Időállapot: közlönyállapot (2007.XII.19.)

2007. évi CLX. törvény

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról * 

1. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint.”

2. § Az Sztv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § (1) A szabálysértési hatóság, illetve a bíróság hivatalos iratának az érintett személy részére átadása (kézbesítése) történhet

a) személyesen,

b) postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint,

c) szabálysértési jogsegély keretében.

(2) Joghatások csak a szabályszerű kézbesítéshez kapcsolódhatnak. A kézbesítés akkor szabályszerű, ha a hivatalos iratot a címzett vagy helyette a külön jogszabály szerint átvételre jogosult más személy, tértivevénnyel, jegyzőkönyvvel vagy határozatpéldánnyal igazoltan átvette. A hivatalos iratot a kézbesítés megkísérlésének napján szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni, ha az irat átvételét, illetőleg a tértivevény aláírását a címzett megtagadta.

(3) A tértivevénnyel feladott hivatalos iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon - az ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a hivatalos irat a szabálysértési hatósághoz, bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza.

(4) Az elővezetés esetén a határozatot a foganatosításkor kell az érintettnek átadni.”

3. § Az Sztv. a következő alcímmel és 74/A. §-sal egészül ki:

A kézbesítési vélelem megdöntése

74/A. § (1) A 74. § (3) bekezdésében meghatározott kézbesítési vélelem megdöntése iránt a címzett terjeszthet elő kérelmet, ha

a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt, vagy

b) a hivatalos iratot nem az a) pontban meghatározott okból, önhibáján kívül nem vette át.

(2) A kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet a címzett a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthet elő annál a szabálysértési hatóságnál, illetve bíróságnál, amely a kézbesítésről intézkedett.

(3) Ha a kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált döntés alapján végrehajtási eljárás indul, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet - amely kérelemben a végrehajtási eljárás felfüggesztése kérhető - a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül akkor is elő lehet terjeszteni, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított három hónap eltelt.

(4) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik.

(5) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről annak beérkezését követő nyolc napon belül az a szabálysértési hatóság, illetve bíróság határoz, amely a kézbesítésről intézkedett.

(6) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemnek a szabálysértési hatóság vagy a bíróság helyt ad, a vélelmezett kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények hatálytalanok, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket a szükséges mértékben meg kell ismételni.

(7) Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a kifogással kapcsolatos, az iratokat a kifogás elbírálására illetékes hatóságnak kell megküldeni.

(8) A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet elutasító határozat ellen panasznak van helye.”

4. § Az Sztv. 75. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésekre módosul:

„(2) A szabálysértési hatóság a sértettel és képviselőjével közli az eljárás alá vont személy felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozatot, illetve a bíróság hatályban tartó vagy megváltoztató végzését.”

5. § Az Sztv. 86. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A 74/A. § (8) bekezdése alapján hozott határozattal szemben az eljárás alá vont személy és jogi képviselője, valamint a sértett és jogi képviselője panaszt tehet.”

6. § Az Sztv. a következő 116/A. §-sal egészül ki:

„116/A. § Ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik, a végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető.”

7. § (1) Az Sztv. 135. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyszíni bírság összege háromezer forinttól húszezer forintig terjedhet.”

(2) Az Sztv. 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tudomásul vett helyszíni bírság a befizetés elmulasztása esetén kizárólag adók módjára hajtható be.”

8. § Az Sztv. 147. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki

a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,

c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,

d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti,

százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

9. § Az Sztv. 161. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Vámorgazdaság

161. § (1) Aki vámszabálysértésből származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik - értékre tekintet nélkül - százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a vámhatóság hatáskörébe tartozik.”

10. § Az Sztv. 162. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki a nemesfémtárgyak árusításával és fémjelzésével kapcsolatos kötelességét megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”

11. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja negyedévenként, a negyedévet követő hó 15. napjáig keresi meg az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja az 5000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja a 3000 forintot.”

12. § Ez a törvény 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Sztv. 35. §-ának f) pontja, 51. §-a (2) bekezdése a) pontjának második mondata, 111. §-ának (4) és (12) bekezdéséből az „illetőleg a helyszíni bírságot” szövegrész, 111. §-a (13) bekezdésének c) pontja, a 143. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a 157. §-ának (7) és (8) bekezdése a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére