeleti Tanács elnöke minden év május 31. napjáig - a felügyeletét ellátó miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján - beszámol a Kormánynak. A Felügyelet a Kormány által jóváhagyott beszámolót a honlapján közzéteszi.

(3) A Felügyelet tevékenységéről és a felügyelt szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól a Felügyeleti Tanács elnöke félévente, a félévet követő hónap 30. napjáig írásban tájékoztatja a minisztert, aki értékeli azt, és szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kér. A Felügyelet a miniszter által jóváhagyott tájékoztatót a honlapján közzéteszi.

(4) Felügyeleti jogkörben a Felügyelet határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.

(5) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, a felügyelt intézményeket és személyeket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tehet jogszabályok megalkotására.

A Felügyelet feladatai

3. § (1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB), a Gazdasági Versenyhivatallal, és a 4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(3) A Felügyelet feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet.

(4) Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Felügyelet által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(5) A Felügyelet pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.

(6) A Felügyelet tagja a 2001/527/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Értékpapír-szabályozók Bizottságának, a 2004/5/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankfelügyelők Bizottságának és a 2004/6/EK bizottsági határozattal létrehozott A Biztosítás és a Foglalkoztatói Nyugdíjak Európai Felügyeleti Bizottságának.

4. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.),

d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,

h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),

j) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény,

k) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.),

l) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

m) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint

n) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény (a továbbiakban: Pmt.)

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

5. § (1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló - a 90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a 98/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet

átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

6. § (1) A Felügyelet látja el a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(2) A Felügyelet látja el a Bszt.-ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(3) A Felügyelet látja el a Tpt.-ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

7. § A Felügyelet feladata:

a) engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

b) a 4. § szerinti törvényekben meghatározott nyilvántartások vezetése,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,

d) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,

e) ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,

f) az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és végrehajtásának segítése,

g) bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,

h) külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,

i) feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségek teljesítése,

j) a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése,

k) törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási irányítás alá vonása,

l) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,

m) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,

n) a Bit.-ben meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjének, a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ tevékenységének ellenőrzése, valamint

o) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári felügyelettel engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettség

8. § A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

9. § (1) A Felügyelet honlapján közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét,

b) azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött,

c) a határozata vagy végzése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, ha a határozatot vagy végzést a 32. §-ban meghatározottak szerint a Felügyelet közzétette,

d) a határozata vagy végzése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet, ha a határozatot vagy végzést a 32. §-ban meghatározottak szerint a Felügyelet közzétette,

e) a pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok szövegét,

f) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során alkalmazott feltételeket és módszereket,

g) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

h) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre vonatkozó ajánlásait,

i) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény éves beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,

j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,

k) a Kormány által jóváhagyott beszámolóját és a miniszter által jóváhagyott tájékoztatóját, valamint

l) azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább féléves gyakorisággal tesz eleget.

(3) A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

10. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

c) olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

h) a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,

i) összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében - alkalmazott eljárásokat,

j) a Hpt. 96/C. §-ának (5) bekezdése és a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,

l) a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

m) a Hpt. 168/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacok jegyzékét, illetve ennek változását,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását, valamint

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(5) Az (1) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.

(6) A Felügyelet az Fnytv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében együttműködik a 2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal.

A Felügyeleti Tanács

11. § (1) A Felügyelet vezetését legalább három, legfeljebb öt tagból álló Felügyeleti Tanács látja el.

(2) A Felügyeleti Tanács vezetését elnökként ellátó tagot, azaz a Felügyeleti Tanács elnökét hatéves időtartamra, a miniszterelnök javaslatára az Országgyűlés választja, illetve hívja vissza. A javasolt személyt az Országgyűlés illetékes bizottsága meghallgatja.

(3) A Felügyeleti Tanács többi tagját - a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével - a miniszterelnök javaslatára, hatéves időtartamra a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(4) A Felügyeleti Tanács tagjai tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a Kormány nevében a miniszterelnök gyakorolja.

12. § (1) A Felügyeleti Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a Felügyelet szakmai munkájának irányítása, szervezeti felépítésének meghatározása,

b) a 3-10. §-ban meghatározott feladatok ellátása,

c) a felügyeleti díjak számítási módjára, mértékére és megfizetésére vonatkozó gyakorlati tapasztalatok háromévente történő felülvizsgálata, és ennek alapján szükség esetén azok szabályozásának módosítására vonatkozó javaslattétel,

d) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető ajánlás kiadása, amelynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre nézve kötelező ereje nincs és rendeltetése a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése,

e) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, valamint az ellenőrzési tervének és módszertanának jóváhagyása, valamint

f) jogszabály által a Felügyelet, illetve a Felügyeleti Tanács hatáskörébe utalt feladatok ellátása.

(2) A Felügyeleti Tanács elnökének feladatai:

a) képviseli a Felügyeletet,

b) összehívja és vezeti a Felügyeleti Tanács ülését, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről,

c) előkészíti a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát, valamint

d) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-a a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe utal.

13. § (1) A Felügyeleti Tanács tagja az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

(2) A Felügyeleti Tanács elnökévé az választható meg, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább tízéves, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

(3) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a pénzügyi és számvitel alapképzési szakon, a közigazgatási mesterképzési szakon, a jogász mesterképzési szakon vagy a közgazdasági elemző mesterképzési szakon szerzett oklevél.

14. § (1) A Felügyeleti Tanács elnökét és tagjait nem lehet utasítani tisztségük betöltésével kapcsolatos eljárásuk és döntésük vonatkozásában.

(2) A Felügyeleti Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést.

(3) A Felügyeleti Tanács döntéséhez legalább három tag jelenléte és legalább három tag egybehangzó szavazata szükséges.

(4) A Felügyeleti Tanács elnökének a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 60%-a. A Felügyeleti Tanács tagjainak a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 25%-a.

15. § (1) A Felügyeleti Tanács elnökének megbízatása megszűnik

a) a megbízatási időtartama lejártával,

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával, vagy

d) visszahívással.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lemondást írásban, a miniszterelnök útján kell közölni az Országgyűlés elnökével.

(3) A Felügyeleti Tanács tagjának megbízatása megszűnik

a) a kinevezési időtartam lejártával, .

b) a tisztségéről történő lemondással,

c) halálával, vagy

d) felmentéssel.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti lemondást írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel.

(5) Az Országgyűlés - a miniszterelnök javaslatára - visszahívja a Felügyeleti Tanács elnökét, illetve a köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - felmenti a Felügyeleti Tanács tagját, ha

a) munkaköri feladatait folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét nem szünteti meg,

c) a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik, vagy

d) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(6) A Felügyeleti Tanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munka-, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan a 4. §-ban meghatározott szervezettel,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyként olyan a 4. §-ban meghatározott szervezettel, illetve

c) nem lehet olyan a 4. §-ban meghatározott szervezet tagja vagy részvényese,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Felügyeleti Tanács tagjaként hozott döntése érintette.

A Felügyelet hivatala

16. § (1) A Felügyelet hivatala élén a főigazgató áll, akinek két helyettese van.

(2) A főigazgatót és helyettesét - a Felügyeleti Tanács elnöke véleményének kikérésével - a miniszter javaslatára, hatéves időtartamra a miniszterelnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(3) A főigazgató és a helyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Felügyeleti Tanács elnöke gyakorolja.

17. § (1) A főigazgatónak és a helyettesének a megbízatása megszűnik:

a) a kinevezési időtartam lejártával,

b) a tisztségről történő lemondással,

c) halálával, vagy

d) felmentéssel.

(2) A lemondást írásban, a miniszter útján kell közölni a miniszterelnökkel.

(3) A miniszterelnök felmenti a főigazgatót vagy a helyettesét, ha a főigazgató vagy a helyettese

a) munkaköri feladatait folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni,

b) összeférhetetlenségét nem szünteti meg,

c) a vele szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a bíróság jogerős ítéletével bűncselekmény elkövetését állapította meg, illetve ha tisztségére egyébként méltatlanná válik, vagy

d) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

18. § A főigazgató

a) a Felügyeleti Tanács elnökének irányítása alatt a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti a Felügyelet hivatalát,

b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,

c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,

d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,

e) biztosítja a Felügyelet szervezetének hatékony működését,

f) tanácskozási joggal részt vesz a Felügyeleti Tanács ülésein, és

g) felelős a Felügyeleti Tanács döntéseinek előkészítéséért és a döntések végrehajtásáért.

19. § A Felügyelet főigazgatójának és helyettesének az nevezhető ki, aki a 13. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, és az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

20. § A főigazgatónak a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 50%-a. A főigazgató helyettesének a Felügyelettől származó tárgyévi összes jövedelme az MNB elnökének az MNB-től származó tárgyévi összes jövedelmének 30%-a.

Közös szabályok

21. § A Felügyeleti Tanács elnökére és tagjaira, a főigazgatóra és helyettesére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadóak.

Összeférhetetlenség

22. § (1) A Felügyelettel nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhetne.

(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott szervezettel, kivéve a Hpt. 110. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.

(3) Nem jelenti a (2) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, hitelszövetkezet, illetőleg biztosítási egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a Hpt.-ben meghatározott közhasznú társaság felügyelőbizottsági tagságával.

(4) A Felügyelet köztisztviselője öröklés kivételével:

a) értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet - vagy

b) az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt

nem szerezhet.

23. § (1) A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor vagy megválasztásakor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése vagy megválasztása után nem szerezhet.

(2) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése vagy megválasztása előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a 4. §-ban meghatározott szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését vagy megválasztását követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(5) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor vagy megválasztásakor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(6) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

24. § (1) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A kinevezést vagy megválasztást követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(2) A 22-23. § és e § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

Titoktartási kötelezettség

25. § (1) A Felügyelet köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott banktitkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(2) A Felügyelet köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem tehetik jogosulatlanul azt közzé és nem hasznosíthatják.

A Felügyelet gazdálkodása

26. § (1) A Felügyelet bevételeit képezik a külön jogszabályokban meghatározott:

a) igazgatási-szolgáltatási díj,

b) felügyeleti díj,

c) felügyeleti bírság, és

d) egyéb bevételek.

(2) A Felügyelet által kirótt felügyeleti bírságból származó bevétel kizárólag a következő célokra fordítható:

a) a banki, biztosítási, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésére,

b) a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására,

d) a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére,

e) a békéltető testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére,

f) a Hpt.-ben meghatározott Országos Betétbiztosítási Alapba, illetőleg önkéntes alapba, és a Tpt.-ben meghatározott Befektető-védelmi Alapba történő befizetésre, valamint

g) a bírák, ügyészek - speciális pénzpiaci ismeretekre vonatkozó - továbbképzésére.

(3) A Felügyelet által a hitelintézetekre - ide nem értve az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket - kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel 80%-át az Országos Betétbiztosítási Alapba kell befizetni. Az önkéntes alapban tag szövetkezeti hitelintézetekre kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel 80%-át az önkéntes alapba kell befizetni.

(4) A Felügyelet által a befektetési szolgáltatóra, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetre, a központi értéktárra és a Befektető-védelmi Alapban tagsággal rendelkező befektetési alapkezelőre és árutőzsdei szolgáltatóra kirótt felügyeleti bírságokból származó bevétel 80%-át a Befektető-védelmi Alapba kell befizetni.

(5) A Felügyelet bevételeit - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag működésének fedezésére használhatja fel, azok más célra nem vonhatók el.

(6) A Felügyelet működése körében alakítja ki a felügyelési módszertan fejlesztését, a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetekkel való szakmai és módszertani együttműködést, valamint az egységes felügyeleti gyakorlat kidolgozását biztosító infrastruktúrát.

(7) A Felügyelet bevételeiből - a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével - legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag az (5)-(6) bekezdésben meghatározott működés fedezésére használható fel, az más célra nem vonható el.

II. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSAI

A hatósági eljárások közös szabályai

27. § Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban és az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

28. § (1) A Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a természetes személy vagy jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit a Felügyelet hatósági ellenőrzés alá von,

c) aki a Felügyelethez kérelem benyújtásával közigazgatási hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezi,

d) akire nézve a Felügyelet által vezetett hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

(2) A Felügyelet eljárását - a Hpt. 212-214/C. §-a, illetve a Tétv. rendelkezéseinek megsértése miatt - ügyfélként az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében kezdeményezhetik azok az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján létrejött feljogosított egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

29. § (1) A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű fél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítése kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére a Felügyelet a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a Felügyelet viseli.

30. § A Felügyelet - a Ket.-ben meghatározott felfüggesztési indokokon túlmenően - az eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügyben az érdemi döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amely más szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő, más ügyben hozott döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el.

31. § (1) Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

(2) Az iratbetekintés korlátozásáról a Felügyelet végzéssel dönt. A végzés ellen bírósági felülvizsgálatnak helye van. A keresetlevél benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincs.

32. § (1) A Felügyelet a határozatát, a végzését részben vagy egészben a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon közzéteheti.

(2) A közzététel során a Felügyelet köteles betartani a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, a foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat.

33. § (1) A Felügyelet a Közösségen belüli jogsértés megszüntetése érdekében az 5. §-ban meghatározott feladatának ellátása és a piacfelügyeleti eljárása során határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti hatósági szerződésről közleményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A közleménynek tartalmaznia kell

a) a Felügyelet megnevezését,

b) a jogsértő szervezet nevét és székhelyét,

c) az ügy számát és tárgyát,

d) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,

e) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

f) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott közzététel és megtekintés biztosítása során köteles a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, a foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

34. § (1) A Felügyelet döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A Felügyelet határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A bíróság a Felügyelet határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadható végzését megváltoztathatja.

(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(3) A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Bíróság kötelezi a Felügyeletet az eljárás lefolytatására.

35. § (1) A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 69. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése, valamint 162. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.

(2) A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a bírság megfizetésének kivételével - a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.

36. § A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

Engedélyezési eljárás

37. § (1) A 4. §-ban meghatározott törvények szerinti engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, valamint meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(2) A Felügyelet általi engedély kiadása, illetve visszavonása - törvény által meghatározott esetben - az MNB előzetes véleményének kikérésével, illetőleg egyetértésével történik.

38. § (1) A Felügyelet az engedélyezési eljárás során nem kérheti olyan irat benyújtását, amelynek tartalmáról hivatalos tudomása van.

(2) A Felügyelet az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(3) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

39. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.

40. § (1) A Felügyelet az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban a határozatot az engedély iránti kérelem beérkezésétől számított kilencven napon belül hozza meg.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.

(3) A Felügyelet az állomány-átruházáshoz szükséges engedély megszerzésére irányuló eljárásban a határozatot az engedély iránti kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb hatvan nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(6) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel (a továbbiakban: kérelem kiegészítése).

(7) A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

(8) Engedélyezési eljárásban a Felügyelet egyszerűsített határozatot hozhat.

Felügyeleti ellenőrzés

41. § (1) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: felügyeleti ellenőrzés).

(2) A felügyeleti ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres adatszolgáltatáson, illetve a Felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljáráson alapul.

(3) A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzést, célvizsgálatot, valamint több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végezhet.

(4) A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.

(5) A Felügyelet az átfogó ellenőrzést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.

(6) A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

42. § (1) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyeleti Tanács által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(2) A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyeleti Tanács által kijelölt személy jogosult a szabályozott piac, tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni.

43. § (1) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat.

(2) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.

44. § (1) A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti.

(2) Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet.

(3) A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíti, és a megállapításokat az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel írásban közli.

(4) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

(5) A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül az ellenőrzési eljárást határozattal zárja le. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Az értesítés mellőzését a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

45. § A 4. §-ban meghatározott törvények alapján a Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság kérésére is lefolytathat.

46. § A Felügyelet eljárásában az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésben azonnali hatállyal megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e döntését soron kívül hozza meg. A végzés az ügydöntő határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

47. § (1) Ha a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet megállapítja

a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

b) a Felügyelet határozatában,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában

foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).

(2) A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt az MNB, illetőleg külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság törvény alapján kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,

c) a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,

e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a kárenyhítési hajlandóságra,

f) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

g) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára, valamint

i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 4. §-ban meghatározott tevékenységet már nem végez.

48. § (1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.

Piacfelügyeleti eljárás

49. § (1) Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás).

(2) A Felügyelet az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység megállapítására irányuló eljárásban a határozatot az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított kilencven napon belül hozza meg. Az ügyintézési határidőt a Felügyelet indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(3) A bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során a határozatot az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított száznyolcvan napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidőt a Felügyelet indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja, amiről az ügyfelet és a megkereső hatóságot is értesíti.

(4) A Felügyelet - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

a) iratot bemutatni,

b) egyéb tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni jogosult.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés c) pontja alapján megismert adatot,

a) ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,

b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,

c) ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást kezdeményez, akkor a bírósági eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.

(6) Ha a piacfelügyeleti eljárás során a szakvélemény elkészítése előreláthatólag hosszabb időt vesz igénybe, akkor a Felügyelet a szakértő kirendelésekor, illetve a szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.

(7) A piacfelügyeleti eljárás során az eljárási bírság legmagasabb összege tízmillió forint.

50. § (1) A Felügyelet az engedély nélküli végzett tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,

a) az értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely) megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

51. § (1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján bűncselekménynek minősül,

c) felügyeleti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg

d) pénzbírságot szab ki.

(2) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) felügyeleti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg

c) pénzbírságot szab ki.

A Felügyelet adatkezelése

52. § (1) A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a felügyeleti határozatokkal kapcsolatos bírósági eljáráshoz, vagy

b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.

(2) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak - az adatszolgáltató pénzügyi felügyeleti hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak.

(3) A Felügyelet által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez.

(4) A Felügyelet az e törvény, illetve a 4. § szerinti törvények alapján birtokába került személyes adatokat legfeljebb öt évig kezelheti.

A felügyeleti díj fizetésének szabályai

53. § (1) A felügyeleti díj bevallását a Felügyelet honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve a Felügyelethez benyújtja.

(3) A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díjszámítási és -bevallási kötelezettséget nem pótolja.

(4) Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít.

54. § (1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben, január 31-éig utalja át a Felügyelet számlájára.

(2) A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a Felügyelet számlájára.

(3) Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - ha az adott évről készített éves beszámolónak a 4. §-ban meghatározott szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges - a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.

(4) A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.

55. § (1) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az 54. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

A Felügyelet eljárása fogyasztói bejelentéssel kapcsolatban

56. § (1) A Felügyelet a 4. § szerinti törvényekben szabályozott engedély- vagy bejelentésköteles tevékenységekre vonatkozó fogyasztói bejelentést tizenöt napon belül megvizsgálja, és ha az a hatáskörébe tartozik, azonban közvetlen intézkedését nem igényli, az érintett szervezetnek vagy személynek észrevételezésre és kivizsgálásra továbbítja.

(2) Ha az észrevételezéséhez nem szükséges a bejelentő személyes adatainak átadása, akkor a bejelentést anonimizált formában kell továbbítani.

(3) A fogyasztói bejelentés alapján indult eljárásban a vizsgálathoz szükséges fogyasztói adatok kezeléséhez és továbbításához való hozzájárulást vélelmezni kell. Erre a tényre a fogyasztó figyelmét fel kell hívni.

(4) A 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy a bejelentésre tett érdemi észrevételeit harminc napon belül a Felügyeletnek írásban megküldi.

(5) A Felügyelet ellenőrzési eljárást indít, ha

a) a rendelkezésre álló iratok alapján valószínűsíthető, hogy az érintett szervezet vagy személy gyakorlata nem felel meg a jogszabályok, a felügyeleti határozatok vagy belső szabályzatai rendelkezéseinek, vagy

b) az érintett szervezet vagy személy a határidőn belül nem küldi meg az észrevételeit.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti ellenőrzési eljárás indításáról a bejelentőt értesíti.

(7) A Felügyelet - ha más intézkedés nem szükséges - a bejelentéssel kapcsolatban, az érintett szervezet vagy személy vizsgálatának eredményét figyelembe véve, annak válasza beérkezését követő tizenöt munkanapon belül a bejelentőnek tájékoztatást küld.

Átmeneti és záró rendelkezések

57. § (1) Ez a törvény 2007. december 1-jén lép hatályba.

(2) A 13. § és a 19. § rendelkezéseit kizárólag e törvény hatálybalépése után kinevezett, illetve megválasztott személyekre kell alkalmazni.

(3) A Felügyelet köztisztviselője e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül köteles a birtokában lévő zárt körben kibocsátott értékpapírt elidegeníteni.

(4) E törvény rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően indult ügyben - ideértve a megismételt eljárást is - kell alkalmazni.

(5) E törvény hatálybalépése előtt adott ügyvezetői igazgatói megbízás annak megszűnéséig marad fenn.

Hatályukat vesztő jogszabályi rendelkezések

58. § (1) Hatályát veszti:

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. §-ának (5)-(7) bekezdése, 53. §-át megelőző alcíme, 56. §-a, 58. §-ának (1) bekezdése, 64/H. §-a, 67. §-a,

b) a Hpt. 32/F. §-át megelőző alcíme, 32/F. §-a, 138. §-ának (2) bekezdése, 139. §-át megelőző alcíme, 139. §-ának (1)-(3) bekezdése, 146. §-át megelőző alcíme, 146-147. §-a, 149. §-a, 149/A. §-a, 190/A. §-a, 191. §-a, 192. §-a, 200. §-a,

c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 24. §-ának (4) bekezdése,

d) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. §-ának (5)-(7) bekezdése, 103. §-a, 106. §-ának (1) bekezdése, 107. §-ának (1) bekezdése, 109/F. §-a, 111. §-ának (4) bekezdése,

e) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény,

f) a Tpt. 105. §-át megelőző alcíme, 105. §-a, 242/B. §-a, 302. §-ának (4) bekezdése, 366. §-a, 377. §-át megelőző alcíme, 378. §-a, 379. §-át megelőző alcíme, 379. §-a, 388. §-a, 390. §-a, LV. Fejezete,

g) a Bit. 7. §-ának (3) bekezdése, 33. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, 168. §-ában az „1999. évi CXXIV.” és a „(továbbiakban: Psztv.)” szövegrész, 169. §-át megelőző alcíme, 169. §-a, 169/A. §-át megelőző alcíme, 169/A. §-a, 177. §-a, 194. §-a, 208. §-át megelőző alcíme, 208. §-a, 213. §-át megelőző alcíme, 213. §-a,

h) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XLIX. törvény 1-14. §-a, 15. §-ának (3)-(4) bekezdése, 17-22. §-a,

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosításáról szóló 2007. évi L. törvény 1-5. §-a, 7-28. §-a, 30. §-ának (1)-(3) bekezdése,

j) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI. törvény 1-73. §-a, 80-83. §-a, 1-3. számú melléklete,

k) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2007. évi LII. törvény 1-78. §-a, 79. §-ának (3)-(5) bekezdése, 85-86. §-a, 1-6. számú melléklete, valamint

l) az Fnytv. 9. §-ának (2) bekezdésében az „1999. évi CXXIV.” szövegrész, 56. §-ának (2) és (5) bekezdése, 57. §-a, 58. §-ának (2) bekezdése, 59. §-át megelőző cím, 59. §-a, 63. §-ának (2) bekezdése, 72. §-ának (1)-(3) bekezdése, 85. §-a, 89. §-a.

(2) Nem lép hatályba a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 220. §-ának (3) bekezdése.

(3) Ez a § és a §-t megelőző alcím 2008. január 2-án hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

59. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács - a 2002/65/EK irányelvvel módosított - 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 28. § (2) bek. és a 46. § a Felügyelet eljárásában],

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről, 21. cikk [a 10. § (6) bek.],

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 47. cikk [a 10. § (1) bek. n) pontja],

d) a Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról, 5. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk [a 10. § (1) bek. p) pontja],

e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/14/EK irányelve (2005. május 11.) a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 4. cikk [a 10. § (1) bek. o) pontja],

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról,

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és a folytatásáról (átdolgozott szöveg), 144. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.],

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), 37. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek.].

60. § (1) Az 5. § (1) bekezdése és a 33. § (1) és (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) és (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(2) Az 5. § (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(3) A 6. §

a) (1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke (3) bekezdésének,

b) (2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet,

c) (3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.


  Vissza az oldal tetejére