Időállapot: közlönyállapot (2008.X.31.)

2008. évi LXI. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról * 

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közalkalmazotti jogviszony

a) büntetlen előéletű,

b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá

c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett

személlyel létesíthető.

(3) Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez

a) a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel alól mentesítést adhat,

b) magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet írhat elő.”

2. § (1) A Kjt. 20/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető

a) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében - kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,

b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,

c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg,

d) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy

e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.”

(2) A Kjt. 20/A. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a 20/A. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés) a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK) internetes oldalán kell közzétenni. Emellett a pályázati felhívást, valamint az álláshirdetést

a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen

a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)-c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a KSZK honlapján való közzététel időpontját. A pályázat benyújtásának, illetve az álláshirdetésre történő jelentkezésnek a határideje a pályázati felhívásnak, illetve az álláshirdetésnek a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál - a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál - rövidebb nem lehet.

(5) A pályázó - a (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározottakon túlmenően - a pályázathoz csatolja

a) a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját,

b) arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul,

c) a külön jogszabályban vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására vonatkozó okiratokat.

(6) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a 23. § (2) bekezdés szerinti magasabb vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő

a) hatvan napon belül, vagy

b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,

dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.

(7) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.”

3. § (1) A Kjt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -

a) helyettesítés céljából,

b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, vagy

c) előadóművészeti intézménynél kinevezett vezetőként történő foglalkoztatásra, legfeljebb tízéves időtartamra

létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.”

(2) A Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a 21. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

(4) Ha a kinevezés módosítása következtében

a) a kinevezett vezető alacsonyabb osztályba sorolt vezetői munkakört tölt be, illetményét a 66/A. § szerint, vagy

b) a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján

kell megállapítani. Ha a kinevezésmódosítást megelőző illetmény összege az e törvény szerinti garantált mértéket meghaladta, a kinevezés módosításakor - a 30/C. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - az illetmény összegét a megelőző illetmény és a garantált illetmény közötti eltérés százalékban meghatározott arányának megfelelően kell megállapítani.”

4. § (1) A Kjt. 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)-(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.”

(2) A Kjt. 22. § (9)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, ezzel egyidejűleg a 22. § a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10) A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11) A szakmai segítő

a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,

b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,

c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.

(12) Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13) A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,

b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,

c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,

d) az értékelés részletes szabályait.

(14) A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15) A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett - ha személyük nem azonos - a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint

b) a minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” eredmény adható.

(16) A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.”

5. § A Kjt. 23. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörben (a továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezető, illetve vezető megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. Magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.

(2) A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg. A magasabb vezető munkakör betöltésére, illetőleg ilyen megbízás ellátására pályázatot kell kiírni. Ha a 20/B. § alapján a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató állapíthatja meg azt a vezető megbízást, illetőleg munkakört, amely betöltése pályázat alapján történik. Ha a magasabb vezető munkakör, illetve az ilyen megbízás, valamint a vezető megbízás betöltésére pályázatot kell kiírni, ennek során alkalmazni kell a 20/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontját.

(3) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztás ellátásával történő megbízás határozatlan időre szól. Jogszabály legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat.

(4) A megbízás visszavonását - a közalkalmazott kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja. A munkáltató az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.”

6. § A Kjt. 24. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének

a) a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I-III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, valamint 80-81. §-a nem alkalmazható, továbbá

b) 79. § (5) bekezdése törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható,

c) 72. § (1), (4), valamint (7) bekezdése abban az esetben alkalmazható, ha végrehajtási rendelet a közalkalmazotti jogviszony létesítési feltételeként a tizennyolcadik életév betöltése alól mentesítést adott.”

7. § A Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy - nem egészségügyi okkal összefüggő - alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.”

8. § A Kjt. 30. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha]

e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.”

9. § (1) A Kjt. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya

a) felmentés,

b) rendkívüli lemondás,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy

d) a (3) bekezdés szerint, a határozott idő lejártával szűnik meg.”

(2) A Kjt. 37. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.”

10. § A Kjt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A közalkalmazottat

a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,

b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,

c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,

d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve

e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,

f) címadományozást megelőzően, illetve

g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben

minősíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.

(3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére - az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.

(4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

(5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.

(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.

(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:

a) kiemelkedő minősítés három pont,

b) megfelelő minősítés kettő pont,

c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,

d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:

a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,

b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,

c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,

d) harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

(9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.

(10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.

(11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

(12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.”

11. § A Kjt. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

(2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen

a) az olyan további munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben közeli hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék.

(3) A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető az ott meghatározott feltételek esetén sem lehet vezető tisztségviselője a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.”

12. § A Kjt. a következő 43/A-43/D. §-sal egészül ki:

„43/A. § (1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki - illetőleg, akinek közeli hozzátartozója - a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatónál kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

43/B. § A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően, a katasztrófavédelmi feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor.

43/C. § A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a nemzetbiztonsági feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha

a) a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató jogszabályban előírt tevékenysége eredményességét veszélyezteti;

b) a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a munkáltatóval gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor;

c) a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését.

43/D. § (1) A 41-43. §-ban foglaltakon túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a munkáltató gazdasági (kutatási) tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan téma, információ, megoldás, eljárási módszer, adat, amely a munkáltató számára vagyoni értéket képvisel.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatónál foglalkoztatott magasabb vezető, vezető beosztású, illetve témacsoport-vezető közalkalmazott nem lehet tagja, illetve vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őt foglalkoztató munkáltató az alapítója, tagja vagy a munkáltatóval - ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet ellátó gazdasági társaságokat - gazdasági kapcsolatban áll.”

13. § (1) A Kjt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja.”

(2) A Kjt. 44. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást - a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül az (1) bekezdés szerinti intézkedéssel él.

(4) Ha a közalkalmazott az (1), illetve (2) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.”

14. § A Kjt. 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55/A. § (1) A kinevezett magasabb vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a kinevezésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.

(2) A közalkalmazottat, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követően nem illeti meg pihenőidő.”

15. § A Kjt. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.”

16. § A Kjt. a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § (1) Az 56. §-tól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A kinevezett vezető az 57. § (1) és (2) bekezdés, valamint a (4)-(6) bekezdés szerinti pótszabadságra nem jogosult.”

17. § A Kjt. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Munka Törvénykönyve 134. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot az 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében.”

18. § (1) A Kjt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést az (1) bekezdés, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.”

(2) A Kjt. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Végrehajtási jogszabály rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól.”

19. § A Kjt. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjjal vagy a kultúráért felelős miniszter által jogszabály alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.”

20. § (1) A Kjt. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.”

(2) A Kjt. 65. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.”

21. § A Kjt. 66. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1)-(5) bekezdésben, a 66/A. § (1) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni.”

22. § A Kjt. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll.

(2) A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.

(3) A kinevezett vezetői munkakört:

a) a középfokú képzettségi osztályba kell sorolni, ha betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés d) és e) pontjába tartozó,

b) a felsőfokú 1. képzettségi osztályba kell sorolni, ha betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó,

c) a felsőfokú 2. képzettségi osztályba kell sorolni, ha betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés h)-j) pontjába tartozó

iskolai végzettség, szakképzettség szükséges.

(4) A képzettségi osztályokhoz tartozó, a kinevezett magasabb vezetőre, illetve a vezetőre vonatkozó szorzószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.”

23. § A Kjt. 70. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-ötszáz százaléka,

b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz-kétszázötven százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.”

24. § A Kjt. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.”

25. § A Kjt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76. § Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás

a) a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá

b) az olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.”

26. § A Kjt. 77. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a közalkalmazott - tizenharmadik havi illetmény nélkül számított - tárgyévi illetményének harminc százalékát.”

27. § A Kjt. a következő 77/A-77/C. §-sal egészül ki:

„77/A. § (1) A kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente, legkésőbb március 31-ig - március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő magasabb vezetői, illetve vezetői kinevezés vagy a kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 harminc napon belül - írásba foglaltan prémiumfeladatot tűzhet ki. Prémiumfeladatként a kinevezett vezető munkakörével - a 77/B. § alkalmazása esetén a magasabb vezetői, illetve a vezetői megbízással - kapcsolatos, előre meghatározott feladat teljesítése, illetőleg teljesítmény elérése határozható meg. Prémiumfeladat kitűzése esetén rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. Az értékelési határidő nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél.

(2) A prémiumfeladat kitűzésekor meg kell határozni, hogy részteljesítés esetén a vezető jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegű prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell.

(3) A prémium - ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is - mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a kinevezett magasabb vezető, illetve vezető - tizenharmadik havi illetmény nélkül számított - tárgyévi illetményének negyven százalékát.

(4) A prémiumot a teljesítés értékelését követően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi illetménnyel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető. Ha a vezető közalkalmazotti jogviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kell kifizetni.

(5) A kinevezett vezető keresetkiegészítésben és jutalomban nem részesíthető.

77/B. § (1) A megbízott vezető részére a vezetői tevékenység ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki. A prémiumfeladat kitűzésével, a prémiumra való jogosultság megállapításával és a prémium kifizetésével kapcsolatban megfelelően alkalmazni kell a 77/A. § (1)-(4) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy a prémium - ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is - mértéke naptári évenként nem haladhatja meg

a) a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének tíz százalékát,

b) a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének öt százalékát.

(2) A magasabb vezetői és a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott - nem a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért - jutalomban részesíthető. A jutalom és prémium együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a megbízott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott - tizenharmadik havi illetmény nélkül számított - tárgyévi illetményének harminc százalékát. Az egy naptári évre számított illetmény összegének meghatározásakor a 70. § szerinti illetménypótlékot is figyelembe kell venni.

(3) A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban és keresetkiegészítésben nem részesíthető.

77/C. § (1) A kinevezett vezetőre a 70. és 71. §, 74. és 75. §, 77. §, valamint a 79/B-79/E. § nem alkalmazható.

(2) A megbízott vezetőre a vezetői feladatokkal összefüggő munkateljesítmény, illetve az átmeneti többletfeladatok elismerésére vonatkozóan a 77. § nem alkalmazható.

(3) Azoknál a munkáltatóknál, amelyek tekintetében a költségvetési törvény meghatározott feltételek teljesülése esetére jutalom fizetését teszi lehetővé, a 77/A. és 77/B. § szerinti jutalom, illetve prémium fizetésére nem kerülhet sor.

(4) A 77. § (3) bekezdésének, a 77/A. § (3) bekezdésének, valamint a 77/B. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásakor a prémium, illetve jutalom kifizetésének esedékességének időpontjában irányadó illetmény összegét kell alapul venni.”

28. § A Kjt. 79. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást.”

29. § A Kjt. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.

(2) A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános kárfelelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet.

(3) Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg - a 35. § (1) bekezdésétől eltérően - hathavi átlagkeresetével felel.”

30. § (1) A Kjt. 83/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.”

(2) A Kjt. 83/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 14-19. §, a 22/B. §, a 23. §, az 53/A. §, valamint az 54/A. § nem alkalmazható.”

31. § A Kjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a KOMT-ban történt egyeztetést követően a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét,

b) a közalkalmazotti pályázatnak, illetve álláshirdetésnek a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,

c) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül részt vevő közalkalmazottak kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, a közoktatási, a felsőoktatási intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervek, a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi, a testnevelési és sportintézmények, továbbá a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak vonatkozásában rendeletben határozza meg

a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,

b) azt a munkakört, vezető megbízást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezető beosztással történő megbízáshoz,

c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,

d) a magasabb vezető, valamint a vezető kinevezés, illetve megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,

e) a határozott idejű vezetői megbízás körét és időtartamát,

f) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,

g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

aa) a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének, valamint a magyar állampolgársággal, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezésnek, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alóli mentesítést,

ab) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

ac) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

ad) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

ae) azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

af) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

ag) a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

ah) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ai) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

aj) a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket,

ak) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;

b) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

ba) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

bb) az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés és végleges mentesítés szabályait,

bc) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

bd) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

be) pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket,

bf) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;

c) a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

ca) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

cb) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

cc) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

cd) a gyakornoki követelmények elveit, a szakmai segítő részletes kötelezettségeit, a gyakornoki szabályzat kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a gyakornok kötelező órájával kapcsolatos rendelkezéseket,

ce) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,

cf) pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket,

cg) a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét,

ch) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

ci) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;

d) a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

da) a magyar állampolgárság feltételét a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,

db) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

dc) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

dd) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

de) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,

df) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

dg) a tudományos kutatói munkakörbe történő besorolás feltételeit;

e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

ea) azt a magasabb vezető beosztást, illetve munkakört, amelynek a betöltéséhez a magyar nyelvtudás előírható,

eb) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

ec) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

ed) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ee) a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

ef) a pótszabadságra jogosító tudományos munkaköröket;

f) a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében

fa) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság feltételét,

fb) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

fc) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

fd) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

fe) a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

ff) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

fg) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

fh) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

fi) a pótszabadságra jogosító tudományos munkaköröket;

g) a testnevelési és sportintézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

(4) Felhatalmazást kap az agrár-vidékfejlesztésért, az elektronikus hírközlésért, a honvédelemért, a rendészetért, a környezetvédelemért, a vízügyért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, az államháztartásért, a nemzetbiztonságért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg

a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,

b) azt a munkakört, vezető megbízást, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezető beosztással történő megbízáshoz,

c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,

d) a foglalkoztatáspolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a magasabb vezető, valamint a vezető kinevezés, illetve megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,

e) a határozott idejű vezetői megbízás körét és időtartamát,

f) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,

g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap

a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének feltétele alóli mentesítést,

b) a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság feltételét,

c) a honvédelemért, a rendészetért, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar nyelvtudás feltételét,

d) a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

e) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

f) a honvédelemért, valamint a rendészetért, továbbá a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

g) a honvédelemért, a nemzetbiztonságért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

h) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

i) a honvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

j) a honvédelemért, az elektronikus hírközlésért, a közlekedésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

k) a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

l) a rendészetért felelős miniszter, hogy a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket,

m) az agrár-vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy munkakörönként, illetve vezetői megbízásonként az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

n) az agrár-vidékfejlesztésért, a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

o) a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó, e törvényben foglaltakon túlmenő szabályokat,

p) a rendészetért, az elektronikus hírközlésért, a közlekedésért, a közgyűjteményekért, valamint a környezetvédelemért, a vízügyért, a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a formaruha-juttatást,

q) a honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,

r) honvédelemért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a nemzetbiztonságért felelős miniszter, hogy a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat

az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.

(6) Amennyiben a munkáltató több, a (2)-(5) bekezdés hatálya alá tartozó intézmény alaptevékenységébe tartozó tevékenységet is ellát, az egyes tevékenységek körébe tartozó munkakört ellátó közalkalmazottra a tevékenységre vonatkozó végrehajtási rendelet szabályait kell alkalmazni.

(7) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy:

a) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó, egészségügyi, felsőoktatási, oktatási, kutatási, valamint közművelődési intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:

aa) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar állampolgárság feltételét,

ab) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar nyelvtudás feltételét,

ac) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

ad) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

ae) azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

af) a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

ag) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ah) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

ai) a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó, e törvényben foglaltakon túlmenő szabályokat,

aj) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,

ak) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat;

b) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:

ba) a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének feltétele alóli mentesítést,

bb) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

bc) a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket;

c) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó felsőoktatási, valamint a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:

ca) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

cb) a tudományos kutatói munkakörbe történő besorolás feltételeit;

d) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó közművelődési, közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:

da) a pótszabadságra jogosító tudományos munkaköröket,

db) a formaruha-juttatást,

dc) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

(8) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért és a rendészetért felelős miniszter, hogy:

a) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, felsőoktatási, oktatási, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:

aa) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar állampolgárság feltételét,

ab) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a magyar nyelvtudás feltételét,

ac) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

ad) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

ae) azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként - a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű - azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

af) a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

ag) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ah) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

ai) a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó, e törvényben foglaltakon túlmenő szabályokat,

aj) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,

ak) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat;

b) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg:

ba) munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá

bb) az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

bc) a pótszabadságra jogosító oktatói, nevelői munkaköröket.

(9) Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály

a) munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt;

b) munkaviszonyt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyt;

c) munkavállalót említ, azon közalkalmazottat;

d) munkaszerződést említ, azon kinevezést;

e) rendes felmondást említ, azon felmentést;

f) munkavégzés alóli felmentést említ, azon munkavégzés alóli mentesítést;

g) üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat említ, azon közalkalmazotti tanácsot, illetve közalkalmazotti képviselőt;

h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi különjuttatást, keresetkiegészítést és jutalmat;

i) személyi alapbért említ, azon illetményt;

j) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot

is érteni kell.”

Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően 2012. december 30-án lép hatályba a (3) bekezdés g), valamint k) pontja.

(3) Hatályát veszti a Kjt.

a) 16. §-ának (4) bekezdése,

b) 20/A. §-a (3) bekezdésének b) pontjából „(a továbbiakban: munkakör)” szövegrész,

c) 20/B. §-ának (1) bekezdése,

d) 54. §-ának (4) bekezdése,

e) 59. §-ának (1) bekezdéséből a „127. § (4) bekezdését” szövegrész,

f) 59. §-ának (2) bekezdése,

g) 61. §-ának (4) és (5) bekezdése,

h) 78/A. §-ának (12) bekezdése,

i) 80. §-ában az „és a 165. §-ának (2) bekezdése” szövegrész,

j) 84. §-ának (2) bekezdése,

k) 85. § (3) bekezdésének bb) pontja, valamint

l) 92. §-ának (1), valamint (3) bekezdése.

(4) Hatályát veszti

a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. § (5) bekezdése,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. §-ának (12) bekezdése.

(5) E törvény

a) 1-31. §-a,

b) jelen §-ának (2) bekezdése, a (3) bekezdésének a)-f) pontja, h)-j) pontja, valamint l) pontja, a (3) és (4) bekezdése,

c) a 33-41. §, valamint

d) az 1. és 2. számú melléklet

2009. december 31-én hatályát veszti.

(6) E törvény 2012. december 31-én veszti hatályát.

33. § (1) A Kjt. 1. számú melléklete helyébe a jelen törvény 1. számú melléklete lép, valamint a Kjt. az e törvény 2. számú mellékletével megállapított 3. számú melléklettel egészül ki.

(2) A Kjt.

a) 1. §-ának (2) és (3) bekezdésében a „25/A-25/B. §” szövegrész helyébe a „25/A-25/C. §” szöveg,

b) 20/B. §-a (2) bekezdésében „a miniszter” szövegrész helyébe „végrehajtási rendelet” szöveg, valamint a „munkakört, vezetői beosztást” szöveg helyébe „vezetői megbízást” szöveg, „a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetői beosztással történő megbízáshoz” szövegrész helyébe a „vezetői beosztással történő megbízáshoz” szöveg,

c) 21/A. §-ának (5) bekezdésében, 22. § (4) és (5) bekezdésében, a 22/B. § felvezető szövegében, 54. § (3) bekezdésében, 55. §-ában, 57. § (3) és (4) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában, 61. § (3) és (4) bekezdésében, 66. § (4) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 76. § (2) és (3) bekezdésében „a miniszter” szövegrész helyébe „végrehajtási rendelet” szöveg,

d) 22. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „(12) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(16) bekezdésében” szöveg,

e) 81. §-a (1) bekezdésének felvezető mondatában a „háromhavi” szövegrész helyébe a „hathavi” szöveg

lép.

34. § (1) Az Mt. 117/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az egészségügyi tevékenységre vonatkozóan]

c) külön törvény vagy kollektív szerződés a 119. § (3) és (6) bekezdésétől eltérhet azzal, hogy a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaideje nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 60 órát, egészségügyi ügyelet esetén a heti 72 órát,”

(2) Az Mt. 119. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„119. § (1) A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be.

(2) A munkaidő-beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre a 118/A. § (4) bekezdésében meghatározott módon kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

(3) A munkavállaló beosztás szerinti

a) napi munkaideje a tizenkét, készenléti jellegű munkakörben a huszonnégy órát,

b) heti munkaideje a negyvennyolc, készenléti jellegű munkakörben a hetvenkét órát

nem haladhatja meg. A beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

(4) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje az éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

(5) A munkavállaló beosztás szerinti munkaideje a napi tizenkét órát, készenléti jellegű munkakör esetén a napi huszonnégy órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdetének időpontja a munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidő tartamára esik.

(6) Ügyelet elrendelése esetén a (3) bekezdés szerinti heti munkaidő leghosszabb tartamába az ügyelet időtartamát is be kell számítani. A napi munkaidő tekintetében az ügyelet teljes tartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha az ügyelet alatt a rendkívüli munkavégzés időtartama nem mérhető. Az elrendelt ügyelet tartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát azzal, hogy ennek tartamába az ügyelet megkezdésének napjára eső beosztás szerinti napi munkaidő tartamát be kell számítani. Az ügyelet elrendelésekor megfelelően alkalmazni kell az (5) bekezdésben foglaltakat.

(7) Munkaidőkeret esetén a (3) és (6) bekezdés rendelkezését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

(8) Az (1) és a (3)-(7) bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.”

(3) Az Mt. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ettől eltérően osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítandó.”

(4) Az Mt. 125. §-ának (1), valamint (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Munkaszüneti napon - a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel - a munkavállaló

a) a megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,

b) a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül - e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén, illetve

c) - ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el - külföldi kiküldetés során

foglalkoztatható. Ettől érvényesen eltérni nem lehet.”

„(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását évenként rendeletben szabályozza. E változtatás során a vasárnap nem nyilvánítható munkanappá.”

(5) Az Mt. 134. § (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet, azonban az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.”

(6) Az Mt. 29. § (3) bekezdésében az „érvénytelen” szövegrész helyébe az „eredménytelen” szövegrész, a 124/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „124. § (5)-(6) bekezdésében” szövegrész helyébe a „124. § (3)-(6) bekezdésében” szöveg lép.

35. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közoktatási intézményben történő foglalkoztatás esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.”

(2) A Kt. 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”

36. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat keretében a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.”

(2) Az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell,

a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg

b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén.

Az ellenőrzés elvégzéséig a munkahely, az egyéni védőeszköz, a munkaeszköz, a technológia üzemeltetését, illetve használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése - a veszélyeztetés jellegétől függően - munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.”

(3) Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„e) a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről [második egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében] szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv.”

37. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/L. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szociális szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.”

38. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.”

39. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az alkalmazott egészségügyi dolgozó munkaidejének az (1) és (2) bekezdésben foglalt legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor munkaidőnek tekintendő az egészségügyi ügyelet teljes időtartama, a heti munkaidő e bekezdésekben meghatározott legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát, valamint az egészségügyi ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani.”

(2) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a következő 15/B. §-sal egészül ki:

„15/B. § Az egészségügyi miniszter ágazati irányító jogkörébe tartozó egészségügyi szolgáltatást nyújtó állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatott, továbbá az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében a Kjt. 41. § (2) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható, a (3) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség a munkáltatóval gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaság esetén áll fenn.”

40. § (1) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (Péptv.) 4. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § (1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból. A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a jogviszony megszűnik továbbá]

b) új munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami vezetői szolgálati viszony létesítésével, kivéve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti, a megszűnést megelőzően legfeljebb 30 nappal végrehajtott áthelyezés esetét.”

(2) A Péptv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A programban részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára a Ktv., a Kjt., illetőleg az Mt. rendelkezéseit - a díjazásra és egyéb juttatásokra, valamint az illetmény- és előmeneteli rendszerre vonatkozó szabályok kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A programban részt vevőt a számára foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján járó természetbeni étkezés vagy étkezési hozzájárulás, továbbá - ha a munkáltató a foglalkoztatottak részére egyébként ilyen juttatást biztosít - ruházati költségtérítés harminc százaléka illeti meg. A jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a programban való részvétellel összefüggésben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban töltött idő jogszerző időnek számít, a jubileumi jutalom összegét a (4) bekezdésben meghatározott juttatás alapulvételével kell megállapítani. A programban részt vevő tizenharmadik havi juttatásra a (6) bekezdésben foglaltak szerint jogosult. A programban részt vevőt utazási költségeinek megtérítése címén a havonta munkában töltött munkanapokkal arányos juttatás illeti meg. Ahol a foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályok távolléti díj, illetmény vagy azokon alapuló juttatás fizetését írják elő, a programban részt vevőt a (4) bekezdésben meghatározott juttatás illeti meg, melynek kifizetésére az illetmény kifizetésének szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(3) A Péptv. 4. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az eredeti (6)-(10) bekezdés számozása (7)-(11) bekezdésre változik:

„(6) A tizenharmadik havi juttatás összege - ha a programban való részvétel a tárgyévben folyamatosan fennállt - a (4) bekezdésben foglalt juttatás egyhavi összegének harminc százalékával egyezik meg. A tizenharmadik havi juttatás a programban részt vevőt időarányosan illeti meg, amennyiben a tárgyévben legalább kilencven nap időtartamban vett részt a programban. Ha a programba való belépésre év közben került sor, a belépés időpontjáig járó tizenharmadik havi illetmény összegét hozzá kell számítani a tizenharmadik havi juttatáshoz. A tizenharmadik havi juttatást a tárgyév december hónap huszadik napjáig a programban részt vevő számára ki kell fizetni. Ha a jogviszony év közben szűnik meg, akkor a tizenharmadik havi juttatás időarányos részét az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a programban részt vevő részére.”

(4) A Péptv. 6. § (1) bekezdésének felvezető szövege, valamint b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 4. § (4)-(6), továbbá (8) és (9) bekezdése, valamint az 5. § (4) bekezdése szerinti juttatás - kivéve a ruházati költségtérítést - és munkáltatói közterhei összegét a munkáltató számára a központi költségvetés a (2) bekezdés alapján megtéríti, annak forrása:

[a) 2005. évre a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény által a X. Miniszterelnökség fejezetben szereplő Különféle személyi kifizetések jogcímcsoport, valamint a helyi önkormányzatokra vonatkozó célelőirányzat;]

b) a 2006-2015. évekre vonatkozóan az éves költségvetési törvényben meghatározott forrás.”

(5) A Péptv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Költségvetési megtérítés iránt az a munkáltató nyújthat be igényt, amely vállalja, hogy a prémiumévek programban való részvétellel, illetőleg a különleges foglalkoztatási állománnyal összefüggő kinevezés-módosítást megelőző hónapi meglévő költségvetési engedélyezett létszámkeretét a kinevezés-módosítás időpontjától számított tizennyolc hónapig nem emeli fel. Nem számít a vállalás megszegésének, ha a létszám emelésére jogszabályban előírt feladat teljesítése miatt kerül sor.”

(6) A Péptv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alapján a 3. és 4. §-ban szabályozott prémiumévek programba történő belépésre, illetve a különleges foglalkoztatási állományba helyezésre 2005. január 1-je és 2010. december 31-e között kerülhet sor. Ettől eltérően, a 4/A. §-ban szabályozott prémiumévek programba 2008. december 31-ig lehet belépni.”

41. § (1) A Kjt. e törvény 1. §-ával megállapított 20. § (2) bekezdésének a) pontja nem eredményezi a 2009. január 1. előtt keletkezett közalkalmazotti jogviszony érvénytelenségét.

(2) A Kjt. 21. § (2) bekezdésének e törvény 3. §-ával történő módosítása nem érinti a 2009. január 1-jét megelőzően határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyról történő megállapodást az annak módosítás nélküli lejárta időpontjáig.

(3) A Kjt. e törvény 10. §-ával megállapított 40. §-a szerinti minősítést akkor kell végrehajtani, ha az arra alapot adó ok 2008. december 31-ét követően keletkezett.

(4) A Kjt. e törvény 11. és 12. §-ával megállapított 41. §-a, valamint 43/A-43/D. §-a nem érinti a 2009. január 1. előtt hatályos jogszabály alapján az összeférhetetlenségi követelmény alól adott felmentést.

(5) A Kjt. e törvény 21. §-ával megállapított 66. §-ának (8) bekezdését a 2008. december 31-ét követően létesített közalkalmazotti jogviszonyra kell alkalmazni.

(6) Ha a közalkalmazott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízása e törvény erejénél fogva magasabb vezetői vagy vezetői munkakörré alakult át, illetményét a Kjt. e törvény 22. §-ával megállapított 66/A. §-a szerint kell megállapítani.

(7) A 2009. január 1-jétől a magasabb vezető vagy vezető munkakört betöltő közalkalmazott illetményként a 2008. december 31-én irányadó illetményének és a Kjt. 70-75. §-ai szerinti illetménypótlékainak együttes összegére jogosult, ha a Kjt. e törvény 22. §-ával megállapított 66/A. §-a szerinti illetménye ennél alacsonyabb mértékű lenne. Ha a vezető a Kjt. 72. §-ában szabályozott pótlékra volt jogosult, azt nem kell beszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.

(8) A Kjt. 61. §-a (4) és (5) bekezdésének e törvény 32. § (6) bekezdésének g) pontjával történő hatályon kívül helyezése nem érinti a 2012. január 1-jét megelőzően a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, illetőleg szakképesítés megszerzése alól adott felmentéseket és mentesítéseket.

(9) A Kjt. e törvény

a) 29. §-ával megállapított 81/A. §-ában, valamint

b) 33. § (2) bekezdés c) pontjával megállapított 81. § (1) bekezdésében

foglalt kártérítési felelősség szabályait a 2008. december 31. után okozott károk esetében kell alkalmazni.

(10) A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. §-ának (5) bekezdése alapján a 2009. január 1-jét megelőzően kifizetett juttatásokat e törvény hatálybalépése nem érinti.

1. számú melléklet a 2008. évi LXI. törvényhez

„1. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez

Minősítési lap

1. A közalkalmazott személyi adatai

Neve (születési neve): ...............................................................................................................

Anyja neve: ...............................................................................................................................

Születési hely, idő: ....................................................................................................................

2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok

A közalkalmazotti jogviszony kezdete: ....................................................................................

A közalkalmazott besorolása: ...................................................................................................

A vezetői megbízás/munkakör betöltésének kezdete: ..............................................................

A minősítés indoka: ..................................................................................................................

3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai

3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek

Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont)

Szöveges indokolás: ..................................................................................................................

3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

Szöveges indokolás: ..................................................................................................................

3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

Szöveges indokolás: ..................................................................................................................

3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat

Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő

Szöveges indokolás: ..................................................................................................................

  Vissza az oldal tetejére