Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.20.)

2008. évi CI. törvény

a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról * 

Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A törvény célja a mezőgazdasági termelők befizetéséből és az állam ezzel legalább azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi kár okozta károk részbeni megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.

(2) A kárenyhítő juttatással kapcsolatos egyes feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv, valamint az agrárkár-megállapító szerv látja el.

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv eljárására - ideértve a kárenyhítő hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatos eljárást is - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) I., III., IV., VI. és VII. fejezeteiben, valamint a 77-78. §-ában foglalt, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelők e törvény erejénél fogva a használatukban lévő termőföld alapján kötelesek részt venni a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.

(2) A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelők a használatukban lévő termőföld alapján szabad választásuk szerint vesznek részt a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerben.

3. § E törvény alkalmazásában:

a) elemi kár: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön bekövetkezett aszály-, belvíz- és fagykár;

b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet

1. aki (amely) a mezőgazdasági tevékenységet, az ahhoz kapcsolódó jog gyakorlását, illetve kötelezettség teljesítését saját nevében és kockázatára végzi, és

2. akit (amelyet) legkésőbb a támogatási kérelmével egyidejűleg az eljárási törvény szerint nyilvántartásba vesznek;

c) kis- és középvállalkozás: az EK-Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás;

d) gazdálkodó szervezet: a kis- és középvállalkozásnak minősülő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

e) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozó, egyéni cég, amennyiben e törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül;

f) mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18-19. pontja szerinti magánszemély;

g) termőföld: közösségi jogi aktusban foglaltak alapján föld használatához kötött támogatás igénybevételére jogosító, jogszabályban meghatározott terület;

h) egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező közösségi jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen kifizetés iránti kérelem;

i) használatban lévő termőföld: az egységes kérelemben megjelölt jogosult terület, növelve a mezőgazdasági termelő által művelt szőlőterülettel, és csökkentve a mezőgazdasági termelő által használt gyep-, illetve legelőterülettel;

j) tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékek külön jogszabályban meghatározott áron számított értéke;

k) referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző - elemi csapástól mentes - három év átlagtermése és a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföld területének alapulvételével külön jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték;

l) hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;

m) elemi csapás: a tárgyévben a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföld területére számítva több mint 30%-os hozamérték-csökkenést okozó elemi kár.

A kárenyhítő hozzájárulás megfizetése

4. § (1) E törvény alapján kárenyhítő hozzájárulás fizetésére köteles:

a) a gazdálkodó szervezetnek vagy egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő, valamint

b) az a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő, aki a törvényben foglaltak szerint kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettséget vállal [az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő].

(2) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetése csak a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén jogosít kárenyhítő juttatás igénybevételére.

(3) A megfizetett kárenyhítési hozzájárulás nem követelhető vissza.

5. § (1) A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal (a továbbiakban: nyilatkozat) határozatlan időre kötelezettséget vállalhat kárenyhítési hozzájárulás fizetésére. A nyilatkozat legkésőbb az egységes kérelem jogszabályban meghatározott benyújtási határidejéig tehető meg. A nyilatkozat elfogadásáról az agrárkár-enyhítési szerv dönt. Az agrárkár-enyhítési szerv a nyilatkozat elfogadását kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítésének hiányában tagadhatja meg. A nyilatkozat megtételének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(2) Megszűnik a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő e jogviszony alapján történő kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége, ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő:

a) az egységes kérelem benyújtására jogszabályban előírt határidőt megelőzően meghal,

b) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal visszavonja az (1) bekezdésben foglaltak szerint tett nyilatkozatát,

c) egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelőként nyújt be egységes kérelmet.

(3) Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő egyben egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő is, a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségét az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat a tárgyévben csak az egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig tehető meg.

(5) A mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő egységes kérelem benyújtását követő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az az örökös kötelezett, akinek részére az örökhagyó által benyújtott egységes kérelem alapján járó támogatást kifizetik.

(6) Az egyéni vállalkozónak minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére az (5) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

6. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás mértéke a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő használatában levő:

a) szőlő és gyümölcs ültetvényterület után évenként és hektáronként 2000 forint,

b) egyéb termőföldterület után évenként és hektáronként 800 forint.

(2) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő a kárenyhítési hozzájárulás (1) bekezdés szerint kiszámított összegét a tárgyév június 30-áig banki átutalással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám és az adószám vagy az adóazonosító jel megadásával köteles befizetni az agrárkár-enyhítési szerv külön jogszabályban meghatározott számlájára. Határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv számláján tárgyév június 30-áig jóváírt összeg tekinthető.

(3) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 58-62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásai

7. § A kárenyhítési hozzájárulás a kárenyhítő juttatás forrásául szolgáló, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a továbbiakban: előirányzat) bevételét képezi.

8. § (1) Az állam évenként a központi költségvetési forrásból az összes kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő által befizetett kárenyhítési hozzájárulással legalább azonos összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz.

(2) A Kormány nyilvános határozatban dönthet az összes kárenyhítési hozzájárulást meghaladó összegű többlet költségvetési hozzájárulás biztosításáról, továbbá szempontokat határozhat meg a többlet költségvetési hozzájárulás igénybevételének szakmai feltételrendszerére. A kárenyhítési igények elbírálása során a többlet költségvetési támogatás azon kárenyhítő hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelők között osztható fel, akik teljesítik a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.

(3) Az előirányzat központi költségvetésből történő támogatása nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évi összes kárenyhítési hozzájárulás összege.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás és az (1) és (2) bekezdés szerinti költségvetési támogatás kizárólag a törvény szerinti célokra használható fel.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási forrás maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

A kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételei

9. § (1) A kárenyhítő juttatásra a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult, amennyiben

a) a részére megállapított kárenyhítési hozzájárulást határidőre maradéktalanul befizette, és

b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett belvíz- és fagykárt a külön jogszabályban meghatározottak szerint az agrárkár-megállapító szervhez a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül bejelentette, és

c) a használatában lévő termőföldön elemi csapás következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervhez a tárgyév október 20-áig beérkezett, és

d) az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye az agrárkár-megállapító szervtől legkésőbb a tárgyév november 10-éig beérkezett az agrárkár-enyhítési szervhez, illetve

e) aszály esetén a miniszter az aszályhelyzet fennállásáról közleményt ad ki.

(2) A kárenyhítő juttatást a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő részére a használatában levő termőföld alapján akkor lehet megállapítani, ha az a kár bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igény benyújtásakor is a használatában volt.

(3) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítő juttatást a mezőgazdasági termelő örökösének kell kifizetni.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával egyidejűleg köteles bejelenteni az agrárkár-enyhítési szervnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az igénnyel érintett elemi kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak az igénybejelentést követően válik ismertté, akkor a mezőgazdasági termelő e körülményt a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül köteles bejelenteni. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra, a már kifizetett kárenyhítő juttatást a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint köteles visszafizetni.

10. § A tárgyévi kárenyhítő juttatások mértékének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év október 1-jétől a tárgyév szeptember 30-áig bekövetkezett elemi károkat kell figyelembe venni. Az ezt követő időszakban bekövetkezett elemi kár a következő évi kárenyhítési igény megállapításánál érvényesíthető.

11. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték-csökkenés alapján kiszámított kárenyhítő juttatási igényének az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott 80%-os, kedvezőtlen adottságú területeken 90%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a rendelkezésre álló összes kárenyhítési hozzájárulás és költségvetési támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható összes kárenyhítő juttatás összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi kárenyhítő juttatást igénylő termelőnél arányosan csökkenteni kell.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb az (1) bekezdés szerinti juttatásnak a biztosító által - a 9. § (4) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján - nem fedezett részére terjed ki.

12. § (1) Elemi csapás esetén a termelőket megillető kárenyhítő juttatás összegére az agrárkár-enyhítési szerv évenként egyszer, jogszabályban meghatározott határidőn belül, a kárenyhítő juttatásra vonatkozó kifizetési tervben (a továbbiakban: kifizetési terv) tesz javaslatot a miniszternek.

(2) A kifizetési tervet a miniszter - az általa történő jóváhagyást követően - továbbítja az Európai Bizottság részére.

(3) Az Európai Bizottság döntésének kézhezvételét követően a miniszter engedélye alapján az agrárkár-enyhítési szerv intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről.

13. § (1) A miniszter döntése alapján a 11. § (1) bekezdése szerinti kárenyhítő juttatás összegéből, annak legfeljebb 90%-áig a tárgyévben előleg fizethető ki.

(2) Amennyiben a kárenyhítő juttatás előlegösszege a véglegesen megállapított kárenyhítő juttatást meghaladja, a különbözetet az agrárkár-enyhítési szerv határozatában foglaltak szerint harminc napon belül vissza kell fizetni. A határidőben vissza nem fizetett előleg adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

14. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a törvényben foglalt feladatai ellátásához:

a) kárenyhítési adatbázist hoz létre,

b) összesíti és feldolgozza az agrárkár-megállapító szerv által felülvizsgált kárenyhítő juttatás iránti igénybejelentéseket.

(2) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő öt évig, illetőleg ezt követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig kezelheti.

(3) Az agrárkár-megállapító szerv e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:

a) fogadja és ellenőrzi a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentéseket,

b) fogadja, felülvizsgálja és záradékolja a 9. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kárenyhítő juttatás iránti igényeket.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba és ezzel egyidejűleg a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény és az azt módosító 2007. évi XL. törvény hatályát veszti azzal, hogy a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2006. évi LXXXVIII. törvény) rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell.

(2) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján kötött szerződések e törvény hatálybalépésének napjával a törvény erejénél fogva megszűnnek.

(3) E törvény által előírt kárenyhítő hozzájárulás megfizetését teljesítettnek kell tekinteni, ha azt a mezőgazdasági termelő e törvény hatálybalépése előtt, a 2009-es évben a 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján már teljesítette.

(4) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján 2009-ben megfizetett kárenyhítő hozzájárulás és az e törvény 6. § (1) bekezdése által előírt kárenyhítő hozzájárulás összege közti különbözetet az agrárkár-megállapító szerv köteles 2009. június 30-ig a befizető részére visszatéríteni.

(5) E törvény hatálybalépését megelőzően tíz napon belül bekövetkezett elemi kár esetén a kárt e törvény hatálybalépését követő tíz napon belül kell bejelenteni.

(6) Ha a mezőgazdasági termelő e törvény hatálybalépését megelőzően bejelentette az (5) bekezdésben meghatározott időszakban bekövetkezett elemi kárt, a bejelentést úgy kell tekinteni, hogy azt e törvény hatálybalépését követő tíz napon belül tették meg.

(7) Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő a 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján szerződést kötött, - figyelemmel a 9. §-ban foglaltakra - akkor is jogosult kárenyhítő juttatásra, ha nem tett az 5. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot. Ha a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő nem kíván kárenyhítő juttatásra jogosultságot szerezni, erről a tárgyévben teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkoznia az egységes kérelem benyújtására előírt határidő lejártáig.

(8) A 2006. évi LXXXVIII. törvény alapján képzett előirányzat maradványa nem vonható el, az az e törvény alapján képzendő előirányzat bevételét képezi.

(9) A kárenyhítési juttatás formájában nyújtott támogatásokra 2010. január 1. után az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az agrárkár-enyhítési szervet,

b) az agrárkár-megállapító szervet

rendeletben jelölje ki.

(11) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának, az előlegfizetési és a kárenyhítő juttatás iránti igény benyújtásának, a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes szabályait, a kárenyhítő juttatás jogszabálysértés esetén jogosulatlannak minősülő részét és az ellenőrzés rendjét,

b) a többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját, valamint

c) a mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő által a kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettségvállalás megtételének részletes szabályait

rendeletben határozza meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

16. § Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg, és a kárenyhítő juttatás feltételei megfelelnek e rendelet 11. cikke szerinti kedvezőtlen éghajlati jelenségek folytán járó támogatás igénybevétele valamennyi feltételének.


  Vissza az oldal tetejére