Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.4.)

2008. évi LXXIX. törvény

a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról * 

1. § A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 170. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdések jelölése (6)-(8) bekezdésre változik:

„(5) Aki a (2)-(4) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

2. § (1) A Btk. 174/B. §-ának (1) bekezdése és azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

Közösség tagja elleni erőszak

174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(2) A Btk. 174/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

3. § A Btk. a következő 174/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése

174/C. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint választási gyűlésen való részvételében erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

4. § A Btk. 176/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Aki félelemkeltés céljából

a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

5. § A Btk. 226. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

6. § A Btk. 227. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) Aki kényszervallatásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

7. § A Btk. 229. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés jelölése (7) bekezdésre változik:

„(6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

8. § A Btk. a következő 242/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi 242/B. § jelölése 242/C. §-ra változik:

Hatóság eljárásának megzavarása

242/B. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a bíróság, vagy egyéb hatóság eljárását meghiúsítja.

(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el.

(4) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.”

9. § A Btk. 260. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„260. § (1) Aki közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával vagy más módon jelentős mértékben megzavarja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan, fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

(5) Aki a közérdekű üzem működésének megzavarására irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(7) E § alkalmazásában közérdekű üzem a közmű, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem.”

10. § A Btk. 270/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki

a) más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vagy

b) a köznyugalom megzavarására alkalmas módon azt a látszatot kelteni törekszik, hogy közveszéllyel járó esemény közvetlenül bekövetkezik,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

11. § (1) A Btk. 271. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

b) nyilvános rendezvényen

követik el.”

(2) A Btk. 271. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.”

12. § A Btk. 271/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.”

13. § A Btk. a következő 271/B. §-sal egészül ki:

„271/B. § A 271-271/A. § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.”

14. § A Btk. 321. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

15. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) Büntetés kiszabásakor és az intézkedés alkalmazásakor figyelembe kell venni a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül az elkövető által elkövetett ugyanolyan vagy hasonló jellegű szabálysértés miatt történt felelősségre vonást.”

16. § (1) Az Sztv. 27. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:

„A központi szabálysértési nyilvántartás”

(2) Az Sztv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A központi szabálysértési nyilvántartás (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartás) célja az eljárás alá vont személy szabálysértési előéletének nyilvántartása a szabálysértési eljárás gyors és pontos lefolytatása, a szabálysértési végrehajtási rendszer megerősítése, továbbá a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás útján az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, valamint mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.

(2) A szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el.

(4) A szabálysértési nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.”

17. § Az Sztv. a következő 27/A-27/H. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A szabálysértési nyilvántartás tartalmazza

a) a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait [családi nevét és utónevét (utóneveit), születési családi nevét és utónevét (utóneveit), nemét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét], személyi azonosítóját, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét, előző családi és utónevét (neveit),

b) a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata szerint

ba) a szabálysértés megnevezését,

bb) a szabálysértés elkövetésének helyét, idejét,

c) az eljáró szabálysértési hatóság és bíróság, valamint a perújítás során eljáró bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,

d) a kiszabott büntetés nemét és mértékét,

e) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét,

f) a kiszabott pénzbírság megfizetése esetén annak tényét és időpontját,

g) a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg meg nem fizetése esetén, az adók módjára történő behajtás elrendelésének tényét, az elrendelő szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

h) az adók módjára történő behajtás eredménytelensége esetén a pénzbírság elzárásra átváltoztatásának tényét, az eljáró bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, valamint az elzárás időtartamát,

i) az elzárás büntetés elengedésének, illetőleg mérséklésének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét,

j) pénzbírság megfizetésének elengedése, valamint járművezetéstől eltiltás mellőzése tényét, az erről szóló határozatot hozó szerv megnevezését, határozatának számát és keltét,

k) az elzárás, illetőleg a pénzbírságot helyettesítő elzárás elhalasztásának vagy félbeszakításának tényét, határozatának számát és keltét,

l) az elzárás letöltésének, illetőleg az azonnali szabadítás elrendelésének időpontját.

(2) A szabálysértési nyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon közli:

a) az (1) bekezdés a)-i) pontja esetében az eljáró bíróság illetőleg szabálysértési hatóság,

b) az (1) bekezdés j) pontja esetén a méltányossági döntést hozó szerv,

c) az (1) bekezdés k) pontja esetén az engedélyező szerv,

d) az (1) bekezdés l) pontja esetén a büntetés-végrehajtási intézet.

27/B. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a nyilvántartásban szereplő személyek 27/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatait - azok változásának nyomon követése céljából - elektronikus úton összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal,

b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.

(2) Az adatközlést a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított három munkanapon belül elektronikus úton kell teljesíteni. Az adatváltozást az adategyeztetés után a szabálysértési nyilvántartásban át kell vezetni.

27/C. § (1) A szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartásba felvett adatokat a büntetést vagy intézkedést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig kezeli.

(2) Törölni kell a nyilvántartásból annak a személynek az adatait, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő eltelt.

27/D. § (1) A szabálysértési nyilvántartásból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából adatok átvételére jogosult

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a rendőrség,

d) a szabálysértési hatóságok a hatáskörükbe tartozó ügyeket érintően,

e) a nyomozó hatóságok és

f) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(2) A sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló személyről a 27/A. § (1) bekezdés szerinti adatok közül a kitiltás hatálya alatt álló személy nevét, anyja nevét, születési idejét a szabálysértési nyilvántartó szerv kérelemre az érintett sportrendezvény szervezője részére átadhatja. A sportrendezvény szervezőjét személyes adatkezelőnek kell tekinteni, aki a kitiltás hatályának megszűnését követően haladéktalanul köteles a személyes adat törléséről gondoskodni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a szabálysértési nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében törvény feljogosít a szabálysértési nyilvántartás adatainak megismerésére.

27/E. § (1) A szabálysértési nyilvántartásból kérelemre teljesíthető adatszolgáltatás. A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

(2) Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha

a) az jogszabályba ütközik,

b) a kérelem nem a jogosulttól származik,

c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.

(3) A szabálysértési nyilvántartó szerv a jogosultak részére az adatigénylés iránti kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.

(4) A szabálysértési nyilvántartó szerv az érintettnek a róla nyilvántartott személyes adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglaltak szerint ad tájékoztatást.

(5) Az adatigénylés és a tájékoztatás iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

27/F. § Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a szabálysértési nyilvántartásba a szabálysértési nyilvántartó szerv szakmai felügyeletét ellátó miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.

27/G. § A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

27/H. § (1) A szabálysértési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a szabálysértési nyilvántartó szerv vezeti.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett természetes személyazonosító adatait,

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) az adattovábbítás célját és jogalapját, valamint

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

(4) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

(5) Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

(6) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül

a) az adatvédelmi biztos,

b) bűncselekmény gyanúja esetén az eljáró nyomozó hatóság vagy ügyészség,

c) az adattovábbításban érintett szabálysértési hatóság vezetője,

d) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(7) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.”

18. § Az Sztv. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvény alkalmazásában hasonló jellegű szabálysértésnek az azonos fejezeten belüli szabálysértéseket kell érteni.”

19. § Az Sztv. 58. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a szabálysértési felelősségre vonás szempontjából jelentős, bizonyítást igénylő tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a szabálysértési hatóság, illetőleg a bíróság - hivatalból vagy kérelemre - az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt rendelhet ki.

(2) A szakértő kirendelésére, eljárására, szakvéleményére, jogaira és kötelezettségeire, valamint díjazására vonatkozó rendelkezéseket az igazságügyi szakértőre vonatkozó külön jogszabályok tartalmazzák.”

20. § Az Sztv. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabálysértési hatóság az eljárás alá vont személy személyazonossági és lakcím adatát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában ellenőrizheti. Az ismeretlen helyen lévő eljárás alá vont személy, tanú, szakértő lakó-, illetőleg tartózkodási helyének megállapítása céljából a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot kell megkeresni.”

21. § (1) Az Sztv. 87. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az eljárás adatai elegendő alapot szolgáltatnak az eljárás alá vont személy felelősségének megállapítására, a szabálysértési hatóság pénzbírságot szabhat ki, járművezetéstől eltiltást, elkobzást, figyelmeztetést, illetőleg kitiltást alkalmazhat, valamint kártérítést és eljárási költséget állapíthat meg.”

(2) Az Sztv. 87. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) és (3) bekezdés jelölése értelemszerűen (3) és (4) bekezdésre módosul:

„(2) Nem sújtható pénzbírsággal az eljárás alá vont személy, ha vele szemben az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”

(3) Az Sztv. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott határozatnak tartalmaznia kell:]

e) utalást arra, hogy a pénzbírságot kiszabó határozattal, a járművezetéstől eltiltással, az elkobzással, a figyelmeztetéssel, továbbá a kitiltással szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén pedig a sértett is - a közléstől számított nyolc napon belül - halasztó hatályú kifogás előterjesztése útján, a bíróságtól kérheti az ügy felülvizsgálatát;”

22. § Az Sztv. 88. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbírság kiszabását, a járművezetéstől eltiltást, az elkobzást, a figyelmeztetést, a kitiltást megállapító határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a sértett is, a marasztaló határozatot hozó szabálysértési hatóságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be.”

23. § Az Sztv. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 120. § (1) bekezdésében foglalt határozattal szemben az eljárás alá vont személy, törvényes képviselője vagy védője, a feljelentő, az okozott kár megtérítésére kötelezés esetén, kizárólag e rendelkezéssel szemben a kártérítést illetően a sértett is a határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be.”

24. § Az Sztv. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„122. § (1) A megyei bíróság a fellebbezést tanácsülésen bírálja el, ennek során az eljárás alá vont személy terhére - a feljelentőnek az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésének hiányában - a bíróság határozatában megállapított rendelkezéseknél hátrányosabb rendelkezést nem hozhat.

(2) Az eljárás alá vont személy terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami szabálysértési felelősségének megállapítására, szabálysértésének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul.”

25. § Az Sztv. a következő 124/A. §-sal egészül ki:

„124/A. § (1) Ha a bíróság az elzárás félbeszakítása iránti kérelmet elutasítja, a határozattal szemben az elkövető, törvényes képviselője vagy védője a határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be.

(2) A fellebbezésre, illetve annak elbírálására a 121. § (2)-(4) bekezdéseit, valamint a 122-124. § szerinti rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a határozatot hozó bíróság az iratokat a fellebbezés beérkezését követő három munkanapon belül megküldi az illetékes megyei bíróságnak;

b) a megyei bíróság a fellebbezést három munkanapon belül bírálja el.”

26. § Az Sztv. 126. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A határozat kihirdetése után a bíróság megkérdezi a rendőrség képviselőjét, az eljárás alá vont személyt, illetőleg a védőt, kívánnak-e fellebbezést benyújtani. Ha elzárás kiszabására kerül sor, a fellebbezés benyújtására jogosultnak a kérdés feltételét követően nyomban nyilatkoznia kell.

(5) Ha a rendőrség képviselője, az eljárás alá vont személy, illetőleg a védő az elzárás kiszabásával szemben fellebbezést jelent be, és a bíróság az őrizetet meghosszabbítja, a bíróság az iratokat haladéktalanul felterjeszti a megyei bírósághoz.”

27. § Az Sztv. a következő alcímmel és 127/A. §-sal egészül ki:

A bíróság által kiszabott pénzbírság végrehajtása

127/A. § (1) A bíróság által kiszabott pénzbírság és a bíróság által megállapított egyéb pénzösszeg végrehajtásáról a XII. Fejezet végrehajtási szabályai szerint, az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.

(2) A bíróság a jogerős határozat egy példányát megküldi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.”

28. § Az Sztv. 134. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabálysértést meghatározó jogszabályban megállapított esetekben a (2) bekezdésben felsoroltak a szabálysértés tetten ért elkövetőjét helyszíni bírsággal sújthatják, kivéve, ha az elkövetővel szemben az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye.”

29. § Az Sztv. 142. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll.”

30. § Az Sztv. 142/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„142/A. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”

31. § Az Sztv. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„152. § (1) Aki

a) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó, szervezetten megvalósuló rendezvényt bejelentési kötelezettsége elmulasztásával szervez,

b) rendezvényt annak ellenére szervez, hogy a rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 8. § (1) bekezdése alapján megtiltotta,

c) a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezi a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívja fel,

százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Aki a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (3) bekezdését megsértve a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül szervez rendezvényt, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(3) Aki

a) a rendezvény szervezésével összefüggő bejelentési kötelezettségét a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-ában meghatározott határidő megsértésével teljesíti,

b) a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 9. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségét a határidő megsértésével teljesíti,

ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(4) Nem valósul meg szabálysértés az (1) bekezdés c) pontja alapján, ha a rendőrség által tudomásul vett bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre a rendezvény megtartásától független külső ok miatt kerül sor.

(5) Nem valósul meg szabálysértés a (3) bekezdés a) pontja alapján, ha a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 6. §-ában meghatározott határidő megsértésével, de a rendezvény szervezésének megkezdését követően haladéktalanul olyan rendezvény szervezését jelentik be, amelynek célja a résztvevők véleményének, egy, a bejelentéshez képest három napon belül, előre nem láthatóan bekövetkezett vagy nyilvánosságra került eseménnyel összefüggő kinyilvánítása.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

32. § Az Sztv. a következő 152/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése

152/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában, valamint a választási gyűlésen való részvételében jogtalanul akadályoz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”

33. § Az Sztv. 166. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § eredeti szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervet.”

34. § (1) Az Sztv. 167. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttesen rendeletben szabályozza a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.

(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza a szabálysértési eljárás során lefoglalt és elkobzott dolgok kezelését és értékesítését.”

(2) Az Sztv. 167. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a pénzügyi szabálysértések eljárási szabályait, valamint felderítése és elbírálása végrehajtásának részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a központi szabálysértési nyilvántartás részére történő adatközlés formáját és módját, valamint a pénzbírság meg nem fizetése esetén a nyilvános közzététel részletes szabályait.

(7) Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a szabálysértési törvény végrehajtásának részletes szabályait.”

35. § (1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„134. § (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megőrzéséről az elnök gondoskodik.

(2) Az elnök a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

(3) A tárgyalóterembe - a rendőrség és a büntetés-végrehajtási testület szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - fegyverrel vagy rendbontásra alkalmas eszközzel senki sem léphet be. A tárgyalásra idézett személy a fegyverét nem hozhatja be a tárgyalóterembe.

(4) Az elnök a hallgatóság köréből eltávolíthatja azokat, akik állapotuk vagy megjelenésük folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

(5) A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat és a szakértőket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot (120. §) szab ki. Ha a félnek vagy képviselőjének, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti, őt a bíróság pénzbírsággal sújthatja.

(6) Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében - akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően - a bíróság a feleket és képviselőiket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselőjének, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát.

(7) A bíróság a felet - kiutasítása esetében - felhívja, hogy képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselőjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselőről gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Tanú vagy szakértő kiutasítása esetében a 185. § rendelkezései megfelelően irányadók.

(8) Büntető vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a bíróság értesíti az illetékes hatóságot, ha pedig előzetes letartóztatásnak is helye van, intézkedik az elkövető őrizetbe vétele iránt és ezzel egyidejűleg feljelentést tesz.

(9) A tárgyalás rendjének fenntartására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a bíróság tárgyaláson kívül végez bizonyítás felvételére irányuló eljárási cselekményt.”

(2) A Pp. 395. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

h) a 185. § szerinti elővezetés végrehajtásával felmerült költség mértékét, valamint megtérítésének részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben”

[rendeletben állapítsa meg].

36. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

f) a szabálysértési hatóság és a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.”

37. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következő r) ponttal egészül ki:

[A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult]

r) a szabálysértési hatóság, valamint a szabálysértési nyilvántartó szerv az eljárás alá vont személy személyazonosságának ellenőrzéséhez.”

Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a törvény - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Btk. 261. §-ának (9) bekezdése a) pontjában a „[260. § (1) és (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[260. § (1)-(4) bek.]” szöveg, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „[Btk. 260. § (2) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 260. § (4) bek.]” szöveg,

b) a Be. 29. §-ának f) pontjában az „a hatósági eljárás akadályozása (Btk. 242/A. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §)” szövegrész helyébe az „a hatóság eljárásának akadályozása (Btk. 242/A. §), a hatóság eljárásának megzavarása (Btk. 242/B. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §)” szöveg

lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a Btk. 228/A. §-a és az azt megelőző alcím, valamint a 271/A. § (4) bekezdése,

b) az Sztv. 58. §-ának (3) bekezdése

hatályát veszti.

(4) E törvény 15., 16., 17. és 18. §-a 2010. január 1. napján lép hatályba.

(5) E törvény 2010. január 2. napján hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére