Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.19.)

2008. évi XCVI. törvény

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról * 

Az Országgyűlés a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének ésszerű alkalmazása, az ezzel összefüggő, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolók letétbe helyezése és közzététele során a cégekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, a beszámolók közzétételre történő benyújtásának hatékonyabb kikényszerítése, a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész információkhoz történő ingyenes hozzáférés biztosítása, a hitelezői érdekek hatékonyabb védelme érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § A Ctv. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatok vonatkozásában is - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az e rendelkezéssel ellentétes megállapodás semmis.”

2. § A Ctv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A cégnek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni; ennek során nincs helye a papír alapú beszámoló képi formátumú elektronikus okirattá történő átalakításának. A beszámolóhoz - a cég, a beszámolót benyújtó természetes személy azonosíthatósága, valamint a benyújtás jogszerűségének igazolása érdekében - elektronikus űrlapot kell mellékelni.

(2) Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja - az érkezést követően haladéktalanul - az állami adóhatóság részére.

(3) A beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő elektronikus megküldésével a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

(4) A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.

(5) A beszámolót a cégnek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése szerinti képviselője küldi meg a céginformációs szolgálat részére.

(6) Ha a cég a beszámolóról - külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt - papír alapú okirat alapján határozott, úgy az (5) bekezdés szerinti személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben az (5) bekezdés szerinti személy a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát - annak elfogadásától számított tíz évig - megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a cégbíróság felhívására bemutatni.

(7) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is. E törvény beszámolóra vonatkozó előírásait az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, valamint a könyvvizsgálói jelentésre is megfelelően alkalmazni kell.

(8) A beszámoló közzétételére a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül sor.

(9) A közzétételi költségtérítést külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetni az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára. A közzétételi költségtérítés - ideértve a céginformációs szolgálat által nyújtott céginformációért fizetendő közzétételi költségtérítést is - a központi költségvetés központosított bevételének minősül. A közzétételi költségtérítés befizetését a céginformációs szolgálat ellenőrzi. Ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelő összegben történt meg, erről a céginformációs szolgálat 30 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. Ebben az esetben a céget úgy kell tekinteni, mint amely a letétbe helyezési és a közzétételi kötelezettségnek nem tett eleget.”

3. § A Ctv. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A kormányzati portál a beszámoló közzétételre történő megküldésének teljesítéséről az időpont megjelölésével elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. A beszámoló megküldésére vonatkozó határidők tekintetében a céginformációs szolgálathoz történő - az informatikai szempontból szabályszerű - érkezés időpontja irányadó.

(2) Az állami adóhatóság az elektronikus űrlap adatai alapján ellenőrzi a beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a cég a letétbe helyezésre és közzétételre előírt törvényi határidőig nem küldte meg a beszámolót, felhívja a cég figyelmét kötelezettségének elmulasztására, továbbá arra, hogy 15 napon belül tegyen annak eleget. A felhívás eredménytelensége esetén az állami adóhatóság külön törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(3) A céginformációs szolgálat honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolók haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek.

(4) A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a céginformációs szolgálat őrzi, gondoskodik a beszámolót érintő archiválási feladatok ellátásáról. A beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.”

4. § A Ctv. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételi költségtérítése adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A közzétételi költségtérítésre vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”

5. § A Ctv. 24. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza]

e) a cég létesítő okiratban meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,”

6. § A Ctv. 26. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 24. § (5) bekezdésében, a 25. § (2) bekezdésében, valamint a 26. § (4)-(7) bekezdésében említett tények bejegyzésére bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan is jogosult.”

7. § A Ctv. 29. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a cégjegyzék a következőket tartalmazza:]

h) a telephely tevékenységeit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása nélkül,”

8. § A Ctv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - ide nem értve a jogorvoslati eljárást - elektronikus nemperes eljárás, amelyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye. Az eljárás felfüggesztésére változásbejegyzési eljárásban kerülhet sor, illetve a cég bejegyzése esetén akkor, ha átalakulás bejegyzése történik, illetve a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be.”

9. § A Ctv. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A cég valamennyi bejelentési kötelezettségét elektronikus úton teljesíti a cégbíróság felé.”

10. § (1) A Ctv. 37. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (4) bekezdéstől eltérően az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás megindításának napján is megfizethető, amennyiben a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jogi képviselő a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben nyilatkozik arról, hogy az illeték és közzétételi költségtérítés átutalásra került. Az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni a céginformációs szolgálat honlapjáról letöltött illeték, valamint költségtérítési ügyazonosító szám feltüntetésével. Az illetéket a cégbíróságnak a kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára, a közzétételi költségtérítést pedig az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell utalni. Az illeték és közzétételi költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról a kincstár egy munkanapon belül fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott igazolást küld a cégbíróság részére, amelyben az ügyazonosító számokat fel kell tüntetni. Amennyiben az igazolás a kérelem benyújtásától számított 5 munkanapon belül nem érkezik meg a kincstártól, a cégbíróság haladéktalanul értesíti az állami adóhatóságot, amely a körülmények tisztázása után a meg nem fizetett illetéket, illetve közzétételi költségtérítést behajtja.”

(2) A Ctv. 37. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem jogerős elbírálásáig - ide nem értve a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító végzés közlését követő nyolc napon belüli ismételt benyújtás lehetőségét - ugyanazon cég bejegyzésére (változásbejegyzésére) irányuló kérelem ismételten nem nyújtható be.”

11. § A Ctv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő érkezésekor a cég az azonosításra, illetve valamennyi más cégtől való megkülönböztetésére alkalmas cégjegyzékszámot kap, amelyet ettől kezdődően az iratain fel kell tüntetnie. A cégbíróság az érintett szervezetektől - az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi, és ezáltal a cégjegyzékben rögzítésre kerül a cég adószáma (ideértve a közösségi adószámot is), valamint statisztikai számjele. Az érintett szervezetek kötelesek ezeket az adatokat haladéktalanul a cégbíróság rendelkezésére bocsátani. A cégbíróság ennek érdekében a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma mellett az állami adóhatósággal e törvény 1. számú melléklete I. 12. pontja szerinti nyilatkozatot, valamint ha a cég átalakulással jön létre, az erre vonatkozó adatokat, a Központi Statisztikai Hivatallal pedig a cég mindenkor hatályos TEÁOR szerinti főtevékenység kódját is közli.”

12. § A Ctv. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határidő lejártának napján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja, ha a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt vagy e törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot, illetve az illetéket vagy a költségtérítést nem vagy csak részben fizették meg, kivéve, ha a jogi képviselő nyilatkozott, hogy az illeték és költségtérítés a Ctv. 37. §-ának (5) bekezdése szerint átutalásra került. A végzés ellen benyújtott fellebbezésnek a cég működése megszüntetésére vonatkozó kötelezettség tekintetében nincs halasztó hatálya. A mulasztás miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.”

13. § (1) A Ctv. 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bejegyzést kérő nem csatolta a 2. számú mellékletben, illetve a 45. § (3) bekezdése esetén az 1. számú mellékletben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon ki kell adni.”

(2) A Ctv. 46. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében - ha e törvény másként nem rendelkezik - köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését.”

14. § A Ctv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a cégbejegyzés az (1) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.”

15. § (1) A Ctv. 48. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követő egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határidőn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendelő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.”

(2) A Ctv. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a cégbíróság az (5) bekezdésben foglalt döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon, a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - haladéktalanul megtörténik. A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén kijavítás iránti kérelem terjeszthető elő.”

16. § A Ctv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A változást illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet bejelenteni a cégbíróságon, ha a változás a cég tevékenységi körét érinti, illetve, ha a változás állami vagy önkormányzati döntés alapján a cég székhelyének (telephelyének, fióktelepének) más megye illetékességi területéhez való csatolására vagy a cégjegyzékbe bejegyzett helységnév, utcanév, illetve házszám változására vonatkozik.”

17. § A Ctv. 62. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A cég a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a cég törlésére nem felszámolási eljárást követően kerül sor, a cégbíróság a céget akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - elektronikus úton arról tájékoztatja, hogy a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban, és ellenőrzést, végrehajtást nem kezdeményez vagy ennek hiányában a 84. § (1) bekezdésében, illetve a 91. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus értesítéstől, illetve a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt. Végelszámolás esetén az állami adóhatóság arról is tájékoztatja a cégbíróságot, hogy a cégnek van-e az állami adóhatóságnál, illetve - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján - a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása. Amennyiben a tájékoztatás szerint az adóhatóság a cégnél eljárást folytat, vagy ellenőrzést, végrehajtást kezdeményez, vagy a cég köztartozással rendelkezik, a cég csak az adóhatósági eljárások jogerős befejezéséről szóló, illetve végelszámolás esetén ezen felül a köztartozást érintően nemlegesnek minősülő elektronikus tájékoztatást követően törölhető a cégjegyzékből. A cégjegyzék azt is tartalmazza, hogy a törlésre kérelemre vagy hivatalból került-e sor.”

18. § A Ctv. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fellebbezés elbírálására a Fővárosi ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik.”

19. § A Ctv. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cég megszűntnek nyilvánítására a cégbíróság által meghozott első eredménytelen intézkedést követően is sor kerülhet, ha a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések sem vezetnének eredményre. A cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítja, ha az állami adóhatóság 87. § szerinti értesítése alapján a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. Ebben az esetben a cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is önállóan lefolytathatja, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.”

20. § A Ctv. 87. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztásának jogkövetkezménye

87. § (1) Az állami adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, ha a nyilvántartásából megállapítható, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget.

(2) Ha a cég nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja.

(3) A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás alatt az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben, illetve a cég az eljárás alatt arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.”

21. § A Ctv. 92. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A cég megszüntetésére irányuló eljárásban bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan jár el, azonban olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, csak a cégbíró előzetes, írásos hozzájárulásával hozhat.”

22. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 12. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A társasági szerződésben meg kell határozni:]

c) a gazdasági társaság azon tevékenységeit, amelyeket a társaság a cégjegyzékben feltüntetni kíván;”

(2) A Gt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság - a társasági szerződésben meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent.”

23. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 154. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Közzétételi kötelezettségének - ideértve az ismételt közzétételt is - azzal tesz eleget a vállalkozó, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján. Az elektronikus űrlapot a céginformációs szolgálat továbbítja az állami adóhatóság felé.”

(2) Az Szt. 154/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vállalkozó az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak a céginformációs szolgálat részére a kormányzati portál útján történő (1) bekezdés szerinti megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.”

24. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Am.) 479. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azokat a cég által a létesítő okiratban fel nem tüntetett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, amelyek a TEÁOR’03 és az Európai Parlament és a Tanács a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatóak a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolássá, az állami adóhatóság 2008. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon, a cég által a létesítő okiratban feltüntetett, illetve a létesítő okiratban fel nem tüntetett, de ténylegesen végzett, 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény alapján automatikusan nem sorolhatók át, és amelyeket a TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően e törvény hatálybalépéséig még nem módosítottak, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek a mindenkor érvényes TEÁOR-kód alapján a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg - költség- és illetékmentesen - kell az állami adóhatósághoz bejelentenie. Az állami adóhatóság erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül adatot szolgáltat a KSH részére.

(2) Azokat, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv nyilvántartásába 2007. december 31. napjáig bejegyzett TEÁOR-számokat (tevékenységi köröket), amelyek az érvényes szakmakódokról szóló 8002/2004. (SK. 5.) KSH-APEH együttes tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: Tájékoztató) és a Rendelet alapján kiadott tevékenységi osztályozási rendszer közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemény alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő tevékenységi szakágazati besorolássá, 2008. január 1-jén az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül a körzetközponti jegyző, valamint az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat. A KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően e törvény hatálybalépéséig még nem módosított, a körzetközponti jegyző nyilvántartásába 2007. december 31-ig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozónak a mindenkor érvényes szakmakód alapján a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg - költség- és illetékmentesen - kell az állami adóhatósághoz bejelentenie. Az állami adóhatóság erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül adatot szolgáltat a KSH részére.

(3) Az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó adózók esetén azokat a 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett TEÁOR-számokat, illetve szakmakódszámokat, amelyeket a TEÁOR’03 és a Rendelet, illetve a Tájékoztató és a Rendelet alapján kiadott szakmakódjegyzék közötti fordítókulcsot tartalmazó KSH-közlemények alapján automatikusan átfordíthatók a megfelelő TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati, illetve szakmakód szerinti besorolássá, 2008. január 31-ig az állami adóhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A 2007. december 31. napjáig az állami adóhatósághoz bejelentett, a KSH-közlemény alapján automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően e törvény hatálybalépéséig még nem módosított tevékenységi körök esetén a tevékenységi kör változását az adózónak kell - költség- és illetékmentesen - a 2009. évi első adómegállapítási időszakról szóló adóbevallással egyidejűleg az állami adóhatósághoz bejelentenie. E bekezdés vonatkozik arra a magánszemélyre is, aki egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenység mellett magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végez. Az állami adóhatóság erről az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül adatot szolgáltat a KSH részére.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az éves bevallásra kötelezett adózó 2007. december 31. napjáig bejelentett, automatikusan át nem fordítható tevékenységi kör változását a 2008. évről benyújtandó éves adóbevallással egyidejűleg jelenti be az állami adóhatósághoz.”

25. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]

b) címét, székhelyét (székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed), a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét, telephelyét vagy telephelyeit, illetve a cég honlapján való közzététel esetén a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját);”

(2) Az Art. 16. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó]

d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek és egyéni vállalkozók esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, továbbá a statisztikai számjelet;”

(3) Az Art. 17. §-a (2) bekezdésnek első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is.”

(4) Az Art. 17. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a vállalkozói igazolvány kézhezvételétől, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó pedig a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti]

f) a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a 1893/2006/EK rendelet szerint;

g) székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed;”

(5) Az Art. 17. §-a a következő (13) és (14) bekezdésekkel egészül ki:

„(13) Székhelyszolgáltatás bejelentése esetén az állami adóhatóság a nyilvántartásba vételről 15 napon belül írásban értesíti a bejelentésben megjelölt ügyvédet, ügyvédi irodát az adózó neve, adószáma, valamint az e § (3) bekezdés g) pontjában megjelölt adatok közlésével.

(14) Az egyéni vállalkozó adózó tevékenységi köreinek a 1893/2006/EK rendeletnek megfelelő bejelentését a statisztikai hivatal elnökének a Szakmakód jegyzékről szóló közleménye szerinti szakmakódokon (a továbbiakban: szakmakód) teljesíti. A magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózó tevékenységi köreit szakmakód szerint jelenti be az állami adóhatósághoz.”

(6) Az Art. 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve a körzetközponti jegyzőhöz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve a körzetközponti jegyző külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be a 1893/2006/EK rendelet szerint.”

(7) Az Art. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó a 17. § (3) bekezdés f) pontja, illetve 23. § (6) bekezdése alkalmazása helyett választhatja, hogy főtevékenységének változását, valamint a ténylegesen végzett tevékenységi köreit és ezek változását a körzetközponti jegyzőnél előterjesztett adózással kapcsolatos nyilatkozat útján jelenti be az állami adóhatósághoz.”

(8) Az Art. 33. §-a (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felszámolási eljárás alatt álló adózók adóbevallásukat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény és e törvény rendelkezései szerint teljesítik. A végelszámolás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást - a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidőben, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg, illetve a cégbejegyzésre nem kötelezett, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózók a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének (elfogadásának) napját követő napon kötelesek benyújtani. A két bevallás közötti időszakról e törvény általános rendelkezései szerint kell a bevallási kötelezettségüket teljesíteni. Az éves elszámolású adókról a két bevallás közötti időszakban bevallást csak akkor kell benyújtani, ha az időszak hosszabb, mint 12 hónap.”

(9) Az Art. 54. §-ának (5) bekezdése következő e) ponttal egészül ki:

[(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi]

e) az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemélyek kivételével az adózónak a 1893/2006/EK rendelet szerint bejelentett és nyilvántartott tevékenységi köreit.”

(10) Az Art. 128/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állami adóhatóság - a vámhatóságtól beszerzett adatok alapján is - a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja az adózóval szemben folytatott, e § szerinti eljárás(ok) jogerős befejezéséről, illetve végelszámolás esetén arról is, hogy az adózónak van-e az állami adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása.”

(11) Az Art. 174. §-át követően a következő 174/A. §-sal egészül ki:

„174/A. § Az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 30 napon belül 15 napos határidő tűzésével felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az állami adóhatóság a határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra felfüggeszti. A felfüggesztés elrendeléséről szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a felfüggesztés időtartama alatt sem tesz eleget, az állami adóhatóság erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Az adószám e § szerinti felfüggesztése esetén e törvény és más jogszabály alkalmazásában az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedése (jogerőre emelkedése napja) alatt az adószám felfüggesztését elrendelő határozatban megjelölt 60 napos időtartam lejártát (60 napos időtartam lejárta napját) kell érteni. A 24/A. § rendelkezéseit egyebekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy felfüggesztés megszüntetése iránti kérelemnek és az adószám (4) bekezdés szerinti törlésének nincs helye, illetve a (7) bekezdés szerinti hirdetmény az e §-ra utalást tartalmazza. Az 54. § (5) bekezdés b) pontja szerinti közzététel a határozott időtartam kezdő- és záróidőpontját is tartalmazza.”

26. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének I. Legmagasabb ár főcímének B. Szolgáltatások cím alatti feltüntetett szolgáltatások az alábbiakkal egészül ki:

Szolgáltatásszám (SZTJ) Megnevezés A hatósági ár megállapítója
SZJ’03 72.30.21 A céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának ára igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter

Záró rendelkezések

27. § (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 10. §-ának (1) bekezdése, 12. §-a, 18. §-a, valamint 33. §-ának (1)-(2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvénynek a Ctv. 84. §-ának (2) bekezdését és 87. §-át módosító rendelkezését, valamint az Art. 174/A. §-át beiktató rendelkezését elsőként azon beszámolókkal kapcsolatban kell alkalmazni, amelyek mérlegfordulónapja 2009. április 30. napját követő napra esik.

(4) E törvénynek a Ctv. 62. § (4) bekezdését és 112. § (4) bekezdését módosító, 111. § (1) bekezdés f) pontját és 1. számú melléklet V/1. pont f) alpontját hatályon kívül helyező rendelkezéseit, valamint az Art. 128/A. § (5) bekezdését módosító és 128/A. § új (6) bekezdését beiktató rendelkezését a 2009. február 1. napját követően kezdődő végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni. Az ezt megelőző kezdőidőpontú végelszámolási eljárásokban az e törvény hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos rendelkezések szerint kell eljárni.

(5) E törvénynek az Art. 33. § (6) bekezdését módosító rendelkezése 2009. május 1. napján lép hatályba és a rendelkezést azokban a végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben a végelszámolást lezáró beszámoló mérlegfordulónapja 2009. április 30. napját követő napra esik, illetve amelyek esetében a végelszámolást lezáró beszámoló közzétételre való benyújtására 2009. május 1. napján vagy azt követően kerül sor. Ha az adózó a 2009. május 1. napját megelőző fordulónapú végelszámolást lezáró beszámolót 2009. május 1. napját követően késedelmesen nyújtja be közzétételre és a végelszámolást lezáró bevallást az adóhatósághoz 2009. május 1. napját követően, akár a közzétételre benyújtással egyidejűleg akár az után terjeszti elő, a jogkövetkezmények szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a bevallási kötelezettséget késedelmesen teljesítette.

(6) E törvénynek az Art. 54. § (5) bekezdés új e) pontját megállapító rendelkezését 2009. február 1. napjától kell alkalmazni.

(7) E törvénynek az Art. 16. § (3) bekezdés b) pontját és 17. § (3) bekezdés g) pontját módosító, valamint 17. § (13) bekezdését beiktató rendelkezését azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a székhelyszolgáltatással biztosított székhely bejelentésére e törvény hatálybalépését követően kerül sor.

(8) E törvénynek az Art. 2. sz. melléklet I/1. pontját módosító rendelkezése e törvény kihirdetését követő 45 nap elteltével lép hatályba.

(9) E törvénynek a Ctv. 18-19. §-át módosító, az Szt. 154. § (7) bekezdését és 154/B. § (2) bekezdését módosító rendelkezését a 2009. május 1. napján vagy azt követően benyújtott beszámolókra kell alkalmazni. 2009. április 30-áig a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségnek papír alapon és elektronikusan egyaránt eleget lehet tenni, azzal, hogy a közzétételi kötelezettséget a beszámoló céginformációs szolgálatnak való megküldése útján kell teljesíteni. A céginformációs szolgálat a beszámolókat - azok feldolgozását és elektronikus okirattá történő alakítását követően - közzéteszi honlapján.

(10) Az Am. 488. §-ának (1) bekezdésében az „azzal, hogy rendelkezéseit azon 2008. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, amelynek mérlegfordulónapja 2008. december 31. vagy azt követő időpont” szövegrész helyébe az „azzal, hogy rendelkezéseit nem kell alkalmazni” szöveg lép.

(11) A Ctv. 14. §-ának (1) bekezdésében a „valamint a számviteli beszámoló, annak részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet)”, illetve „A mérleg és az eredménykimutatás adatainak további feldolgozásra alkalmas állapotban történő szolgáltatása is igényelhető.” fordulatok hatályukat vesztik.

(12) A Ctv. 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt szolgáltatásra irányuló szerződéseket e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül módosítani kell az e törvény 1. §-ában megállapított rendelkezéssel összhangban.

(13) A Ctv. 128. §-a a következő új k) ponttal egészül ki.

[128. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

k) a költségvetésért felelős miniszterrel egyetértésben a céginformációs szolgálattal kapcsolatos bevételek beszedésére”

[vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.]

(14) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a céginformációs szolgálat által biztosított céginformáció elektronikus adattovábbításának legmagasabb hatósági árát és alkalmazásának feltételeit rendelettel állapítsa meg. A legmagasabb ár megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az ár nyújtson fedezetet az elektronikus adattovábbításnak a korszerű technikai színvonalon történő, valamint a megkülönböztetéstől mentes folyamatos hozzáférés biztosítására, a biztonságos adattovábbításra, illetve az ehhez szükséges indokolt fejlesztésekre.

(15) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ctv. 39. §-ának (2) bekezdésében a „3 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „7 munkanapon belül” szöveg lép.

(16) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Art.

a) 17. §-a (3) bekezdésének h) pontja;

b) 23. §-a (2) bekezdésének második mondata;

c) 23. §-a (4) bekezdésének a) pontja;

d) 128/A. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata.

(17) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ctv.

a) 111. §-a (1) bekezdésének f) pontja,

b) 112. §-a (4) bekezdésének második mondatában az „és f)” szövegrésze,

c) 1. számú melléklet V./1. pontjának f) alpontja.

(18) E törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.

28. § (1) A TEÁOR-számokat 2009. március 1-jéig a cégbíróság automatikusan, hivatalból törli a cégjegyzékből. A cégbíróság a TEÁOR-számok törlése tárgyában határozatot nem hoz és a törlésről külön nem értesíti a cégeket. A tevékenységi körhöz tartozó TEÁOR-szám cégjegyzékből való törlése a cég számára nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget. Amennyiben a cég létesítő okiratában a tevékenységi kör mellett a TEÁOR-szám is feltüntetésre került, a TEÁOR-számok cégjegyzékből való törlése nem igényli a létesítő okirat módosítását (a létesítő okiratban a TEÁOR-szám törlését).

(2) A TEÁOR-számok megváltozása nem érinti a korábban megszerzett jogosultságokat, így nem szolgálhat alapul a vállalkozások részére korábban kiadott, érvényes hatósági engedélyek tartalmi felülvizsgálatára.

(3) Azok a vállalkozások, amelyeket a TEÁOR-számok módosulása folytán - adó-, vám- és járulékügyek kivételével - joghátrány ért, így különösen, ha a korábban kiadott, érvényes hatósági engedély visszavonására került sor, e törvény hatálybalépését követő 90 napon belül illetékmentesen kezdeményezhetik a hatósági intézkedést megelőző állapot helyreállítását.

(4) A KSH közlemény alapján automatikusan át nem sorolható tevékenységi körök módosítására vonatkozó, e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő változásbejegyzési eljárások esetében a cégbíróság e törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül adatot szolgáltat az állami adóhatóság és a statisztikai hivatal részére. Az adatszolgáltatás beérkezését követő 15 napon belül az adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal a tevékenységi körök változását az állami adóhatóság nyilvántartásában átvezeti. A tevékenységi körök e bekezdésnek megfelelő módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemmel érintett tevékenységi körök vonatkozásában az adózó mentesül az e törvény 24. §-a szerinti kötelezettség teljesítése alól.

(5) Hatósági és engedélyezési eljárásban - adó-, vám- és járulékügyek, valamint jogszabályban meghatározott esetekben a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal engedélyezési eljárásai kivételével, - a TEÁOR-szám feltüntetése nem írható elő kötelezettségként. E rendelkezés nem érinti az állami adóhatóság és a statisztikai hivatal feladatainak ellátásához szükséges kötelezettségeket.

(6) Nincs helye szankció alkalmazásának, ha a vállalkozás nem tett eleget a TEÁOR-számok átforgatásával kapcsolatos változásbejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és e törvény hatálybalépésének napja közötti időszakban. A cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörében e tárgyban meghozott határozatát hivatalból megsemmisíti.

(7) Nincs helye az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján mulasztási bírság kiszabásának, ha az adózó az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény e törvény hatálybalépése előtti állapota szerinti 479. §-ában foglalt változásbejelentési kötelezettségének 2008. január 1. napja és e törvény hatálybalépésének napja közötti időszakban nem tett eleget. Az állami adóhatóság e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül az e rendelkezés megsértése miatt jogszabálysértő döntést (rendelkezést) saját hatáskörében hivatalból visszavonja, illetve a felügyeleti szerv a döntést (rendelkezést) hivatalból megsemmisíti, és a már teljesített bírság összegét az adózónak visszatéríti.

29. § Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 4/B. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A körzetközponti jegyző a vállalkozói igazolvány kiadásáról, az egyéni vállalkozó székhelyének, telephelyének, főtevékenységének, illetve tevékenységi körének megváltozásáról, az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről, valamint a vállalkozói igazolvány iránti kérelem elutasításáról - a 4/A. § (1) bekezdésében foglalt adatok közlésével - értesíti az egyéni vállalkozó székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes]

g) állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. A főtevékenység, illetve a tevékenységi kör megváltozása esetén az állami adóhatóság és a Központi Statisztikai Hivatal részére, az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján a mindenkor hatályos Szakmakód jegyzékben meghatározott, a 3. melléklet IV. részének fejlécében szereplő kódot is közli.”

30. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Ppm.) 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) E törvény 53. §-ának (2)-(3) bekezdése 2008. december 30-án, 54. §-a 2009. július 1-jén lép hatályba.”

(2) A Ppm. 53. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.

31. § (1) A Ctv. 15. §-ának (1) bekezdésében a „bárki számára ingyenesen biztosítja,” szövegrész helyébe a „bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja,” szöveg lép.

(2) A Ctv. 24. §-ának (5) bekezdésében és 25. §-ának (2) bekezdésében „az adóhatóság értesítése alapján,” szövegrész helyébe „az adóhatóság elektronikus értesítése alapján,” szöveg lép.

(3) A Ctv. 26. §-ának (4) bekezdésében „a végrehajtást (biztosítási indtézkedést) elrendelő hatóság (bíróság) értesítése,” szövegrész helyébe „a végrehajtást (biztosítási intézkedést) elrendelő hatóság (bíróság) elektronikus értesítése,” szöveg, „a hatóság által megküldött” szövegrész helyébe a „hatóság által elektronikusan megküldött” szöveg, „az ügyben eljáró bíróság értesítése” szövegrész helyébe „az ügyben eljáró bíróság elektronikus értesítése” szöveg lép.

(4) A Ctv. 26. §-ának (5) bekezdésében a „más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási szerv közli a cégbírósággal” szövegrész helyébe a „más esetben pedig a bíróság vagy a közigazgatási szerv elektronikus úton közli a cégbírósággal” szöveg lép.

(5) A Ctv. 26. §-ának (6) bekezdésében a „zár alá vétel megszüntetését a bíróság közli a cégbírósággal” szövegrész helyébe a „zár alá vétel megszüntetését a bíróság közli elektronikus úton a cégbírósággal” szöveg, valamint az „eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság értesíti a cégbíróságot” szövegrész helyébe az „eljáró ügyész, illetve nyomozó hatóság értesíti elektronikus úton a cégbíróságot” szöveg lép.

(6) A Ctv. 26. §-ának (7) bekezdésében a „bíróság vagy a közigazgatási szerv közli a cégbírósággal” szövegrész helyébe a „bíróság vagy a közigazgatási szerv közli elektronikus úton a cégbírósággal” szöveg lép.

32. § (1) A Gt. 26. §-ának (1) bekezdésében a „cégbírósági bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége” szövegrész helyébe a „cégbírósági - elektronikus úton történő - bejelentése a vezető tisztségviselők kötelezettsége” szöveg lép.

(2) A Gt. 52. §-ának (1) bekezdésében a „befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak bejelenteni” szövegrész helyébe a „befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni” szöveg lép.

(3) A Gt. 58. §-ának (2) bekezdésében a „- bejegyzés és a Cégközlönyben történő közzététel végett - megküldi” szövegrész helyébe „- bejegyzés és a Cégközlönyben történő közzététel végett - elektronikusan megküldi” szöveg lép.

(4) A Gt. 117. §-ának (2) bekezdésében az „ügyvezető köteles a cégbíróságnak bejelenteni” szövegrész helyébe az „ügyvezető köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni” szöveg lép.

(5) A Gt. 131. §-ának (3) bekezdésében a „nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz benyújtani” szövegrész helyébe a „nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani” szöveg lép.

(6) A Gt. 150. §-ának (4) bekezdésében a „hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani” szövegrész helyébe a „hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak elektronikus úton benyújtani” szöveg lép.

(7) A Gt. 162. §-ának (1) bekezdésében a „taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak megküldeni” szövegrész helyébe a „taggyűlési határozatról szóló közleményt a cégbíróságnak elektronikus úton megküldeni” szöveg lép.

(8) A Gt. 164. §-ának (3) bekezdésében a „harminc napon belül kell bejelentenie a cégbírósághoz” szövegrész helyébe a „harminc napon belül kell elektronikus úton bejelentenie a cégbírósághoz” szöveg lép.

(9) A Gt. 193. §-ának (4) bekezdésében a „soron kívül köteles a cégbíróságnak bejelenteni” szövegrész helyébe a „soron kívül köteles a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni” szöveg lép.

(10) A Gt. 258. §-ának (2) bekezdésében a „harminc napon belül be kell jelenteni” szövegrész helyébe a „harminc napon belül elektronikus úton kell bejelenteni” szöveg lép.

(11) A Gt. 264. §-ának (2) bekezdésében a „harminc napon belül e tényt a cégbíróságnak bejelenteni” szövegrész helyébe a „harminc napon belül e tényt a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni” szöveg lép.

(12) A Gt. 274. §-ának (2) bekezdésében a „köteles a cégbíróságnak harminc napon belül bejelenteni” szövegrész helyébe a „köteles a cégbíróságnak harminc napon belül elektronikus úton bejelenteni” szöveg lép.

33. § (1) A Ctv. 1. mellékletének I. 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[I. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel kötelező, valamennyi cég bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:]

„10. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a jogi képviselő nyilatkozott, hogy az illeték és a közzétételi költségtérítés átutalásra került;”

(2) A Ctv. 3. mellékletének I. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok:]

„4. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a jogi képviselő nyilatkozott, hogy az illeték és a közzétételi költségtérítés átutalásra került;”

(3) A Ctv. 4. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. A társaság tevékenységi köre(i) * 

3.1. Főtevékenység: .....................................................................................................................

3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök) * : ...............................................................................................

3.3. A társaság ügyvezetése * 

a) *  jogosult

b) nem jogosult

a tevékenységi kör(ök) módosítására.”

(4) A Ctv. 5. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

4. A társaság tevékenységi köre(i) * 

4.1. Főtevékenység: ......................................................................................................................

4.2. Egyéb tevékenységi kör(ök) * : ...............................................................................................

4.3. A társaság ügyvezetése * 

a) *  jogosult

b) nem jogosult

a tevékenységi kör(ök) módosítására.”

(5) A Ctv. 6. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. A társaság tevékenységi köre(i) * 

3.1. Főtevékenység: .....................................................................................................................

3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök) * : ..............................................................................................

3.3. A társaság ügyvezetése * 

a) *  jogosult

b) nem jogosult

a tevékenységi kör(ök) módosítására.”

(6) A Ctv. 7. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. A társaság tevékenységi köre(i) * 

3.1. Főtevékenység: ......................................................................................................................

3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök) * : ..............................................................................................

3.3. A társaság ügyvezetése * 

a) *  jogosult

b) nem jogosult

a tevékenységi kör(ök) módosítására.”

(7) A Ctv. 8. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. A társaság tevékenységi köre(i) * 

3.1. Főtevékenység: ......................................................................................................................

3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök) * : ..............................................................................................

3.3. A társaság ügyvezetése * 

a) *  jogosult

b) nem jogosult

a tevékenységi kör(ök) módosítására.”

(8) A Ctv. 9. mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. A társaság tevékenységi köre(i) * 

3.1. Főtevékenység: ......................................................................................................................

3.2. Egyéb tevékenységi kör(ök) * : ..............................................................................................

3.3. A társaság ügyvezetése * 

a) *  jogosult

b) nem jogosult

a tevékenységi kör(ök) módosítására.”

Melléklet a 2008. évi XCVI. törvényhez

1. Az Art. 2. számú melléklet I./Általános rendelkezések/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az e törvény 33. §-ának (3) bekezdése a)-c) és e) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie. A végelszámolás alatt álló adózók adófizetési kötelezettségüket a tevékenységüket lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint kötelesek teljesíteni.”


  Vissza az oldal tetejére