Időállapot: közlönyállapot (2007.XII.21.)

2007. évi CLXI. törvény

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról * 

1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi - a bányászat területén bányászati -, a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat pedig munkaegészségügyi [foglalkozás-orvostan (üzemorvostan), munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan] szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.”

2. § Az Mvt. 14. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állam részt vesz a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában, együttműködik más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett, jelentést tesz a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról.”

3. § Az Mvt. 42. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében]

f) gondoskodni kell a megengedett értékekkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés vizsgálatok elvégzéséről.”

4. § Az Mvt. 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa. Az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban történő munkavégzés (rendkívüli munkavégzés, túlmunka stb.) esetén a külön jogszabály előírásai szerint kell eljárni.”

5. § (1) Az Mvt. 54. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:]

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére;”

(2) Az Mvt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen a kockázatok (munkakörülmények, az alkalmazott technológia, veszélyes anyag, készítmény, munkaeszköz, munkavégzés) lényeges megváltozását, illetőleg új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetését, alkalmazását. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe, vagy a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.”

(3) Az Mvt. 54. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység, a munkaegészségügyi szaktevékenység, illetőleg az 57-58. §-okban előírtak ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint]

d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben, legkorábban a tervezési szakaszban megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit;”

6. § Az Mvt. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.”

7. § Az Mvt. 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.”

8. § (1) Az Mvt. 70/A. §-ának (1) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-c) pontok jelölése c)-d) pontokra változik:

[A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül - a következők szerint - képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:]

b) amennyiben az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli;”

(2) Az Mvt. 70/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (Mt.) az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is.”

9. § Az Mvt. 70/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Annál a munkáltatónál, ahol a foglalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők működnek, a munkáltató összmunkáltatói szinten paritásos munkavédelmi testületet (a továbbiakban: testület) hoz létre, amelyben egyenlő számban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői.”

10. § Az Mvt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed]

a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is;”

11. § Az Mvt. 82. §-a (2) bekezdésének d)-g) pontja helyébe a következő d)-g) pont lép, ezzel egyidejűleg a bekezdés az alábbi h)-j) ponttal egészül ki:

[A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen]

d) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:

da) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint

db) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában;

e) a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya;

f) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének elmulasztása;

g) a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére - ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot - előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása;

h) a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése;

i) a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá

j) a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.”

12. § Az Mvt. a következő 83/C. §-sal egészül ki:

„83/C. § (1) A munkavédelmi hatóság részéről eljáró orvos végzettségű felügyelő a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében kezeli, az adatokat a hatósági eljárás jogerős befejezésétől számított két év elteltével törli.”

13. § (1) Az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult]

c) a munkabaleseteket, kivéve a közúti közlekedéssel kapcsolatosakat - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve - kivizsgálni;”

(2) Az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult]

g) a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén, vagy határértéket meghaladó expozícióban, vagy rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszély előfordulásakor - annak elhárításáig -, továbbá a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatakor a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész működésének, munkaeszköz, egyéni védőeszköz, veszélyes anyag/készítmény használatának felfüggesztését elrendelni;”

(3) Az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdése a következő új m)-o) pontokkal egészül ki:

[A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult]

m) a munkahelyen tartózkodó személytől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást kérni, valamint az ilyen személyt személyi azonossága igazolására felhívni;

n) az ellenőrzés lefolytatásának akadályozása esetén a rendőrség igénybevételére;

o) munkahigiénés vizsgálatok elvégeztetését elrendelni.”

(4) Az Mvt. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, a (4) bekezdés vonatkozásában - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.”

14. § Az Mvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § (1) A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki

a) a külön jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok, a nem ionizáló sugárzással, valamint az elektromos és mágneses erőterekkel kapcsolatos előírások ellenőrzésére,

b) a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok végrehajtására, kivéve a munkavállalók védelmét a kémiai anyagok munka közbeni hatásából eredő munkaegészségügyi és munkabiztonsági kockázata ellen biztosító feladatokra, előírások ellenőrzésére,

c) a nemdohányzók védelmére vonatkozó előírások ellenőrzésére,

d) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, kivéve a munkaegészségügyi feladatokat, továbbá

e) a Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a katasztrófavédelem szerveire, az önkéntes tűzoltóságra.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett szervek tekintetében külön jogszabály rendelkezik a munkavédelmi hatósági tevékenység ellátásáról.”

15. § (1) Az Mvt. 87. §-a a következő 1/G. és 1/H. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

1/G. Közúti közlekedés: a vízi, illetőleg légi útvonalon, a vasúti vonalon, a közúton, valamint bármely föld alatti, vagy föld feletti helyi és helyközi menetrendszerinti járattal történő helyváltoztatás.

1/H. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.”

(2) Az Mvt. 87. §-ának 3. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Súlyos az a munkabaleset (bányászati munkabaleset), amely]

b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;”

(3) Az Mvt. 87. §-ának 5/A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 5/A. pont számozása 5/B. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában:]

5/A. Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).”

(4) Az Mvt. 87. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.”

(5) Az Mvt. 87. §-a 11. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.”

16. § Az Mvt. 88. §-ának (2)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a munkavédelmi hatóságot vagy hatóságokat, illetőleg e törvény 86. §-ának (2) bekezdésében említett Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szervei tekintetében a munkavédelmi hatósági feladatokat ellátó szerveket rendeletben jelölje ki;

b) rendeletet alkosson a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról.

(3) Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy

a) rendkívüli munkavégzési körülmények esetére, illetőleg a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szervei tekintetében a munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban kifejtett munkatevékenységre vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat rendeletben határozza meg;

b) az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozó Szabályzatokat (11. §) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben adja ki.

(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy

a) rendeletben határozza meg

aa) az egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségirányítási rendszere ellenőrzésének;

ab) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jelzések alkalmazásának;

ac) a munkáltatók veszélyességi osztályba sorolásának és a munkavédelmi szakember foglalkoztatásának;

ad) a munkabalesetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának;

ae) a kollektív munkaügyi vita munkavédelmi képviselet által történő kezdeményezése feltételének;

af) a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértők működése engedélyezésének

részletes szabályait;

b) az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg a veszélyhelyzettel járó munkavégzéshez szükséges szakképzettség, illetőleg gyakorlat részletes szabályait;

c) a bányászati ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg

ca) a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználásának részletes szabályait;

cb) a munkavédelmi szabályokat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében;

d) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg

da) a munkahelyi ergonómiai szempontok;

db) a munkavédelmi üzembe helyezés feltételeinek - ideértve a veszélyes munkaeszközök, az újraindítás és áttelepítés meghatározását -;

dc) a munkaeszközökre, továbbá a munkahelyekre vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjének;

dd) az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelmények;

de) az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés érdekében a munkavállaló részére biztosítandó egyes munkakörülmények [24. és 25. §, 31-34. §], intézkedések;

df) a munkafolyamat, technológia, munkaeszköz, egyéni védelem, illetve anyag megválasztásának;

dg) az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeinek;

dh) a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeinek;

di) a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzésének;

dj) az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelmének;

dk) a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészsége védelmének;

dl) az egyes munkafolyamatok végzése engedélyezésének;

dm) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók expozíciós idejének korlátozásának;

dn) a mentési terv készítésének és a mentéshez szükséges személyek kijelölésének;

do) a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének;

dp) az egyéni védőeszköz használata feltételeinek, ideértve a juttatás rendje belső szabályozásának;

dq) a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működésének és feladatainak;

dr) a munkavállaló foglalkoztatásának az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feltételei és a munkavállalók kötelezettségei;

ds) a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának;

dt) a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményei minimális szintjének;

du) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeinek;

dv) a munkahelyi elsősegélynyújtás célját, tárgyi és szervezési feltételeinek, a személyek kijelölésének, kiképzésének és továbbképzésének, valamint az elsősegélynyújtás szakmai irányításának és ellenőrzésének

részletes szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter, hogy a munkahelyi kémiai biztonság részletes szabályait együttes rendeletben állapítsa meg.

(6) Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről,

c) a Tanács 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, továbbá a Tanács 89/654/EGK irányelve a munkahelyen betartandó biztonsági és egészségvédelmi követelmények legalacsonyabb szintjéről,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2007/30/EK irányelve a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, annak egyedi irányelvei, valamint a 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról.”

17. § (1) E törvény 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzését

a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,

b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,

c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,

d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,

e) a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság

végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.

(2) Az ellenőrzést végző hatóságok eljárására és intézkedéseire a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontja szerint jogosult hatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, ha feladatkörében eljárva az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indított.

(3) A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontjai szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva - a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl - az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén - jogerős határozatának egyidejű megküldésével - megkeresi az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti

a) a gyártás korlátozását,

b) a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy

c) a 33. § szerinti bírság alkalmazását.

(4) A (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazható az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellenőrzést végző hatóság megkeresése szerinti eljárásában, ha az ellenőrzést végző hatóság az eljárásában e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megsértése miatt bírságot szabott ki.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket feladatkörében hivatalból alkalmazza.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedések - a (4) bekezdésre is figyelemmel - egyidejűleg is alkalmazhatóak.

(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelme érdekében elrendelheti a (3) bekezdés a), illetve b) pontja alapján hozott határozatának azonnali végrehajtását.”

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közegészségügyi (különösen a környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, illetőleg sugáregészségügyi, kémiai biztonsági), a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési), az egészségügyi igazgatási tevékenységek irányítása, koordinálása és felügyelete, valamint az egészségügyi ellátás felügyelete (a továbbiakban együtt: népegészségügy) állami feladat, amelyet az egészségügyi államigazgatási szerv lát el.”

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében]

a) vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát,”

(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 3. §-ának ac) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi államigazgatási szerv népegészségügyi tevékenysége keretében]

ac) kezdeményezi, intézkedik, és intézkedéseivel elősegíti az egészséges életkörülmények, életmód kialakítását,”

(6) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mvt. 87. §-ának 1/E. pontjában a „bármely fülön” szövegrész helyébe a „mindkét fülön” szövegrész lép.

18. § E törvény 2008. január 31-én hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére