Időállapot: közlönyállapot (2008.XI.15.)

2008. évi LXVIII. törvény

az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről * 

Az Országgyűlés a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv végrehajtására a következő törvényt alkotja:

Alkalmazási hatály

1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alkalmazásában mentes - az e törvényben meghatározottak szerint - az általános forgalmi adó és a jövedéki adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről a Magyar Köztársaság államterületére (a továbbiakban: belföld) beutazó természetes személy (a továbbiakban: utas) személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja.

2. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az utas útja során egy harmadik állam területén átutazik, vagy útja harmadik állammal egy tekintet alá eső területen kezdődik, és az utas nem tudja igazolni, hogy

a) a személyi poggyászában levő terméket vagy termékeket az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) az ott érvényes általános adózási szabályok szerint szerezte be, és

b) e beszerzése után nem történt az adott tagállam joga szerint általános forgalmi adót vagy jövedéki adót [Áfa tv. 258. §-ának (1) és (4) bekezdése] érintő visszatérítés.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül átutazásnak a terület leszállás nélküli átrepülése.

Személyi poggyász

3. § (1) Az általános forgalmi adó és jövedéki adó (a továbbiakban együtt: adó) alóli mentesség arra az importált termékre vagy termékekre terjedhet ki, amelyeket együttesen az utas - vámellenőrzés esetére -

a) a belföldre történő belépésekor, mint személyi poggyászát a vámhatóságnak be tud mutatni, illetőleg

b) utóbb tud bemutatni - az a) ponthoz képest - a vámhatóságnak, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg igazolja, hogy azokat indulásakor a fuvarozónál kísérő poggyászként adta fel

[a) és b) pont a továbbiakban együtt: személyi poggyász].

(2) Nem minősül a személyi poggyász részének az adómentességi mennyiséghatáron [7. § (1) bekezdésének e) pontja] felül importált üzemanyag.

Nem kereskedelmi jellegű import

4. § Az egyéb rendelkezésektől függetlenül az adómentesség arra az importra terjedhet ki,

a) amely alkalmi jellegű,

b) amelynek keretében az importált termék vagy termékek az utas, annak családtagja személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak, és

c) amelynek keretében az importált terméknek vagy termékeknek sem a jellege, sem a mennyisége - az a) és b) pont teljesülésétől függetlenül - nem utal kereskedelmi jellegű importra

[a)-c) pontok a továbbiakban együtt: nem kereskedelmi jellegű import].

Adómentességi értékhatár

5. § (1) Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja - ide nem értve a 7. §-ban meghatározott termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importját -, ha a jogszabály szerint megállapított vámérték (a továbbiakban: vámérték) együttes összege személyenként nem haladja meg a 300 eurónak megfelelő forintösszeget (a továbbiakban: adómentességi értékhatár).

(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adómentességi értékhatár légi utas esetében 430 eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) Azon utas esetében, aki a belföldre lépésének napján még nem töltötte be a tizenötödik életévét, az adómentességi értékhatár - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzösszegtől eltérően - 150 eurónak megfelelő forintösszeg.

6. § (1) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során egyik termék vámértéke sem osztható meg.

(2) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során nem vehető figyelembe:

a) annak a terméknek a vámértéke, amelyet

aa) ideiglenes jelleggel importáltak, vagy

ab) bármely tagállamból harmadik államba vagy azzal egy tekintet alá eső területre történt ideiglenes kivitelt követően újraimportáltak;

b) annak a gyógyszerkészítménynek a vámértéke, amely az utas személyes szükségleteinek kielégítésére szolgál.

Adómentességi mennyiséghatár

7. § (1) Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg

a) dohánytermékek körében:

aa) cigarettánál légi utas esetében a 200 darabot, egyéb utas esetében a 40 darabot,

ab) szivarkánál (darabonként 3 grammnál nem nagyobb tömegű szivar, szivarka) légi utas esetében a 100 darabot, egyéb utas esetében a 20 darabot,

ac) szivarnál légi utas esetében az 50 darabot, egyéb utas esetében a 10 darabot,

ad) fogyasztási dohánynál légi utas esetében a 250 grammot, egyéb utas esetében az 50 grammot;

b) alkoholtermékek és egyéb - ide nem értve a szőlőbort és a sört - alkoholtartalmú italok körében:

ba) 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú alkoholterméknél vagy legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalmú nem denaturált alkoholterméknél összesen az 1 litert,

bb) 22 térfogatszázaléknál nem nagyobb alkoholtartalmú alkoholterméknél, köztes alkoholterméknél, pezsgőnél vagy egyéb bornál összesen a 2 litert;

c) szőlőbornál a 4 litert;

d) sörnél a 16 litert;

e) üzemanyagnál a belföldre érkező gépjármű szabványos üzemanyagtartályában található üzemanyag mennyiségét, továbbá a 10 litert meg nem haladó mennyiségű, hordozható tartályban tárolt üzemanyag mennyiségét

[a)-e) pontok a továbbiakban együtt: adómentességi mennyiséghatár].

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának aa)-ad) alpontjaiban meghatározott mennyiségi korlátok külön-külön jelentik a dohánytermékekre vonatkozó adómentességi mennyiséghatár 100 százalékát.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően adómentes az (1) bekezdés a) pontjának aa)-ad) alpontjaiban meghatározott dohánytermékek vegyes importja, ha az egyes alpontokban meghatározott mennyiséghatárok szerinti százalékos részarányok együttes összege nem haladja meg a 100 százalékot.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott mennyiségi korlátok külön-külön jelentik az alkoholtermékekre és az egyéb - ide nem értve a szőlőbort és a sört - alkoholtartalmú italokra vonatkozó adómentességi mennyiséghatár 100 százalékát.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően adómentes az (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott alkoholtermékek és az egyéb - ide nem értve a szőlőbort és a sört - alkoholtartalmú italok vegyes importja, ha az egyes alpontokban meghatározott mennyiséghatárok szerinti százalékos részarányok együttes összege nem haladja meg a 100 százalékot.

(6) Azt az utast, aki a belföldre lépésének napján még nem töltötte be a tizenhetedik életévét, az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg.

(7) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során nem veendő figyelembe annak a terméknek a vámértéke, amelyre az adómentességi mennyiséghatár vonatkozik.

Átváltási árfolyam

8. § Ahol e törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott a tárgy naptári év egészére alkalmazandó forintösszeg megállapításához a Magyar Nemzeti Bank által a tárgy naptári évet megelőző év október hónapjának első munkanapján közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget - a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával - ezer forintra kell kerekíteni.

Értelmező rendelkezések

9. § E törvény alkalmazásában

1. alkalmi jellegű: ésszerű időn belül nem egy sorozat részeként valósul meg;

2. harmadik állam: bármely állam, amely nem tagállam, a Monacói Hercegség és - a Jöt. alkalmazásában - a San Marino Köztársaság kivételével;

3. harmadik állammal egy tekintet alá eső terület: olyan harmadik állam területétől eltérő terület, amelyre akár a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvnek a hatálya, akár a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 92/12/EGK tanácsi irányelvnek a hatálya nem terjed ki, vagy egyik - előzőekben említett - irányelvnek a hatálya sem terjed ki, a Man-sziget kivételével;

4. légi utas: az az utas, aki utazását légi közlekedésben teszi meg, ide nem értve a magánjellegű, kedvtelési célú légi közlekedést;

5. magánjellegű, kedvtelési célú légi közlekedés: az a légi közlekedés, amelynek során az utas olyan légi közlekedési eszközt használ akár annak tulajdonosaként, akár - vele vagy harmadik személlyel kötött - bérlet vagy egyéb, használati jogot biztosító jogcímen, amely nem kereskedelmi (így különösen nem: ellenérték fejében személyek szállítását, termékek fuvarozását vagy egyéb szolgáltatások nyújtását) célokat szolgál, vagy nem hatósági szükségleteket elégít ki.

Eljárási szabályok

10. § Az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek érvényesítését szolgáló eljárásra, valamint az e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben a vámra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Hatályba léptető rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2008. december 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) és (4) bekezdésben, valamint a 22. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utas 2008. november 30. napját követően lép belföldre.

(2) A 12., 15. és 16. §-ok 2009. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 155. §-ának (2) és (3) bekezdése nem lép hatályba.

(4) A 7. § (1) bekezdésének a) pontját az ott meghatározott mennyiségi korlátok tekintetében azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utas 2008. december 31. napját követően lép belföldre.

Módosító és hatályát vesztő rendelkezések

12. § A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az adó mértéke]

a) a cigarettára 8265 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 15 175 forint/ezer darab, illetve 2009. július 1-jétől 15 475 forint/ezer darab,”

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 6070 forint/kilogramm, illetve 2009. július 1-jétől 6500 forint/kilogramm,

d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 6070 forint/kilogramm, illetve 2009. július 1-jétől 6500 forint/kilogramm.”

13. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 66. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A vámmentességi rendelet 45. §-ának alkalmazásában „a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály” alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvényt kell érteni.”

14. § (1) Az Áfa tv. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Mentes az adó alól a 93. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel:]

c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VI. címe alatt szabályozott termék (termékek) importja is, ha annak (azok) összértéke nem haladja meg a 22 eurónak megfelelő pénzösszeget;”

(2) Az Áfa tv. 103. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Mentes az adó alól a vízi közlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése abban az esetben, ha a vízi közlekedési eszköz]

c) a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.) alá sorolt hadihajó, feltéve, hogy a hadihajó rendeltetési kikötő- vagy horgonyzóhelye nem belföldön van.”

15. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-ának 4-6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[2. § E törvény alkalmazásában]

„4. energia: a földgáz, a villamos energia és a szén;

5. energiakereskedő: az energia rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban: személy), amely (aki) a földgáz esetében a külön jogszabály szerinti földgáz-kereskedelmi engedéllyel, illetve a villamos energia esetében a külön jogszabály szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik;

6. felhasználó: villamos energiát, illetve szenet saját felhasználás céljára beszerző személy, beleértve azt a személyt is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás céljára is beszerez;”

(2) Az Etv. 2. §-ának 14. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő 16/A. ponttal egészül ki:

[2. § E törvény alkalmazásában]

„14. lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása fogyasztásának céljára - a villamos energia és a földgáz esetében a külön jogszabály szerint - vásárol energiát és a vásárolt energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet, és - a szén esetében - erről az energiakereskedőnek a szén vásárlásakor írásban nyilatkozik;”

„16/A. szén: a 2701, a 2702 és a 2704 vámtarifaszám alá tartozó termék;”

„19. termelő: az a személy, aki

a) villamos energiát a külön jogszabály szerint, az ott meghatározott engedéllyel vagy engedély-kötelezettség nélkül előállít,

b) külön jogszabály szerinti engedély alapján földgáz bányászati tevékenységet végez,

c) külön jogszabály szerinti engedély vagy koncessziós szerződés alapján szénbányászati tevékenységet végez, valamint aki a továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétel céljából a szén feldolgozását, így különösen felaprózását, osztályozását, brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi;”

(3) Az Etv. 3. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[(1) Adót kell fizetni, ha]

i) a felhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az energiakereskedőnek arról, hogy lakossági fogyasztó.”

(4) Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(1) Az adó alapja]

c) a szén mennyisége ezer kg-ban mérve.”

(5) Az Etv. 4. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) Az adó mértéke]

c) a szénre ezer kg-onként 2040 forint.”

(6) Az Etv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után,

a) a vételárban megfizetett adót,

b) kivetéses adózás esetén a kivetett és megfizetett adót,

c) a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót

igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.”

(7) Az Etv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adó-visszaigénylés (adólevonás) joga

a) a vételár megfizetésének,

b) kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének,

c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a fizetendő adó megállapításának

napján nyílik meg. A vételár megfizetésének napja a kötelezett bankszámlája megterhelésének időpontja.”

(8) Az Etv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adóalany, illetve az adó-visszaigénylésre jogosult személy köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalany a szén értékesítése esetén a lakossági fogyasztónak történt értékesítést a 2. § 14. pontjában említett nyilatkozattal köteles dokumentálni.”

(9) Az Etv. 7. §-a a következő (11)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(11) A 2. § 14. pontjában említett nyilatkozatban a lakossági fogyasztó nevét, címét és adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. Az energiakereskedő a személyes adatokat tartalmazó nyilatkozatot kizárólag a vámhatóság részére, ellenőrzés céljából adhatja át.

(12) A szenet továbbforgalmazási céllal beszerző energiakereskedő beszerzése ezen céljáról az értékesítést végző energiakereskedőnek köteles írásban nyilatkozatot adni, melyben nevét, címét és adószámát is fel kell tüntetnie.

(13) Az energiakereskedő a (11)-(12) bekezdésben említett nyilatkozatot az Art. szerinti adó-megállapítási jog elévüléséig köteles megőrizni.”

(10) Az Etv. a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről,

b) a Tanács 2004/74/EK irányelve (2004. április 29.) a 2003/96/EK irányelvnek az energiatermékek és a villamos energia vonatkozásában egyes tagállamok részére az ideiglenes adómentesség vagy kedvezményes adómérték alkalmazásának lehetősége tekintetében történő módosításáról.”

16. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-ának b) és e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő f) ponttal egészül ki:

[Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:]

b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen - tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével vagy a számított érték alapján - határozhatja meg,”

e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó esetén adónemenként egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték,

f) a számított érték alapú és a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a számított érték alapú és a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható.”

(2) A Htv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:

a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy

b) az építmény korrigált forgalmi értéke, vagy

c) az építmény számított értéke.”

(3) A Htv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Az adó évi mértékének felső határa:

a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 900 Ft/m2,

b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3%-a,

c) a 15. § c) pontja szerinti adóalap-megállapításnál

ca) lakás esetén az adóalap 0,5%-a,

cb) a ca) pontba nem tartozó építmény esetén az adóalap 1,5%-a.”

(4) A Htv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően:

a) a telek m2-ben számított területe, vagy

b) a telek korrigált forgalmi értéke, vagy

c) a telek számított értéke.”

(5) A Htv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Az adó évi mértékének felső határa:

a) a 21. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 200 Ft/m2,

b) a 21. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3%-a,

c) a 21. § c) pontja szerinti adóalap-megállapításnál

ca) lakáshoz tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 0,5%-a,

cb) a ca) pontba nem tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 1,5%-a.”

17. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Adómód tv.) 378. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvénynek a Htv. 6. § d) pontját, 22/A. §-át, 52. §-ának 5., 6., 8., 9., 10., 20., 45-60. pontjait és új 1. és 2. számú mellékletét megállapító rendelkezései 2009. január 1-jén lépnek hatályba.”

(2) Az Adómód tv. 438. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„438. § 2009. január 1-jén a Htv. 13. §-ának g) pontja hatályát veszti.”

18. § (1) 2008. december 1. napján a Jöt.

a) 9. §-ának (2) bekezdésében a „29-31., 45-46. és 112. cikkei” szövegrész helyébe a „29-31. és 112. cikkei” szövegrész,

b) 99/A. §-ában a „200 darabot” szövegrész helyébe az „az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Utasforgalmi tv.) szerinti adómentes mennyiséget” szövegrész,

c) 103. § (2) bekezdése 3. pontjának a) alpontjában a „9. § (1)-(2) bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe a „9. § (1)-(2) bekezdésében foglalt, valamint az Utasforgalmi tv. szerint” szövegrész

lép.

(2) 2009. január 1. napján az Etv.

a) Preambulumában a „villamos energia és a földgáz” szövegrész helyébe a „villamos energia, a földgáz és a szén” szövegrész,

b) 1. §-ának (1) bekezdésében a „villamos energia és a földgáz” szövegrész helyébe a „villamos energia, a földgáz és a szén” szövegrész,

c) 3. §-ának (2) bekezdésében az „(1) bekezdés h) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés h) és i) pontja” szövegrész,

d) 6. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „földgázt vagy villamos energiát” szövegrész helyébe az „energiát” szövegrész

lép.

19. § (1) 2008. december 1. napján

a) az Adómód tv. 406. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint 474. §-a,

b) az Áfa tv. 94. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontja,

c) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény 25. §-ában a „, 28.” szövegrész, valamint 28. §-ának (1) bekezdése

hatályát veszti.

(2) 2009. július 1. napján az Etv. 3. §-ának (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltató,” szövegrész, az „a feljogosított fogyasztó, illetve” szövegrész, az „a közüzemi szolgáltató,” szövegrész és az „a végfogyasztó, illetve” szövegrész, valamint 7. §-ának (10) bekezdése hatályát veszti.

20. § (1) 2009. július 2. napján a 12-19. és 22. §-ok, valamint a 12. és 22. §-t megelőző címek hatályukat vesztik.

(2) 2009. július 3. napján ez a § hatályát veszti.

Jogharmonizációs záradék

21. § Ez a törvény - az Áfa tv.-nyel és a Jöt.-tel együtt - a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló 2007. december 20-i, 2007/74/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Átmeneti rendelkezések

22. § Abban az esetben, ha az utas 2008. december 1. és 2008. december 31. napja között lép belföldre, a 7. § (1) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a mennyiségi korlátok a következők:

a) cigarettánál 200 darab,

b) szivarkánál (darabonként 3 grammnál nem nagyobb tömegű szivar, szivarka) 100 darab,

c) szivarnál 50 darab,

d) fogyasztási dohánynál 250 gramm.


  Vissza az oldal tetejére