Időállapot: közlönyállapot (2008.VI.30.)

2008. évi XLIX. törvény

a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról * 

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

1. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„6. Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető telek.”

2. § Az Étv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében - kormányrendeletben meghatározott keretek között - szakmai tanácsadó testületként:

a) központi és regionális (területi) településrendezési, illetve építészeti-műszaki tervtanácsok, valamint

b) helyi építészeti-műszaki

tervtanácsok működnek.”

3. § (1) Az Étv. 9. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglalt kivételekkel a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell.”

(2) Az Étv. 9. §-a kiegészül a következő új (10) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (10)-(11) bekezdések számozása (11)-(12)-re változik:

„(10) Nem kell alkalmazni a (2)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket

a) a településrendezési eszköz

aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy

ab) nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának módosítása vagy hatályon kívül helyezése, illetve

b) az Étv. 57. § (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése

esetében.”

4. § Az Étv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. § (3) bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha

a) a módosítás

aa) nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását,

ab) területfelhasználási változást nem jelent, és

ac) már a 9. § (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került és véleményeztetése megtörtént, vagy

b) a módosítás elírás vagy számítási hiba javítása érdekében történik.”

5. § Az Étv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A településrendezési eszközt és annak módosítását a települési önkormányzat maga készíti el, vagy településtervezési szerződés alapján készítteti el.

(2) A településtervezési szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és

c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.”

6. § Az Étv. 20. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A tilalom nem terjed ki:]

e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre.”

7. § Az Étv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § Az építészeti-műszaki tervezési szerződésre Ptk.-ban szabályozott tervezési szerződés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a tervező a szerződésben meghatározott esetben és módon vehet igénybe társtervezőt, illetve szakági tervezőt (altervezőt), és

c) a tervező díja - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - a tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.”

8. § Az Étv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az engedélykérelem elbírálása vagy bejelentés tudomásulvétele során az építésügyi hatóság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - köteles helyszíni szemlét tartani.”

9. § (1) Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési engedély megkérése előtt az ügyfél (építtető) a telek beépítésével [különös tekintettel a 18. § (2) bekezdésében foglaltakra], a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos, továbbá a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, életvédelmi, tűzvédelmi, valamint a műszaki követelmények (ideértve a geológiai, szeizmológiai követelményeket is) előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól külön jogszabályban meghatározott elvi engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti.”

(2) Az Étv. 35. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozóan választhatja a külön jogszabályban meghatározott összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás), amely

a) az (1) bekezdésben meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és

b) építési engedélyezési

szakaszból áll.

(5) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszában az elvi építési keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(6) Az összevont eljárás illetéke az elvi építési engedélyezési eljárás és az építési engedélyezési eljárás külön jogszabályban meghatározott illetékének az összegével egyezik meg, amelyet az összevont eljárás egyes szakaszainak a megindításakor kell megfizetni.”

10. § Az Étv. 37. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez a külön jogszabályok szerint szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.”

11. § Az Étv. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez az építtetőnek - külön jogszabályban meghatározottak szerint - mellékelnie kell:

a) a következő személyek - az 58. § (4) bekezdésében meghatározott személyes adatok körébe tartozó - adatait:

aa) vállalkozó kivitelező (több vállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes kivitelező),

ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető),

ac) építési műszaki ellenőr, ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja, vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor,

b) az építmény rendeltetésére vonatkozó adatokat,

c) a kiviteli tervdokumentációról szóló tervezői, illetve tervellenőri nyilatkozatot,

d) az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokat és dokumentumokat.”

12. § Az Étv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § Ha az építtető vagy megbízott képviselője utasítása jogszabályt, hatósági határozatot sért, vagy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, a vállalkozó kivitelező az utasítást és az azt megtagadó jognyilatkozatot köteles az építési naplóba bejegyezni.”

13. § Az Étv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az építésügyi hatóság a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel végzett építési tevékenység ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza

a) az építésügyi hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően végzett,

b) az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett (a továbbiakban együtt: szabálytalan) építési tevékenységet, illetőleg

c) a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.”

