Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.18.)

2008. évi XXXII. törvény

a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény módosításáról * 

1. § A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Saját tárolás a közraktár tulajdonában, valamint a legalább három éven át, a közraktározás teljes időtartamát is magában foglaló megszakítás nélküli egyéb jogcímen birtokban tartott és saját üzemeltetésében lévő raktárban történő közraktározás. Művi tárolás minden sajátnak nem minősülő tárolás.”

2. § A Krt. 2. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Olyan áru, amelynek birtokban tartása hatósági engedélyhez kötött, a hatósági engedély birtokában, és a vonatkozó jogszabály betartása mellett közraktározható.

(9) Nem közösségi áru a vámjogszabályok szerinti engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő A és B típusú vámraktárban közraktározható. Adóraktárban elhelyezett áru az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, és az ott meghatározott eljárás szerint működő adóraktárban közraktározható.

(10) A (8) és (9) bekezdés szerinti engedélyekkel a raktár üzemeltetőjének kell rendelkeznie.”

3. § A Krt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közraktár a 40. § (1) bekezdésében foglalt vagyonbiztosításon túl felelősségbiztosítást is köthet. Ha a közraktár nem rendelkezik a tárolt áruk értékének megfelelő felelősségbiztosítással, az általa kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett áruérték naptári évenként nem lehet több, mint saját tőkéjének ötszöröse.”

4. § A Krt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvénytársasági formában működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:

a) a részvénytársaság létesítő okiratát, amely a cég főtevékenységeként a raktározás, tárolás besorolást tartalmazza, továbbá záloghitelnyújtás esetén az egyéb hitelnyújtás besorolás megjelölést, valamint a szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket a létesítő okirat részletesen nem tartalmazza;

b) a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételek meglétét igazoló okiratokat;

c) a közraktár tárolási, raktározási tevékenységéhez használt saját raktára működéséhez szükséges telepengedélyt;

d) a közraktár üzletszabályzatának tervezetét, ideértve az általános szerződési feltételeket is;

e) zálogkölcsönnyújtás esetén a kölcsönnyújtással kapcsolatos szabályzatokat, ideértve a fedezetek minősítésére, illetőleg értékelésére vonatkozó szabályzatot;

f) a használni kívánt közraktári jegy, letéti könyv (letéti szelvény) nyomtatványainak mintáját;

g) a közraktárban tulajdoni részesedéssel rendelkező személyek azonosító, illetve cégjogi adatait, az azokat igazoló okiratokat, ideértve az állampolgárságra, devizajogi státuszra vonatkozó tájékoztatást;

h) a közraktár vezetőinek szakmai képesítésére, állampolgárságára és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

i) nyilatkozatot arról, hogy a részvénytársaságnak, valamint az igazgatóság tagjainak belföldön nincs köztartozása, továbbá ez utóbbiak tekintetében a büntetlen előéletet igazoló okiratot;

j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a részvénytársaság ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás;

k) nyilatkozatot a közraktár cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről.”

5. § A Krt. 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/B. § A fióktelepként működő közraktári tevékenység gyakorlásához szükséges engedély iránti kérelemhez két példányban mellékelni kell:

a) a külföldi vállalkozás alapító okiratát, valamint harminc napnál nem régebbi cégkivonatát vagy a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye szerinti ország ezzel egy tekintet alá eső szervezetének igazolását a külföldi vállalkozás alapításáról, képviseletéről, jegyzett tőkéjéről;

b) a külföldi vállalkozás fióktelepének a magyar cégbíróság általi cégnyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági határozatot;

c) az 5. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban felsorolt okiratokat, szabályzatokat és nyomtatványokat;

d) a külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe vezetőjének (vezetőinek) állampolgárságára, szakmai képesítésére és alkalmazására vonatkozó okiratokat;

e) nyilatkozatot arról, hogy a fióktelep vezetőjének (vezetőinek) nincs köztartozása, továbbá az említettekre vonatkozóan a büntetlen előéletet igazoló okiratot;

f) az alapítónak az előző üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

g) nyilatkozatot arról, hogy a külföldi vállalkozásnak milyen mérlegen kívüli kötelezettségei vannak;

h) a kérelemben érintett személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez;

i) a fióktelep formájában működő közraktár vezetője döntési jogkörének leírását, valamint a kérelmező azon testületeinek felsorolását, amelyek hozzájárulása nélkül bizonyos döntések nem érvényesek;

j) nyilatkozatot arról, hogy tudomása szerint a fióktelep vagy a külföldi vállalkozás ellen nem indult csőd- vagy felszámolási eljárás;

k) nyilatkozatot a fióktelep cégjegyzékszámáról, adószámáról, telefon és fax számáról, valamint e-mail címéről.”

6. § A Krt. 5/D. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„5/D. § A közraktári tevékenység megszüntetése iránt kérelmet kell benyújtani a felügyelethez. A közraktári tevékenység megszüntetését a felügyelet akkor engedélyezi, ha a közraktár a kérelmében meghatározott időpontig valamennyi általa kötött közraktári szerződést teljesítette, az általa kötött közraktári szerződések alapján kibocsátott közraktári jegyeket bevonta, és ezt a felügyelet felé hitelt érdemlően igazolta.”

7. § (1) A Krt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktári tevékenység folytatására, illetve megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet két példányban kell benyújtani.”

(2) A Krt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az 5. § (2) bekezdésében, az 5/A. §-ban, az 5/B. §-ban, az 5/C. § (2) bekezdésében, a 7. § (3) bekezdésében, a 8. § (3) és (4) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében foglalt engedélyezési és bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges mellékletek - a 2. § (2) és (4)-(5) bekezdésekben megjelölt feltételek megléte, a büntetlenség igazolása, a köztartozásokra vonatkozó igazolások, szakképesítés igazolása, valamint a közraktári jegy tervezet egy-egy példányának kivételével - másolatban is becsatolhatóak. Ha a mellékletek között idegen nyelvű okirat van, mellékelni kell annak a magyar nyelvű fordítását is.”

(3) A Krt. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A felügyelet a közraktározási piac tájékoztatása érdekében a honlapján naprakészen és folyamatosan közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét (közraktár neve, székhelye, telefon- és faxszáma, e-mail címe, engedély száma, engedélykiadásának időpontja), a tevékenység felfüggesztésének és az engedély visszavonásának tényét és időpontját, valamint a kirendelt felügyeleti biztos nevét, kirendelésének időpontját,

b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött.”

(4) A Krt. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (2) bekezdésében felsorolt dokumentumok, valamint a 13. § (1) és (3) bekezdésében foglalt bejelentés elektronikus úton is benyújthatóak.”

8. § A Krt. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A közraktár vezetője, vagy a közraktári tevékenység irányításával megbízott vezető állású munkavállalója külön jogszabályban meghatározott szakképzettséggel, legalább ötéves - közraktári, banki, vállalati gazdálkodási, államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett - szakmai gyakorlattal és legalább hároméves vezetői gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet, aki a közraktárral munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy nem lehet olyan természetes személy, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, továbbá akinek jogerős határozattal megállapított köztartozása van.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelöltet - megbízatását megelőző harminc nappal - a felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a jelölt részletes szakmai önéletrajzát, valamint az (1) és (2) bekezdésekben felsoroltak hitelt érdemlő igazolását is be kell nyújtani.”

9. § A Krt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Közraktárban befolyásoló részesedés szerzésére irányuló, illetve azt eredményező vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodáshoz a felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) A közraktárban befolyásoló részesedéssel csak olyan természetes személy, vagy gazdasági társaság rendelkezhet,

a) aki a közraktár óvatos, körültekintő és megbízható működését veszélyeztető befolyástól mentes, és biztosítani képes a közraktár megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzést, valamint

b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a közraktár feletti hatékony felügyelet gyakorlását.

(3) Ha a közraktárban természetes személy szerez a (2) bekezdés szerint befolyásoló részesedést, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) személyazonosító és lakcím adatait: név, születési név, anyja születési neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyazonosító igazolvány (útlevél) száma, vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma;

b) a természetes személy büntetlen előéletére vonatkozó igazolást;

c) nyilatkozatot arról, hogy a tulajdonszerzéshez szükséges összeg a kérelmező törvényes jövedelméből származik;

d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratokban foglaltak valódiságának ellenőrzéséhez;

e) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervekkel szemben tartozása nincs.

(4) Ha a közraktárban gazdasági társaság szerez az (1) bekezdés szerint befolyásoló részesedést, az előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a befolyást szerző létesítő okiratának másolatát;

b) nyilatkozatot a befolyást szerző cégjegyzékszámáról, adószámáról;

c) külföldi gazdasági társaság esetében cégkivonatának magyar nyelvű fordítását, vagy igazolást arról, hogy a társaságot a külföldi vállalati nyilvántartásba bejegyezték;

d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a gazdasági társaságnak az adóhatósággal, vámhatósággal szemben tartozása nincs;

e) a gazdasági társaságnak az előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

f) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak.

(5) A felügyelet a befolyásoló részesedés szerzését eredményező megállapodáshoz szükséges előzetes engedély iránti kérelmet annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül elbírálja. A felügyelet a kérelmet elutasíthatja, ha a részesedést megszerezni kívánó fél tevékenysége vagy a közraktárra gyakorolt befolyása a biztonságos működést, illetve a kötelezettségek teljesítését veszélyeztetné. A befolyásoló részesedésre, valamint a közvetett tulajdonra vonatkozóan a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) fogalmai irányadóak.”

10. § A Krt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § A felügyelet a 8. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyes adatot a befolyásoló részesedés szerzésére irányuló, illetve azt eredményező, vagy ahhoz kapcsolódó, jelentős előnyt biztosító megállapodás előzetes engedélyezése céljából a kérelem elbírálásáig kezeli, azt követően törli.”

11. § (1) A Krt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a közraktár a felügyelet felszólításának az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet újabb határozattal az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglalt szankciókat alkalmazhatja.”

(2) A Krt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken kívül a közraktár vezetőjét - a jogsértés mértékétől függően - egymillió forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezheti, illetve kötelezheti az igazgatóságot vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgatót a közgyűlés összehívására, továbbá meghatározott napirendi pontok megtárgyalására. Az intézkedés elmulasztása esetén a felügyelet a cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.”

12. § (1) A Krt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közraktári tevékenység felfüggesztése vagy az engedély visszavonása esetén a határozatban megjelölt időponttól kezdődően a közraktárhoz felügyeleti biztost kell kirendelni. A kirendeléstől kezdődően a közraktár közraktári tevékenységgel, kölcsönügylettel kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felügyeleti biztos ellenjegyzésével tehet. Ha a felügyelet álláspontja szerint fennáll a veszélye annak, hogy a közraktár e törvény szerinti kötelezettségének nem tud eleget tenni, a felügyelet a közraktár vagyonával kapcsolatos intézkedések érvényességét a felügyeleti biztos ellenjegyzéséhez kötheti. A felügyeleti biztos részére a felügyelet a közraktárhoz való kirendelésével összefüggésben más feladatot is megállapíthat.”

(2) A Krt. 11. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felügyeleti biztosnak olyan természetes személy nevezhető ki, aki megfelel a közraktár vezetőjével szemben támasztott, a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(4) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a közraktár igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad. A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a felügyeletnek tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. A felügyeleti biztos által e minőségben harmadik személynek okozott károkért a felügyelet felel.

(5) Az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a felügyelet által a közraktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a közraktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.

(6) A felügyeleti biztost kirendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a kirendelés kezdő időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.

(7) Ha a felügyeleti biztost a közraktár képviseletében eljáró személy akadályozza az e törvényben és a felügyelet által esetileg meghatározott tevékenységének gyakorlásában, akkor közjegyző, illetőleg rendőrség közreműködését veheti igénybe.”

13. § A Krt. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felügyeleti biztost visszarendelő határozat rendelkező részét a felügyelet a cégbíróságnak megküldi, valamint kérelmezi a felügyeleti biztos nevének, munkahelyének, beosztásának, és a visszarendelés időpontjának a Cégközlönyben történő közzétételét.”

14. § A Krt. 12/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„12/A. § (1) A felügyeleti eljárásért a közraktár felügyeleti eljárási díjat fizet a felügyelet részére. A felügyeleti eljárási díj mértéke az előző naptári évben (beszámolási időszakban) - a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - kibocsátott közraktári jegyeken feltüntetett érték együttes összegének 0,4 ezreléke, de legfeljebb tizenötmillió forint.”

15. § A Krt. a következő 12/B. §-sal egészül ki:

„12/B. § A közraktári tevékenység engedélyezéséért, valamint az 5/C. §-ban, az 5/D. §-ban, a 8. §-ban és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat fizet a felügyelet részére.”

16. § A Krt. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A közraktár köteles az alábbi változásokat előzetesen engedélyezés céljából a felügyeletnek írásban bejelenteni:

a) az üzletszabályzat módosításának szándékát;

b) a zálogkölcsönnyújtási szabályzat módosításának szándékát;

c) az alkalmazni kívánt közraktári jegyek, letéti könyv megváltoztatásának szándékát.

(2) A felügyelet az engedélyezés iránti kérelemről annak beérkezésétől számított harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontja esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével, határozatban dönt.

(3) A közraktár köteles az alábbiakat haladéktalanul írásban bejelenteni a felügyeletnek:

a) ha költséget, ráfordítást eredményező kötelezettségeinek összege eléri a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát;

b) fizetésképtelensége veszélyét;

c) szétválási vagy egyesülési szándékát;

d) a közraktári tevékenységgel kapcsolatos személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változást, illetve a tárgyi feltételek megszűnését;

e) cégadatainak megváltozását;

f) a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megváltozását;

g) a létesítő okirat engedélyt nem igénylő változását.

(4) A felügyelet harminc napon belül megvizsgálja, hogy a (3) bekezdés a)-d) pontjai szerinti bejelentésben foglalt esemény veszélyezteti-e a közraktár zavartalan működését, kötelezettségeinek teljesítését, illetve igényel-e felügyeleti intézkedést.”

17. § A Krt. 15. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó terméket közraktárban elhelyezni, vagy kiszolgáltatni a Jöt. rendelkezéseinek figyelembevételével lehet.

(3) A semmis közraktári szerződés alapján kiállított közraktári jegy nem értékpapír. A közraktári jegy vagy bármely részének jóhiszemű megszerzőjével szemben érvénytelenségre nem lehet hivatkozni.”

18. § (1) A Krt. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktári szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződés időtartamát,

b) a teljesítés helyét,

c) az áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, értékét,

d) a raktár pontos helyét és jelölését,

e) a raktár típusát (saját vagy művi raktár),

f) a tárolás módját a (3) bekezdés szerint,

g) az áru csomagolását,

h) az áru kezelésére és biztosítására vonatkozó rendelkezést,

i) a közraktári díjat és a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díját,

j) azt a tényt, hogy a 17. § szerinti szabályzatok is a szerződés részét képezik,

k) a szerződő felek cégszerű aláírását és keltezést.”

(2) A Krt. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A letevő a közraktározás megkezdésekor köteles az áru minőségét tanúsítani. A közraktár és a letevő a minőségre tekintettel megállapodik, hogy a közraktár által történő átvétel időpontjában az áru milyen értéket képvisel, amelyet a közraktári szerződésben rögzíteni kell. Eltérő megállapodás hiányában az áru értéke a letevő könyveiben az áru értékeként megjelölt összeg. A felek megállapodhatnak abban is, hogy az áru értékét szakértő állapítsa meg. Az áru így megállapított értéke az alapja a kártérítési igénynek.

(6) Az áru szavatosságának megőrzése érdekében a letevő és a közraktár megállapodhat abban, hogy a közraktározás ideje alatt a letevő az árut azonos fajtájú, mennyiségű, és minőségű áruval kicserélje. A letett áru kicserélésére vonatkozó részletes szabályokat a közraktár üzletszabályzatában kell rögzíteni.”

19. § A Krt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A szabályzatnak tartalmaznia kell]

c) a szabályzat hatálybalépésének időpontját.”

20. § (1) A Krt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az áru közraktári megőrzésre való átvételének, valamint az áru kiszolgáltatásának időpontja az, amikor az áru átadását és átvételét a felek jegyzőkönyvben rögzítik, függetlenül az áru tényleges mozgásától.”

(2) A Krt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az áru átvétele, vagy kiszolgáltatása több részletben történik, minden részmennyiségről jegyzőkönyvet kell felvenni.”

21. § (1) A Krt. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár a közraktározást saját raktárban vagy művi raktárban végezheti. A közraktár művi raktárt csak abban az esetben vehet igénybe, ha a raktár rendelkezik a működéséhez szükséges hatósági engedéllyel, valamint a letenni kívánt árut egyéb árutól elkülönítve, zárható helyen lehet raktározni.

(2) A művi tárolás megkezdéséig a közraktár a művi raktárt birtokba veszi és a felügyeletet a közraktározás ideje alatt biztosítja. A közraktár felügyeleti kötelezettsége a megőrzéssel kapcsolatos összes teendőkre, valamint a törvény rendelkezései teljes körű betartásának ellenőrzésére terjed ki.”

(2) A Krt. 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közraktárt a közraktározott áru tekintetében megilleti a birtoklás és a birtokvédelem joga.”

22. § A Krt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közraktár (1) bekezdésben foglalt felelőssége megszűnik,

a) ha a közraktári jegy lejárt, és a zálogjegy birtokosa a 32. § (1) bekezdésében meghatározott jogával a lejáratig nem élt;

b) ha a közraktári jegy lejárt és az árut a jegybirtokos a közraktár írásbeli felszólítása ellenére az értesítéstől számított 5 napon belül nem váltja ki. A közraktárnak az értesítést a letéti könyvének adatai szerinti áru- és zálogjegybirtokos részére kell megküldenie.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a közraktár az árut a közraktári jegy birtokosának kockázatára, a Ptk. felelős őrzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően őrizheti tovább, és a Ptk.-nak a jogosult késedelmére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

23. § A Krt. a IV. Fejezetet megelőzően a következő címmel és a következő 23/A. §-sal egészül ki:

A közraktári tevékenységből eredő perek

23/A. § A közraktári tevékenységből eredő perekben a Polgári perrendtartás váltóperekre vonatkozó eljárási szabályait kell alkalmazni. [Pp. 125. § (2) és (4) bekezdése; 217. § (4) bekezdése; 234. § (1) bekezdése]”

24. § (1) A Krt. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közraktár a közraktári jegy kiállítása után az áru értéke kétharmadának erejéig kölcsönt nyújthat a közraktári jegy birtokosa részére úgy, hogy az egy ügyfélnek vagy ügyfélcsoportnak nyújtott zálogkölcsön összege nem haladhatja meg a közraktár saját tőkéjének huszonöt százalékát. Az ügyfélcsoport meghatározására a Hpt. értelmező rendelkezései az irányadóak. A kölcsön biztosítására a zálogjegyet a közraktárra kell forgatni.”

(2) A Krt. 28. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A közraktár által történő zálogkölcsönnyújtás nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.”

25. § A Krt. a következő 28/A. és 28/B. §-okkal egészül ki:

„28/A. § (1) A közraktár - amennyiben zálogkölcsön nyújtásával foglalkozik - évente tervet készít az adott évben kihelyezhető zálogkölcsön összegéről.

(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásra vonatkozóan belső szabályzatot köteles készíteni. A belső szabályzat tartalmazza:

a) a zálogkölcsönnyújtásról szóló döntés eljárási rendjét (a döntési szempontokat, a döntési folyamatot);

b) a fedezetértékelés elveit (a fedezetként elfogadható áruk körét, az értékesíthetőség feltételeit);

c) a zálogkölcsön nyilvántartásának és kockázatának folyamatos nyomon követése rendjét.

28/B. § (1) A közraktárral vagy a közraktár tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásnak történő zálogkölcsön nyújtásához az igazgatóság tagjainak legalább kétharmados szótöbbséggel hozott határozata, vagy az igazgatóság jogait gyakorló vezérigazgató által hozott határozat szükséges. A szoros kapcsolat meghatározására a Hpt. fogalmai irányadóak.

(2) A közraktár a zálogkölcsönnyújtásról szóló (1) bekezdés alapján hozott határozatát annak meghozatalától számított tizenöt napon belül köteles a felügyeletnek bejelenteni.

(3) A közraktár köteles a vele, vagy tulajdonosával szoros kapcsolatban álló vállalkozásoknak nyújtott zálogkölcsönről elkülönített nyilvántartást vezetni.”

26. § A Krt. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az árut értékesíteni kell, és az a közraktárjegyen feltüntetett adatok szerint megfelel a Budapesti Értéktőzsde szabályzatában foglalt feltételeknek, a közraktár az árut tőzsdei forgalomban értékesítheti.”

27. § (1) A Krt. 35. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az árverésről hirdetményt kell kibocsátani, melynek tartalmaznia kell]

d) az árverésre kerülő áru megnevezését, mennyiségét, minőségét, különleges jellemzőit, a kikiáltási árat, amely a közraktári jegyen szereplő érték, vagy szakértő által megállapított becsérték, valamint azt a tényt, hogy a kikiáltási ár általános forgalmi adót nem tartalmaz;”

f) az árverést lefolytató szervezet, személy (a továbbiakban: árverési biztos) nevét;”

(2) A Krt. 35. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az árverési hirdetményt]

b) közzé kell tenni két országos napilapban az árverést legalább hét nappal megelőzően. Az árverés sikeressége érdekében a hirdetmény egyéb módon is - így különösen a közraktár internetes honlapján, szakmai és helyi szervezeteknél - közzétehető.”

(3) A Krt. 35. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az árverést a közraktár, vagy a közraktár által felkért olyan árverési biztos vezeti, aki független a letevőtől és az ismert közraktári-jegybirtokostól.”

28. § (1) A Krt. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverést munkanapon, a közraktár hivatali idején belül kell megtartani. Ha az árverés a zálogjegy birtokosának kérelmére indult, akkor a közraktári jegyet, vagy annak zálogjegy részét a közraktár székhelyén, hivatali időben, legkésőbb az árverést megelőző napon az árverés kérelmezője köteles bemutatni. E kötelezettség elmulasztásából eredő, a közraktárra háruló költségeket az árverezés kérelmezője köteles megtéríteni.”

(2) A Krt. 36. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az árverési biztos

a) nyilvántartásba veszi az árverezőket;

b) ismerteti az árverés szabályait;

c) közli az áru kikiáltási árát és az általános forgalmi adó mértékét, ismerteti a mennyiségi és minőségi jellemzőket, valamint az áru megvásárlásra vonatkozó egyéb feltételeket;

d) felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére;

e) az ajánlatokat rögzíti;

f) ha nincs további ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az árut a legtöbbet ajánló megvette;

g) az árverésről árverési jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az e §-ban felsoroltakat, valamint az árverési biztos és a vevő aláírását, amellyel a vevő elismeri a kikiáltott vételár megfizetésének kötelezettségét.”

(3) A Krt. 36. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a felajánlott legmagasabb vételár nem éri el a kikiáltási árat, az áru megromlásának veszélye miatt történt értékesítés esetén az árverési biztos a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán kiálthatja ki ismét az árat. Ha így sem sikerül az értékesítés, akkor a legmagasabb árat ajánló vevő részére kell értékesíteni az árut.

(5) A zálogjegybirtokos által kért, illetve a közraktári szerződés lejárta miatt tartott árverésen, ha a kikiáltási áron nem sikerül értékesíteni az árut, akkor az árverést ismét meg kell hirdetni a legmagasabb ajánlati áron, de legalább a kikiáltási ár ötven százalékán, és meg kell tartani az előző árverést követő tizenöt napon belül.”

29. § A Krt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Közraktári tevékenység kizárólag a közraktározásra használt ingatlannal, valamint a közraktározott áruval kapcsolatban bekövetkező károkra fedezetet nyújtó vagyonbiztosítási szerződés megléte esetén végezhető.

(2) A vagyonbiztosítási szerződést megkötheti a közraktár, a letevő, vagy a raktár jogszerű használatba adója. Ha a vagyonbiztosítási szerződésben nem a közraktár a szerződő fél,

a) a közraktározás céljára szolgáló ingatlanra vonatkozó biztosítás tekintetében a közraktár köteles hitelt érdemlő igazolást szerezni arról, hogy az ingatlan a közraktározási időszak alatt vagyonbiztosítás alatt áll,

b) a betárolt árura vonatkozó biztosítás tekintetében - a felek közötti megállapodás keretében - a közraktár köteles gondoskodni arról, hogy a biztosítási szerződésben kedvezményezettként visszavonhatatlan módon a közraktár legyen megjelölve.”

30. § A Krt. a következő 43/B. §-sal egészül ki:

„43/B. § Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a felügyeleti eljárási díj megfizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.”

31. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, és 1-30. §-a, valamint 31. §-ának (3) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) Az e törvény

a) 23. §-a 2009. január 1. napján,

b) 7. §-ának (4) bekezdése 2009. december 28-án

lép hatályba.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 12/A. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata.

(4) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött közraktári ügyletekre és közraktárak által nyújtott zálogkölcsönökre kell alkalmazni.

(5) A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény e törvény 8. §-ával megállapított 7. §-ában írt ötéves szakmai gyakorlat és legalább hároméves vezetői gyakorlat követelményét e törvény hatálybalépését követően megválasztott vezető tisztségviselőkre kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére