Időállapot: közlönyállapot (2007.XI.30.)

2007. évi CXLV. törvény

az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról * 

1. § Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A köztársasági elnök az országgyűlési biztos személyére a korábbi országgyűlési biztos megbízatási ideje lejártát megelőző három hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon tesz javaslatot.

(2) Ha az országgyűlési biztos megbízatása a 15. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök harminc napon belül tesz javaslatot az országgyűlési biztos személyére.

(3) Az országgyűlési biztosnak javasolt személyt az Országgyűlésnek - az országgyűlési biztos feladatkörét érintően - hatáskörrel rendelkező bizottsága meghallgatja.

(4) Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb harminc napon belül új javaslatot tesz.

(5) Az Országgyűlés az országgyűlési biztost hat évre választja. Az országgyűlési biztos egyszer újraválasztható.”

2. § Az Obtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Az országgyűlési biztos az elődje megbízatásának megszűnésekor, illetve ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásával lép hivatalba.

(2) Az országgyűlési biztos a megválasztását követően az Országgyűlés előtt esküt tesz.”

3. § Az Obtv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a munkáltatóra vonatkozó kötelezettségek az Országgyűlési Biztos Hivatalát terhelik.”

4. § Az Obtv. 15. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az országgyűlési biztos megbízatása a lemondásában megjelölt napon szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(4) Ha az országgyűlési biztos az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az országgyűlési biztos a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.”

5. § Az Obtv. 17. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az országgyűlési biztos nem járhat el olyan ügyben, amelyben a határozat felülvizsgálata iránt bírósági eljárás indult, vagy amelyben jogerős bírósági határozat született.”

6. § Az Obtv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az országgyűlési biztos az e §-ban szabályozott jogainak gyakorlása során kezelheti mindazon személyes adatokat, amelyek a vizsgálattal összefüggnek, illetve amelyek felhasználása a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az országgyűlési biztos személyes adatokat csak a vizsgálata lefolytatásához szükséges mértékben és ideig kezelhet. Az országgyűlési biztos a vizsgálatának megállapításait jogosult nyilvánosságra hozni.”

7. § Az Obtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány tagja, autonóm államigazgatási szerv, illetve kormányhivatal esetében az országgyűlési biztos a visszásságot előidéző szerv számára tesz ajánlást.”

8. § Az Obtv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hivatal vezetője szakállamtitkári illetményre és juttatásokra jogosult, felette a munkáltatói jogokat az országgyűlési biztos gyakorolja.”

9. § Az Obtv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény alkalmazásában alapvető joggal kapcsolatos visszásság: alapvető jog sérelme vagy annak közvetlen veszélye, függetlenül attól, hogy az cselekvés vagy mulasztás eredménye.”

10. § Az Obtv. a következő új alcímmel és 27/A-27/H. §-okkal egészül ki:

A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

27/A. § (1) Az Országgyűlés az egészséges környezethez való alapvető jog védelme érdekében külön biztosként megválasztja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának az választható meg, aki a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá a környezet-, illetve a természetvédelmi jog területén kiemelkedő elméleti tudással vagy legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és a környezet-, illetve természetvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, azok felügyeletében vagy az egészséges környezethez való jog érvényesítésében jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.

27/B. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet (a továbbiakban együtt: környezet) állapotának fenntarthatóságát és javítását. Feladata a mindezekkel kapcsolatban tudomására jutott visszásságok kivizsgálása vagy kivizsgáltatása, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedések kezdeményezése.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az e törvényben meghatározott eltérésekkel - feladatkörében eljárva - gyakorolja az országgyűlési biztosnak biztosított hatásköröket.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

a) felhívhatja a környezetet jogellenesen veszélyeztető, szennyező vagy károsító (a továbbiakban együtt: a környezetet károsító) személyt vagy szervezetet e tevékenységének megszüntetésére,

b) felhívhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot a környezet védelmére vonatkozó intézkedés megtételére,

c) feladatkörében általános jelleggel, valamint egyedi ügyben meghatározott szerv, intézmény, hatóság vagy személy részére ajánlást bocsáthat ki,

d) a környezet állapotával összefüggő közigazgatási döntéssel szemben felügyeleti eljárás lefolytatását, illetve végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezheti, valamint annak bírósági felülvizsgálata során a perben beavatkozóként részt vehet,

e) véleményezi a feladatkörével összefüggő jogszabályok, illetve más kormányzati előterjesztések tervezeteit, feladatkörében jogalkotásra tehet javaslatot,

f) megismerheti és véleményezheti a helyi önkormányzatok hosszú távú fejlesztési, területrendezési, valamint a jövő nemzedékek életminőségét egyébként közvetlenül érintő terveit és koncepcióit,

g) véleményezi a környezetvédelmi vagy természetvédelmi tárgyú, valamint az emberiség közös örökségét és közös gondjait érintő nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére vonatkozó előterjesztéseket, közreműködik e nemzetközi szerződések alapján készülő nemzeti jelentések elkészítésében, továbbá figyelemmel kíséri, értékeli e szerződések magyar joghatóság alá tartozó érvényesülését,

h) részt vesz a feladatkörével összefüggő ügyekben az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben képviselt magyar álláspont kialakításában,

i) részt vehet a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatáson.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában írt ajánlás címzettje köteles a részére kibocsátott ajánlásra harminc napon belül érdemben válaszolni.

(5) Ha az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonosa vagy kezelője a környezetet károsító személlyel vagy szervezettel szembeni kártérítési igényt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának felszólítása ellenére a felszólítástól számított hatvan napon belül nem érvényesíti, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a kártérítési igényt a külön törvényben meghatározott költségvetési előirányzat javára érvényesítheti.

(6) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - a környezetet károsító tevékenység jellegének, mértékének, a környezetet károsító tevékenység és hatásterülete helyének megjelölésével, az üzleti titokra is kiterjedően - tájékoztathatja a nyilvánosságot eljárásának megindításáról, valamint a személyes adatokra is kiterjedően ajánlásának kibocsátásáról és tartalmáról.

27/C. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívhatja a környezetet károsító személyt vagy szervezetet - függetlenül attól, hogy ez tevőleges cselekvés vagy mulasztás eredménye - a környezetet károsító tevékenység megszüntetésére és a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

(2) A környezetet károsító személy vagy szervezet a felhívás kézhezvételét követő 30 napon belül - a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának erre irányuló kérelme esetén haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül - tájékoztatja a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát a megtett intézkedésekről.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - ha a megtett intézkedéseket vagy a tájékoztatást nem tartja kielégítőnek - kérheti a bíróságtól, hogy a környezetet károsító személyt vagy szervezetet tiltsa el a környezetet károsító magatartástól, kötelezze a károk megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére, valamint a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

27/D. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező hatóságnál, hogy tegyen intézkedést a környezetet károsító tevékenység megakadályozására, megtiltására, a károk megelőzésére és a környezetet károsító magatartás tanúsítását megelőző környezeti állapot helyreállítására.

(2) A hatóság a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát haladéktalanul tájékoztatja a megtett intézkedésekről.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szükség esetén a felhívott hatóság felügyeleti szervéhez fordulhat.

27/E. § A határozat jogerőre emelkedése előtt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a végrehajtás felfüggesztését kezdeményezheti a határozatot hozó szervnél, ha az a nem jogerős határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelte el, de a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a határozat jogsértő, és a végrehajtás a környezet állapotában helyrehozhatatlan kárral járna.

27/F. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - ha a közigazgatási határozatot bíróság nem vizsgálta felül - a határozatot hozó szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményezhet azon jogerős és végrehajtható hatósági határozattal szemben, amely jogszabálysértő, és végrehajtása sérti vagy veszélyezteti a környezet állapotának fenntarthatóságát és jelentős mértékű környezetkárosodással fenyeget. Ebben az esetben a határozattal szembeni felügyeleti eljárást le kell folytatni.

(2) A felügyeleti eljárás során a felügyeleti szerv a benyújtástól számított harminc napon belül, a testületi formában működő felügyeleti szerv a legközelebbi ülésén határoz, és határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával köteles közölni.

(3) Ha a felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel nem ért egyet, illetve azt határidőben nem folytatja le, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az erről szóló határozat kézbesítésétől, illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidő elteltétől számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kezdeményezheti a határozat bírósági felülvizsgálatát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott kezdeményezésben a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa - a tudomására jutástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

(5) Ha a szervnek az érintett tevékenységi körben felügyeleti szerve nincs, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a tudomására jutástól számított harminc napon belül a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kezdeményezheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a kezdeményezésében - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 180 napon belül - a határozat végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.

27/G. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosát a jogszabály rendelkezése alapján kötelezően tartandó, feladatkörével összefüggő közmeghallgatásról értesíteni kell, részére a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvet kérésére meg kell küldeni.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezheti, hogy a települési önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság, a természetvédelmi hatóság vagy más államigazgatási szerv a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa feladatkörébe tartozó ügyben közmeghallgatást tartson. Ha a közmeghallgatást megtartják, arra az (1) bekezdést kell alkalmazni.

27/H. § (1) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a feladatai ellátása során bárkitől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, amely a környezet állapotával és a környezet használatával összefügghet.

(2) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása során, annak lefolytatása érdekében az eljárás tárgyával összefüggő összes iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, személyes adatot, egyéb adatot, körülményt, tényt, eljárást megismerhet. Ha az irat az eljárás tárgyával össze nem függő adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése azok bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az iratban szereplő valamennyi adatot megismerheti, azonban az eljárás tárgyával össze nem függő adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze az eljárás tárgyával.

(3) A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa eljárása során, annak lefolytatása érdekében - ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok, körülmények vagy tények megismerése más módon nem biztosítható - minden olyan helyiségbe, ingatlanra beléphet, ahol visszafordíthatatlan környezetkárosodással fenyegető tevékenység folyik.

(4) A magántitok, az üzleti titok, az államtitok és szolgálati titok vagy a külön törvényben meghatározott más titok a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések - ha törvény eltérően nem rendelkezik - rá nézve is kötelezőek.

(5) Az államtitkot vagy a szolgálati titkot érintő adatkezelés esetén a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogait csak személyesen vagy az általa kezdeményezett nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett munkatársai útján gyakorolhatja.

(6) Ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogainak gyakorlásához szükséges közreműködést a felvilágosítás adása iránt megkeresett, az iratokkal rendelkező személy, illetve az ingatlan tulajdonosa vagy használója megtagadja, arra a Fővárosi Bíróság - a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa kezdeményezésére - kötelezi. A Fővárosi Bíróság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - szükség esetén személyes meghallgatás tartásával - nemperes eljárásban határoz, amely határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.”

11. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2008. január 3-án hatályát veszti.

(2) A köztársasági elnök e törvény kihirdetését követő harminc napon belül tesz javaslatot a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának személyére, aki megválasztása esetén legkorábban 2007. december 14-én lép hivatalba.

(3) Hatályát veszti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 23. § (1) bekezdésében az „és köztiszteletnek örvendenek” szövegrész, az Obtv. 3. § (2) bekezdésében az „, és köztiszteletnek örvendenek” szövegrész, 5/A. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben foglalt eltérések figyelembevételével” szövegrész, 5/A. § (2) bekezdése, 6. §-a, 15. § (2) bekezdésében az „és hirdeti ki” szövegrész, 15. § (6) bekezdésében a „vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált” szövegrész, 15. § (7) bekezdése, 22. § c) pontja, 26. § (2) bekezdésében az „(annak elnökét)” szövegrész, 29. § (1) bekezdés e) pontja, 29. § (1) bekezdés h) pontjában a „kötelező tagság alapján működő” szövegrész, 29. § (5) bekezdése, mellékletének V. pontja.

(4) Az Obtv. 3. § (1) bekezdésében a „büntetlen előéletű” szövegrész helyébe a „választójoggal rendelkező” szöveg, 3. § (2) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 25. §-ában, 27. § (1) bekezdésében az „alkotmányos” szövegrész helyébe az „alapvető” szöveg, 15. § (6) bekezdésében a „nem tesz eleget” szövegrész helyébe a „kilencven napon túlmenően nem tesz eleget” szöveg, valamint a „Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló” szövegrész helyébe az „összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó” szöveg, 16. § (1) bekezdésében az „eljárása, ennek során hozott határozata (intézkedése), illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn” szövegrész helyébe a „tevékenysége során a beadványt benyújtó személy alapvető jogaival összefüggésben visszásságot okozott” szöveg, 17. § (4) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „közigazgatási határozat” szöveg, 18. § (9) bekezdés a) és b) pontjában a „Pp. 13. § (2) bekezdés” szövegrészek helyébe a „polgári perrendtartásról szóló törvény” szövegek, 21. § (3) bekezdésében az „a megkeresett szerv” szövegrész helyébe az „a megkeresett szerv - a 20. § (4) bekezdésében meghatározott szervek kivételével - „szöveg, 28. § (2) bekezdésében az „az országgyűlési biztos” szövegrész helyébe az „az országgyűlési biztos a külön biztosokkal egyetértésben” szöveg, a melléklet VII. 2. pontjában a „szervnek a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 9/A. §-ában foglalt tevékenysége” szövegrész helyébe a „szerv titkos információgyűjtése” szöveg lép.

(5) 2008. január 2-án hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 20. § (3)-(5) bekezdése, valamint 22. §-a.

(6) 2008. január 2-án az Obtv. 18. § (1) bekezdésében „, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti” szövegrész helyébe az „és a rendvédelmi” szöveg, 18. § (6) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél,” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szerveknél” szöveg, 18. § (7) bekezdésében a „nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatósága, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az ügyészség nyomozást végző szerve titkos információgyűjtő” szövegrész helyébe a „titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e” szöveg, a 18. § (8) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal nyomozó hatóságánál, a Vám- és Pénzügyőrségnél, valamint” szövegrész helyébe az „a rendvédelmi szerveknél és” szöveg, 26. § (3) bekezdésében az „a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség” szövegrész helyébe a „vagy a rendvédelmi szervek” szöveg lép.

(7) Hatályát veszti

a) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 62. § (2) bekezdés g) pontja;

b) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról és egyes rendelkezéseinek hatályba léptetéséről szóló 1994. évi LXXV. törvény;

c) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 36. §-a;

d) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény;

e) az országgyűlési biztosok jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XXXIV. törvény;

f) a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény;

g) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XC. törvény;

h) az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló 2001. évi CII. törvény;

i) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XLVIII. törvény;

j) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XIX. törvény;

k) az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 2006. évi LXXXVII. törvény;

l) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi XXXVII. törvény.


  Vissza az oldal tetejére