Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.19.)

2008. évi XCIX. törvény

az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól * 

A törvény azt a felismerést fogalmazza meg, hogy az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás olyan, semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység, amely ápolja és fejleszti a társadalom kulturális, szellemi állapotát, az anyanyelvi kultúrát, a társadalmi önismeretet és szolidaritást, elősegíti az európai és ezen belül különösen a magyar kulturális emlékezet fenntartását. A törvény szándéka, hogy az igényes magyarországi előadó-művészetek, a színház-, tánc- és zeneművészet művelését és fejlesztését támogassa.

A színház-, tánc- és zeneművészet sokszínűségének és értékeinek gyarapítása, az előadásoknak, koncerteknek a közönség széles rétegeihez való eljuttatása, a gyermek- és ifjúsági korosztály előadó-művészetekre fogékony nézővé nevelésének előmozdítása, a hazai előadó-művészet nemzetközi jelenlétének elősegítése, a határon túli magyar kultúra ápolása, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek művészeti életének támogatása, az előadó-művészeti intézményrendszer fejlesztése, a közpénzek hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer megteremtése, valamint az Alkotmányban megfogalmazott állampolgári kulturális jogok érvényesülése érdekében a Magyar Köztársaság Országgyűlése a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy:

a) elősegítse az előadó-művészeti élet szabadságának megvalósulását,

b) hozzájáruljon a művészeti kifejezések sokszínűségének kiteljesedéséhez,

c) elősegítse az állampolgárok, különösen a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez,

d) elősegítse a közpénzek hatékony és átlátható felhasználását,

e) ösztönözze az államháztartáson kívüli források bevonását az előadó-művészeti szervezetek működésébe, működtetésébe, fejlesztésébe,

f) elősegítse magyar nyelvű alkotások létrejöttét, ide értve a határon túli előadó-művészeti szervezetek értékteremtő tevékenységét is, magyar szerzők műveinek előadását, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvén születő alkotások létrejöttét és bemutatását, és ezzel is gyarapítsa a nemzet és az ország kulturális vagyonát és örökségét,

g) támogassa a színház-, tánc- és zeneművészet hazai és nemzetközi mobilitását, színvonalas külföldi alkotások magyarországi bemutatását, és magyar, illetve magyarországi alkotások külföldi megjelenését,

h) ösztönözze a művészeti értéket képviselő előadásokkal, hangversenyekkel ellátatlan területek kulturális felzárkózását, lehetőséget biztosítva a társadalmi leszakadás és a szegregáció csökkentésére,

i) támogassa a szakmai dokumentációs és kutatási tevékenységet, valamint

j) támogassa az előadó-művészeti társulati értékteremtő munkát.

(2) Ezen célok megvalósítása érdekében a törvény:

a) meghatározza a színház-, tánc- és zeneművészeti szervezetek központi költségvetési támogatásának szabályait,

b) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekkel kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatokat, valamint

c) megállapítja az előadó-művészeti szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó sajátos munkajogi szabályokat.

2. Cím

A törvény hatálya

2. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) az előadó-művészeti szervezetekre,

b) az előadó-művészeti szervezetek fenntartóira,

c) az előadó-művészeti szervezetekkel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló természetes személyekre, valamint

d) az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezetre.

(2) E törvény rendelkezései nem érintik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezéseit.

3. Cím

A törvény alapelvei

3. § (1) Az Alkotmányban biztosított művelődéshez való jog érvényre juttatásának elősegítése érdekében az állam a központi költségvetésből előadó-művészeti szervezeteket tart fenn és - az e törvényben foglalt feltételek szerint - hozzájárul ahhoz, hogy a helyi, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az önként vállalt helyi közszolgáltatási feladatellátás, illetve a kisebbségi közszolgáltatási feladatellátás körében megteremthessék az előadó-művészeti tevékenység feltételeit, továbbá támogatja az egyéb, az előadó-művészeti tevékenység megújítását és sokszínűségét szolgáló előadó-művészeti szervezetek törekvéseit.

(2) Az önkormányzatok az (1) bekezdés szerinti feladatellátást előadó-művészeti szervezet fenntartásával vagy annak támogatásával (közszolgáltatási szerződés) valósíthatják meg.

II. FEJEZET

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEKKEL KAPCSOLATOS JOGKÖRÖK

1. Cím

A miniszter

4. § A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az e törvényben meghatározottak szerint ellátja az előadó-művészeti tevékenységgel kapcsolatos ágazati feladatokat. E körben a miniszter feladatai különösen:

a) előkészíti az előadó-művészeti területet érintő jogalkotás során a szabályozás tervezeteit és e törvény felhatalmazása szerint rendeletben szabályozza az előadó-művészeti szervezetek támogatásával kapcsolatos kérdéseket,

b) az e törvényben és a költségvetési törvényben előírtak szerint végzi az előadó-művészeti szervezetek központi költségvetési támogatásával kapcsolatos feladatokat,

c) a létesítő okirat alapján gyakorolja a központi költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetek feletti alapítói és felügyeleti jogokat, valamint támogatja az állam tulajdonosi részesedésével működő előadó-művészeti nonprofit gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: állam által fenntartott előadó-művészeti szervezet) feladat-ellátását,

d) legfeljebb öt évre szóló, többször megújítható közszolgáltatási szerződést köt meghatározott művészeti feladatokra kivételesen magas színvonalú művészi teljesítményt felmutató, hazai és nemzetközi szinten kiemelten elismert, állami vagy önkormányzati fenntartóval nem rendelkező előadó-művészeti szervezettel,

e) a döntéshozatalra jogosultat tájékoztatja szakmai véleményéről az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek, valamint az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok alaptevékenységét érintő jelentős szakmai változással, átalakításával, más szervezettel történő összevonásával, jogutód nélküli megszüntetésével kapcsolatban, valamint

f) működteti az Előadó-művészeti Tanácsot.

2. Cím

Az Előadó-művészeti Tanács

5. § (1) Az Előadó-művészeti Tanács (a továbbiakban: EMT) a miniszter javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatot ellátó testülete.

(2) Az EMT feladata különösen:

a) a miniszter felkérésére vagy saját kezdeményezésére javaslatot tesz az előadó-művészeti tevékenységet érintő szabályozási kérdésekben,

b) figyelemmel kíséri az előadó-művészeti terület helyzetét és lehetőségeit, különös tekintettel az előadó-művészeti szervezetek támogatási rendszerére, és ha szükséges, javaslatot tesz a felülvizsgálatra,

c) az előző költségvetési év teljesítési adatainak ismeretében véleményt nyilvánít a központi költségvetési támogatás keretösszege felosztásának arányait illetően,

d) az előadó-művészeti szervezet munkáltató vezetője munkakörének betöltésére kiírt pályázati eljárás során - az érintett szakmai kollégium javaslata alapján - tagokat delegál a szakmai bizottságba,

e) a miniszter felkérésére előzetesen véleményt nyilvánít a 4. § d) pontja szerinti szerződés megkötéséről,

f) szakmai vélemény kialakításával segíti a minisztert a 4. § e) pontjában foglaltakra vonatkozó álláspontjának kialakítása előtt,

g) kezdeményezheti a miniszternél meghívásos pályázat kiírását az adott évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,

h) figyelemmel kíséri és értékeli javaslatainak megvalósulását, valamint

i) tevékenységéről évente beszámolót készít.

(3) Az EMT 22 tagú. A tagok megbízatásának időtartama három év, amelynél rövidebb időszakot a küldő szervezetek határozhatnak meg.

(4) Az EMT tagjai:

a) az érintett előadó-művészeti ágak jelentős számú tagsággal rendelkező művészeti szakmai szervezetei és a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek javaslatai alapján a miniszter által felkért elismert művészek és művészeti szakemberek olyan módon, hogy a független előadó-művészeti szervezetek képviselete is biztosítva legyen (színházművészet 5, táncművészet 3, zeneművészet 3) összesen 11 fő,

b) az előadó-művészeti felsőoktatási intézmények képviseletében 3 fő,

c) az országosan reprezentatív művészeti szakszervezetek által delegált 1-1, összesen 2 fő,

d) az előadó-művészeti szervezetet fenntartók országos érdekképviseleti szervezetei által delegált összesen 2 fő, a fővárosi önkormányzat által delegált 1 fő, az országos kisebbségi önkormányzatok által delegált 1 fő,

e) az államháztartásért felelős miniszter képviseletében 1 fő,

f) a miniszter képviseletében 1 fő.

(5) Az EMT ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek delegáltjai.

(6) Az EMT három állandó szakmai kollégiumot hoz létre a színház-, a tánc-, illetve a zeneművészet területét érintő, különösen a (2) bekezdésben felsorolt kérdések vizsgálatára, állásfoglalások és javaslatok kialakítására.

(7) Az EMT - a miniszter jóváhagyásával - maga állapítja meg működésének rendjét (ügyrendjét).

(8) Az EMT állásfoglalásai, javaslatai nyilvánosak.

(9) Az EMT tagjai díjazásban nem részesülnek, a működéshez szükséges forrást az előadó-művészeti államigazgatási szerv költségvetésében kell biztosítani.

3. Cím

Az előadó-művészeti államigazgatási szerv

6. § (1) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv ellátja az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő következő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat:

a) az állam által fenntartott és az e törvény szerint támogatást igénylő előadó-művészeti szervezetekről hatósági nyilvántartást vezet,

b) a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezeteket e törvény szerint besorolja,

c) igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontja szerinti támogatási igazolást,

d) előadó-művészeti adatszolgáltatási tevékenységet végez,

e) ellátja az EMT működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,

f) ellátja az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által e törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

III. FEJEZET

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS BESOROLÁSA

7. § (1) A költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezetekről az előadó-művészeti államigazgatási szerv nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az előadó-művészeti szervezet nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyeit, cégjegyzékszámát, bírósági nyilvántartási számát vagy törzskönyvi nyilvántartási számát, a besorolási kategóriáját (10-11. §), valamint a fenntartó nevét, szervezeti formáját és székhelyét. Ezen adatok nyilvánosak, és az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján hozzáférhetőek.

8. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre indul. A kérelmet az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője nyújtja be.

(2) Az állam által fenntartott előadó-művészeti szervezetek esetén a nyilvántartásba vételi eljárás hivatalból indul.

9. § (1) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a törvény 7. §-ban meghatározott adatok közlése, illetőleg igazolása esetén az előadó-művészeti szervezetet nyilvántartásba veszi, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a külön jogszabály szerinti besorolási adatlapon szolgáltatott adatok alapján kategóriába sorolja.

(2) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv nem sorolja be az állam által fenntartott, valamint a 4. § d) pontban foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezeteket.

10. § (1) Az I. kategóriába kell besorolni azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 180 előadást tart, saját társulattal legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások legalább 75%-a a színház, bábszínház saját előadása.

(2) A II. kategóriába kell besorolni

a) azt a produkciós színházat, amely évente legalább 100 előadást tart, és legalább két bemutatót hoz létre, valamint

b) azt a befogadó színházat, amely évente legalább 140 előadást tart, és az általa játszott előadások legalább 30%-a saját előadása.

(3) A III. kategóriába kell besorolni azt a balett- vagy táncegyüttest, amely évente legalább 50 balett-, tánc- vagy mozgásművészeti előadást tart.

(4) A IV. kategóriába kell besorolni

a) azt a színházat, bábszínházat, amely évente legalább 100 előadást tart, saját társulattal legalább két bemutatót hoz létre, és a megtartott előadások legalább 75%-a a színház, bábszínház saját előadása, valamint

b) azt a befogadó színházat, amely évente legalább 100 előadást tart, és az általa játszott előadások legalább 30%-a saját előadása.

(5) Az V. kategóriába kell besorolni azt a szabadtéri színházat, valamint a máshova nem sorolt nemzeti és etnikai kisebbségi színházat, amely évente legalább 20 színházi előadást tart vagy legalább évi 50 ezer fizető nézője van, és legalább egy bemutatót hoz létre.

(6) Az I-V. kategóriákba való besorolás további feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet

a) önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik, és

b) a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg.

(7) A VI. kategóriába kell besorolni azt a független színházat, amely legalább két éve működik, és nem felel meg az I-V. kategóriába sorolás feltételeinek.

11. § (1) Az I. kategóriába kell besorolni azt a szimfonikus zenekart, kamaraszimfonikus zenekart, kamarazenekart (a továbbiakban együtt: zenekar), amely évente legalább 50, és azt az énekkart, amely évente legalább 40 hangversenyt tart.

(2) A besorolás további feltétele, hogy az előadó-művészeti szervezet

a) önkormányzati költségvetési szervként működik vagy önkormányzattal kötött, az e törvény szerinti központi költségvetési támogatás igénybevételének időtartama alatt hatályos közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik,

b) tagjainak legalább 80%-a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező zene- vagy énekművész,

c) rendelkezik a tevékenység ellátásához szükséges, a jogszabályban meghatározott tárgyi feltételekkel,

d) a tárgyévet megelőző évben teljesítette a jogszabályban meghatározott fizető nézőszámot és

e) a munkáltató vezetőjét az adott szervezetre vonatkozóan e törvényben foglalt szabályoknak megfelelően bízták meg.

(3) A II. kategóriába kell besorolni azokat a zenekarokat és énekkarokat, melyek legalább két éve működnek, és megfelelnek a (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt feltételeknek.

12. § (1) A nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatokban bekövetkezett változást az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles bejelenteni az előadó-művészeti államigazgatási szervnek a változástól (annak ismertté válásától) számított tizenöt napon belül.

(2) A fenntartó, annak hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője a besorolást követően évente március 31-ig köteles a külön jogszabályban meghatározott besorolási adatlap szerint adatot szolgáltatni.

(3) Ha az adatváltozás következtében a nyilvántartásban foglaltaktól eltérően kell az előadó-művészeti szervezetet besorolni, az előadó-művészeti államigazgatási szerv - kérelem hiányában - hivatalból indít eljárást.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség és a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az előadó-művészeti államigazgatási szerv a támogatást igénylővel szemben ötvenezer forint bírságot szab ki.

(5) Ha a nyilvántartásban foglaltaktól eltérően kellene besorolni az előadó-művészeti szervezetet, de a fenntartó, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője az ehhez szükséges adatszolgáltatást az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat, az ennek következtében jogtalanul igénybe vett központi költségvetési támogatás visszafizetésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

13. § A nyilvántartásból törölni kell az előadó-művészeti szervezetet, ha

a) az előadó-művészeti szervezet nem felel meg a 7. § (1) bekezdésben a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott szervezeti feltételeknek,

b) ezt a fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője kéri,

c) az előadó-művészeti szervezet jogutód nélkül megszűnt,

d) a nyilvántartásba vételétől számított öt éven át az előadó-művészeti szervezet - ide nem értve a 4. § c) pontja alapján állam által fenntartott és a 4. § d) pontja alapján közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetet - nem részesült az e törvényben meghatározott egyetlen támogatásból sem.

14. § Külön jogszabály az e fejezet alkalmazása során a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb - személyes adatok körébe nem tartozó - adatok nyilvántartásba vételét is előírhatja.

IV. FEJEZET AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZET TÁMOGATÁSA

1. Cím

A támogatási rendszer alapjai

15. § (1) E törvény alapján kizárólag az Európai Bizottság N 357/2007. számú, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzataiból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott határozatával összhangban nyújtható támogatás.

(2) E fejezet szerinti központi költségvetési támogatást a költségvetési szervként vagy a külön törvény szerint közhasznúvá minősített szervezetként működő előadó-művészeti szervezet támogatására a fenntartó, ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet kaphat.

(3) A támogatás feltétele - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az előadó-művészeti államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel.

(4) A 21. § alapján kiírt pályázati támogatásokból a nyilvántartásban nem szereplő előadó-művészeti szervezet is részesülhet.

(5) Az államháztartás bármely alrendszeréből származó támogatások együttesen nem haladhatják meg az elszámolható költségeket. Az elszámolható költségek körébe a miniszter által rendeletben meghatározott, az e törvény szerinti támogatási célok megvalósítása során felmerült, igazolt közvetlen és közvetett költségek tartoznak.

(6) A központi költségvetési támogatásra vonatkozó, valamint a 7. § (2) bekezdésében szereplő adatok - a személyes adatok kivételével - közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek, és az előadó-művészeti államigazgatási szerv honlapján bárki számára hozzáférhetőek.

2. Cím

A besorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatásának mértéke és igénybevételének feltételei

16. § (1) Az I-II. kategóriába besorolt színházak, bábszínházak fenntartóját fenntartói ösztönző részhozzájárulásból és művészeti ösztönző részhozzájárulásból álló központi költségvetési támogatás illeti meg.

(2) A fenntartói ösztönző részhozzájárulás összege a fenntartó önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott, a tárgyévet megelőző évi támogatással arányos.

(3) A színházak a fenntartói ösztönző részhozzájárulásként megállapított támogatásból a fenntartó döntése szerint részesülnek, ha az előírt feltételeknek a fenntartó több színháza is megfelel.

(4) Az egyes színházakat megillető, a költségvetési törvényben megállapított művészeti ösztönző részhozzájárulást a tárgyévet megelőző második év fizető nézőinek száma arányában - az előadás játszóhelyei befogadóképességének figyelembevételével - kell kiszámítani. Az opera-, a klasszikus operett-, a balett-, a tánc-, a gyermek- és ifjúsági-, a stúdió-, valamint a bábszínházi előadások esetében a fizető nézők számát a költségvetési törvényben meghatározott súlyozással kell figyelembe venni.

(5) Ha a színház az opera-, vagy klasszikus operett-előadás során a zenekart, énekkart hangfelvétellel helyettesíti, akkor az adott előadás esetében nem alkalmazható a (4) bekezdés második mondatában meghatározott számítási mód. A művészeti ösztönző részhozzájárulás akkor jár zenés színpadi mű előadása esetén, ha a mű zenéjét zenekar (énekkar) élő közreműködésével szólaltatják meg.

(6) A fenntartói ösztönző részhozzájárulás és a művészeti ösztönző részhozzájárulás összegét a költségvetési törvény a színházakat, bábszínházakat fenntartó, illetve támogató valamennyi önkormányzatra, a művészeti ösztönző részhozzájárulást az egyes színházakra is lebontva határozza meg.

17. § A III. kategóriába sorolt balett- vagy táncegyüttest, illetve a IV. kategóriába sorolt színházat központi költségvetési támogatásként a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatással arányos támogatás illeti meg, melynek mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

18. § (1) Az V. és VI. kategóriába sorolt színházak támogatása pályázati úton történik. A pályázatokról történő döntései megalapozásához a miniszter az EMT javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése alapján az EMT tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.

(2) Az V. és VI. kategóriába sorolt színházak tárgyévi támogatási keretösszege 50%-a mértékéig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.

19. § Ha az I-IV. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet fenntartója csökkentette a tárgyévet megelőző évi fenntartói támogatás előirányzatát, a tárgyévben az I-II. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet esetén a fenntartói ösztönző részhozzájárulás, a III-IV. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet esetén a központi költségvetési támogatás arányosan csökken. A fenntartó a csökkentésről szóló döntés meghozatalától számított 15 napon belül köteles tájékoztatni az előadó-művészeti államigazgatási szervet.

3. Cím

A besorolt zenekarok és énekkarok központi költségvetési támogatása igénybevételének feltételei

20. § (1) Az I. kategóriába besorolt zenekar és énekkar fenntartóját külön a zenekarokra és külön az énekkarokra a zenekar és énekkar létszáma, a fenntartói támogatás, a hangversenyek és hangfelvételek száma, a fizető nézők száma, az ifjúsági hangversenyek száma és a bemutatott kortárs magyar zeneművek száma alapján a költségvetési törvényben e szempontokra megállapított arányú központi költségvetési támogatás illeti meg. A támogatás elosztásának és folyósításának részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett zenekar és énekkar létszámát a kamarazenekar, kamara-szimfonikus zenekar, szimfonikus zenekar és énekkar esetében a tárgyévet megelőző két évben előadott zenekari, illetve énekkari művek előadásában fellépő zene-, illetve énekművészek átlagos száma, újonnan alakult előadó-művészeti szervezetek esetében a tárgyévet megelőző év átlagos száma alapján kell kiszámítani.

(3) A II. kategóriába besorolt zenekarok és énekkarok támogatása pályázati úton történik. A pályázatokról történő döntései megalapozásához a miniszter az EMT javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése alapján az EMT tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.

(4) A II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok tárgyévi támogatási keretösszege 50%-a mértékéig a szakmai kuratórium javaslata alapján a miniszter legfeljebb három évre szóló kötelezettséget vállalhat a következő évek támogatási kerete terhére.

(5) Ha az I. kategóriába sorolt előadó-művészeti szervezet fenntartója a költségvetési év során csökkenti a vállalt fenntartói támogatást, a központi költségvetési támogatás is arányosan csökken.

4. Cím

A miniszter által felügyelt költségvetési fejezetből nyújtható kiemelt támogatások

21. § (1) A miniszter pályázatot ír ki elsősorban:

a) gyermek- és ifjúsági előadások bemutatásának támogatására,

b) színházi nevelési programok támogatására,

c) új magyar nyelvű, illetve hazai kisebbségi nyelvű színpadi művek és zeneművek, valamint kortárs magyar, illetve magyarországi drámák új bemutató keretében történő bemutatására,

d) a tárgyévet megelőző évadban kiemelkedő művészeti teljesítményt nyújtó előadó-művészeti szervezetek támogatására,

e) kimagasló színvonalú előadások országos megjelenésére,

f) a határon túli magyar előadó-művészeti szervezetek támogatására,

g) jelentős nemzetközi színházi, táncművészeti és zeneművészeti fesztiválokon, vendégjátékokon való részvételre,

h) szakmai dokumentációs és kutatási tevékenység támogatására.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiírandó pályázatokról történő döntései megalapozásához a miniszter az EMT javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel. A döntésekre a szakmai kuratórium előterjesztése alapján az EMT tesz javaslatot. A javaslattól eltérő döntéseit a miniszter köteles megindokolni.

(3) A kiemelt támogatások aránya az I-VI. kategóriába sorolt színházak, balett-, vagy táncegyüttesek és az I-II. kategóriába sorolt zenekarok, énekkarok központi költségvetési támogatása keretösszegének legalább 3%-a.

5. Cím

A központi költségvetési támogatás felhasználásáról való beszámolás

22. § Az önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a mindenkori zárszámadás keretében és annak rendje szerint a tárgyév december 31. napjáig köteles elszámolni. A támogatásnak az adott év december 31-én feladattal terhelt maradványával a következő év június 30-ig kell elszámolni.

23. § (1) A 22. §-ban foglaltakon túlmenően a támogatásban részesült előadó-művészeti szervezet fenntartója (amennyiben több előadó-művészeti szervezetet tart fenn, szervezetenként), ennek hiányában az előadó-művészeti szervezet képviselője a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig az előadó-művészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít.

(2) A 4. § c) pontja alapján állami fenntartásban működő, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek a fenntartójuk részére nyújtott beszámolót kötelesek az előadó-művészeti államigazgatási szervnek is megküldeni.

(3) A beszámoló elmulasztása a folyamatban lévő támogatás felfüggesztését vonja maga után mindaddig, amíg a beszámoló pótlására nem kerül sor.

(4) A beszámolóban foglaltak - a személyes adatok kivételével - közérdekből nyilvános adatok.

(5) Az előadó-művészeti államigazgatási szerv a beszámolókat összegzi, és azt megküldi a miniszternek, valamint az EMT tagjainak.

(6) A beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

6. Cím

A támogatási rendszer központi költségvetési forrásai

24. § (1) A költségvetési törvény meghatározza az I-VI. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek, valamint az I-II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok elosztható támogatásának keretösszegeit.

(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra versenyképességének erősítése érdekében a VI. kategóriába sorolt színházak pályázati úton elosztható támogatásának aránya az I-VI. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek központi költségvetési támogatása keretösszegének legalább 10%-a.

(3) A költségvetési tervezés során a tárgyévet megelőző év március 31-ig szolgáltatott adatok szerinti besorolást kell figyelembe venni.

(4) A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolataiból származó támogatásokat tartalmazó fejezetben kell biztosítani:

a) az I-V. kategóriába sorolt színházak, balett- vagy táncegyüttesek fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét, valamint

b) az I. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok fenntartóit, önkormányzati fenntartó hiányában a közszolgáltatási szerződést kötő önkormányzatot megillető központi költségvetési támogatás keretösszegét.

(5) A kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetében kell biztosítani:

a) a nyilvántartásba vett állami fenntartású színházak, balett- vagy táncegyüttesek, zenekarok és énekkarok központi költségvetésből származó támogatását,

b) az e törvény 4. § d) pontja szerinti szerződéssel rendelkező előadó-művészeti szervezet támogatását,

c) a VI. kategóriába sorolt színházak támogatási előirányzatát,

d) a II. kategóriába sorolt zenekarok és énekkarok támogatási előirányzatát,

e) az e törvény 21. §-a alapján nyújtható pályázati támogatások előirányzatát, valamint

f) az előadó-művészeti államigazgatási szerv működéséhez szükséges előirányzatot.

V. FEJEZET

AZ ELŐADÓ-MŰVÉSZETI MUNKAVÉGZÉS SAJÁTOS SZABÁLYAI

1. Cím

A foglalkoztatottakra vonatkozó eltérő munkajogi szabályok

25. § (1) Az előadó-művészeti szervezetekben - a munkáltató személyétől függően - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szabályait az e fejezetben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A művészi és művészeti munkaköröket külön jogszabály határozza meg.

26. § A munkáltató a szakmai végzettségre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket köteles figyelembe venni, de a művészi munkakörök betöltése esetében kivételesen mentesítheti

a) határozott időre azt, aki az adott munkakörben kiemelkedő művészi teljesítmény nyújtására alkalmas,

b) véglegesen azt, aki művészi teljesítményére tekintettel a Kjt. 63. §-ának (2) bekezdésében meghatározott elismeréssel rendelkezik.

27. § A munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony (a továbbiakban együtt: foglalkoztatásra irányuló jogviszony) - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön létre.

28. § (1) A határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartama - ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időtartamú munkaszerződés, illetve kinevezés (a továbbiakban együtt: munkaszerződés) megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony tartamát is - az öt évet nem haladhatja meg.

(2) Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony a Kjt. 21. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően művészi és művészeti munkakör betöltésére is létesíthető.

29. § (1) A művészi és a művészeti munkakör betöltésére létesített határozott idejű foglalkoztatási jogviszony - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - az évad végéig tart.

(2) Művészi és művészeti munkakörben határozott időre létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén a munkáltató a továbbfoglalkoztatásra irányuló igenlő vagy nemleges nyilatkozatát legkésőbb a határozott időtartam lejárata évében március 1-jéig írásban közli a foglalkoztatottal.

(3) Ha a munkáltató elmulasztja a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételét, köteles a foglalkoztatottat - annak kérésére - legalább a lejáró szerződésnek megfelelő feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

(4) A munkáltató a jogviszony meghosszabbítására vonatkozó részletes ajánlatát legkésőbb március 31-ig írásban közli, a munkáltató ajánlatára pedig a foglalkoztatott április 30-ig írásban nyilatkozik.

30. § (1) A munkáltató a karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, csoportos szereplő munkakörben foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló határozatlan idejű jogviszonyát rendes felmondással, illetve felmentéssel (a továbbiakban együtt: felmondás) akkor is megszüntetheti, ha a foglalkoztatott számára a munkaszerződésben vagy - ha a munkaszerződésben erről nem állapodtak meg - a 31. § (3) bekezdésében megállapított előadásszám legalább 40%-a mértékéig a következő évadban nem tud művészi feladatot biztosítani az előadó-művészeti szervezet megváltozott művészeti koncepciójával összefüggő ok miatt.

(2) A munkáltató az (1) bekezdés szerint csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg a jogviszonyt, ha a foglalkoztatottat legalább harminc éve foglalkoztatja.

(3) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetben a foglalkoztatottat a felmondásról szóló döntéséről, illetve a részfoglalkoztatás lehetőségéről legkésőbb március 1-jéig előzetesen tájékoztatja.

(4) Ha a munkáltató az (1) bekezdés alapján szünteti meg a határozatlan idejű jogviszonyt, a foglalkoztatottat az Mt. 95. § (4) bekezdésében, illetve a Kjt. 37. § (6) bekezdésében meghatározotton felül - kollektív szerződésnek a foglalkoztatottra nézve kedvezőbb rendelkezése hiányában - a munkáltatónál fennálló legalább

a) tíz éves jogviszonya után négyhavi,

b) tizenöt éves jogviszonya után nyolc havi,

c) húsz éves jogviszonya után tizenkét havi

átlagkeresetének megfelelő további végkielégítés illeti meg.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás időpontjában a foglalkoztatott az Mt. vagy a Kjt. szabályai szerinti felmondási tilalom alatt áll, a felmondás csak a tilalom megszűnését követően közölhető.

(6) A munkáltató az Mt. 89. § (3) bekezdésére hivatkozva a határozatlan idejű jogviszonyt minőségi csere, illetve a Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva tartós szakmai alkalmatlanság jogcímen is megszüntetheti.

31. § (1) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidejének megállapítása szempontjából a munkahelyén elrendelt munkavégzés idejét, a rendelkezésre állás idejét és a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges időt kell figyelembe venni.

(2) A művészi és művészeti munkakörben foglalkoztatott a próbák és előadások ideje alatt, továbbá az azokhoz kapcsolódó, a foglalkoztatott személyes részvételét is igénylő feladatok ellátásához (így különösen a ruhapróba, a hang- vagy fénybeállás, az előkészítő és befejező tevékenységek) szükséges időtartamban köteles munkahelyén tartózkodni.

(3) A művészi munkakörben foglalkoztatottat a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha az évadonként teljesítendő előadásszám - ide értve a (4) bekezdésben foglalt kivételt is -

a) színművész és bábszínész esetében legalább 80 előadás,

b) magántáncos esetében legalább 50 előadás,

c) magánénekes esetében legalább 50 előadás,

d) artistaművész esetében legalább 100 előadás,

e) segédszínész esetében legalább 160 előadás,

f) csoportos szereplő esetében évadonként 160 előadás.

(4) A felek a munkaszerződésben a (3) bekezdésben foglaltaknál 25%-kal magasabb vagy alacsonyabb évadonkénti előadásszámban is megállapodhatnak.

(5) A munkahelyen elrendelt munkavégzés idejének számítása szempontjából előadás esetében az előadás tényleges időtartamát kell figyelembe venni, beleértve az előadás és az azt megszakító szünetek, valamint az előadáshoz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatok ellátásához szükséges időtartam összességét. A közönség előtt zajló főpróbát egy előadásnak kell számítani.

(6) A színpadi próba időtartama négy óra. Ha a színpadi próba négy óránál hosszabb ideig tart, a negyedik óra eltelte után megkezdett óránként másfél órát kell elszámolni, kivéve, ha a meghosszabbítás nem haladja meg a 15 percet. A főpróbahét során a próba, illetve a főpróba időtartama öt óra. A nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

(7) A munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőként a teljes munkaidőben karmester, karnagy, színművész, bábművész, artistaművész, magánénekes, magántáncos, segédszínész, zenekari tag, énekkari tag, tánckari tag munkakörben foglalkoztatott esetében egy évadban munkanaponként átlagosan két munkaórát kell figyelembe venni. Részmunkaidőben foglalkoztatott esetében a munkahelyen kívüli felkészüléshez szükséges munkaidőt a teljes és a munkaszerződésben kikötött részmunkaidő arányában kell figyelembe venni. A munkahelyen kívüli felkészülést kiválthatja a munkáltató, ha erre munkaidőben, munkahelyen lehetőséget biztosít a művészei számára.

32. § A munkáltató hat havi munkaidőkeretet is előírhat az Mt. 117/B. § (1)-(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével.

33. § A foglalkoztatott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését - a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, valamint a szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - a foglalkoztatott köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetesen bejelenteni, aki a további jogviszony létesítését megtilthatja, ha az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működését veszélyezteti.

34. § A magántáncos és a tánckari tag munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott kétévenként eggyel magasabb, a Kjt. szerinti fizetési fokozatba lép.

35. § (1) A művészi munkakörben foglalkoztatott az előadáson történő közreműködésért - kollektív szerződés, illetve munkaszerződés alapján - külön díjazást kaphat.

(2) A nem művészi munkakörben foglalkoztatott munkavállalót a munkakörébe nem tartozó, közönség előtt történő színpadi szereplésért - megállapodás esetén - közreműködési díj illeti meg. A közreműködési díj mértékét, tekintettel a feladat nehézségére és jellegére, kollektív szerződés, annak hiányában a felek állapítják meg. A közreműködési díj a Kjt. pótlékalap 5%-50%-ának megfelelő összeg lehet.

(3) A munkáltató az előadó-művészeti szervezet üzemszerű működésének biztosítása érdekében ügyeletet rendelhet el az Mt. 127. § (2)-(7) bekezdésében meghatározott eseteken kívül is. Az ügyeleti díj mértéke a személyi alapbér vagy az alapilletmény legalább 40%-a.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben meghatározott díjakat kollektív szerződés vagy munkaszerződés átalányban is meghatározhatja.

(5) A nem művészi vagy nem művészeti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára naptári évenként kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb négyszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.

36. § (1) A munkáltató az Mt. 134. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a rendes szabadság kiadása során kivételesen, indokolt esetben nem köteles a munkavállalónak az alapszabadsága egynegyedére vonatkozó kérését figyelembe venni, ha az a munkáltató üzemszerű működését súlyosan veszélyeztetné. Erről a munkáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a foglalkoztatottat, és közölnie kell, hogy mikor veheti ki a szabadságát.

(2) Évenként öt munkanap pótszabadság jár a külön jogszabályban felsorolt művészi és művészeti munkakört betöltő foglalkoztatottnak.

Az opera-, szimfonikus-, kamara- és egyéb zenekari tag, az énekkari tag, valamint a tánckari tag munkakört betöltő munkavállalóra vonatkozó eltérő szabályok

37. § A zenekari és énekkari tag esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásának feltétele az eredményes szakmai próbajáték, illetve próbaéneklés, melynek részletes szabályait jogszabály állapítja meg.

38. § (1) A zenekari tag havi szolgálatszáma legfeljebb harminckét szolgálat, évadonként legfeljebb háromszáznyolc szolgálat.

(2) Az énekkari és a tánckari tag havi szolgálatszáma legfeljebb huszonnyolc szolgálat, évadonként legfeljebb kétszáznyolcvanhat szolgálat.

(3) A zenekari tag és énekkari tag egy szolgálatának időtartama három, színpadi próba esetében négy óra, egyéb próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

(4) A tánckari tag egy szolgálatának időtartama színpadi próba esetében négy óra, nem színpadi próbák esetében azok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

(5) A zenekari, énekkari, illetve tánckari tagot a munkáltató teljes munkaidőben foglalkoztatja, ha a munkaszerződés a 11. § (1) bekezdésben meghatározott számú hangverseny, illetve a 10. § (2) bekezdésében meghatározott számú előadás legalább 80%-ának, vagy az évadra vonatkozó szolgálatszám legalább 80%-ának teljesítését írja elő.

(6) Munkaszerződés a (2) bekezdésben foglaltaknál legfeljebb 20%-kal magasabb szolgálatszámot állapíthat meg arányos díjazás mellett, ha az énekkari vagy tánckari tag foglalkoztatója opera, klasszikus operett, vagy zenés színpadi művek előadásával foglalkozó színház.

(7) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása szempontjából egy szolgálat egy előadást vagy egy próbát jelent. Ha a próba időtartama rövidebb, mint két óra, akkor fél szolgálatot kell elszámolni.

(8) A szolgálatot követően elrendelt további munkavégzés esetében megkezdett óránként további fél szolgálatot kell elszámolni.

2. Cím

A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó különös szabályok

39. § (1) Költségvetési szervként működő előadó-művészeti szervezetnél a munkáltató vezetőjével (a továbbiakban: vezető) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni.

(2) A vezető feladatainak ellátására pályázatot kell kiírni.

(3) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles a pályázati felhívást a minisztérium honlapján közzétenni. A közzététel napjának a minisztérium honlapján való megjelenést kell tekinteni.

(4) A szakmai munka folytonossága érdekében a pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója legalább hat hónappal a határozott idejű jogviszony megszűnése előtt hirdeti meg. A pályázat benyújtásának határideje a közzétételtől számított harminc nap.

(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a vezetői munkakör betöltésének feltételeit, a javadalmazást, a munkaviszony kezdő és befejező időpontját, a munkába lépés napját, az előadó-művészeti szervezet éves költségvetésének tervezett fő előirányzatait, valamint a fenntartó által meghatározott tartalmi (az előadó-művészeti szervezet művészi arculatával, művészeti vezetésének módjával, teljesítménymutatóival, a foglalkoztatással stb. kapcsolatos) követelményeket. A pályázati kiíráshoz kapcsolódóan pályázati dokumentáció vagy személyes konzultáció lehetőségének biztosításával megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a pályázó számára a szervezetről, beleértve annak aktuális gazdasági helyzetét is.

(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázati felhívás elkészítésében való közreműködésre és a pályázatok véleményezésére szakmai bizottságot kér fel, melynek tagjai:

a) az Előadó-művészeti Tanács érintett szakmai kollégiuma négy,

b) a miniszter egy,

c) az előadó-művészeti szervezet közalkalmazotti tanácsának egy,

d) a reprezentatív szakszervezet egy, továbbá

e) a munkáltatói jogkör gyakorlójának két képviselője.

(7) A szakmai bizottság a pályázatokat értékeli és támogatott pályázatnak azt minősíti, amely a pályázatok véleményezésén jelenlevő bizottsági tagok többségének támogató szavazatát megkapta. A szakmai bizottság több pályázatot is minősíthet támogatottnak. A szakmai bizottság üléséről, és a szavazás eredményéről írásbeli jegyzőkönyv készül, amelynek a pályázatok értékelésére és a szavazás eredményére vonatkozó részét ismertetni kell a döntéshozóval, és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A szakmai bizottság képviselői ismertetik javaslatukat a fenntartónak a pályázatokat elbíráló szakbizottsági ülésén is. A szakmai bizottság tagjai közreműködésükért díjazásban nem részesülnek, de igazolt költségeik megtérítésére jogosultak.

(8) A pályázatokat a benyújtási határidőt követő harminc napon belül kell elbírálni.

(9) A munkakör betöltéséről - a szakmai bizottság véleményének mérlegelése alapján - a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül dönt. A nemzeti és etnikai kisebbségi előadó-művészeti szervezet esetében a munkáltató - ha nem kisebbségi önkormányzat - az érintett kisebbségi önkormányzat egyetértésével dönt. A döntést a szakmai bizottság véleményével együtt nyilvánosságra kell hozni.

(10) Ha a pályázat eredménytelen, úgy legkésőbb az eredménytelenségről szóló döntéstől számított harminc napon belül újra ki kell írni a pályázatot.

(11) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a korábbi vezető, vagy annak helyettese határozott időre, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig megbízható a vezetői feladatok ellátásával.

(12) A benyújtott pályázat tartalma - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Ha a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.

40. § (1) A vezető munkakörének ellátásával szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jogász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsított végzettség.

(2) Ha a vezető nem rendelkezik egyetemi vagy főiskolai szintű pénzügyi-gazdasági, illetve közgazdász szakképzettséggel, egyetemi vagy főiskolai szintű végzettséggel és pénzügyi, számviteli szakképesítéssel vagy pénzügyi-gazdasági szakirányú továbbképzési szakon szerzett további végzettséggel, az előadó-művészeti szervezetnél ennek megfelelő végzettséggel, illetve szakképzettséggel rendelkező gazdasági vezetőt kell foglalkoztatni.

(3) Szakmai gyakorlatnak minősül a valamely előadó-művészeti szervezetnél, a szervezet alaptevékenységének megfelelő és ahhoz közvetlenül kapcsolódó munkakörben, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében pedig az ilyen feladatkörben eltöltött idő.

(4) A miniszter a kinevezési jogkör gyakorlójának javaslatára a meghatározott végzettség, illetve szakképesítés megszerzésének követelménye alól a Kossuth-díjban, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesített személy részére felmentést adhat.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a vezető a munkaszerződés megkötéséig köteles fennálló közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetni, ha a munkáltató a foglalkoztatott kérelmére nem biztosít fizetés nélküli szabadságot.

41. § (1) A munkaviszony legfeljebb öt évre jön létre. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a munkaviszony február 1-jével kezdődik, és január 31-vel végződik.

(2) A vezető munkakörének betöltésénél megfelelően alkalmazni kell az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait azzal, hogy az Mt. 191. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alól - indokolt esetben - a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat.

42. § A miniszter a pályázati eljárásról a munkáltatói jogkör gyakorlójától tájékoztatást kérhet.

43. § A 39-42. § szabályait alkalmazni kell az Mt. hatálya alá tartozó, állami vagy önkormányzati fenntartású, nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek esetén is azzal, hogy a 39. § (6) bekezdésében közalkalmazotti tanácson üzemi tanácsot kell érteni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

44. § E törvény alkalmazásában:

1. bábszínház: báb- és gyermekelőadásokat bemutató, alaptevékenysége szerint elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztálynak játszó, saját játszóhellyel rendelkező színház,

2. balett- vagy táncegyüttes: táncművészeti alkotásokat bemutató előadó-művészeti szervezet,

3. befogadó színház: előadások bemutatására alkalmas játszóhellyel rendelkező, társulat nélküli színház,

4. bemutató: az előadó-művészeti szervezet által létrehozott olyan előadás, amelyet az adott személyi összetételben (így különösen a főbb szereplőket, a rendezőt, a koreográfust, a díszlet- és a jelmeztervezőt tekintve) első alkalommal mutatnak be a nyilvánosságnak,

5. big band: a jazz műfajába tartozó vagy áthangszerelt műveket előadó zenekar, melynél a fúvós hangszercsoportokat (rézkórusok, szaxofonkórus) ritmusszekció egészíti ki,

6. előadás: prózai, zenés, táncos színpadi művek személyes előadóművészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,

7. előadó-művészeti szervezet: az önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar, amely alaptevékenységeként előadó-művészeti színház-, tánc- vagy zeneművészeti tevékenységet lát el,

8. énekkar: oratórikus vagy a cappella művek előadására alkalmas előadó-művészeti szervezet, ideértve a kamarakórust is, ha az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 12 fő,

9. évad: az előadó-művészeti szervezetek tevékenységének a naptári évtől eltérő időegysége, az augusztus 1-jétől július 31-ig terjedő időszak, ide nem értve a szabadtéri színházak tevékenységének időegységét,

10. fenntartó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az előadó-művészeti szervezet felett felügyeleti vagy tulajdonosi jogokat gyakorol,

11. fenntartói támogatás: a fenntartó által nyújtott működési támogatás, amelybe nem számít bele a központi költségvetési támogatás,

12. fizető nézőszám: azoknak a magánszemélyeknek száma, akik az előadásra vagy hangversenyre az előadó-művészeti szervezettől, vagy annak megbízottjától belépőjegyet vásároltak, ide értve azokat a magánszemélyeket is, akik részére harmadik személy vásárolt belépőjegyet, továbbá azok, akik az előadó-művészeti szervezet előadására vagy hangversenyére olyan harmadik személytől vásároltak belépőjegyet, aki az előadó-művészeti szervezet előadásának vagy hangversenyének értékesítési jogát pénzbeli szolgáltatás ellenében megszerezte, és az általa értékesített belépőjegyek számáról az előadó-művészeti szervezetnek adatot szolgáltat,

13. főpróba: a bemutatót megelőzően, közönség jelenlétében vagy anélkül tartott összpróba,

14. főpróbahét: a bemutatót megelőző egy hét, melynek során főpróbák és egyéb próbák szolgálják a bemutató művészi céljainak optimális megvalósítását,

15. független színház: állami vagy önkormányzati fenntartó nélkül működő színház, balett- vagy táncegyüttes,

16. hangverseny: zeneművek személyes előadóművészi teljesítménnyel, közönség jelenlétében történő nyilvános bemutatása,

17. játszóhely: színházi előadás nyilvános bemutatására technikailag alkalmas, a vonatkozó jogszabály feltételeinek megfelelő épület, épületrész vagy szabadtéri színpad,

18. kamara-szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 24, legfeljebb 55 fő, ide értve a népi koncertzenekart is,

19. kamarazenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 12, legfeljebb 23 fő, ide értve a népi koncertzenekart és a big bandet is,

20. klasszikus operett: legalább 30 fős zenekar, énekkar, táncosok és magánénekesek közreműködését igénylő zenés darab,

21. kortárs magyar, illetve magyarországi dráma: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 15 évnél nem régebben elhunyt művész magyarul vagy nemzeti kisebbségi nyelven írt alkotása,

22. kortárs magyar zenemű: magyar állampolgár vagy önmagát magyarnak valló élő vagy 30 évnél nem régebben elhunyt művész alkotása,

23. közszolgáltatási szerződés: a közszolgáltatás nyújtására irányuló, legalább három évre szóló szerződés, amely az állam vagy az önkormányzat és a közszolgáltatást végző előadó-művészeti szervezet kapcsolatát szabályozza, tartalmazza a teljesítendő előadás- vagy hangversenyszámot, a szolgáltatás nyújtásának időtartamát, helyét és a teljesítésért járó díjazást,

24. nemzeti és etnikai kisebbségi színház: az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzeti kisebbségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, melynek az adott kisebbséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e kisebbségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a kisebbségi közösség szocio-kulturális hátteréhez, hagyományaihoz,

25. népi koncertzenekar: népi eredetű (cigányzene, népies műdal) műveket vonós és fúvós összeállításban, cimbalommal vagy más népi hangszerrel kiegészítve előadó zenekar,

26. opera: magánénekesek, szimfonikus zenekar, esetenként énekkar, magántáncosok és balett-táncosok közreműködését igénylő zenés előadás,

27. önálló tevékenységet folytató előadóművész: az a természetes személy, aki művészi tevékenységét jellemzően munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban látja el,

28. produkciós színház: állandó játszóhellyel nem rendelkező, társulattal saját előadásait játszó színház,

29. saját előadás: olyan színházi alkotás, amelynek előadásához szükséges szerzői jogokkal a felhasználási szerződés alapján meghatározott időre, vagy előadásszámra a színház rendelkezik, az előadás a színház által szerződtetett alkotó- és előadóművészek művészi tevékenységével jön létre, és a színház szervezésével, a színház költségvetéséből kerül a nyilvánosság elé,

30. stúdió-előadás: a száz főnél kisebb befogadóképességű játszóhelyen tartott előadás,

31. szabadtéri színház: állandó - jellemzően természeti vagy építészeti örökséghez kötődő - játszóhellyel rendelkező, a nyári évadban (jellemzően május 1-jétől szeptember 30-ig) játszó színház,

32. szimfonikus zenekar: olyan zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet, melynek az előadásonkénti átlagos létszáma legalább 56 fő,

33. színház: prózai, zenés, táncos színpadi művek előadásával foglalkozó előadó-művészeti szervezet, ide értve a bábszínházat, befogadó színházat, produkciós színházat, független színházat, szabadtéri színházat, nemzeti és etnikai kisebbségi színházat,

34. színházi nevelési program: legalább három óra időtartamú, maximum 40 főből álló csoportnak tartott program, amelynek résztvevői közoktatásban résztvevő gyerekek és fiatalok életkor tekintetében homogén közösségei, valamint amelyben művészeti értéket képviselő előadás vagy előadás-részletek és drámapedagógiai feldolgozó munka komplex, pedagógiai célokat megvalósító módon épülnek egymásra, továbbá szerkezetében és tartalmában igazodik az adott korcsoport életkori és pszichológiai sajátosságaihoz,

35. színpadi próba: minden olyan próba, amely színpadi körülmények között zajlik, jelmezzel, díszlettel, világítással, hanggal vagy ezek nélkül úgy, hogy a próba közvetlen célja az alkotás színpadi körülmények között történő előadásának valamennyi művészi, szakmai és technikai feltételének együttes kialakítása és összehangolása,

36. társulat: művészek olyan csoportja, akik munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján egy vagy több évadon keresztül folyamatosan kapcsolódnak egy előadó-művészeti szervezethez,

37. többtagozatos színház: próza, opera/operett és/vagy balett, táncjátékokat repertoáron tartó, állandó társulattal rendelkező színházi együttes,

38. zenekar: zeneműveket játszó előadó-művészeti szervezet,

39. zenés színpadi mű: az operett, a musical, a rockopera, a daljáték, a zenés játék.

Hatálybalépés

45. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. március 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 48. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(3) A miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

Átmeneti rendelkezések

46. § (1) Az e törvény IV. fejezete alapján nyújtható központi költségvetési támogatások első alkalommal 2010-ben vehetők igénybe.

(2) E törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül kezdeményezhető a törvény hatálybalépésekor már létező előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vétele és besorolása.

(3) A hatálybalépés évében az évi előadásszámként a besorolás évét megelőző két év átlagát kell venni.

(4) Az előadó-művészeti szervezetek besorolásakor a 10. § (5) bekezdés b) pontjában és a 11. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előírásokat csak a törvény hatálybalépését követő új vezetői megbízások esetében kell figyelembe venni.

(5) A munkáltató vezetője munkakörének betöltésére vonatkozó szabályokat a törvény hatálybalépését követő új vezetői megbízások esetében kell alkalmazni.

(6) A 28. § (1) bekezdésben meghatározott ötéves időtartam számítása az első határozott idejű jogviszonytól kezdődik. Ha az ötéves időtartam a törvény hatálybalépéséig már eltelt, akkor a határozott idejű jogviszonynak az Mt. 79. § (6) bekezdése szerinti határozatlan idejű jogviszonnyá történő átalakulása 2010. január 1-jén következik be.

Felhatalmazások

47. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) jelölje ki az előadó-művészeti államigazgatási szervet,

b) meghatározza az egyes művészi és művészeti munkaköröket, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a nyilvántartásba vétellel, besorolással és az igazolás kiállításával kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait,

b) az I. és a II. kategóriába sorolandó zenekarok és énekkarok tevékenysége ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, a fizető nézőszám alsó határát,

c) a szakmai próbajátéknak, illetve próbaéneklésnek a részletes szabályait,

d) az e törvény szerinti beszámoló formai és tartalmi követelményeit, a benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat,

e) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az Európai Bizottság által jóváhagyott kulturális támogatási programmal összhangban, a 15. § (5) bekezdés szerint elszámolható költségek körét, valamint

f) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 6. § (3) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente, a költségvetési törvény kihirdetésétől számított 60 napon belül rendeletben határozza meg az I. kategóriába sorolt zenekarokat és énekkarokat megillető központi költségvetési támogatás elosztásának és folyósításának részletes eljárási szabályait.

Módosuló jogszabályok

48. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a az alábbi 37., 38. és 39. pontokkal egészül ki:

[4. § E törvény alkalmazásában]

37. előadó-művészeti szervezet: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet.

38. az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet az előadó-művészeti államigazgatási szerv az előadó-művészeti szervezet támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevétele 80%-ának megfelelő összeget.

39. előadó-művészeti szervezet jegybevétele: e törvény alkalmazásában az SZJ 92.31.21.0 Előadó-művészet, az SZJ 92.34.13.0. számból a Bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele.”

(2) A Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének n) pontja a következő ng) alponttal egészül ki:

[8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha]

ng) az adózó a támogatást előadó-művészeti szervezet tevékenységéhez juttatta, az előadó-művészeti államigazgatási szerv által a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig.”

(3) A Tao. tv. 22. § (1) bekezdése helyére az alábbi szövegrész kerül:

„22. § (1) Az adózó a 4. § 36. és 38. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.”

49. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdése az alábbiakkal egészül ki:

„5311 Színházi fodrász

5312 Színházi kikészítő

5349 Színházi öltöztető

7321 Színházi jelmezkészítő

7323 Színházi fejdíszkészítő

7335 Színházi lábbeli készítő.”

50. § E törvény 48-49. §-a a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére