Időállapot: közlönyállapot (2007.XII.23.)

2007. évi CLXXI. törvény

a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról * 

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.”

2. § Az Rtv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § (1) A rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(2) A Rendőrségnél alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait rendelet útján a Kormány állapítja meg.

(3) A miniszter rendeletben állapítja meg a Rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját. A Rendőrségnél csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.

(4) A rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A rendőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a szolgálati beosztására, a rendfokozatára, személyére tekintet nélkül köteles intézkedni.”

3. § Az Rtv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A rendőrt az intézkedés során

a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy

b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye

igazolja.

(2) A rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről.

(3) A rendőr köteles - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.

(4) Ha a rendőr egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható, vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni.”

4. § Az Rtv. 26. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt és keletkezett költséget úgy kell tekinteni, mintha a kárt a Rendőrség okozta volna, illetve mintha a költség a Rendőrség tevékenységével összefüggésben keletkezett volna.

(3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát - az elmaradt haszon kivételével -, továbbá a segítségnyújtással összefüggésben keletkezett költségeit a Rendőrség megtéríti.”

5. § Az Rtv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot - a személyazonosító igazolványon túl - minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A rendőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Az igazoltatás során rögzíteni kell - ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges, vagy egyéb körülmények ezt indokolják - az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, valamint az igazoltatás helyét, idejét és okát.

(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén előállítható, ha a személyazonosítás megállapítása más módon nem biztosítható, a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, az igazoltatottról fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.

(5) A igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) A rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a közrendet, a közbiztonságot fenyegető veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.

(7) Az igazoltatás során rögzített adatokat - kivéve, ha ezek büntető- vagy szabálysértési eljárásban kerülnek felhasználásra - az intézkedés befejezését követő száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 24. § (4) bekezdése szerinti igazoltatás során rögzített adatok 24. § (5) bekezdésében meghatározott törlési idejére.

(8) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.”

6. § (1) Az Rtv. 33. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,]

d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, kiadatási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, átadási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;”

(2) Az Rtv. 33. §-a (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,”

[a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;

b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki;

c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el;

d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés, a kényszergyógyítás vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta;

e) akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik;

f) aki az ország területén jogellenesen tartózkodik.]

7. § Az Rtv. 42. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése

42. § (1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készíthet.

(2) A Rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a Rendőrség előterjesztésére az illetékes települési önkormányzat dönt. A képfelvevő elhelyezési és üzemeltetési költségeinek biztosítására az önkormányzat és az illetékes rendőrkapitányság az e törvényben meghatározott keretek között megállapodást köthet. A Rendőrség a képfelvevők elhelyezésére, a megfigyelt területre vonatkozó adatokat a központi szerv honlapján közzéteszi.

(4) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

(5) A Rendőrség a határátkelőhely őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet.

(6) Az (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetőleg az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében használható fel.

(7) Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség,

a) az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,

b) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével,

c) az (5) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap elteltével

törölni kell.

(8) A szabálysértési vagy büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (6) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - az adatkezelő rendőri szerv a (2) és (5) bekezdés alapján rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc napig meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

(9) Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.”

8. § Az Rtv. a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2) és (5) bekezdése szerint rögzített felvételből - a külön jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, illetőleg nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítő feladatokat ellátó szerv (e törvény alkalmazása szempontjából a továbbiakban: Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata), a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(2) A Rendőrség a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 42. § (6) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb harminc napig ne törölje.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 42. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerinti harminc napon, a 42. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerinti öt, illetve a 42. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerinti három munkanapon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.

(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított harminc napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt törölni kell.”

9. § Az Rtv. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendőr az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott közlekedésrendészeti feladatának ellátása során]

d) a járművezetésre jogosító engedélyt (okmányt), a jármű üzemben tartására vonatkozó hatósági engedélyt (okmányt), a rakományhoz tartozó okmányokat, valamint a jármű hatósági jelzését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a helyszínen elveheti;”

10. § (1) Az Rtv. 46. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A védett személyeket - a nemzetközi jogi kötelezettségek és a viszonossági gyakorlat figyelembevételével - a Kormány rendeletben jelöli ki. Az ideiglenes védelemben részesülő személyeket - a Kormány döntéséig, legfeljebb harminc napig - a miniszter jelöli ki.”

(2) Az Rtv. 46. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedést az elrendelő rendőri szerv vezetője - függetlenül az előzetesen meghatározott időtartamtól - ötnaponként felülvizsgálja, és annak eredményéről a (3) bekezdésben meghatározott vezetőt tájékoztatja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a tizenöt napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány felülvizsgálja. Ha az (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti intézkedés időtartama a harminc napot meghaladja, az intézkedést az országos rendőrfőkapitány legalább harminc naponként felülvizsgálja. Az intézkedés indokoltságáról, tartalmának jogszerűségéről az országos rendőrfőkapitány három munkanapon belül határozattal dönt. A határozatot a rendőrség központi szervének honlapján közzé kell tenni.

(6) Ideiglenes védelemben részesíthető az a személy, akit a külön törvény szerinti közéleti tevékenysége miatt személye vagy közvetlen környezete ellen irányuló erőszakos bűncselekménnyel fenyegettek meg, illetve egyéb alapos okból védelme szükséges.”

11. § Az Rtv. 51. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Útzár, megállásra kényszerítés

51. § (1) A Rendőrség közút forgalmának korlátozását vagy közút lezárását rendelheti el a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogására és a külön jogszabályban kijelölt létesítmények védelmére, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - útzárat telepíthet.

(2) Útzár alkalmazása során a Rendőrség járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a rendőri intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.

(3) A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében - ha járművel menekül - a Rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti.”

12. § Az Rtv. a következő alcímmel és 62/A. §-sal egészül ki:

Külföldi szerv határrendészeti feladatokat ellátó tagjára vonatkozó rendelkezések

62/A. § (1) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazó állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagja a Magyar Köztársaság területén kizárólag:

a) a 47. § rendelkezése szerint testi kényszert, a 48. § rendelkezése szerint bilincset, illetve a 49. § (1) bekezdése szerint rendőrbotot alkalmazhat,

b) szolgálati fegyverét tarthatja magánál, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja,

c) az ország területén jogellenesen tartózkodó személyt foghatja el, köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a Rendőrségnek átadni.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján kizárólag olyan kényszerítő eszköz vagy lőfegyver alkalmazható, amely a 16. § (2) bekezdése szerint rendszeresítve van a Rendőrségnél.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeire a külföldi állam határrendészeti feladatokat ellátó szervének tagját ki kell oktatni.”

13. § Az Rtv. 69. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá

a) az (1) bekezdésben nem említett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

b) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kitartottság, a kerítés, az embercsempészés, a hivatali visszaélés és a bűnpártolás három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

c) szolgálati titoksértés bűncselekménye,

d) az (1) bekezdésben vagy az a)-c) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli - előkészülete

esetén.”

14. § Az Rtv. 76-91. §-ai és alcímei helyébe a következő rendelkezések és alcímek lépnek, ezzel egyidejűleg az Rtv. a következő 91/A-91/R. §-okkal és alcímekkel egészül ki:

Értelmező rendelkezések

76. § E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában

1. rendőrségi adat: a Rendőrség által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat,

2. rendőrségi adatkezelő szerv: az a rendőrségi szervezeti egység, amely az e törvény hatálya alá tartozó adatok tekintetében - törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a miniszter, illetőleg az országos rendőrfőkapitány intézkedése figyelembevételével - az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza.

A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás általános szabályai

77. § (1) A Rendőrség feladatai ellátása során

a) bűnmegelőzési, bűnüldözési (a továbbiakban együtt: bűnüldözési) feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

b) rendészeti és határrendészeti feladatainak ellátásához szükséges személyes adatokat,

c) az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait

kezeli.

(2) A rendőrségi adatok kezelésének célja a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság és az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme.

78. § (1) Az e törvényben meghatározott központi rendőrségi adatállományokat a Rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egysége (rendőrségi adatkezelő szerv) kezeli és dolgozza fel.

(2) A

a) megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság adatait a rendőrfőkapitány,

b) rendőrkapitányság, illetve a határrendészeti kirendeltség adatait a rendőrkapitány, illetve a határrendészeti kirendeltség vezetője

által kijelölt szervezeti egység kezeli és dolgozza fel.

(3) A Rendőrség szervei a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó bűnüldözési, rendészeti, határrendészeti és közigazgatási ügyekben adatkezelést végeznek.

79. § A bűnüldözési, a rendészeti, a határrendészeti és a közigazgatási, valamint a belső igazgatási feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni, illetőleg feldolgozni.

80. § (1) A rendőrségi adatkezelő szerv, illetőleg a megbízási szerződés keretei között az adatfeldolgozó szerv [91/A. § (2) bekezdés] vezetője felelős a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, adattovábbítás, nyilvánosságra hozatal, megváltoztatás vagy törlés megelőzését, illetőleg megakadályozását biztosító személyi és technikai védelem biztosításáért.

(2) A rendőrségi adatkezelő szerv, illetőleg a megbízási szerződés keretei között az adatfeldolgozó szerv [91/A. § (2) bekezdés] vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében

a) az érintett a rendőri szerv által kezelt, illetőleg továbbított adatairól - ha törvény kivételt nem tesz - kérelmére tájékoztatást kapjon, illetőleg gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát,

b) a helytelen adatok kijavításra kerüljenek,

c) a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelése jogellenes, az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, illetve a törlést a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.

(3) A hozzáférési, helyesbítési és törlési jog gyakorlása csak akkor korlátozható, ha azt e törvény vagy az eljárásra irányadó törvény lehetővé teszi.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jogok gyakorlásának megtagadását vagy korlátozását írásban indokolni kell. Az indokolás csak akkor mellőzhető, ha azt e törvény lehetővé teszi. Az érintett a korlátozás vagy az indokolás mellőzésének indokolatlanságára tekintettel a döntés felülvizsgálatát kérheti az adatvédelmi biztostól, illetőleg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a bírósághoz fordulhat. Erről az érintettet tájékoztatni kell.

A rendőrségi feladatok ellátásához szükséges adatok köre

81. § A Rendőrség az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait - nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is -, lakcímét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat kezeli. A Rendőrség törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.

82. § (1) A Rendőrség a különleges adatok közül kezeli

a) a büntetett előéletre vonatkozó adatot, valamint

b) bűnüldözési tevékenysége során egyéb bűnügyi személyes adatot és az elkövetőnek vagy a sértettnek a bűncselekménnyel összefüggő egészségügyi adatát, továbbá

c) a külön törvényben szabályozott közigazgatási feladatköréhez kapcsolódóan az ott meghatározott különleges adatokat.

(2) A Rendőrség kezelheti azokat a különleges adatokat, amelyeknek kezeléséhez az érintett megfelelő tájékoztatás után írásban hozzájárult.

83. § A Rendőrség az e törvény alapján kezelhető személyes adatokat az alábbi forrásból gyűjti:

a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint feljelentés, panasz,

b) igazoltatás, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel,

c) DNS- és ujjnyomat minta elemzése,

d) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

e) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,

f) titkos információgyűjtés,

g) a jogszerűen, nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, név- és címjegyzékben - így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék - szereplő adat,

h) az általa lefolyatott büntető-, szabálysértési vagy közigazgatási eljárásban gyűjtött adat.

84. § (1) A Rendőrség szervei az e törvényben meghatározott adatkezelési célból más rendőri, bűnüldöző, nemzetbiztonsági, igazságszolgáltatási és közigazgatási szervtől, valamint - törvény rendelkezése alapján - az adattal rendelkező más szervtől, a felhasználás céljának és jogalapjának megjelölésével adatokat vehetnek át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

(2) A Rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében térítés nélkül adatot kérhet az alábbi nyilvántartásokból:

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,

b) a személyi igazolvány nyilvántartásból,

c) az anyakönyvi nyilvántartásból,

d) az útiokmány-nyilvántartásból (külföldre utazásban korlátozott személyekre vonatkozó nyilvántartás, útlevélre vonatkozó nyilvántartás),

e) a társadalombiztosítási nyilvántartásból,

f) az adóhatóság által vezetett nyilvántartásból,

g) a közúti közlekedési nyilvántartásokból (az engedély-nyilvántartás, a járműnyilvántartás, a származás-ellenőrzési nyilvántartás, az okmánytár, a parkolási igazolvány nyilvántartás és az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás),

h) a bűnügyi nyilvántartásból (a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek, valamint a DNS-profilok nyilvántartása),

i) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartásából,

j) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,

k) a menekültügyi nyilvántartásból,

l) a határrendészeti nyilvántartásból,

m) a személyszállítást végző légi fuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisából,

n) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,

o) a bíróságok által vezetett nyilvántartásokból (cégnyilvántartás, társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartása, gondnokoltak névjegyzéke),

p) a bírósági ügyviteli nyilvántartásból,

r) az ingatlan-nyilvántartásból,

s) az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartásából,

t) a közjegyzői zálogjogi nyilvántartásból.

(3) Az általános munkarend korlátaitól függetlenül kérhető adat a (2) bekezdés a), d), i),j), k) és m) pontjaiban felsorolt nyilvántartásokból, a közúti közlekedési nyilvántartások közül az engedély-nyilvántartásból és a járműnyilvántartásból, valamint a bűnügyi nyilvántartások közül a bűntettesek nyilvántartásából. Az adatkéréseket hiányos és töredékadatok esetén is teljesíteni kell.

(4) A Rendőrség által történő adatátvétel, valamint adatfelhasználás jogszerűségéért az átvevő rendőri szerv vezetője tartozik felelősséggel. Az adattovábbítás tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

85. § (1) A Rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi statisztika készítésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat - kivéve a titkos információgyűjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a védett tanúk és egyéb közreműködők adatait - statisztikai célra felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a statisztikai feldolgozás befejezésekor, az adatok teljességének és összefüggésének ellenőrzését követően, de legkésőbb a tárgyidőszakot követő egy éven belül törölni kell.

(2) A Rendőrség a Központi Statisztikai Hivatal részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat statisztikai célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatja.

(3) A Rendőrségnek a bűnügyi és egyéb rendőrségi kriminalisztikai tudományos kutatás végzésére felhatalmazott szerve a rendőrségi adatokat - kivéve a titkos információgyűjtésben érintett személyek, a fedett nyomozók, a védett tanúk és egyéb közreműködők adatait - tudományos kutatási célra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a tudományos kutatás céljára felvett vagy tárolt adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével felhasználhatja. A személyazonosításra alkalmas adatokat a kriminalisztikai kutatás befejezésekor törölni kell.

86. § (1) Rendőrségi adat a schengeni vívmányokat alkalmazó államok, valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetőleg két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adattovábbítást megelőzően az adatátadónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy időszerűtlen vagy pontatlan adatok ne kerülhessenek továbbításra.

87. § Rendőrségi adat harmadik ország, valamint a 86. § (1) bekezdése szerinti nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás alapján az e törvényben meghatározott célból és csak akkor továbbítható, ha a harmadik ország, illetőleg nemzetközi szervezet a személyes adatok megfelelő védelmét biztosítja.

88. § (1) A rendőrségi adatkezelőnek az adatátadásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetnie. Az adattovábbítási nyilvántartás célja az érintett tájékozódási jogának, illetve az adatátadások jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az adattovábbítás célját, jogalapját, időpontját,

b) az adatigénylő szerv és személy azonosító adatait,

c) az adattovábbítással érintett személy azonosításához szükséges adatokat,

d) a továbbított adatfajták megnevezését.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartásból adat továbbítható:

a) az érintettnek saját adata tekintetében, kivéve, ha a törvény a tájékoztatást kizárta vagy korlátozta,

b) az adatvédelmi biztosnak,

c) az adatvédelmi ellenőrzésre feljogosított szerv képviselőjének,

d) az adatkezelő szerv vezetőjének,

e) az adatátvevő szerv vezetőjének a szerv részéről adatátvételt végzők tevékenységének ellenőrzése céljából,

f) bűnüldöző szerveknek a jogosulatlan adatkezelés miatt folytatott büntetőeljárás során a tényállás tisztázása céljából.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartásba való betekintést és az abból történő adattovábbítást dokumentálni kell.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartást húsz év után meg kell semmisíteni.

89. § A Rendőrség ügyviteli célból az eljárásban részt vevők személyazonosító- és lakcímadatait, továbbá az ügy azonosító adatait az eljárás megindításától az alapul szolgáló irat selejtezéséig kezeli.

A Rendőrség bűnüldözési adatkezelése

90. § (1) A Rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak bűnüldözési célra lehet felhasználni. Személyes adatok kezelését bűnüldözési célra azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek tényleges veszély elhárításához, illetőleg meghatározott bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez, bizonyításához szükségesek.

(2) A Rendőrség más szervektől, illetőleg külföldről bűnüldözési célból átvett adatot attól eltérő célra nem használhatja fel és nem továbbíthatja. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell.

(3) A faji eredetre, vallási meggyőződésre, szexuális magatartásra és politikai véleményre utaló különleges adat csak akkor kezelhető, ha az bűnüldözési tevékenység során felmerülő bűncselekmény tényállási eleméhez tartozik, vagy ahhoz az érintett írásban hozzájárult.

(4) A Rendőrség a bűnüldözési feladatai ellátása során a személyi azonosítót és az adóazonosító jelet az alábbiak szerint kezelheti:

a) bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi azonosítót az érintettől kérheti, annak használatával a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból igényelheti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat, továbbá - ha a személyi azonosító használatának jogszabályban előírt feltételei e hatóságnál fennállnak - továbbíthatja más nyomozó hatóságnak,

b) az adóazonosító jelet - ha annak segítségével az adózással kapcsolatos adatok megismerése az adózással összefüggő büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából szükséges - kérheti az érintettől, az adóhatóságtól, illetőleg más nyomozó hatóságtól.

91. § A bűnüldözési adatkezelés során a tényeken alapuló adatokat meg kell különböztetni a következtetésen, véleményen, elemzésen vagy becslésen alapuló adatoktól. A bűnüldözési adatok különböző fajtáit helyes és megbízható voltuk mértékére utaló jelzéssel kell ellátni. A jelzés módjának részletes szabályait a miniszter állapítja meg.

91/A. § (1) A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:

a) a felderítetlenül maradt bűncselekmény kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséig vagy - ennek hiányában - a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig;

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített nyomokat, anyagmaradványokat, eszközöket és szagmintákat a c) pontban meghatározott ideig;

c) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy adatait, személyleírását, fényképét, továbbá hang- és szagmintáját, valamint az elvégzett kriminalisztikai szakértői vizsgálatok adatait a bűncselekmény büntethetőségének elévülésétől vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított húsz évig;

d) a Rendőrségen fogvatartott, a házi őrizet, illetve a lakhelyelhagyási tilalom alá helyezett és azon személyek adatait, akikkel szemben távoltartást rendeltek el, valamint akiknek óvadék vagy biztosíték letétbe helyezését engedélyezték, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig vagy elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig;

e) súlyos bűncselekmény esetén vagy ha a bűncselekmény

1. élet, testi épség, személyes szabadság és erőszakkal elkövetett tulajdon elleni bűntett, illetve az embercsempészet és az emberkereskedelem három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

2. nemi erkölcs elleni bűncselekmények három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,

3. gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett,

4. üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,

5. visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, visszaélés nukleáris anyaggal, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés atomenergia alkalmazásával,

6. pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, a közélet tisztasága, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,

a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek és kapcsolataik adatait, kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit húsz évig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

f) a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján mindazon személyek, cselekményeik, valamint kapcsolataik adatait, akikkel szemben nemzetközi bűnüldözési vagy egyéb nyomozási intézkedéseket kell foganatosítani, a büntethetőség elévüléséig vagy a nemzetközi kötelezettségvállalásban meghatározott ideig;

g) a szervezett bűnözésre utaló cselekményekben érintett, illetőleg a bűnözői csoportban résztvevő vagy azzal együttműködő személyek, valamint kapcsolataik adatait és kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit az érintett személyre vonatkozóan keletkezett utolsó adatot követő húsz évig;

h) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítés és a bizonyítás kapcsán keletkező iratokban szereplő személyekről, azok kapcsolatairól, eljárási helyzetéről, a hozzá fűződő nyomozási adatokról az ügyben hozott jogerős ítéletig vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatállományok tekintetében adatfeldolgozóként csak államigazgatási szervvel köthető megbízási szerződés.

91/B. § A rendőrségi adatkezelő szerv vezetője a 91/A. § (1) bekezdés e)-h) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - ha bűnüldözési célból elengedhetetlen, továbbá ha az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében szükséges - az érintett személy tájékozódási, helyesbítési és törlési jogának gyakorlását - írásban, indokolással ellátva - megtagadhatja vagy korlátozhatja. Az indokolás mellőzhető, ha az a Rendőrség bűnüldözési feladatának ellátását akadályozza, vagy mások jogainak sérelmével jár. Az indokolás mellőzése esetén a megtagadás okaként e rendelkezésre kell hivatkozni. Az adat-hozzáférési, helyesbítési és törlési jog korlátozása nem érinti a büntetőeljárásban résztvevőknek a büntetőeljárásról szóló törvényben biztosított jogainak gyakorlását.

91/C. § (1) A Rendőrség bűnüldözési célból jogosult átvenni és az egyedi ügyhöz kapcsolódóan kezelni a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint a hatáskörébe tartozó üggyel összefüggésben a 84. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően egyéb, általa jogszerűen kezelhető adatot igényelhet bármely adatkezelő szervtől. A Rendőrség az adatszolgáltatás teljesítésére határidőt jelölhet meg. A megkeresett adatkezelő szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - köteles a Rendőrség jogszerű adatszolgáltatás iránti igényét teljesíteni.

(2) A Rendőrség a bűnüldözési feladatai ellátása céljából - személy- és tárgykörözés során, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet elrendelése vagy biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalás alapján - jelzés elhelyezését rendelheti el az alábbi nyilvántartásokban:

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

b) az országos gépjármű- és gépjárművezetői nyilvántartás,

c) a külföldre utazásban korlátozott személyekre és az útlevélre vonatkozó nyilvántartás,

d) a bűntettesek (bíróság által jogerősen elítéltek) nyilvántartása,

f) a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak nyilvántartása,

g) a határrendészeti nyilvántartás,

h) az ingatlan-nyilvántartás, és

i) a cégnyilvántartás.

(3) A jelzés elrendelésekor a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás célját meg kell jelölni. A jelzésben a rendőri szerv az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását kérheti. A jelzéssel érintett nyilvántartást kezelő szerv a Rendőrség megkeresésében foglaltakat köteles teljesíteni.

(4) A Rendőrség a jelzés elhelyezését köteles megszüntetni, illetőleg a megszüntetést kezdeményezni, ha az elhelyezés elrendelésének jogalapja megszűnt, illetőleg a kért intézkedés vagy adatszolgáltatás teljesült.

(5) A jelzés elhelyezésének elrendeléséért és megszüntetéséért, illetve a kért intézkedésért a jelzés elhelyezését kérő rendőri szerv vezetője a felelős.

(6) Ha a Rendőrség más adatállományból bűnüldözési célból adatot vesz át, erről az érintett tájékoztatására - a (2) bekezdés szerinti jelzéselhelyezés kivételével - a 91/B. § rendelkezései az irányadóak. A jelzés elhelyezéséről, annak okáról és a jelzés alapján tett intézkedésről - a Rendőrség bűnüldözési feladata teljesítésének biztosítása érdekében - a Rendőrség és a jelzést tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv az érintettet nem tájékoztathatja. A tájékoztatási korlátozásról a rendőri szerv köteles az adatigényléssel, illetőleg a jelzés elhelyezésével egyidejűleg tájékoztatni az adatszolgáltatót.

91/D. § A Rendőrség bűnüldözési adatállományába csak a Rendőrség hozzáférési jogosultsággal rendelkező munkatársa, a Rendőrség működését ellenőrző szerv erre felhatalmazott tagja, az irányító minisztériumnak a miniszter által kijelölt munkatársa, az adatvédelmi biztos és munkatársa, az ügyész, továbbá törvény által feljogosított más szerv képviselője tekinthet be, kérhet felvilágosítást vagy értesítést.

91/E. § (1) A bűnüldözési adatállományból más bűnüldöző szerv részére - kérelemre - az adatigénylő hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatai ellátásához szükséges és törvény alapján általa kezelhető adatok továbbíthatók.

(2) A rendőri szervek között bűnüldözési adat csak akkor továbbítható, ha az adat az igénylő rendőri szerv hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladat ellátásához törvény alapján szükséges. Az adatátvételre vonatkozó korlátozásokat és egyéb rendelkezéseket ebben az esetben is alkalmazni kell.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül - törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez - bűnüldözési, nemzetbiztonsági, illetőleg honvédelmi célra bűnüldözési adatok továbbíthatók:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

d) a vám- és pénzügyőrség bűnüldöző szerve,

e) a honvédelmi igazgatás szervei,

f) a büntetés-végrehajtás szerve, továbbá

g) az igazságügyért felelős minisztérium nemzetközi bűnügyi együttműködésért felelős szerve

részére.

(4) Bűnüldözési adat - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül - továbbítható más közigazgatási szerveknek, továbbá magánszemélynek, más jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, feltéve, ha

a) a kérelmező az igényelt adat kezelésére bűnüldözéssel, bűnmegelőzéssel vagy büntetés-végrehajtással közvetlenül összefüggő célból törvény alapján jogosult, továbbá,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérő célra is, ha a továbbítás a közbiztonságot súlyosan vagy közvetlenül fenyegető veszély elhárításához szükséges, továbbá,

c) ha az adattovábbításra minden kétséget kizáróan az érintett érdekében kerül sor, és ahhoz hozzájárult.

91/F. § (1) A Rendőrség bűnüldözési adatot a schengeni vívmányokat alkalmazó állam bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervei részére bűnüldözési, bűnmegelőzési és büntetés-végrehajtási célból, valamint továbbfelhasználás céljából a 91/E. § (4) bekezdésében foglaltak szerint továbbíthat.

(2) A Rendőrség bűnüldözési adatot harmadik ország részére bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy büntetés-végrehajtási célból - a 87. §-ban meghatározottak alapján - továbbíthat.

91/G. § A bűnüldözési adatok továbbítását az adatkezelőnél írásban kell kérelmezni. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénylő szerv - ezen belül a felhatalmazott személy - nevét, az adatkérés célját és indokát.

91/H. § A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatai teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során bűnüldözési adatállományait közigazgatási adatállományaival, illetőleg más bűnüldözési adatállománnyal összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos eljárás befejezése után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a büntetőeljárás során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.

91/I. § (1) A rendőrségi adatállományokban tárolt bűnüldözési adatok időszerűségét, a tárolási cél fennállását és a tárolási határidők lejártát évente felül kell vizsgálni.

(2) A bűnüldözési adatokat a 80. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben javítani vagy törölni kell. A javítást vagy törlést legkésőbb az éves felülvizsgálatkor, illetőleg ezt megelőzően a következő továbbításkor vagy feldolgozáskor kell elvégezni.

(3) A bűnüldözési célból kezelt személyes adatok kijavítását és törlését - törvény eltérő rendelkezése hiányában - úgy kell elvégezni, hogy az eredeti adatok az azok megőrzésére irányadó időtartam lejártáig felismerhetők maradjanak.

(4) A bűnüldözési adatok tárolási határidejébe nem számít be az az év, amelynek napján az adat felvétele, illetőleg nyilvántartásba vétele történt.

A rendészeti adatkezelés

91/J. § (1) A Rendőrség kezeli

a) a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények törvényben meghatározott bejelentési adatait, illetve a gyülekezési jog hatálya alá nem tartozó, rendőri biztosítást igénylő rendezvények rendezőire, szervezőire vonatkozó adatokat két évig,

b) a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott vagy a sportpályákról a szabálysértési hatóság által kitiltott személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, személyazonosságát igazoló igazolvány számát, azonosításra alkalmas fényképét, sportszervezethez való kötődését, az elkövetett cselekmény minősítését, a kitiltás vagy eltiltás hatályát annak lejártától számított egy évig.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti adatállományból a Rendőrség adatokat továbbíthat a sportrendezvény szervezőjének, a sportszervezetnek a rendezvények biztonságának védelme, valamint külföldre a közrend és közbiztonság, valamint mások jogai védelme céljából.

A határrendészeti adatkezelés

91/K. § A Rendőrség a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő személy által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:

a) beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,

b) körözési információs rendszer,

c) kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása,

d) útiokmány-nyilvántartás,

e) személyi adat- és lakcímnyilvántartás,

f) személyazonosító igazolványokra vonatkozó nyilvántartás,

g) közúti közlekedési nyilvántartás, járműnyilvántartás,

h) Schengeni Információs Rendszer.

91/L. § (1) A Rendőrség a jogszerű tartózkodás időtartamának ellenőrzése céljából a határrendészeti adatállományban kezeli a határátlépéstől számított hat hónapig a határon átlépő, külön törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárok

a) családi és utónevét,

b) születési idejét (év, hó, nap),

c) nemét,

d) állampolgárságát,

e) úti okmányának számát, típusát,

f) vízumának számát, típusát.

(2) A Rendőrség az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törvényben meghatározott feladat teljesítése érdekében adatot szolgáltat a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, az idegenrendészeti hatóságnak, a menekültügyi hatóságnak, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatoknak.

(3) A Rendőrség a határrendészeti adatállományból a 86. § és 87. § figyelembevételével külföldre határrendészeti, bűnüldözési, bűnmegelőzési célból, valamint az érintett vagy mások jogának védelme céljából továbbíthat adatot.

91/M. § (1) A Rendőrség a határforgalom-ellenőrzés során - az illegális bevándorlás elleni intézkedések elősegítése céljából - az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretében történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló megállapodásban részes állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság területére.

(2) A Rendőrség az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli:

a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve a hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást,

b) a légi járművön szállított utasok létszámát,

c) a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet,

d) a tervezett indulási és a célállomásra történő érkezési időt.

(3) A Rendőrség a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásának céljából nyilvántartja. A nyilvántartott adatot az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől számított huszonnégy órán belül törli, kivéve, ha arra határrendészeti feladatainak végrehajtásához, illetve büntető- vagy szabálysértési eljárás lefolytatásához szüksége van. A határrendészeti feladat végrehajtását követően, illetve a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésekor a nyilvántartott adatot haladéktalanul törölni kell.

91/N. § A Rendőrség a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Közösségi Kódex) II. melléklete szerinti adatokat egy évig kezeli.

91/O. § (1) Ha

a) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,

b) a vízumnyilvántartás,

c) a körözési információs rendszer,

d) a Schengeni Információs Rendszer

üzemzavar miatt elektronikus úton nem érhető el, a Rendőrség a határellenőrzési feladatok folyamatos biztosítása érdekében technikai másolatot készíthet és alkalmazhat.

(2) A technikai másolat az üzemzavar elhárításáig, legfeljebb hat óra időtartamig tárolható, ezt követően az adatot haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(3) A technikai másolat készítésének tényét a másolatot biztosító szervnél, illetve a Rendőrségnél is dokumentálni kell.

(4) A Rendőrség a technikai másolat naplóadatait az üzemzavar elhárítását követő négy órán belül köteles a központi nyilvántartást vezető szervnek átadni.

A közlekedési adatkezelés

91/P. § (1) A rendőri intézkedéssel járó közúti baleset során az érintett kérheti a balesetben érintett többi személy név és lakcím adatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, a jármű hatósági jelzésének adatát, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosítóintézet megnevezését. Az intézkedő rendőr az adatokat az érintettel a helyszínen közli.

(2) A Rendőrség a közúti balesettel érintett írásos kérelmére igazolást ad a baleset idejéről, helyéről, továbbá az (1) bekezdésben felsorolt adatokról.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt adatokat az eljáró rendőri szerv a balesettel érintett, illetve a biztosítóintézet kérelmére a kárrendezési eljárás lefolytatásához a biztosítóintézetnek megküldi.

A közigazgatási adatkezelés

91/Q. § (1) A Rendőrség a közigazgatási feladatainak ellátása céljából - a külön törvény alapján kezelhető adatokon kívül - kezeli:

a) a nukleáris, a radioaktív anyag, az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, a kábítószer, a pszichotróp anyag, a kábítószer-prekurzor, a polgári felhasználású robbanóanyag, a pirotechnikai termék (a továbbiakban együtt: közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz) gyártására, kereskedelmére, az ország területére történő behozatalára, kivitelére, átszállítására, megszerzésére, felhasználására, tárolására, szállítására, a haditechnikai termékek gyártására és a kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó engedéllyel rendelkezők, ezzel kapcsolatban bejelentést tevők adatait, a nukleáris létesítményekben foglalkoztatott személyek személyazonosító és lakcím adatait, a közbiztonságra veszélyes anyaggal és eszközzel tevékenységet végző személyek személyazonosító és lakcím adatait az engedélyben, valamint a bejelentésben szereplő, a közbiztonságra veszélyes anyag és eszköz gyártó és tároló helyét, továbbá a gyártási engedéllyel rendelkezők adatait, valamint az engedély kiadásának, illetőleg visszavonásának feltételeit igazoló adatokat a határozatban szereplő jogosultság megszűnésétől számított tíz évig,

b) a pártfogó felügyelet alatt állók és a bíróság által kitiltottak adatait, továbbá a foglalkozástól, a járművezetéstől eltiltottak adatait azokban az esetekben, amikor a foglalkozás gyakorlásához szükséges engedély kiadása a Rendőrség hatáskörébe tartozik öt évig, illetőleg ezek hatályának lejártáig,

c) külön jogszabályban meghatározottak szerint a Rendőrség által kiadott engedély alapján, illetve a Rendőrség hatósági ellenőrzési jogkörébe tartozó tevékenységet folytató személyek azonosításához szükséges, továbbá az engedély tárgyával, illetve az ellenőrizendő tevékenységgel összefüggő adatokat az engedély időtartamának lejártától, illetve visszavonásától számított tíz évig, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott ideig,

d) az ismeretlen holttestek és a rendkívüli halálesetek jellemzőit a holttest azonosításáig, illetve a holttest megtalálásától vagy a haláleset bekövetkezésétől számított húsz évig,

e) a szakhatósági és engedélyezési nyilvántartási rendszerben a kiadott engedély és szakhatósági hozzájárulás alapján az engedéllyel és szakhatósági hozzájárulással érintett személy személyazonosító és lakcím adatát, továbbá az engedély tárgyával, illetve a szakhatósági hozzájárulással folytatott tevékenységgel összefüggő adatokat az engedély időtartamának lejártától, illetve a visszavonástól számított két évig.

(2) A Rendőrség az (1) bekezdés a) pontja alapján vezetett nyilvántartásban szereplő személyek személyazonosító és lakcímadatainak megállapításához, illetőleg egyeztetéséhez a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott adatokat - a személyi azonosító használatával - igényelheti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől, valamint a személyi azonosítót e nyilvántartásaiban belső azonosítóként használhatja.

(3) A Rendőrség adatkezelő szerve a közigazgatási adatállományaiból adatot adhat át azoknak a közigazgatási, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági szerveknek, amelyek törvény alapján jogosultak az igényelt adat kezelésére. Adatot továbbíthat továbbá - feltéve, ha az adattovábbítást más törvény nem zárja ki, valamint, ha az érintett érdekét vagy a Rendőrség bűnüldözési, illetőleg közrendvédelmi tevékenységét nem veszélyezteti - annak a jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek vagy magánszemélynek, aki az adat felhasználásához fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja.

(4) A Rendőrség adatkezelő szerve az (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási adatállományban keletkezett adatokat külföldre - a 86. § és 87. § alapján - az eredeti adatkezelési célból, továbbá bűnüldözés, bűnmegelőzés vagy büntetés-végrehajtás céljából, a közrend és a közbiztonság, valamint az érintett és mások jogának védelme céljából továbbíthat.

91/R. § A 91/Q. § (1) bekezdés szerinti adatállományokat a Rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szerve dolgozza fel.”

15. § (1) Az Rtv. 100. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

k) állapítsa meg a kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó szakmai követelményeket és eljárási szabályokat.”

(2) Az Rtv. 101. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]

e) a Rendőrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként a határrendészeti feladatok, a rendőri intézkedések, a kényszerítő eszközök, a lőfegyverhasználat és a csapaterő alkalmazásának részletes eljárási szabályait, a Rendőrségnek a terrorcselekmények elhárításával, személy- és objektumvédelemmel, a polgári repülés biztonságával összefüggő feladatait, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a rendőri magatartás szabályait, az egyenruha viselésének rendjét, a rendőr más kereső foglalkozásának lehetőségét, a Rendőrségnél rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,”

(3) Az Rtv. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]

g) a rendőrségi adatok kezelésére jogosult szervek feladatait, az adatok kezelésének és feldolgozásának technikai szabályait, valamint a bűnüldözési adatok helyessége, megbízhatósága és felhasználhatósága jelölésének módját,”

(4) Az Rtv. 101. §-ának (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]

m) a kényszerítő eszközök típusát, fajtáját.”

16. § Az Rtv. 104. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

Az Európai Unió jogának való megfelelés

E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlament és tanácsi rendelet 16. cikke,

b) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (4) bekezdése,

c) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2) bekezdése,

d) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikke,

e) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6. cikk (1) bekezdése,

f) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlament és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdése, valamint e rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdése,

h) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontja,

i) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 10. pontja,

j) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontja.”

17. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. december 31-én lép hatályba, és hatályát veszti a hatálybalépését követő harmincötödik napon.

(2) 2008. január 1-jén lép hatályba e törvény 1-16. §-a, 17. §-ának (4), (7)-(9) bekezdése, 18-20. §-a.

(3) 2008. január 2-án lép hatályba e törvény 17. §-ának (6) bekezdése.

(4) Hatályát veszti az Rtv. 36. §-a és az azt megelőző alcím, 36/A. §-a, valamint 53. §-ának (3) bekezdésben a „tömegoszlatás,” szövegrész.

(5) Nem lép hatályba a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény

a) 11. §-a,

b) 14. §-a,

c) 19. §-ának (2) bekezdése,

d) 20. § (3) bekezdésében a „81. §-ának (1) bekezdésében az „a határforgalmi adatokat tartalmazó nyilvántartásokból,” szövegrész, 86. §-a (2) bekezdésének e) pontja,” szövegrész,

e) 22. §-a (1) bekezdésének a) pontjában

ea) a „24. §-ának (4) bekezdésében a „rendőrkapitányság” szövegrész helyébe a „rendőri szerv” szöveg,” szövegrész,

eb) a „76. §-ának (2) bekezdésében az „és a Belügyminisztérium kijelölt szerve” szövegrész helyébe az „és a miniszter által, rendeletben kijelölt szerv” szöveg,” szövegrész,

f) 31. §-a.

(6) Az Rtv. 92. §-ában a „IV. fejezetében” szövegrész helyébe a „IV., V. és VI. fejezetében” szöveg lép.

(7) Az Rtv.

a) 11. §-ának (1) bekezdésében a „belső rendet” szövegrész helyébe a „közrendet” szöveg,

b) 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában az „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §)” szövegrész helyébe az „az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény (Btk. 139. §), a lázadás (Btk. 140. §), valamint a rombolás (Btk. 142. §)” szöveg lép.

(8) E törvény hatálybalépését követő harmincadik napon hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XC. törvény 1-10. §-a, 12-13. §-a, 15-19. §-a, 21. §-a, 23-27. §-a.

(9) Hatályát veszti

a) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 89. §-a,

b) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXXXIII. törvény 64. §-ának (4) bekezdése,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 221. §-ának (2) bekezdése,

d) a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 62. §-a és az azt megelőző alcím,

e) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 605. §-ának (8) és (11) bekezdése,

f) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény IV. Fejezete, 37-45. §-a, 61. §-ának (6)-(8) bekezdése, 68-73. §-a,

g) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 58. §-ának a) pontja,

h) egyes törvényi rendelkezések hatályba léptetéséről, módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 2000. évi X. törvény,

i) a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény 43. §-a,

j) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 44. §-a,

k) a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény Második fejezete,

l) az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2006. évi XIV. törvény 13. §-a.

Módosuló jogszabályok

18. § (1) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-a (1) bekezdésének i) pontjában a „kép- és hangfelvételt” szövegrész helyébe a „képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt” szöveg lép.

(2) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Rendőrség a sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott intézkedést is foganatosíthatja.”

(3) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el

a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették,

b) a személyazonosság megállapítása érdekében

ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,

bb) az ismeretlen holttestnek, testrésznek.

(2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha

a) az eltűnés körülményei, illetve az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése - kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható ismeretlen személyt - bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben;

b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni;

c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható;

d) az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben.

(3) Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő huszonnégy órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté.”

19. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre módosul:

„(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági engedély nélkül személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre egyéni vállalkozói igazolványt kiadni, társasvállalkozást a cégnyilvántartásba bejegyezni, továbbá e tevékenységeket folytatni nem lehet.”

(2) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény e törvény 19. §-ának (1) bekezdésével átszámozott 5. §-ának (3) bekezdésében az „A (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (3) bekezdés” szöveg lép.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

20. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (4) bekezdése,

b) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i, 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (2) bekezdése,

c) az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet 11. cikke,

d) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikke és a 6. cikk (1) bekezdése,

e) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdése,

g) a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló, 2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által módosított, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i, 2007/2004/EK tanácsi rendelet 10. cikk (8) bekezdése.


  Vissza az oldal tetejére