Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.25.)

2008. évi XL. törvény

a földgázellátásról * 

Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és a mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében, az európai közösségi jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § E törvény célja

a) a földgázigények és a számításba vehető földgázforrások összhangjának megteremtése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátásának biztosítása,

b) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakításán keresztül,

c) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az ésszerű energiatakarékosság és a legkisebb költség elvének érvényesítése,

d) az együttműködő földgázrendszerhez objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő hozzáférés biztosítása,

e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,

f) a földgáz versenypiacra új szereplőként belépők - beleértve a hazai termelésű földgázforrásokat is - hatékony piaci megjelenésének elősegítése,

g) a vezetékes gázellátásra vonatkozó európai közösségi jog átültetése és végrehajtása a magyar földgázpiacnak az Európai Közösség egységesülő földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,

h) új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és tárolókapacitások létesítésének, fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása,

i) a földgázrendszer kapacitásainak kiegyensúlyozott és átlátható működtetési, felosztási, szolgáltatási, valamint fenntarthatósági szabályainak meghatározása.

A törvény alkalmazási köre

2. § (1) E törvény alkalmazási köre kiterjed

a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására,

b) az együttműködő földgázrendszer rendszerirányítására,

c) a telephelyi szolgáltatásra,

d) a célvezeték létesítésére, üzemeltetésére,

e) az infrastruktúrafejlesztésre,

f) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére,

g) a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra,

h) a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére,

i) az engedélyköteles tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött földgázipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az integrált földgázipari vállalkozásokra, a felhasználókra, ahol e törvény rendelkezést tartalmaz a földgáz termelőire, továbbá az e törvény hatálya alá eső személyek közötti jogviszonyokra.

(2) A földgáztermelőre és a földgázrendszer tulajdonosára vonatkozó rendelkezéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(3) Az együttműködő földgázrendszer részét nem képező elszigetelt rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott elosztói rendszerre az együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének folytatását biztosítják.

2. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál és nem része az együttműködő földgázrendszernek.

3. Csatlakozási szerződés: a földgázszállító vagy földgázelosztó és a leendő rendszerhasználók között létrejött szerződés, amely biztosítja a rendszerhasználók szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozási jogát, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.

4. Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

5. Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték kapacitását értékesíti.

6. Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték: a Magyar Köztársaság és rajta kívül egy vagy több ország területét érintő - a hazai együttműködő földgázrendszernek részét nem képező - földgázszállító-vezeték, amelynek egy vagy több országot érintő szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni.

7. Egybefüggő telephely: a gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat.

8. Egyetemes szolgáltatás: a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése.

9. Egyetemes Szolgáltató: az az engedélyes, aki az egyetemes szolgáltatás végzésére engedélyt kapott.

10. Együttműködő földgázrendszer: az egymással összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, valamint a földgáztároló.

11. Ellátás biztonsági szint: meteorológiai viszonyok jogszabályban meghatározott előfordulási valószínűsége, amely feltételek mellett a felhasználók földgázellátása még biztosítható.

12. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.

13. Előre fizető mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a földgáz ellenértékének előzetes megfizetését követően biztosítja a földgáz vételezését.

14. Elszámolási mérés: a földgázforgalomnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított, a földgázszállító, a földgázelosztó vagy földgáztároló (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető) által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezésekkel történő meghatározása.

15. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik.

16. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.

17. Felhasználó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli társaság, aki (amely) földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.

18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

19. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka.

20. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.

21. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed.

22. Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.

23. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 28. pont szerinti gázfajtákat is.

24. Földgázelosztás: a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz.

25. Földgáz-kereskedelem: a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése.

26. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.

27. Földgáz-nagykereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt viszonteladónak, és nem közvetlenül a felhasználónak értékesíti.

28. Földgáz-kiskereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a felhasználónak adja el.

29. Földgázipari tevékenység: e törvényben szabályozott engedélyköteles tevékenység.

30. Földgázipari vállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe, amely létesítő okiratában meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles földgázipari tevékenységek közül legalább egyet folytat.

31. Földgáztárolás: a földgáz engedély alapján végzett tárolása.

32. Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.

33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], amely a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.

34. Földgázszállítás: a földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása.

35. Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a földgázelosztáshoz szükséges nyomáscsökkentés történik.

36. Gázév: a tárgyév július 1-jei gáznap kezdetétől a következő év június 30-ai gáznap végéig terjedő időszak.

37. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy butángázzal és ezek elegyeivel üzemeltetett készülék.

38. Gáznap: az adott nap reggel 06:00-tól a következő nap reggel 06:00-ig tartó időszak.

39. Határkeresztező gázvezeték: azon szállító- vagy elosztóvezeték, amely a Magyar Köztársaság államhatárát keresztezi, és földgáz mérőállomással rendelkezik.

40. Hidraulikai egyensúly: az együttműködő földgázrendszer azon állapota, amikor minden ponton biztosított az előírt nyomásérték.

41. Integrált földgázipari vállalkozás:

a) Vertikálisan integrált vállalkozás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, ahol az érintett vállalkozás (vállalkozáscsoport) a földgázszállítás, a rendszerirányítás, a földgázelosztás vagy a földgáztárolás közül legalább az egyik tevékenységet, továbbá a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem közül is legalább az egyik tevékenységet végzi.

b) Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amely a földgáztermelést, vagy az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari tevékenységet is folytat.

42. Kapacitás: adott szállító- és elosztóvezeték, valamint földgáztároló időegységre vonatkoztatott teljesítő képessége.

43. Kapacitáslekötési szerződés: az a földgázszállítási, földgázelosztási, földgáztárolási szerződés, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a szállító- és elosztóvezeték vagy a tároló kapacitását leköti.

44. Kereskedelmi egyensúly: az az egyensúlyi állapot, amikor adott gáznapon a rendszerhasználó által az együttműködő földgázrendszerbe betáplált és onnan vételezett földgáz mennyisége megegyezik.

45. Kiegyensúlyozó földgáz: adott gáznapon a rendszerhasználók által az együttműködő földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a földgázszállító által felhasznált földgázmennyiség.

46. Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly helyreálljon és fenntartható legyen.

47. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.

48. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás.

49. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználók kapacitáslekötési szerződéssel lekötnek.

50. Nominálás: a rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása.

51. Rendszerhasználó: aki a szállító- vagy az elosztóvezetékbe, valamint a földgáztárolóba kapacitáslekötési szerződés alapján földgázt betáplál, valamint abból földgázt vételez.

52. Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.

53. Szabad kapacitás: a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók rendelkezésre álló műszaki kapacitásának kapacitáslekötési szerződéssel le nem kötött, a rendszerhasználók részére rendelkezésre álló része.

54. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a termelés betáplálási pontjai, a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontjai - illetve az engedélyben foglaltak szerint a felhasználó telekhatára -, vagy a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja.

55. Szervezett földgázpiac: speciális árutőzsde, ahol a földgáz-kereskedelem szabványosított ügyletek formájában folyik.

56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.

57. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.

58. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.

59. Település: a Központi Statisztikai Hivatal által évente kiadott, „A Magyar Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár) kiadványban meghatározott központi belterületi egység az adott településnél nevesített egyéb belterület, és a nevesített külterület kivételével.

60. Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület.

61. Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása.

62. Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal, számokkal azonosított földrészlet.

63. Újranominálás: a gáznapra vonatkozó nominálásnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása.

64. Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat: az együttműködő földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.

65. Üzemzavar: minden olyan a földgáz termelését, tárolását, szállítását, elosztását korlátozó vagy megszüntető esemény, amelynek oka az együttműködő földgázrendszer normál üzemmenettől eltérő olyan működése, amelynek következménye veszélyeztetés vagy földgázellátási zavar, és amely egy vagy több felhasználó földgázellátásának szünetelését okozza.

66. Üzletszabályzat: az engedélyesek, felhasználóik és más szerződéses partnereik közötti jogviszonyt rendező szabályzat.

67. Vásárolt kapacitás: a földgáz átadás-átvételi ponton a felhasználó rendelkezésére álló kapacitás, amelyet fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó megvásárolt, vagy egyéb igazolt módon megszerzett.

68. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt.

69. Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgáz ellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő vagy az egyetemes szolgáltató biztosít azon felhasználók részére, akiket kereskedőjük vagy egyetemes szolgáltatójuk valamilyen okból nem képes ellátni.

70. Vezetékes PB-gáz szolgáltatás: a felhasználók részére propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló gázok csővezetéken keresztül történő elosztása és értékesítése.

II. Fejezet

FÖLDGÁZIPARI TEVÉKENYSÉGEK

Rendszerirányítás

4. § A Hivatal a földgázszállítók közül egy engedélyest kijelöl, és működési engedélyében feljogosít és kötelez a Magyar Köztársaság államhatárán belüli együttműködő földgázrendszer rendszerirányítói feladatainak ellátására. A rendszerirányító kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

5. § A rendszerirányítási tevékenység gyakorlásához a rendszerirányítónak olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely biztosítja a szervezett földgázpiaccal való együttműködést. Az adatforgalmi és informatikai rendszert az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint úgy kell kialakítani, hogy adatcserére alkalmas legyen a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel.

6. § A rendszerirányító együttműködő földgázrendszerre kiterjedő irányítási és koordinációs feladatai a következők:

a) az együttműködő földgázrendszer szükséges fejlesztéseinek összehangolása és a fejlesztési tervek Hivatalhoz történő beterjesztése,

b) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat elkészítése és az elkészített tervezet Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,

c) az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázszállító és a földgázelosztó javaslata alapján a korlátozási besorolás összeállítása és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,

d) földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő földgázrendszeren a szükséges korlátozás irányítása,

e) közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából meghatározott pályázat előkészítésében,

f) a nemzetközi földgázrendszerek és az együttműködő földgázrendszer működésével összefüggő feladatok összehangolása.

7. § (1) A rendszerirányító képviseli az együttműködő földgázrendszert a nemzetközi szervezetekben.

Ennek keretében:

a) jogosult részt venni a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,

b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, valamint a határkeresztező gázvezetéken jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a csatlakozó európai szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait,

c) tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket az európai gázhálózatok műszaki előírásainak változásairól, annak érdekében, hogy a szállítóvezeték, valamint a szállítóvezetékhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és rendszerirányítása az európai gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a rendszerirányító a regionális vagy európai rendszerszinten szervezett és koordinált határkeresztező gázvezetékeken megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, valamint a szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

Földgázszállítás

8. § (1) A földgázszállítási tevékenység gyakorlásához a földgázszállítónak rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgázszállító által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.

(2) A földgázszállítónak rendelkeznie kell továbbá mérő és adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, valamint a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal.

(3) A földgázszállító és a szállítóvezeték - (1) bekezdés szerinti tulajdonosától különböző - tulajdonosa az üzemeltetni kívánt vezetékszakaszok működtetésére, karbantartására vonatkozóan üzemeltetési szerződést köt. Az üzemeltetési szerződés tartalmi elemeit külön jogszabály tartalmazza.

9. § A földgázszállító a napi egyensúlyozási feladatait, a rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére bocsátott források, a szervezett földgázpiacról a rendszerhasználók részére allokáltan átvett gázmennyiségek, valamint a saját rendelkezésében lévő, külön jogszabályban meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával végzi. A földgázszállító köteles biztosítani a földgázkereskedők számára a gáznapon belüli kiegyensúlyozó kereskedelem lehetőségét.

10. § A földgázszállító kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenysége nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A földgázszállító által, a rendszerhasználók részére biztosított kiegyensúlyozó földgáz ára üzleti nyereséget nem tartalmazhat. A földgázszállító jogosult a kiegyensúlyozó gáz biztosításához közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket és a külön rendeletben meghatározott pótdíjat felszámolni, és köteles a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a kiegyensúlyozás bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.

11. § A földgázszállító olyan informatikai rendszert működtet, amely internet alapon, valós idejű adatokkal biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat.

12. § A földgázszállító egyensúlyozási tevékenységéhez kapcsolódóan a külön jogszabály alapján beszedett pótdíjak nem minősülnek az engedélyes saját bevételének, azokat a jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően köteles kezelni.

13. § A földgázszállító az általa - feladata ellátása érdekében - használt földgázt átlátható, megkülönböztetés-mentes és piaci alapú eljárások szerint szerzi be.

Földgázelosztás

14. § (1) A földgázelosztási tevékenység gyakorlásához az engedélyesnek rendelkeznie kell az általa üzemeltetett elosztóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgázelosztó által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.

(2) A földgázelosztónak rendelkeznie kell továbbá mérő és adatátviteli eszközökkel, a saját vagy a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységet végző személy szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó szervezettel, valamint a saját szervezetén belül karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, továbbá a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal.

(3) A földgázelosztó és az elosztóvezeték - (1) bekezdés szerinti tulajdonosától különböző - tulajdonosa az üzemeltetni kívánt vezetékszakaszok működtetésére, karbantartására vonatkozóan üzemeltetési szerződést köt. Az üzemeltetési szerződés tartalmi elemeit külön jogszabály tartalmazza.

15. § A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a telephelyi szolgáltatókkal, a rendszerirányítóval, és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni.

16. § (1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha:

a) a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,

b) a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,

c) a felhasználó a csatlakozási vagy kapacitáslekötési szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó vagy a földgázkereskedő írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha

ca) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja,

cb) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,

cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,

cd) a gázmérő nélküli fogyasztás - üzletszabályzatban meghatározott - feltételeit megszegte,

ce) a fogyasztáskorlátozási - illetve megszakítható felhasználó esetén a megszakítási - rendelkezéseknek nem tett eleget,

d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás szüneteltetését,

e) a felhasználó a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a kereskedőnek nem jelenti be,

f) ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes szerződéssel.

(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül biztosítani kell.

(3) A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a felhasználó megtagadja:

a) a gázmérő leolvasását, ellenőrzését,

b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolást,

c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.

(4) A jegyző a határozatát a Ket. 101. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.

17. § (1) A földgázelosztó a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyeket, valamint azok jellemző és előírt adatait. Ezen adatokat a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az őt ellátó földgázkereskedő kérésére köteles átadni.

(2) A felhasználó személyében történő változás esetén az elosztó köteles a gázmérő állapotáról jegyzőkönyvet készíteni, és ennek másolatát a felhasználót ellátó kereskedő részére megküldeni.

18. § Ha a felhasználó közvetlenül a szállító vezetékre csatlakozik, részére a földgázelosztói feladatokat a földgázszállító biztosítja.

19. § A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes előírásokat külön jogszabály és a földgázelosztási szabályzat határozza meg.

Telephelyi szolgáltatás

20. § (1) A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz az általuk 2005. augusztus 1-jét megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók kérelmére, vagy hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély megkérésére kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.

(2) A telephelyi szolgáltató a tevékenységét a telephelyi felhasználók részére végzi.

(3) A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében a telephelyi szolgáltató a telephelyi felhasználók részére köteles az általa üzemeltetett telephelyi vezetékhez való hozzáférést biztosítani, vezetékes szolgáltatást nyújtani, valamint a telephelyi felhasználó igénye esetén a vele kötött szerződés alapján földgázt értékesíteni.

(4) A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók jogosultak a szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a telephelyi vezeték üzemeltetője a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a földgázszállítóval vagy a földgázelosztóval együttműködni.

(5) A telephelyi szolgáltató köteles:

a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,

b) a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni,

c) a vezetékhez való hozzáférést és a vezetékes szolgáltatást az üzletszabályzatában közzétett méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosítani.

21. § (1) A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére, a csatlakozóvezetékekre és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezeték létesítése, üzembe helyezése és üzemeltetése során a külön jogszabályban meghatározott feladatokat köteles ellátni. A telephelyi vezeték üzemeltetésére és létesítésére vonatkozó külön jogszabályban meghatározott feladatokat műszaki-biztonsági hatóság látja el.

22. § A telephelyi szolgáltatónak a feladatai ellátásához rendelkeznie kell telephelyi vezeték hálózattal, adatforgalmi és informatikai rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, továbbá saját szervezetén belül, a telephelyi vezeték folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást, valamint az üzemzavar elhárítását irányító szervezettel. Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a telephelyi szolgáltató tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre.

23. § A telephelyi szolgáltató köteles azzal a rendszerüzemeltetővel együttműködni, akinek a rendszeréhez a telephelyi vezeték közvetlenül csatlakozik. Az együttműködés részletes feltételeit az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

24. § A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezetékről vételező felhasználási helyeket és azok jellemző adatait köteles nyilvántartani.

25. § A telephelyi szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Földgáztárolás

26. § (1) Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgáztároló által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.

(2) A földgáztárolónak rendelkeznie kell továbbá saját méréssel, vagy a csatlakozó rendszerüzemeltető által biztosított hiteles méréssel, adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, valamint műszaki irányító szolgálattal.

27. § A földgáztároló a rendszerhasználó által szerződéses biztosítékként felajánlott mobil földgázkészlet értékesítését az üzletszabályzatban meghatározott módon, a Hivatal által jóváhagyott eljárás szerint végezheti. A felajánlott mobil földgázkészlet értékesítése nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.

Kereskedelem

28. § (1) Földgáz-kereskedelmet, működési engedélye alapján földgázkereskedő végezhet.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait nem a Magyar Köztársaság területén lévő felhasználási hely ellátására használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles. A Magyar Köztársaság területén történő átszállítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

29. § (1) A felhasználók részére földgázt olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.

(2) A lakossági fogyasztókat ellátó, nem egyetemes szolgáltatónak minősülő földgázkereskedő az üzletszabályzatában meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítja a fogyasztói kapcsolattartás szervezetének és működésének, valamint a fogyasztói panaszok ügyintézésének rendjét.

(3) A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a lakossági fogyasztóval kötött csatlakozási szerződésben részes engedélyesnél:

a) a lakossági fogyasztó legalább 3 havi számlatartozást halmozott fel,

b) a földgázkereskedő által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,

c) a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább háromszor, postai vagy - a felhasználó hozzájárulása esetén - elektronikus úton írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és külön jogszabály alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.

(4) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:

a) munkaszüneti napon,

b) ünnepnapon,

c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,

d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.

(5) Amennyiben a földgázellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a földgázkereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.

(6) Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.

30. § A földgázkereskedő kereskedelmi egyensúlytartásra köteles, jogosult a kereskedelmi egyensúly Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon történő helyreállítására, vagy viseli mindazon költségeket, amelyek a tevékenysége következtében felmerült egyensúlyi eltérésekkel kapcsolatosak.

31. § Ha a földgázkereskedő lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés kereskedő általi egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.

Egyetemes szolgáltatás

32. § (1) Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat - igényük esetén - egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint a 140. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott felhasználók, az ott meghatározott ideig.

(2) Ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik, az egyetemes szolgáltatót az e törvényben és a külön jogszabályban a földgázkereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.

33. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, ha a kérelmező az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt feltételeket teljesíti. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy a földgázellátásba bekapcsolt valamennyi település, településrész, terület egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedély az ország egész területére vagy annak meghatározott területi egységére, határozatlan időre adható ki. Jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a legkisebb területi egységet külön jogszabály határozza meg. Egy területi egységre több egyetemes szolgáltatói engedély is kiadható.

34. § (1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az erre vonatkozó igénybejelentéstől számított 30 napon belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez.

(2) Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató köteles a szerződés megkötését követő hónap első napjától kezdődően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak folyamatosan földgázt értékesíteni, a felhasználó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

35. § Az egyetemes szolgáltató által kötött egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:

a) a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján biztosított földgázellátás,

b) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélszolgálat,

c) a védendő fogyasztóknak e törvény és külön jogszabály alapján nyújtott szolgáltatások.

36. § (1) Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és idejének, az anyja nevének, valamint a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével,

b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,

d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,

e) a szolgáltatás díját, valamint a választható fizetési és elszámolási módokat tartalmazó üzletszabályzat, továbbá - ha az üzletszabályzat azt nem tartalmazza - a díjak, fizetési és elszámolási módok közötti váltás lehetőségére, módjára, feltételeire, az igénybe vehető kedvezményekre és az igénybevétel feltételeire vonatkozó aktuális tájékoztatás elérhetősége,

f) a szerződés időtartama,

g) a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,

h) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,

i) a lakossági fogyasztó, illetve egyéb felhasználók panaszai benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, a fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei, továbbá

j) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő, illetőleg karbantartási szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató ilyet biztosít.

(2) Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal

a) a módosítás tartalmát legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi lapban, legalább 2 alkalommal közzétenni,

b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és honlapján közzétenni,

c) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.

(3) Az árváltozás bejelentésére a 107. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

37. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az egyetemes szolgáltatási szerződést a bejelentést követő második hónap első napjára írásban felmondhatja. A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a felhasználó az egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló lejárt számlatartozását rendezze. Az egyetemes szolgáltató köteles a felmondást a kézhezvételtől számított három munkanapon belül levélben visszaigazolni. Az egyetemes szolgáltatási szerződésben a felek az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát korlátozó vagy kizáró bármely egyéb szerződési kikötés semmis.

(2) Az egyetemes szolgáltatáson kívül ellátott, de egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kezdeményezheti az adott szolgáltatási területen működő egyetemes szolgáltatók bármelyikénél az egyetemes szolgáltatás keretén belüli földgázellátás biztosítását. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó egyetemes szolgáltatásra vonatkozó igényét köteles az egyetemes szolgáltatóhoz írásban bejelenteni. Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a bejelentést levélben visszaigazolni. Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentés elfogadását annak igazolásától teheti függővé, hogy a felhasználónak nincs az őt korábban ellátó földgázkereskedővel szemben fennálló lejárt számlatartozása. Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentéstől számított 30 napon belül köteles az egyetemes szolgáltatási szerződést megkötni, és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni.

38. § (1) Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül különösen, ha

a) a földgázellátást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,

b) az általa értékesített gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, a műszaki előírásban vagy a szabványban előírtaknak,

c) a földgázellátást nem az egyetemes szolgáltatási szerződésben meghatározott módon biztosítja,

d) a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala, az alkalmazott árak az engedélyben vagy az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,

e) nem értesíti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon a földgázszállító vagy földgázelosztó által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

f) a földgázellátásból kizárt egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő 2 munkanapon belül az ellátást nem folytatja,

g) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.

(2) Az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználók részére kötbért fizetni az (1) bekezdés szerinti szerződésszegés esetén.

(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének módját, megszűnésének és a szerződés nélküli vételezés eseteit, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és - ezzel összhangban - az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.

39. § Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az engedélyes legalább a következő 3 gázévre rendelkezzen a szolgáltatási területén lévő - általa ellátott - egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátási szintje figyelembevételével megállapított gázévenkénti gázfogyasztásnak megfelelő, külön rendeletben meghatározott mértékű kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással, valamint a várható téli napi csúcsfogyasztásuk külön rendeletben meghatározott időtartamon keresztül történő kielégítéséhez szükséges mértékű hazai földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlettel, vagy a Hivatal által jóváhagyott egyenértékű forrás készlettel.

40. § Az egyetemes szolgáltatást nyújtani szándékozó részére a földgázelosztó az engedélykérelem benyújtását megelőzően és kizárólag ebből a célból, a 39. §-ban előírtak teljesítéséhez köteles a gázforgalomról adatot, információt biztosítani.

Végső menedékes szolgáltatás

41. § (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be és földgázbeszerzése ellehetetlenül, vagy a Hivatal a működési engedélyét visszavonta és ezáltal az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázellátását a Hivatal által - külön jogszabály alapján - kijelölt végső menedékes földgázkereskedő biztosítja.

(2) A végső menedékes földgázkereskedőt a Hivatal az egyetemes szolgáltatók közül jelöli ki. Amennyiben az (1) bekezdés szerint érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására egyetemes szolgáltató nem jelölhető ki, a Hivatal a végső menedékes földgázkereskedőt a földgázkereskedők közül jelöli ki. A kijelölés a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesüléséig, de meghatározott időtartamra érvényes.

(3) A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal a korábbi földgázkereskedő engedélyét visszavonja.

42. § Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a földgázkereskedők földgázpiaci tevékenységét. A földgázkereskedők kötelesek az ehhez szükséges - a Hivatal által előírt - adatokat szolgáltatni.

43. § A végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a kijelölést, a végső menedékes szolgáltatási szerződés tartalmát, megszűnésének eseteit, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány - a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban - rendeletben szabályozza.

44. § A végső menedékes kereskedő tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

45. § (1) A végső menedékes szolgáltatás jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a földgázkereskedők esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A földgázkereskedő gazdálkodó szervezet vezetője a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(3) A bíróság a földgázkereskedő adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.

(4) A bíróság a földgázkereskedő adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.

(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a földgázkereskedő adós felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések tekintetében. A felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(6) A felszámoló a földgázkereskedő adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a felhasználók földgáz ellátását vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és földgázmennyiség rendelkezésre állását.

(7) A földgázt értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött földgáz-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

Szervezett földgázpiac

46. § A szervezett földgázpiaci tevékenységre és a tevékenység engedélyezésére - az e törvényben meghatározottakkal összhangban - külön törvény rendelkezései irányadók. A szervezett földgázpiac működtetése e törvény szerint engedélyköteles tevékenység.

47. § (1) A szervezett földgázpiac működtetője az adásvételek lebonyolítását folyamatosan, elektronikus felületen biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a földgázkereskedők, a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők, és a rendszerüzemeltetők jogosultak hozzáférni.

(2) A szervezett földgázpiacot működtető engedélyes köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. A működés feltételeit, valamint az adás-vételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit külön jogszabály tartalmazza. A szervezett földgázpiaci tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie.

(3) A szervezett földgázpiachoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szervezett földgázpiaci engedélyessel szerződést köt.

48. § (1) A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti engedélyes tulajdoni hányada vagy szavazatainak száma - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 10%-át.

(2) A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti engedélyes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak (3) bekezdés szerint számított összege nem érheti el a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 50%-át.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hányad számítása során a részvényes tulajdoni hányadának vagy szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.

(4) A rendszerirányító tulajdoni hányada nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 30%-át.

49. § Földgázellátási zavar és válsághelyzet esetén, legfeljebb annak időtartamára a Hivatal jogosult a szervezett földgázpiacon folyó kereskedést a külön törvényben meghatározott módon felfüggeszteni.

Vezetékes PB-gáz szolgáltatás

50. § (1) A vezetékes PB-gáz szolgáltató a működési engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló gázokkal a vele szerződést kötő felhasználók részére gázelosztási szolgáltatást és gázértékesítést végez.

(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatót a vele szerződést kötő felhasználók tekintetében ellátási kötelezettség terheli.

51. § (1) A vezetékes PB-gáz szolgáltatási tevékenység gyakorlásához a gázszolgáltatónak rendelkeznie kell az elosztóvezeték hálózat többségi tulajdonával - amely esetben a gázszolgáltató által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni - vagy érvényes üzemeltetési szerződéssel.

(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell továbbá adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást, és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel és ügyfélszolgálattal.

52. § A PB-gáz szolgáltató elosztási tevékenységére e törvény földgázelosztásra vonatkozó, míg értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ezek részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Egyablakos kapacitásértékesítés

53. § Az egyablakos kapacitásértékesítő a működési engedélyében meghatározottak szerint jogosult az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéken kapacitást értékesíteni.

54. § (1) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszán a szabad kapacitás igazolt felhasználói igény nélkül is leköthető. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére az 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak irányadók.

(2) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa a Magyar Köztársaság államhatárán belüli vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitás értékesítő részére adhatja el vagy adhatja át, az e tárgyban a Hivatal által kiadott felmentésben foglaltaknak megfelelően. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszán lévő kapacitásra a felmentésében meghatározott mértékig nem vonatkoznak az e törvényben szabályozott hozzáférési, árszabályozási és árfelügyeleti szabályok.

(3) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a csatlakozó rendszerüzemeltetők kötelesek együttműködési szerződést kötni.

III. Fejezet

A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

Jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes

55. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek védelme céljából piacelemzést köteles végezni az alábbi piacokon:

a) földgáz-nagykereskedelem,

b) földgáz-kiskereskedelem.

(2) Ha a piacelemzés alapján valamely azonosított piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, aki piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A Hivatal az eljárása alapján meghozott határozatát honlapján közzé teszi.

(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:

a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, ha az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,

b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,

c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, az őt irányító vállalat, vagy az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,

d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,

e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát, vagy alacsony szintjét,

f) a lehetséges verseny hiányát,

g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot.

(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására, valamint az 58. § és az 59. § szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó további előírásokat külön jogszabály tartalmazza.

56. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre az 58. § és az 59. §, valamint a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának elősegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhat elő.

57. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő 3 éven belül ismételten elvégzi.

(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.

(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, ha az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell.

58. § (1) A Hivatal az 55. § (1) bekezdése szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben

a) meghatározott információk - így különösen számviteli és műszaki információknak, értékesítési szerződések meghatározott adatainak, a szolgáltatás nyújtás és igénybevétel feltételeinek, valamint az árak - nyilvánosságra hozatalára vonatkozó és az átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő,

b) az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését - ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási-, vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva vagy a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához - írhatja elő, ha az engedélyes az azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket megkülönbözteti,

c) árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja, ha a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos - az üzleti kockázatot figyelembe vevő - megtérülését.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal - határidő tűzésével tett - felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye.

59. § (1) Az 55. § (1) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elő. Az értékesítésre kerülő földgáz mennyiségét és az értékesítés feltételeit a Hivatal hagyja jóvá.

(2) A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű - így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó - mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetőleg a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett minta ajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.

(3) A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja

a) az engedélyesnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,

b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,

c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy

d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.

(4) Az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek - ha az engedélyes vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás tagja - a 121. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált földgázipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése földgázszállítói vagy földgázelosztói engedéllyel rendelkező gazdasági társaságban.

60. § A földgáz nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező szereplők részére a Hivatal ellátási kötelezettséget írhat elő az egyetemes szolgáltatók földgázellátásának biztosítása érdekében.

61. § Az 55. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.

IV. Fejezet

FELHASZNÁLÓK, FOGYASZTÓVÉDELEM

A felhasználók jogai, felhasználói panaszok

62. § (1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, külön jogszabályban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett földgázfogyasztáshoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási szerződés alapján szállító- és elosztóvezetékhez csatlakozni, ha a felhasználó vállalja a csatlakozásra és a rendszerhasználatra külön jogszabályban előírt műszaki-gazdasági feltételeket.

(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult:

a) a földgázkereskedőtől,

b) a földgáztermelőtől - saját termelése mértékéig -,

c) a szervezett földgáz piacon,

d) a földgáz határon keresztül történő beszállítása útján saját fogyasztására földgázt vásárolni.

(3) Ha a felhasználó, külön jogszabályban meghatározott módon földgázkereskedőt - beleértve a termelőt is - kíván váltani, annak lebonyolítását a rendszerüzemeltetők és az érintett földgázkereskedők és termelők térítésmentesen végzik.

63. § (1) Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és a lakossági fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálatot működtetni telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.

(2) Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét az egyetemes szolgáltató úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a lakossági fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltató köteles különösen:

a) minden ügyfélszolgálati irodát a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva tartani,

b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a lakossági fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.

(3) Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történő elérés és az ellátott lakossági fogyasztók számának szempontjaira figyelemmel kell kialakítani, azzal, hogy az egyetemes szolgáltató a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát köteles létesíteni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 10 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát külön jogszabály, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály és az üzletszabályzat tartalmazza.

Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban

64. § (1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(2) A 36. § (2) bekezdésében, valamint a 107. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. A hatóság eljárására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybeni meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(4) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználókkal szembeni megsértése esetén a Hivatal jár el.

Védendő fogyasztók

65. § (1) A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott elbánásban és kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:

a) részletfizetés,

b) fizetési haladék,

c) előre fizető mérő,

d) késleltetett kikapcsolás.

(3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a késleltetett kikapcsolás, a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) Ha a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség vagy a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. A kereskedő az előre fizető mérő felszerelését köteles a védendő fogyasztó számára felajánlani azzal a tájékoztatással, hogy a mérő, illetve annak felszerelése térítésmentes. A védendő fogyasztók esetében az előre fizető mérő felszerelésének költségei a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő fogyasztó a földgáz kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.

(6) Az a lakossági fogyasztó, aki a (2) és a (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és a (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

66. § (1) Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a lakossági fogyasztó a kedvezmények melyik körére [65. § (2) és (4)-(5) bekezdés] jogosult és ezek közül melyek igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv - a védendő fogyasztó kérelmére - igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a lakossági fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint 65. § (3) és (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben valamint a 65. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a lakossági fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 65. § (2) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.

(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig - a (2) bekezdés szerinti igazolással - igazolni, hogy továbbra is részesül azon ellátásban, amely alapján védendő fogyasztónak minősül. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a rögzítéstől számított 5 évig meg kell őrizni.

(7) Az egyetemes szolgáltató és a földgázelosztó köteles a nyilvántartásba történő felvételt követő legkésőbb 10 napon belül a védendő fogyasztóval a szerződést megkötni és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni.

V. Fejezet

CSATLAKOZÁS, HOZZÁFÉRÉS, KAPACITÁSLEKÖTÉS

A szállító- és az elosztóvezetékhez való csatlakozás

67. § (1) A földgázszállító a földgázszállító vezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha

a) a csatlakozásnak műszaki akadálya van,

b) a csatlakozás jogszabályba ütközik,

c) a felhasználói igénnyel jelentkező a 108. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetését, valamint a csatlakozás külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem vállalja,

d) az igény kielégítését külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély hiánya akadályozza.

(2) A földgázszállító és a földgázelosztó a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékekhez való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a szállító-, illetőleg az elosztóvezeték műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatja. Ha a földgázszállító vagy a földgázelosztó az (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tagadta meg a csatlakozást, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható.

(3) Ha a földgázszállító vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő panaszával a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a panasz kivizsgálását követően dönt a csatlakozás kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a külön jogszabályban meghatározott mértékű csatlakozási díj megfizetését.

(4) A rendszerüzemeltetők felelősek azért, hogy az általuk üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték közép-, illetve hosszú távon alkalmas legyen a csatlakozási szerződésekben, és más rendszerüzemeltetőknek adott kapacitásnyilatkozatban meghatározott igények kielégítésére.

68. § A felhasználók együttműködő földgázrendszerre történő csatlakozásának műszaki-gazdasági feltételeit a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megvizsgálni. A felhasználó vásárolt kapacitását, a vásárolt kapacitás igénybevételének feltételeit a felhasználó és az érintett rendszerüzemeltető a csatlakozási szerződésben köteles rögzíteni.

69. § Abban az esetben, ha a felhasználó az elosztóvezetékhez csatlakozik, a földgázelosztó köteles a földgázszállítónál eljárni a szükséges földgáz szállítási kapacitás biztosítása érdekében. A földgázszállító és a földgázelosztó csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályait és részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.

70. § A bányászattal felszínre hozott földgázt, a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajtákat előállító termelőknek a szállító- és az elosztóvezetékekhez történő csatlakozását kiemelten kell kezelni. A szállító- és az elosztóvezetékekhez való csatlakozás feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, az átvételre és a mérésre vonatkozó előírásokat e törvény, valamint külön jogszabály rendelkezései határozzák meg.

Kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés

71. § (1) Az elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása mértékéig, de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban előírt módon azon az elosztóvezetéken, amelyhez csatlakozott, kapacitást lekötni.

(2) A szállító vezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása mértékéig, de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban előírt módon azon a szállítóvezetéken, amelyhez csatlakozott kapacitást lekötni.

(3) A felhasználónak az adott felhasználási helyen a vásárolt kapacitását és a lekötött kapacitását az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- és elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba történő besorolásról a rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.

(4) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, átengedheti a lekötött kapacitás feletti rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére.

(5) Ha az elosztóvezetékhez kapcsolódó felhasználó határon keresztül történő beszállítás útján vételez földgázt, vagy földgáztermelőtől vásárol, a szállítóvezetéken - a földgázszállítóval történt egyeztetést követően - a külön jogszabály szerint meghatározott mértékű kapacitás lekötésre jogosult.

(6) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a földgázkereskedő a külön jogszabályban meghatározott módon jogosult a felhasználó leköthető kapacitását a szállító- és az elosztóvezetéken, valamint a tárolónál lekötni.

(7) A rendszerhasználók a külön jogszabályban meghatározott allokációs szabályok szerint jogosultak a szállító rendszeren rendelkezésre álló kapacitásukat a földgáztárolókban, a határkereszteződéseken és a termelőnél lekötni.

(8) Kereskedőváltás esetén az érintett földgázkereskedők, a külön jogszabályban meghatározottak szerint egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel a felhasználó lekötött kapacitása földgázkereskedők közötti átadásának részletes feltételeiről. Az engedélyesek kötelesek az egyeztetéseket úgy lefolytatni, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 30 napon belül megtörténjen. Az egyeztetések eredménytelensége esetén a felhasználó a Hivatalhoz fordulhat és kezdeményezheti a kapacitásátadásról történő döntést. A Hivatal 15 napon belül köteles határozatban dönteni a kapacitáslekötésekről.

(9) A földgáztermelő jogosult az általa termelt gáz Magyar Köztársaság területéről történő kivitele érdekében - annak mértékéig - kapacitást lekötni, melyre a kapacitáslekötés és hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

72. § (1) A rendszerhasználók a szállító- és az elosztóvezetékeken, illetve a földgáztárolókban, határkereszteződéseken és a termelőknél lekötött, de fel nem használt kapacitásukat továbbértékesíthetik, erről azonban kötelesek az érintett rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

(2) A földgázszállító, a földgáztároló és a földgázelosztó jogosult és köteles a lekötött, de fel nem használt kapacitásokat megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani a többi rendszerhasználó számára, ha a kapacitást tulajdonló rendszerhasználó nem rendelkezett annak értékesítéséről.

(3) A földgázszállítási engedélyes a méréskülönbség (veszteség) pótlása céljából beszerzett földgáz mértékéig elsőbbséget élvez a kapacitás lekötések során.

73. § A felhasználó által lekötött kapacitásnak és a felhasználó földgázkereskedők részére átengedett kapacitásának mértékéig az érintett földgázszállító és földgázelosztó hozzáférést köteles biztosítani a szállító- és elosztóvezetékhez. A felhasználó által vagy az őt ellátó földgázkereskedő által az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kiszámított kapacitások kielégítése elsőbbséget élvez a szabad kapacitások lekötése során. A biztonsági földgázkészlet feltöltését vagy annak visszapótlását végző, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel szerződött kereskedő - a feltöltéshez vagy visszapótláshoz szükséges kapacitások lekötése tekintetében - felhasználónak minősül.

74. § (1) A felhasználó által lekötött kapacitásának és a felhasználó földgázkereskedők részére átengedett kapacitásának mértékéig - a 71. § (7) bekezdése szerinti allokációs szabályok szerinti arányban - a földgáztárolói engedélyes a földgáztárolóban, a földgázszállító a határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.

(2) A tárolói verseny elősegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő hozzáférés-biztosítási kötelezettsége alól felmentést adhat. A felmentés alapján a földgáztárolói engedélyes a tárgyalásos tárolói hozzáférésről történő tárgyalások során a hozzáférést igénylő rendszerhasználóval a külön jogszabály rendelkezései szerint együttműködni köteles.

75. § A kapacitáslekötést követően rendelkezésre álló szabad kapacitás közzétételének és lekötésének szabályait, továbbá kapacitáshiány esetén az igény-kielégítés rendjét külön jogszabály határozza meg.

76. § (1) A rendszerüzemeltetők a rendszerhasználók részére az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek, illetőleg a tárolók szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátják.

(2) A hozzáférés feltételei nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, továbbá nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.

(3) A rendszerüzemeltetők az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek, valamint a tárolók csatlakozási pontján rendelkezésre álló szabad kapacitásról egymással egyeztetnek, és az egyeztetést követően a kapacitásadatokat közzéteszik.

77. § (1) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz való hozzáférést a kapacitáslekötés során megtagadhatja, ha

a) a rendszerhasználó nem biztosítja az e törvényben, más jogszabályokban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat,

b) a hozzáférés teljesítése veszélyezteti az életet vagy a vagyonbiztonságot.

(2) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez, illetőleg a tárolóhoz való hozzáférést felfüggesztheti, ha

a) a rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,

b) a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt követelményeknek nem felel meg,

c) a rendszerhasználó nem biztosítja folyamatosan az e törvényben, más jogszabályokban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat,

d) a rendszerhasználó nem fizeti meg a rendszerhasználati díjat,

e) a hozzáférés teljesítése veszélyezteti az életet vagy a vagyonbiztonságot,

f) a 16. § (1) bekezdésében felsoroltak valamelyike megvalósul.

(3) A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni. A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását az alapul szolgáló esemény bekövetkezésétől számított 3 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított 10 munkanapon belül kivizsgálja.

(4) A hozzáférés felfüggesztését a rendszerhasználó jelentheti be a Hivatalnak. A Hivatal a (3) bekezdés szerint jár el.

(5) Ha a hozzáférés megtagadása vagy felfüggesztése jogszerűtlen volt, a Hivatal az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, egyben kötelezi a rendszerüzemeltetőt a hozzáférés lehető legrövidebb időn belül történő visszaállítására. A hozzáférést a külön jogszabályban meghatározottak szerint vissza kell állítani abban az esetben is, ha a megtagadás vagy felfüggesztés feltételei már nem állnak fenn.

78. § (1) A rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató a szükséges legkisebb felhasználói körben és a legkisebb időtartamban a földgázszállítást, a földgázelosztást, illetve a tárolást más műszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új felhasználó bekapcsolása esetén. A szolgáltatás szüneteltetésének részletes szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.

(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal - tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal - korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő.

(3) Tervszerű megelőző karbantartás esetén az előzetes bejelentés elmulasztása vagy késése, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése a kapacitáslekötési szerződésben meghatározott mértékű kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget von maga után. A túllépés indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.

79. § A hozzáférésre vonatkozó részletes rendelkezéseket - beleértve a 76. § (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kapacitáshiány esetén irányadó szabályokat is - külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

80. § (1) A földgázkereskedő vagy jogelődje által kötött hosszú távú földgázforrást biztosító, átvételi kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi szerződés végrehajtása során bekövetkező gazdasági ellehetetlenülés esetén, vagy ilyen eset megelőzése érdekében a földgázkereskedő a Hivatalnál kezdeményezheti más földgázkereskedők határkeresztező vezetékhez vagy elosztóvezetékhez történő hozzáférésének részben vagy egészben történő felfüggesztését.

(2) A Hivatal a kezdeményezést különösen a következő szempontok alapján vizsgálja meg:

a) a javasolt intézkedés hatása a gázpiaci versenyre, különös tekintettel a felhasználókra,

b) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókra vonatkozó ellátási kötelezettség és az ellátás biztonságának garantálása,

c) a felfüggesztést kezdeményező engedélyes helyzete a gázpiacon,

d) a versenyhelyzet az érintett piacon,

e) az engedélyes gazdasági helyzetének súlyossága,

f) a hosszú távú földgázforrást biztosító átvételi kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi szerződés aláírásának ideje, a szerződés feltételei, beleértve azt is, hogy az milyen mértékben veszi figyelembe a piac helyzetének változásait,

g) az engedélyes erőfeszítései a gazdasági nehézség elkerülésére,

h) azon körülmény, hogy az engedélyes vagy jogelődje feltételezhette volna a szerződés megkötésekor a bekövetkező gazdasági nehézséget,

i) az együttműködő földgázrendszer határkeresztező kapacitásának mértéke,

j) a kezdeményezés teljesítése esetén a földgázpiac zökkenőmentes működésének lehetősége.

(3) A Hivatal a kezdeményezést elutasítja, ha

a) a hosszú távú földgázforrást biztosító átvételi kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi szerződés módosítása érdekében a kérelmező nem tett meg minden tőle elvárhatót,

b) a kérelmező nem tett meg mindent a földgáz más piacokon való értékesítése érdekében,

c) szerződéses árszinten nem szenvedne el veszteséget.

(4) Ha a Hivatal a kérelmet indokoltnak tartja, a határkeresztező vezetékhez való hozzáférés korlátozása vagy megtagadása tárgyában határozatot hoz, amelyről az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot. A határozatot azzal a felfüggesztő feltétellel hozza, hogy ha az Európai Bizottság módosító javaslatot tesz, ennek a figyelembevételével módosítja határozatát a határkeresztező vezetékhez való hozzáférés korlátozásáról vagy megtagadásáról.

(5) Ha az Európai Bizottság 8 héten belül nem értesíti a Hivatalt a (4) bekezdés szerinti határozattal kapcsolatos kifogásairól, a Hivatal határozata hatályba lép.

VI. Fejezet

A SZÁLLÍTÓ- ÉS AZ ELOSZTÓVEZETÉK, VALAMINT A FÖLDGÁZTÁROLÓ LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE

Infrastruktúra fejlesztés

81. § (1) Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és fejlesztésének tervezését a rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők összehangoltan elvégzik.

(2) A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerirányító és a rendszerüzemeltetők az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis adatainak rendszeres frissítésével folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket tartalmazza:

a) a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is - műszaki adatbázisát,

b) a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó - gázátadó állomásonkénti - fogyasztás adatokat,

c) a felhasználói igények 10 éves becsült adatait az adott évtől kezdődő 10 éves időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik évre vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,

d) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.

(3) Az adatbázis felépítésére vonatkozóan a Hivatal irányelvet ad ki. Az adatbázis nem tartalmazhat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben (a továbbiakban: Avtv.) meghatározott személyes adatot.

(4) A rendszerüzemeltetők az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban és a Hivatal által kiadott módszertani útmutatóban meghatározott műszaki-gazdasági tervezési módszereket kötelesek alkalmazni.

(5) A földgázellátás elvárt ellátás-biztonsági szintjét külön jogszabály határozza meg.

(6) A (2) bekezdésben előírt adatbázis elkészítéséhez és vezetéséhez a rendszerüzemeltetők és a földgázkereskedők a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendszerirányító részére adatot szolgáltatnak.

82. § (1) A rendszerüzemeltetők évente a saját szállító- és elosztóvezetékeikre, valamint a tárolóikra vonatkozóan a 81. § (2)-(4) bekezdéseiben előírtak figyelembevételével kapacitás-felülvizsgálatot végeznek, és ez alapján a rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesznek. A rendszerüzemeltetők a fejlesztési javaslatot 2 évente kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.

(2) A rendszerirányító a rendszerüzemeltetőkkel együttműködve a szállítóvezeték - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a gáztárolók kapacitás-felülvizsgálatát és a fejlesztési javaslatokat összehangolja és a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtja. A Hivatal a jóváhagyási eljárás során dönt az elismerhető költségekről is. Véleményeltérés esetén a rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz.

83. § (1) A Hivatal rendszer-felügyeleti hatáskörében szakértők bevonásával ellenőrzi és jóváhagyja a rendszerirányító által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét és az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, amelyet a Hivatal - a 81. § (2) bekezdés szerinti adatbázis adatai alapján - a rendszerüzemeltetőkkel egyeztetve módosíthat. A Hivatal az infrastruktúrafejlesztési-javaslat alapján fejlesztési tervet ad ki, amelyben fel kell tüntetni a 10 éves fejlesztéshez indokolt beruházásokat és azok ütemezését is.

(2) Ha az engedélyesek a fejlesztést nem kezdik meg az ütemezés szerint, továbbá ha a földgáztároló nem bővíthető, vagy az engedélyes nem bővíti, a Hivatal - a rendszerirányító, valamint az érintett földgázszállító és földgázelosztó közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új tároló létrehozására pályázatot írhat ki.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.

(4) A rendszerüzemeltető köteles tűrni a (2) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.

84. § (1) A felhasználó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez előzetes hozzájárulást adhat, ha nincs szabad vásárolható kapacitás az együttműködő földgázrendszeren, és a felhasználó eleget tesz a külön jogszabályban előírt feltételeknek, valamint a célvezeték létesítése és üzemben tartása rendszerszinten gazdaságosabb megoldást jelent, mint a szállító- vagy az elosztóvezetékek fejlesztése.

(2) Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó célvezeték üzemeltetője köteles betartani az együttműködő földgázrendszer földgázellátási zavara vagy válsághelyzet esetén az ezen események kezelésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokat és utasításokat.

85. § (1) Az a külföldi vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztező földgázvezetéket, cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményt vagy földgáztárolót (a továbbiakban: új infrastruktúra) kíván létrehozni, vagy az új infrastruktúra kapacitását egyablakos rendszerben kívánja értékesíteni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan - határozott időre - az együttműködő földgáz-rendszerben alkalmazott díj-megállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet a következő feltételek mellett:

a) az új infrastruktúra a földgázellátásban kialakuló versenyt és a földgázellátás biztonságát, valamint az együttműködő földgázrendszer hatékony működését növeli,

b) az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kockázatok olyan mértékűek, hogy a beruházás a mentesség biztosítása nélkül nem valósulna meg,

c) az új infrastruktúra tulajdonosa olyan gazdálkodó szervezet, amely nem rendelkezik azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új infrastruktúra kapcsolódik,

d) az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik,

e) a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre és az együttműködő földgázrendszer hatékony működésére, vagy annak a szállítóvezetéknek, illetve a tárolónak a hatékony működésére, amelyre az új infrastruktúra rácsatlakozik.

(2) A Hivatal a kérelmet megvizsgálja, és új határkeresztező szállítóvezeték létesítése esetén konzultál az érintett ország(ok) energetikai szabályozó hatóságaival. A Hivatal eljárása során az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szempontokat veszi figyelembe:

a) a mentesség megadásának hatása a földgáz árakra,

b) a mentességet indokló pénzügyi információk megalapozottsága,

c) a mentesség megadásának várható hatása a versenyre, és a földgázpiac hatékonyságának növekedésére,

d) a mentesség megadásának hatása a földgázellátás forrásainak bővítésére.

(3) A mentesség iránti kérelemhez csatolni kell mindazon adatokat és elemzéseket, amelyek a kérelmet - az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szempontok figyelembevételével - megalapozzák. A Hivatal, a kérelem alátámasztására a kérelmezőtől további adatokat kérhet.

(4) A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyről az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot. A határozatot azzal a felfüggesztő feltétellel hozza, hogy ha az Európai Bizottság a mentesség megadása feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért egyet, a Hivatal módosítja határozatát.

(5) Ha a Hivatal a mentesség megadását indokoltnak tartja, a (4) bekezdés szerinti határozat tartalmazza:

a) azokat az indokokat, amelyek alapján a Hivatal megalapozottnak tartja a mentesség megadását, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat,

b) elemzést arról, hogy a mentesség megadása milyen hatást gyakorol a versenyre és a földgáz belső piacának hatékony működésére,

c) részletes indoklást a mentesség javasolt időtartamára és arra vonatkozóan, hogy a mentesség az új infrastruktúra mely részeire terjedjen ki,

d) az új infrastruktúra létesítésével érintett országok hatóságaival folytatott konzultáció eredményének bemutatását,

e) elemzést az új infrastruktúrának az együttműködő földgázrendszerre és a földgázellátás forrásainak bővítésére gyakorolt hatásáról,

f) az új infrastruktúrához való hozzáférési és kapacitásallokációs szabályokat.

(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért vagy arra 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal határozata hatályba lép. A határozatot a Hivatal közzéteszi.

(7) A meglévő szállítóvezeték kapacitásbővítései, illetve a meglévő szállítóvezeték és tároló azon fejlesztései esetén, amelyek lehetővé teszik a földgázellátási források kiterjesztését, az új infrastruktúra-fejlesztésre és a mentességre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

(8) A mentességet kapott szállítóvezetékek és a földgáztárolók eszközértéke a rendszerhasználati díjak megállapításakor - a (6) bekezdés szerinti határozatra tekintettel - nem vehető figyelembe.

A szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók üzemeltetése

86. § (1) A rendszerüzemeltető - a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók együttműködése és az ahhoz való hozzáférés biztosítása érdekében - köteles az általa üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló biztonságos, hatékony, zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről a Hivatal által megállapított üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével gondoskodni, a tevékenységét átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett végezni. Az engedélyesek tevékenységére és a kapacitáslekötésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerüzemeltetők kötelesek egymással és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni. Az együttműködés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.

(3) A földgáz szagosítására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

87. § A rendszerüzemeltető olyan adatforgalmi és informatikai rendszert működtet, és köteles azzal rendelkezni, amely biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges adatokat. Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie továbbá a rendszerüzemeltető tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre. Az adatforgalmi és informatikai rendszerek együttműködtethetőségéhez szükséges követelményeket a rendszerirányító határozza meg.

A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése és üzemben tartása

88. § (1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelezettsége. Az elkészült csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemeltetése a felhasználó kötelezettsége.

(2) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő felszerelésére és időszaki ellenőrzésére a külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.

(3) A gázszerelőkről és gázkészülék javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) kormányrendeletben meghatározott hatóság közhitelű hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.

(4) A nyilvántartást vezető hatóság a gázszerelők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a gázszerelő nevét és igazolvány számát. A gázszerelő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül a gázszerelő értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.

(5) A gázszerelő a nyilvántartásból törlésre kerül, ha a tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a gázszerelő ezt kéri.

89. § (1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét - a kivitelezés megkezdése előtt - műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz. A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén a földgázelosztó a felülvizsgálatot 15 munkanapon belül köteles elvégezni. A földgázelosztónak a kivitelezésre alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a létesítmény nem kivitelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a felülvizsgálat díjmentes.

(2) Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az elkészült gázszerelést a földgázelosztó vagy megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles - az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében díjmentesen - műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.

(4) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a földgázelosztó köteles gondoskodni. A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. A földgázelosztó a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelel. Kizárólag a minőségi tanúsítvánnyal ellátott felhasználói berendezés helyezhető üzembe.

(5) Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a felhasználóval a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés szakszerű használatát, a gázmérő állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a felhasználó egyéb kötelezettségeit ismertetni.

(6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának részletes szabályait - beleértve a felülvizsgálat gyakoriságát is - külön jogszabály tartalmazza.

(7) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása az elosztó kötelessége, saját költségén.

(8) Ha a felhasználó új engedélyessel köt gázellátási szerződést - egyéb megállapodás hiányában - a földgázszállító és a földgázelosztó köteles a felhasználó számára az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő és adatátviteli berendezést térítésmentesen biztosítani.

Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása

90. § Az idegen ingatlan tulajdon- és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a Bt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VII. Fejezet

RENDSZEREGYENSÚLY, FÖLDGÁZELLÁTÁSI ZAVAR, VÁLSÁGHELYZET, KORLÁTOZÁS

Egyensúlytartás

91. § (1) A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a földgázszállító biztosítja. A rendszerhasználók napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezettek.

(2) A földgázszállító felelős az általa üzemeltetett szállítóvezetéknek, a földgázelosztó pedig a elosztóvezetéknek a napon belüli hidraulikai egyensúlyáért.

(3) A földgázszállító a hidraulikai egyensúly biztosításához saját rendelkezésű egyensúlyozó eszközöket, valamint a szervezett földgázpiacról beszerzett földgázmennyiségeket vehetnek igénybe.

(4) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerirányító, a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók folyamatosan együttműködnek.

(5) Az egyensúlytartásra alkalmazott szabályoknak meg kell felelniük az objektivitás, átláthatóság és megkülönböztetés-mentesség elvének.

92. § A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és szükség esetén újranominálni.

93. § (1) A földgázszállító rendszeregyensúlyozási feladatai a következők:

a) a rendszeregyensúly megtervezése,

b) a hidraulikai egyensúly biztosítása érdekében, a napi operatív beavatkozások végrehajtása, valamint a felhasznált egyensúlyozó földgáz mennyiségi elszámolása és az egyensúlyozási pótdíjak meghatározása,

c) a szállítóvezetékek forrás és felhasználói oldali kapcsolatainak irányítása és koordinálása,

d) földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása.

(2) A földgázszállító olyan informatikai rendszert működtet, amely internet alapon biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat.

94. § A földgázelosztó és a földgáztároló egyensúlyozási feladatai a következők:

a) a napi operatív beavatkozások saját elosztóvezetékükön és tárolóikon történő végrehajtása, valamint adatszolgáltatás a felhasznált egyensúlyozó gáz elszámolásához,

b) földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása,

c) adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és földgázszállító részére,

d) a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló körülményekről.

95. § Az egyensúlytartás részletes szabályait, különösen a nominálást, újranominálást, az együttműködést, az adatszolgáltatást, az egyensúlyozás eszközeit, az operatív beavatkozással kapcsolatos szabályokat, a mérést, az elszámolást, valamint az egyensúlytartással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

Földgázellátási üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás

  Vissza az oldal tetejére