14. § Az Étv. 46. § (6) bekezdésének felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy

a) a kivitelezés során az (5) bekezdés a) vagy d) pontjában foglaltakat megsértették, vagy”

15. § Az Étv. 47. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:]

c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,

ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,

cb) ha a használatbavételi engedély megszerzését követő engedély és bejelentés nélkül végezhető átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész a - változtatáskor, átalakításkor, rendeltetésmódosításkor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, vagy

cc) ha a használatbavételi engedély megszerzését követően engedélyhez vagy bejelentéshez kötött szabálytalan átalakítás, változtatás, rendeltetésmódosítás következtében az érintett építmény vagy építményrész az - ellenőrzéskor hatályos - rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg,”

16. § Az Étv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el.”

17. § (1) Az Étv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárásokban - ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak - a (3) bekezdés szerinti értesítés, a hiánypótlás, a közbülső intézkedések, a szakhatósági megkeresések, a döntés közlése, nyilvántartások vezetése, azokból adatok lekérdezése, közlése, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb építésügyi eljárásban az elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott esetekben és módon folytatható le. A miniszter, az építésügyi hatóság, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti névjegyzékeket vezető szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást működtetnek.”

(2) Az Étv. 53/A. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (6)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott építésügyi, építésfelügyeleti és eljárási bírságok (a továbbiakban: bírságok) - a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel és a sajátos építményfajtákra, műemlékekre vonatkozó eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot illetik.

(5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - adók módjára behajtandó köztartozások, amelyeket a célelőirányzat, illetve a sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályban meghatározott szerv javára, az építésügyi hatóság megkeresésére az állami adóhatóság hajt be.

(6) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott eljárási bírság az eljáró hatóságot illeti meg.

(7) A honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatóságai által meghozott döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság foganatosítja.”

18. § Az Étv. 53/C. § (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, és ezzel egyidejűleg a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértő (7) bekezdés szerinti tartalmú és a kérelem benyújtását legfeljebb 15 nappal megelőzően kelt nyilatkozatát, akkor az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb 30 nap.

(7) Az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatában azt tanúsítja, hogy

a) az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az e törvényben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak,

b) a 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesültek,

c) a szakhatóságok állásfoglalása rendelkezésre áll,

d) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok rendelkezésre állnak,

e) a bejelentés mellékletét képező dokumentáció tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan - jogszabályban meghatározott - dokumentumot, amely lehetővé teszi a helyszíni szemle mellőzését, a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását.

(8) Az építésügyi hatóság határozata - a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - honvédelmi okból akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha az kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területen megvalósuló, és a külön jogszabály szerinti honvédelmi és katonai célú építmény építésügyi hatósági engedélyezésére irányul.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott esetben a fellebbezést elbíráló hatóság

a) az ügyfél kérelmére a közérdekre tekintettel, vagy abban az esetben, ha az az ügyfél különös méltánylást érdemlő jogának, vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében szükséges, vagy

b) a szakhatóság felügyeleti szervének kérelmére, ha az ügyben eljáró építésügyi hatóság a szakhatóság állásfoglalását figyelmen kívül hagyta, illetve az eljárását mellőzte

a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(10) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben lehatárolt kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetében a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy NATO tagságból eredő, illetve nemzetközi szerződésben vállalt kötelesség teljesítéséhez szükséges honvédelmi és katonai célú építmény építésügyi hatósági engedélyezési eljárásában

a) első fokon az építési tevékenység végzésének helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője,

b) másod fokon az állami főépítész

településrendezési szakhatóságként vesz részt.”

19. § (1) Az Étv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építésügyi hatóságok, települési jegyzők (főjegyzők), közművezetékek kezelői, közalapítványok, kamarák és más, jogszabályban erre felhatalmazott szervek az építésügy körébe tartozó közfeladatok ellátásához szükséges azon területi, társadalmi, környezeti, természeti és műszaki adatokról, amelyek a településrendezéshez és településtervezéshez, az építészeti-műszaki tervezési, és építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez és az ezekhez esetenként kapcsolódó tevékenységekhez, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági tevékenységhez, szakmagyakorlási jogosultságok megállapításához és ellenőrzéséhez, az építési beruházások, építőipari kivitelezési tevékenységek megvalósításához feltétlenül szükségesek jogszabályban meghatározott hatósági nyilvántartásokat vezetnek, adatokat kezelnek.”

(2) Az Étv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kérelem benyújtásakor

a) harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

aa) az építészeti-műszaki tervezői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe,

ab) az építésügyi műszaki szakértői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe,

ac) az építési-műszaki ellenőri névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe,

ad) a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe, elkülönített névjegyzékbe

való felvételét (bejegyzését) kérő személy,

b) húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

ba) a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,

bb) az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eseti műszaki ellenőri engedélyt, eseti felelős műszaki vezetői engedélyét

kérő személy.”

20. § (1) Az Étv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

h) az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos építésügyi igazgatási, építésügyi műszaki szakértői, településtervezői, településrendezési szakértői és építészeti-műszaki tervezési tevékenység gyakorlásának és az ezzel összefüggő jogosultság feltételei megállapításának szabályait,”

[rendelettel állapítsa meg.]

(2) Az Étv. 62. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatóságainak kijelölését, és az 53. §-ban említett sajátos feltételeket, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait,”

[rendelettel állapítsa meg.]

(3) Az Étv. 62. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

r) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemeit,”

[rendelettel állapítsa meg.]

(4) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő új s)-v) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

s) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat,

t) az építési célra szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeinek és megfelelőség-igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályait,

u) az építőipari kivitelezési folyamatok költségtervezési tevékenységének, becsült és tételes árképzésének, ezen belül a rezsióradíj, a többlet- és pótmunka műszaki tartalmi meghatározásának és elszámolási módjának feltételeit és részletes szabályait,

v) a tervezési és szakértői szerződés kötelező tartalmi elemeit”

[rendelettel állapítsa meg.]

(5) Az Étv. 62. § (2) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy]

c) a környezetvédelemért felelős miniszterrel és az ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel az egyes nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos építésügyi, táj- és természetvédelmi feltételeket,”

[rendelettel állapítsa meg.]

21. § Az Étv. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„63. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.”

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

22. § (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngyt.) 1. § (1) bekezdése a következő c)-d) ponttal egészül ki, és a bekezdés záró szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

[A törvény hatálya az egyes,]

c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,

d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.”

(2) Az Ngyt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

23. § Az Ngyt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - legfeljebb hatvan nap lehet.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdése szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb harminc nap.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (4) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.

(5) Kiemelt jelentőségű ügyben a hatóság jogosult hatósági közvetítő kirendelésére.”

24. § Az Ngyt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben, ha az építtető ezt kezdeményezi, a hatósági eljárás megindulása előtt, a hatóság, valamint az ezt követően induló eljárás vonatkozásában érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók az ilyen irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül az építtetővel szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében az építtető számára tájékoztatást tartalmaz a hatóságok, szakhatóságok és a közműszolgáltatók részéről a tervezett beruházás tervezéséhez szükséges adatokról, valamint a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb követelményekről. Az emlékeztetőben foglaltak az engedélyező hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót nem kötik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szemléért, illetőleg egyeztetésért a hatóságot, - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és a közműszolgáltatót a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a külön jogszabály szerinti előzetes vizsgálatra, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési, illetve a 4/A-4/B. §-okban meghatározott eljárásokra.”

25. § Az Ngyt. a következő 4/A-4/B. §-okkal egészül ki:

„4/A. § (1) Az építtető az építési engedélyezésre vonatkozó külön jogszabályi előírások helyett választhatja az e §-ban és a 4/B. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárást (a továbbiakban: összevont eljárás).

(2) Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárás

a) az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) és

b) építési engedélyezési

szakaszból áll.

(3) Az összevont eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az építtető írásban az 1. melléklet szerinti nyomtatványon, az ott meghatározott tartalommal terjeszti elő.

(4) Az összevont eljárásra irányuló kérelem melléklete elvi keretengedélyezéshez

a) a 2. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentáció 2 példányban, és

b) a tervezői nyilatkozat.

(5) Az összevont eljárás építési engedélyezéshez szükséges - az építési engedélyezési eljárást szabályozó külön jogszabályokban meghatározott - mellékleteit az elvi keretengedélyezést követően, az abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül kell benyújtani.

(6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az érintett szakhatóságok és közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató az egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a nyilatkozat teljesítéséig terjedő idő.

(7) Az elvi keretengedélyezés során az építésügyi hatóság elvi építési keretengedélyt (a továbbiakban: elvi keretengedély) ad ki.

(8) Az elvi keretengedélyben az építésügyi hatóság a (6) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalás és helyszíni szemle során feltárt tények és nyilatkozatok alapján megállapítja az építési engedély megadásának általános feltételeit és kereteit.

(9) Az építésügyi hatóság az elvi keretengedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(10) A jogerős és végrehajtható elvi keretengedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít.

4/B. § (1) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza az építési engedély elvi keretengedélynek megfelelően pontosított tartalmú mellékletek - elvi keretengedély érvényességi idején belül történő - benyújtásával kezdődik. Az építési engedélyezési szakaszban az elvi keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot, a szakhatóságot és a közműszolgáltatót - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott - akkor is kötik, ha az elvi keretengedély megadását követően az elvi keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az építésügyi hatóság, a szakhatóság és a közműszolgáltató az elvi keretengedélytől csak akkor térhet el, ha az elvi keretengedélyben foglalt valamely rendelkezés, nyilatkozat kialakításakor az elvi keretengedélyezési szakasz során figyelembe vett ténymegállapítás tekintetében az építési engedélyezési szakaszban megállapítást nyer, hogy az tévedésen, megtévesztésen alapult.

(2) Az összevont eljárásért az építésügyi hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a közműszolgáltatót külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.

(3) Az építésügyi hatóság az összevont eljárás ügyintézési határidejének túllépése esetén a díj felét visszatéríti az eljárást kezdeményező részére.”

26. § (1) Az Ngyt. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az építésügyi hatóság akkor állapítja meg a hozzá benyújtott, illetve a szakhatósághoz korábban benyújtott kérelem tartalmának azonosságát, ha

a) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás megindítása előtt beszerzett, a kérelem tárgyára vonatkozó, hat hónapnál nem régebbi szakhatósági állásfoglalás rendelkezésére áll, és

b) az építésügyi hatósági eljárások szabályait meghatározó jogszabályokban a szakhatósági állásfoglalás megadására előírt feltételek teljesülését megállapította.”

(2) Az Ngyt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni.”

(3) Az Ngyt. a következő 6/B. §-sal egészül ki:

„6/B. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárást - az ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályok szerint fizetendő illeték vagy díj helyett - a Kormány kormányrendeletben meghatározott mértékű, az eljáró hatóság és - szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóság bevételét képező igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséhez kötheti.

(2) Az eljáró hatóság a kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárás ügyintézési határidejének túllépése esetén a díj felét visszatéríti az eljárást kezdeményező részére.”

27. § Az Ngyt. 8-10. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„8. § (1) A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelező.

(2) A keresetlevél a hatósághoz kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül elektronikusan továbbítja a bírósághoz.

(3) A perben a beadványok benyújtása és a bírósági iratok kézbesítése a Pp.-ben, valamint a bírósági iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényben meghatározottak szerint, kizárólag elektronikus úton történik.

(4) A bíróság a keresetlevelet legkésőbb annak beérkezését követő öt napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a közigazgatási szerv nyilatkozatával együtt megküldi a felperes jogi képviselője részére.

(5) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek.

(6) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában.

(7) Az ellenérdekű felet a bíróság a (4) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(8) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.

9. § (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható, melyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.

(2) A perben szünetelésnek nincs helye.

(3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe.

(5) A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg.

(6) Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat.

(7) A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell.

10. § A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére legfeljebb tizenöt napos határidőt állapít meg. A felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Legfelsőbb Bírósághoz való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül a Legfelsőbb Bíróság az ügy érdemében dönt.”

28. § Az Ngyt. 12. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a beruházás tervezését, megvalósítását érintő követelmények előzetes tisztázása érdekében történő szemléért, illetőleg egyeztetésért, valamint az összevont eljárásért igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6/B. § alapján kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő, és meghatározza annak mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó eljárási szabályokat.”

29. § Az Ngyt. az e törvény 1-2. melléklete szerinti 1-2. melléklettel egészül ki.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

30. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. pontja és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

XV. Az építésügyi hatósági eljárás illetéke

1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke

a) telekalakítási engedélyezési eljárás esetében telkenként 5000 forint,

b) elvi építési engedélyezési eljárás esetében, ha

ba) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények, vagy a településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgál, 15 000 forint,

bb) a műemléki, régészeti, kulturális örökségvédelmi, természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelmények tisztázására, vagy a műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő - műszaki megoldások alkalmazhatóságára szolgál, 30 000 forint,

bc) a ba)-bb) pontokban meghatározottak együttes tisztázására szolgál, 45 000 forint,

c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében

ca) új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése és bővítése esetén

- önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,

- a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

cb) meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

cc) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

cd) meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,

ce) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,

cf) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint,

d) módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az alapeljárás illetékével egyező mértékű,

e) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint,

f) felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyezés esetén 15 000 forint,

g) építési tevékenység bejelentési eljárása esetén 20 000 forint,

h) bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint,

i) fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén a c), f), g) és h) pontok szerint megállapított illeték másfélszerese,

j) használatbavételi engedélyezés esetében a c), f) pontokban megállapított illetékkel megegyező mértékű,

k) használatbavétel bejelentése esetén a g) pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű,

l) rendeltetésmegváltoztatási engedélyezési eljárás esetén az érintett - önálló rendeltetési egységenként - 10 000 forint, amennyiben azonban a rendeltetés megváltoztatása építési engedélyköteles munkával jár együtt, az a c)-e) és g) pont szerinti illetékkel megegyező mértékű,

m) az a)-l) pont alá nem eső elsőfokú építésügyi hatósági eljárás (pl. bármely építésügyi hatósági engedély érvényének meghosszabbítása, jogutódlás kérése) esetében 10 000 forint,

n) az építésrendészeti hatósági intézkedés kérése esetében 15 000 forint,

2. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés ellen igénybe vehető fellebbezés esetén 30 000 forint,

3. a felügyeleti intézkedés esetén 50 000 forint.”

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

31. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Törvény, kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez (a továbbiakban együtt: jogosultság) kötött, építésüggyel kapcsolatos önálló mérnöki, illetve építészeti-műszaki tervezési (tervellenőri), településtervezői és építésügyi műszaki szakértői, továbbá településrendezési szakértői tevékenység (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) - a (4) és (5) bekezdésben és az 52/A. §-ban foglaltak kivételével - csak az ezen törvényben szabályozott kamarai tagság alapján folytatható. A törvény alkalmazásában mérnöki, illetve építészeti tevékenységnek minősül a földmérési és térképészeti, a területrendezési tervezői, valamint a táj- és kertépítészeti tervezői tevékenység is.”

(2) Az Mkt. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok a személyek akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 38. §-ában foglaltak szerint kívánják gyakorolni. Kamarai tagság nélkül végezhetnek szakértői tevékenységet az építészkamarák által névjegyzéken vezetett építésügyi igazgatási szakértői szakterületi szakértők. Ezen személyekre e törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.”

32. § Az Mkt. 3. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]

g) igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges építésügyi műszaki szakértői jogosultság meglétét,”

33. § Az Mkt. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tisztségviselők - titkár és főtitkár kivételével -, a bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható. Az országos elnök, az országos felügyelőbizottság és az országos etikai-fegyelmi bizottság elnökei legfeljebb két alkalommal választhatók újra. Országos és területi kamarai tisztségviselőkre az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.”

34. § Az Mkt. 42. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:]

a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése, visszavonása, a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása,”

35. § Az Mkt. 56. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő új d) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

c) az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvének (2005. szeptember 7.) 5., 6., 7., 13. cikk,

d) az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. cikk.”

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása

36. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]

m) az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait;”

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXV. törvény módosítása

37. § Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXV. törvény 59. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Kkt. 33. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti utak közül a külön jogszabályban meghatározott díjköteles utak használatáért a használati díj megfizetésének ellenőrzését 2008. december 31. napjáig a közút kezelője vagy az általa megbízott szervezet, továbbá a közlekedési hatóság is végezheti, és e körben gyakorolhatja a Kkt. e törvény 22. §-ával megállapított 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott jogokat. Az ellenőrzés során a közlekedési hatóság a Kkt. 20. § (7) (10) bekezdéseiben foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(7) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdésének m) pontja 2008. december 31-én hatályát veszti.”

Záró rendelkezések

38. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2008. július 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 1-36. §-a 2008. szeptember 1-jén lép hatályba és a (3) bekezdés kivételével az ezt követő napon hatályát veszti.

(3) E törvény rendelkezéseit a 2008. szeptember 1-jét követően indult eljárásokra kell alkalmazni. E törvény 33. §-ának rendelkezéseit 2008. szeptember 1-jét követően megtartott választások esetében kell alkalmazni, a megbízatások időtartama ezen választások eredményétől kezdődik.

(4) 2008. szeptember 1-jével

a) az Étv. 2. §-ának 18. pontjában a „környezetvédelemmel” szövegrész,

b) az Étv. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja,

c) az Étv. 46. §-a (4) bekezdésének c) pontjából a „, valamint névjegyzéket” szövegrész,

d) az Étv. 50. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „támogatására” szövegrész, b) pontjában a „költségeinek finanszírozására” szövegrész, c), d), f) és g) pontjában a „támogatására” szövegrész, e) pontjában az „és védelmével kapcsolatos önkormányzati kiadások támogatására” továbbá a „végrehajtására, támogatására” szövegrész és az „elősegítésére” szövegrész, h) pontjában a „finanszírozására” szövegrész, l) pontjában a „támogatására” szövegrész,

e) az Étv. 62. §-a

ea) (1) bekezdésének g) pontjában a „helyi építési szabályzatban” szövegrész,

eb) (2) bekezdésének j) pontja,

f) az Ngyt. 5. §-ának (2) bekezdése,

g) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 4. §-a,

h) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (3) bekezdésének d) pontja,

i) az Mkt. 43. §-ának

ia) (1) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész,

ib) (2) bekezdésének k) pontja,

ic) (3) bekezdésében az „és k)” szövegrész

hatályát veszti.

39. § (1) 2008. szeptember 1-jével az Étv.

a) 9. §-a (3) bekezdésében a „településrendezési eszközt” szövegrész helyébe a „településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot” szövegrész, az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szövegrész,

b) 9. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „az állami főépítész” szövegrész helyébe „a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész)” szövegrész, a bekezdés utolsó mondatában „az állami főépítész 30 napon belül” szövegrész helyébe „az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § szerinti esetekben 15 napon belül” szövegrész,

c) 27. § (1) és (10) bekezdésében az „az építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hivatal” szövegrész,

d) 29. §-a (2) bekezdésében „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési önkormányzat rendeletben” szövegrész,

e) 29. §-a (3) bekezdésében „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési önkormányzat rendeletben” szövegrész,

f) 29. §-a (4) bekezdésben „helyi építési szabályzat” szövegrész helyébe „települési önkormányzat rendeletben” szövegrész,

g) 32. §-a (1) bekezdésben a „tervdokumentáció elkészítése” szövegrész helyébe a „tervdokumentáció elkészítése, valamint a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek” szövegrész,

h) 32. §-a (2) bekezdésében a „vélemények készítése” szövegrész helyébe a „vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek” szövegrész,

i) 34. §-a

ia) (1) bekezdésben „az építésügyi hatóság engedélye” szövegrész helyébe „az építésügyi hatóság engedélye (bejelentés tudomásulvétele)” szövegrész,

ib) (5) bekezdésében az „érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől” szövegrész helyébe az „érdemi döntést - jogszabályban meghatározott esetekben - a kérelem előterjesztésétől” szövegrész,

j) 46. § (6) bekezdésében a „szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli” szövegrész helyébe a „szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli, egyéb esetekben a szabálytalan állapot megszüntetése iránt intézkedik.” szövegrész,

k) 46/A. §-a (1) bekezdésében „a 46. § (6) bekezdésében meghatározott határozattal egyidejűleg” szövegrész helyébe „a 46. § (5) bekezdésében felsorolt követelmények megsértése esetén - külön jogszabályban meghatározott -” szövegrész,

l) 50. §-a (2) bekezdésének

la) felvezető szövegében a „támogatására” szövegrész helyébe a „támogatására és finanszírozására” szövegrész,

lb) a) pontjában „emelésére” szövegrész helyébe „emelése” szövegrész,

lc) e) pontjában a „nyilvánításával” szövegrész helyébe a „nyilvánítása” szövegrész, a „nemzetközi egyezmények” szövegrész helyébe a „nemzetközi egyezmények végrehajtása” szövegrész, a „bemutatásának” szövegrész helyébe a „bemutatása” szövegrész,

ld) g) pontjában a „feladatainak” szövegrész helyébe a „feladatai, a szakmai kamarák által ellátott közigazgatási feladatok” szövegrész,

le) h) pontjában a „kialakítására, fejlesztésére, védelmére, elterjesztésére, oktatására” szövegrész helyébe a „kialakítása, fejlesztése, védelme, elterjesztése, oktatása” szövegrész,

lf) i) pontjában a „kidolgozására, működtetésére” szövegrész helyébe „kidolgozása, működtetése” szövegrész,

lg) j) pontjában a „kidolgozására, érvényesítésére” szövegrész helyébe a „kidolgozása, érvényesítése, szakmai továbbképzési feladatok ellátása” szövegrész,

lh) k) pontjában a „kutatásra, fejlesztésre” szövegrész helyébe a „kutatás, fejlesztés” szövegrész, az „alkalmazására, érvényre juttatására” szövegrész helyébe az „alkalmazása, érvényre juttatása” szövegrész,

li) m) pontjában az „ellátására, a feladatok ellátásához szükséges eszközök beszerzésére, beruházások támogatására” szövegrész helyébe az „ellátása, a feladatok ellátásához szükséges szakértői feladatok, eszközök beszerzése, beruházások támogatása” szövegrész,

m) 53/B. §-a (4) bekezdésében az „és azt a szakhatósági hozzájárulással együtt” szövegrész helyébe az „és azt - jogszabályban meghatározott esetben - a szakhatósági hozzájárulással együtt” szövegrész,

n) 53/C. § (1) bekezdés a) pontjában „a Ket.” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész,

o) 62. §-a

oa) (1) bekezdésének k) pontjában a „minőségtanúsítására,” szövegrész helyébe a „minőségtanúsítására és annak díjazására,” szövegrész,

ob) (3) bekezdésében a „névjegyzékek vezetésével, megújításával” szövegrész helyébe a „szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével, a 34. § (5) bekezdés szerinti soron kívüli,” szövegrész, az „eljárásaival” szövegrész helyébe az „eljárásokkal” szövegrész

lép.

(2) 2008. szeptember 1-jével a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdésében a „- az (1) bekezdés e) pontjában foglalt kivétellel -” szövegrész helyébe a „- kivéve, ha a felmondás az (1) bekezdésben foglalt úton történik, vagy ha a felmondás a társulási megállapodás alapján ellátott államigazgatási hatósági hatáskör ellátásához szükséges, jogszabályban előírt feltétel teljesülésének megszűnése folytán bekövetkező hatáskörmegszűnés miatt válik év közben szükségessé -” szövegrész lép.

(3) 2008. szeptember 1-jével az Ngyt. 1. § (1) bekezdés

a) a) pontjában a „megvalósítandó, vagy” szövegrész helyébe a „megvalósítandó,”,

b) b) pontjában az „5 milliárd forint” szövegrész helyébe a „3 milliárd forint” szövegrész, és az „1000 új munkahely megteremtését biztosító,” szövegrész helyébe a „250 új munkahely megteremtését biztosító, vagy”

szövegrész lép.

(4) 2008. szeptember 1-jével az Mkt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában az „e törvény keretei” szövegrész helyébe az „e törvény és az országos alapszabály keretei” szövegrész lép.

1. melléklet a 2008. évi XLIX. törvényhez

„1. melléklet a 2006. évi LIII. törvényhez

Az összevont építésügyi hatósági engedélykérelem tartalma

Iktatószám: .....................

Adatok:

1. Az építési tevékenységgel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

...................................................................................................................................................

2. Az építtető neve, címe:

1. ...............................................................................................................................................

2. ...............................................................................................................................................

3. ...............................................................................................................................................

4. ...............................................................................................................................................

3. Az ingatlannal rendelkezni jogosultak neve, címe:

1. ...............................................................................................................................................

2. ...............................................................................................................................................

3. ...............................................................................................................................................

4. ...............................................................................................................................................

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása:

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma, kelte:

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................

6. Mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ..... pld.

tervezői nyilatkozat ..... pld.

egyéb okirat ..... pld.

7. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. vagy 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység vagy építmény esetén a Korm. rendelet alapján hozott minden döntés.

8. Kérelem:

Alulírott ..................................................................................... (név, cím) összevont építésügyi hatósági engedélyt kérek az 1. pontban megjelölt ingatlanon új építmény elhelyezésére, építésére, meglévő építmény átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, elmozdítására, lebontására, építési tevékenység végzésére.

(A kívánt rész aláhúzandó!)

Kelt ..........................., ......... év ................. hó ..... nap

.................................................

aláírás (építtető, kérelmező)

9. Építésügyi igazgatási szakértői nyilatkozat (ha az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő)

Alulírott .................................................................. (építésügyi igazgatási szakértő neve, címe) nyilatkozom, hogy az építésügyi hatósági engedélykérelem és annak mellékletei megfelelnek az Étv.-ben és a külön jogszabályban előírtaknak, az Étv.-ben előírt építésügyi követelmények teljesültek, és a szakhatóságok állásfoglalása, valamint az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges adatok és dokumentációk rendelkezésre állnak.

Kelt ..........................., ......... év ................. hó ..... nap

.................................................

aláírás (építésügyi igazgatási szakértő)

.................................................

építésügyi igazgatási szakértő jogosultsági száma”

2. melléklet a 2008. évi XLIX. törvényhez

„2. melléklet a 2006. évi LIII. törvényhez

Elvi építési keretengedélyezési dokumentáció

Több kérdés együttes tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési kérelem esetén a dokumentáció tartalmára vonatkozókat összesíteni kell. Nem szükséges statikus dokumentáció. Veszélyes építmény-üzem, veszélyes környezet esetén a veszélyek elhárítására is utaló műszaki leírás szükséges.

1. A telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési dokumentációnak szükség szerint az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a földhivatal által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot,

b) a tervező által készített helyszínrajzot

ba) égtájjelöléssel,

bb) 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetében az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal,

bc) a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos - az ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) - telkek és az azokon - a tervezett építmény tűztávolságán belül elhelyezkedő - meglévő és tervezett valamennyi építmény méretarányos körvonalrajzával,

bd) a tervezett beépítettségre jellemző mutatószámokkal (beépítési százalék, építménymagasság stb.),

be) a tervezett építmény személy- és gépkocsiforgalmi be- és kijáratainak, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének jelölésével.

2. A településképi és építészeti követelmények (építészeti megjelenítés környezetbe illeszkedése) tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési tervdokumentációt a tervezett építmény környezetbe illesztésének, megjelenésének (tömegformálásának, tetőkialakításának, homlokzatképzésének, színezésének) bemutatása érdekében a tervezett építmény jellegétől függően szükség szerint legalább 1:200 méretarányú, az építmény részét vagy egészét bemutató alaprajz(ok)ból, homlokzat(ok)ból, metszet(ek)ből, továbbá műszaki leírásokból és részletrajzokból, tömegvázlatból, fotómontázsból, makettfotóból vagy utcaképből kell összeállítani.

3. A kulturális örökségvédelmi (műemléki, régészeti), természet-, táj- és környezetvédelmi, egészségvédelmi, talajvédelmi, valamint életvédelmi, tűzvédelmi követelményeket is érintő (szakhatósági követelmények tisztázása) elvi építési keretengedélyezési tervdokumentáció tartalmát az építésügyi hatóság által meghatározottakon túl az érintett szakhatóságok - építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőző tervezői egyeztetés során - a felvetett szakkérdés tisztázásához szükséges mértéknek megfelelően határozzák meg.

4. A műszaki követelményeket előzetesen tisztázó - az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldások alkalmazhatóságára irányuló - elvi építési keretengedélyezési tervdokumentációt az adott műszaki kérdés tisztázására elégséges részletezettségű tervrajzokból és műszaki leírásokból kell összeállítani.”


  Vissza az oldal tetejére