Időállapot: közlönyállapot (2008.X.27.)

2008. évi LVII. törvény

a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról * 

1. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések jegyzékét a törvény 1/1. számú melléklete, a parti és partközeli településekét a törvény 1/2. számú melléklete tartalmazza.”

2. § A Btv. a 2. §-t követően az alábbi alcímmel, valamint 2/A. §-sal egészül ki:

Értelmező rendelkezések

2/A. § E törvény alkalmazásában:

1. csarnok jellegű épület: alapterületi korlátozás nélkül csarnok jellegűnek tekintendő minden legalább 3,6 m átlagos belmagasságú, tetőtérrel nem rendelkező, egyszintes, összefüggő légterű, ipari, raktározási, kereskedelmi vagy sport rendeltetésű, jellemzően tagolatlan homlokzatú építmény, amelyre a merev geometriai formák, a táj adottságaitól független anyaghasználat és jelentős nagyságú kiszolgálóterület iránti igény jellemző;

2. egyedileg meghatározott térség: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategória, amelybe a bányaüzemek, valamint a hulladéklerakó helyek és a turisztikai fejlesztési területek övezetébe tartozó területek által igénybe vett, más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható területek tartoznak;

3. esőbeálló jellegű építmény: természetes anyagokból (pl. kő, fa, nád, szalma) egyszerű módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, általában egyterű, legfeljebb 3,5 méter építménymagasságú és legfeljebb 15 m2-es alapterületű építmény;

4. erdőterület: minden fás növényekből álló életközösség, amelyet az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény erdőnek, fasornak, facsoportnak, fás legelőnek, erdőterületnek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek tekint, továbbá erdőterületnek számít a településrendezési tervekben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület is;

5. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetének feleltethető meg, amely az országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra;

6. felszíni vízminőség-védelmi terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a tómederrel, a Balaton vízterével kapcsolatban lévő, a tó vízminőség-védelme szempontjából kiemelt jelentőségű vízjárta területek tartoznak;

7. földtani veszélyforrás terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak;

8. gazdasági terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelyben a települési területfelhasználási egységek közül a különleges területekbe tartozó nagy kiterjedésű kereskedelmi célú és a gazdasági területekbe tartozó kereskedelmi, szolgáltató és ipari területek jelölhetők ki;

9. intenzív kertészeti kultúra: szakszerűen művelt szőlő-gyümölcs kultúra, gondozott veteményes, kertészeti telep;

10. kertgazdasági terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt egykori zártkerti területek, ahol a terület művelése, használata a kertgazdasági jelleget alátámasztja;

11. kiemelt jelentőségű mellékút: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében a főúthálózattal együtt a térségi együttműködésben fontos szerepet betöltő - végpontjaikon általában az országos főúthálózathoz csatlakozó - a főutak és egyéb mellékutak között átmeneti kategóriát képező közúthálózati elem, amely kialakítására a főutakénál kevésbé szigorú műszaki előírások vonatkoznak;

12. reklámcélú hirdető építmény: 2 m2-nél nagyobb, állandó vagy mobil tartószerkezettel rendelkező, önálló megjelenésű hirdető felület;

13. szőlő termőhelyi kataszteri terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a szőlő termőhelyi kataszteri I. osztályú területek tartoznak, a lehatárolás célja a Balatoni Borvidéki Régió minőségi szőlő- és bortermőterületeinek védelmét szolgáló szabályozás érvényesítése;

14. ökológiai rehabilitációt igénylő terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe olyan rehabilitációt igénylő területek tartoznak, ahol még adott a természetközeli állapot visszaállításának lehetősége;

15. települési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, a település meglévő és tervezett beépítésre szánt és a belterületen lévő beépítésre nem szánt területeknek az együttese, kivéve az egyedileg meghatározott térség (bányaüzemek, hulladéklerakó helyek, turisztikai fejlesztési területek), valamint az építmények által igénybe vett térség területeit és a külön övezetet alkotó gazdasági területeket;

16. tómeder: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben elfogadott szabályozási partvonal által meghatározott meder területe;

17. turisztikai fejlesztési terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, sajátos szabályozási előírásokkal, jelentős zöldfelületekkel rendelkező terület, amely a szabadidő-eltöltés lehetőségeit bővítő, a szezon hosszabbítását szolgáló, nagy helyigényű beruházások célterületeként a turizmus minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja.”

