Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.10.)

2008. évi XXVI. törvény

a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosításáról * 

1. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 1. §-a (1) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„2. előnyön bármely dolgot, vagyoni értékű jogot, követelést, kedvezményt - függetlenül attól, hogy a számvitelről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e - is érteni kell, úgyszintén azt is, ha a jogi személy valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettség vagy az ésszerű gazdálkodás szabályai szerint szükséges ráfordítás alól mentesül.”

2. § A Jszbt. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűncselekményt a jogi személy

a) vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetőleg a felügyelő bizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, és a jogi személy vezető tisztségviselője, vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetőleg tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelő bizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.”

3. § A Jszbt. 3. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a bíróság a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben büntetést szab ki, megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaz, a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a) a jogi személy megszüntetése,

b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,

c) pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazhatók abban az esetben is, ha az elkövető a halála vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, illetve ha vele szemben a büntetőeljárást a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt felfüggesztették.”

4. § A Jszbt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) Ha a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt előny nem vagyoni jellegű, a bíróság a jogi személy vagyoni helyzetére tekintettel állapítja meg a pénzbírságot, amelynek legkisebb mértéke ötszázezer forint.”

5. § A Jszbt. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha büntetőeljárás azért nem indult, vagy a büntetőeljárást azért szüntették meg, mert az elkövető meghalt, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, illetve vele szemben a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt a büntetőeljárást felfüggesztették, a jogi személlyel szemben a büntetőeljárást e törvény rendelkezései szerint le kell folytatni.”

6. § A Jszbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. A nyomozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt.

(2) A nyomozó hatóság legkésőbb a nyomozás iratai megismerésének (Be. 193. §) határnapja előtt nyolc nappal értesíti a jogi személyt arról, hogy a büntetőeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és egyben felhívja, hogy a 9. § (1) bekezdés szerinti képviseletéről gondoskodjék. A 9. § (3) bekezdése esetén a nyomozó hatóság hivatalból rendel ki képviselőt.

(3) Ha a nyomozás adatai alapján az állapítható meg, hogy a jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a nyomozó hatóság erről haladéktalanul értesíti a jogi személyt és azt a bíróságot, amelyik a jogi személyt nyilvántartásba vette.

(4) Az ügyész teszi meg az (1)-(3) bekezdés szerinti intézkedéseket, ha a nyomozást az ügyész végzi, illetve a (2) vagy a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket, ha azokat a nyomozó hatóság elmulasztotta megtenni.

(5) A gyanúsított és a védője nem lehet jelen azon a nyomozási cselekményen, amely a jogi személynek az ügyben betöltött szerepével kapcsolatos adatok felderítésére irányul.

(6) A nyomozás elvégzése után az iratok megismerésének határnapjáról a jogi személy 9. § (1) bekezdés szerinti képviselőjét értesíteni kell. A nyomozás iratainak megismerésére a Be. 193. §-át kell megfelelően alkalmazni.”

7. § A Jszbt. a következő 12/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A nyomozás felfüggesztése

12/A. § Ha a nyomozást a Be. 188. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a gyanúsítottnak a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt függesztik fel, de a nyomozás során adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, az eljárást az annak alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítése vonatkozásában folytatni kell.”

8. § A Jszbt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

„(3) Ha a jogi személlyel szemben az eljárást a 7. § (3) bekezdése alapján folytatják, akkor a vádiratnak

a) a vádlott Be. 217. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatai helyett a meghalt, kóros elmeállapotú, vagy a bűncselekmény elkövetése után elmebeteggé vált elkövető személyi adatait,

b) a Be. 217. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározottak szerint, az eljárás megindításához szükséges külön törvényi feltételként a Jszbt. 7. §-ának (3) bekezdésére történő utalást

kell tartalmaznia.”

9. § A Jszbt. 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az ítélet és az ügydöntő végzés rendelkező része tartalmazza]

b) a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, vagy az intézkedés alkalmazásának mellőzését.”

10. § A Jszbt. a következő 21/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A harmadfokú bírósági eljárás

21/A. § (1) Ha a másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 386. §-ának (1) bekezdése szerint fellebbeztek, a harmadfokú bíróság a megtámadott másodfokú ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését hivatalból felülbírálja.

(2) A harmadfokú bírósági eljárásban a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazni, illetőleg az alkalmazott intézkedést súlyosítani, vagy a másodfokú eljárás során alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést alkalmazni csak akkor lehet, ha az ügyész a jogi személy terhére fellebbezést jelentett be. A jogi személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a jogi személlyel szemben intézkedés vagy súlyosabb intézkedés alkalmazására irányul.”

11. § A Jszbt. a következő 21/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A harmadfokú bíróság határozatai

21/B. § (1) Ha a másodfokú bíróság az ítélet jogi személyre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, a harmadfokú bíróság a jogi személlyel szemben - ha ilyen rendelkezés nem volt - intézkedést, illetőleg több vagy más intézkedést is alkalmazhat, továbbá az intézkedés alkalmazását mellőzheti.

(2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi,

a) ha a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben ügyészi indítvány hiányában alkalmazott intézkedést,

b) és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a Be. 388. §-ának (2) bekezdése alapján ki nem küszöbölhető megalapozatlanság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését lényegesen befolyásolta.

(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az első fokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el, és a másodfokú bíróság azt nem észlelte.

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén a harmadfokú bíróság szükség esetén az első fokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot utasítja új eljárásra.

(5) Ha a harmadfokú bíróság azt a vádlottat, akire tekintettel a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmazott, felmenti, vagy a másodfokú bíróság ítéletének reá vonatkozó részét hatályon kívül helyezi, és vele szemben az eljárást megszünteti, illetőleg a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, a harmadfokú bíróság az ítéletnek a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(6) Az (5) bekezdés esetén az ítéletnek a jogi személyre vonatkozó rendelkezését nem kell hatályon kívül helyezni akkor, ha a felmentés oka a vádlott kóros elmeállapota, vagy az eljárás megszüntetésére a vádlott halála miatt került sor. Ebben az esetben a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének jogi személyre vonatkozó rendelkezését hatályában tarthatja vagy megváltoztathatja.

(7) A másodfokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása esetén a zár alá vétel elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről a harmadfokú bíróság határoz. A harmadfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott zár alá vétel a megismételt eljárás során hozott ügydöntő határozat kihirdetéséig tart. Ugyanígy jár el a harmadfokú bíróság, ha az első fokú ítélet jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedésre vonatkozó rendelkezését is hatályon kívül helyezi.”

12. § A Jszbt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha

a) az első fokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,

b) a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a 21/B. § (2) bekezdésében meghatározott okok miatt került sor,

c) a megismételt eljárásban felmerült új bizonyíték alapján a bíróság olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a jogi személlyel szemben intézkedést, súlyosabb intézkedést, vagy az alkalmazott intézkedés mellett más intézkedést is kell alkalmazni, feltéve, hogy az ügyész ezt indítványozza,

d) az ügyész vádkiterjesztése folytán a vádlott bűnösségét más bűncselekményben is meg kell állapítani, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni,

e) az első fokú, illetőleg a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor, és a jogi személlyel szemben ezért kell intézkedést alkalmazni.”

13. § A Jszbt. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nincs helye felülvizsgálatnak az (1) bekezdés esetén, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot.”

14. § A Jszbt. a következő 25/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A bíróság elé állítás

25/A. § Az ügyész a terheltet nem állíthatja bíróság elé, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.”

15. § A Jszbt. a következő 25/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Eljárás a távollévő terhelttel szemben

25/B. § (1) Távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén is a 12. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Ha a nyomozás adatai alapján a jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának lehet helye, az ügyész a vádiratban a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását is indítványozza.”

16. § A Jszbt. a következő 25/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Lemondás a tárgyalásról

25/C. § Az ügyész nem indítványozhatja, hogy a büntetőeljárást a tárgyalásról lemondás szabályai alapján folytassák le, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.”

17. § A Jszbt. a következő 25/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A tárgyalás mellőzése

25/D. § Az ügyész nem indítványozhatja a tárgyalás mellőzését, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján adat merült fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye.”

18. § A Jszbt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogi személy vagyonát érintően végrehajtott vagyonelkobzás esetén is irányadó a Polgári Törvénykönyvnek az állam határozattal, kártalanítás nélküli tulajdonszerzésére vonatkozó felelősségi szabálya.”

19. § A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 83. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kényszergyógykezelést és az ideiglenes kényszergyógykezelést az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani. A kényszergyógykezelés, valamint az ideiglenes kényszergyógykezelés költségei az államot terhelik.”

20. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 586. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a terhelt külföldön él, kérelmére nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti biztosíték letétbe helyezését. Ebben az esetben az eljárás a terhelt távollétében lefolytatható. Nem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése, ha a bűncselekmény halált okozott.”

(2) A Be. 586. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A terheltnek a biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése iránti kérelmében a védőt kell felhatalmaznia arra, hogy a részére szóló hivatalos iratokat átvegye (kézbesítési megbízott), a kérelemben továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy - ha az a büntetés-végrehajtás érdekében szükséges - a Magyar Köztársaság területére visszatér.”

21. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság a szabálysértési ügyben egyesbíróként jár el. A szabálysértési ügyben a helyi bíróság feladatait a 92/A. §-ban meghatározott jogkörében a bírósági titkár is elláthatja.”

(2) Az Sztv. a következő 92/A. §-sal egészül ki:

„92/A. § A bírósági titkár jogosult

a) szakértőt kirendelni,

b) az eljárást felfüggeszteni,

c) a bíróság eljárási cselekményére idézni, értesíteni,

d) a mulasztást igazoló kérelemről határozni,

e) a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelemről határozni,

f) a rendbírságot kiszabni,

g) az ügy elbírálását követően a szabálysértési ügy iratait határozatának kiadmányaival együtt visszaküldeni a szabálysértési hatóságnak,

h) a kifogás elbírálása során

ha) az ügyet áttenni,

hb) az eljárást felfüggeszteni,

hc) az eljárást megszüntetni,

hd) a szabálysértési hatóság határozatát hatályon kívül helyezni,

he) a szabálysértési hatóság határozatát hatályban tartani,

hf) a szabálysértési hatóság határozatát megváltoztatni,

hg) az eljárási költség viseléséről rendelkezni,

i) határozni - az elzárással is sújtható szabálysértésekre vonatkozóan - az ügy áttételéről, az eljárás felfüggesztéséről, továbbá ha a feljelentés adatai, illetőleg az iratok tartalma alapján nem lehetséges a feljelentés érdemi elbírálása, a tényállás tisztázása érdekében felhívni a feljelentőt további adatok közlésére, iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket beszerezni és más szerveket - külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján - adatok közlésére felhívni.”

(3) Az Sztv. a következő 102/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Tárgyalás elzárásra átváltoztatás esetén

102/A. § (1) A bíróság a meg nem fizetett pénzbírság elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított harminc napon belül tárgyaláson dönt.

(2) A tárgyalásra a 95-100. § rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bíróság az eljárás alá vont személyt és védőjét a tárgyalásról értesíti, ha az értesítettek szabályszerű értesítés ellenére nem jelentek meg, a tárgyalást távollétükben is meg kell tartani, erre az érintetteket az értesítésben figyelmeztetni kell,

b) a tárgyalás elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az elmulasztott tárgyalási naptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni, e határidő elmulasztása jogvesztő,

c) a bíró a tárgyaláson az iratokat a szükséges mértékben ismerteti, az iratok ismertetésétől az eljárás alá vont személy és a védő kérelmére eltekinthet,

d) a bíróság megvizsgálja a végrehajtási eljárás törvényességét, ha a törvénysértés a végrehajtás során merült fel, a bíróság a végrehajtó szervet a végrehajtási eljárás folytatására utasítja,

e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetőleg új határozat meghozatalára kötelezi,

f) a bíróság meghallgatja az eljárás alá vont személyt a pénzbírság meg nem fizetésének körülményeiről, és a pénzbírság végrehajtásának törvényességét érintő körülményekről,

g) az elzárásra átváltoztatás tárgyában hozott határozattal szemben nincs helye jogorvoslatnak,

h) a bíróság az ügy elbírálását követően az ügy iratait és indokolt határozatának egy kiadmányát visszaküldi a szabálysértési hatóságnak, illetve megküldi az illetékes rendőri szervnek.

(3) Az elzárás büntetés-végrehajtási intézetben hajtható végre.”

(4) Az Sztv. 111. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pénzbírságot - az elkövető beleegyezése esetén - közérdekű munkára kell átváltoztatni, ha az adók módjára történő behajtás nem vezetett eredményre.”

22. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 69. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, vagy ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.”

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A cégbíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette.”

23. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 19. és 21. §-a 2008. július 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Btk. 262. §-a (1) bekezdésében az „a jármű ellenőrzését” szövegrész a hatályát veszti.

(4) 2008. július 1-jével hatályát veszti az Sztv. 111. §-ának (15) bekezdése és a 112. §-a.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Btk. 88. §-ában a „háromévi” szövegrész helyébe a „három évi” szöveg,

b) a Btk. 122/A. §-a (1) bekezdésében a „Fejezet” szövegrész helyébe a „fejezet” szöveg,

c) a Btk. 160. §-a b) pontjában „helyiség” szövegrész helyébe a „helység” szöveg,

d) a Btk. 277. §-ának (1) bekezdésében a „Javítónevelő munkával” szövegrész helyébe a „közérdekű munkával” szöveg,

e) a Btk. 298. §-ában az „importál” szövegrész helyébe az „importál,” szöveg

lép.

(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jszbt. 23. §-ának (1) bekezdésében a „Be. 392. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „Be. 408. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában” szövegrész; a 24. §-ának (1) bekezdésében a „Be. 405. §-ának c) pontjában” szövegrész helyébe a „Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában” szövegrész, a 24. §-ának (6) bekezdésében a „Be. 426. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „Be. 427. §-ának (1) bekezdése” szövegrész lép.

(7) E törvény 2008. szeptember 2-án a hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére