Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.9.)

2008. évi LXXXII. törvény

a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról * 

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. és 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.

41. § A munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével 1,5 százalék munkavállalói járulékot köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált.”

(2) Az Flt. 42. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(3) Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének u) és v) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában]

u) egészségbiztosítási járulékalap: a munkavállalói járulék tekintetében a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdésében, a vállalkozói járulék tekintetében a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap,

v) társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót.”

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

2. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a következő 11/C. §-sal egészül ki:

„11/C. § A hatóság által - a rá irányadó ügyintézési határidő ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem felróható okból történő túllépése alapján - saját költségvetése terhére megfizetett összeg a központi költségvetésből nem téríthető meg.”

(2) Az Áht. 12/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A fizetésre kötelezett szerv vezetője köteles a hosszú távú kötelezettségvállalás alapját jelentő szerződést a megkötést követő 15 napon belül a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének bejelenteni.”

(3) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kincstár feladatai különösen:]

l) vezeti a költségvetési szervek, a külön törvény alapján kincstár által nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek törzskönyvi nyilvántartását;”

(4) Az Áht. 18/B. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kincstár a 64/A-64/D. §-ok alapján felülvizsgálja a helyi önkormányzatokat megillető, a központi költségvetésből származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét (a továbbiakban: felülvizsgálat), melynek során érvényesíti az Állami Számvevőszéknek az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ törvény) 2. §-ának (5) bekezdése alapján végzett ellenőrzés során megállapított eltéréseket is, továbbá intézkedik a megállapított visszafizetési kötelezettség, illetve pótlólagos támogatás pénzügyi rendezéséről.”

(5) Az Áht. 18/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során a kincstár a magánszemélyek részére vagy jogán megállapított jogosultságokról és támogatásokról egységes szociális nyilvántartást vezet.”

(6) Az Áht. 18/C. §-a (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A kincstári körbe tartozók a 18/B. § (6) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámlájukat a hirdetmény szerinti deviza nemekben a kincstárban kötelesek vezetni. A devizaszámlán rendelkezésre álló pénzeszközök a végleges felhasználáskor válnak költségvetési kiadássá. A kincstár devizaszámla-vezetéssel kapcsolatos tevékenysége körében - a Magyar Nemzeti Bank és a kincstár között létrejött megállapodás alapján - díjakat számolhat fel és kamatot fizethet, amelynek feltételeit a számlatulajdonosokkal kötött számlaszerződésben köteles rögzíteni. A kincstár vezetőjének engedélyével kivételes esetben - különösen azokon a területeken ahol a valutaellátás a deviza számla terhére nem biztosítható - hitelintézetnél is vezethető devizaszámla.”

(7) Az Áht. a következő 18/H. §-sal egészül ki:

„18/H. § (1) A kincstár az általa folyósított támogatások jogszabályban megállapított feltételeinek az egységes szociális nyilvántartás útján történő ellenőrzése céljából jogosult a következő adatok kezelésére:

a) a családtámogatási ellátásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege;

b) a fogyatékossági ellátásban részesülő személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, a társadalombiztosítási azonosító jele, az ellátás jogcíme és összege;

c) az energiafelhasználási támogatásban részesülő személy, valamint ha az ellátást más személyre tekintettel állapítják meg, úgy e személy neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakóhelye, az adóazonosító jele, az ellátás jogcíme és összege;

d) a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban a (2) bekezdésben foglalt adatok.

(2) A kincstár számára a lakáscélú támogatást nyújtó hitelintézet a támogatott személy és - ha a támogatás megállapításának a támogatottnak más személlyel való együttköltözése a feltétele - az együttköltöző személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségekre vonatkozó adatokat a támogatási szerződés keltétől, szerződésmódosítás keltétől, illetve a támogatási szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül átadja.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kincstár a nyújtott támogatások visszakövetelésére vonatkozó igény elévüléséig kezeli.

(4) Az egységes szociális nyilvántartásból a települési önkormányzat jegyzője az általa megállapított támogatások feltételeinek meghatározása érdekében szükséges adatokat közvetlen lekérdezéssel átveszi. Az átvétel díjmentes.

(5) A kincstár - az ellátás jogcímének és összegének kivételével - az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében adategyeztetést folytathat az egészségbiztosítási szervvel. Az adategyeztetés módjáról a kincstár és az egészségbiztosítási szerv megállapodást köt.

(6) Az állami adóhatóság a kincstár által folyósított ellátások és támogatások megállapítása és ellenőrzése céljából a kincstár részére teljesített adatszolgáltatása keretében a törvényben meghatározott személyes adatok mellett feltünteti a támogatásban részesülő személy adóazonosító jelét is. A kincstár a jogosulatlan támogatások, ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatja az állami adóhatóságot, ha a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy behajtására az állami adóhatóság jogosult. Az adatok átadásának módjáról a kincstár és az állami adóhatóság megállapodást köt.”

(8) Az Áht. a következő 18/I-18/K. §-sal egészül ki:

„18/I. § A költségvetési szervek, valamint a külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek nyilvántartását (a továbbiakban együtt: törzskönyvi nyilvántartás) a kincstár vezeti. A költségvetési szervek nyilvántartására - e törvényben foglaltak figyelembevételével - külön törvényben foglaltak alkalmazandók.

18/J. § (1) A külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira - az e törvényben, valamint külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályai az irányadók azzal, hogy az eljárásban kizárt a méltányossági, valamint az újrafelvételi eljárás.

(2) A törzskönyvi jogi személy nyilvántartásba vételét az alapító szerv az alapítástól - törvény által történt alapítás esetén a törzskönyvi jogi személy a törvény hatálybalépésétől - számított nyolc napon belül kérelmezi. A kincstár a 18/K. §-ban meghatározott adatok szolgáltatása alapján, azok beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt, vagy - legfeljebb húsznapos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel az alapító szervet.

(3) A kincstár határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító, illetve a törzskönyvi jogi személy jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a határozat felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság).

(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a kincstár határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) A törzskönyvi jogi személyre vonatkozó bejegyzések módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az adatmódosításra irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(6) A törzskönyvi jogi személy az alapító szerv által, illetve a külön törvényben meghatározott napon szűnik meg. A kincstár a törzskönyvi jogi személyt

a) jogutód nélküli megszűnés esetén a megszüntető szerv bejelentésétől, illetve a törvény hatálybalépésétől,

b) jogutóddal történő megszűnés esetén a jogutód bejelentésétől

számított nyolc napon belül (jogutódlás esetén a jogutód feltüntetésével) törli a nyilvántartásból.

(7) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a törzskönyvi jogi személlyel szemben a törzskönyvi nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.

(8) A törzskönyvi nyilvántartás fennálló és törölt adatai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők.

18/K. § (1) A törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza:

a) a költségvetési szerv, valamint a törzskönyvi jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi szerv) nevét, nyilvántartási számát, alapító vagy más létesítő okiratának (a továbbiakban: alapító okirat) keltét, az alapító okirat azonosítóját, az alapítás időpontját;

b) a törzskönyvi szerv székhelyét, telephelyét, valamint iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével;

c) a törzskönyvi szerv alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának nevét, címét vagy székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak adóazonosító számát is;

d) a törzskönyvi szerv alapító okirata szerinti valamennyi tevékenységét, illetve az alapító okiratban nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenységeket, az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet szerint;

e) a törzskönyvi szerv vezetőjének (vezető szerve, vezető testülete tagjainak, illetve a vezető jogai ideiglenes gyakorlójának) nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát;

f) a törzskönyvi szerv statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát;

g) a törzskönyvi szerv elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az illetményszámfejtés módját, helyét;

h) a törzskönyvi szerv megszüntetésének, illetve megszűnésének, valamint nyilvántartásból való törlésének időpontját, a megszüntető okirat keltét, azonosítóját.

(2) A törzskönyvi nyilvántartás - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza:

a) a törzskönyvi szerv irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító számát is;

b) a törzskönyvi szerv közvetlen jogelődjének (jogelődeinek) nevét, székhelyét, és amennyiben rendelkezett adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát;

c) a törzskönyvi szerv vagy annak vezetője (vezető szerve, vezető testülete) által irányított vagy felügyelt jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét;

d) azon jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nevét, székhelyét, amely felett a törzskönyvi szerv vagy annak vezetője (vezető szerve, vezető testülete) vagyonkezelői, illetve tulajdonosi (alapítói, részvényesi, szavazatelsőbbségi, tagsági) jogokat gyakorol;

e) a törzskönyvi szerv közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételének tényét (a fokozat megjelölésével);

f) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 22. §-ának (1) bekezdésében előírt nyilatkozatot (ideértve a közösségi adószám megállapítása iránti kérelmet is);

g) a törzskönyvi szerv társasági adó alanyiságára vonatkozó nyilatkozatot;

h) a törzskönyvi szerv adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve befejezésének időpontját;

i) a törzskönyvi szervet megszüntető nevét, székhelyét, vagy ha a megszűnés törvény által történt, akkor a törvény megjelölését;

j) a törzskönyvi szerv megszűnésének időpontját, illetve pontos feltételét, ha határozott időre, illetve bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre;

k) a költségvetési szerv átalakítása, vagy a törzskönyvi jogi személy átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját;

l) a törzskönyvi szerv jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát;

m) a külön jogszabályban előírt adatokat.

(3) A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, adóhatóság által is kezelt adatokról, valamint ezen adatok megváltozásáról - az Art. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozat változásának kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti az állami adóhatóságot.

(4) Az adóazonosító szám megváltozásáról az állami adóhatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti a kincstárat. A változás bejegyzése automatikusan, elektronikusan történik.

(5) A bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettséget késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy ugyanabban az eljárásban több alkalommal hiányosan teljesítő bejelentésre kötelezett törzskönyvi szerv vezetője háromszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A mulasztási bírság kiszabásánál a kincstár mérlegeli az eset összes körülményét, a mulasztó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát. A körülmények mérlegelése alapján a kincstár a mulasztás súlyához igazodó, arányos bírságot szab ki, vagy indokolt esetben a bírság kiszabását mellőzi.”

(9) Az Áht. 33/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kiállítási garancia az állami vagy önkormányzati fenntartású muzeális intézmények, illetve kiállítóhelyek (a továbbiakban: kiállító) által a Magyar Köztársaság területén, a kiállítási tárgyak kölcsönbe adásáról szóló szerződés (e §-ban a továbbiakban: szerződés) alapján rendezett nemzetközi, időszaki kiállításra adható, amennyiben annak megrendezéséhez kiemelkedő kulturális érdek fűződik.”

(10) Az Áht. 33/B. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kiállítási garancia az állam nevében, a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult irányában közvetlen és önálló kötelezettségvállalás, a szerződésben - a (6) bekezdés figyelembevételével - meghatározott káreseményekből eredő, a kiállítási tárgyban/tárgyakban bekövetkezett károk megtérítéséért. Az államháztartásért felelős miniszter e felelősségvállalásról kötelezvényt bocsát ki, amely tartalmazza a garanciavállalás mértékét vagy összegét, feltételeit, a kiállítót, a kötelezettségvállalás időtartamát és a garancia jogosultját. Az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében - kivételesen - hozzájárulhat az e §-ban nem említett kérdésekben a külföldi jog alkalmazásához, továbbá a külföldi joghatóság kikötéséhez is.

(5) A kiállítási garancia a kiállítási tárggyal rendelkezni jogosult és a kiállító megállapodása szerinti időtartamra, de legfeljebb a tárgyak eredeti őrzési vagy kiállítási helyéről történő elmozdításától az oda történő visszahelyezéséig, illetve a szerződésben meghatározott egyéb helyre való elhelyezéséig szól. A szerződés módosításához a kultúráért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes jóváhagyása szükséges.”

(11) Az Áht. 57. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkező miniszter éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. A beszámolót és a mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

(4) Az ellenőrzés eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

(5) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - az alappal rendelkező miniszter bízza meg. Az ellenőrzés költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni.”

(12) Az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve - ha törvény másként nem rendelkezik - pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra a következők szerint:

a) az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje:

aa) április 30.,

ab) július 31.,

ac) október 15.;

b) a pótlólagos igénylés határideje július 31.;

c) az önkormányzatok egymás közötti feladat-, illetve intézmény átadása esetén az aa) és ab) pontokban történő lemondással egyidejűleg az átvevő önkormányzat az átvételhez kapcsolódóan pótlólagos igénylést nyújthat be;

d) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetek átutalására a b) és c) pontokban meghatározott határidők lejártát követő második hónapban esedékes nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor.”

(13) Az Áht. 64/A. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az igénybevételi kamat mértéke:]

d) ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a kincstár a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás keretében vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.”

(14) Az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az a helyi önkormányzat, amelyik a visszafizetési kötelezettségének az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtását követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, további késedelmi kamatot fizet a jogosulatlanul igénybe vett összeg, valamint az Áht. 64/D. § keretében végzett felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után annak teljesítése napjáig. A kamatfizetés kezdő napja az éves költségvetési beszámoló kincstárhoz történő benyújtási határidejét követő 16. nap. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.”

(15) Az Áht. 64/A. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A helyi önkormányzat

a) évközi lemondás alapján megállapított fizetési kötelezettségét a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással,

b) az év végi elszámolás során befizetéssel

teljesíti. Amennyiben a fizetési kötelezettség a lemondási határidőt, illetve a külön jogszabályban megjelölt határidőt követő 90 napon belül nem teljesül, akkor a kincstár - a b) pontra vonatkozóan a 64/D. § (12) bekezdése alapján engedélyezett részletfizetés kivételével - azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdése szerint jár el.”

(16) Az Áht. 64/D. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a helyi önkormányzatok támogatásait meghatározó fejezetben szereplő támogatásai és hozzájárulásai év végi elszámolásának szabályszerűségét a kincstár a tárgyévet követő év végéig felülvizsgálja. A tárgyévet követő év december 31-éig megkezdett felülvizsgálat a következő évre áthúzódhat, feltéve, hogy ezen időpontig a kincstár a (2) bekezdésben szereplő felhívást már kibocsátotta, illetve megkezdte a helyszíni vizsgálatot. Több évre kiterjedő támogatás esetében a lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra irányul. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-ának (1) bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi - az ÁSZ törvény 2. §-ának (5) bekezdése szerinti ellenőrzések alapján a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli év(ek)re megállapított - az önkormányzatot megillető, pótlólagos költségvetési támogatások, illetve a jogtalanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett költségvetési támogatások esetében.

(2) Amennyiben a kincstár a felülvizsgálat során a helyi önkormányzat által, az elszámolás során közölt adatoktól eltérést tár fel, akkor nyolcnapos határidő tűzésével felhívja az önkormányzatot elszámolásának módosítására. A felhívás tartalmazza az Állami Számvevőszék által az önkormányzat vonatkozásában megállapított (1) bekezdés szerinti eltéréseket is. Az önkormányzat módosításának elmaradása esetén az eredeti adatszolgáltatása marad irányadó.

(3) Az elszámolás felülvizsgálatára - az ebben a fejezetben meghatározott eltérésekkel - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve az önkormányzatok értesítését az eljárás hivatalból történő megindításáról, illetve a helyszíni vizsgálatról készült jegyzőkönyv önkormányzat részére történő átadásának határidejét. A kincstárnak a helyszíni vizsgálat befejezésétől számított tizenöt nap áll rendelkezésére a jegyzőkönyvnek az önkormányzat részére történő átadására.”

(17) Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolását követően az önkormányzati adatszolgáltatás és a kincstár - az Állami Számvevőszék megállapításainak (1) bekezdés szerinti figyelembevételével kialakított - álláspontja között különbség maradt fenn, a kincstár a felülvizsgálat során tett megállapításokról, a várható jogkövetkezményekről, mindezek indokáról és jogalapjáról az eljárás megindítását követő negyvenöt napon belül - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzőkönyvet juttat el a helyi önkormányzat számára.”

(18) Az Áht. 64/D. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Amennyiben az önkormányzat fizetési kötelezettségének a felhívás elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 90 napon belül nem tesz eleget, a kincstár - a (12) bekezdés alapján engedélyezett részletfizetés kivételével - azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.”

(19) Az Áht. 64/D. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A helyi önkormányzat - a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül benyújtott - kérelme alapján az év végi elszámolásban, illetve a kincstár felülvizsgálata során felhívás elfogadásával, vagy jogerős határozattal megállapított visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan a kincstár elnöke legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozat ellen nem lehet fellebbezni. A részleteket a 64/A. § (5) bekezdésében, illetve a 64/B. § (2) bekezdésében szabályozott kamat az adott részlet visszafizetésének napjáig terheli. Amennyiben az önkormányzat a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válást követő tizenöt napon belül az önkormányzat nem tesz eleget, a kincstár azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(13) A (6) bekezdés szerinti eljárás akkor indul meg, ha az önkormányzati adatszolgáltatás és a kincstár álláspontja között különbség maradt fenn. Az eljárás megindításának napja:

a) amennyiben a (2) bekezdésben szabályozott felhívásra a helyi önkormányzat nem nyilatkozik, a határidő eredménytelen elteltét követő nap;

b) a felhívásra adott válasz kincstárhoz való beérkezését követő nap, amennyiben ezt követően nem kerül sor helyszíni vizsgálatra;

c) helyszíni vizsgálat esetén, ha annak megállapítása nem épül be a felhívásba, akkor az erről szóló jegyzőkönyv megküldését követő nap.”

(20) Az Áht. 64/F. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább 4 évenként, ezen időszak egészére valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor helyszíni ellenőrzésre. Azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelőző mindkét évben meghaladta a 400 millió forintot, évente kell - kockázatelemzés alapján - a jogosultsági feltételek teljesítésének szabályszerűségét helyszínen felülvizsgálni.”

(21) Az Áht. 64/F. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A helyszíni vizsgálat kiterjed az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumoknak a költségvetési szerveknél, továbbá - szükség esetén - ezen támogatások igénylésében, elszámolásában érintett gazdálkodó szervezeteknél és más jogi személyeknél történő ellenőrzésére is.”

(22) Az Áht. 86/A. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának ellenőrzését követően fogadja el. A beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. A könyvvizsgáló díjazása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai működési költségvetését terheli.

(3) A Kormány a beszámolót megküldi az Állami Számvevőszéknek, az ellenőrzések eredményéről a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.”

(23) Az Áht. 86/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a költségvetésében elkülönítetten szerepelnek a tartalék és a céltartalék előirányzatok.”

(24) Az Áht. 86/B. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető

a) azon kiadási előirányzatoknál, amelyek finanszírozásához a költségvetési törvény szerint rendelt bevételeknek nem ismert a beérkezési üteme és a felhasználási megoszlása,

b) az évközi központi (kormányzati) intézkedés fedezetéül szolgáló központi költségvetési előirányzatok terhére az adott alrendszerből finanszírozott intézmények és szolgáltatók javára történő kifizetések megtérítésére.”

(25) Az Áht. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A költségvetési szerv megszüntetése vagy átszervezése esetén az alapításra megállapított szabályok szerint kell eljárni. Feladat-, illetve intézményátadás esetén a feladatot ellátó, intézményt átvevő felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti alapító jogokat is gyakorolja a vagyoni jogok és kötelezettségek feletti rendelkezés kivételével.”

(26) Az Áht. 108. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyon tulajdonjogát vagy a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jogot ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.”

(27) Az Áht. a következő 109/A. §-sal egészül ki:

„109/A. § (1) Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között azokat az ügyleteket is bruttó módon el kell számolni forgalmi értéken, amelyek az MNV Zrt.-re bízott vagyon mennyiségének vagy összetételének változását okozzák, de pénzmozgással nem járnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek pénzmozgással nem járó részének hatását az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások között külön alcímen kell elszámolni, ügylet-típusonkénti bontásban.

(3) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (4) bekezdése szerinti ingyenes vagyonátruházás kapcsán elszámolt költségvetési kiadások összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével a (2) bekezdés alapján elszámolandó költségvetési kiadások ugyanazon ügylet keretében elszámolt költségvetési bevétellel megegyező összegével az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások tervezett összege túlléphető.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján költségvetési kiadás elszámolását eredményező ügyletekre - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha e kiadás elszámolására rendelkezésre áll előirányzat.”

(28) Az Áht. 121/C. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye.”

(29) Az Áht. 121/C. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a természetes személy következő adatait tartalmazza:

a) név,

b) születési név,

c) nyilvántartási szám,

d) születési hely és idő,

e) anyja leánykori neve,

f) lakcím,

g) értesítési cím (tartózkodási hely),

h) telefonszám, elektronikus elérhetőség,

i) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevél száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte;

j) egyéb képesítésének megnevezése, az ezen képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás kelte;

k) a legalább kétéves szakmai gyakorlatot vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum megléte;

l) a kötelező szakmai továbbképzése(ke)n történő részvétel(ek) ideje.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján a (7) bekezdés e)-g) pontjaiban felsorolt adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait internetes honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson.”

(30) Az Áht. 121/C. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A belső ellenőrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (4) bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap.”

(31) Az Áht. 121/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Amennyiben a kérelmező a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (3) bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő, akkor a kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő 30 napon belül hiánypótlásra hívja fel.”

(32) Az Áht. 124. § (4) bekezdése második k) pontjának jelölése l)-re változik, és helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]

l) a belső ellenőrök nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésnek és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait”

[rendeletben szabályozza.]

(33) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]

m) a törzskönyvi jogi személyek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartás vezetésének, a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait, továbbá a nyilvántartásba bejegyzendő további adatok körét”

[rendeletben szabályozza.]

(34) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki

[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]

n) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszeréből származó állami kötelezettségek teljesítésének feltételeit, módját és részletes eljárási szabályait”

[rendeletben szabályozza.]

(35) Az Áht. 125. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 121/C. § rendelkezéseit 2008. július 1-jétől kell alkalmazni. 2009. július 1-jétől költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki a 121/C. §-ban meghatározott nyilvántartásban szerepel.”

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

3. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:

[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]

„5. a gyermekgondozási díjban részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen átvett pénzeszközt,”

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

4. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:]

e) a kincstárnak, a kincstár által folyósított ellátásban részesülő személy és a külön törvényben meghatározott kincstár által vezetett egységes szociális nyilvántartásban szereplő személy családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett elhalálozásáról.”

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

5. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„94. § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza”

(2) A közoktatási törvény 94. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

n) a pedagógiai szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működését; a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető, az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatással, az akkreditációs eljárással, a szakértői és vizsgáztatási, a közvetítői névjegyzék összeállításával és a névjegyzékbe történő felvétellel, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának rendiét, mértékét, a megállapított összeg befizetésének szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakértői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit;”

(3) A közoktatási törvény 94. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

c) az (1) bekezdés n) pontja szerinti egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.”

(4) A közoktatási törvény 94. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza”

(5) A közoktatási törvény 94. §-a (3) bekezdésének p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

p) az érettségiben részt vevő pedagógusok díjazásával kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsgán való részvétellel összefüggő - az oktatási hivatal által megállapítható - vizsgadíj megállapításának elveit, a diákigazolvány, a pedagógusigazolvány kiállításával összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, a közoktatás információs rendszerével összefüggő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és befizetésének rendjét, a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj megállapításának és beszedésének, befizetésének rendjét, valamint a befolyt összeg felhasználásának rendjét, a pedagógustovábbképzéssel kapcsolatos akkreditációs eljárással összefüggő igazgatási szolgáltatási díj, egyes szolgáltató tevékenységgel összefüggő díjazás megállapításának rendjét, a befolyt összeg felhasználását, illetőleg a befizetés rendjét, a pedagógus ösztöndíj alapítását.”

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása

6. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 80. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő lehet léptetni

a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;

b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.”

(2) A Hszt. 116. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hivatásos állomány egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a miniszter - a (3) bekezdésben meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányon felül - évente, kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetbeni kiadásáról rendelkezhet. Az ellátmány a személyi jövedelemadó alkalmazásában az egyenruha természetbeni kiadásának minősül.

(7) A (6) bekezdés szerinti ellátmányt a jogosultság évében kell kiadni. Ellátmányként csak rendszeresített egyenruházati termék szolgáltatható ki.”

(3) A Hszt. a 264/A. §-t követően a következő 264/B. §-sal egészül ki:

„264/B. § A rendőrség hivatásos állományának egyenruhás alapellátási normába sorolt tagja részére a 116. § (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelő részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.”

(4) A Hszt. 306. §-ának negyedik gondolatjeles bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pótlékok mértéke:]

„- őrzési pótlék havonta 45%”

(5) A Hszt. a 306. §-t követően a következő címmel és 306/A. §-sal egészül ki:

Ruházati utánpótlási ellátmány

306/A. § A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának a szolgálat ellátásához egyenruha viselésére kötelezett tagja részére a 116. § (3) bekezdésében meghatározott ruházati utánpótlási ellátmányból legfeljebb a mindenkori illetményalap összegének megfelelő részt természetben lehet kiadni. A kiadásra a 116. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés az irányadó.”

(6) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pótlékok mértéke:]

e) gépjárművezetői pótlék havonta 13%”

(7) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pótlékok mértéke:]

g) kutyavezetői pótlék havonta 20%

h) nyomozói pótlék havonta 65%”

(8) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pótlékok mértéke:]

j) utasforgalmi pótlék havonta 45%”

(9) A Hszt. 322. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pótlékok mértéke:]

m) szemlepótlék havonta 45%”

(10) A Hszt. 342. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza:]

e) az illetmény megállapítása (illetményfokozatba besorolás, előresorolás, kifizetés, levonás stb.) feltételeit és rendjét, továbbá a juttatások, a költségtérítések, a kedvezmények, a támogatások (beleértve a lakhatási jellegűeket is), a természetbeni ellátás mértékét és feltételeit (beleértve a ruházati utánpótlási ellátmány, valamint a kiegészítő ruházati utánpótlási ellátmány természetben kiadható mértékét és feltételeit is), valamint az azokban való részesítés rendjét, a kedvezményes üdültetés, a végkielégítés kifizetésének rendjét, az illetménypótlékra jogosultak körét;”

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

7. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 148. §-a (5) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Gyermekétkeztetés esetén]

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő

aa) bölcsődés,

ab) óvodás,

ac) 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő,

ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú

gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,”

d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,”

[kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).]

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

8. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forint (napi összege 150 forint).”

(2) A Tbj. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10-11. alpont] terhelő nyugdíj-biztosítási járulékot a központi költségvetés, a gyermekgondozási díj utáni nyugdíj-biztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alap terhére az egészségbiztosítási szerv fizeti.”

(3) A Tbj. a következő 38. §-sal egészül ki:

„38. § (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.

(3) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.”

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

9. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6/A. § (1) Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a (4) bekezdés szerint esedékes folyósítás hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal a 6. § (4) bekezdése alapján egy tekintet alá eső

a) rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy

b) hozzátartozói nyugellátásban - ide nem értve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül, vagy

c) az a)-b) pontban nem említett nyugellátásban - ide nem értve a rehabilitációs járadékot - részesül, és 62. életévét a tárgyévet megelőzően betöltötte.

(2) A tizenharmadik havi nyugdíj összege a tárgyév november hónapjára járó nyugellátás összegével azonos, de nem lehet több a (3) bekezdésben meghatározott összeghatárnál.

(3) A tizenharmadik havi nyugdíj éves összeghatára 2009. évben 80 000 forint, azt követően az összeghatár évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben kerül meghatározásra.

(4) A tizenharmadik havi nyugdíjat évente két részletben - legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének - de legfeljebb a (3) bekezdés szerinti összeghatár - ötven százalékával. A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg a nyugellátás összegének évközi csökkenése esetén sem lehet kevesebb a tárgyév november hónapra járó nyugellátás - de legfeljebb a (3) bekezdés szerinti összeghatár - ötven százalékánál.

(5) Aki egyidejűleg több nyugellátásban részesül, annak a tizenharmadik havi nyugdíj a (2)-(4) bekezdésben - a számára folyósított nyugellátások együttes összege alapulvételével - meghatározott összegben jár.

(6) A tizenharmadik havi nyugellátás megállapításánál a folyósítás hónapjára járó nyugellátás összegének az (1) bekezdés szerint tizenharmadik havi nyugdíjra nem jogosító ellátások - ideértve a külön jogszabályok alapján járó pótlékokat, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásokat is - nélküli összegét kell figyelembe venni.

(7) A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a magyar szerződő felet terhelő - arányos részt kell a tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni azzal, hogy az összeg meghatározásánál a (2)-(6) bekezdésben foglaltak az irányadók.”

(2) A Tny. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az ellátás összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével.”

(3) A Tny. 101. §-ának (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormány felhatalmazást kap arra, hogy)

f) a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait, valamint évente az 1998. december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíji rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj és árvaellátás évenkénti legkisebb összegeit, továbbá az 50. § (6) bekezdése szerinti együttfolyósítási összeghatárt,”

(rendeletben határozza meg.)

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

10. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb tv.) 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénzét az 55. § (7)-(8) bekezdése szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetett. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátását az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának alapulvételével kell megállapítani.”

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

11. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: kulturális szaktörvény) 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e törvény hatálya alá tartozó intézményekben foglalkoztatott szakemberek hétévente szervezett képzésben vesznek részt. A miniszter rendeletben szabályozza a szervezett képzésnek minősülő képzési formák körét, a képzés alóli mentesítések lehetőségét, valamint - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a szervezett képzéssel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak körét és azok mértékét.”

(2) A kulturális szaktörvény 100. §-ának (3) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:

[(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

z) a továbbképzéssel összefüggő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét.”

(3) A kulturális szaktörvény 100. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben szabályozza a szakmai továbbképzési programokkal összefüggő és a népi iparművészeti alkotások és a „Népi Iparművész” minősítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, befizetésének szabályait, a befolyt összeg kezelését, nyilvántartását, elszámolását, felhasználását.”

(4) A kulturális szaktörvény 2. számú melléklete helyébe a következő melléklet lép:

„2. számú melléklet az 1997. évi CXL. törvényhez

Az országos múzeumok és felügyeleti szerveik felsorolása

Budapesti Történeti Múzeum - Budapest Főváros Önkormányzata

Hadtörténeti Múzeum - honvédelemért felelős miniszter

Iparművészeti Múzeum - kultúráért felelős miniszter

Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum - kultúráért felelős miniszter

Magyar Nemzeti Galéria - kultúráért felelős miniszter

Petőfi Irodalmi Múzeum - kultúráért felelős miniszter

Magyar Nemzeti Múzeum - kultúráért felelős miniszter

Magyar Természettudományi Múzeum - kultúráért felelős miniszter

Mezőgazdasági Múzeum - agrárpolitikáért felelős miniszter

Néprajzi Múzeum - kultúráért felelős miniszter

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár - kultúráért felelős miniszter

Szabadtéri Néprajzi Múzeum - kultúráért felelős miniszter

Szépművészeti Múzeum - kultúráért felelős miniszter”

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

12. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A családi pótlék havi összege

a) egygyermekes család esetén 12 700 forint,

b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14 300 forint,

c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 900 forint,

d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 500 forint,

e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 700 forint,

f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 800 forint,

g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 24 300 forint,

h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 27 100 forint,

i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén - a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - 21 200 forint,

j) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a 7. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti személy, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 15 500 forint.”

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

13. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (8) bekezdésének 2. pontja a következő mondattal egészül ki:

„Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra, melynek során értelemszerűen alkalmazhatók a törvény felhatalmazása alapján kiadott, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet ezen ügyletekre vonatkozó előírásai;”

(2) Az Szt. 59/A. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A kereskedési célú pénzügyi eszközöket nem lehet átsorolni más kategóriába, kivéve ha a rendkívüli körülmények miatt azok tartásának szándéka megváltozott. Valamely meglévő pénzügyi eszközt - a (11) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak akkor lehet kereskedési célú kategóriába átsorolni, ha a rövid távú nyereség elérése érdekében folytatott tevékenység (kereskedési tevékenység) azt indokolja.”

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

14. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 93. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]

j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásának szabályait és az ezzel összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;”

(2) A Kötv. 93. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A miniszter a (2) bekezdés j) pontjában kapott, az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályozási jogkörét az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.”

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

15. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Alapprogram bevételei:]

a) 2010. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a magánszemélyek jövedelemadójaként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési támogatási összege 2009. évben 7700 millió forint.”

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

16. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. §-ának (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem köteles szakképzési hozzájárulásra]

c) az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapját.”

(2) Az Szht. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.”

(3) Az Szht. 19. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„6. társadalombiztosítási járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának k) pontjában, 20. §-ában, 27. § (1) és (4) bekezdésében, 28. §-ában, továbbá a 31. § (1), (4)-(6) bekezdésében meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borravalót és a tanulószerződésben meghatározott díjat.”

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

17. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések - ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat - társfinanszírozása, az Európai Szén- és Acélipari Kutatási Alapba fizetendő magyar hozzájárulás.”

(2) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti (6)-(10) bekezdésének számozása (7)-(11) bekezdésre változik:

„(6) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban (a továbbiakban: GmbH) való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv 1%-os részesedést szerezhet.”

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

18. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi szerv) esetében a 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túl az állami adóhatósághoz be kell jelenteni a törzskönyvi szerv

a) alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának (fenntartójának) nevét, címét, székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt: székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal, akkor annak adóazonosító számát is,

b) irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik adóazonosító számmal, adóazonosító számát is,

c) átalakítása, illetve átalakulása (egyesülése, szétválása) esetén annak tényét, időpontját,

d) jogutódjának (jogutódainak) nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát,

e) adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetőleg befejezésének időpontját,

f) elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi szerv központosított illetményszámfejtést alkalmaz-e).

(2) Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szerv a - kincstár által vezetett - törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. A kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal a törzskönyvi szerv azon - az (1) bekezdésben, illetőleg a 16. § (3) bekezdésében felsorolt - adatait, amelyek a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem alapján rendelkezésére állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) pontjában megjelölt nyilatkozat adatait is.

(3) Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségének a kincstár útján tesz eleget a törzskönyvi nyilvántartásba már bejegyzett azon törzskönyvi szerv is, amely a törzskönyvi nyilvántartásba vételekor adóköteles tevékenységet még nem folytatott. Ha a törzskönyvi szerv állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét -jogszabálysértő módon - adóköteles tevékenységének megkezdését követően teljesíti, úgy a bejelentkezéskor a tevékenység kezdő időpontját is köteles közölni.

(4) Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges adatok (a törzskönyvi szerv neve, székhelye, törzskönyvi nyilvántartási száma, illetőleg a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat adatai, késedelmes bejelentkezés esetén a tevékenység kezdő időpontja) alapján elektronikus úton közli a kincstárral a törzskönyvi szerv adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a kincstárat az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével értesíti a kincstárat.

(5) A törzskönyvi szerv a törzskönyvi nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásának, illetve a (3) bekezdés alkalmazása esetén az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti képviselőjének (vezetőjének) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő (vezető) esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat. Amennyiben a törzskönyvi szervnél könyvvizsgáló működik, akkor az e bekezdésben foglalt határidővel kell a törzskönyvi szervnek az állami adóhatósághoz írásban bejelentenie a könyvvizsgáló nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős.

(6) A törzskönyvi szerv törzskönyvi nyilvántartásban nyilvántartandó, adókötelezettséget érintő adataiban bekövetkezett változásról - a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a kincstár az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot. A törzskönyvi szerv ezen adatok vonatkozásában a kincstárhoz történő bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változás-bejelentési kötelezettségének.

(7) A törzskönyvi szervnek az adókötelezettségét érintő olyan változást - a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a kincstár az adóhatóságot nem köteles értesíteni, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adóhatóságnak kell bejelentenie.

(8) Ha a törzskönyvi szerv adataiban bekövetkezett változás a törzskönyvi szerv adószámának megváltozását eredményezi, az állami adóhatóság a megváltozott adószámról a törzskönyvi szervvel egyidejűleg értesíti a kincstárat.”

(2) Az Art. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adóhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés napjával, illetve a 17. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 17/A. § hatálya alá tartozó adózó késedelmes bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot állapít meg. Az adószámot az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni, a cégjegyzékbe és a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adóhatóság az adóazonosító számról - megkeresésre - az önkormányzati adóhatóságot tájékoztatja.”

(3) Az Art. 24. §-a (10) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,]

a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel, illetve az egyéni vállalkozói igazolvány iránti kérelmét a cégbíróság, a kincstár, illetve a körzetközponti jegyző elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,”

(4) Az Art. 24. §-ának (10) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,]

e) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek.”

(5) Az Art. 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36/A. § (1) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet, ha

a) az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy

b) az alvállalkozó a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Kifizetést teljesítőnek minősül az ajánlattevő, a Kbt. szerinti alvállalkozó, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozó.

(2) A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan megkötött mindegyik szerződés esetén a kifizetést teljesítő a szerződésben írásban tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés e § hatálya alá esik.

(3) A kifizetést teljesítő a köztartozást mutató együttes adóigazolás átadása, bemutatása vagy megküldése után a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést. Amennyiben az együttes igazolás köztartozást mutat és a kifizetés kötelezettje ennek ellenére elmulasztja a visszatartást, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért. A visszatartási kötelezettség az általános forgalmi adóra nem terjed ki. Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást mint alvállalkozó nem kapta meg.

(4) Ha az állami adóhatóság a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt együttes adóigazolásban köztartozást mutat ki, az adóigazolás kiállításával egyidejűleg a végrehajtás szabályai szerint intézkedik a követelés lefoglalásáról. Az állami adóhatóság az együttes adóigazolásban, a vámhatóság javára feltüntetett köztartozások végrehajtását is közvetlenül foganatosítja és a beszedett tartozásokat követelésarányosan átadja a vámhatóságnak. A kifizetést teljesítő a visszatartás és követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól. A kifizetést teljesítő a köztartozást meghaladó összegű kifizetést a rá egyébként kötelező fizetési határidőben teljesíti az adóhatóság végrehajtási cselekménye előtt.

(5) Amennyiben az (1)-(3) bekezdések szerinti kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették.

(6) Az (1)-(4) bekezdések rendelkezéseit a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.

(7) Az együttes adóigazolás annak 30 napos érvényességi idején belül az e § hatálya alá tartozó kifizetéseknél több kifizetést teljesítőnél is felhasználható.

(8) Amennyiben az alvállalkozó a kifizetést teljesítővel szemben fennálló követelését faktorálja (engedményezi), a kifizetést teljesítő abban az esetben fizethet a faktornak (engedményesnek), ha a kifizetés előtt a faktor (engedményes) vagy az alvállalkozó rendelkezésre bocsátja az alvállalkozóra vonatkozó együttes adóigazolást, vagy az alvállalkozó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, ellenkező esetben a kifizetést teljesítő egyetemleges felelőssége és visszatartási kötelezettsége fennáll.”

(6) Az Art. a következő 36/B. §-sal egészül ki:

„36/B. § (1) Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. A kérelem benyújtását követően az állami adóhatóság beszerzi a vámhatóságtól az adatbázisba történő felvételhez szükséges adatokat.

(2) Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 5 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi.

(3) A határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni, illetve az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet 8 napon belül bírálja el.

(4) Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető.

(5) Ha az egyéb jogszabályok erről külön rendelkeznek, az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adóhatóság az adózót nyilvántartja a köztartozásmentes adózói adatbázisban.”

(7) Az Art. 164. §-a a következő (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(11) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.”

(8) Az Art. 172. §-ának (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha]

n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett.”

(9) Az Art. 175. §-a (13) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]

c) az adóhatósági igazolás, a fizetési könnyítés, illetőleg a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek intézése rendjének,”

[módját és technikai feltételeit.]

(10) Az Art. 175. §-ának (13) bekezdése a következő g)-h) pontokkal egészül ki:

[Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozó eljárások keretében rendeletben szabályozza]

g) a végrehajtás során teljesítendő fizetési kötelezettségek teljesítésének,

h) egyes adóügyek távbeszélőn történő ügyintézésének”

[módját és technikai feltételeit.]

(11) Az Art. 178. §-ának 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adószámát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;

b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;

c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d) adószámát nem függesztették fel;

e) nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt;

f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.”

A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

19. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 19. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A mozgóképszakmai hatóság az alábbi feladatokat látja el:]

b) a művészi értékük miatt támogatásra érdemes és a kulturális követelmények teljesítése alapján támogatásra jogosult filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat e törvény szerint besorolja,”

(2) Az Mktv. 37. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

a) a mozgóképszakmai hatóság eljárása és a kulturális követelmények részletes szabályait;”

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása

20. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A miniszter rendeletben szabályozza]

d) az oktatásügyi közvetítői szolgálatot, a közvetítői névjegyzék elkészítését, kiadását és az ehhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjat, valamint annak mértékét, az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a diákigazolvány kibocsátásához, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét, valamint a felsőoktatási hatósági eljárási díjakat és azok mértékét.”

(2) A felsőoktatási törvény 153. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter a (2) bekezdés b)-c) pontjában kapott szabályozási jogkörét a Magyar Rektori Konferencia, a (2) bekezdés d) pontjában kapott szabályozási jogkörét az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.”

A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény módosítása

21. § (1) A nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény (a továbbiakban: Nyktv.) 4. §-ának felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„2009. szeptember 1-jétől”

(2) Az Nyktv. 6. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az 1-5. §-okban meghatározott emelésekről a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, külön határozathozatal nélkül - az 1-3. és 5. §-ban meghatározott emelések tekintetében a tárgyév január hónapjában esedékes évenkénti rendszeres nyugdíjemeléssel egyidejűleg - intézkedik. Az emeléseket az évenkénti rendszeres nyugdíjemelést megelőzően, a január havi nyugellátásnak, a 4. §-ban meghatározott emelés tekintetében a szeptember havi nyugellátásnak”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény módosítása

22. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktvm.) 39. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E törvény 10. §-a és 16. §-a 2009. január 1-jén lép hatályba. A Ktv. e törvény 7. §-ával megállapított 10. § (8) bekezdése, valamint e törvény 14. §-a és 28. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

23. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[203. § (2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy]

g) a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók tartós külszolgálatra történő kihelyezésének és a tartós külszolgálat megszűnésének feltételeit, rendjét, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő személyeket megillető juttatásokra és a munkavégzés sajátos feltételeire vonatkozó további szabályokat megállapítsa.”

(2) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a törvény alapján rendeletben részletesen szabályozza a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott tartós külszolgálatot teljesítő munkavállalók külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányának, illetve a központi közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő munkavállalók napidíjának összegét és azok kifizetésének szabályait.”

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

24. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-ának (4) bekezdése helyébe új (4) bekezdés lép, ezzel egyidejűleg az eredeti (4), (5), (6) bekezdés számozása (5), (6), (7) bekezdésre változik:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő köztisztviselők, ügykezelők tartós külszolgálatra történő kihelyezésének és a tartós külszolgálat megszűnésének feltételeit, rendjét, valamint a tartós külszolgálatot teljesítő személyeket megillető juttatásokra és a munkavégzés sajátos feltételeire vonatkozó további szabályokat.”

(2) A Ktv. 80. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza a tartós külszolgálatot teljesítő köztisztviselők külföldi munkavégzésének sajátos szabályait, valamint alapellátmányának, illetve az ideiglenes külföldi kiküldetésen lévő köztisztviselők napidíjának összegét és azok kifizetésének szabályait.”

(3) A Ktv. 80. § (1) bekezdés e) pontja e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosítása

25. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. §-a a következő 54. ponttal egészül ki:

„54. Védendő fogyasztó: az a természetes személy közüzemi fogyasztó, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete vagy valamely egyéb tulajdonsága alapján a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vesz részt.”

(2) A Get. a 47. §-t követően a következő alcímmel és 47/A-47/B. §-okkal egészül ki:

Védendő fogyasztók

47/A. § (1) A közüzemi fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a közüzemi szolgáltató és az elosztói engedélyes által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott bánásmódban és kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:

a) részletfizetés,

b) fizetési haladék,

c) előre fizető mérő.

(3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(5) A védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a földgázellátásból kikapcsolni. Amennyiben a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a közüzemi szolgáltató előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a védendő fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból történő kikapcsolás tilalmát vele szemben nem kell alkalmazni. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő fogyasztó a közüzemi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.

(6) Az a védendő fogyasztó, aki a (2) és a (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és a (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.

(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének költségei az elosztói engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a közüzemi szolgáltatót terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8) Az előre fizető mérő feltöltése a védendő fogyasztó feladata. A feltöltést a fogyasztási hely megjelölésével a védendő fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül a közüzemi szolgáltató által történő kikapcsolásnak.

47/B. § (1) Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a védendő fogyasztó a kedvezmények melyik körére [47/A. § (2) és (4)-(5) bekezdés] jogosult és ezek közül melyek igénybevételét kérte.

(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv - a védendő fogyasztó kérelmére - igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.

(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

(4) A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a védendő fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint 47/A. § (3) és (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben, valamint a 47/A. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a lakossági fogyasztót 8 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 47/A. § (2) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 47/A. § (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.

(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig - a (2) bekezdés szerinti igazolással - igazolni, hogy továbbra is részesül azon ellátásban, amely alapján védendő fogyasztónak minősül. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a közüzemi fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a rögzítéstől számított 5 évig meg kell őrizni.

(7) A közüzemi szolgáltató és az elosztói engedélyes köteles a nyilvántartásba történő felvételt követő legkésőbb 10 napon belül a védendő fogyasztóval a szerződést megkötni és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni.”

(3) A Get. 55. §-a a következő s) ponttal egészül ki:

s) a védendő fogyasztók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit.”

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosítása

26. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) V. Fejezet címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a Ksztv. a következő 75. §-sal egészül ki:

V. Fejezet

A KORMÁNY ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVE

75. § (1) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányítja.

(2) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetőjét a szervet irányító miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter együttes javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

(3) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a közvetlenül a szerv vezetője által vezetett szervezeti egységekből, továbbá kormányrendelet rendelkezése alapján ágazati szakigazgatási szervekből és kirendeltségekből állhat.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv kirendeltségének vezetője a szervet létrehozó kormányrendeletben neki címzett hatásköröket önállóan gyakorolja.

(5) A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének létszámkeretét a Kormány szakigazgatási szervi és kirendeltségi bontásban is meghatározhatja.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az általános hatáskörű területi államigazgatási szervét rendeletben jelölje ki.”

(2) A Ksztv. 1. § (1) bekezdésében az „a központi államigazgatási szervekre,” szövegrész helyébe az „a központi államigazgatási szervekre, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére,” szöveg, 2. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

(3) A Ksztv. a 76. §-t megelőzően a következő új fejezetcímmel egészül ki:

„VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK”

(4) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés d) pontjában, 22. § (2) bekezdés első mondatában, 23. § (2) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 25. § (1)-(3), (5) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (1)-(2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdés első és második mondatában, 29. § (3)-(4) bekezdésében, 31. §-ában, 32. § (1) bekezdés f) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 39. § (2), (4)-(5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 22. § (2) bekezdés második mondatában az „eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal illetékes” szövegrész helyébe az „eljárásra a Kormánynak a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az illetékes” szöveg, 24. § (6) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés f) pontjában a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 29. § (2) bekezdés harmadik mondatában a „közigazgatási hivatal székhelye” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a székhelye” szöveg, 32. § (4) bekezdésében, 34. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg, 34. § (7) bekezdésében az „a csereingatlan fekvése szerinti közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormánynak a csereingatlan fekvése szerinti általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivataltól” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervétől” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg lép.

(5) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalok vezetőire” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinek és a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerveknek a vezetőire” szöveg, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 45. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 45. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló törvényben” szöveg, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, mellékletének II. pont 2. alpontjában a „közigazgatási hivatalok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. § (5)-(6) bekezdésében, 41. § (8) bekezdésében, 107. § (2) bekezdésében, 116. § (3) bekezdésében, 152. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában az „a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormánynak a vita eldöntését kérő hatóság működési területe szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

(6) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 28. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, 29. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 55. § (4) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 8. § (8) bekezdésében a „közigazgatási hivatal vezetőjét” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetőjét” szöveg, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4/A. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/C. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

(7) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe az „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 11. § (1) bekezdés f) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 116. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, 116. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 52. § (1) bekezdés h) pontjában a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (8) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 27. § (1), (10) bekezdésében, 30. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

(8) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „közigazgatási hivataloknál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg, 103/A. § (3) bekezdésben a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A. § (4) bekezdés első mondatában, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bf) alpontjában, 10/G. § (2) bekezdésében, 12. § (7) bekezdésében, 15. § (15) bekezdésében, 15/B. § (13) bekezdésében, 16. § (10)-(13) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 15. § (11) bekezdésében, 15/B. § (10) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szöveg, 16. § (12), (16) bekezdésében a „közigazgatási hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szöveg, 16. § (14) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg, 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „közigazgatási hivataloknak” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szöveg lép.

(9) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában az „és a területileg illetékes közigazgatási hivatallal” szövegrész helyébe az „és a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szöveg, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 94/C. § (1) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg, 94/C. § (3) bekezdésben a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szöveg, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. § (1) bekezdésében az „az ingatlan fekvése szerint illetékes közigazgatási hivatal engedélyével” szövegrész helyébe az „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének az engedélyével” szöveg, 88. § (2) bekezdésben, 88/A. § (1) bekezdésében, 88/C. § (1)-(2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéhez” szöveg, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1)-(2) bekezdésében, 14. § k) pontjában, 30. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 30. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal vezetője közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője a szervnél” szöveg lép.

(10) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében, 45. § (7) bekezdésében, (11) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szöveg, 10/A. § (1) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatalnál” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervnél” szöveg, 30/B. § (1) bekezdés c) pontjában, (4) bekezdésében, (7) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szöveg, 33. § (6) bekezdésében a „közigazgatási hivatalok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 45. § (13) bekezdésében a „regionális közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szöveg, 62. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatalok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 63. § (1) bekezdés k) pontjában, 63. § (2) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 64/A. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatalok” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szöveg, 64/A. § (4) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, illetve a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szerv” szöveg lép, valamint hatályát veszti a 62. § (4) bekezdésében az „a törvényességi ellenőrzéshez,” szövegrész.

(11) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 31. § (1)-(2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrészek helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 17. § (1) bekezdésében a „megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője” szöveg, 145. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 16. § (2) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 3. § (1)-(2) bekezdésében, 23. § (4), (6) bekezdésében, 41/B. § (3) bekezdés d) pontjában, 41/C. § (2) bekezdés c) pontjában, 41/D. § (1) bekezdés a) pontjában, 41/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, 41/D. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogosultságot biztosító közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány jogosultságot biztosító általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg, a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1), (3) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveg lép.

(12) A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hivatal” szövegrész a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szöveggel lép hatályba.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

27. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelésének kötelező felajánlása, illetve az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.”

(2) A VET 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a villamosenergia-ellátásból kikapcsolni. Amennyiben a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a villamosenergia-kereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a védendő fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból történő kikapcsolás tilalmát vele szemben nem kell alkalmazni. Az előre fizető mérő használatával vételezett villamos energia ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő fogyasztó a villamosenergia-vásárlási szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.”

(3) A VET 64. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének költségei az elosztó hálózati engedélyest terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a villamosenergia-kereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.

(8) Az előre fizető mérő feltöltése a védendő fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a védendő fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.”

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

28. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„65. § (1) A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott bánásmódban és kedvezményben.

(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:

a) részletfizetés,

b) fizetési haladék,

c) előre fizető mérő.

(3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

  Vissza az oldal tetejére