3. § A Btv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Az Országgyűlés a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének munkarészei közül

a) a térségi szerkezeti tervet,

b) a kiemelt térségi övezetek tervlapjait,

c) a Balatoni Területrendezési Szabályzatot (a továbbiakban: területrendezési szabályzat) elfogadja.

(2) Az M=1:100 000 méretarányú térségi szerkezeti tervet a 3. számú melléklet *  tartalmazza.

(3) A kiemelt térségi övezetek M=1:100 000 méretarányú tervlapjait

a) a 4/1. számú melléklet a magterület övezetét (Ö-1), az ökológiai folyosó övezetét (Ö-2), valamint a puffer terület övezetét (Ö-3),

b) a 4/2. számú melléklet a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét (T-1),

c) a 4/3. számú melléklet a történeti települési terület övezetét (T-2),

d) a 4/4. számú melléklet a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét (T-3),

e) a 4/5. számú melléklet a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét (L-1),

f) a 4/6. számú melléklet az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét (A-1),

g) a 4/7. számú melléklet a térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét (R-1), az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetét (R-2),

h) a 4/8. számú melléklet a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetét (SZ-1),

i) a 4/9. számú melléklet a földtani veszélyforrás terület övezetét (P-1),

j) a 4/10. számú melléklet a vízeróziónak kitett terület övezetét (P-2),

k) a 4/11. számú melléklet a felszíni vízminőség-védelmi terület övezetét (F-1), valamint a tómeder övezetét (D-1),

l) a 4/12. számú melléklet a térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetét (H-1),

m) a 4/13. számú melléklet a települési terület övezetét (U-1), a gazdasági terület övezetét (U-2), az általános mezőgazdasági terület övezetét (M-1), a kertgazdasági terület övezetét (M-2), az erdőterület övezetét (E-1), valamint az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét (E-2),

n) a 4/14. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét (M-3), valamint a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetét (E-3),

o) a 4/15. számú melléklet a turisztikai fejlesztési terület övezetét (Ü-1), valamint a szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetét (C-1),

p) a 4/16. számú melléklet a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetét (K-1)

tartalmazza.”

4. § A Btv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A Balatoni Területrendezési Szabályzat

a) a térségi területfelhasználás rendjének meghatározására és a települési területfelhasználási egységek kijelölésére,

b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra és egyedi építmények elhelyezésére,

c) a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére,

d) a parti és partközeli településekre,

e) a kiemelt térségi övezetekre

vonatkozó szabályai együttesen határozzák meg a Balaton kiemelt üdülőkörzet területén a területhasználat és az építés feltételeinek térségi szabályait.

(2) Az övezetek szabályozási előírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek tervlapjai határozzák meg.

(3) Az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni.”

5. § A Btv. 5. §-át megelőző III. fejezet címe helyébe a következő cím lép, valamint a Btv. a következő 4/A-C. §-okkal és alcímekkel egészül ki:

A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT

A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok

4/A. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 ha kiterjedésű területi egységek:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) települési térség,

d) vízgazdálkodási térség,

e) egyedileg meghatározott térség,

f) építmények által igénybe vett térség.

4/B. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki;

c) a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja;

d) az M8 gyorsforgalmi út szentkirályszabadjai csomópontja és az M75 gyorsforgalmi út 71. sz. főúttal alkotott csomópontja között az M8, M7, és az M75 gyorsforgalmi utak és a Balaton-part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület;

e) a d) pont szerint meghatározott gyorsforgalmi utakhoz csomóponttal kapcsolódó közutak (vagy közvetve kapcsolódó utak) nem Balaton-part felé eső szakasza mentén, az autópálya-csomóponttól számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre szánt területeken kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület;

f) a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

g) az egyedileg meghatározott térség

ga) a külön jogszabályban meghatározott különleges területek közül bányaüzem vagy a hulladéklerakó hely terület,

gb) a turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett terület,

gba) üdülőházas üdülőterület,

gbb) a külön jogszabályokban meghatározott különleges területek közül a kemping-, strand- és sportterület, az oktatási és szabadidőközpont terület, víziközlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, valamint

gbc) zöldterület és

gbd) erdőterület

települési területfelhasználási egységbe sorolható;

h) az építmények által igénybe vett térséget az adott műszaki infrastruktúra, illetve az építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

4/C. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a térségi szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2/1-5. számú melléklet tartalmazza.

(2) A közlekedési infrastruktúra építményei közül

a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területén kell biztosítani, a nyomvonal biztosítása során a nyomvonalak tájba illesztésére és a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére, valamint a szakaszolható megépítésre különös gondot kell fordítani;

b) a meglévő főutak elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési tervekben kell pontosítani;

c) a Veszprém-Tapolca-84. sz. főút-71. sz. főút közötti új főút nyomvonalát (leendő 77. sz. főút), a 7301., a 7342. és a 7343. jelű összekötő út nyomvonalának fejlesztésével, paramétereik javításával, a településeket elkerülő szakaszok megvalósításával kell kialakítani; melynek során a tájba illesztésre, a terep- és ökológiai adottságokra és a környezetvédelem szempontjaira kiemelt figyelmet kell fordítani, és a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban biztosítani kell a településeket elkerülő szakaszok főúttá fejlesztésének feltételeit;

d) a 71. sz. főút Badacsonyt elkerülő szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel kiemelt jelentőségű mellékútként kell kialakítani, amelynek főúttá fejlesztési lehetőségeit a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban biztosítani kell;

e) kiemelt jelentőségű mellékutakat kell kialakítani a 2/1. sz. melléklet szerint meghatározott irányokban;

f) Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-Murakeresztúr-(Horvátország) transz-európai vasúti szállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal kitérési lehetőséget biztosító szakaszos kétvágányúsításának és védőtávolságainak területigényét a szakági és a településrendezési tervek alapján meg kell határozni;

g) a Hajmáskér-Balatonfűzfő között tervezett egyéb országos törzshálózati vasútvonal területigényét - a Szabadbattyán-Tapolca egyéb országos törzshálózati vasútvonal balatonkenesei szakaszának a csúszásveszélyeztetettsége miatt - biztosítani kell;

h) a vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek alapján történhet;

i) a meglévő repülőterek a 2/4. sz. melléklet szerint megtartandók és fejlesztendők.

(3) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül

a) a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor;

b) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető;

c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

d) a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.”

6. § A Btv. 5. §-át megelőző „A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK” alcíme helyébe „A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” alcím lép.

7. § A Btv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet.”

8. § (1) A Btv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a vízpart-rehabilitációs tervben (a továbbiakban együtt: vízpart-rehabilitációs terv), továbbá a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen

a) más területfelhasználási egység nem jelölhető ki;

b) vízgazdálkodási terület tómederben területfelhasználási területekkel közvetlenül érintkező vízfelület, medencés kikötő nem alakítható ki;

c) a létesítmények megközelítésére szolgáló gépjárműforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpart-rehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthető;

d) ingatlan tulajdonjogát kizárólag a Magyar Állam és helyi önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából;

e) a c) pontban felsorolt létesítmények területét és e létesítményeket, csak a bérleti szerződés legalább 10 évenkénti megújításával lehet bérbe adni;

f) a terület közcélú használata - a létesítmények vagyonvédelme érdekében tett legszükségesebb intézkedések kivételével - a közterületi jelleg megőrzése érdekében nem korlátozható.”

(2) A Btv. 7-8. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„7. § A kiemelt üdülőkörzet területén lévő települések külterületi beépítésre nem szánt területén a még meglévő beépítetlen tóparti területeket - legkevesebb 50 méter széles sávban - a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatokban vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és e területeken a helyi építési szabályzat előírásait az e törvény szerinti felszíni vízminőség-védelmi terület övezetre vonatkozó előírások szerint kell meghatározni.

8. § (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad.

(2) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

(3) Az országos jelentőségű védett természeti területeken

a) 2700 m2-nél kisebb telkek,

b) a szántóművelési ágú területek

nem építhetők be.”

9. § A Btv. 9-12. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„9. § (1) A kiemelt üdülőkörzet területére kívülről - a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton.

(2) A kiemelt üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt üdülőkörzet területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni.

(3) A kiemelt üdülőkörzet településeinek

a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,

b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

(4) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációba nem tartozó 2000 LEÉ alatti településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(5) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesült.

(6) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(7) A kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető.

10. § A kiemelt üdülőkörzet településeire a természetvédelmi, tájesztétikai szempontokat, valamint a történeti településszerkezetet, a táj és település jellegét és az építészeti örökség (beleértve a helyi építészeti örökség) értékeit, az építészeti hagyományokat kiemelten figyelembe vevő településszerkezeti és szabályozási tervet, valamint helyi építési szabályzatot kell készíteni.

11. § A település helyi építési szabályzatában rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetőberendezések lebontásáról, újak elhelyezéséről.

12. § A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető.”

10. § A Btv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében

a) terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg;

b) 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni;

c) a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.”

11. § A Btv. 14-15. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„14. § (1) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési tervekben a külön jogszabály szerint az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékességgel és hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv vagy hatóság szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

(3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges terület települési területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, meglévő bányatelek terület, meglévő honvédelmi terület a településrendezési eszközökben a valóságos funkciójának megfelelően szabályozható.

15. § A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek

a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak, továbbá

b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést

ba) magterületen,

bb) ökológiai folyosón,

bc) pufferterületen,

bd) erdőterületen,

be) turisztikai fejlesztési területen,

bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen és

bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken

nem okoznak.”

12. § A Btv. 16. §-át megelőző „A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZETÉNEK PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK” alcíme helyébe „A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK” alcím lép.

13. § (1) A Btv. 16. § (7) bekezdés c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő e) ponttal egészül ki:

[(7) A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti]

c) feltöltésre került terület területfelhasználását a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervnek - első felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervnek - megfelelően, valamint a d) és e) pontban foglalt tilalommal összhangban kell meghatározni;

d) feltöltésre, illetve a Balaton medréből kiszabályozásra került terület beépítésre szánt területbe - a külön jogszabályban meghatározott különleges területen lévő strandterület és kikötőterület kivételével - nem sorolható;

e) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben - első felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben - meghatározott zöldterületek előtt létesített feltöltés csak zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolható.”

(2) A Btv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A már meglévő, feltöltött zagyterek területét zöldterület, erdőterület, vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A vízpartrehabilitációs tanulmánytervekben már lehatárolt zöldterületek más települési területfelhasználási egységbe nem sorolhatóak.

(2) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területen a meglévő, korábban lezárt zagyterek is felhasználhatók a zagy elhelyezésére a környezetvédelmi, természetvédelmi és a vízügyi hatóság engedélyével és az érintett települési önkormányzat egyetértésével.

(3) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területek medencés kikötők létesítésére a természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyével felhasználhatóak.”

14. § A Btv. 17. és 18. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„17. § (1) A települések beépítésre szánt területe nem növelhető azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el az összes lakás- és üdülőegység számának 80%-át.

(2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására - amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár - irányuló engedély kiadása, illetve az engedély érvényének meghosszabbítása csak a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű meglétéhez kötött feltétellel lehetséges. Ha az érintett telken keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építőipari kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki.

18. § (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki.

(2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények.”

15. § A Btv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként 4%-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként

a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel;

b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles - közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas - zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával;

c) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával;

d) a kiemelt üdülőkörzet partközeli településeinek területén lévő, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározható beépítési szabályok szerint

történhet.

(2) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet.

(3) A meglévő strandok területe a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének

a) legfeljebb 10%-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint,

b) legkevesebb 65%-át - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.”

16. § A Btv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - alapján felülvizsgált településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására.

(2) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel - első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel - közterületbe sorolt területekre vonatkozóan a települési önkormányzatokat - külön jogszabályban meghatározottak szerinti védett természeti területeken az államot - elővásárlási jog illeti meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(4) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV-V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki.

(5) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I-III. osztályú minősített nádas területén.”

17. § A Btv. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Bányászati tevékenység - kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével - csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről - látványtervvel igazolhatóan - nem látható részén engedélyezhető.”

18. § A Btv. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A települések közigazgatási területén lévő működő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítését, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolását - a parti és partközeli településekben a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszer kialakításával - térségi hulladékgazdálkodási terv alapján kell megvalósítani.”

19. § A Btv. a következő 22/A. §-sal és alcímmel egészül ki:

„A KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

22/A. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének a kiemelt térségi övezeti tervlapjain lehatárolt övezetek a következők:

a) Magterület övezete (Ö-1),

b) Ökológiai folyosó övezete (Ö-2),

c) Pufferterület övezete (Ö-3),

d) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1),

e) Történeti települési terület övezete (T-2),

f) Világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3),

g) Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (L-1),

h) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1),

i) Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1),

j) Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete (R-2),

k) Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1),

l) Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1),

m) Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2),

n) Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete (F-1),

o) Tómeder övezete (D-1),

p) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1),

q) Települési terület övezete (U-1),

r) Gazdasági terület övezete (U-2),

s) Általános mezőgazdasági terület övezete (M-1),

t) Kertgazdasági terület övezete (M-2),

u) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (M-3),

v) Erdőterület övezete (E-1),

w) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2),

x) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3),

y) Turisztikai fejlesztési terület övezete (Ü-1),

z) Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1),

zs) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete (K-1).

(2) A kiemelt térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a törvény 2/7. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt kiemelt térségi övezeteket a településrendezési tervek készítése során a településszerkezeti terv léptékében készülő, kötelező alátámasztó szakági munkarészben az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásai szerint kell lehatárolni.”

20. § A Btv. 23-25. §-ai, valamint a §-okat megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezések és alcímek lépnek:

Magterület övezete

23. § A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet;

e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el;

g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

Ökológiai folyosó övezete

24. § Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem engedélyezhetők és nem hajthatók végre;

b) a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani;

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

d) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető;

e) a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

f) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

g) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

h) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható;

i) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

j) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet;

k) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

l) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható;

m) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;

n) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

Pufferterület övezete

25. § A pufferterület övezete (Ö-3) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

b) művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges;

c) országos jelentőségű védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el;

d) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető;

e) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be;

f) új külszíni bányatelek nem állapítható meg;

g) közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők;

h) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;

i) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető;

j) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.”

21. § A Btv. 26-27. §-ai, valamint a §-okat megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezések és alcímek lépnek:

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

26. § A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető;

c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni;

d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők;

e) országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el;

f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet;

g) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;

h) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

i) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

Történeti települési terület övezete

27. § (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét - a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján - a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát;

b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani;

c) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.”

22. § A Btv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés és alcím lép, valamint a Btv. a következő 28/A. és 28/B. §-okkal és alcímekkel egészül ki:

Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

28. § (1) A világörökség és világörökség-várományos terület övezetének (T-3) területét - a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján - a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) A világörökség és világörökség-várományos terület övezete (T-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a világörökség és világörökség-várományos terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni.

Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete

28/A. § (1) A kiemelt üdülőkörzet területén szélerőmű, illetve 10 méternél magasabb szélkerék

a) magterületen, ökológiai folyosón és pufferterületen,

b) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen,

c) térségi jelentőségű tájképvédelmi területen,

d) történeti települési területen,

e) világörökség és világörökség várományos területen,

f) földtani veszélyforrás területén,

g) vízeróziónak kitett területen,

h) felszíni vízminőség-védelmi területen,

i) tómederben,

j) települési terület övezetén és annak 1500 méteres körzetében,

k) kertgazdasági terület övezetén,

l) erdőterületen,

m) erdőtelepítésre alkalmas terület övezetén,

n) turisztikai fejlesztési terület övezetén és annak 1500 méteres körzetében,

o) szőlő termőhelyi kataszteri területen,

p) kiemelt fontosságú honvédelmi területen,

q) műszaki infrastrukturális hálózatoktól és egyedi építményektől dőléstávolságon belül,

r) parti és partközeli települések közigazgatási területén,

s) országos és térségi jelentőségű polgári repülőterek 10 km-es környezetében

nem telepíthető.

(2) A településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban - a helyi szélmérési adatok figyelembevételével - kell

a) a szélerőmű telepítésére vizsgálat alá vonható területeket pontosítani;

b) az elhelyezés feltételeit meghatározni.

Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

28/B. § (1) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) területét - az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján - a településrendezési tervekben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) tekintetében az OTrT által meghatározott ásványi nyersanyag gazdálkodási terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások érvényesek.”

23. § (1) A Btv. 29. §-át megelőző alcím és a 29. § felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

Térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete

29. § A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:”

(2) A Btv. 29. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[29. § A térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete (R-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:]

b) a bányászattal érintett területen az újrahasznosítás célját, módozatait és szabályait a bányatelek területére készített, az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési előterv, vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.”

24. § (1) A Btv. 30. §-át megelőzően az „Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 30. §-a felvezető szövegének és a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;”

(3) A Btv. 30. §-a d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[30. § Az ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetén (R-2):]

d) a bányászattal érintett területen a természetközeli állapot visszaállítását, módozatait és szabályait az ásványvagyon-védelem tekintetében illetékes hatóság által jóváhagyott tájrendezési előterv vagy tájrendezési terv alapján a településrendezési eszközökben kell meghatározni.”

25. § (1) A Btv. 31. §-át megelőzően „Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete” alcím helyébe a „Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete” alcím lép.

(2) A Btv. 31. §-a felvezető szövegének és a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;”

26. § (1) A Btv. 32. §-át megelőzően a „Földtani veszélyforrás terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) A földtani veszélyforrás terület övezete (P-1) területét - a földtani veszélyforrások tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján - a településrendezési tervekben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni.

(2) A földtani veszélyforrás terület övezet (P-1) tekintetében az OTrT által meghatározott földtani veszélyforrás területe kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az övezetbe besorolt területeken a beépítés feltételeit a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni;

b) a felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetésére szolgáló műtárgyakat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban tervezni kell.”

27. § (1) A Btv. 33. §-át megelőzően a „Vízeróziónak kitett terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) tekintetében az OTrT által meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni;

b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.”

28. § A Btv. 34. §-a és 34. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete

34. § A felszíni vízminőség-védelmi terület övezetén (F-1):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben a természetvédelmi szempontokkal összhangban szabályozott területeken elhelyezett, a régészeti lelőhelyek leletmentését és bemutatását lehetővé tevő építmények, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető;

c) üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető;

d) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.”

29. § (1) A Btv. 35. §-át megelőzően a „Tómeder övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § A tómeder övezetén (D-1):

a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető;

b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet;

c) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető;

d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el;

e) az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti;

f) a IV-V. osztályú nádasban - védett természeti terület kivételével - az e) pont szerinti tevékenység - a vízi állás létesítés kivételével - a hatóság engedélyével végezhető, vízi állás a jegyző engedélyével létesíthető;

g) a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével - amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg - tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja;

h) a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV-V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a hatóság engedélyével fenntartható;

i) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható;

j) a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi jármű a tómeder területén csak kiépített kikötőben tárolható.”

30. § (1) A Btv. 36. §-át megelőzően a „Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete (H-1) tekintetében az OTrT által meghatározott térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület kiemelt térségi és megyei övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy az OTrT-ben előírt területeken kívül

a) a térségi szerkezeti tervben a térségi területfelhasználási kategóriák közül vízgazdálkodási térségként lehatárolt területen és annak 200 m-es körzetében,

b) történeti települési területen,

c) ökológiai rehabilitációt igénylő területen,

d) felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területen,

e) felszíni vízminőség-védelmi területen,

f) tómeder területén,

g) turisztikai fejlesztési területen,

h) szőlő termőhelyi kataszteri területen

térségi hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.”

31. § A Btv. 37. §-a és 37. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

Települési terület övezete

37. § A települési terület övezetén (U-1):

a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni;

b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki;

c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni;

d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni;

e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.”

32. § (1) A Btv. 38. §-át megelőzően a „Gazdasági terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § A gazdasági terület övezetén (U-2):

a) a településszerkezeti tervben új jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület nem jelölhető ki;

b) a település központi belterületéhez kapcsolódó gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, és az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani;

c) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági területen az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, és az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.”

33. § A Btv. 39. §-a és 39. §-ának „Térségi szerkezeti tervben meghatározott infrastruktúra hálózat övezete” alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„Általános mezőgazdasági terület övezete

39. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1):

a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

e) szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

f) a szőlőművelési ágban lévő területen - a g) pontban foglaltak kivételével - 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t nem haladhatja meg;

g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, fel dolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni;

h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető;

i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével - tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni.

A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell rendelkezni;

l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;

m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni;

n) a vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani.

(2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg.

(3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható.

(4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető.”

34. § (1) A Btv. 40. §-át megelőzően a „Kertgazdasági terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A kertgazdasági terület övezetén (M-2):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg;

c) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni;

d) művelt telekre 3%-os beépítettséggel - a 39. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével - a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni;

e) az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg;

f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;

g) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető;

h) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található;

i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető.”

35. § (1) A Btv. 41. §-át megelőzően a „Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet (M-3) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító - agrotechnikai módszerek alkalmazhatók;

b) csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.”

36. § A Btv. 42. §-a és 42. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

Erdőterület övezete

42. § Az erdőterület övezetén (E-1):

a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető;

b) a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni;

c) a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;

d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;

e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad;

f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető;

g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető.”

37. § (1) A Btv. 43. §-át megelőzően az „Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet (E-2) tekintetében az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható;

c) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.”

38. § (1) A Btv. 44. §-át megelőzően a „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások érvényesek:

a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési tervekben kell lehatárolni;

b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak.”

39. § A Btv. 45. §-a és 45. §-ának alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

Turisztikai fejlesztési terület övezete

45. § A turisztikai fejlesztési terület övezetén (Ü-1):

a) az 5 ha-nál nagyobb telkek építhetők be, legfeljebb 10%-os beépíthetőséggel;

b) az épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságához igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni;

c) a telek területének legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani;

d) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.”

40. § (1) A Btv. 46. §-át megelőzően a „Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezet” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1):

a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni;

c) építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet;

d) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető;

e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.”

41. § (1) A Btv. 46. §-át követően „A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete” alcímmel egészül ki.

(2) A Btv. a következő 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezet (K-1) tekintetében az OTrT-ben meghatározott kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az övezetbe tartozó ingatlanok listáját a 2/6. számú melléklet tartalmazza;

b) a 2/6. számú mellékletben szereplő ingatlanokat a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésüknek megfelelően le kell határolni;

c) a lehatárolt területekre az OTrT kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek országos övezetre vonatkozó szabályozási előírásai érvényesek.”

42. § (1) A Btv. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeket,

b) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésére, hasznosítására, valamint értékesítésére vonatkozó követelményeket, és

c) az 59. § (11) bekezdése szerinti - a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programjában biztosítandó - támogatás odaítélésének feltételeit, igénylésének és folyósításának rendjét

rendeletben szabályozza.”

(2) A Btv. 58. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kulturális örökség védelméért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turisztikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő - történeti, termelési és turisztikai szempontból - egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.”

43. § (1) A Btv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein a településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatokat a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelően, a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel, első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel összhangban kell felülvizsgálni és módosítani.”

(2) A Btv. 59. §-a a következő (7)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(7) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatának megtörténtéig a 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezési tervben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek és a strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a strandok területének tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.

(8) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét legalább 10 évente felül kell vizsgálni.

(9) A kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozó települések érvényes településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait a csatlakozást követő 4 éven belül kell felülvizsgálni és módosítani.

(10) A kiemelt üdülőkörzethez újonnan csatlakozó, településrendezési tervvel nem rendelkező települések településrendezési terveit és helyi építési szabályzatait a csatlakozást követő 4 éven belül kell elkészíteni.

(11) A Kormány kidolgozza a Balatoni Kistelepülések Szennyvízkezelési Programját, amely biztosítja a kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési agglomerációkba nem tartozó települései szennyvízkezelésének 2012. december 31-ig történő megvalósítását.”

44. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg:

a) a Btv.

aa) 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete,

ab) 2. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete,

ac) 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete,

ad) 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete,

lép;

b) a Btv. 39. §-át megelőző „FUNKCIONÁLIS ÖVEZETEK SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI” alcíme, 47-53. §-a, 54. §-ában a „, rendelkezéseit alkalmazni kell:” szövegrész, 54. § a)-c) pontja, 55. §-a, 56. § (2) bekezdése, valamint 59. § (1)-(3) bekezdése hatályát veszti;

c) a Btv. 1. §-ában és a 2. § (1) bekezdésében a „kiemelt üdülőkörzetének” szövegrész helyébe a „kiemelt üdülőkörzet” szöveg lép;

d) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés q) pontja hatályát veszti.

(2) 2013. január 1-jén a Btv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiemelt üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő, szennyvízelvezetési-agglomerációkba tartozó településeinek beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte, vagy az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés létesítése esetén lehet.”

(3) 2009. december 31-ig a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken lévő állami tulajdonú ingatlan nem idegeníthető el.

(4) E törvény hatálybalépését követő napon az 1-43. § hatályát veszti.

(5) E törvény 2013. január 2-án hatályát veszti.

1. számú melléklet a 2008. évi LVII. törvényhez

1/1. számú melléklet a 2000. évi CXII. törvényhez

A Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések

1. Alsóörs

  Vissza az oldal tetejére