Időállapot: közlönyállapot (2008.III.20.)

2008. évi VIII. törvény

a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzésével, valamint a közjegyzői és a konzuli tevékenységgel kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról * 

1. § A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az egyezmény 3. cikkében előírt tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

a) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt álló igazságügyi szakértői intézmények, a bíróságok által kiállított okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások tekintetében az igazságügyért felelős miniszter,

b) a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások tekintetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara,

c) más szervek által kiállított okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter

állítja ki és erről nyilvántartást vezet.

(2) A konzuli tisztviselő által készített hiteles fordítások tekintetében a tanúsítványt a külpolitikáért felelős miniszter állítja ki.

(3) A tanúsítvánnyal az igazságügyért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontja esetében az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyért felelős miniszter felügyelete alatt álló igazságügyi szakértői intézmény vezetői, valamint a bíróságok elnökei vagy elnökhelyettesei aláírásának és pecsétjének (bélyegzőlenyomatának) a hitelességét igazolja.

(4) A tanúsítvány az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okiratokról készített hiteles fordítások esetében azt igazolja, hogy a hiteles fordításért felelős szerv vagy személy pecsétje (bélyegzőlenyomata) és a hiteles fordításért felelős személynek vagy szerv vezetőjének az aláírása valódi, továbbá hogy az okiratot aláíró személy milyen minőségben járt el.

(5) A közjegyző által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles fordítások felülhitelesítési díja ötezer forint, amely a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát illeti meg.”

2. § A tvr. 4. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap

a) az igazságügyért felelős miniszter, hogy a 3. § (1) bekezdés a) pontjában,

b) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 3. § (1) bekezdés c) pontjában

meghatározott szervek által kiállított okiratok esetében a tanúsítvány kiállításának rendjét rendeletben szabályozza.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiadott tanúsítvány kiállításának rendjét és a tanúsítvány kiadásáért járó igazgatási szolgáltatási díj megfizetését.”

3. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 24. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:

„(2) Ha a közjegyző szolgálata megszűnik, a közjegyző, illetve az iratokat, eszközöket birtokló személy az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított 30 napon belül köteles a területi kamara részére átadni

a) a közjegyző okiratait és nyilvántartó könyveit,

b) minden olyan hagyatéki ügyét és iratot, amelyre a közjegyzői titoktartás kiterjed,

c) a közjegyző igazolványát,

d) a közjegyző elektronikus aláírását létrehozó eszközt és a bélyegzőjét, valamint

e) a közjegyző által használt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a területi kamara tulajdonában lévő eszközöket.

(3) A területi kamara az iratok, eszközök átvételét igazolja, az átvett iratokra és eszközökre vonatkozó adatokat pedig törli a közjegyző irodájában található, a közjegyző által használt számítástechnikai eszközökből.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott személy köteles lehetővé tenni a területi kamara erre kijelölt tagja számára azt, hogy az átadás céljából a közjegyző irodájába belépjen, iratait és nyilvántartásait megvizsgálja, a számítástechnikai eszközökből az adatokat törölje.”

4. § (1) A Kjtv. 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyző egyénileg vagy közjegyzői iroda keretében folytathatja tevékenységét.”

(2) A Kjtv. 31/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzői iroda alapító okiratának elfogadásával - az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül - egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat.”

5. § A Kjtv. 31/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közjegyzői iroda székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. A közjegyzői iroda székhelyét a területi kamara elnöksége az alapítási engedélyben jóváhagyja.”

6. § A Kjtv. 31/F. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közjegyzői iroda csak másik közjegyzői irodával egyesülhet, vagy közjegyzői irodákká válhat szét, és kiválásra sor kerülhet úgy is, hogy a közjegyzői irodától megváló tag a vagyon egy részével más, már működő közjegyzői irodához mint átvevő közjegyzői irodához csatlakozik. A közjegyzői iroda gazdasági társasággá vagy más gazdálkodó szervezetté nem alakulhat át.

(6) A közjegyzői iroda átalakulásához a területi kamara elnökségének előzetes engedélye szükséges.”

7. § A Kjtv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elnök, az elnökhelyettes és a közjegyző tagok megbízatása négy évre, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.”

8. § (1) A Kjtv. 49/A. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza]

p) a közjegyző aláírásmintája.”

(2) A Kjtv. 49/A. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket]

g) a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”

9. § A Kjtv. 49/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„49/B. § A Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőt, a közjegyzőhelyettest és a közjegyzőjelöltet külön jogszabály szerinti arcképes igazolvánnyal látja el.”

10. § A Kjtv. 49/C. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza]

j) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes aláírásmintája.”

11. § A Kjtv. 54. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:

[Az országos kamara jogai és feladatai különösen]

o) kiállítja és nyilvántartja a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok tekintetében a külföldi felhasználáshoz szükséges tanúsítványt [1973. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés b) pont],

p) vezeti az elektronikus letéti tárat.”

12. § A Kjtv. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A választmány közjegyző tagjainak megbízatása négy, a közjegyzőhelyettes tagoké két évre szól.”

13. § A Kjtv. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § (1) A területi elnökség a működési vizsgálatot hivatalból indítja meg és kijelöli a vizsgálatot lefolytató kamarai tagokat.

(2) A területi elnökség a vizsgálat keretében a közjegyző irodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet.

(3) A közjegyző köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásában, határozatában foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni.

(4) A területi elnökség a vizsgálat eredményét határozattal állapítja meg.

(5) Ha a vizsgálat eredményeként a területi elnökség a határozatban azt állapítja meg, hogy a közjegyző megszegte a jogszabályban vagy a kamarai iránymutatásban szereplő kötelezettségeit

a) felhívja a közjegyzőt a jogszabályoknak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél.

(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye.”

14. § A Kjtv. 81. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[Fegyelmi bíróként vagy vizsgálóbiztosként nem járhat el]

g) aki a 69/A. § szerinti vizsgálat lefolytatásában részt vett.”

15. § A Kjtv. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. § (1) A közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest az országos elnök feljogosíthatja, hogy idegen nyelven készítsen közjegyzői okiratot, ennek igazolására nyelvi jogosítványt ad ki. Az országos elnök és az alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványát - az országos kamara kérelmére - az igazságügyért felelős miniszter adja ki. A nyelvi jogosítvány számának a közjegyzői okiratból ki kell tűnnie.

(2) A nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző az okiratot a felek választása szerint egy - a nyelvi jogosítványban szereplő vagy magyar - nyelven készíti el és adja ki.

(3) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt akkor adja ki, ha a közjegyző és a közjegyzőhelyettes a nyelvismeretét a nyelvi meghallgatáson megfelelően igazolta, és közjegyzőhelyettes esetén az alkalmazó közjegyző az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.

(4) A nyelvi jogosítvány iránti kérelmet a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes székhelye szerinti területi kamara terjeszti fel az országos elnökhöz, aki a meghallgatást követően dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról.

(5) Ha a nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyzőhelyettes közjegyzői kinevezést kap, részére az adott nyelvre a nyelvi jogosítványt ki kell adni.

(6) Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha

a) a közjegyző szolgálati viszonya megszűnik, vagy a közjegyzőhelyettest törölték a névjegyzékből,

b) a közjegyzőhelyettes olyan közjegyzővel létesít munkaviszonyt, aki nem rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal.”

16. § A Kjtv. 117. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közjegyző az okirat készítéséhez e törvényben meghatározott esetben segédszemélyek közreműködését veszi igénybe. Segédszemély az ügyleti tanú, az azonossági tanú és a tolmács. A segédszemélyek azonosításánál az ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

17. § A Kjtv. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, a meghatalmazást közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyben a fél aláírását közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette.”

18. § A Kjtv. 137. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem kell hitelesítési záradékkal ellátni az elektronikus okiratról készített kiadmányt és másolatot, ha az sérülésmentes papír alapú okiratról készült és tartalmazza a teljes okiratot, továbbá a közjegyző elektronikus aláírását és az időbélyegzőt.”

19. § A Kjtv. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az óvás felvételekor a váltó vagy csekk birtokosa a közjegyző jelenlétében hívja fel fizetésre a csekken vagy váltón megjelölt fizetési helyen vagy a fizetésre kötelezett székhelyén a fizetésre kötelezettet. Ha a fizetés meghiúsul, a közjegyző ezt hitelesen írásban - az óvás felvételével - tanúsítja.”

20. § (1) A Kjtv. 166. §-át megelőzően a XII. fejezet címének helyébe a következő cím lép:

„Közjegyzői levéltár és elektronikus letéti tár”

(2) A Kjtv. a 171. §-t követően a következő 171/A. §-sal egészül ki:

„171/A. § (1) A fél kérelmére a közjegyző az elektronikus letéti tárban helyezi el a kérelemben megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti tárban az elektronikus okiratot három évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot megelőzően külön kérelemre - legfeljebb hároméves időtartammal - többször meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus másolatot törölni kell.

(2) A letéti tárból csak a letevő fél vagy a 132. § szerinti meghatalmazottja részére adható ki papír alapú vagy elektronikus másolat. A másolatot bármely közjegyző kiadhatja.”

21. § A Kjtv. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. A közjegyző megkeresésére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.”

22. § A Kjtv. 183. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg]

c) a közjegyzői, közjegyzőjelölti és közjegyzőhelyettesi névjegyzék vezetésével, továbbá a felsoroltak igazolványának a névjegyzék adatai alapján történő kiállításával, az igazolvány tartalmi és formai követelményeivel, valamint nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezéseket,”

23. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének VI. címe helyébe a következő rendelkezés lép:

VI. A hitelesítés illetéke

1. Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz:

a) másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint;

b) iraton levő aláírás után aláírásonként 500 forint.

2. Külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 2000 forint; az ilyen hitelesítésnek miniszter általi felülhitelesítése 5000 forint.

3. E cím rendelkezései nem vonatkoznak a külföldi felhasználásra szánt okiratoknak

a) a Konzuli Szolgálat,

b) a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

általi felülhitelesítésére.

4. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 300 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és fénymásolat hitelesítéséért is.

5. Illetékmentes: a Tv. 91-92. §-ában említett irat hitelesítése.”

24. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján magyar állampolgár érdekvédelmét az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi. Európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli szolgálat ellátja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.”

25. § (1) A Konztv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a konzuli tisztviselő felülhitelesítheti a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik.”

(2) A Konztv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felülhitelesítést meg kell tagadni, ha az okirat, az azon szereplő aláírás vagy bélyegző valódiságát, avagy a kiállításra való jogosultságot illetően kétely merül fel.”

26. § A Kjtv.

a) 24. § a) pontjában az „okirat kézhezvételének napjától” szövegrész helyébe a „határozatban foglalt naptól kezdve”,

b) 31/A. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénynek” szöveg lép.

27. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Az 1-2. § és a 23. § 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 20. § 2009. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 7. §-t és a 12. §-t e törvény hatálybalépését követő választáson megválasztott elnökségi, illetve választmányi tagokra kell alkalmazni.

(5) A Kjtv. 31/F. § (4) bekezdés a) pontja és 49. § g) pontja hatályát veszti.

(6) Ez a törvény 2012. január 1-jén a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére