Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.24.)

2008. évi XXXVIII. törvény

a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról * 

1. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. §-a a következő 28-29. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„28. kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás: a játékfilm, a kisjátékfilm, a kísérleti film, a dokumentumfilm, a tudományos ismeretterjesztő film, az animációs film, a rövidfilm, a TV-film és a TV-sorozat;

29. közvetlen magyar filmgyártási költség: a közvetlen filmgyártási költségek azon csoportja, amely Magyarországon keletkeztet adókötelezettséget és megfelel a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.”

2. § (1) Az Mktv. 12. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek céljára nyújtott állami támogatás felső határának (maximális mértékének) elérése szempontjából a támogató szervezetek számától függetlenül valamennyi mozgóképszakmai állami támogatást figyelembe kell venni. A filmgyártás-előkészítési támogatásban részesülő filmalkotás állami támogatását a 13. §-ban meghatározott támogatási határ kiszámításakor figyelembe kell venni.”

(2) Az Mktv. 12. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az e törvény szerinti közvetett állami támogatás a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségéhez és a közvetlen magyar filmgyártási költségéhez igazodik.

(10) A filmalkotás közvetett állami támogatásának alapja a közvetlen filmgyártási költség 100%-a, ha a filmalkotás közvetlen gyártási költségeinek legalább 80%-a közvetlen magyar filmgyártási költségnek minősül. Az ezt az arányt el nem érő filmalkotások esetén a közvetett állami támogatás alapja a közvetlen magyar filmgyártási költség 1,25-dal szorzott összege.”

3. § Az Mktv. a következő 12/A-12/B. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Filmgyártás céljára az e törvény szerinti közvetlen és közvetett támogatásban csak olyan filmalkotás részesülhet, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.

(2) Filmterjesztés céljára az e törvény szerinti közvetlen támogatás csak olyan filmalkotással összefüggésben adható, amely megfelel a 12/B. §-ban meghatározott kulturális követelményeknek.

12/B. § A filmalkotás akkor felel meg a kulturális követelményeknek, ha a következő táblázat alapján legalább 16 pontot ér el akként, hogy az a)-n) pontok közül legalább négyben pontot szerez, és

a) külön jogszabályban meghatározott európai filmkoprodukciónak minősül, feltéve, hogy a koprodukció magyar részvétellel készül,

vagy

b) legalább 2 feltételt teljesít az a)-h) pontok közül:

Kulturális tartalom Adható pont
a) a filmalkotás témája vagy az annak alapjául szolgáló mű olyan történeten (eseményen) alapul, amely része a magyar vagy európai kultúrának, illetve történelmi, mitológiai, vallási szempontból fontos történet (esemény) bemutatásával, illetve feldolgozásával kapcsolatos; 1
b) a filmalkotás témájában vagy az annak alapjául szolgáló műben olyan személyek vagy karakterek szerepelnek, akik kapcsolatosak a magyar vagy az európai kultúrával, illetve a történelemmel, a társadalommal vagy a vallással való kapcsolódásuk miatt meghatározóak; 1
c) a filmalkotás a magyar vagy az európai szokásokat és életmódot mutatja be vagy ezek egyes elemeit népszerűsíti; 1
d) a filmalkotás magyar vagy más európai helyszínen, illetve ehhez köthető kulturális környezetben játszódik vagy képi megjelenítésében magyar vagy más európai települést (várost, tájat, tájegységet), illetve jellegzetes magyar vagy európai kulturális motívumot mutat be; 1
e) a filmalkotás forgatókönyve vagy az annak alapjául szolgáló mű egy irodalmi mű feldolgozásán vagy valamely más kulturális értéket hordozó mű (képző- vagy iparművészeti alkotás, zenemű stb.) adaptációján alapul; 1
f) a filmalkotás témájának vagy az annak alapjául szolgáló anyagnak a magyar vagy más európai ország társadalma számára kulturálisan, szociológiailag vagy politikai szempontból releváns kérdés áll a középpontjában; 1
g) a filmalkotás valamely fontos magyar vagy európai értéket - különösen a kulturális sokszínűséget, a kulturális hagyományok vagy a család tiszteletét, a szolidaritást, az egyenjogúságot, a kisebbségvédelmet, az emberi jogokat, a toleranciát, a környezetvédelmet - tükröz vagy jelenít meg; 1
h) a filmalkotás a magyar vagy az európai kultúra és identitás jobb megismerését szolgálja. 1
Gyártási feltételek
i) a filmalkotás kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás; 4
j) a filmalkotás alábbi közreműködői között magyar vagy más EGT-állam polgára található, illetve olyan nem EGT-állam polgára, aki nemzetközi filmfesztiválon díjat nyert mint: 1 pont minden 2 teljesített kategória
ja) rendező, után; legfeljebb 6
jb) producer, pont
jc) operatőr,
jd) forgatókönyvíró,
je) fő- és mellékszereplők,
jf) zeneszerző,
jg) látványtervező,
jh) jelmeztervező,
ji) vágó,
jj) maszkmester,
jk) főgyártásvezető/gyártásvezető vagy
jl) utómunka gyártásvezető (hangi/képi/digitális);
k) a filmalkotás végső változata valamely EGT-állam nyelvén készül; 4
l) a filmalkotás közreműködői - a j) pont szerint pontot szerzett közreműködők kivételével - legalább 51%-ban valamely EGT-állam polgárai, vagy olyan koprodukcióról van szó, amely nem minősül európai filmkoprodukciónak; 4
m) a forgatási helyszín Magyarországon van; 3
n) a filmgyártás-előkészítés vagy az utómunka végzésének helye Magyarország. 3”

4. § Az Mktv. 13. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a közvetlen és közvetett támogatás mértéke bármely filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának az 50%-áig terjedhet.

(2) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke a mozibemutatásra készült - játékfilm, egész estét betöltő dokumentumfilm, népszerű tudományos és animációs film műfajba tartozó - magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotás gyártási költségvetése nem haladja meg magyar filmalkotás esetén a 237 millió forintot, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a 467 millió forintot.

(3) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 90%-áig terjedhet, ha a filmalkotást eredetileg magyar nyelven gyártják, továbbá valószínűsíthető, hogy a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés valamennyi formájából származó összes bevétel révén sem térül meg. Ha a filmalkotás gyártási költségvetése a terjesztés során megtérül, a gyártási költségvetést meghaladó összeget a közvetlen támogatást nyújtó szervezetnek - több támogató esetén a támogatás arányában - vissza kell fizetni.

(4) A közvetlen és közvetett támogatás mértéke dokumentumfilm, animációs film, tudományos ismeretterjesztő film, kísérleti film vagy rövidfilm műfajba tartozó magyar filmalkotás esetén a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén a magyar hozzájárulás arányának a 100%-áig terjedhet, ha a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható. Ez a szabály a mozibemutatásra készült játékfilmek esetén nem alkalmazható.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatár évente

a) magyar filmalkotás esetén a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett ipari termelői árindex mértékével,

b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén - figyelemmel a magyar és a nem magyar közreműködés arányára - az a) pontban meghatározott árindex és az eurozóna inflációjának mértékével

növekszik. A módosított értékhatárokat a költségvetési törvény állapítja meg.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatárok megítélésekor a filmalkotással kapcsolatos első állami támogatásra vonatkozó kérelem előterjesztése az irányadó, amely

a) közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy nem pályázat alapján nyújtandó támogatás esetén az egyedi támogatási kérelem benyújtásának,

b) közvetett állami támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának

az időpontja.”

5. § Az Mktv. 14. §-ának (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:]

i) valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely legkésőbb az állami támogatás folyósításkor nem rendelkezik magyarországi telephellyel.”

6. § Az Mktv. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén vagy valamely EGT-államban székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, ha közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.”

7. § Az Mktv. 31. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A mozgóképszakmai hatóság a filmelőállító kérelmére igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésén belül a közvetlen filmgyártási és a közvetlen magyar filmgyártási költségek összegét. A támogatási igazolás kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban meghatározott összegből levonja.”

8. § Az Mktv. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a mozgóképszakmai hatóság eljárásának részletes szabályait,

b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a közvetlen filmgyártási és a közvetlen magyar filmgyártási költségre vonatkozó részletes feltételeket és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint

c) a nem filmgyártásra vonatkozó mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának egyes szabályait.”

9. § (1) E törvény az Európai Bizottság - magyar filmtámogatási rendszerre vonatkozó - jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba. * 

(2) A kultúráért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatala időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg. * 

10. § (1) E törvény rendelkezéseit - a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően indult, az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő mindazon támogatási ügyben alkalmazni kell, ahol a döntést azért nem lehetett meghozni, mert a támogatás az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikke alapján tiltott állami támogatásnak minősült volna.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában az ügy indulásának szempontjából a közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy az egyedi támogatási kérelem benyújtásának, közvetett állami támogatás esetén a támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultság megállapításával kapcsolatos kérelem benyújtásának időpontja az irányadó.

(4) E törvény 3. §-ának filmterjesztésre vonatkozó rendelkezéseit az Mktv. 29. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba e törvény hatálybalépését követően vett filmalkotásokkal összefüggő filmterjesztési támogatásokra kell alkalmazni.

11. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-ának 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a mozgóképszakmai hatóság a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 23. pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy az Mktv. 2. § 24. pontja szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.”

(2) A Tao. tv. 8. §-a (1) bekezdésének nf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózás előtti eredményt növeli az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha]

nf) az adózó a támogatást filmalkotáshoz juttatta, a mozgóképszakmai hatóság által a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig, feltéve, hogy a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint jogosult közvetett állami támogatásra,”

(3) A Tao. tv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem érvényesíthető az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.”

12. § (1) E törvény 1-8. §-a, 11. §-a és 12. §-ának (1) bekezdése e törvény hatálybalépését követő 8. napon hatályát veszti.

(2) E törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére