Időállapot: közlönyállapot (2008.IV.23.)

2008. évi XV. törvény

egyes pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó törvények módosításáról * 

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú melléklete e törvény 1. mellékletében foglaltak szerint módosul.

2. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bsztv.) 4. §-a (2) bekezdésének 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

56. repó- és fordított repóügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom,”

(2) A Bsztv. 182. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) E törvény hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési, magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési, biztosító egyesület részére történő vagyonkezelési tevékenységet végző személy 2009. január 1-jétől önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító egyesület vagyonát akkor kezelheti, ha rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti portfóliókezelésre vonatkozó engedéllyel. E törvény hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési, magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás - a Hpt. 21. §-ától eltérően - 2008. december 31-ig átalakítható befektetési vállalkozássá azzal, hogy az átalakítása esetén e törvény engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(3) A Bsztv. 2. melléklete e törvény 2. mellékletében foglaltak szerint módosul.

3. § A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 132. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A biztosító a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezetét képező eszközalap(ok) tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító köteles megfelelő biztosítékkal garantálni. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke az életbiztosítás pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett biztosítási szerződések vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

(7) A biztosító befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezetét képező eszközalap(ok) tekintetében a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a biztosító köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a biztosítottak részletes tájékoztatása mellett.”

4. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (8) bekezdésének 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„1. tőzsde, tőzsdei határidős, opciós és azonnali ügylet, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értékpapírszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla, dematerializált értékpapír, másodlagos értékpapír, értékpapír kölcsönzés: a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott fogalom;

2. repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet).”

5. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § (3) bekezdése, a 6. § és az 1-2. melléklet 2008. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 2008. július 2-án hatályát veszti.

6. § Hatályát veszti a Bsztv. 2. melléklet 3. pont e) alpontja és 7. pontja.

7. § Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg);

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).

1. melléklet a 2008. évi XV. törvényhez

A Hpt. 5. számú mellékletének módosítása

1. A Hpt. 5. számú melléklete 3. pontjának c) és e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]

c) lekötött tartalék,”

e) általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig,”

2. A Hpt. 5. számú melléklete a 3. pontját követően a következő 3A. ponttal egészül ki:

„3A. A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnél a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.”

3. A Hpt. 5. számú melléklete 4. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő h) és i) alponttal egészül ki:

[Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]

b) immateriális javak,”

h) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete),

i) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke.”

4. A Hpt. 5. számú melléklete 8. pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]

f) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalék - összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.”

5. A Hpt. 5. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.”

6. A Hpt. 5. számú melléklete a 12. pontját követően a következő 12A. ponttal egészül ki:

„12A. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.”

7. A Hpt. 5. számú melléklete 13. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:]

b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke, valamint a 8. pont a) alpontja szerinti lejárattal rendelkező osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.”

8. A Hpt. 5. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban kell levonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,

c) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható vesztesége összegét,

d) azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati súlyt rendel, ha a hitelintézet ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem veszi figyelembe,

e) a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.”

9. A Hpt. 5. számú melléklete a 14. pontját követően a következő 14A. ponttal egészül ki:

„14A. Ha a 13. pont szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladja a 14. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az alapvető tőke értékéből kell levonni.”

10. A Hpt. 5. számú mellékletének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 8. pont f) alpontjában és a 14. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.”

2. melléklet a 2008. évi XV. törvényhez

A Bsztv. 2. mellékletének módosítása

1. A Bsztv. 2. melléklete 3. pontjának c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]

c) lekötött tartalék,”

2. A Bsztv. 2. melléklete a 3. pontját követően a következő 3A. ponttal egészül ki:

„3A. A - külön jogszabályban meghatározott - értékpapírosítást kezdeményező befektetési vállalkozásnál a 3. pontban nem vehető figyelembe az értékpapírosított eszközökből származó, olyan jövőbeni, nem realizált nyereség, amely hitelminőség javítást nyújt az értékpapírosított pozíciókra.”

3. A Bsztv. 2. melléklete 4. pontjának b) és f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a pont a következő h) és i) alponttal egészül ki:

[Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]

b) immateriális javak,”

f) kockázati céltartalék és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is),”

h) a kereskedési könyvben nyilvántartott kevésbé likvid tételekre külön jogszabály alapján számított, jelentős veszteséget eredményező értékelési korrekciók (az Szmt. szerinti valós értékelés alá nem vont tételek esetében ezen értékelési korrekcióknak az elszámolt értékvesztés és megképzett céltartalék feletti többlete),

i) visszavásárolt saját részvények könyv szerinti értéke.”

4. A Bsztv. 2. melléklete 10. pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]

f) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett kockázati céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.”

5. A Bsztv. 2. mellékletének 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére, az alapvető kölcsöntőkére vagy a járulékos kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.”

6. A Bsztv. 2. melléklete a 16. pontját követően a következő 16A. ponttal egészül ki:

„16A. A járulékos tőke számításakor nem vehető figyelembe a bekerülési értéken értékelt pénzügyi instrumentum cash-flow fedezeti ügyletének valós értékeléséből származó értékelési tartalék.”

7. A Bsztv. 2. melléklete 17. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:]

b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke, valamint a 10. pont a) alpontja szerinti lejárattal rendelkező osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.”

8. A Bsztv. 2. mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető tőkéjéből és járulékos tőkéjéből 50-50%-os arányban le kell vonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékét,

b) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke, alapvető kölcsöntőke és járulékos kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1-17. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részét,

c) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékének összegét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható vesztesége összegét,

d) azon értékpapírosítási pozíciók összegét, amelyhez külön jogszabály 1250%-os kockázati súlyt rendel, ha a hitelintézet ezen összeget a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásánál nem veszi figyelembe,

e) a kereskedési könyv szerinti nyitva szállítás értékét a második szerződés szerinti (fizetést vagy szállítást követő) 5. munkanaptól az ügylet megszűntéig.”

9. A Bsztv. 2. melléklete a 18. pontját követően a következő 18A. ponttal egészül ki:

„18A. Ha a 17. pont szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott járulékos tőke értékét meghaladja a 18. pontban meghatározott tételek értékének 50%-a, akkor a különbözetet az alapvető tőke értékéből kell levonni.”

10. A Bsztv. 2. mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. A 18. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 10. pont f) alpontjában és a 18. pont c), d) és e) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 101. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.”


  Vissza az oldal tetejére