Időállapot: közlönyállapot (2007.XI.28.)

2007. évi CXXXVIII. törvény

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól * 

A befektetési szolgáltatási tevékenység hazai és európai szabályainak egységesítése, átláthatósága, a nemzetközi versenyképesség fejlesztése, a befektetők, ügyfelek védelme és a szektor hatékony felügyelete érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § Ha nemzetközi szerződés vagy e törvény eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

a) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező személy és szervezet által a Magyar Köztársaság területén végzett

aa) befektetési szolgáltatási tevékenységre,

ab) befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásra (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás),

ac) árutőzsdei szolgáltatásra,

b) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozás az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térséget létrehozó megállapodásban részes más állam területén végzett határon átnyúló vagy fióktelep formájában folytatott

ba) befektetési szolgáltatási tevékenységére, és

bb) kiegészítő szolgáltatására, és

c) az a) és b) pontban szereplők e törvény szerinti felügyeletére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki

a) arra a személyre vagy szervezetre, aki pénzügyi eszközre vonatkozó sajátszámlás kereskedésen kívül nem végez befektetési szolgáltatási tevékenységet, kivéve, ha árjegyző vagy saját számlára a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszeren kívül, gyakori és rendszeres alapon kereskedik,

b) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

c) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

d) arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag

da) anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, és

db) munkavállalói részesedési programok kezelésével összefüggően

végez befektetési szolgáltatási tevékenységet,

e) arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban,

f) arra a személyre vagy szervezetre, amely áruval, áruhoz kapcsolódó opcióval, határidős ügylettel, csereügylettel, valamint bármely más származtatott ügylettel saját számlára kereskedik.

3. § (1) A 8. §, 13. §, 22. §, 24. §, 27-30. §, 37-39. §, 97-107. §,121. §, 124-141. §, 155-170. § és 173-175. § kivételével a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni

a) a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) az MNB tv.-ben meghatározott alapvető feladatain kívül végzett,

b) az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) az Áht. 113/A. §-ának (5) bekezdése szerinti államadósság kezelésen kívül végzett, és

c) a Magyar Államkincstárnak (a továbbiakban: kincstár) az Áht. 113/A. §-ának (6) bekezdése szerinti

befektetési szolgáltatási tevékenységére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, 13. §, 15-16. §, 22. § (1)-(3) bekezdése, 25. § (1) bekezdése, 37-39. §, 97-99. §, 105-107. §, 121. § és 124-139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet kell érteni.

(3) A Tpt. szerinti befektetési alapkezelő befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat azzal, hogy e tevékenysége, illetőleg szolgáltatása tekintetében - a 8. § (5) bekezdésének a)-e) pontja, 22. §, 24-26. §, 37-39. §, 73-75. §, 100-107. § és 124-139. § kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. § (1) Az e törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban

1. anyavállalat: az Szmt.-ben meghatározott vállalkozás,

2. ÁÉKBV: a Tanács 85/611/EGK irányelve alapján létrehozott, átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető forma,

3. árjegyző: az a saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozás, amely egy pénzügyi eszközre folyamatos vételi és eladási kötelezettséget vállal az általa meghatározott árakon,

4. áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt,

5. átruházható értékpapír: az az értékpapír, amelyet a forgalomba hozatala helye szerinti állam joga ilyenként ismer el,

6. befektetési hitel: pénzügyi eszköz vásárlásához nyújtott hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában,

7. befektetési elemzés: pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást,

8. befektetési tanácsadás: pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást,

9. befektetési vállalkozás: az, aki e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély alapján, harmadik személy részére, ellenérték fejében, rendszeres gazdasági tevékenysége keretében befektetési szolgáltatást nyújt vagy befektetési tevékenységet végez, ide nem értve a 3. §-ban meghatározottakat,

10. befolyásoló részesedés: olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, illetőleg egy vállalkozással létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) összességében a tulajdoni hányad, illetőleg a szavazati jogok legalább tíz százalékát birtokolja,

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetőleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy

c) létesítő okirat vagy megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére,

11. csereügylet (swap): valamely pénzügyi eszköz cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, illetve több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után,

12. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke,

13. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam,

14. EGT-állambeli befektetési vállalkozás anyavállalat: olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy pénzügyi vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne,

15. EGT-állambeli pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik,

16. elismert elszámolóház: EGT-államban vagy az OECD tagállamában működő, a székhely szerinti ország jogszabálya vagy felügyeleti hatósága által elismertnek minősített, az elszámolásforgalom lebonyolítását végző pénzügyi intézmény, illetve a Tpt.-ben meghatározott elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, amely esetében - ha származtatott ügyletek elszámolását is végzi - az elszámolási rendszer a székhely szerinti ország felügyeleti hatósága szerint biztosítja, hogy a származtatott ügyletek esetében az elszámolóházi szolgáltatást igénybe vevő a kötelezettségének megfelelő napi letét elhelyezési követelményének eleget tegyen,

17. elismert tőzsde: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által elismert tőzsde, amely

a) rendszeresen működik,

b) működését, a kereskedési rendszerhez való hozzáférést, a tőzsdei bevezetést és a szerződéskötés feltételeit a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott vagy elfogadott előírások szabályozzák,

c) olyan elszámolási rendszerrel rendelkezik, amely szerint a határidős ügyletekre napi letét-elhelyezési követelmény vonatkozik és ez a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának értékelése szerint megfelelő biztonságot nyújt,

18. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

19. első számú vezető: a befektetési vállalkozás vezető állású személyei közül az a személy, akit a befektetési vállalkozás létesítő okirata ilyenként határoz meg,

20. eszközátruházó (originator): olyan vállalkozás,

a) amelynek eszközei, mérlegen kívüli tételei értékpapírosítás tárgyát képezik és közvetlenül vagy közvetetten maga vagy hozzá kapcsolódó vállalkozásokon keresztül részese az adóssal kötött megállapodásnak (original agreement), amelyben meghatározták az adós vagy a potenciális adós kötelezettségeit vagy potenciális kötelezettségeit, vagy

b) amely megvásárolja egy harmadik fél eszközeit, mérlegen kívüli tételeit, ezeket a mérlegében kimutatja, majd értékpapírosítja,

21. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

22. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

23. értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbeadó a kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbevevő köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a kölcsönbeadó által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a kölcsönbeadó vagy az általa megjelölt harmadik személy részére,

24. értékpapír letéti számla: az ügyfél számára vezetett, az ügyféltől letéti őrzésre átvett értékpapír nyilvántartására szolgáló számla,

25. értékpapírszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

26. értékpapírtitok: minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik,

27. felügyeleti hatóság: a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő szolgáltatása, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység felügyeletét ellátó, hatáskörrel rendelkező szervezet, ide nem értve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét,

28. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve Ctv.-ben meghatározott szervezet,

29. fogadó tagállam: a székhely szerinti EGT-államtól eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési vállalkozásnak fióktelepe van vagy ahol szolgáltatást nyújt, illetve tevékenységet végez vagy az az EGT-állam, amelyben a szabályozott piac olyan rendszert biztosít, amellyel lehetővé teszi a távoli tagok, illetve a letelepedés helye szerinti EGT-állam résztvevőinek hozzáférését a kereskedési rendszerhez,

30. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak,

31. induló tőke: az alapításkori jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege,

32. jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, illetőleg megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás,

33. kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók,

34. kiszervezés: olyan megállapodás egy befektetési vállalkozás és egy harmadik személy között, amelynek keretében e harmadik személy olyan tevékenységet végez, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga végezne,

35. kollektív befektetési forma: az azonos szerződési feltételek mellett, az ügyfelek által átadott eszközök egymástól el nem különített, együttes kezelésével létrehozott és működtetett befektetési forma, amelynek célja, hogy az ügyfelek számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújtson, illetőleg tagjaiként az ügyfelek közvetve vegyenek igénybe ilyen szolgáltatást,

36. központi hitelinformációs rendszer: a Hpt.-ben meghatározott rendszer (a továbbiakban: KHR),

37. központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

38. külföldi befektetési vállalkozás: az a befektetési vállalkozás, amelynek székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van,

39. különleges célú gazdasági egység: kizárólag a külön törvény szerinti értékpapírosítási ügylet végrehajtása céljából létrehozott jogalany, amely működhet alap (értékpapírosító alap) vagy társaság (értékpapírosító társaság) formájában,

40. lakossági ügyfél: a szakmai ügyfélnek nem minősülő ügyfél,

41. leányvállalat: az a vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát is az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

42. letéti őrzés: pénzügyi eszköz megőrzésre történő átvétele, a tulajdonos megbízásából való nyilvántartása és kiadása,

43. letétkezelés: a pénzügyi eszköz letéti őrzése, a kamat, az osztalék, a hozam, illetőleg a törlesztés beszedése és egyéb kapcsolódó szolgáltatás együttes nyújtása, ideértve az óvadék kezelésével összefüggő szolgáltatásokat,

44. limitáras megbízás: valamely pénzügyi eszköz meghatározott limitáron vagy annál jobb áron, meghatározott mennyiségben történő vételére vagy eladására irányuló megbízás,

45. megbízás végrehajtása az ügyfél javára: pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló tevékenység végzése az ügyfél javára,

46. függő ügynök (meghatalmazott): az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az általa képviselt befektetési vállalkozás teljes körű és feltétel nélküli felelősségére segíti elő a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését vagy kiegészítő szolgáltatás nyújtását az ügyfél vagy a jövőbeni ügyfél számára,

47. miniszter: a pénz-, tőke és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,

48. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium,

49. pénzügyi elemző: a befektetési elemzés tartalmát a befektetési vállalkozás részéről, a befektetési vállalkozás függő ügynöke részéről, illetve ezek rendelkezése szerint vagy a befektetési vállalkozással kötött kiszervezési megállapodás alapján kialakító, a Tpt.-ben meghatározott érintett személynek minősülő természetes személy, függetlenül attól, hogy a befektetési elemzést milyen jogviszony alapján készíti,

50. pénzpiaci eszköz: sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek,

51. pénzügyi eszköz elhelyezése (placement): a pénzügyi eszköz Tpt. szerinti forgalombahozatala és nyilvános értékesítésre történő felajánlása,

52. portfóliókezelés: az a tevékenység, amelynek során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli,

53. referenciaadat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

54. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására engedéllyel rendelkező, illetőleg értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás,

55. rendszeres internalizáló: az a befektetési vállalkozás, amely ügyfél részére szervezett keretek között, saját számlás kereskedés keretében a kereskedési napok mindegyikén biztosítja az ügyletkötés lehetőségét oly módon, hogy az ügyfél megbízásait szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren kívül hajtja végre,

56. repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet),

57. saját számlás kereskedés: pénzügyi eszköz saját eszköz terhére történő adásvétele, cseréje,

58. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

59. szakmai ügyfél: az az ügyfél, aki megfelel a 49. §-ban foglalt feltételeknek, illetve a 48. § szerint ilyennek minősül,

60. származtatott ügylet: olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, mint alaptermék értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi,

61. székhely szerinti tagállam:

a) ha a külföldi befektetési vállalkozás természetes személy, az az EGT-állam, ahol a lakhelye vagy tartózkodási helye található;

b) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy, az az EGT-állam, ahol a létesítő okirat szerinti székhelye található;

c) ha a befektetési vállalkozás vagy a külföldi befektetési vállalkozás jogi személy és a nemzeti jog szerint nem rendelkezik létesítő okirat szerinti székhellyel, az az EGT-állam, amelyben a központi irodája található,

62. szoros kapcsolat: az ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat azzal, hogy ha egy vállalkozás olyan vállalkozással áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, valamint azzal, hogy az azonos vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozások közötti kapcsolatot is szoros kapcsolatnak kell tekinteni,

63. szponzor: olyan hitelintézet, amely

a) eszközfedezet mellett értékpapírt bocsát ki, vagy

b) az eszközátruházótól megvásárolt eszközökre, mérlegen kívüli tételekre értékpapírosítási sémát hoz létre és működtet,

64. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését,

65. ügyfél: az, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatást vesz igénybe,

66. ügyfél azonosításra szolgáló adatok:

a) természetes személy esetén

aa) családi és utónév (születési név),

ab) születési hely, idő,

ac) anyja neve,

ad) lakcím, tartózkodási hely,

ae) állampolgárság,

af) azonosító okmány típusa és száma,

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

ba) név, rövidített név,

bb) székhely címe,

bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma,

67. ügyfélcsoport: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,

68. ügyfélszámla: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,

69. üzleti titok: a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom,

70. vezető állású személy:

a) a vezető tisztségviselő, az igazgatótanács tagja és felügyelő bizottság tagja,

b) a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, és

c) minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.

MÁSODIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK MEGKEZDÉSE

III. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉS A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS

5. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett

a) megbízás felvétele és továbbítása,

b) megbízás végrehajtása az ügyfél javára,

c) sajátszámlás kereskedés,

d) portfóliókezelés,

e) befektetési tanácsadás,

f) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás),

g) pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül, és

h) multilaterális kereskedési rendszer működtetése.

(2) Kiegészítő szolgáltatásnak minősül

a) a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése,

b) a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése,

c) a befektetési hitel nyújtása,

d) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatás,

e) a befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő saját számlás kereskedés,

f) a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés,

g) jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatás,

h) a 6. § e)-g), j) és k) pontjaiban foglalt származtatott ügyletek alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás.

6. § Pénzügyi eszköz

a) az átruházható értékpapír,

b) a pénzpiaci eszköz,

c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír,

d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthető vagy pénzben kiegyenlíthető,

e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot,

f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek,

g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá,

h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet,

i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás,

j) az éghajlati, időjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyező anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve azt az esetet, ha a megszűnés oka a nemteljesítés,

k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzőivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.

7. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet.

(2) Befektetési szolgáltatási tevékenység az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén kezdhető meg és folytatható.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás tevékenységét a Magyar Köztársaság területén fióktelepén keresztül végezheti.

(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet végezhet.

8. § (1) Befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető, illetve nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás - ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt befektetési vállalkozást - fióktelepe befektetési szolgáltatási tevékenységet akkor végezhet, illetőleg kiegészítő szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet vagy fióktelepet akkor létesíthet, ha rendelkezik a hatáskörrel bíró felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével és a 27. § (5) bekezdésében, illetőleg a 27. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek teljesültek.

(4) Kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély - kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti elszámolóház vagy központi értéktár - befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető.

(5) A befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzése és kiegészítő szolgáltatás nyújtása mellett kizárólag

a) a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet,

b) részvénykönyvvezetést,

c) részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet,

d) a Hpt. szerint kiadott, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosító tevékenységi engedéllyel Hpt. szerinti ügynöki tevékenységet,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) értékpapír-kölcsönzést, és

g) pénzügyi eszközre vonatkozó adat, információ értékesítést

folytathat.

9. § (1) Árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan

a) megbízás felvételét és továbbítását,

b) megbízás végrehajtását az ügyfél javára,

c) zámlás kereskedést,

d) a Hpt. szerint kiadott, pénzügyi szolgáltatás közvetítésére jogosító tevékenységi engedéllyel Hpt. szerinti ügynöki tevékenységet,

e) a Bit. szerinti biztosításközvetítést ügynökként,

f) befektetési szolgáltatás, kiegészítő szolgáltatás függő ügynökként történő közvetítését

végezheti.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet

a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt,

b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és

c) a 6. § e)-g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz.

10. § (1) Árutőzsdei szolgáltatást - a (3) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - árutőzsdei szolgáltató és befektetési vállalkozás nyújthat.

(2) Árutőzsdei szolgáltatás csak az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott

a) személyi feltételek,

b) műszaki, technikai, informatikai, biztonsági felszereltségre vonatkozó előírások, és

c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, működési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenőrzési eljárásra, rendszerre és megoldásra vonatkozó előírások

teljesítése esetén nyújtható.

(3) Külföldi befektetési vállalkozás árutőzsdei szolgáltatást a Magyar Köztársaság területén csak fióktelepén keresztül nyújthat.

11. § (1) Árutőzsdei szolgáltatás - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a Felügyelet engedélyével nyújtható.

(2) A külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe árutőzsdei szolgáltatást akkor nyújthat, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

IV. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK TÁRGYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI

Az informatikai rendszer

12. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének a)-d), f) és g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, továbbá az 5. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás és a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató a tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozást alakít ki, valamint gondoskodik az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályozási rendszer kitér az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja és aktualizálja.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meghatározza a szervezeti és működési rendet, a felelősségi, nyilvántartási és tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató kidolgozza az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működteti.

(6) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább:

a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról,

b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról,

c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események),

d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres (esetleg önműködő) és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére,

e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről,

f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről,

g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez a biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket tesz és rendelkezik legalább

a) az informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel,

b) olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító, illetőleg a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja,

c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel, illetve e berendezések hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, illetve szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal,

d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását,

e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik,

f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig, bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék, és

g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató a (7) bekezdés e) pontjában meghatározott biztonsági mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon tárolja, valamint gondoskodik a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés-védelméről.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnál és árutőzsdei szolgáltatónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:

a) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek,

b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak, az adatok tárolási szerkezetének,

c) az informatikai rendszer elemeinek a szolgáltató, valamint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének,

d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának,

e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak,

f) az alkalmazott szoftvereszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek, és

g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.

(10) A (7) bekezdésben foglalt szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább

a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására,

b) a pénzeszközök és a pénzügyi eszközök biztonságos nyilvántartására,

c) a befektetési vállalkozás esetében a pénzügyi eszközök, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyának ügyfelenkénti és összesített naprakész nyilvántartására,

d) a befektetési vállalkozás tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra,

e) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználására, és

f) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.

(11) Az (1) bekezdésben meghatározott befektetési vállalkozásnak és árutőzsdei szolgáltatónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.

Az induló tőke

13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább hétszázharmincezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.

(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez, és

a) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult, akkor legalább százhuszonötezer euró,

b) az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró

összegű induló tőkével rendelkezik.

(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a) vagy e) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt szerez és az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább ötvenezer euró összeg induló tőkével vagy olyan, az EGT-államok területére kiterjedő szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelynek értéke káreseményenként legalább egymillió euró, és évente összesen legalább egymillió-ötszázezer euró.

14. § Az árutőzsdei szolgáltatónak a tevékenysége megkezdéséhez, ha

a) részvénytársasági formában vagy fióktelepként működik, legalább húszmillió forint, vagy

b) korlátolt felelősségű társaság formájában vagy szövetkezeti formában működik, legalább tízmillió forint

induló tőkével kell rendelkeznie.

15. § (1) A befektetési vállalkozás jegyzett tőkéje - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - kizárólag pénzbeli hozzájárulással szolgáltatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli hozzájárulással esik egy tekintet alá, ha a jegyzett tőkét a befektetési vállalkozás jegyzett tőkén felüli vagyona terhére emelik fel, illetőleg a jegyzett tőke összege egyesülés, beolvadás, összeolvadás során kerül megállapításra.

(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató jegyzett tőkéjét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapító nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel, és amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(4) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató esetében - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a jegyzett tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(5) Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepére a dotációs tőke követelményt nem kell alkalmazni.

(6) A 13. §-ban euróban meghatározott

a) induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján,

b) felelősségbiztosítás összegét a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napján

érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

V. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI FELTÉTELEI

16. § (1) A befektetési vállalkozás részvénytársaságként vagy fióktelepként, árutőzsdei szolgáltató részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy fióktelepként működhet.

(2) A gazdasági társasági formában működő befektetési vállalkozásra és árutőzsdei szolgáltatóra a Gt., a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltatóra az Sztv., a külföldi vállalkozás fióktelepére az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A befektetési vállalkozás, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a központi irodáját is a Magyar Köztársaság területén jelöli ki.

17. § (1) A befektetési vállalkozás a szervezetén belül az egyes szervezeti egységeket és az ezek működésére és eljárására vonatkozó szabályzatokat úgy alakítja ki, hogy a létrejövő szervezeti felépítés és annak működése - összhangban a befektetési vállalkozás méretével, tevékenységének jellegével és összetettségével -

a) lehetővé tegye az 5. §-ban foglalt tevékenységek és feladatok független végzését, illetőleg ellátását, ideértve az ehhez szükséges hatáskörök világos és következetes elkülönítését,

b) biztosítsa, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői ne legyenek alá- vagy fölérendeltségi, illetve utasítási viszonyban egymással, csökkentve ezzel a visszaéléshez vezető személyi érdek-összefonódás lehetőségét,

c) az információhoz való hozzáférést csak a jogosultak számára tegye lehetővé, csökkentve ezzel a belső, üzletvitel során keletkező információval való visszaélés lehetőségét,

d) átlátható legyen,

e) erősítse a folyamatba épített ellenőrzést és lehetővé tegye ennek során az objektív megítélést.

(2) Annak a befektetési vállalkozásnak, amely a Tpt. szerint összevont felügyelet alá tartozik, az e §-ban és a 100. §-ban foglaltaknak az ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézettel és befektetési vállalkozással együttesen is meg kell felelnie.

18. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által alkalmazott eljárás, rendszer és megoldás, valamint az általa vezetett nyilvántartás

a) biztosítja az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz más ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető, valamint a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköztől vagy pénzeszköztől való elkülönített kezelését, amely alkalmas a tulajdonhoz fűződő jogok védelmére,

b) biztosítja a megkötött ügylet, a vállalt kockázat (pozíció) rögzítését, és folyamatos követését,

c) megakadályozza, hogy a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, valamint ezek alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközt - az ügyfél kifejezetten ettől eltérő utasítása hiányában - sajátjaként használja vagy arról sajátjaként rendelkezzen,

d) megakadályozza, hogy az értékpapírtitok körébe tartozó információ rendeltetésétől eltérően vagy jogosulatlanul kerüljön felhasználásra,

e) biztosítja az alkalmazottak és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatottak által kötött ügyletek rögzítését,

f) biztosítja a számítógépes adatrögzítésre, adatvédelemre, adatmentésre és feldolgozásra vonatkozó előírások teljesülését, valamint

g) biztosítja minden egyéb vonatkozó jogszabályban vagy szabályzatban foglalt előírás teljesülését, ideértve a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítását is.

(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számviteli, nyilvántartási és informatikai rendszerének alkalmasnak kell lennie

a) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására,

b) az ügyfél által átadott vagy az ügyfelet megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz állományának, illetőleg összegének minden időpontban történő megállapítására, és

c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére.

Belső ellenőrzési szervezeti egység

19. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a többi szervezeti egységétől független belső ellenőrzési szervezeti egységet alakít ki, és ennek működésére, eljárására vonatkozóan olyan szabályzatot készít, amely

a) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartását, a tevékenység végzésére jogosító engedélyben meghatározott tevékenység hatékony végzését és biztosítja a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató vezetéséhez szükséges információk elérhetőségét,

b) biztosítja a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltak betartásának ellenőrzését, az esetleges eltérések, hiányosságok feltárását, és

c) elősegíti a felügyeleti határozatokban és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató szabályzataiban foglaltaktól való eltérés megakadályozását, valamint eltérés esetén lehetővé teszi a jogszerű állapot helyreállítását.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésére belső ellenőrzési vezetőt (a továbbiakban: belső ellenőr) nevez ki és személyét bejelenti a Felügyeletnek.

Kockázatkezelésért felelős szervezeti egység

20. § (1) A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kockázatkezelési szervezeti egységet alakít ki, amely

a) felelős a 100. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzatban foglaltak végrehajtásáért,

b) elvégzi a 100. § (8) bekezdésében foglalt feladatot,

c) a befektetési vállalkozás által a 100. § (3) bekezdésében meghatározott kockázatkezelési szabályzatban rögzített időközönként, de legalább évente beszámol a befektetési vállalkozás ügyvezetésének az a) és b) pontban foglaltak teljesítéséről.

(2) Nem szükséges önálló kockázatkezelési szervezeti egységet kialakítani abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás kizárólag az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt tevékenységet végez vagy

a) a tárgyévet megelőző naptári évben, az egyes hónapokban végrehajtott megbízások összértéke átlagosan nem haladta meg az ötmilliárd forintot, és

b) a tárgyévet megelőző naptári évben összesen végrehajtott megbízások összértéke nem haladta meg a hatvanmilliárd forintot.

A jogszabályoknak történő megfelelésért felelős vezető

21. § (1) A befektetési vállalkozás a jogszabályokban foglaltaknak való megfelelésért, és a szabályzatokban foglaltaknak a jogszabályi rendelkezésekkel való összhangjáért felelős vezetőt nevez ki (a továbbiakban: megfelelési vezető), aki

a) független a befektetési vállalkozás más tevékenységét irányító vezetőjétől, vele sem alá- vagy fölérendeltségi, sem más módon utasítási viszonyban nem áll, és

b) rendelkezik a tevékenysége végzéséhez szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal, a feladatellátásban közreműködő szakértőkkel és a tevékenysége elvégzéséhez szükséges információkhoz való hozzáféréssel.

(2) A befektetési vállalkozás megfelelési vezető irányítása alá tartozó alkalmazottai

a) nem vehetnek részt annak befektetési szolgáltatási tevékenységének végzésében vagy kiegészítő szolgáltatása nyújtásában, amelynek vizsgálatát végzik, és

b) díjazásukat olyan módon kell megállapítani, hogy az semmilyen módon ne befolyásolhassa az objektivitásukat.

(3) Nem kell a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglaltakat alkalmazni abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás számára ez a tevékenységének természete, mérete és összetettsége figyelembevételével aránytalan terhet jelentene, és a befektetési vállalkozás hitelt érdemlően igazolja, hogy mindez nem befolyásolja hátrányosan a jogszabályokban és a szabályzatokban foglaltaknak való megfelelést.

(4) A befektetési vállalkozás a megfelelési vezető személyét bejelenti a Felügyeletnek.

VI. Fejezet

A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓ MŰKÖDÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

22. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább két büntetlen előéletű, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni.

(2) Fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás - ide nem értve a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepét - vezető állású személyei között legalább egy olyan magyar állampolgárságú, devizabelföldi személynek kell lennie, aki legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(3) A befektetési vállalkozás a működésének és tevékenysége végzésének irányítására a vezető állású személyek közül első számú vezetőt nevez ki.

(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan büntetlen előéletű személyt nevez ki, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

24. § (1) A 22. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 23. § alkalmazása szempontjából szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) befektetési vállalkozásnál,

b) pénzügyi intézménynél,

c) értéktőzsdén, árutőzsdén,

d) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél,

e) befektetési alap-kezelőnél,

f) kockázati tőkealap-kezelőnél,

g) az MNB-nél,

h) az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál,

i) közigazgatási szervnél,

j) árutőzsdei szolgáltatónál,

k) központi értéktárnál, vagy

l) központi szerződő félnél

tisztségviselőként, köztisztviselőként vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

(2) Külföldön szerzett szakmai gyakorlat akkor vehető figyelembe, ha a szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésére az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek megfelelő intézménynél, illetve nemzetközi pénzügyi intézménynél került sor.

Személyi összeférhetetlenség

25. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye, a vezető állású személy közeli hozzátartozója nem lehet

a) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy,

b) más befektetési vállalkozásban közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye,

c) más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy alkalmazottja,

d) szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál - ide nem értve a befektetési vállalkozást magát - vezető állású személy vagy alkalmazott.

(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező hitelintézet e tevékenység végzésére létrehozott szervezeti egységének vezetője vagy az irányításért felelős, döntési hatáskörrel rendelkező személye ugyanilyen munkakörben a hitelintézet más szervezeti egységénél, más hitelintézetnél vagy befektetési vállalkozásnál nem foglalkoztatható.

(3) Az a személy, akivel kapcsolatosan az (1) és (2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul tudomására hozza az érintett befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, illetve kibocsátónak és ezzel egyidejűleg bejelenti a Felügyeletnek.

(4) Az a személy, akivel kapcsolatosan az összeférhetetlenség felmerült, az összeférhetetlenségi okot a (3) bekezdésben foglalt bejelentést követő kilencven napon belül megszünteti.

26. § (1) A befektetési vállalkozásnál a vezető állású személy, az alkalmazott vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy által folytatható gazdasági tevékenység feltételeit és nyilvántartásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.

(2) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben foglalt tevékenységet végzőkről és az általuk végzett tevékenységről nyilvántartást vezet.

HARMADIK RÉSZ

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG, AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS, VALAMINT A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSBAN ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓBAN TÖRTÉNŐ TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE

VII. Fejezet

A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG ENGEDÉLYEZÉSE

27. § (1) A Felügyelet a tevékenység végzésére, illetőleg a szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre és szolgáltatásokra külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglaltaknak és amely feletti hatékony és eredményes felügyelet ellátása nem ütközik akadályokba.

(2) Nem kell a Felügyelet engedélye az 5. §-ban foglalt tevékenység végzéséhez, illetőleg szolgáltatás nyújtásához annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi befektetési vállalkozásnak, amely tevékenységét határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(3) A Felügyelet által e törvény szerint kiadott, tevékenység végzésére, illetőleg szolgáltatás nyújtására jogosító engedély - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra - más EGT-államokban befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosít.

(4) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-államban kíván határon átnyúló tevékenységet végezni, a tevékenység megkezdését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván, és

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni.

(5) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás a tevékenységét akkor kezdheti meg más EGT-államban, ha a (4) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítése

a) a (4) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához beérkezett és a befektetési vállalkozás erről tudomást szerzett, vagy

b) Felügyelethez történő beérkezését követően egy hónap eltelt.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

(7) Az a befektetési vállalkozás, amely a Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létesíteni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben megjelöli

a) azt a tagállamot, amelyben a tevékenységét végezni kívánja,

b) azon befektetési szolgáltatási tevékenységeket és kiegészítő szolgáltatásokat, amelyeket végezni, illetőleg nyújtani kíván,

c) arra vonatkozó szándékát, hogy kíván-e függő ügynököt igénybe venni, és

d) a fióktelep tevékenységéért felelős vezetőket.

(8) A Felügyelet befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére és kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító engedélyével rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe a működését akkor kezdheti meg más EGT-államban, amikor

a) a (7) bekezdés szerint a Felügyelethez küldött értesítését követően a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a befektetési vállalkozást egyetértéséről értesítette, vagy

b) a Felügyelet által a (7) bekezdés a) pontjában megjelölt tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához megküldött értesítését követően két hónap eltelt és tőle ezalatt semmilyen értesítés nem érkezett.

(9) A (7) és (8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás fióktelepe a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.

28. § (1) A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) a létesítő okiratát vagy létesítő okiratának módosítását,

b) részvénykönyvének másolatát,

c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik vagy a felelősségbiztosítási szerződést,

d) a végezni kívánt tevékenység megnevezését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

e) egy nyilatkozatot arról, hogy a befektetési vállalkozás irányítása a Magyar Köztársaság területén létesítendő központi irodában történik,

f) több telephely esetén azon telephely tárgyi-technikai feltételeinek leírását, ahol a tevékenységet folytatni kívánja,

g) az olyan gazdasági társaság megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben a kérelmezőnek részesedése van, feltüntetve a részesedés mértékét,

h) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

i) üzleti nyilvántartására vonatkozó szabályzattervezetét,

j) ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzattervezetét,

k) az üzleti tervét,

l) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi és technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

m) az e törvényben meghatározott szervezeti feltételek teljesülését igazoló dokumentumok másolatát,

n) az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

o) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, a pénz- és értékkezelési szabályzat, továbbá a végrehajtási politika, valamint az összeférhetetlenségi politika tervezetét,

p) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,

q) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

r) a kockázatok figyelemmel kísérésére, mérésére, ellenőrzésére és kezelésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

s) a kereskedési könyv vezetésére vonatkozó szabályzat tervezetét,

t) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a befektetési vállalkozás összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt átadják,

u) a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a befektetési vállalkozás részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához,

v) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait.

(2) A kérelmező a letétkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a biztonsági, a letétkezelési és az értéktári szabályzat tervezetét.

(3) A kérelmező a befektetési hitelnyújtási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékeli a KHR-hez történő csatlakozásáról szóló igazolást.

(4) A külföldi kérelmező a befektetési vállalkozási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(5) A külföldi kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

29. § A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, illetőleg kiegészítő szolgáltatás nyújtására jogosító, engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha a kérelmező befektetési vállalkozás

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

30. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,

c) a kérelmező olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési vállalkozás feletti hatékony és eredményes felügyeletet, vagy

d) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet a külföldi befektetési vállalkozás fióktelepe esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a prudens, biztonságos működést, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

31. § (1) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók,

b) a hitelintézet Hpt. 18. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, az alapkezelő Tpt. 229. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét, a biztosító Bit. 63. § (1) bekezdése szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, kivéve a (3) bekezdésben foglalt esetet,

c) a befektetési vállalkozás nem vitatott tartozását az esedékességet követő öt napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet,

d) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

f) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

g) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,

h) a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

i) a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési követelményeknek a Felügyelet által előírt határidőben nem tesz eleget,

j) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja kivételével a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési vállalkozás tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(3) Ha a Felügyelet olyan hitelintézet tevékenység végzésére jogosító engedélyét vonja vissza, amely befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel is rendelkezik, és az engedély visszavonásakor megfelel a befektetési vállalkozásra vonatkozó szabályoknak, a Hpt. szabályai szerint befektetési vállalkozássá alakulhat át.

(4) A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenység végzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok legfeljebb hat hónapon belül pótolhatók.

VIII. Fejezet

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÁS ENGEDÉLYEZÉSE

32. § A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt az egyes tevékenységekre külön-külön vagy együttesen adja meg annak a kérelmezőnek, amely megfelel az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

33. § (1) A kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

a) létesítő okiratát és létesítő okiratának módosítását,

b) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, valamint nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy a induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban résztvevő személy törvényes jövedelméből származik,

c) a végezni kívánt tevékenység megjelölését és a kérelmező döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot,

d) azon vállalkozások megnevezését, székhelyét és tevékenységi körét, amelyben az árutőzsdei szolgáltató tulajdoni részesedéssel rendelkezik, a tulajdoni részesedés mértékének megjelölésével,

e) számviteli politikájának és számviteli rendjének leírását,

f) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,

g) az ellenőrzési rendjére vonatkozó szabályzat tervezetét, amely tartalmazza az ellenőrzési szervezetet és folyamatot, valamint a folyamatba épített utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó előírásokat is,

h) a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó általános szerződési feltételek, az üzletszabályzat, a pénzmosás megelőzését szolgáló szabályzat, az iratkezelési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, és az ügyviteli szabályzat tervezetét,

i) a személyi feltételek teljesülését igazoló okiratok másolatát,

j) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek teljesülésének részletes leírását,

k) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy az árutőzsdei szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 18. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

l) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,

m) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató esetében a székhely szerinti felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy rendelkezik a tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel,

n) fióktelep formájában működő árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének döntési, irányítási jogköre bemutatását.

(2) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmében az (1) bekezdésben foglaltakon felül

a) megjelöli azokat a helyeket is, amelyeken a tevékenységét végzi,

b) megjelöli a vezető állású személyek döntési hatáskörét, és azon testületét, amely jóváhagyása nélkül egyes döntések nem érvényesek.

(3) A külföldi kérelmező a 9. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez mellékeli a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolását arról, hogy a nem magyar állampolgárságú vezető állású személlyel szemben nem állnak fenn kizáró okok e munkakör betöltésével, illetőleg ellátásával kapcsolatban.

34. § A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató részére a tevékenység végzésére jogosító engedély megadásához előzetesen kikéri a más EGT-állam érintett, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt árutőzsdei szolgáltató

a) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,

b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

35. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha

a) a kérelmező az e törvényben és más jogszabályban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg,

b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta, vagy

c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmét fióktelep esetében akkor is elutasítja, ha

a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Felügyelet és a kérelmező szolgáltató székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,

b) a kérelmező székhelye szerinti állam nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,

c) a kérelmező nem rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,

e) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,

f) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják a szolgáltatók prudens, biztonságos működését, vagy

g) a kérelmező központi irodája nem a székhelye szerinti országban van.

36. § (1) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,

b) az árutőzsdei szolgáltató szabályozott piaci kereskedési joga megszűnik,

c) az engedéllyel rendelkező az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg vagy hat hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja,

d) az engedéllyel rendelkező a tevékenység folytatásával felhagy,

e) az engedéllyel rendelkező a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott előírásokat vagy a Befektető-védelmi Alap szabályzatában foglalt kötelezettségeket ismétlődően vagy súlyosan megszegi,

f) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság visszavonta,

g) az árutőzsdei szolgáltató a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget,

h) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.

(2) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett vagy szerződéseinek teljesítését más árutőzsdei szolgáltató átvállalta.

(3) A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig az árutőzsdei szolgáltató a tevékenységét - az arra vonatkozó szabályok szerint - köteles folytatni.

(4) A Felügyelet az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét határozott időre felfüggeszti, ha a tevékenységvégzésnek az engedélyezéshez előírt feltételei már nem állnak fenn, de azok megfelelő határidőn belül pótolhatók.

IX. Fejezet

A TULAJDONSZERZÉS ENGEDÉLYEZÉSE

A befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés

37. § (1) A befektetési vállalkozásban befolyásoló részesedéssel

a) a befektetési vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható működését nem veszélyeztető, a befektetési vállalkozás megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését biztosító, és

b) átlátható tulajdonosi szerkezettel és kapcsolatrendszerrel rendelkező, a befektetési vállalkozás feletti hatékony felügyeleti hatáskör gyakorlását biztosító személy vagy szervezet rendelkezhet.

(2) A befektetési vállalkozásban történő befolyásoló részesedés szerzéséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, amely

a) a befolyásoló részesedés megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetét igazolta,

b) harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy állami adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

c) egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a befektetési vállalkozás működését,

d) természetes személy esetében büntetlen előéletű, és más kizáró ok nem áll fenn személyével kapcsolatban,

e) nem természetes személy esetében alapítására jogszabály szerint került sor és nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn,

f) a 28. § (1) bekezdésének t) és u) pontjában meghatározott nyilatkozatokat a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta.

(4) Ha a befolyásoló részesedéssel rendelkező a részesedését úgy kívánja módosítani, hogy a már meglévő és a megszerezni kívánt közvetlen vagy közvetett részesedése vagy szavazati joga együttesen meghaladja a húsz, harminchárom vagy ötven százalékos mértéket, az (5) bekezdésben foglaltak szerinti tartalommal bejelentést tesz a Felügyeletnek.

(5) A befolyásoló részesedéssel rendelkező a bejelentésében feltünteti

a) a megszerezni szándékozott részesedés mértékét, és

b) a bejelentés pillanatában meglévő közvetlen és közvetett részesedésének mértékét.

(6) A befolyásoló részesedéssel rendelkező az (5) bekezdésben meghatározott bejelentést tesz a Felügyeletnek abban az esetben is, ha a meglévő részesedését a (4) bekezdésben meghatározott mértékek valamelyike alá szándékozik csökkenteni azzal, hogy bejelentésében az (5) bekezdés a) pontjában szereplő megszerezni szándékozott részesedés helyett a szándékolt csökkentés mértékét tünteti fel.

  Vissza az oldal tetejére