Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.25.)

2008. évi XXXIX. törvény

a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról * 

1. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha a közigazgatási végrehajtás során már közzétették az ingóság értékesítéséről szóló hirdetményt, az eljárást az értékesítést és a befolyt vételár közigazgatási eljárásban történő felosztását és kifizetését követően kell - sikeres értékesítés esetén a tartozás kiegyenlítését követően fennmaradó összegre - bírósági végrehajtás útján folytatni.”

2. § A Vht. 13. §-a a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 861/2007/EK rendelet) szerinti eljárásban hozott ítélet alapján végrehajtható okiratot lehet kiállítani akkor is, ha az ítéletet megfellebbezték.

(4) Nem lehet végrehajtható okiratot kiállítani a jogerős fizetési meghagyás alapján, ha a jogerősítési záradékot a bíróság a Pp. 319. §-ának (6) bekezdése alapján akként állította ki, hogy a követelés tárgyában nincs helye végrehajtásnak.”

3. § A Vht. 16. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Végrehajtási lapot állít ki:)

i) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1896/2006/EK rendelet) szerint végrehajthatónak nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,

j) a 861/2007/EK rendelet szerint kis értékű követelések európai eljárásában hozott ítélet alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”

4. § A Vht. 23/B. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövegének számozása (2) bekezdésre változik:

„(1) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 44/2001/EK tanácsi rendelet) szerinti közokiratot az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság, a 2201/2003/EK rendelet szerinti közokiratot pedig a kötelezett, vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság látja el végrehajtási záradékkal.”

5. § A Vht. 31/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/C. § (1) Az első fokon eljárt bíróság kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet V. melléklete szerinti tanúsítványt,

b) a 2201/2003/EK tanácsi rendelet I. és II. melléklete szerinti igazolást,

c) a 805/2004/EK rendelet I. és II. melléklete, valamint IV. és V. melléklete szerinti tanúsítványt,

d) a 861/2007/EK rendelet IV. melléklete szerinti tanúsítványt.

(2) A közokiratot kiállító hatóság székhelye szerint illetékes helyi bíróság kérelemre kiállítja

a) a 44/2001/EK tanácsi rendelet VI. melléklete szerinti tanúsítványt,

b) a 805/2004/EK rendelet III. melléklete, valamint IV. és V. melléklete szerinti tanúsítványt.

(3) A 2201/2003/EK tanácsi rendelet III. és IV. melléklete szerinti, a láthatási jogokra és a gyermek visszavitelét elrendelő határozatokra vonatkozó igazolást az első fokon eljárt bíróság állítja ki:

a) hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére a rendelet 41. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (III. melléklet),

b) hivatalból a rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében foglaltak alapján (IV. melléklet).

(4) Az 1896/2006/EK rendelet VII. melléklete szerinti formanyomtatványt az európai fizetési meghagyást kibocsátó bíróság állítja ki.

(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvány és igazolás több alkalommal is kiállítható.

(6) A bíróság a (3) bekezdés szerinti igazolást kérelemre kijavítja; a kijavításról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.

(7) A bíróság az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítványt a 805/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltak alapján kérelemre kijavítja, vagy visszavonja; a kijavításról és a visszavonásról szóló végzést kézbesíti a feleknek, akik a végzés ellen fellebbezhetnek.”

6. § A Vht. 37/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem kell kézbesítési megbízottat megjelölni a 861/2007/EK rendelet szerinti határozat végrehajtására indult eljárásban.”

7. § (1) A Vht. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A végrehajtási eljárás eredményes lefolytatása érdekében a végrehajtó szükség esetén beszerzi az adós személyének azonosítására szolgáló, továbbá az adós lakóhelyére (tartózkodási helyére), székhelyére, telephelyére, munkahelyére (egyéni vállalkozására), jövedelmére és a végrehajtás alá vonható vagyontárgyaira (ingó, ingatlan vagyon, bankszámla, betét, értékpapír, érdekeltség gazdasági társaságban stb.) vonatkozó adatokat.”

(2) A Vht. 47. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti adatok beszerzése céljából elektronikus úton is megkeresheti az adatokat elektronikus úton nyilvántartó hatóságokat, szervezeteket.”

8. § A Vht. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A végrehajtást foganatosító bíróság dönt az adósnak a 805/2004/EK rendelet 23. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikke, valamint a 861/2007/EK rendelet 23. cikke szerinti kérelméről. A bíróság a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, valamint a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja szerinti kérelemnek a végrehajtás felfüggesztésével ad helyt.”

9. § A Vht. 50. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bíróság a végrehajtást az adós kérelmére

a) a 48. § (3) bekezdése,

b) a 805/2004/EK rendelet 23. cikkének a) pontja,

c) az 1896/2006/EK rendelet 23. cikkének a) pontja, vagy

d) a 861/2007/EK rendelet 23. cikkének a) pontja

alapján függeszti fel, pénzkövetelés végrehajtása esetén a felfüggesztés az adós munkabérének letiltására, az ingó vagyontárgyak és az ingatlan értékesítéséről szóló hirdetmény elkészítésére, a vagyontárgyak értékesítésére, továbbá a végrehajtás során befolyt összegek kifizetésére terjed ki; a többi végrehajtási cselekményt a felfüggesztés tartama alatt is foganatosítani kell.”

10. § A Vht. 52/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette.”

11. § (1) A Vht. 114/A. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták.”

(2) A Vht. 114/A. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt a zálogtárgyat a bekapcsolódás engedélyezését követően másik végrehajtási eljárásban is lefoglalják, a bekapcsolódás hatálya e további végrehajtásra is kiterjed.

(12) A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.”

12. § A Vht. 122. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre változik:

„(4) A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az elektronikus árverési rendszer az árverést követő napon automatikusan törli a hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából.”

13. § A Vht. a 132/A. §-t követően a következő alcímmel és 132/B-G. §-sal egészül ki:

Elektronikus árverés

132/B. § (1) A végrehajtást kérő kérelmére a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóságot a végrehajtó elektronikus árverés útján értékesíti, ha a szállítási és tárolási költségeket a végrehajtást kérő megelőlegezte.

(2) Nem tartható elektronikus árverés romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha e törvény az ingóság bizományosi értékesítését írja elő.

(3) A végrehajtó az ingóságot elszállítja és gondoskodik a tárolásáról.

(4) Elektronikus árverés tartása során az árverés szabályait a 132/C-G. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

132/C. § (1) Az ingó- és ingatlan-árverési hirdetmény elektronikus úton történő közzétételére és a vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a kamara által működtetett, az interneten folyamatosan elérhető informatikai keretrendszer (a továbbiakban: elektronikus árverési rendszer) szolgál, amelyen keresztül elérhető a felhasználók számára az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása, az árverezők elektronikus nyilvántartása és a licitnapló.

(2) A végrehajtó az elektronikus árverési rendszerbe történő bejegyzéshez (törléshez) a hivatali elektronikus aláírását használja; az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásába és a licitnaplóba történő bejegyzésre (törlésre) csak az általa lefolytatott árverés tekintetében jogosult.

(3) Az elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult az e célból megállapított és aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával.

132/D. § (1) A végrehajtó az árverési hirdetményt az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában teszi közzé; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a hirdetmény közzétételétől a licitnapló lezárásáig (a továbbiakban: közzétételi időtartam) történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára.

(2) Az árverési hirdetmény a 120. §-ban foglaltak mellett az árverési előleg és a legalacsonyabb vételár összegét, az árverés időtartamát és a vételi ajánlat megtételének módját, valamint a végrehajtói letéti számla számát tartalmazza.

(3) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének és a licitnapló lezárásának (az árverés befejezésének) időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

(4) Az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása nyilvános, díjmentesen megtekinthető.

132/E. § (1) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely személy vagy szervezet kérheti a felvételét, aki az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.

(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartása az árverező következő adatait tartalmazza:

a) a természetes személy neve, anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelye, állampolgársága, személyi azonosítója, adóazonosító jele, személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa és száma, valamint törvényes képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

b) a szervezet elnevezése, székhelye, a nyilvántartását vezető hatóság elnevezése, nyilvántartási száma, statisztikai jelzőszáma, adószáma, valamint a képviselőjének neve, lakóhelye és személyazonosítás céljából bemutatott okmányának típusa, száma;

c) az együttes árverezők tulajdonszerzési aránya;

d) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói neve és jelszava;

e) az árverező által az ajánlattevőként történő beazonosítására megadott egyedi azonosítója (árverező egyedi azonosítója);

f) az árveréssel kapcsolatos iratok kézbesítésére szolgáló elektronikus levelezési címe.

(3) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés és az adatváltozás bejegyzése az árverező adatainak igazolására szolgáló iratok bemutatása és a bejegyzés díjának megfizetése mellett, személyesen, bármely végrehajtónál kérhető. A végrehajtó a bejegyzés előtt a 47/A. § szerint ellenőrzi a személyazonosság, az állampolgárság és a lakóhely igazolására bemutatott okirat érvényességét és adatainak valódiságát.

(4) Ha az árverező nem szolgáltatja a (2) bekezdésben meghatározott adatokat és az azok igazolására szolgáló iratokat, vagy a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a végrehajtó a bejegyzést megtagadja.

(5) Az árverező köteles a (2) bekezdésben meghatározott adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

(6) Árverezőként - a tulajdonszerzési arány megjelölésével - több személy, szervezet is kérheti az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő együttes bejegyzését; az együttesen bejegyzett személyeknek, szervezeteknek és a tulajdonszerzési aránynak a nyilvántartásban történő megváltoztatása csak az első ajánlattételük előtt lehetséges.

(7) A végrehajtó kérelemre törli az árverezőt az árverezők elektronikus nyilvántartásából.

(8) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába csak a végrehajtók tekinthetnek be; annak adatai pedig csak a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetőügyben eljáró hatóság részére továbbíthatók.

132/F. § (1) Az árverést lefolytató végrehajtó kérelemre aktiválja az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói nevet és jelszót, ha az árverezők nyilvántartásában szereplő személy vagy szervezet

a) a becsérték 10%-ának megfelelő árverési előleget a végrehajtónál letétbe helyezte, vagy átutalta és azt a végrehajtói letéti számlán jóváírták;

b) az árverésből nincs kizárva; és

c) igazolta azt, hogy üzletrész árverésén a törvény szerint elővásárlásra jogosult.

(2) Az árverező az árverési hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételét követően az árveréshez tartozó licitnapló lezárásáig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának, valamint a vételi ajánlat összegének megadásával elektronikus úton vételi ajánlatot tehet az ingóságra.

(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem éri el a becsérték egynegyedét vagy a 124. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(4) Az árverező az elektronikus vételi ajánlatot nem vonhatja vissza.

(5) A licitnapló az érkezés sorrendjében a következő adatokkal tartalmazza a megtett vételi ajánlatokat:

a) a vételi ajánlat összege,

b) az árverező egyedi azonosítója,

c) a vételi ajánlat közzétételének időpontja.

(6) Az árverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 15. nap 20 órájáig tart; az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját, továbbá azt, hogy az árverési hirdetmény a közzétételi időtartam hány százalékában nem volt elérhető a felhasználók számára.

(7) Ha a végrehajtás a licitnapló automatikus lezárása előtt befejeződik, vagy már nem állnak fenn az ingóság árverési értékesítésének feltételei, a végrehajtó - ennek feltüntetésével - zárja le a licitnaplót.

(8) A licitnapló nyilvános, díjmentesen megtekinthető; de az utolsóként közzétett vételi ajánlatokat megelőzően közzétett vételi ajánlatokat csak az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatára jogosult felhasználók tekinthetik meg.

132/G. § (1) Az ingóság árverési vevője - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az automatikusan lezárt licitnaplóban utolsóként közzétett ajánlatot tevő árverező.

(2) Üzletrész árverezése esetén az elővásárlásra jogosult

a) valamennyi közzétett ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig,

b) az utolsóként közzétett vételi ajánlat vonatkozásában a licitnapló lezárását követő 5. munkanap 20 órájáig

az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával gyakorolhatja elővásárlási jogát; az elővásárlási jogot gyakorló nyilatkozatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan közzéteszi az árverési hirdetményen.

(3) A végrehajtó az árverés befejezését követően felhívja az árverési vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása és a vételár kifizetése céljából a végrehajtó irodájában vagy az ingóság tárolási helyén a megadott időpontban jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A jegyzőkönyv aláírását és a vételár kifizetését követően a végrehajtó átadja az ingóságot az árverési vevőnek.

(4) Az elektronikus árverési rendszer a licitnapló lezárását követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek közzé a licitnaplóban vételi ajánlatot, vagy az árverési vevő a vételárat nem fizette meg a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(6) Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az általános szabályok szerint kell megtartani. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget; ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a (3) bekezdés alapján elvesztett előleget.”

14. § A Vht. 133. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Árverésen kívüli eladásra az árverés megkezdéséig van lehetőség. Elektronikus árverés tartása esetén az ingóság a licitnapló automatikus lezárásáig eladható árverésen kívül, de csak a licitnaplóban közzétett vételi ajánlat összegénél magasabb vételárért, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.”

15. § A Vht. 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A végrehajtó az ingatlan árveréséről szóló hirdetményt a becsérték megállapításától, végrehajtási kifogás előterjesztése esetén a becsérték tárgyában hozott jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül köteles közzétenni az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.”

16. § (1) A Vht. 140. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha nem állnak fenn a 141. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt feltételek, a végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy az ingatlan lakott állapotban történő értékesítésére akkor kerül sor, ha az erre irányuló kérelmét a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül előterjeszti a végrehajtónál.”

(2) A Vht. 140. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre változik:

„(6) A végrehajtó a becsérték közlésével egyidejűleg tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.”

17. § A Vht. a 140. §-t követően a következő alcímmel és új 140/A. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 140/A. § számozása 140/B. §-ra változik:

A zálogjogosult bekapcsolódása a végrehajtási eljárásba

140/A. § A végrehajtást foganatosító bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásáról a zálogjogosultnak a 140. § (6) bekezdése szerinti kérelmére a 114/A. § szerint dönt.”

18. § A Vht. 143. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő j)-l) ponttal egészül ki:

(Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti)

i) az árverés helyét és időpontját,

j) 10 millió Ft-ot meg nem haladó becsérték esetén a becsérték 2%-ának megfelelő, de legalább 1000 Ft összegű, 10 millió Ft-ot meghaladó becsérték felett a becsérték 1%-ának megfelelő összegű licitküszöböt,

k) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő rendelkezéseit (árverési feltételek, vételár megfizetése, végrehajtói letéti számla száma, második árverés tartása),

l) az elektronikus ajánlattétel feltételeit és határidejének lejártát.”

19. § A Vht. a 145. §-t követően a következő 145/A-C. §-sal egészül ki:

„145/A. § (1) A végrehajtó az árverési hirdetményt közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is; az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény a licitnapló lezárásáig történő közzétételhez fűződik. Nem tekinthető közzétettnek az árverés, ha a közzétételi időtartamban az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartása a közzétételi időtartam 10%-át meghaladó időtartamban nem volt elérhető a felhasználók számára.

(2) Az elektronikus árverési rendszer az árverési hirdetmény közzétételének időpontját és a licitnapló lezárásának időpontját automatikusan rávezeti a hirdetményre, amely ezzel kiegészülve jelenik meg az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában.

(3) Az árverés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az a hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételének napját követő 30. napnál későbbi időpontra essen.

145/B. § Az árverezők elektronikus nyilvántartásának vezetése a 132/E. §-ban foglaltak szerint történik.

145/C. § (1) A vételi ajánlatok elektronikus úton történő megtételére a 132/F. § rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa.

(3) A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer akkor nem teszi közzé az árveréshez tartozó licitnaplóban, ha az

a) nem éri el a becsérték 50%-át, lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén 70%-át, vagy

b) nem haladja meg legalább a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével az előzőleg közzétett vételi ajánlatot.

(4) Ha az árverező vételi ajánlatának közzétételét követően az elektronikus árverési rendszer újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg visszautalásáról.

(5) Az elektronikus árverési rendszer az árverést megelőző munkanap 12 órakor zárja le automatikusan a licitnaplót.”

20. § A Vht. 146. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az előző vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja.”

21. § (1) A Vht. 147. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó közli az árverezőkkel a becsértéket és a kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket és felhívja az árverezőket ajánlatuk megtételére. A kikiáltási ár a becsérték összege. Ha a licitnaplóban tettek közzé vételi ajánlatot, a kikiáltási ár az utolsóként közzétett vételi ajánlat összege.

(2) Ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig. Ha a licitnaplóban már tettek közzé vételi ajánlatot, a kikiáltási ár nem szállítható le.”

(2) A Vht. 147. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező megvette.”

22. § A Vht. 149. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árveréstől - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti.”

23. § A Vht. 152. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az árverési vevő elektronikus úton tett vételi ajánlatot,

a) a végrehajtó felhívja, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából a végrehajtó irodájában a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti;

b) a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg adhat részére halasztást - a 149. § (2) bekezdése szerinti feltételekkel - a vételár megfizetésére.”

24. § A Vht. 153. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elektronikus árverési rendszer az árverést - ha pedig arra nem került sor, a licitnapló végrehajtó általi lezárását - követő 30. napon automatikusan törli az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából az árverési hirdetményt és a hozzá tartozó licitnaplót.”

25. § A Vht. 154/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Ha a kiköltözésre az (1) és (5) bekezdésben foglalt időpontig nem került sor, a végrehajtó az árverési vevőnek a kiköltözési határidő lejártát követő 15. napig előterjesztett kérelmére - szükség esetén rendőrség közreműködésével - haladéktalanul intézkedik az ingatlan kiürítése iránt a 182-182/A. § megfelelő alkalmazásával. Az ingatlan kiürítése során a végrehajtást kérő jogai és kötelezettségei az árverési vevőt illetik meg, illetve terhelik.”

26. § A Vht. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a 70%-át;

b) az elektronikus úton vételi ajánlatot tevő árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá;

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.”

27. § A Vht. 156. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.”

„(4) A vételi ajánlatok összegére, a kikiáltási árra és annak leszállítására az első árverésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

28. § A Vht. 157. §-a a következő új (4) és (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

„(4) Az ingatlan - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.

(5) Vételi ajánlat licitnaplóban történő közzétételét követően az árverésen kívüli eladásra akkor van lehetőség, ha a felajánlott vételár magasabb a közzétett vételi ajánlat összegénél, kivéve a (2) bekezdésben foglalt feltételek mellett történő eladást, melyre a közzétett vételi ajánlattal megegyező vagy annál alacsonyabb vételáron is lehetőség van.”

29. § (1) A Vht. 161. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az adós tulajdonostársai az árverés kitűzéséig együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el.”

(2) A Vht. 161. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben szabályozott esetben]

d) a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséből befolyt összegből a végrehajtó levonja az értékesítésnek a tulajdoni hányadra eső, külön jogszabályban meghatározott költségét.”

30. § A Vht. a 204/A. §-t követően a következő új XI. fejezettel és 204/B-H. §-sal egészül ki, egyúttal a jelenlegi XI-X. fejezet számozása XII-XXI. fejezetre változik:

„XI. Fejezet

ZÁLOGTÁRGY EGYSZERŰSÍTETT VÉGREHAJTÁSI ÉRTÉKESÍTÉSE

A végrehajtás elrendelése

204/B. § A bíróság a zálogjogosult kérelmére a zálogszerződésről szóló közokiratot akként látja el végrehajtási záradékkal [22. § c) pont], hogy a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésével rendeli el a zálogjoggal biztosított pénzkövetelés végrehajtását, ha

a) a zálogjogosult a zálogkötelezettel a Ptk. 257. §-ának (4) bekezdése szerint megállapodott a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében;

b) a zálogjogosult a zálogkötelezettel a Ptk. 257. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti értékesítésben állapodott meg, és a zálogtárgynak a zálogjogosult vagy megbízottja általi értékesítésére meghatározott határidő még nem telt le.

A pénzkövetelés végrehajtása szabályainak megfelelő alkalmazása

204/C. § (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló végrehajtás foganatosítására a pénzkövetelés végrehajtásának szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A végrehajtás foganatosítása a végrehajtható okiratban megjelölt zálogtárgyra történik; az adós egyéb vagyontárgyainak, jövedelmének felkutatására és végrehajtás alá vonására nem kerül sor.

(3) A végrehajtás - függetlenül a végrehajtás során befolyt összegtől - a zálogtárgy vételárából a zálogjogosult végrehajtást kérőt megillető összeg kifizetésével, a zálogtárgy zálogjogosult általi átvételével, illetve az értékesített, átvett ingatlan kiürítésével, az adós teljesítése esetén pedig a zálogjoggal biztosított követelés és a végrehajtási költségek megfizetésével befejeződik.

(4) Ha az adós ellen más követelés behajtására is végrehajtást rendeltek el, a végrehajtó a zálogjoggal biztosított követelés végrehajtását az általános szabályok szerint folytatja, de a zálogjogosult - a 7. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazása nélkül - továbbra is csak a zálogtárgy vételárából történő kielégítésre, illetve a zálogtárgy átvételére jogosult.

A zálogtárgy árverésének előkészítése

204/D. § (1) A végrehajtó a végrehajtási költség megelőlegezését követő 8 munkanapon belül kézbesíti a végrehajtható okiratot az adósnak, melynek során tájékoztatja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségéről és az elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(2) A zálogtárgy lefoglalására és becsértékének megállapítására nem kerül sor. Ha az adós a végrehajtható okirat helyszíni kézbesítésével egyidejűleg, postai kézbesítés esetén pedig a kézhezvételtől számított 15 napon belül a tartozását nem fizette meg, a végrehajtó - kivéve, ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog - kitűzi a zálogtárgy árverését.

(3) Az adós a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül - kivéve, ha a tartozást megfizeti - köteles nyilatkozni a végrehajtónak a zálogtárgy ingóság tárolási helyéről és arról, hogy vállalja-e az ingóság megőrzését.

(4) Ha az adós az ingóságok megőrzését nem vállalja, a végrehajtó - a szállítási és tárolási költségek megelőlegezését követően - intézkedik a zálogtárgy elszállítása iránt; ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az adós nyilatkozatot nem tett, de a végrehajtó tudomására jut az ingóságok fellelési helye. Az elszállításról az ingóságok tételes felsorolását is tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Ha az adós a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét elmulasztja, vele szemben rendbírság kiszabásának van helye a 45/A. § (2) bekezdése szerinti külön felhívás kiadása nélkül.

(6) Ha a zálogtárgyat más követelés biztosítására is terheli zálogjog, a végrehajtó a 114. § megfelelő alkalmazásával értesíti a zálogjogosultat a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségéről. A bíróság a zálogjogosult végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódásának engedélyezése során a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltát nem a zálogtárgy lefoglalása, hanem egyszerűsített végrehajtási értékesítésének elrendelése alapján állapítja meg.

(7) A végrehajtó az ingó- és ingatlan-árverési hirdetményben a zálogtárgy becsértéke helyett a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodásában rögzített, illetve a zálogjogosult és a zálogkötelezett megállapodása szerinti számítási móddal megállapított legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel azzal a tájékoztatással, hogy annál alacsonyabb összegben nem lehet árverezni a zálogtárgyra.

(8) Ingatlan árverése során az árverési előleg a zálogtárgy legalacsonyabb vételárának 10%-a, a licitküszöb pedig a legalacsonyabb vételárnak a 143. § j) pontjában meghatározott százaléka.

204/E. § (1) Ha a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítését más követelés behajtására is elrendelte a bíróság, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegéről tájékoztatja a végrehajtóhoz utóbb érkezett végrehajtható okirat szerinti zálogjogosult végrehajtást kérőt. Ha a zálogjogosult a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem értesíti a végrehajtót írásban egyet nem értéséről vagy a (2) bekezdés szerinti megállapodásáról, a végrehajtó a legalacsonyabb vételár összegét tünteti fel az árverési hirdetményben.

(2) A zálogjogosultak - az eredeti megállapodásaikban rögzített legkisebb vételárak közötti összegben - megállapodhatnak a legkisebb vételár összegéről; ha 15 napon belül ezt írásban közlik a végrehajtóval, a végrehajtó ezt az összeget tünteti fel az árverési hirdetményben legkisebb vételárként.

(3) Egyetértés és megállapodás hiányában a végrehajtó az általános szabályok szerint megállapítja a zálogtárgy becsértékét és kitűzi az árverést.

(4) A végrehajtó a megállapított legalacsonyabb vételárról, illetve a (3) bekezdés szerint megállapított becsértékről tájékoztatja a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosultat.

A zálogtárgy árverése

204/F. § (1) Több zálogtárgy értékesítése esetén az értékesítésük sorrendjére a zálogszerződésben foglalt megállapodás irányadó, ennek hiányában azt a végrehajtást kérő határozhatja meg.

(2) Az ingatlanra megtett, a legalacsonyabb vételár összegét el nem érő vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer nem teszi közzé a licitnaplóban.

(3) Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel a legkisebb vételárat és a kikiáltási árat közli. A kikiáltási ár ingó árverése esetén a legalacsonyabb vételár összege, ingatlan árverése esetén pedig a licitnaplóban utolsóként közzétett vételi ajánlat, s csak ennek hiányában a legalacsonyabb vételár összege.

(4) Az árverésen a kikiáltási ár nem szállítható le.

(5) Az árverés sikertelen, ha nem tettek legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegű vételi ajánlatot.

(6) A zálogtárgyat a második sikertelen árverést követően legalább a legalacsonyabb vételárnak megfelelő összegben veheti át a végrehajtást kérő.

(7) A zálogtárgy becsértékének megállapítása [204/E. § (3) bekezdés] esetén az árverést az általános szabályok szerint kell megtartani.

204/G. § (1) Lakóingatlan egyszerűsített végrehajtási értékesítése esetén a kiköltözési kötelezettség teljesítésére a 154/A. § (1)-(3) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy a kiköltözési határidő az árveréstől (jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásától, vételár megfizetésétől) számított 90 nap.

(2) A kiköltözési kötelezettség teljesítésére halasztás nem adható.

Végrehajtási kifogás előterjesztése

204/H. § (1) A zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítése során végrehajtási kifogás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a következő végrehajtási cselekményekkel kapcsolatban terjeszthető elő:

a) a zálogtárgy becsértékének a 204/E. § (3) bekezdése szerinti megállapítása,

b) az ingatlan legkisebb vételárának vagy becsértékének 204/E. § (4) bekezdése szerinti közlése, amely ellen előterjesztett kifogást a bíróság a 140. § (7) bekezdése szerint bírálja el,

c) a zálogtárgy árverése,

d) az értékesített ingatlan kiürítése,

e) a végrehajtói költség megállapítása és a vételár felosztása,

f) késedelmes végrehajtói intézkedés.

(2) Az árverési jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül előterjesztett végrehajtási kifogásban az árverést megelőző jogszabálysértő végrehajtói intézkedések megsemmisítése is kérhető; ilyen intézkedés megsemmisítése esetén a bíróság az árverést is megsemmisítheti.”

31. § A Vht. 211. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bíróság akkor is visszavonja a végrehajtási lapot vagy törli a végrehajtási záradékot, ha az adós kérelmére megállapítja, hogy a 805/2004/EK rendelet 21. cikke, az 1896/2006/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése vagy a 861/2007/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján a végrehajtás visszautasításának, illetve elutasításának feltételei fennállnak.”

32. § (1) A Vht. 217. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A végrehajtási kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt végrehajtói intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.”

(2) A Vht. 217. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bíróság - ha azok nem állnak rendelkezésre - a végrehajtási kifogás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kifogás elbírálásához szükséges iratok beszerzése iránt, a végrehajtó pedig a bíróság megkeresésének 8 munkanapon belül köteles eleget tenni.”

33. § A Vht. 250. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kamara ellátja a következő feladatokat is:)

f) működteti az elektronikus árverési rendszert.”

34. § A Vht. a következő 253/F. §-sal egészül ki:

„253/F. § (1) A kamara a felhasználók számára az interneten közzéteszi az elektronikus árverési rendszer működésének és árverezőként történő igénybevételének a miniszter rendeletében meghatározott technikai feltételeit (felhasználási szabályzat). A felhasználási szabályzatot a miniszter hagyja jóvá.

(2) A kamara köteles gondoskodni az elektronikus árverési rendszerben kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg sérülésük vagy megsemmisülésük elleni védelméről.

(3) A kamara naplót készít

a) az elektronikus árverési rendszer üzemben tartási idejéről,

b) az elektronikus árverési rendszer nyilvántartásaiba történő bejegyzésekről és törlésekről a bejegyzett, törölt adatoknak, a bejegyzés, törlés időpontjának, valamint a bejegyző, törlő végrehajtó nevének és azonosító számának a feltüntetésével,

c) az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatára jogosult felhasználók által a licitnaplóba továbbított vételi ajánlatokról a vételi ajánlat összegének, az árverező egyedi azonosítójának és a vételi ajánlat beérkezése időpontjának a feltüntetésével,

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, valamint az adatszolgáltatás időpontjának a feltüntetésével.

(4) A naplót és az adatainak megismeréséhez szükséges technikai eszközöket 10 évig kell megőrizni.

(5) A napló

a) elektronikus árverési hirdetményekre vonatkozó adatairól a végrehajtási eljárásban szereplő felek és érdekeltek,

b) árverezők elektronikus nyilvántartására vonatkozó adatairól - saját adataik tekintetében - a nyilvántartásban szereplő személyek,

c) licitnaplóra vonatkozó adatairól a végrehajtási eljárásban szereplő felek és érdekeltek, valamint az árverezők kérhetnek adatszolgáltatást.

(6) A napló teljes adattartalma a végrehajtónak, a bíróságnak, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a büntetőügyben eljáró hatóságnak továbbítható.

(7) A naplóból adatszolgáltatás írásbeli kérelemre vagy megkeresésre teljesíthető.”

35. § A Vht. 254. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A felvilágosításra jogosult kérelmére a végrehajtó által a végrehajtási ügy iratáról kiadott másolatért a külön jogszabályban meghatározott összegű költségtérítést kell fizetni a végrehajtó részére, mely nem végrehajtási költség.”

36. § A Vht. 264. §-át megelőző „A bírósági titkár végrehajtási jogköre” alcím helyébe az „A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző végrehajtási jogköre” alcím lép, és a Vht. 264. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A bírósági ügyintéző elláthatja a végrehajtási ügyintéző feladatkörét, illetőleg e feladatkörbe tartozó bármely eljárási cselekményt elvégezhet, ha megfelel a 233. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, a végrehajtási ügyintézői vizsgát letette, és nem áll fenn vele szemben a 233. § (2) bekezdése szerinti kizáró ok. A bírósági ügyintéző e bekezdés szerint történő kinevezése során a bűnügyi nyilvántartásnak a rá vonatkozó teljes körű adatait a kinevező vizsgálja meg és mérlegeli a kinevezést megelőzően.”

37. § A Vht. 307. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

g) a végrehajtói ügyvitelre, pénzkezelésre és statisztikára, továbbá a végrehajtási ügyek irattározására, valamint a kamara iratainak iratkezelésére vonatkozó szabályokat,”

n) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az árverezők elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzés díját, a közös tulajdonban lévő ingatlan árverése esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadának értékesítéséért felszámítható díjat, az önálló bírósági végrehajtó által a felvilágosításra jogosult részére kiadott másolatért felszámítható költségtérítést, valamint ezek megfizetésének módját,

o) az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokat.”

38. § A Vht. 317. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„317. § (1) E törvény

a) 10. §-ának d) pontja a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározat,

b) 184/A. §-a és 187. §-a (1) bekezdésének b) pontja a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) 13. §-ának (3) bekezdése, 16. §-ának j) pontja, 31/C. §-a, 37/B. §-a, 48. §-ának (8) bekezdése, 50. §-ának (5) bekezdése és 211. §-ának (3) bekezdése a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 16. §-ának f) pontja a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet, a közösségi formatervezési mintákról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet,

c) 16. §-ának g) pontja, 23/B. §-ának (2) bekezdése, 31/C. §-a, 48. §-ának (8) bekezdése, 50. §-ának (5) bekezdése és 211. §-ának (3) bekezdése a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) 16. §-ának h) pontja, 31/C. §-a és 210/B. §-a a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet,

e) 16. §-ának i) pontja, 31/C. §-a, 48. §-ának (8) bekezdése, 50. §-ának (5) bekezdése és 211. §-ának (3) bekezdése az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) 23/B. §-ának (1) bekezdése, 31/C. §-a, 37/B. §-a, 186. §-ának (3) bekezdése, 187. §-ának (3) bekezdése és 210/A. §-a a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

39. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 257. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felek az (1) bekezdésben foglalt feltételekkel megállapodhatnak a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésében is.”

40. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 146. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ez esetben a bírósági végrehajtó az e törvényben foglalt rendelkezések alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy illetékességére a Vht. 232. §-ának (3)-(5) bekezdése az irányadó, és alkalmazza a Vht.-nak az elektronikus ingóárverésre és ingatlanárverésre vonatkozó rendelkezéseit is.”

(2) Az Art. 156. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ingóság árverése során az adóhatóság a Vht. 122. §-ának (4) bekezdését, 132/B-G. §-át és 133. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazza.

(6) Az ingatlan árverése során az adóhatóság a Vht. rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza:

a) nem alkalmazható a Vht. 143. §-ának j) és l) pontja, 145/A-C. §-a, 146. §-ának (4) bekezdése, 147. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 147. §-a (2) bekezdésének második mondata, 147. §-a (5) bekezdésének harmadik mondata, 149. §-a (1) bekezdésének második mondata, 152. §-ának (4) bekezdése, 153. §-ának (4) bekezdése, 155. §-ának b) pontja és 157. §-ának (5) bekezdése;

b) a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt az adóhatóságnak bemutatta vagy másolatát átadta) és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget.”

(3) Az Art. 156. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az adóhatóság az árverési vevő, illetőleg elektronikus árverés esetén az elektronikus árverező adóazonosító jelét az adótitokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli.”

(4) Az Art. 156/A. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Kiskorú és kiskorú nevében képviselője az árverésen nem vehet részt.”

(5) Az Art. 156/A. §-ának (11) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A jogerősen megállapított fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.”

(6) Az Art. a következő 156/B-G. §-sal egészül ki:

„156/B. § (1) Az ingatlant az adóhatóság az e §-ban és a 156/C-G. §-ban foglaltak szerint az árverési vétel hatályával nyilvános pályázaton is értékesítheti.

(2) A pályázaton az árverésből kizárt személyek nem vehetnek részt.

(3) A nyilvános pályázatot az adóhatóság pályázati hirdetménnyel tűzi ki, mely tartalmazza

a) az adóhatóság megnevezését, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, a letéti számlájának számát,

b) az adóvégrehajtási ügy számát,

c) a felek nevét, a behajtandó követelést,

d) a nyilvános pályázat útján értékesítendő ingatlan megjelölését (helyrajzi szám, tulajdonos, tulajdoni hányad, a fekvés helye, az ingatlanon a nyilvános pályázati értékesítést követően fennmaradó terhek, tartozékok, jellemző sajátosságok, beköltözhető állapot, a kiköltözésre adott halasztás), valamint megtekintésének helyét és idejét,

e) az ingatlan becsértékét és az előleg összegét,

f) az ajánlat benyújtásának módját, helyét, naptári nap szerint meghatározott határidejét,

g) az ajánlat érvényességéhez szükséges tartalmi elemek megjelölését,

h) az ajánlat felbontásának helyét és időpontját, továbbá azt a tájékoztatást, hogy a felbontási eljáráson a felek és az ajánlattevők személyesen vagy meghatalmazottjuk útján részt vehetnek,

i) a nyilvános pályázat elbírálásának módját és a pályázaton résztvevőkre vonatkozó rendelkezéseket.

(4) A pályázati hirdetményt kézbesíteni kell

a) a feleknek,

b) azoknak, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van,

c) az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek,

d) az ingatlanügyi hatóságnak.

(5) A pályázati hirdetményt - a megérkezését követő első munkanaptól kezdődően - 15 napig ki kell függeszteni az adóhatóságnak, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnak, valamint az ingatlanügyi hatóságnak a hirdetőtáblájára, és az adós kérelmére egyéb megfelelő módon is közhírré kell tenni.

156/C. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell

a) a vevő nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét (székhelyét, cégjegyzékszámát),

b) a felajánlott vételár összegét,

c) az ingatlan becsértéke 10%-ának megfelelő előleg letéti számlára történő befizetéséről szóló igazolást,

d) ha a vevő ingatlanszerzése engedélyhez kötött, ennek az - engedély másolatának csatolásával történő - igazolását,

e) az arról szóló nyilatkozatot, hogy a vevő nem minősül a 156/B. § (2) bekezdése értelmében a nyilvános pályázaton való részvételből kizárt személynek.

(2) Az ajánlatot közokiratba, illetve ügyvéd által vagy az ajánlatot tevő szervezet jogtanácsosa által ellenjegyzett okiratba kell foglalni.

(3) Az ajánlat benyújtásának határidejét az adóhatóság úgy állapítja meg, hogy a határidő lejártának a napja a hirdetménynek az adóhatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztésétől számított 30. napnál későbbi időpontra essen.

(4) Az ajánlatot zárt borítékban, „pályázati ajánlat” megjelöléssel kell átadni az adóhatóság hivatalos helyiségében az adóhatóság alkalmazottjának a határidő lejártáig. Az ajánlat átvételéről az átvevő elismervényt ad az átadónak.

(5) Az ajánlattevő az ajánlatot a benyújtási határidő lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételére a (4) bekezdés megfelelően irányadó. Az ajánlat benyújtására előírt határidő lejárta után az ajánlatot nem lehet módosítani vagy visszavonni.

156/D. § (1) Az adóhatóság a hivatali helyiségében, a hirdetményben megjelölt időpontban az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat felbontja, és ismerteti az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét), valamint a vételárra tett ajánlatokat. A felbontásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A felbontási eljáráson az adóhatóság alkalmazottjain kívül a felek, azok, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők vehetnek részt személyesen vagy képviselő útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya.

(3) Az ajánlatok ismertetése után az adóhatóság megvizsgálja az ajánlatokat, és megállapítja, hogy azok érvényesek-e, és az eljárás eredményes-e.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

a) a pályázati hirdetményben meghatározott határidő lejárta után nyújtották be,

b) nem tartalmazza a 156/C. § (1) bekezdésében írt valamely adatot vagy nyilatkozatot,

c) az előleg befizetése nem történt meg,

d) a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75%-át,

e) az ajánlatban foglalt valamely nyilatkozat tartalma nem felel meg a valóságnak,

f) nem közokiratba, illetve ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalták.

(5) Az érvénytelen pályázatot benyújtó az eljárás további szakaszában nem vehet részt.

(6) A magánszemély pályázó 100 ezer forintig, egyéb pályázó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az ajánlatában valótlan adatot közölt.

(7) Eredménytelen a nyilvános pályázat, ha nem érkezett ajánlat, vagy ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.

156/E. § (1) Ha az ajánlatok érvényességének megállapításához további intézkedés szükséges, az adóhatóság annak megtételéig - legfeljebb 15 napra - az eredményhirdetést elhalasztja, egyébként azonnal jegyzőkönyvbe foglalja a nyilvános pályázat eredményét. Az elhalasztott eredményhirdetésre új időpontot állapít meg, és erről a jelenlévőket szóban, a további érintetteket pedig haladéktalanul írásban értesíti.

(2) Az adóhatóság megállapítja a legmagasabb ajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít.

(3) Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, az adóhatóság az eredményhirdetésen megjelent érintett ajánlattevőket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd az adóhatóság megállapítja a legmagasabb árajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít.

(4) Ha az eredményhirdetésen az azonos ajánlatot tevők nem jelentek meg, vagy a jelen levő, azonos ajánlatot tevők nem tettek újabb, magasabb összegű ajánlatot, illetve újabb ajánlataik ugyanolyan összegű vételárra vonatkoznak, a nyilvános pályázatot eredménytelennek kell nyilvánítani.

(5) A nyilvános pályázat nyertese a pályázati eredményről készült jegyzőkönyv kézhezvételétől - ha pedig a pályázatot végrehajtási kifogással támadták meg, az ezt elbíráló végzés jogerőre emelkedésétől - számított 30 napon belül köteles a vételár előleggel csökkentett összegét az adóhatóság letéti számlájára befizetni. Ha ezt elmulasztja, a további pályázaton nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli. A vételár befizetésének elmulasztása esetén az adóhatóság a nyilvános pályázat eredménytelenségét állapítja meg.

(6) Ha a nyilvános pályázat nyertese a vételárat befizette, és a nyilvános pályázat eredményességének megállapításától számított 30 nap eltelt, az adóhatóság az eredményt rögzítő jegyzőkönyv kivonatának megküldésével megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából, és erről a nyilvános pályázat nyertesét értesíti. A kivonat tartalmára megfelelően irányadók az árverési jegyzőkönyv tartalmát megállapító szabályok.

(7) Az előleg beszámítására és visszafizetésére a Vht. 148. §-a, a nyilvános pályázat útján értékesített ingatlan kiürítésére és átadására pedig a Vht. 154. §-a és 154/A. §-a megfelelően irányadó.

156/F. § (1) A nyilvános pályázat eredménytelensége esetén a nyilvános pályázat ismételten kiírható, vagy az ingatlant árverésen, illetve árverésen kívül, de az árverési vétel hatályával is lehet értékesíteni. Az árverésre a második árverés szabályai irányadók azzal, hogy azon a korábban érvényes ajánlatot tevők is részt vehetnek. Ha az ingatlant alacsonyabb áron veszik meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, az adóhatóság a fizetést elmulasztó pályázót határozattal kötelezi a vételár-különbözet megfizetésére. A fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.

(2) Ha a második pályázat is eredménytelen, az ingatlan végrehajtást kérő általi átvételének van helye (Vht. 158-160. §).

156/G. § (1) Az adóhatóság az ingóságot akkor értékesíti nyilvános pályázaton, ha az nagy értékű, és az az adóhatóság, az önálló bírósági végrehajtó vagy az általuk kijelölt zárgondnok őrizetében található; a nyilvános pályázatra a 156/B-F. §-ok rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázati hirdetménynek tételesen tartalmaznia kell a pályázatra kiírt ingóság megnevezését, becsértékét, valamint - amennyiben az értékesíteni kívánt ingóságok technológiai vagy termelési, szolgáltatási egészet alkotnak - a pályázati hirdetményben fel kell tüntetni annak tartozékait, jellemző sajátosságait.

(3) Az ajánlatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és a pályázati ajánlat megtételével egyidejűleg az ingóság becsértékének 10%-át előlegként be kell fizetni az adóhatóság letéti számlájára, illetőleg az ajánlatok felbontása előtt készpénzben át kell adni az adóhatóság alkalmazottja részére.

(4) Az ajánlat érvénytelen, ha a felajánlott vételár nem érte el a becsérték 50%-át.

(5) A befizetett pályázati előleg után az adóhatóság kamatot nem fizet, azt a pályázati eredményhirdetést követően a nem nyertes pályázó részére haladéktalanul vissza kell utalni az átutalás költségével csökkentett összegben, a készpénzben megfizetett előleget pedig ki kell fizetni a pályázónak.

(6) Ha az ajánlattevő vagy képviselője a felbontási eljáráson nem jelenik meg, ajánlata érvénytelen.

(7) A pályázat nyertese a vételár összegét az eredményhirdetést követően készpénzben azonnal köteles megfizetni; ha ezt elmulasztja, a pályázatot a következő legmagasabb ajánlatot tevő személy nyeri meg, a fizetést elmulasztó pályázó pedig a végrehajtási eljárás további szakaszában nem vehet részt, és elveszti az előleget, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

(8) Ha a ki nem fizetett ingóságot a tovább folytatott eljárás során alacsonyabb áron vették meg, mint amennyit a fizetést elmulasztó pályázó ajánlott, a fizetést elmulasztó pályázó a két ár közötti különbözetet azonnal köteles megtéríteni, illetőleg az adóhatóság e személyt a vételár-különbözet megfizetésére határozattal kötelezi; a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat.

(9) A vételár megfizetését követően a pályázat nyertesének az eladott ingóságot az adóhatóság adja át; a pályázat nyertese az ingóságon a vételár megfizetésével és birtokba adással szerez tulajdonjogot. A nyilvános pályázat megsemmisítése a jóhiszemű vevő tulajdonszerzését nem érinti.

(10) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Vht. ingóárverésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

41. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) A pénzügyi intézménynél kezelt összegre, a munkabérre, továbbá - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az ingóságra vagy az ingatlanra vezetett végrehajtás során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) szabályait, a takarékbetétre vezetett végrehajtás során az arra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ahol a Vht. végrehajtható okiratot említ, azon a 125. §-ban foglalt döntéseket, ahol pedig végrehajtót említ, azon a végrehajtást foganatosító szervet, illetve a nevében eljáró ügyintézőt, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni.

(2) Az ingóság árverése során a végrehajtást foganatosító szerv a Vht. 122. §-ának (4) bekezdését, 132/B-G. §-át és 133. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazza.

(3) Az ingatlan értékesítése során a végrehajtást foganatosító szerv - kivéve az önálló bírósági végrehajtót - a Vht. rendelkezéseit a következő eltérésekkel alkalmazza:

a) nem alkalmazható a Vht. 143. §-ának j) és l) pontja, 145/A-E. §-a, 146. §-ának (4) bekezdése, 147. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 147. §-a (2) bekezdésének második mondata, 147. §-a (5) bekezdésének harmadik mondata, 149. §-a (1) bekezdésének második mondata, 152. §-ának (4) bekezdése, 153. §-ának (4) bekezdése, 155. §-ának b) pontja és 157. §-ának (5) bekezdése;

b) a második árverést akkor nem kell megtartani, ha az árverési vevő a második árverés megkezdése előtt befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtást foganatosító szervnek bemutatta vagy másolatát átadta) és megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget.

(4) Az ingó- és ingatlan-végrehajtást a 131. § (2) bekezdése alapján foganatosító önálló bírósági végrehajtó az értékesítést a Vht. rendelkezései szerint végzi.”

42. § Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §-ának (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére és megfizetésére”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

43. § (1) A törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény 40. §-ának (3)-(5) bekezdése és 45. §-ának (2) bekezdése a törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) A törvény 3. §-a, 5. §-a, 8. §-a, 9. §-a, 31. §-a és 38. §-a 2008. december 12-én lép hatályba.

(4) A törvény 12-20. §-a, 21. §-ának (1) bekezdése, 23-30. §-a, 33. §-a, 34. §-a, 39. §-a, 40. §-ának (1), (2) és (6) bekezdése, 41. §-a, valamint 45. §-ának (1) bekezdése és 46. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba.

44. § (1) A törvényt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A törvény 12-20. §-át, 21. §-ának (1) bekezdését, 23-29. §-át, valamint 46. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését azokban a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az ingó vagy ingatlan lefoglalására a törvény hatálybalépését követően kerül sor.

(3) Ha a törvény hatálybalépésének időpontjában az árverési vevő már befizette a teljes árverési vételárat és az árveréssel kapcsolatos jogorvoslatot elbíráló határozat még nem emelkedett jogerőre,

a) a végrehajtó a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül tájékoztatja az árverési vevőt arról, hogy kérheti az árverési vételár előlegen felüli részének visszafizetését;

b) az árverési vevő írásban előterjesztett kérelmére - ha fennállnak a visszafizetés feltételei - a végrehajtó 15 napon belül visszafizeti az előlegen felüli vételárrészt az árverési vevőnek.

45. § (1) Hatályát veszti a Vht.

a) 34. §-ának (1) bekezdésében a „, nyilvános pályázat” szövegrész,

b) 50. §-ának (4) bekezdésében a „vagy nyilvános pályázaton” szövegrész,

c) 138/A. §-a és 138/B. §-a, valamint e §-okat megelőző alcímek,

d) 145. §-ának (5) bekezdése,

e) 156/A-G. §-a,

f) 216. §-ában az „- az elrendelő szerv jellegétől függően -” szövegrész,

g) 219. §-ában a „vagy a nyilvános pályázat” szövegrész,

h) 232. §-a (5) bekezdésének második mondata,

i) 240/D. §-ának (1) bekezdésében a „pályázatot nem rendezhet,” szövegrész,

j) 250. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az „és az ingatlanok értékesítésére vonatkozó nyilvános pályázattal” szövegrész,

k) 255/A. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata,

l) 256/A. §-ának (2) bekezdésében a „pályázatot nem rendezhet,” szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Art. 156/A. §-a (12) bekezdésének első mondata.

46. § (1) A Vht. 147. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező megvette. Az árverési vétel tényét és az árverési vételár összegét a végrehajtó rögzíti az elektronikus árverési rendszerben, amelyet az automatikusan közzétesz az árverési hirdetményen.”

(2) A Vht. 149. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Elektronikus úton tett vételi ajánlat esetében a vételár megfizetésének határideje -jogorvoslat előterjesztését kivéve - az árverési jegyzőkönyv aláírását követő napon kezdődik.”

(3) A Vht.

a) 32. §-ában a „10. § d) pontjában” szövegrész helyébe a „10. § d) és e) pontjában” szövegrész,

b) a Vht. 210/A. §-ában a „bírósági határozat” szövegrész helyébe a „bírósági határozat és közokirat” szöveg,

c) 162. §-a (3) bekezdésének a) pontjában az „árverés időpontjáig” szövegrész helyébe az „árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig” szövegrész,

d) 162. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „[143. § g) pont]” szövegrész helyébe a „[143. § l) pont]” szövegrész,

e) 215. §-ában a „[10. § d) pont]” szövegrész helyébe a „[10. § d) és e) pont]” szövegrész

lép.

(4) Az Art. 158. §-ában a „Vht. 138/A. §-ában” szövegrész helyébe a „Vht. 140. §-ának (6) bekezdésében” szöveg lép.

47. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a bírósági határozatok végrehajtásáról (3. § és 4. §),

b) a Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (4. §),

c) az Európái Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (4. §),

d) az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (2. §, 4. §, 6. §, 7. § és 23. §),

e) az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (1. §, 2. §, 4. §, 5-7. § és 23. §).

48. § E törvény 1-42. §-a és 45-47. §-a 2009. január 2-án hatályát veszti. E § 2009. január 3-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére