Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.18.)

2008. évi XXXI. törvény

az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról * 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg a helyi tanterv elkészítéséhez.”

2. § A Kt. 13. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szülőt megilleti a közérdekű igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő - a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint - eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A szülő joga továbbá, hogy saját vagy gyermeke ügyében, valamint a közérdekű igényérvényesítés során igénybe vegye az oktatásügyi közvetítői szolgálatot.

(7) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.

(8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.”

3. § (1) A Kt. 33. §-a (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A többcélú intézmény lehet)

f) egységes, az óvodai és bölcsődei feladatokat ellátó intézmény.”

(2) A Kt. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot, pedagógiai programot, házirendet, intézményi minőségirányítási programot, az általános művelődési központban egy pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.”

(3) A Kt. 33. §-a a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:

„(14) Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez (a továbbiakban: egységes óvoda-bölcsőde). Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú közoktatási intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat.

(15) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység olyan többcélú közoktatási intézményben szervezhető meg, amely nem lát el óvodai, iskolai, kollégiumi feladatot.”

4. § A Kt. 42. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint - állapíthatja meg a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). Az iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni.”

5. § A Kt. 55. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (5) bekezdésre változik:

„(3) Ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy a többcélú közoktatási intézmény tagintézményeinek száma egy településen belül meghaladja az ötöt, illetve, ha a többcélú közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, a közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg. E rendelkezések alkalmazhatók akkor is, ha a közoktatási intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám eléri az ezerötszáz főt. A főigazgatóra egyebekben az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkaidejére a 16. § (4) bekezdését, valamint az 1. számú melléklet Első részének kötelező óraszámot megállapító rendelkezéseit - a munkáltatói jog gyakorlójának döntésétől függően - nem kell alkalmazni. Az igazgató, óvodavezető foglalkoztatására a szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat, a pályázattal kapcsolatosan - e törvény alapján véleményezésre jogosultak által - kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a közoktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.”

6. § (1) A Kt. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik)

f) a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása;”

(2) A Kt. 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a nevelési program, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program elfogadásánál.”

7. § A Kt. 58. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.”

8. § A Kt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdés jelölése (6)-(11) bekezdésre változik:

„(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya).

(3) Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.

(4) A kijelölt iskola [30. § (4) bek.] - akkor is, ha nem kötelező felvételt biztosító iskola - a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát is kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának.

(5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található.”

9. § (1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)

c) az ágazati minőségpolitikai feladatok ellátásának, az országos mérési feladatok szervezésének, a teljesítmény értékelésének rendjét és elveit, a közoktatás minőségbiztosításával összefüggő tevékenységet, az intézményi szakmai minősítési eljárást, a szakmai minősítő testület létrehozását és működését, a minősítési eljárásban szakértőként való közreműködés feltételeit, a minősítő testület által meghatározható szakmai kritériumokat, a szakmai minősítési eljárás során kiadható minősítést, a minősítéshez kapcsolódó költségvetési támogatási rendet, a szakmai minősítési eljárásért kérhető díj megállapításának rendjét, mértékét, a befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználását;”

(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)

j) az Országos szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítését és a névjegyzékre történő felvétel további szakmai feltételeit, továbbá eljárási kérdéseit, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeit, a szakértői és vizsgaelnöki továbbképzés kérdéseit, a továbbképzés elmulasztásának következményeit, a szakértővel és a vizsgaelnökkel szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását, továbbá az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő nem tantárgyhoz, szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, az Országos szakértői névjegyzékbe felvett szakértők szakértői tevékenységét, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény kijelölését, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését;”

(3) A Kt. 94. §-a (1) bekezdése a következő n)-o) ponttal egészül ki:

(Az oktatásért felelős miniszter szabályozza)

n) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatással, az akkreditációs eljárással, a szakértői és vizsgáztatási névjegyzék összeállításával és a névjegyzékbe történő felvétellel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;

o) az egységes óvoda-bölcsőde létesítésének feltételeit, a létesítés és működés, a nevelésben való közreműködés szakmai szabályait, és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekek felvételének feltételeit, az oktatásügyi közvetítői szolgálat igénybevételének rendjét, feladatait, működését.”

(4) A Kt. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az oktatásért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott jogkörét

a) a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterrel,

b) az egységes óvoda-bölcsőde tekintetében a szociális ellátásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”

10. § (1) A Kt. 94. §-a (3) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány rendeletben szabályozza)

l) a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a kereset-kiegészítés legkisebb összegét, az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a tanítási időkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői és vezetőhelyettesi feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többletdíjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit;”

(2) A Kt. 94. §-a (3) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A Kormány rendeletben szabályozza)

p) az érettségizők vizsgáztatásában részt vevők díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő - az oktatási hivatal által megállapítható - vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a közoktatás információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.”

(3) A Kt. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(6) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:

„(4) A Kormány a közoktatás-kutatás támogatása és elismerése céljából pedagógusok számára ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj - külön törvény szerint - mentes a közterhektől.”

11. § A Kt. a következő 95/B-95/C. §-sal egészül ki:

„95/B. § A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt jogsértés - ideértve a szükséges intézkedés elmulasztásával elkövetett szabálytalanság esetét is - a 95/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott felügyeleti bírság összegének megállapításánál figyelembe veszi:

a) a jogsértés súlyosságát,

b) a jogsértésnek a közoktatási intézmény működésére gyakorolt hatását,

c) a gyermekek, a tanulók, a szülők érdekeinek sérelmét és az érintettek számát,

d) a jogsértéssel okozott kárt,

e) az intézkedése alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolását, illetve az arra irányuló szándékot,

f) a jogsértő állapot fennállásának időtartamát, illetve a jogsértés ismétlődését, gyakoriságát,

g) a jogsértés feltárásában való közreműködést, a jogsértés következményeinek felszámolása érdekében tett intézkedéseket és az elért eredményeket, illetve a kárenyhítés mértékét,

h) a vizsgált időszak alatt több különböző jogsértés elkövetése esetén azok számát és hatását, az a)-g) pontok szerinti feltételeket egyenként és összességükben mérlegelve.

95/C. § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.

(2) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg - a 4. § (7) bekezdésében, a 4/A. §-ban, a 65. § (2) bekezdésében, a 66. § (2) bekezdésében, a 88. § (7) bekezdésében és a 3. számú mellékletben meghatározottakra tekintettel - kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de - az e bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén - több alkalommal is meghosszabbítható. A kijelölés megszűnése nem érinti a kijelölés alapján létesített óvodai felvételi jogviszonyt, illetve tanulói jogviszonyt.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni a helyi önkormányzat és az önkormányzati társulás fenntartásában működő óvodát és iskolát, továbbá azt a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású óvodát és iskolát, amely a települési önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, vagy az önkormányzat által átadott épületben működik, feltéve, hogy az épületátadásért, az épület használatáért fizetett ellenszolgáltatás nem éri el a piaci értéket, illetve az épület használatával járó költségeket az átadó helyi önkormányzat részben vagy egészben átvállalta.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodának, iskolának kell tekinteni az óvodát és az iskolát akkor is, ha a helyi önkormányzat a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó részére ad bármilyen, a fenntartói feladatok ellátását segítő támogatást. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a nem állami, nem önkormányzati fenntartásban lévő óvoda, iskola részt vesz az önkormányzati feladatellátásban, ha olyan épületben működik, amelyben korábban önkormányzati fenntartású óvoda, iskola működött.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a nevelési-oktatási intézmény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ingatlanban működik.

(6) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. A támogatás forrása a gyermek, illetve a tanuló ellátásáról nem gondoskodó helyi önkormányzat részére az önkormányzati finanszírozási rendszerben járó nettó finanszírozás összege.

(7) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (1)-(2) bekezdés alapján hozott határozata - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

(8) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.”

12. § (1) A Kt. 102. §-a (3) bekezdése a következő második és harmadik mondattal egészül ki:

„Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához - az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.”

(2) A Kt. 102. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (11)-(12) bekezdés jelölése (12)-(13) bekezdésre változik:

„(11) A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést.”

13. § A Kt. a következő 105. §-sal egészül ki:

„105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv).

(2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített - közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.”

14. § A Kt. 132. §-a a következő (8)-(17) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A 2008. évi XXXI. törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (14) bekezdése alapján egységes óvodabölcsőde indítására első ízben a 2009. évi nevelési évben van lehetőség.

(9) A 2008. évi XXXI. törvény 3. §-ával megállapított Kt. 33. §-ának (15) bekezdése szerint 2009. január 1-jéig kell átszervezni a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságokat.

(10) A 2008. évi XXXI. törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. §-ának (3) bekezdése alapján az elégséges férőhelyek meglétét a 2008. január 1. napján érvényes alapító okiratban meghatározott tanulói maximális létszám alapján kell meghatározni. E rendelkezéstől akkor lehet eltérni, ha az alapító okiratban megemelik a maximális tanulói létszámot, vagy azért csökkentik, mivel az adott iskolában a tanulói felkészítésre rendelkezésre álló helyiségek száma csökkent.

(11) A 2008. évi XXXI. törvény 8. §-ával megállapított Kt. 66. § (2) bekezdés szerinti felvételi körzeteket 2008. december 31-éig kell kialakítani.

(12) A 2008. évi XXXI. törvény 11. §-ával megállapított Kt. 95/C. § (1) bekezdésében foglaltakat - ha az intézkedésre megadott határidő még nem telt el - a 2008/2009. tanítási évre történő felvételi eljárás tekintetében is alkalmazni kell.

(13) A 2008. évi XXXI. törvény 12. §-ával megállapított Kt. 102. § (11) bekezdésében foglaltakat 2008-ban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nevelési-oktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével összefüggő döntést a 2008. évi XXXI. törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig lehet meghozni.

(14) Nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán osztály, ha - az e törvény 66. §-ának (3) bekezdése alapján - nem láthat el kötelező felvételi feladatot, mivel a körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez, amennyiben az újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya) az előző tanítási évhez viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Az osztályindítás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010. tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya alapján.

(15) A 2009/2010. tanítási évben nem indítható az első évfolyamon osztály abban az általános iskolában, amely nem jelölhető ki kötelező felvételt ellátó iskolának, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya a 2008/2009. tanévben elérte az ötven százalékot.

(16) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal - a fenntartó kérésére - az érintett iskolának felmentést adhat az osztályindítás tilalma alól, feltéve, hogy a felmentés elmaradása esetén az iskolai nevelés és oktatás igénybevétele a tanuló és a szülő részére aránytalan teherrel járna.

(17) Ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola továbbműködéséhez szükséges engedélyt nem szerezte be, e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó munkanapjának végéig kezdeményezheti azt a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál.”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

15. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a következő 20/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„Óvodáztatási támogatás

20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll

a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása

aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,

ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában,

ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,

ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom],

b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal

ba) a tárgyév június hónapjában,

bb) a tárgyév december hónapjában,

pénzbeli támogatást folyósít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

(4) A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható. A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.”

16. § A Gyvt. a következő 160/A. §-sal egészül ki:

„160/A. § A 2008. évi XXXI. törvény 15. §-ával megállapított, a Gyvt. 20/C. §-ában foglalt pénzbeli támogatás az új jelentkezők részére első ízben annak a szülőnek folyósítható, aki harmadik, illetve negyedik életévét betöltött gyermekét 2009. január 1-jét követően íratta be az óvodába. Azoknak az érintett körbe tartozó szülőknek, akik három-, illetve négyéves, gyermeküket 2009. január 1-je előtt már beíratták az óvodába, első alkalommal 2009 júniusában tízezer forintot kell folyósítani.”

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti

a) a Kt. 26. §-ának (3) bekezdése, 84. § (5) bekezdésében „a művészeti alapvizsga, illetőleg a művészeti záróvizsga” szöveg, 85. §-ának (4) bekezdésében „Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket.” szöveg, 89/A. §-ának (12) bekezdése, 101. §-ának (4) bekezdésében a „pedagógus szakvizsgával és” szöveg, a 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában „a jegyző védelembe vett, illetve akinek” szöveg, továbbá 19. pontjában „a 19. § (2) bekezdése” és a „68. § (3) bekezdése” szöveg, valamint 132. §-ának (5) bekezdése,

b) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 28. § (1) bekezdésének g) pontja és (2) bekezdése.

(3) E törvény hatálybalépésének napján a Kt.

a) 17. § (1) bekezdésének k) pontjában a „művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári” szöveg helyébe a „művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, az alapfokú művészetoktatási intézmény előképző és alapfokú évfolyamain továbbá a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanítói”,

b) 30. §-ának (9) bekezdésében a „köztes vizsgán” szöveg helyébe a „modulzáró vizsgán, a szintvizsgán,”, a 70. §-ának (6) bekezdésében a „köztes vizsgát” szöveg helyébe a „modulzáró vizsgát”, a „köztes vizsga” szöveg helyébe a „modulzáró vizsga”, 114. § (1) bekezdés b) pontjának hatodik gondolatjelében a „köztes vizsga” szöveg helyébe a „modulzáró vizsga, a szintvizsga,”,

c) 33. § (4) bekezdésében „A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.” szöveg helyébe „A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet.”, (5) bekezdésben „Az általános művelődési központban - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység is működhet.” szöveg helyébe „Az általános művelődési központban - a (4) bekezdésben meghatározottak szerint - egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményegység és egységes gyógypedagógiai módszertani feladatot ellátó intézményegység is működhet.”,

d) 81. § (1) bekezdés e) pontjában „A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat.” szöveg helyébe „A közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat.”,

e) 88. § (6) bekezdésének negyedik mondatában a „megfelelő színvonalon” szöveg helyébe az „e bekezdésben meghatározottak szerint”,

f) 94. § (1) bekezdésének b) pontjában a „nevelési-oktatási intézmények névhasználatával,” szöveg helyébe a „közoktatási intézmények névhasználatával, a tanulók felvételével”,

g) 102. §-ának eredeti jelölés szerinti (12) bekezdésben a „(11)” szöveg helyébe „(12)”,

h) 1. számú melléklete Második rész „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1/c. pont harmadik gondolatjelében az „évfolyamra” szöveg helyébe az „évfolyamokra”, „az első alapfokú évfolyamra járó” szöveg helyébe „az első és második alapfokú évfolyamokra járó”, az „előképző évfolyam és az első és második alapfokú évfolyam” szöveg helyébe az „előképző évfolyamok valamint az első és második alapfokú évfolyamok” szöveg, Harmadik rész II/6. pontjában a „kéthavi” szöveg helyébe a „legalább kéthavi” szöveg,

i) 2. számú mellékletének „A közoktatás információs rendszere” alcím 3. és 5. pontjaiban, „A pedagógusigazolvány” alcímet és „A diákigazolvány” alcímet követő rendelkezéseiben a „Közoktatási Információs Iroda” szövegrész helyébe „közoktatási információs iroda”, 2. számú mellékletének „A pedagógusigazolvány” alcímet és „A diákigazolvány” alcímet követő rendelkezéseiben a „Közoktatási Információs Irodával” szövegrész helyébe „közoktatási információs irodával”,

j) 3. számú melléklete II. „Az osztályok, csoportok szervezése” cím 4. pontjában „az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban” szöveg helyébe „az általános iskolában, az alapfokú művészetoktatásban, továbbá a felzárkóztató oktatásban”

szöveg lép.


  Vissza az oldal tetejére