Időállapot: közlönyállapot (2007.XI.29.)

2007. évi CXLII. törvény

egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról * 

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosításai

1. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 27. §-a (4) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”

(2) A Hmtv. 27. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

2. § A Hmtv. 36. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A mintaoltalom megadására a szabadalmi törvénynek a szabadalom megadására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

3. § A Hmtv. 37. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.”

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosításai

4. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 17. §-a (4) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”

(2) A Toptv. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

5. § A Toptv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § Az oltalommal összefüggő eljárásokban nincs helye igazolásnak

a) a 6. § (3) bekezdésében megállapított határidő elmulasztása esetén;

b) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők elmulasztása esetén.”

6. § A Toptv. 23. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.”

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításai

7. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő alkalmazásra, ha az ilyen eljárásban való alkalmazás nem tartozik a technika állásához.”

(2) Az Szt. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén nem zárják ki a technika állásához tartozó anyag (vegyület) vagy keverék szabadalmazását emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárásban, illetve emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárásban [6. § (10) bek.] történő meghatározott alkalmazására, ha az adott alkalmazás nem tartozik a technika állásához.”

8. § (1) Az Szt. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány)

a) kielégíti az 1-5/A. §-okban foglalt követelményeket, valamint a (2)-(4) bekezdések vagy a (10) bekezdés alapján nincs kizárva a szabadalmi oltalomból; és”

(2) Az Szt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha gazdasági tevékenység körében történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; az ilyen hasznosítás nem tekinthető a közrendbe ütközőnek pusztán azért, mert valamely jogszabállyal ellentétben áll.”

(3) Az Szt. 6. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, valamint az emberi vagy állati testen végezhető diagnosztikai eljárások. E rendelkezés az ilyen eljárásokban alkalmazott termékre - így különösen anyagra (vegyületre) és keverékre - nem vonatkozik.”

9. § Az Szt. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, a szabadalom azt a feltalálót vagy jogutódját illeti meg, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve, hogy e korábbi elsőbbségű bejelentést közzéteszik vagy annak tárgyára szabadalmat adnak.”

10. § Az Szt. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével, szolgálati találmány esetén a munkáltató a szabadalom megadását kizáró eljárási cselekmény - ideértve az ideiglenes szabadalmi oltalomról való lemondást is - vagy szándékos mulasztás előtt köteles felajánlani a feltalálónak a szabadalmi igény ingyenes átruházását, az alkalmazotti találmány tekintetében érvényesülő hasznosítási jog kikötésével vagy anélkül. Ha az ideiglenes oltalomról a munkáltató lemond, e lemondás a feltaláló hozzájárulása nélkül is hatályos.”

11. § Az Szt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Annak megállapításakor, hogy a szabadalmi oltalom kiterjed-e valamely termékre vagy eljárásra, megfelelően figyelembe kell venni a terméknek vagy az eljárásnak az igénypontban foglaltakkal egyenértékű jellemzőit is.”

12. § Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a szabadalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a szabadalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos, feltéve, hogy e törvény nem rendelkezik eltérően.”

13. § (1) Az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább két hónapos, de legfeljebb négy hónapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre legalább két hónappal, de legfeljebb négy hónappal meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben adható többszöri, illetve négy hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos határidő-hosszabbítás is.”

(2) Az Szt. 48. §-a a következő (3)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

„(3) A (2) bekezdésben szabályozott valamely határidő elmulasztása esetén a mulasztás miatt hozott döntés közlésétől számított két hónapon belül az eljárás folytatása iránti kérelmet lehet előterjeszteni.

(4) Az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás folytatása iránti kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, és a mulasztás folytán hozott döntést - a szükséghez képest - részben vagy egészben vissza kell vonni vagy módosítani kell.

(6) Az eljárás folytatása iránt nem terjeszthető elő kérelem a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban és a 83/E-83/G. §-okban szabályozott eljárásokban.”

14. § Az Szt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49. § (1) Szabadalmi ügyekben - ha a (6) vagy a (7) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított két hónapon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni, ha a mulasztás az ügyfél önhibáján kívül következett be. Az igazolási kérelemben valószínűsíteni kell a mulasztás okát és vétlenségét.

(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenkét hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

(3) Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 4. cikkében - az elsőbbségi igény érvényesítéséhez szükséges bejelentés benyújtására - előírt és a belső elsőbbség érvényesítésére megszabott [61. § (1) bek. c) pont] tizenkét hónapos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem e határidő utolsó napjától számított két hónapon belül terjeszthető elő.

(4) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

(5) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. A mulasztás folytán hozott döntést - a szükséghez képest, illetve az új tárgyalás eredményétől függően - részben vagy egészben vissza kell vonni, módosítani kell vagy hatályban kell tartani.

(6) Az igazolás ki van zárva a következő határidők elmulasztása esetén:

a) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők [(1)-(3) bek. és 48. § (3) bek.];

b) az elsőbbségi nyilatkozat megtételére és kijavítására megszabott határidők [61. § (2) és (6) bek.].

(7) Nincs helye igazolásnak olyan határidőkkel kapcsolatban, amelyek elmulasztásának következményeit az eljárás folytatása iránti kérelemmel [48. § (3)-(6) bek.] el lehet hárítani.”

15. § Az Szt. 52. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az elsőbbségi irat [61. § (4) bek.] magyar nyelvű fordításának benyújtása csak akkor írható elő, ha az elsőbbségi igény érvényessége befolyásolhatja a találmány szabadalmazhatóságának megítélését. Az elsőbbségi irat fordításának benyújtása helyett a bejelentő nyilatkozhat úgy is, hogy a szabadalmi bejelentés nem más, mint a külföldi bejelentés fordítása. A 61. § (5) bekezdését az elsőbbségi irat fordítására is alkalmazni kell.”

16. § Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből, illetve nemzetközi szerződés alapján - külön jogszabály szerinti eljárásban - elrendelheti, hogy a szabadalmi bejelentést államtitokként kezeljék. Ebben az esetben a közzététel és a leírás nyilvánosságra hozatala elmarad.”

17. § (1) Az Szt. 53/A. §-a (3) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”

(2) Az Szt. 53/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

18. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/E. §-sal egészül ki:

„A Szabadalmi Jogi Szerződés alkalmazása

53/E. § (1) A Szabadalmi Jogi Szerződés és e törvény második része közötti eltérés esetén a bejelentő és a szabadalmas számára kedvezőbb rendelkezést kell alkalmazni, kivéve, ha a Szabadalmi Jogi Szerződés erről eltérően rendelkezik.

(2) Ha a szabadalmi ügyben előterjesztett beadvány megfelel a Szabadalmi Jogi Szerződésben megszabott követelményeknek, az e törvényben, illetve az e törvény alapján előírt - azonos tárgyú - követelményeket is teljesítettnek kell tekinteni, azoknak a követelményeknek a kivételével, amelyeket e törvény vagy e törvény alapján más jogszabály a Szabadalmi Jogi Szerződésben kapott felhatalmazás szerint ír elő.”

19. § Az Szt. 58. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„58. § (1) A szabadalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:

a) utalást a szabadalom iránti igényre,

b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat,

c) leírást, illetve leírásnak tekinthető iratot - függetlenül attól, hogy az megfelel-e az egyéb követelményeknek -, vagy helyette hivatkozást valamely korábbi bejelentésre.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat magyar nyelven kell feltüntetni a bejelentési nap elismeréséhez is.

(3) A bejelentési nap elismeréséhez a korábbi bejelentésre való hivatkozást szintén magyar nyelven kell feltüntetni, valamint meg kell adni a korábbi bejelentés számát és meg kell nevezni azt az iparjogvédelmi hatóságot, amelyhez benyújtották. A hivatkozásból ki kell tűnnie, hogy az a bejelentési nap elismerése céljából helyettesíti a leírás és a rajz benyújtását.

(4) Ha a bejelentési nap elismeréséhez a leírás helyett korábbi bejelentésre hivatkoznak, az e hivatkozást tartalmazó bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül be kell nyújtani a korábbi bejelentés másolatát és - ha az idegen nyelven készült - magyar nyelvű fordítását. A 61. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést e másolatra és fordításra is megfelelően alkalmazni kell.”

20. § Az Szt. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § A szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen általános találmányi gondolatot alkotnak.”

21. § Az Szt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) Az elsőbbséget megalapozó nap

a) általában a szabadalmi bejelentés napja (bejelentési elsőbbség);

b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség);

c) a bejelentő azonos tárgykörű korábbi, folyamatban lévő szabadalmi bejelentésének tizenkét hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

(2) Az uniós elsőbbséget - az erre irányuló nyilatkozat megtételével - a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell igényelni. Az elsőbbségi nyilatkozat kijavítása is e határidőn belül kérhető. Ha azonban a kijavítás a legkorábbi igényelt elsőbbséget érinti, a legkorábbi igényelt elsőbbség kijavított napjától kell számítani a kijavításra nyitva álló tizenhat hónapos határidőt, feltéve, hogy ez jár le korábban. Az elsőbbségi nyilatkozat kijavítása bármely esetben kérhető a bejelentés napjától számított négy hónapon belül.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható azt követően, hogy a bejelentő a szabadalmi bejelentés korábbi időpontban történő közzétételét kérte [70. § (2) bek.], kivéve, ha e kérelmet utóbb - a szabadalmi bejelentés közzétételére irányuló technikai előkészületek befejezéséig - visszavonja.

(4) Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot (az elsőbbségi iratot) a legkorábbi igényelt elsőbbség napjától számított tizenhat hónapon belül kell benyújtani.

(5) Az elsőbbségi iratot - a külföldi bejelentés másolatát - benyújtottnak kell tekinteni, ha az a Magyar Szabadalmi Hivatal számára egyéb úton hozzáférhető, és ha nemzetközi szerződés vagy a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a nemzetközi együttműködésre figyelemmel hozott és a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közzétett döntése alapján - külön benyújtása nélkül is - a szabadalmi bejelentés mellékletének minősül.

(6) A belső elsőbbséget a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított négy hónapon belül kell igényelni. Belső elsőbbség érvényesítése esetén a korábbi szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(7) A szabadalmi bejelentésben - ha erre mód van - egy igénypontra is igényelhető több elsőbbség.

(8) Az egyes igényelt elsőbbségek a szabadalmi bejelentésnek csak azokra a részeire terjednek ki, amelyeket az adott elsőbbséget megalapozó bejelentés a 60. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően feltár.

(9) Az uniós elsőbbség - a Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott egyéb feltételekkel - akkor is igényelhető, ha a külföldi bejelentést a Kereskedelmi Világszervezetnek a Párizsi Uniós Egyezmény hatálya alá nem tartozó Tagjában vagy - viszonosság esetén - más államban tették. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása az irányadó.”

22. § Az Szt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„66. § (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok két hónapon belül történő pótlására.

(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell tekinteni. Ellenkező esetben a beérkezett beadvány nem tekinthető szabadalmi bejelentésnek és az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A bejelentővel való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatok hiányában nem kell kiadni felhívást hiánypótlásra, és a bejelentés beérkezésétől kell számítani a hiánypótlásra nyitva álló két hónapos határidőt.

(4) Ha a leírás valamely része vagy a leírásban vagy az igénypontokban hivatkozott valamely rajz a bejelentésből hiányozni látszik, a bejelentőt fel kell hívni e hiány két hónapon belül történő pótlására. A bejelentő nem hivatkozhat e felhívás elmaradására.

(5) Ha a bejelentő a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a bejelentés napját követően, de e naptól vagy a (4) bekezdés alapján kiadott felhívástól számított két hónapon belül nyújtja be, a bejelentés napjának e hiány pótlásának napját kell tekinteni és a bejelentés napját ennek megfelelően módosítani kell.

(6) Ha a bejelentő a hiányt az (5) bekezdésben megjelölt határidőn belül pótolja, és a bejelentés egy olyan korábbi bejelentés elsőbbségét igényli, amely tartalmazta a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrészt vagy rajzot, a bejelentés napja az a nap marad, amelyen teljesültek az 58. § (1)-(3) bekezdéseiben előírt követelmények, feltéve, hogy az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a bejelentő benyújtja

a) a korábbi bejelentés másolatát,

b) idegen nyelvű korábbi bejelentés esetén annak magyar nyelvű fordítását,

c) annak megjelölését, hogy a bejelentésből eredetileg hiányzó leírásrész vagy rajz a korábbi bejelentésben, illetve annak fordításában hol található meg.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a 61. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának van helye.

(8) Ha a bejelentő a határidőn belül nem tesz eleget a (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a bejelentés napjának azt a napot kell tekinteni, amelyen a bejelentő benyújtotta a leírásból hiányzó részt és a hiányzó rajzot, és a bejelentés napját ennek megfelelően módosítani kell.

(9) Ha a bejelentő nem nyújtja be a leírás hiányzó részét vagy a hiányzó rajzot a (4), illetve az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy ha a (11) bekezdés alapján visszavonja az (5) bekezdéssel összhangban benyújtott leírásrészt vagy rajzot, az e részre, illetve rajzra vonatkozó hivatkozásokat úgy kell tekinteni, hogy azokat a bejelentő a leírásból, illetve az igénypontokból törölte. Erről a bejelentőt értesíteni kell.

(10) Az elismert bejelentési napról, illetve annak módosításáról a bejelentőt értesíteni kell.

(11) Ha az elismert bejelentési napnak az (5) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti módosításáról szóló értesítéstől számított egy hónapon belül a bejelentő visszavonja a hiánypótlásként benyújtott leírásrészt vagy rajzot, azt úgy kell tekinteni, mintha a bejelentés napját nem módosították volna. A bejelentőt erről értesíteni kell.

(12) Ha a bejelentési és kutatási díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot és rajzot nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [57. § (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.”

23. § Az Szt. 69/A. §-a (8) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha)

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására nem amiatt került sor az elismert bejelentési naptól számított hatodik hónap utolsó napját követően, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal helyt adott a (3) vagy a (4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztásával szemben előterjesztett igazolási kérelemnek.”

24. § Az Szt. 74. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a találmány)

a) kielégíti-e az 1-5/A. §-okban meghatározott követelményeket, és a 6. § (2)-(4) bekezdései, valamint (10) bekezdése alapján nincs-e kizárva a szabadalmi oltalomból,”

25. § Az Szt. 84/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az európai szabadalmi bejelentést az Egyezmény 14. cikkének (2) bekezdése, 77. cikkének (3) bekezdése vagy 78. cikkének (2) bekezdése alapján visszavontnak kell tekinteni, a bejelentő kérelmére a Magyar Szabadalmi Hivatal e törvény IX. fejezete alapján - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel - megindítja a szabadalom megadására irányuló eljárást.”

26. § Az Szt. 84/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/I. § A 84/H. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az Egyezmény szerinti felszólalási és korlátozási eljárás eredményeként módosítással fenntartott európai szabadalomra is.”

27. § Az Szt. 84/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Azokat a fenntartási díjakat, amelyek az európai szabadalom - mulasztás folytán vagy a Bővített Fellebbezési Tanács által felülvizsgált határozat alapján történt - megvonása esetén a megvonást követően esedékessé váltak volna, a jogokba való visszahelyezésről, illetve a fellebbezési tanács új eljárásra utasításáról hozott határozat közlésétől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.”

28. § Az Szt. 84/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/M. § (1) Ha az európai szabadalmat az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárásban megvonják vagy módosítással tartják fenn, a 81. § (8) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárást az Egyezmény szerinti felszólalási, korlátozási vagy megvonási eljárás jogerős befejezéséig indokolt esetben fel kell függeszteni, ha ugyanazzal az európai szabadalommal szemben felszólalást nyújtottak be, vagy ugyanannak az európai szabadalomnak a korlátozását vagy megvonását kérték az Egyezmény alapján.

(3) A felfüggesztett megsemmisítési eljárást bármelyik fél kérelmére folytatni kell az Egyezmény szerinti korlátozási eljárás jogerős befejezését követően, illetve, ha az Egyezmény szerinti felszólalási vagy megvonási eljárás jogerős befejezése nem eredményezi az európai szabadalom megvonását.”

29. § Az Szt. 84/N. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az európai szabadalmat az Egyezmény 138. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okból kell megsemmisíteni és az Egyezmény e cikkének (2) bekezdésében szabályozott esetben kell korlátozni. Az európai szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban alkalmazni kell az Egyezmény 138. cikkének (3) bekezdését is.”

30. § Az Szt. 85. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.”

31. § Az Szt. 98. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 84/M. §-ban foglalt rendelkezéseket a bírósági eljárás felfüggesztésére is megfelelően alkalmazni kell.”

32. § Az Szt. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik és a 87. §-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el a következő perekben:

a) a szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyek (83/A-83/H. §-ok) kivételével;

b) az előhasználati és a továbbhasználati jog, továbbá a 84/K. § (6) bekezdésében és az Egyezmény [84/A. § a) pont] 112a. cikkének (6) bekezdésében és 122. cikkének (5) bekezdésében szabályozott jogosultság fennállásával kapcsolatos perek; valamint

c) a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek.”

33. § (1) Az Szt. 114/G. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva)

b) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők [48. § (3) bek. és 49. § (1)-(2) bek.] elmulasztása esetén;”

(2) Az Szt. 114/G. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az igazolásra a 49. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az igazolás ki van zárva)

c) a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott három hónapos határidő [115/B. § (1) bek.] elmulasztása esetén.”

34. § (1) Az Szt. 114/G. §-a (7) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”

(2) Az Szt. 114/G. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (7) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

35. § Az Szt. 114/J. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A növényfajta-oltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:)

b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat;”

36. § Az Szt. 114/M. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentés benyújtását követő vizsgálat során a Magyar Szabadalmi Hivatal a 66. § (1)-(3) bekezdéseinek, valamint (10) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.”

37. § Az Szt. 118. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítéséhez szükséges eljárás részletes szabályait rendelettel megállapítsa.”

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításai

38. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 46/A. §-a (3) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”

(2) A Vt. 46/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

39. § A Vt. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A védjegybejelentés alaki vizsgálata során megfelelően alkalmazni kell a 61. § (6)-(7) bekezdéseit is.”

40. § A Vt. 61. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A védjegybejelentés részbeni elutasításáról hozott határozat ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a bírósághoz történő továbbításával [77. § (9) és (10) bek.] egyidejűleg az árujegyzék fennmaradó része tekintetében a védjegy lajstromozására irányuló eljárást fel kell függeszteni a bírósági eljárás jogerős befejezéséig.

(7) A hivatalból végzett érdemi vizsgálat alapján a védjegybejelentést részben elutasító határozat jogerőre emelkedését követően a védjegy lajstromozására irányuló eljárást az árujegyzék fennmaradó része tekintetében kell folytatni.”

41. § (1) A Vt. 64/A. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Gyorsított eljárás esetén - a VII. és a IX. fejezet szabályaitól eltérően -)

c) a felszólalással kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatal akkor tart szóbeli tárgyalást, ha a tényállás tisztázásához szükség van a bejelentő és a felszólaló együttes meghallgatására, vagy ha ezt a felek kellő időben egybehangzóan kérik.”

(2) A Vt. 64/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza (különleges gyorsított eljárás) azzal, hogy a 64. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés csak a felszólalás benyújtására előírt határidő [61/B. § (1) és (2) bek.] elteltével alkalmazható. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására az (1) bekezdésben előírt határidőn belül terjeszthető elő; a különleges gyorsított eljárás iránti kérelem díja a gyorsított eljárás iránti kérelem díjának másfélszerese.

(8) Ha a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalnak, a védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozatot vissza kell vonni és a védjegy lajstromozására irányuló eljárást folytatni kell. A védjegy lajstromozását a (7) bekezdés szerint elrendelő határozat visszavonását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (49. §).”

42. § A Vt. 76/P. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmát - részben vagy egészben - elutasítja (végleges elutasítás). Ha azonban a bejelentő olyan felhívásra nem válaszol a kitűzött határidőben, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal kizárólag észrevétel, illetve felszólalás alapján adott ki, a Magyar Szabadalmi Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő értesítést küld a Nemzetközi Irodának. Ha a bejelentő a felhívásra válaszol, a Magyar Szabadalmi Hivatal folytatja az érdemi vizsgálatot, annak alapján határoz a védjegy lajstromozásának kérdésében, és ennek megfelelő értesítést küld a Nemzetközi Irodának.”

43. § A Vt. 77. §-a (7) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha”

44. § A Vt. 91. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A bíróság a védjegyügyben hozott döntés megváltoztatása helyett a döntést hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatalt az eljárás folytatására utasítja, ha a megváltoztatási kérelmet a védjegybejelentés elutasításáról, visszavonásáról vagy visszavontnak tekintéséről hozott olyan döntéssel szemben terjesztették elő, amelynek hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatalnál a védjegy lajstromozására irányuló eljárás folytatásának lett volna helye.”

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosításai

45. § (1) A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 32/A. §-a (3) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:”

(2) Az Fmtv. 32/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadalmi törvény eltérő rendelkezése hiányában a (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

46. § Az Fmtv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Mintaoltalmi ügyekben az igazolás ki van zárva:)

c) az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelem előterjesztésére megszabott határidők elmulasztása esetén.”

47. § Az Fmtv. 37. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mintaoltalmi bejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:)

b) a bejelentő azonosítására alkalmas és a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat,”

48. § Az Fmtv. 61. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet elutasító vagy be nem nyújtottnak tekintő végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja, és

b) az eljárás folytatása iránti kérelmet vagy az igazolási kérelmet olyan mulasztás következményeinek az elhárítására terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.”

Záró rendelkezések

49. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésekben meghatározott kivételekkel, illetve feltételekkel - 2008. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.

(2) E törvény 7-8. §-ai, 11. §-a, 24-29. §-ai és 31-32. §-ai 2007. december 13-án lépnek hatályba.

(3) Az Szt. 5. §-ának (2) bekezdése 2007. december 13-án hatályát veszti.

(4) E törvény 1., 3., 4-6. §-ait, 13. §-ának (2) bekezdését, 14., 17., 23., 30., 33-34., 45-46. és 48. §-át a törvény hatálybalépését követően lejáró határidőkre és az azt követő időpontra kitűzött határnapokra kell alkalmazni.

(5) E törvény 2. §-át, 10. és 12. §-át, 13. §-ának (1) bekezdését, valamint 42. és 44. §-át a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) E törvény 7. §-át alkalmazni kell a hatálybalépését megelőzően benyújtott szabadalmi bejelentésekre, ha azok alapján a törvény hatálybalépéséig nem született jogerős döntés a szabadalom megadása kérdésében.

(7) Az e törvény hatálybalépését megelőző bejelentési nappal megadott szabadalom megsemmisítésének feltételeire a bejelentés napján hatályos szabályok az irányadók.

(8) A törvény hatálybalépése előtt megkezdett hasznosításra a szabadalmi oltalom terjedelme tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni a hasznosításnak az e törvény hatálybalépésekor meglévő mértékéig.

(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt. 78. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „hozzáfűzi a kinyomtatott” szövegrész helyébe a „mellékeli” szövegrész lép, 84/F. §-ának (5) bekezdésében a „(4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(12) bekezdésében” szövegrész lép, 84/H. §-ának (10) bekezdésében a „kinyomtatja” szövegrész helyébe a „megtekinthetővé teszi” szövegrész lép.

(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Szt. 77. §-ának (4) bekezdésében és 84/H. §-ának (6) bekezdésében az „és kinyomtatási” szövegrész, 84/H. §-ának (4) bekezdésében az „és kinyomtatásáért” szövegrész, 84/H. §-ának (8) bekezdésében az „- az európai szabadalmi nyilvántartásban szereplő adatokkal -” szövegrész, a Vt. 64/A. §-ának (1) bekezdésében a „, ha a bejelentő a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tett, és azzal kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentése alapján uniós elsőbbséget kíván igényelni” szövegrész.

(11) A (3) és a (9)-(10) bekezdések, valamint e törvény 1-48. §-ai 2008. január 31-én hatályukat vesztik.


  Vissza az oldal tetejére