Időállapot: közlönyállapot (2008.VII.4.)

2008. évi L. törvény

az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról * 

1. § Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fogalommeghatározások]

„2. § E törvény alkalmazásában:

1. ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben az állam kizárólagos tulajdonát képező, kutatással lehatárolt, de bányatelekkel le nem fedett, nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon (szénhidrogének, fémek, lignit és barnakőszén, ásványbányászati és építőipari nyersanyagok) területek találhatók,

2. együtt tervezhető térség: országos területrendezési tervben megállapított és kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak,

3. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,

4. erdőtelepítésre alkalmas terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe azok a többnyire gyenge termőképességű mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél gazdasági, vidékfejlesztési vagy környezetvédelmi szempontok indokolják az erdők létesítését és azt természetvédelmi vagy termőhelyi okok nem zárják ki,

5. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,

6. erőmű: egy telephelyen lévő 50 MW és annál nagyobb energiaátalakító építmény,

7. földtani veszélyforrás területe: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a lejtős tömegmozgásokkal, egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokkal és építésföldtani kockázatokkal jellemezhető, valamint a magas természetes háttérsugárzással, az emberi tevékenység hatására jelentkező vagy felerősödő kedvezőtlen földtani folyamatokkal és a vízjárással összefüggő földtani veszélyek által érintett területek tartoznak,

8. hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak,

9. honvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatai rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységek végzésére szolgál,

10. kiegyenlítő intézkedés: a magterület és az ökológiai folyosó állapotára, egységességére, az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatokra negatív hatást gyakorló tevékenység esetén a várható kedvezőtlen hatással arányos, az adott magterületen, ökológiai folyosó területén vagy más természeti területen elvégzendő helyreállítási vagy fejlesztési feladat,

11. kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelyben a Magyar Köztársaság védelmi képességeit alapvetően meghatározó, vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelességei teljesítésére hivatott objektumok elhelyezésére szolgáló területek találhatók,

12. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,

13. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az őshonos fafajokból álló erdőtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdő hármas funkcióját - környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi - egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdőterületek tartoznak,

14. kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak,

15. kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a világörökség és világörökség-várományos területek, valamint a történeti települési területek találhatók,

16. magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont,

17. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók,

18. az ország szerkezeti terve: az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit az ország területrendezési tervében meghatározó terv,

19. országos jelentőségű tájképvédelmi terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek tartoznak,

20. országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület: országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a felhagyott ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult, maradandóan megváltozott és károsodott összefüggő területek tartoznak,

21. országos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,

22. ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására,

23. pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,

24. rendszeresen belvízjárta terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb, lefolyástalan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik,

25. széleróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a szélerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló fizikai talajféleségekkel (különösen a homok, homokos vályog, tőzeg, kotu) jellemezhető területek találhatók,

26. távvezeték felhasítási pontja: egy meglévő átviteli hálózati távvezeték azon pontja, ahová egy új átviteli hálózati távvezetékszakasz olyan módon kapcsolódik, hogy a meglévő távvezetéki kapcsolatot megbontja és annak két eredeti végpontja között a közvetlen villamos kapcsolat megváltozik,

27. települési terület: a település belterülete, valamint a beépítésre szánt területek összessége,

28. települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak,

29. településkép-védelmi terület: a településrendezés eszközeiben megállapított olyan terület, melynek szerkezete, karaktere, utcaképe, sziluettje (külső településképe), illetve a táji környezettel való látványbeli kapcsolata (kilátás, rálátás) megőrzésre, védelemre érdemes érték,

30. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,

31. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt - területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,

32. térségi hulladéklerakó hely: a vegyes összetételű, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó és a kiszolgáló építményeinek összessége,

33. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben a természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók,

34. térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a nagyobb területi kiterjedésű vagy kisebb területű, de sűrűn előforduló, esetenként több települést érintő, a felhagyott hagyományos ipari termelés és bányászat okozta tájsebek, az anyagnyerő helyek, illetve a hulladéklerakók területei tartoznak,

35. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység,

36. történeti települési terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a védendő területegységek - különösen a történeti településközpontok, a történeti kertek, a jelentős régészeti lelőhelyek, az országos és helyi védelem alatt álló területek, valamint ezek környezete, védőövezetei - tartoznak,

37. városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti,

38. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak,

39. világörökség és világörökség-várományos terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO Egyezmény szerinti Világörökségi Listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyeket Magyarország, mint részes állam nevében jogszabály által felhatalmazott testület kiválasztott arra, hogy a Világörökségi Listára jelöltek legyenek,

40. vízeróziónak kitett terület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelyben az 5%-nál nagyobb lejtésű és a vízerózió káros hatásával szemben kevésbé ellenálló talajtulajdonságokkal jellemezhető területek találhatók,

41. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik.”

2. § Az OTrT. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.”

3. § Az OTrT. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M=1:500 000 méretarányú 2. számú melléklete * , az országos övezetek határait a törvény M=1:500 000 méretarányú 3. számú melléklete tartalmazza, az alábbiak szerint:

a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,

b) 3/2. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,

c) 3/3. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetéről,

d) 3/4. számú melléklet az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről,

e) 3/5. számú melléklet az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetéről,

f) 3/6. számú melléklet a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetéről,

g) 3/7. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről,

h) 3/8. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről,

i) 3/9. számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetéről,

j) 3/10. számú melléklet az együtt tervezhető térségek övezetéről,

k) 3/11. számú melléklet a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetéről.”

4. § Az OTrT. 5. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[Térségi területfelhasználási kategóriák]

„5. § (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő,

a) legalább 1000 ha területű térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) mezőgazdasági térség,

ac) vegyes területfelhasználású térség,

ad) települési térség,

b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

ba) vízgazdálkodási térség,

bb) építmények által igénybe vett térség,

bc) települési térség.

(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő,

a) legalább 50 ha területű térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) mezőgazdasági térség,

ac) vegyes területfelhasználású térség,

b) legalább 10 ha területű térségek:

ba) városias települési térség,

bb) hagyományosan vidéki települési térség,

c) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

ca) vízgazdálkodási térség,

cb) építmények által igénybe vett térség.”

5. § Az OTrT. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok]

„6. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;

b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;

c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki;

d) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni;

e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;

f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.

(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki;

c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület vagy erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület kivételével lakóterület kijelölhető;

d) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;

e) a hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;

f) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

6. § Az OTrT. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok]

„7. § (1) Az erdőgazdálkodási térség Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területét a településszerkezeti terv legalább 95%-ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja.

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.”

7. § Az OTrT. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Borvidéki település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető.

(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésére szánt területté nem minősíthető.”

8. § Az OTrT. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok]

„9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1-7. számú mellékletek tartalmazzák.

(2) Az erőművek elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/8. számú melléklet tartalmazza.

(3) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/9-10. számú mellékletek tartalmazzák.

(4) A vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét a 2. számú melléklet, az országos jelentőségű meglévő szükségtározók, megvalósuló árvízi tározók és új vízi építmények felsorolását az 1/11. számú melléklet tartalmazza. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket a vízgazdálkodásról szóló törvény rögzíti.

(5) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.

(6) A magterület, ökológiai folyosó területén áthaladó közlekedési, elektronikus hírközlési, villamos energia és más energiahordozók vonalas infrastruktúra-hálózatainak engedélyezési eljárásaiban - a magterületet vagy az ökológiai folyosó területét érő legkisebb mértékű környezetterhelés és környezet-igénybevétel előidézése érdekében -, a természetvédelmi hatóság a környezethasználatot feltételhez kötheti, valamint kiegyenlítő intézkedést írhat elő.”

9. § Az OTrT. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő országos vasúti mellékvonalak területét a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

10. § Az OTrT. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § (1) Az országos területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőműnek, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemének, továbbá nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemének minősülő műszaki infrastruktúra-hálózat elemei és egyéb építmény területi elhelyezése az állami főépítész területfelhasználási engedélye alapján történik.

(2) Az állami főépítész (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy

a) az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye,

b) a területfelhasználási engedélykérelmet 60 napon belül el kell bírálni,

c) a területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat ellen keresetet a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel, soron kívül bírálja el a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezete szerinti eljárásban.”

11. § Az OTrT. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) Az 1/4-7. és 1/11. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(2) Az 1/1-3. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(3) Az 1/8-10. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(4) Az árvízi tározók helyét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében, helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében figyelembe kell venni.”

12. § Az OTrT. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) A bányatelek megállapítás akkor engedélyezhető, ha összhangban van az érintett település településrendezési tervével és helyi építési szabályzatával.

(2) A bányászati tevékenység következtében megváltozott külszíni területen - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - tájrendezés csak a bányatelek megállapításakor elkészülő tervek alapján, a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.”

13. § Az OTrT. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Térségi övezetek]

„12. § (1) Országos övezetek:

a) országos ökológiai hálózat,

b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,

c) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,

d) országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület,

e) országos jelentőségű tájképvédelmi terület,

f) kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület,

g) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület,

h) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe,

i) ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület,

j) együtt tervezhető térségek,

k) kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület.

(2) Kiemelt térségi és megyei övezetek:

a) magterület,

b) ökológiai folyosó,

c) pufferterület,

d) erdőtelepítésre alkalmas terület,

e) térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület,

f) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület,

g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület,

h) világörökség és világörökség-várományos terület,

i) történeti települési terület,

j) rendszeresen belvízjárta terület,

k) nagyvízi meder,

l) földtani veszélyforrás területe,

m) vízeróziónak kitett terület,

n) széleróziónak kitett terület,

o) honvédelmi terület.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt országos övezeteket, továbbá kiemelt térségi és megyei övezeteket területi érintettség esetén a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazni kell.

(4) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.

(5) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/12. számú melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.

(6) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.”

14. § Az OTrT. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Országos ökológiai hálózat övezete]

„13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.

(3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.”

15. § Az OTrT. a következő 13/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

13/A. § Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.”

16. § Az OTrT. a következő 13/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

13/B. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.

(2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.”

17. § Az OTrT. 14. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

14. § Az országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak vagy a helyi településrendezési eszközök figyelembevételével kell meghatározni.”

18. § Az OTrT. a következő 14/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

14/A. § (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

(2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

(3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.”

19. § Az OTrT. a következő 14/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete

14/B. § A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség-várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni.

A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni.”

20. § Az OTrT. a következő 16/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

16/A. § Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét a településrendezés eszközeiben tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni, és az építési övezetre vagy övezetre szabályokat megállapítani.”

21. § Az OTrT. a következő 16/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Együtt tervezhető térségek övezete

16/B. § (1) Az együtt tervezhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek.

(2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.”

22. § Az OTrT. a következő 16/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete

16/C. § (1) A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdésben kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

23. § Az OTrT. 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Magterület övezete

17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.

(6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.”

24. § Az OTrT. 18. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ökológiai folyosó övezete

18. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.”

25. § Az OTrT. 19. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Pufferterület övezete

19. § Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”

26. § Az OTrT. a következő 19/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

19/A. § Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.”

27. § Az OTrT. 20. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

20. § A térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.”

28. § Az OTrT. 21. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

21. § (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.

(2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.”

29. § Az OTrT. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete]

„22. § (1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki.

(2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy

a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen,

b) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területen,

c) erdőterületen,

d) világörökség és világörökség-várományos területen,

e) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen,

f) rendszeresen belvízjárta területen,

g) nagyvízi meder területén,

h) földtani veszélyforrás területén,

i) vízeróziónak kitett területen és széleróziónak kitett területen,

j) kiemelt fontosságú honvédelmi területen és honvédelmi területen,

k) a beépítésre szánt területbe sorolt területen és annak határaitól számított 1000 m-es területen belül, kivéve a jelentős mértékű zavaró hatású iparterületet és a hulladékkezelő, hulladéklerakó különleges területet,

l) az állami repülések célját szolgáló, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér 15 km-es körzetében,

térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.”

30. § Az OTrT. a következő 22/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

22/A. § (1) Világörökség és világörökség-várományos terület övezetben a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a kezelési tervben meghatározott célokkal.

(2) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető.

(3) Az övezetben közlekedési infrastrukturális hálózatokat és építményeket a kulturális örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységét megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve kell elhelyezni.

(4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a világörökségi területek védelmét nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.”

31. § Az OTrT. a következő 22/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Történeti települési terület övezete

22/B. § (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét - foglalja magában.

(2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat.

(3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.”

32. § Az OTrT. 24. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Nagyvízi meder övezete

24. § Nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.”

33. § Az OTrT. 25. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Földtani veszélyforrás területének övezete

25. § Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki.”

34. § Az OTrT. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vízeróziónak kitett terület övezete]

„26. § Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.”

35. § Az OTrT. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[Széleróziónak kitett terület övezete]

„27. § Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti előírást kell meghatározni, amely a szélerózió mértékét csökkenti.”

36. § Az OTrT. a következő 27/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Honvédelmi terület övezete

27/A. § A honvédelmi terület övezetét a településszerkezeti tervben beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.”

37. § Az OTrT. a következő 30. §-sal egészül ki:

„30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:

a) a megye területrendezési tervének készítése és elfogadása során,

b) a településrendezési terv, helyi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során.

(2) E bekezdés hatálybalépését követően indult államigazgatási ügyekben az 1/1-11. számú mellékletekben rögzített országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények vonatkozásában e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A megyei területrendezési terveket 2010. december 31-ig e törvénnyel összhangba kell hozni.

(4) A megyei területrendezési tervvel nem rendelkező megyei önkormányzatoknak 2011. december 31-ig a megye területrendezési tervét el kell készíteniük.”

38. § Az OTrT. a következő 31. §-sal egészül ki:

„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét.”

39. § Az OTrT. 1/1-10. számú melléklete, a 2. számú rajzi melléklete és a 3/1-10. számú rajzi melléklete helyébe jelen törvény 1/1-12. számú melléklete, 2. számú melléklete és 3/1-11. számú melléklete lép.

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 18. §-ának (9) bekezdése hatályát veszti.

(3) Az OTrT. 4. §-ának (4) bekezdése, valamint a 28. § (2) bekezdése hatályát veszti.

(4) A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A megyei területrendezési tervben a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetét, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét, az együtt tervezhető térségek övezetét, a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét, a történeti települési terület övezetét, a földtani veszélyforrás területe övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét, valamint a széleróziónak kitett terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.

(7) A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait - az övezet jellegére tekintettel - a (6) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.”

(5) A Tftv. 27. §-ának (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

t) az országos területrendezési terv szerinti területfelhasználási engedélyezés részletes eljárási szabályait.”

(6) E törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Melléklet a 2008. évi L. törvényhez

1/1. számú melléklet

A közúthálózat fő elemei * 

1. Gyorsforgalmi utak

M0: Budaörs - Budakeszi - Remeteszőlős - Solymár - Pilisborosjenő - Üröm - Budakalász - Szigetmonostor - Budapest, IV. ker. - Dunakeszi - Budapest, XV. ker. - Fót - Csömör - Budapest, XVI. ker. - Kistarcsa - Nagytarcsa - Budapest, XVII. ker. - Ecser - Üllő - Vecsés - Gyál - Budapest, XXIII. ker. - Dunaharaszti - Szigetszentmiklós - Budapest, XXII. ker. - Diósd - Törökbálint - Biatorbágy - Budaörs (az M2 és M1 közötti déli és keleti szakasz a TEN-T hálózat része)
Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján, a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni.
M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető (M0-on belüli autópálya besorolású) szakaszai
M1: Budaörs (M0) - Győr - Hegyeshalom - (Ausztria) (a TEN-T hálózat része)
M10: Budapest térsége (M0) - Kesztölc térsége (M11)
M11: Ercsi térsége (M6) - Zsámbék - Kesztölc - Esztergom - (Szlovákia)
M15: Levél (M1) - Rajka - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M19: Győr (M1) - Győr
M2: Budapest (M0) - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M21: Hatvan (M3) - Salgótarján
M25: Füzesabony térsége (M3) - Eger
M3: Budapest (M0) - Hatvan - Füzesabony - Polgár - Görbeháza - Nyíregyháza - Vásárosnamény - Beregdaróc - (Ukrajna) (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M30: Mezőcsát térsége (M3) - Miskolc - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia) (a TEN-T hálózat része)
M31: Nagytarcsa térsége (M0) - Kistarcsa - Kerepes - Gödöllő térsége (M3) (a TEN-T hálózat része)
M34: Vásárosnamény térsége (M3) - Záhony térsége - (Ukrajna) (a TEN-T hálózat része)
M35: Görbeháza (M3) - Debrecen - Berettyóújfalu térsége (M4) (a TEN-T hálózat része)
M4: Vecsés térsége és Ecser (M0) - Szolnok - Püspökladány - Nagykereki térsége - (Románia) (a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M43: Szeged (M5) - Csanádpalota - (Románia) (a TEN-T hálózat része)
M44: Kecskemét térsége - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
M47: Berettyóújfalu térsége (M4) - Békéscsaba - Algyő térsége (M43)
M49: Kántorjánosi térsége (M3) - Csenger térsége - (Románia)
M5: Gyál (M0) - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia) (a TEN-T hálózat része)
M6: Budapest (M0) - Dunaújváros - Szekszárd - Bóly - Ivándárda térsége - (Horvátország) (a TEN-T hálózat része)
M60: Bóly térsége (M6) - Pécs térsége
M7: Törökbálint (M0) - Székesfehérvár - Siófok - Balatonszentgyörgy - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország) (a TEN-T hálózat része)
M70: Letenye (M7) - Tornyiszentmiklós - (Szlovénia) (a TEN-T hálózat része)
M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9)
M8: (Ausztria) - Szentgotthárd térsége - Veszprém - Enying térsége - Sárbogárd térsége - Dunaújváros - Kecskemét térsége - Szolnok - Füzesabony térsége (M3) (a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része)
M85: Győr térsége (M1) - Csorna - Nagycenk - Sopron - (Ausztria)
M86: Szombathely térsége - Csorna - Mosonmagyaróvár térsége (M1) (a TEN-T hálózat része)
M87: Szombathely térsége (M86) - Kőszeg térsége - (Ausztria)
M9: Szombathely térsége (M86) - Püspökmolnári térsége - Zalaegerszeg térsége - Nagykanizsa - Inke térsége - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd térsége - Szeged (M5) (az M86 és az M7 közötti szakasz a TEN-T hálózat része)

2. Főutak

2. a) A főúthálózat elemei és új főúti kapcsolatok

A 3 km-nél rövidebb hálózati összekötő szerepű, de önálló számjellel ellátott meglévő főúti elemeket a felsorolás nem tartalmazza.

1. sz. főút: Budapest - Tatabánya - Tata - Komárom - Győr - Mosonmagyaróvár - Hegyeshalom - (Ausztria)
2. sz. főút: Budapest - Dunakeszi - Vác - Rétság - Hont - (Szlovákia)
3. sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia)
4. sz. főút: Budapest - Cegléd - Szolnok - Püspökladány - Debrecen - Hajdúhadház - Nyíregyháza -Kisvárda - Záhony - (Ukrajna)
5. sz. főút: Budapest - Dabas - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke - (Szerbia)
6. sz. főút: Budapest - Dunaújváros - Szekszárd - Pécs - Barcs - (Horvátország)
7. sz. főút: Budapest - Székesfehérvár - Siófok - Nagykanizsa - Letenye - (Horvátország)
8. sz. főút: Székesfehérvár (M7) - Veszprém - Szentgotthárd - (Ausztria)
10. sz. főút: Budapest - Pilisvörösvár - Nyergesújfalu - Dunaalmás (1. sz. főút)
105. sz. főút: Pilisvörösvár (10. sz. főút) - Piliscsaba - Dorog - Tát (10. sz. főút)
11. sz. főút: Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom (10. sz. főút)
111. sz. főút: Esztergom (11. sz. főút) - Dorog (105. sz. főút)
12. sz. főút: Vác (2. sz. főút) - Nagymaros - Szob
13. sz. főút: (Szlovákia) - Komárom - Kisbér (81. sz. főút)
130. sz. főút: Komárom (13. sz. főút) - (Szlovákia)
14. sz. főút: Győr (1. sz. főút) - Vámosszabadi - (Szlovákia)
15. sz. főút: Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) - Rajka - (Szlovákia)
19. sz. főút: Pér (81. sz. főút) - Győr (M1)
21. sz. főút: Hatvan (3. sz. főút) - Salgótarján - Somoskőújfalu - (Szlovákia)
22. sz. főút: Bánk (2. sz. főút) - Balassagyarmat - Salgótarján (M21)
23. sz. főút: Bátonyterenye (21. sz. főút) - Tarnalelesz (25. sz. főút)
24. sz. főút: Gyöngyös (3. sz. főút) - Parád - Eger (25. sz. főút)
25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút)
26. sz. főút: Miskolc (M30) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia)
27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Hídvégardó - (Szlovákia)
302. sz. főút: Emőd (M30) - Emőd (3. sz.) főút
31. sz. főút: Budapest - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)
311. sz. főút: Nagykáta (31. sz. főút) - Cegléd (4. sz. főút)
32. sz. főút: Hatvan (M3) - Jászberény - Szolnok (M4)
33. sz. főút: Füzesabony (3. sz. főút) - Tiszafüred - Debrecen (4. sz. főút)
34. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) - Tiszafüred - Kunhegyes - Fegyvernek (4. sz. főút)
35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (33. sz. főút)
354. sz. főút: Debrecen (M35) - Hajdúhadház (4. sz. főút)
36. sz. főút: Polgár (35. sz. főút) - Nyíregyháza (4. sz. főút)
37. sz. főút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia)
38. sz. főút: Bodrogkeresztúr (37. sz. főút) - Nyíregyháza (36. sz. főút)
403. sz. főút: Nyírtura (4. sz. főút) - Nyíregyháza (M3)
405. sz. főút: Albertirsa (4. sz. főút) - Újhartyán (M5)
41. sz. főút: Nyíregyháza (4. sz. főút) - Vásárosnamény - Beregsurány - (Ukrajna)
42. sz. főút: Püspökladány (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Ártánd - (Románia)
43. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) - Makó - Nagylak - (Románia)
431. sz. főút: Kiszombor (43. sz. főút) - (Románia)
44. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Békéscsaba - Gyula - (Románia)
441. sz. főút: Cegléd (4. sz. főút) - Nagykőrös - Kecskemét (445. sz. főút)
442. sz. főút: Szolnok (4. sz. főút) - Martfű - Tiszaföldvár - Kunszentmárton (44. sz. főút)
443. sz. főút: Gyomaendrőd (46. sz. főút) - Szarvas (44. sz. főút)
445. sz. főút Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút)
45. sz. főút: Kunszentmárton (44. sz. főút) - Szentes - Hódmezővásárhely (M47)
451. sz. főút: Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) - Csongrád - Szentes (45. sz. főút)
46. sz. főút: Törökszentmiklós (4. sz. főút) - Mezőtúr - Gyomaendrőd - Mezőberény (47. sz. főút)
47. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Berettyóújfalu - Békéscsaba - Szeged (43. sz. főút)
470. sz. főút: Mezőberény (47. sz. főút) - Békéscsaba (44. sz. főút)
471. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Mátészalka (49. sz. főút)
48. sz. főút: Debrecen (4. sz. főút) - Nyírábrány - (Románia)
49. sz. főút: Rohod (41. sz. főút) - Mátészalka - Csengersima - (Románia)
491. sz. főút: Győrtelek (M49) - Tiszabecs - (Ukrajna)
51. sz. főút: Budapest - Kalocsa - Baja - Hercegszántó - (Szerbia)
52. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Solt - Dunaföldvár (6. sz. főút)
53. sz. főút: Solt (52. sz. főút) - Kiskunhalas - Tompa - (Szerbia)
54. sz. főút: Kecskemét (5. sz. főút) - Soltvadkert - Sükösd (51. sz. főút)
55. sz. főút: Szeged (5. sz. főút) - Baja - Bátaszék (M6)
56. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Mohács - Udvar - (Horvátország)
57. sz. főút: Mohács (56. sz. főút) - Pécs térsége (6. sz. főút)
58. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Harkány - Drávaszabolcs - (Horvátország)
61. sz. főút: Dunaföldvár (6. sz. főút) - Dombóvár - Kaposvár - Nagykanizsa (7. sz. főút)
611. sz. főút: Dombóvár térsége (61. sz. főút) - Sásd (66. sz. főút)
62. sz. főút: Dunaújváros (6. sz. főút) - Székesfehérvár térsége (7. sz. főút)
63. sz. főút: Tolna (6. sz. főút) - Sárbogárd - Székesfehérvár (M7)
64. sz. főút: Simontornya (61. sz. főút) - Balatonvilágos (7. sz. főút)
65. sz. főút: Szekszárd (6. sz. főút) - Tamási - Siófok (7. sz. főút)
66. sz. főút: Pécs (6. sz. főút) - Sásd - Kaposvár (61. sz. főút)
67. sz. főút: (Horvátország) - Drávakeresztúr - Sellye - Szigetvár - Kaposvár - Látrány - Balatonszemes (7. sz. főút)
68. sz. főút: Barcs (6. sz. főút) - Nagyatád - Balatonberény (7. sz. főút)
71. sz. főút: Lepsény (7. sz. főút) - Balatonfüred - Keszthely (76. sz. főút)
72. sz. főút: Balatonfűzfő (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
73. sz. főút: Csopak (71. sz. főút) - Veszprém (8. sz. főút)
74. sz. főút: Nagykanizsa (7. sz. főút) - Zalaegerszeg - Vasvár (8. sz. főút)
75. sz. főút: Alsópáhok (76. sz. főút) - Rédics (86. sz. főút)
76. sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) - Hévíz - Zalacsány - Zalaegerszeg - Nádasd (86. sz. főút)
81. sz. főút: Székesfehérvár (8. sz. főút) - Kisbér - Győr (1. sz. főút)
811. sz. főút: Székesfehérvár (8. sz. főút) - Alcsútdoboz - Óbarok (1. sz. főút)
82. sz. főút: Veszprém térsége (8. sz. főút) - Zirc - Győr (1. sz. főút)
821. sz. főút: Győr (83. sz. főút) - Győr (1. sz. főút)
83. sz. főút: Városlőd (8. sz. főút) - Pápa - Győr (82. sz. főút)
84. sz. főút: Balatonederics (71. sz. főút) - Sárvár - Sopron - (Ausztria)
85. sz. főút: Győr térsége (1. sz. főút) - Csorna - Kapuvár - Nagycenk (84. sz. főút)
86. sz. főút: (Szlovénia) - Rédics - Zalabaksa - Zalalövő - Körmend - Szombathely - Csorna - Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)
861. sz. főút: Kópháza (84. sz. főút) - (Ausztria)
87. sz. főút: Kám (8. sz. főút) - Szombathely - Kőszeg - (Ausztria)
88. sz. főút: Sárvár (84. sz. főút) - Vát (86. sz. főút)
89. sz. főút: Szombathely (87. sz. főút) - Bucsu - (Ausztria)
M1, M3, M4, M5, M7 fővárosi bevezető főút besorolású szakaszai
Budapest egyéb főútjai
Új főúti kapcsolatok: (Ausztria) - Fertőd - Fertőszentmiklós térsége (M85)
Vép térsége (M86) - Nemeskér - Pereszteg (M85)
Rábacsanak térsége (86. sz. főút) - Pápa (83. sz. főút)
Győr (M19) - Gönyű (1. sz. főút)
Sárvár (84. sz. főút) - Celldömölk térsége - Pápa - Kisbér - Környe - Tatabánya - Tát (105. sz. főút)
Pápa (83. sz. főút) - Devecser - Tapolca (77. sz. főút)
(Szlovénia) - Bajánsenye - Zalalövő - Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút)
Lenti térsége (86. sz. főút) - Tornyiszentmiklós (M70)
77. sz. főút: Nemesvámos (8. sz. főút) - Tapolca - Keszthely (71. sz. főút)
Keszthely (76. sz. főút) - Sármellék - Szentgyörgyvár (76. sz. főút)
Veszprém térsége (72. sz. főút) - Litér (M8)
Mór (81. sz. főút) - Kecskéd térsége
Székesfehérvár (8. sz. főút) - Zámoly - Csákvár - Felcsút (811. sz. főút)
Nagykónyi (61. sz. főút) - Lajoskomárom térsége - Székesfehérvár (M7)
Sávoly (M7) - Marcali - Somogyvár - Gamás - Törökkoppány - Nagykónyi (61. sz. főút)
Iharosberény térsége (61. sz. főút) - Gyékényes térsége - (Horvátország)
Pécs (M60) - Barcs (6. sz. főút)
Pécs térsége (6. sz. főút) - Vajszló
Sellye (67. sz. főút) - Siklós - Villány - Udvar térsége (56. sz. főút)
Köblény térsége (M9) - Komló térsége (66. sz. főút)
Dávod térsége (51. sz. főút) - Mohács (56. sz. főút)
Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút)
Soltvadkert (53. sz. főút) - Kiskunmajsa - Kistelek - Mindszent - Derekegyház - Szegvár (45. sz. főút) - Nagymágocs - Orosháza (47. sz. főút)
Szabadegyháza (62. sz. főút) - Adony - Ráckeve - Dabas - Újhartyán (M5)
Albertirsa (4. sz. főút) - Tápiószentmárton - Nagykáta - Jászfényszaru (32. sz. főút)
Gödöllő (3. sz. főút) - Vác térsége - Tahitótfalu (11. sz. főút)
Rétság térsége (2. sz. főút) - Jobbágyi - Szurdokpüspöki térsége - Gyöngyös (24. sz. főút)
Szécsény térsége (22. sz. főút) - Nógrádszakál - (Szlovákia)
Mátraterenye térsége (23. sz. főút) - Recsk térsége (24. sz. főút)
Budapest (M0) - Nagykáta térsége - Jászberény - Újszász térsége (32. sz. főút)
Gyöngyös (3. sz. főút) - Karácsond - Heves - Kisköre - Kunhegyes - Kenderes (4. sz. főút)
Törökszentmiklós (46. sz. főút) - Martfű térsége (442. sz. főút)
Hódmezővásárhely - Kübekháza térsége (Szerbia/Románia)
Hódmezővásárhely (47. sz. főút) - Makó (43. sz. főút)
Szarvas (44. sz. főút) - Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya - (Románia)
Békés (470. sz. főút) - Doboz - Sarkad - Méhkerék térsége - (Románia)
Békéscsaba (44. sz. főút) - Doboz
Békéscsaba - Medgyesegyháza - Battonya
Kisújszállás (4. sz. főút) - Túrkeve - Mezőtúr - Szarvas (44. sz. főút)
Kunmadaras (34. sz. főút) - Karcag - Füzesgyarmat - Szeghalom (47. sz. főút)
Rakamaz térsége - Tiszavasvári - Hajdúböszörmény (35. sz. főút)
Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút)
Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút)
Cigánd - Pácin
Nyíregyháza térsége (M3) - Nyírbátor - Vállaj - (Románia)
Csökmő térsége (47. sz. főút) - Körösnagyharsány - (Románia)

2. b) Főutak tervezett településelkerülő szakaszai

A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.

1. sz. főút: Vértesszőlős, Tata, Komárom, Győr
3. sz. főút: Gödöllő
4. sz. főút: Fegyvernek
5. sz. főút: Alsónémedi, Dabas, Örkény, Szeged
6. sz. főút: Érd, Pécs, Szentlőrinc, Szigetvár
7. sz. főút: Martonvásár, Velence, Gárdony
8. sz. főút: Székesfehérvár, Csór, Várpalota
11. sz. főút: Dömös
21. sz. főút: Somoskőújfalu
22. sz. főút: Érsekvadkert, Balassagyarmat, Őrhalom, Szécsény, Endrefalva, Szalmatercs, Karancsság, Ságújfalu, Kishartyán
23. sz. főút: Bátonyterenye, Nemti, Pétervására, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz
24. sz. főút: Gyöngyös
25. sz. főút: Kerecsend, Eger, Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve
26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok
27. sz. főút: Edelény
31. sz. főút: Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti
311. sz. főút: Nagykáta, Cegléd
32. sz. főút: Pusztamonostor, Jászberény
  Vissza az oldal tetejére