Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.21.)

2008. évi CII. törvény

a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2009. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § Az Országgyűlés a központi költségvetés 2009. évi

a) bevételi főösszegét 8 300 171,5 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 8 960 963,4 millió forintban,

c) hiányát 660 791,9 millió forintban állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés a 2. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

3. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a központi költségvetés 2009. évi hiányát finanszírozza, a Kincstári Egységes Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditását biztosítsa, a központi költségvetés adósságát, valamint a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által kezelt követeléseit kezelje.

Második Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

A központi költségvetés egyes tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcím-csoporton

a) a központi költségvetési szerveknél - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is - a szervezetek, szervezeti egységek átalakításával (egyesítéssel, szétválasztással), megszüntetésével, a feladatok jelentős arányú csökkenésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás megtakarítását eredményező, valós létszámcsökkenések személyi kifizetéseinek,

b) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők külön kormányrendeletben meghatározott kiadásainak,

c) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatásának,

d) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetéseknek,

e) a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 4. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontjaiban meghatározott, a 2008. évben a céltartalék terhére támogatást nyert egészségügyi szolgáltatók feladatellátásuk racionálisabb megszervezése érdekében történt 2008. évi létszámcsökkentései 2009. évben esedékessé váló személyi kifizetéseinek

részbeni, illetőleg teljes fedezetére. A többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának, a felhasználás ellenőrzésének szabályait az a)-c) és e) pont tekintetében a Kormány rendeletben állapítja meg, a d) pont vonatkozásában külön törvényben foglaltak az irányadók.

Az e) pont alatti személyi kör esetében a személyi kifizetésekhez adott költségvetési hozzájárulás nem haladhatja meg azt a mértéket, amely a szervezetet az elbocsátásra tekintettel akkor terhelné, ha arra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) alkalmazásával kerülne sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére a Kormány engedélyével támogathatók azok a 2009. évben esedékessé váló személyi kifizetések, valamint az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok, amelyek a 2008. évben elrendelt szervezeti és egyéb intézkedésekkel, illetve az egészségügyi struktúraváltással összefüggésben a költségvetési szerv tervezettől eltérő fizetési kötelezettsége esetén keletkeztek.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti céltartalék előirányzatból átcsoportosítson a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. számú mellékletben szereplő 9. Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása és 23. Bérpolitikai intézkedések támogatása jogcímekre, amennyiben e jogcímeken rendelkezésre álló előirányzat már felhasználásra került.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti támogatási igények jogszerűségének, a támogatás szabályszerű felhasználásának ellenőrzése céljából az ellenőrzést végző állami szerv a létszámcsökkentéssel érintett személyek foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatos alábbi személyes adatait teljeskörűen megismerheti és kezelheti:

a) név, anyja neve, születési név,

b) születési hely, születési idő,

c) a munkaviszony megszűnés vagy megszüntetés jogcíme,

d) szolgálati és közszolgálati idő,

e) besorolás és munkakör megnevezése,

f) a foglalkoztatási jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,

g) a munkavégzés alóli felmentés kezdő és záró időpontja,

h) a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetésekre vonatkozó adatok, a kormányrendeletben meghatározott támogatási jogcímek tekintetében.

(5) Az igényeket elbíráló és ellenőrző szervezet a támogatási döntést követő öt év elteltével a (4) bekezdés szerinti személyes adatokat köteles oly módon megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges.

(6) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani, illetve javára kell elszámolni a költségvetési szerveknél a 2008. év után járó tizenharmadik havi illetmény 2009. évben történő elszámolásából adódó különbözet összegét. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(7) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak, továbbá az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők részére a 2009. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(8) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani, illetve javára kell elszámolni a központi költségvetési szervek esetében azt az összeget, amely a tizenharmadik havi illetmény (munkabér), továbbá a különjuttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék előirányzatok csökkentésével, valamint az illetményekkel összefüggésben számításba vett előirányzat változása miatt keletkezett. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

5. § A 4. § (1) bekezdés szerinti céltartalék szolgál a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak munkateljesítményeinek elismerésére. A céltartalékból igényelhető támogatás teljesítményelv-érvényesítésen alapuló szempontjait, feltételeit, a támogatásban részesíthető költségvetési szervek körét a Kormány állapítja meg.

Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

6. § (1) A 2009. évben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) hitelfelvételre, értékpapír kibocsátására - kivéve a pénzügyminiszter engedélyével történő kötvénykibocsátást - és kezességvállalásra nem jogosult.

(2) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt a 2009. évben csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez a pénzügyminiszter előzetes jóváhagyása szükséges.

(3) A Vtv. 28. §-ának (4) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték 25,0 millió forint.

(4) A Vtv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték 25,0 millió forint.

(5) A Vtv. 35. §-a (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték 25,0 millió forint.

(6) A Vtv. 36. §-ának (3) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték 1000,0 millió forint. Az 1000,0 millió forint egyedi könyv szerinti bruttó értéket el nem érő vagyontárgy esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Vtv. 36. § (3) bekezdése szerint dönt, e döntéseiről az átruházás ingyenessége indokoltságának bemutatásával tájékoztatja a pénzügyminisztert.

(7) A Vtv. 36. §-a (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2009. évi összesített bruttó forgalmi értéke 5000,0 millió forint lehet.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzatból egyedi 1000,0 millió forintot meg nem haladó összeget a pénzügyminiszter, az ezt meghaladó összeget a Kormány átcsoportosíthatja az e fejezetben szereplő kiadási előirányzatokra. A fejezet 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - a pénzügyminiszter megemelheti az átcsoportosítások következtében lecsökkent Fejezeti tartalék kiadási előirányzat összegét. Az így megemelt kiadási előirányzat összege nem haladhatja meg az eredeti előirányzatot.

(2) Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 2. alcím, 3. Osztalékbevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - a fejezet 2. cím, 1. alcím, 4. Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások jogcím-csoporton szereplő kiadási előirányzatot túllépheti.

(3) Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan értékesítésből származó bevételek jogcím-csoporton szereplő bevételi előirányzat tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékéig - a fejezet alábbi kiadási előirányzatait túllépheti az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével:

a) Ingatlan vásárlás (2. cím, 1. alcím, 1. jogcím-csoport),

b) Ingatlan-beruházások (2. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport),

c) Életjáradék termőföldért (2. cím, 2. alcím, 1. jogcím-csoport),

d) Ingatlanok fenntartásával járó kiadások (2. cím, 2. alcím, 2. jogcím-csoport).

(4) A pénzügyminiszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím és a 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím kiadási előirányzatai között átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően nem haladhatja meg az 1000,0 millió forintot, és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól.

(5) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatainak terhére, illetve javára történő, az előirányzat célját, rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti átcsoportosításra a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor.

(6) A pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének megállapodása alapján a fejezet felhalmozási kiadási előirányzatainak terhére ingatlan-beruházási célra pénzeszközt adhat át a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételei között önálló alcímen kell elszámolni. Az MNV Zrt. a pénzügyminiszter előzetes engedélyével a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 1. alcím, 1. Ingatlan vásárlás jogcím-csoport és 2. cím, 1. alcím, 3. Ingatlan-beruházások jogcím-csoport kiadási előirányzatait túllépheti az ingatlan-beruházási céllal átvett pénzeszközök összegével.

8. § (1) Az állami tulajdonú gazdasági társaságoktól 2009. évben elvont osztalék a központi költségvetés központosított bevétele, amelyet a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben kell elszámolni.

(2) Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. Értékesítési bevételek alcímen, külön jogcím-csoportként kell elszámolni.

(3) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyó bevételt a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet bevételeként kell elszámolni.

9. § (1) A helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat.

(2) Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.

10. § (1) A 2009. év során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF Zrt.) és a MÁV Start Zrt. az Áht. 100. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyes pénzügyi műveletek végzésére 5000,0 millió forint összeghatár alatt a pénzügyminiszter és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter együttes jóváhagyásával, 5000,0 millió forint összeghatár felett a Kormány jóváhagyásával jogosult.

(2) A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok adásvételére és a 85. § (1) bekezdése szerinti hitelnyújtásra az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságok adósságállománya - ide nem értve a 85. § (1) bekezdése szerint kapott hitelt - csak a Kormány jóváhagyásával haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozások mindaddig vonatkoznak e gazdasági társaságokra, amíg - közvetlen vagy közvetett - többségi állami tulajdonban vannak.

A központi költségvetési szervekkel és a fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos rendelkezések

11. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1416,8 millió forintot, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 364,1 millió forintot, a Nemzeti Közlekedési Hatóság 7686,8 millió forintot, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 220,4 millió forintot köteles 2009. évben befizetni a bevételeiből a pénzügyminiszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint a központi költségvetés részére, melyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) A Nemzeti Hírközlési Hatóság 6663,4 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára - beleértve a frekvenciahasználati díjakból származó bevételeket is -, február 20-tól július 20-ig havonta 400,0 millió forintot, valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 700,0 millió forintot, továbbá december 20-ig 763,4 millió forintot.

(3) A Magyar Energia Hivatal 1072,1 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal 279,8 millió forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(5) A földhivatalok 3745,6 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) Ha a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter felügyelete alá tartozó, az (1) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni és a befizetést legkésőbb 2009. december 20-ig teljesíteni kell.

12. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 129. §-ának (3) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva 119 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási normatívája 1 116 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 340 000 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés normatívája 116 500 Ft/év, a lakhatási támogatás normatívája 60 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája 11 900 Ft/év.

(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 Ft/fő/év.

(3) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 437 300 forint.

(4) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege oktató, illetve kutató esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a, nem oktató esetében a (3) bekezdésben megállapított összeg 70%-a.

(5) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 124 500 forint.

(6) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények részére - a nemzetvédelmi és katonai képzési területhez nem tartozó szakokon - az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók után az (1) bekezdésben megállapított hallgatói normatíva, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája, a diákotthoni elhelyezés normatívája, a lakhatási támogatás normatívája, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a sport- és kulturális tevékenység normatívája, továbbá a szak képzési normatívája a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet költségvetésében biztosított.

13. § (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az általuk ellátott közoktatási feladatokra a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.5., 17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15-17., 19., 24-27. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 15., 16.1-16.5. pontja szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyakorló intézményekben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ahhoz kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, valamint az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában a hallgatók gyakorlati felkészítése történjék, továbbá az intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorló iskolai, óvodai feladatokra fordítsák. Amennyiben a feladatok számosságának és az éves időkeretnek az előzőekben meghatározott százalékos mértékét nem éri el a feladatellátás, az igénybevétel jogosultságát ennek megfelelően arányosan kell megállapítani.

(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti központi költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől igényelheti.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott központi költségvetési szerv a tényleges, a tanügyi okmányok alapján dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére.

(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott közoktatási célú normatív hozzájárulások és támogatás elszámolása a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény elszámoltatása szerint, annak részeként történik.

14. § (1) Az 1. számú mellékletben a Központosított bevételek címen szereplő előirányzatok a központi költségvetés központosított bevételeit képezik.

(2) A központosított bevételi előirányzatok beszedéséért - ha törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője tartozik felelősséggel.

(3) A XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26-27. alcímhez tartozó jogcím-csoportok, jogcímek költségvetési támogatási előirányzatai tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény 56. §-ának (2) bekezdése szerinti bevételeket.

(4) A XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 2. Építésügyi célelőirányzat jogcím-csoport terhére a bevételek mértékéig lehet kötelezettséget vállalni.

Harmadik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA

A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere

A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai

15. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit a 3. számú mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére a 8. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert és az önkormányzati minisztert, hogy a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat - az egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása kivételével - a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-ának (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdesse ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint.

16. § (1) Az Országgyűlés - a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül - további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:

a) központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben felsorolt, a helyi önkormányzatok, települési és területi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra;

b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére a 7. számú mellékletben foglalt részletezés szerint;

c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2009. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának

ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában,

cb) 85%-a a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján

kerül régiónként elosztásra a 16. számú melléklet szerint;

d) a helyi önkormányzatok fejlesztési feladataira, mely előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, régiónkénti összegét a 16. számú melléklet tartalmazza, ezen előirányzat

da) 50%-a a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat III. 2. pontjának ba) alpontja alapján,

db) 50%-a a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat III. 2. pontjának bb) alpontja alapján

kerül elosztásra;

e) a helyi önkormányzatok vis maior támogatására, mely előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, régiónkénti összegét a 16. számú melléklet tartalmazza, ezen előirányzat

ea) 70%-a egyenlő arányban,

eb) 30%-a a 2007. évben ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában

kerül elosztásra;

f) vis maior tartalékra;

g) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására. Az előirányzat a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztják el. A támogatás régiónkénti összegét a 16. számú melléklet tartalmazza;

h) a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra.

(2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben növelik a 6. számú melléklet 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 12. Vis maior tartalék cím, a 6. számú melléklet 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 30. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.

(3) Amennyiben a 13. §, illetve 30. § szerinti normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.

(4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult a 13. § vagy a 30. § szerinti normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni.

17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján - kiegészítő támogatásra jogosultak a 6. számú mellékletben foglalt feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok.

(2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot a 6. számú melléklet 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból a 6. számú melléklet 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki.

18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül a 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11-18. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II. rész 2. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege.

19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2007. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg.

(2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg.

(3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az illetékek és más bevételek szabályozása

20. § (1) Az APEH által 2009. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a - csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel - pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az APEH által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel.

(3) Az APEH által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel

a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot,

b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -, egyharmada a megye, valamint a főváros 2008. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve.

(4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.

21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg.

(2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.

(3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg.

(4) Az önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó bevétel 100%-a, valamint a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírságból származó bevétel 25%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint e közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

22. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, közfoglalkoztatást pótló juttatás, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott lakásfenntartási támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az e törvény 5. számú melléklet 6., 9., 15., 16., 19., 23. és 24. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 3. és 4. pontja, II. rész 2. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása - figyelemmel a 6. számú melléklet 1. pontjában meghatározottakra - az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik.

(3) A 30. § (2)-(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást

a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak,

b) a Közokt. tv. 95/C. §-ának (6) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi önkormányzatok,

c) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó települési és területi kisebbségi önkormányzatok

a helyi önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról - vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget az a) és c) pont szerint az intézményt átadó helyi önkormányzatnak, a b) pont esetén a kötelező feladatát el nem látó helyi önkormányzatnak folyósított központi költségvetési forrásai terhére a nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára.

B) A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata

23. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törlesztik.

24. § (1) A Kincstár az E. Alap részére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatából a folyósító szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv alapján finanszírozást teljesít.

(2) A Kincstár az E. Alap tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátásának, illetve kiadásának kifizetése után a 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja, (6)-(7) bekezdése, valamint az 5. számú melléklet 9. és 23. pontja alapján az egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések összegével, de legfeljebb az E. Alap összes kiadását meghaladó pénzforgalmi bevételi többlete mértékéig utalást teljesít a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 8. E. Alap befizetési céltartalék cím terhére a központi költségvetés javára a tárgyév utolsó kincstári napján.

(3) A (2) bekezdésben említett egészségügyi intézmények részére történt központi költségvetési kifizetések nagyságáról a Pénzügyminisztérium a tárgyév utolsó előtti kincstári napjáig tájékoztatja a Kincstárt.

(4) Az Ny. Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím

a) 1. Magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

aa) január-november hónapokban a tárgyhó 10. napjáig az éves előirányzat havi időarányos összegével,

ab) december hónapban az aa) pont szerinti befizetések összegének és a várható éves magánnyugdíjpénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegével, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhó utolsó kincstári napján,

b) 2. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás átutalása

ba) március és november hónapokban az előirányzat 40-40%-ának megfelelő összegekkel,

bb) december hónapban a ba) pontban teljesített összegeket is figyelembe véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az előirányzat mértékéig a tárgyhavi utolsó bevétel beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után

történik.

(5) A X. Miniszterelnökség fejezet, a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet és a XIV. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fejezet és a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-ának (3) bekezdése alapján - rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség kedvezményes nyugellátásainak kiadásaihoz hozzájárulás jogcímen - havonta átutalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően, a tárgyhó 10. napjáig.

25. § A Kincstár az Ny. Alap részére az Ny. Alapba korkedvezmény-biztosítási járulék címen havonta befolyó járulékbevételt alapul véve teljesíti a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 30. §-ának (14) bekezdése szerinti havi - 50%-os mértékű - fizetési kötelezettséget a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 1. alcím, 7. Korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott pénzeszköz jogcím-csoport előirányzatból a tárgyhónap utolsó előtti, decemberben az utolsó kincstári napján. 2009. január hónapban a Kincstár a megelőző év december hónapra vonatkozóan befolyó járulékbevétel alapján 75%-os mértékű fizetési kötelezettségnek megfelelő összeget utal az Ny. Alap részére ugyanebből az előirányzatból.

C) A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata

26. § Az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban: pénzalapok) - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényeik teljesítéséhez legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a KESZ-t. A KESZ igénybevételét a pénzügyminiszter engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.

D) Az Európai Uniótól érkező agrár- és vidékfejlesztési támogatások és az Európai Unió részére fizetendő cukorágazati hozzájárulás megelőlegezése

27. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci támogatások, az - az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott vidékfejlesztési támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot - felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai tervekben (a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt támogatások (a továbbiakban: agrártámogatások) Európai Unió által finanszírozott része teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.

(2) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió 2009. december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai uniós egységes területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2009. évben kifizetésre kerülő, EMGA által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről az MVH-nak a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére - kormányrendeletben szabályozottak szerint - 2009. év vonatkozásában 2009. január 15-ig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-ig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, KESZ-ről történő finanszírozást tesz szükségessé, a pénzügyminiszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(5) A részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásokra az igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van. Az Európai Unió által finanszírozott agrártámogatásból, továbbá hazai társfinanszírozás esetén a kapcsolódó központi költségvetési támogatásból - ideértve az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatást is - az igénylő csak a lejárt köztartozással csökkentett összegre jogosult. A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az adóhatóság az MVH megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét az MVH a megállapított támogatásból - az Európai Unió költségvetése és a központi költségvetési társfinanszírozás közötti eredeti finanszírozási aránynak megfelelően - levonja és átutalja az adóhatóságnak. A jogosultat a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról az MVH a kedvezményezettet a támogatási különbözet átutalásakor tájékoztatja.

(6) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.

(7) Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket az MVH a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla részére havonta átutalja.

(8) A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell elszámolni

a) az Európai Bizottság EMGA éves elszámolásáról szóló hivatalos döntését követően haladéktalanul - az intervenciós felvásárlásra fordított, de értékesítésből még be nem folyt összegek kivételével - a KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét, amelyet 2009. december 31-ig az Európai Unió vagy az ügyfél nem térít meg az MVH útján, valamint az agrártámogatások árfolyam-különbözetét,

b) az intervenciós felvásárláshoz kapcsolódó azon kiadásokat, amelyek a nemzeti költségvetést terhelik,

c) az Európai Unió által el nem ismert és vissza nem térített kiadások összegét.

28. § (1) Az MVH köteles az intervenciós finanszírozás EMGA-ból folyósított kamattérítését - annak beérkezése után haladéktalanul - a központi költségvetés részére átutalni, amelyet a központi költségvetés kamatbevételeként kell elszámolni.

(2) Az intervenciós felvásárlással kapcsolatos azon kamatterhet, amelyet az Európai Unió az MVH által szabálytalanul teljesített kifizetésből eredően - az Európai Bizottság hivatalos döntése alapján - 2009. december 31-ig nem térít meg, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell törleszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő kamattérítések elszámolása a XLI. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei fejezet, 2. cím, 5. Intervenciós felvásárlás előfinanszírozási költségének megtérítése alcím javára történik.

29. § (1) Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének x) pontjában hivatkozott, cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott hozzájárulás összegét.

(2) A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt az MVH a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számláról felvett hitel azon részét, amelyet az MVH 2009. december 31-ig nem törlesztett, illetve köztartozásként nem került behajtásra, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások alcím terhére kell rendezni.

Negyedik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

30. § (1) Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság, gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:

a) A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - a 3. számú melléklet 15-17. pontjában, az 5. számú melléklet 6., 15-17., 19., 24-27. pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1. és 3-4. pontjában megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos jogcímeken és jogosultsági feltételek mellett a következő eltérésekkel:

A 3. számú melléklet 16.6.1. pontjában megállapított normatív hozzájárulás szempontjából bejáró az a gyermek, tanuló, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény székhelyén, tagintézmény esetén telephelyén kívüli településen van. A 16.6.2. pont szerinti hozzájárulás akkor igényelhető a községi gyermekek, tanulók után, ha az óvodai, és/vagy általános iskolai feladat ellátását legalább két település tekintetében a fenntartó a területileg érintett többcélú kistérségi társulással/társulásokkal kötött írásos együttműködési megállapodás alapján vállalja. A hozzájárulás az együttműködési megállapodásban foglalt azon községi gyermekek, tanulók után igényelhető, akiknek neveléséről, oktatásáról a nem állami intézmény fenntartója gondoskodik. Az igénylésnél a 3. számú melléklet 16.6.1-16.6.2. pontjában foglalt további feltételeket értelemszerűen a helyi önkormányzatokkal azonosan kell figyelembe venni.

b) A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, valamint az egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás és támogatás illeti meg.

c) A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra a 13. § (1) bekezdése szerint hozzájárulás és támogatás illeti meg.

d) A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye esetén a 13. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár. Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a gyakorló intézményi feladatok ellátásában.

e) Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből igényt tart. A térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely humánszolgáltató fenntartója a szakképzési évfolyamokon tanulók után a 3. számú melléklet 16.1.2. pont alatti normatív hozzájárulást igénybe veheti akkor, ha a központi képzőhely nem rendelkezik OM azonosítóval.

f) Az egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 139. §-ának (5)-(6) és (9) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.

g) A nem állami, nem egyházi felsőoktatási intézményt az Ftv. 137. § (3) bekezdése szerinti állami hozzájárulás illeti meg.

h) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg - figyelemmel az i) pontban foglaltakra - a helyi önkormányzatok a 3. számú melléklet 11. b)-k) és 12-14. pontjaiban, továbbá 8. számú melléklet II. részének 2. pontjában megállapított támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett.

i) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot -, és az e bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a h) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.

j) A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(2) A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő támogatásra jogosult. A támogatási összeg - függetlenül az igénybe vett közoktatási szolgáltatás számától - 245 700 forint/év minden valós ellátott gyermek, illetve tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2009. augusztus 31-éig, a 3. számú melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2009. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján. E kiegészítő támogatásra az egyház a felsőoktatási intézménye gyakorló intézményében oktatottjai után nem jogosult.

(3) A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. §-ának (4) és (13) bekezdése alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl a Nek. tv. 47. §-ának (10)-(12) bekezdése szerint minden ellátott gyermek, illetve oktatott tanuló után 245 700 forint/év kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban részt vevők - a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 15. a)-d) pontjai alapján 2009. augusztus 31-éig, a 3. számú melléklet 15. a)-d) pontjaiban 2009. szeptember 1-jétől figyelembe vehető - törtévi (8/12 és 4/12 havi) létszáma alapján.

(4) A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézmény egyházi fenntartója a normatív hozzájáruláson túl - külön törvényben meghatározott feltételek szerint - kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek mértéke a 3. számú melléklet 11. b)-k) és 12-14. pontjaiban megállapított normatíva 69,7%-a.

(5) Az (1) bekezdés a)-d) és h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása - a Kormány által meghatározott eljárási szabályok szerint - az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás nem állami fenntartója 2009-ben az (1) bekezdés h) pontjában felsorolt normatív állami hozzájárulásokra - a 3. számú mellékletben megfogalmazott feltételeken túl - akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 31. §-ának (8) bekezdése szerinti kötelezettségének eleget tett.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltatás - ide nem értve a bázis-szállást - nem állami fenntartója esetében a 2010. évi normatív hozzájárulás igénylésének feltétele, hogy a fenntartó, illetve fenntartóváltozás esetén a jogelőd fenntartó 2009. július 31-éig bejelentse a Kincstár - fenntartó székhelye szerinti illetékes - regionális igazgatóságának

a) a normatív hozzájárulás-igénylés alapjául szolgáló várható feladatmutatót (ellátotti létszám, férőhelyszám, szolgálat, központ) és

b) az igénybevétel 2010. évi várható időtartamát.

A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a jogelőd fenntartónak nem volt bejelentési kötelezettsége, a határidőt követő fenntartóváltozás esetén a feltételt teljesítettnek kell tekinteni.

(8) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás, valamint a (2)-(3) bekezdés szerinti támogatás feltételeinek megállapítására, folyósítására és a felhasználás ellenőrzésére a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(9) Az (1) bekezdés h)-i) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás, valamint a (4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás feltételei megállapításának, folyósításának és felhasználásának ellenőrzésére a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 16. cím, 48. alcím, 3. Egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése jogcím-csoport előirányzat terhére a Kormány által meghatározott összeg használható fel.

(10) Az e §-ban megállapított közoktatási célú normatív hozzájárulás és támogatás kizárólag az olyan intézményben ellátott, oktatott után vehető igénybe, amely intézmény működési engedélyében az igényjogosultságot megalapozó tevékenységeket egységes szerkezetbe foglalják, valamint a legmagasabb gyermek- és tanulólétszám az oktatás munkarendje (nappali, esti, levelező) szerint szerepel.

(11) A (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás is azon gyermekek, tanulók után igényelhető, akik olyan nevelési-oktatási intézményben veszik igénybe a közszolgáltatást, amelyik szerepel a székhely szerint illetékes megyei, fővárosi önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében.

(12) A (11) bekezdés szerinti támogatások folyósításának előfeltétele a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének a Közokt. tv. 118. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvánosságra hozatala.

(13) Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat költségeit a nem állami intézmény fenntartója viseli.

(14) A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i), szolgáltatása(i) támogatására fordítani.

(15) A nem állami intézmény fenntartója egyetemlegesen felelős az általa fenntartott intézmény köztartozásaiért. A köztartozások összege a fenntartónak járó normatív támogatásból külön jogszabályban meghatározottak szerint visszatartandó.

(16) A Közokt. tv. 81. §-ának (8)-(10) bekezdései, valamint a 82. §-a alapján 2009-ben és az azt megelőző években megkötött közoktatási megállapodásokból eredő éves költségvetési támogatási kötelezettség összege 2009-ben nem haladhatja meg a 2008. évi összegét. Új közoktatási megállapodás megkötésére, valamint meglévő megállapodások módosítására legfeljebb a (2) bekezdés szerinti egyházi kiegészítő támogatás összegével megegyező gyermekenkénti, tanulónkénti éves összeggel és legfeljebb 5 éves időtartammal kerülhet sor.

(17) A Szoctv. 92/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt előírást azon közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok fenntartói, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a Kincstárnál vezetett elkülönített számlán teljesítik.

(18) A Szoctv. 92/C. §-ának (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.

(19) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján az önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat az önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Ttv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 22. Önkéntes tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe:

a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén tárgyévet megelőző december 1-jén, a Ttv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján önkéntes tűzoltóság működik;

b) valamennyi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 10,0 millió forint alaptámogatásra jogosult;

c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkéntes tűzoltóság az általa ellátott elsődleges működési körzet veszélyeztetettsége mértékét kifejező, a szervezési kategóriába sorolást meghatározó, jogszabályban rögzített pontszámok arányában részesül.

31. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2009. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a gyermekszegénység elleni program támogatása feladatai és a Nemzeti Tehetség Program feladatai. Felhasználása a 2010. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

32. § (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Párttörvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím).

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata alapján - az Országgyűlés dönt.

Ötödik Fejezet

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

33. § (1) A Kormány által 2009. évben újonnan vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák együttes összege az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított keretösszeg - a járulékos hitelköltségek és az árfolyamváltozás miatt bekövetkező emelkedést kivéve - kizárólag az Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.

(3) Az Áht. 33. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a nemzetközi fejlesztési intézményektől felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

34. § Az Áht. 33/B. §-a alapján a 2009. évben vállalható kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 300 000,0 millió forintot.

35. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) forrásszerzés céljából felvett éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint kötvénykibocsátásainak együttes állománya a 2009. év folyamán legfeljebb 1 200 000,0 millió forint lehet.

(2) A Kormány határozata alapján az MFB Zrt. által nyújtott hitelfinanszírozásból származó, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya a 2009. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.

(3) Az MFB Zrt. által forrásszerzés céljából felvett - euróban meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított együttes állománya a 2009. év folyamán legfeljebb 1 400 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

36. § (1) A 33. § és 35. § (2) bekezdése alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 2%-a lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban, alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.

37. § (1) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények együttes állománya 2009. december 31-én legfeljebb 320 000,0 millió forint lehet.

(2) A Magyar Export-Import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt exportcélú garanciaügyletek állománya 2009. december 31-én legfeljebb 80 000,0 millió forint lehet.

(3) A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által vállalt nem-piacképes kockázatú biztosítások állománya 2009. december 31-én legfeljebb 450 000,0 millió forint lehet.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év egyetlen napján sem haladhatják meg.

38. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(9) bekezdések szerint visszavonhatatlan állami viszontgarancia áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával a kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény alapján - létrejövő szervezetek (e §-ban a továbbiakban: vállalkozások) legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követeléséért vállalt készfizető kezességére is. Az állami viszontgarancia összege nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2009. december 31-én nem haladhatja meg a 900 000,0 millió forintot.

(7) Amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a készfizető kezesség-vállalást a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (a továbbiakban: MV Zrt.) kezességvállalási tevékenységének közreműködőjeként végzi, akkor a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által 2009. január 1-jét követően vállalt készfizető kezességhez kapcsolódó állami viszontgarancia érvényesítéséből eredő kifizetéseket 2009. évben a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök jogcím-csoport, valamint a 29. jogcím-csoport, 1. A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése jogcím terhére kell teljesíteni.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a társaság köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a vállalkozással szemben fennálló, reá átszálló követelés behajtására. A központi költségvetést illeti meg a társaság által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a.

(9) Ha a készfizető kezességvállalás biztosítékaként a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosítást köt, akkor a biztosító intézet térítése behajtási bevételnek minősül és arra a (7) bekezdés szabályai az irányadók.

(10) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, valamint az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatni.

(11) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatra is vállalhat készfizető kezességet.

39. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e §-ban a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdések szerint visszavonhatatlan állami viszontgarancia áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 70%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, illetve kölcsönszerződésből, bankgarancia-szerződésből, valamint termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet:

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség állománya 2009. december 31-én nem haladhatja meg a 120 000,0 millió forintot.

(7) Az Alapítvány által az (1) bekezdés szerinti állami viszontgaranciával vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az Alapítvány köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a rá átszálló követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - a behajtási költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.

(8) Az Alapítvány állami viszontgarancia nélkül, saját kockázatára is vállalhat készfizető kezességet.

40. § A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

41. § (1) Amennyiben a Magyar Államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség vagy viszontgarancia érvényesítéséből olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. számú mellékletben, azt a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 18. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni.

(2) Az elengedett kezesség- és garanciavállalási díjnak az Áht. 33/A. §-ának (9) bekezdése alapján költségvetési kiadásnak minősülő összegét a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcím-csoportként kell elszámolni.

(3) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének k) pontja alapján fizetendő díjat a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1. Vegyes kiadások alcímen önálló jogcím-csoportként kell elszámolni.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben szereplő kiadások összegével a fejezet tervezett kiadása túlléphető.

42. § (1) Az MV Zrt. által a Gazdaságfejlesztés Operatív Program Pénzügyi eszközök prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése prioritási tengelyében a Garanciaeszközökre vállalt készfizető kezesség állománya a 2009. évben nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(2) Amennyiben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a készfizető kezességvállalást az MV Zrt. kezességvállalási tevékenységének közreműködőjeként végzi, akkor az (1) bekezdés szerinti állományi keret összege a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által e minőségében - a 38. § (6) bekezdése szerinti állományi keretösszegen belül - vállalt készfizető kezesség állományával növekedhet.

Hatodik Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

43. § (1) Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 6. cím),

b) a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),

c) az egyházak támogatása (XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. alcím, 1., 4., 6., 8. és 10. jogcím-csoport),

d) az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 16. és 17. cím).

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének, valamint a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. alcím, 5. Egyházi alapintézmény működés, Szja rendelkezése és kiegészítése és 9. Egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciója és egyéb beruházások jogcím-csoport előirányzatai csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat, valamint ha a fejezetek között a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.

A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

44. § Az 1. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül a 14. számú mellékletben megállapított esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól, melynek fedezete a stabilitási tartalék terhére kerül megállapításra.

45. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 17 741,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 5677,0 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím előirányzata, a 3. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím előirányzata, a 3. cím, 4. Lakossági illetékek alcím előirányzata, a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. alcím, 1. Biztosított által fizetett nyugdíjjárulék jogcím-csoport előirányzata, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 1. Munkáltatói egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata, a 2. Biztosítotti egészségbiztosítási járulék alcím előirányzata együttesen legalább 100,3%-ban teljesül.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.

46. § (1) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám-és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6379,8 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2041,5 millió forinttal túlléphető, a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, és ha a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet, 2. cím, 2. Jövedéki adó alcím, 3. Regisztrációs adó alcím és a 7. cím, 2. Vámbeszedési költségek megtérítése alcím előirányzatai együttesen legalább 100,8%-ban teljesülnek.

(2) A pénzügyminiszter negyedévente engedélyezhet előleg-kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani. A személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összege az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének arányában fizethető.

(4) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatán, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatán, a 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.

(5) A pénzügyminiszter a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet, amennyiben a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím, 1-10. jogcím-csoport előirányzatának teljesülése november 30-ig eléri az éves előirányzat 89%-át. A túllépés mértéke nem haladhatja meg a 89%-on felüli bevételi többlet 20%-át.

47. § (1) A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 550,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 176,0 millió forinttal túlléphető, a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 45. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatokra vonatkozó feltétel teljesül.

(2) A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek, és a 45. § (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 29-éig a 45. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani.

(4) A szociális és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 5%-ának mértékéig a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatain is túllépést engedélyezhet.

(5) A XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 11. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatai és a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport kiemelt előirányzatai összesen legfeljebb 600,0 millió forinttal túlléphetők a szociális és munkaügyi miniszter által meghatározott teljesítménykövetelmények teljesülése esetén a pénzügyminiszter egyetértésével.

(6) A szociális és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet előlegkifizetést az (5) bekezdés szerinti előirányzatok terhére a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a teljesítménykövetelmények időarányos teljesítése meghaladja a tervezettet.

(7) Tárgyév december 29-éig az (5) bekezdésben meghatározott összegnek legfeljebb az év közben kifizetett előleggel csökkentett részét lehet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezésére bocsátani.

48. § (1) A XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 6. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 300,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 96,0 millió forinttal túlléphető a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesítése esetén a pénzügyminiszterrel egyetértésben, és ha a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. Termékdíjak alcím 1-9. jogcím-csoport és 12. cím, 5. Vízkészletjárulék alcím előirányzata együttesen legalább 101%-ban teljesül.

(2) A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a pénzügyminiszterrel történő egyetértéssel negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzat terhére, amennyiben a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott feltételek és az (1) bekezdésben megjelölt előirányzatoknak a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.

(3) Amennyiben a tárgyév december 29-éig az (1) bekezdésben meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét kell a területi szervek rendelkezésére bocsátani.

A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek vezetőinek különleges jogosítványai

49. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezeten belül új előirányzatot hozzon létre fejezeten belüli és más fejezettől történő átcsoportosítással.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártalapítványok támogatása címen belül a 6. Tartalék alcím előirányzatot a Párttörvény rendelkezéseinek megfelelően átcsoportosítsa.

(3) A 4. § (1) bekezdése és az 5. § szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra - felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.

(4) A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13. Rendkívüli beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.

(5) Az önkormányzati miniszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. cím) 5. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között a 9. és 12. jogcím kivételével, a helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 6. cím) 6. számú mellékletben szereplő támogatási jogcímei között, továbbá a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. és 6. cím, valamint a 12. cím között az 5. számú mellékletben szereplő 9. és 12. jogcím kivételével - a felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az átcsoportosítás a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. címről a 6. címre történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi címre a 6. számú melléklet 1., 3., 2. támogatási jogcím sorrendjében történik.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet

a) 1-9. címek és alcímeik kiemelt előirányzatai között, illetve

b) a 10. cím, 2. Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, a 10. cím, 5. Nemzeti támogatások alcím, 1-9. jogcím-csoport, a 10. cím, 7. Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem térített kiadások alcím, valamint a 10. cím, 13. EU tagságból eredő feladatok alcím között és az alcímeken belül átcsoportosítást hajtson végre.

(7) Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, valamint az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson végre.

(8) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 4. Pénzügyigazgatás korszerűsítése alcím előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(9) Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - az ágazatilag illetékes miniszterrel, valamint a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az (1) bekezdés szerint létrehozott új előirányzat igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szükség esetén rendeletet alkosson.

(10) Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy a X. Miniszterelnökség fejezet, 13. K-600 hírrendszer működtetése cím előirányzata terhére a feladatmegosztásnak megfelelően fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(11) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím előirányzatát - az érintett regionális fejlesztési tanáccsal egyeztetve - a 16. számú mellékletben foglalt, régió számára meghatározott összeg megváltoztatása nélkül a 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím javára átcsoportosítsa.

(12) Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 26. alcím, 8. Kiemelt nemzetközi sportesemények támogatása jogcím-csoport, és a 12. cím, 27. alcím, 10. Sportlétesítmények PPP konstrukcióban történő fejlesztése jogcím-csoport között, valamint e két jogcím-csoportból a 12. cím, 26. alcím, 1. Utánpótlás-nevelési feladatok jogcím-csoportra átcsoportosítást hajtson végre.

(13) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 7. Hallgatói létszám képzési többlete (állami felsőoktatás) jogcím-csoport, a 11. cím, 2. alcím, 10. Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport, valamint a 11. cím, 2. alcím, 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben - átcsoportosítsa.

(14) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Felsőoktatási fejlesztési program jogcím-csoport jogcímei közötti előirányzatok átcsoportosítására, figyelembe véve a beruházások megvalósulását.

(15) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 14. alcím, 1. Hozzájárulás az oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához, 2. Hozzájárulás a meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához, 3. Hozzájárulás az új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához jogcím-csoportok előirányzatainak egymás közötti átcsoportosítására, figyelembe véve a megvalósuláshoz kapcsolódó jogosultságot.

(16) Az Országgyűlés felhatalmazza a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából befolyt bevételnek az Éhvt. 10. §-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott célok szerinti - a Kormány előzetes egyetértésével történő - felhasználására a fejezeti kezelésű előirányzatok között kiadási előirányzatot nyisson, és az értékesítésből befolyt teljes bevétellel az előirányzatot megnövelje.

(17) Az Országgyűlés felhatalmazza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy - az önkormányzati miniszter és a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - átcsoportosítást hajtson végre a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 4. KEOP Derogációs projektek kamattámogatása jogcím-csoportról a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 5. Központosított előirányzatok cím, 5. számú mellékletben szereplő 12. Önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása jogcímre.

(18) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert és a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. Beruházás ösztönzési célelőirányzat jogcím-csoportból olyan esetekben, amikor a támogatott nem az eljárási rend szerinti pénzbeli támogatást kívánja igénybe venni, a XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 5. alcím, 2. Útpénztár jogcím-csoport előirányzat javára a beruházások ösztönzése érdekében, állami közúti infrastrukturális létesítmények megépítése céljából legfeljebb a Kormány döntésében foglalt támogatással egyező mértékű forrást átcsoportosítsa.

(19) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerveket, hogy - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a teljes egészében vagy az eredeti kiadási előirányzat 95%-át meghaladó mértékben saját bevételből gazdálkodó költségvetési szerveiknél átcsoportosítást engedélyezzenek a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok javára. Az átcsoportosításra kerülő összeg nem haladhatja meg a 4. § (7) bekezdése szerinti jogcímen, kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint számított mértéket.

(20) Az Országgyűlés felhatalmazza a külügyminisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - átcsoportosítást hajtson végre a XVIII. Külügyminisztérium fejezet, 5. cím, 9. alcím, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím-csoport és az 5. cím, 9. alcím, 2. Kormányfői Protokoll jogcím-csoport előirányzatai között.

(21) Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - a szociális és munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a 65. § (4) bekezdése szerint meghatározott költségvetési befizetés emelésével azonos összeggel növelje meg a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 8. cím, 2. Egyes szociális feladatok támogatása alcím előirányzatát.

(22) Az Országgyűlés felhatalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert, hogy a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím esetében az Áht. 47. §-ának (1) bekezdése szerint meghatározott fejezeti költségvetési keretszámon belül vállaljon a tárgyévet követő költségvetési évekre kötelezettséget.

(23) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a személyi juttatások arányosítása céljából a Miniszterelnöki Hivatal igazgatás és a minisztériumok igazgatása címeken jóváhagyott személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatain fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

(24) Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási és kulturális minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 39. alcím, 5. Egyházi alapintézmény-működés, Szja rendelkezése és kiegészítése jogcím-csoport javára az előirányzat eredeti összegét meghaladó kiadási kötelezettség esetén az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet más előirányzatának terhére a szükséges mértékben előirányzat-átcsoportosítást hajtson végre. Az oktatási és kulturális miniszter intézkedése normatív támogatást és kötelezettségvállalással terhelt előirányzatot nem érinthet.

(25) Az Országgyűlés felhatalmazza az önkormányzati minisztert, hogy - a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 25. alcím, 1. Az európai parlamenti választások támogatása jogcím-csoport előirányzata terhére a 12. cím, 25. alcím 2. A 2010. évi országgyűlési választások előkészítése jogcím-csoport javára előirányzatot csoportosítson át.

(26) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a XI. Önkormányzati Minisztérium fejezet, 12. cím, 1. alcím, 6. Távhőszolgáltatás korszerűsítése és kompenzáció jogcím-csoport előirányzata terhére

a) a távhőt felhasználó lakóépületeknél és lakásoknál a távhőfogyasztás szabályozhatóvá és mérhetővé tétele, továbbá

b) a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás kedvezményes igénybevétele céljából

fejezeten belüli, illetve fejezetek közötti átcsoportosítást hajtson végre.

50. § (1) Az I-VI., a VIII., a XXX. és a XXXIII. fejezetek költségvetésében jóváhagyott fejezeti egyensúlyi tartalék a fejezetek saját hatáskörében használható fel a bevételeik teljesítése esetén, továbbá ha a működőképesség fenntartása, a megkezdett beruházások, felújítások készültségi foka azt indokolja.

(2) A zárolt fejezeti egyensúlyi tartalék összegét - az (1) bekezdés szerinti fejezetek kivételével - fejezetenként a 18. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a költségvetési és gazdasági folyamatok függvényében döntsön a stabilitási tartalék előirányzatának (X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 3. alcím) felhasználásáról.

(4) A stabilitási tartalék előirányzata túlléphető, de a túllépés összege nem haladhatja meg

a) sem a 18. számú melléklet szerinti fejezeti egyensúlyi tartalékok együttes mértékét,

b) sem a központi költségvetés és az alapok főbb adó- és járulék-bevételi előirányzatai együttes túlteljesülésének a többletbevételekkel összefüggő államháztartási többletkiadásokkal csökkentett mértékét.

(5) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés és az alapok főbb adó- és járulék-bevételi előirányzatainak - különösen a gazdaság fehéredési folyamata miatti - túlteljesülése és ezáltal az államháztartás egyensúlyi helyzetének javulása esetén, valamint a fejezetek kiadási és bevételi előirányzatainak teljesülésére figyelemmel a fejezetek költségvetése, illetve más alrendszerek javára az általa meghatározott célra a stabilitási tartalék előirányzatának (4) bekezdés alapján történő túllépésével átcsoportosítást hajtson végre.

51. § (1) Az I. Országgyűlés fejezeten belül az Országgyűlés Hivatala gazdasági főigazgatójának, a X. Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási, -felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X. Miniszterelnökség fejezet 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, illetőleg a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím, és 14. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím előirányzatokra.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X. Miniszterelnökség fejezet, 11. Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím felett a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyeleti Tanács elnöke, a 14. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím esetében a szervezet elnöke, a XXXIV. Kutatás és technológia fejezet felett a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter látja el.

(3) A kormányhivatalok tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket a hivatal vezetője gyakorolja.

(4) A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.

(5) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet esetében az önkormányzati miniszter, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezet és a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet esetében a pénzügyminiszter gyakorolja az (1) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket.

(6) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet tekintetében a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének az (1) bekezdésben megjelölt jogait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, szabályozási jogait és kötelezettségeit a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter gyakorolja.

52. § (1) A teljes, 34 005,7 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének kötelezettségvállalással nem terhelt része mértékéig vállalható 2009. évben az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott programokra, projektekre vonatkozó tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében támogatott programokra, projektekre 9814,4 millió forint összegű kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegének mértékéig vállalható 2009. évben tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban: NSRK) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2010. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A Közlekedés Operatív Program, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és a Környezet és energia Operatív Program keretében a 2007-2011. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP) forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2011. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség. A kötelezettségvállalást az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell megtenni.

(5) Az ÚMVP keretében feltételhez nem kötött kötelezettségvállalást úgy lehet tenni, hogy az abból eredő kifizetés legkésőbb 2015. évben teljesülhet. A Tanács 1698/2005/EK rendelete hatálya alá tartozó, 2015. évet követően kiadással járó többéves kötelezettségvállalás csak akkor tehető, ha ennek feltétele, hogy a 2015. évet követő kiadások Európai Unió költségvetéséből finanszírozott részének fedezetéül szolgáló forrás az Európai Unió 2013. év utáni pénzügyi keretterveiben, illetve az éves költségvetéseiben rendelkezésre áll.

(6) Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya által elfogadott, részben az Európai Halászati Alapból finanszírozott halászati támogatások felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai terv forrásaiból finanszírozott programok, projektek esetén a 15. számú mellékletben a 2007-2009. évekre meghatározott és még kötelezettségvállalással nem terhelt európai uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(7) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében a pénzügyminiszter egyetértésével az (1)-(4), illetve (6) bekezdésekben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

Hetedik Fejezet

A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

53. § (1) A Tbj. 24. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2009. évben 20 400 forint.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a szerinti nyugdíjemelés számításánál 2009. évben 1,6%-os országos nettó átlagkeresetnövekedést, 4,5%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

54. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2009. évben 38 650 forint.

55. § (1) A Kjt.

a) 66. §-ának (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2009. évre a 17. számú melléklet tartalmazza;

b) 66/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vezetői illetményalap a 2009. évben 120 000 forint;

c) 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja a 2009. évben 20 000 forint.

(2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2009. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a.

(3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. §-ának (5) bekezdése szerinti hozzájárulás 2009. évi összege 10 000 forint/fő.

56. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2009. évben 356 000 forint.

(2) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi alapilletmény - 1. fizetési fokozat - 2009. évben 356 000 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj 2009. évben 3000 forint.

(4) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2009. évben 3000 forint.

57. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyv. tv.) 66/F. §-ának (2) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2009. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyv. tv. 66/L. §-ának (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj legalacsonyabb összege a 2009. évben 135 000 forint/hó.

(3) A Gyv. tv. 20/A. §-ának (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatás esetenkénti összege 2009. évben gyermekenként 5800 forint.

(4) A Gyv. tv. 20/B. §-ának (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege 2009. évben gyermekenként 8400 forint.

(5) A Szoctv. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 2009. évben 450 forint.

(6) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek 2009. évben született.

(7) A Szoctv. 43/A. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege 2009. évben esetenként 20 000 forint.

58. § (1) A Közokt. tv. 118. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapja 2009. évben 5250 forint/fő/hónap.

(2) A Közokt. tv. 19. §-ának (6) bekezdésében meghatározott, a pedagógusok szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatásként 2009. évben 14 000 forint/fő/év összeget kell a közoktatási intézményfenntartóknak biztosítani a Kormány által meghatározott feltételek szerint.

59. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény (a továbbiakban: 1997. évi X. törvény) 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján az életjáradék összege 2009. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv., az 1997. évi X. törvény, valamint a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzéséről szóló 210/2004. (VII. 9.) Korm. rendelet alapján a 2009. március 1-je után megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1) bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.

60. § (1) A Szoctv. 50/A. §-ának (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege 2009. évben 12 000 forint.

(2) A Szoctv. 50/A. §-ának (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege 2009. évben 6000 forint.

61. § (1) A Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt. (a továbbiakban: MTV Zrt.) és a Duna Televízió Zrt. műsorterjesztési költségeire az I. Országgyűlés fejezet, 10-12. címek e célra elkülönített előirányzatai terhére teljesítendő támogatásokat a számlával igazolt fizetési kötelezettségekhez igazodóan - áfával növelt összegben - közvetlenül a műsorterjesztést végző szolgáltatónak kell folyósítani. A támogatás összegének meghatározásánál csak az állandó stúdióra és a fix telepítésű országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű sugárzás esetében sem. A folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.

(2) Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára megfizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti műsorszolgáltató január 10-ig köteles tájékoztatni a Kincstárt a műsorterjesztést végző szolgáltatókról, valamint szolgáltatónként a tárgyévre szóló műsorterjesztési kötelezettségeinek várható összegéről. Amennyiben ezen adatokban változás történik, arról a műsorszolgáltatónak a Kincstárt 15 napon belül értesítenie kell.

62. § A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 22 827,5 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni az Alap számlájára.

63. § (1) Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összegét a 16. számú melléklet szerint állapítja meg. A XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat jogcím-csoport, 1. Központi fejlesztési feladatok jogcím a központi területfejlesztési program megvalósítását szolgálják.

(2) A decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összege a következők szerint alakul ki:

a) a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 3. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím tekintetében a régió, valamint a területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérségeinek lakónépessége, települési önkormányzatainak száma és a régió fejlettségét mutató egy főre jutó bruttó hazai termék értéke együttes figyelembevételével;

b) a XV. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése jogcím tekintetében a program céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján;

c) a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet Települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása tekintetében az 5. számú melléklet 14. pontja szerint;

d) a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 9. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerint;

e) a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 10. A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása cím tekintetében a 16. § (1) bekezdésének d) pontja szerint;

f) a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 11. Helyi önkormányzatok vis maior támogatása cím tekintetében a 16. § (1) bekezdésének e) pontja szerint;

g) a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet, 14. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím tekintetében a 16. § (1) bekezdésének g) pontja szerint;

h) a LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 1. Hazai innováció támogatása cím tekintetében a decentralizált keret 50%-át a régiók népességszáma arányában, 50%-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban foglaltak szerint.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 16. számú mellékletben foglalt decentralizált fejlesztési programok általános és program-specifikus támogatási feltételeit 2009. január 31-éig rendeletben szabályozza. Biztosítani kell, hogy a IX. fejezet 5. sz. melléklet, 14. pont és a 10. cím, valamint a XV. fejezet 25. cím, 4. alcím, 3. jogcím-csoport, 3. jogcím decentralizált területfejlesztési programok forrásból megítélt támogatások esetében a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek átlagos egy főre jutó támogatása legalább 20%-kal meghaladja a régió többi kistérségének átlagos egy főre jutó támogatását.

(4) Az Üht. által létrehozott kibocsátási egységek értékesítéséből 2009. évben várható költségvetési bevétel Kormány által meghatározott hányada a XVII. Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. Energiafelhasználási hatékonyság javítása jogcím-csoport és a XVI. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 9. Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatok jogcím-csoport előirányzatainak növelésére felhasználható.

(5) Az Éhvt. 13. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke a projekt külön jogszabály szerint jóváhagyott Tervdokumentumában létrehozni tervezett minden egyes kibocsátás-csökkentési egység után 38 forint. Az Éhvt. szerinti vagyonkezelő miniszteri rendeletben állapítja meg a felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait és rendelkezik a bevétel felhasználásának módjáról.

(6) Az Üht. 19. §-a szerinti felügyeleti díj mértéke az üzemeltető részére kiosztott minden egyes kibocsátási egység után évi 5 forint.

(7) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértéke 0,2 Ft/kWh.

(8) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-ának (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamos energiaiparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása 0,12 Ft/kWh.

64. § A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím, 7. Fejlesztési típusú támogatások jogcím-csoport terhére kell teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2009. évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásait. Ugyancsak a 10. cím, 5. alcím, 8. Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcím-csoport előirányzatról kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési programjának 2009. évet terhelő kiadásait is.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

65. § (1) Az Országgyűlés a pénzalapok költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként a 9. számú melléklet szerint állapítja meg.

(2) A Munkaerőpiaci Alap előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadási előirányzatait a 14. számú melléklet tartalmazza.

(3) A Munkaerőpiaci Alap a központi költségvetésbe 158 598,7 millió forintot ad át a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatásához, a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban részesülők ellátásához és a közcélú foglalkoztatáshoz. A befizetés tartalmazza a közcélú munkát végzők munkabérét terhelő járulékokra tervezett 7500,0 millió forint felét is.

(4) A közcélú munkavégzés járulékainak várható éves összegét az I-VI. havi tényadatok rendelkezésre állása után 15 napon belül a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az önkormányzati miniszter határozza meg. Ezzel egyidejűleg a szociális és munkaügyi miniszter a 9. számú melléklet LXIII. Munkaerőpiaci Alap fejezet, 8. Közcélú munkavégzés járuléktartaléka cím előirányzatának terhére a központi költségvetési befizetés megemelésének mértékéről a pénzügyminiszter egyetértésével dönt.

(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti pénzösszeg felhasználásáról a feladatok ellátásáért felelősök a zárszámadási törvény keretében szakmai értékelést készítenek a Munkaerőpiaci Alap kezelője részére.

(6) A Társadalmi megújulás Operatív Program hazai társfinanszírozása céljára a Munkaerőpiaci Alap összesen 1800,0 millió forintot ad át, a 9. számú melléklet szerint.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok 2009. évi összevont mérlegét a 10. számú melléklet tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2009. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

Első Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, EGYENLEGE

66. § (1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E. Alap költségvetése összegzéséből adódó 2009. évi

a) bevételi főösszegét 4 408 020,5 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 4 416 872,6 millió forintban,

c) hiányát 8852,1 millió forintban állapítja meg.

(2) A társadalombiztosítási alrendszer 2009. évi összevont költségvetési bevételeit és kiadásait a 13. számú melléklet tartalmazza.

Második Fejezet

A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

67. § (1) Az Országgyűlés az Ny. Alap 2009. évi

a) bevételi főösszegét 2 999 306,5 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 2 999 306,5 millió forintban,

c) egyenlegét nulla forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást a 11. számú melléklet tartalmazza.

Harmadik Fejezet

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE

68. § (1) Az Országgyűlés az E. Alap 2009. évi

a) bevételi főösszegét 1 408 714,0 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 1 417 566,1 millió forintban,

c) hiányát 8852,1 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését, valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást a 12. számú melléklet tartalmazza.

Negyedik Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások

69. § A 67. § és a 68. §-ban meghatározott kiadások előirányzatai közül a 14. számú mellékletben meghatározott előirányzatok teljesülése külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól, melynek fedezete a stabilitási tartalék terhére kerül megállapításra.

A Kormány, az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az Alapok kezelőinek különleges jogosítványai

70. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport és az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport között átcsoportosítást hajtson végre.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport 1-18. jogcímei előirányzatainak megemelésére a többletbevételek terhére, ennek hiányában a stabilitási tartalékkal szemben.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 4. Gyógyszertámogatás céltartalék jogcím előirányzatának megemelésére, valamint az előirányzat 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire történő átcsoportosítására.

71. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az 1-18. jogcímek között, az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoporton belül a jogcímek között, valamint a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport 1. és 2. jogcímei között az egészségügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a szociális és munkaügyi minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi nyugellátás-emelése és a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII. törvény szerinti emelés végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, valamint 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján történő túlteljesülését az alap többletbevételei terhére, ennek hiányában a stabilitási tartalékkal szemben.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza

a) a szociális és munkaügyi minisztert, hogy az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 76. § (1) bekezdésében,

b) az egészségügyi minisztert, hogy az E. Alap kezelőjének javaslatára a 76. § (2) bekezdésében a pénzbeli ellátásoknál

meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy engedélyezze a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai elszámolás alapján történő együttes túllépését

a) a baleseti és egyéb kártérítési megtérítések (1. cím, 7. alcím, 2. jogcím-csoport) előirányzat túlteljesülése esetén a többletbevétel 5%-ával, legfeljebb 300,0 millió forinttal,

b) a kifizetések visszatérítése és egyéb bevételek - a felügyeleti bírság, a gyógyászati segédeszköz ismertetést végző személyek utáni befizetések, továbbá reklámozásával kapcsolatos bírság kivételével - (1. cím, 7. alcím, 3. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 5%-ával, legfeljebb 150,0 millió forinttal,

c) az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások nyújtására kötött finanszírozási szerződések teljesítésének ellenőrzése alapján az egészségügyi szolgáltatók visszafizetése (1. cím, 7. alcím, 11. jogcím-csoport) címen befolyt bevételek 2%-ával, legfeljebb 70,0 millió forinttal.

(5) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter, illetve egészségügyi miniszter tervezési, az e törvényben említettek kivételével az előirányzat-módosítási, valamint az előirányzat-felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettségét és jogát a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) főigazgatója gyakorolja.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak felhasználásával kapcsolatos rendelkezések

72. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a gyógyszertámogatás céltartalékot a 2. cím, 3. alcím, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport jogcímeire átcsoportosítsa.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzatát év közben megemelje az 1. cím, 7. alcím, 7. jogcím-csoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcím bevételi előirányzatán felül jelentkező többlet összegével.

73. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcímen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést az 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport, a 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, továbbá az 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport esetében a pénzügyminiszter engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatnál a 74. §-ban bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.

74. § (1) A gyógyító-megelőző ellátásból finanszírozott költségvetési egészségügyi intézmények vonatkozásában a központi költségvetés megfelelő előirányzatai együttesen 15 824,0 millió forintot tartalmaznak a Kormány bérpolitikai intézkedései végrehajtásának fedezetéül. Az összeg teljesülése a tényleges felhasználásnak megfelelően történik.

(2) Az OEP az E. Alap gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból finanszírozott költségvetési egészségügyi intézmények részére a Kormány bérpolitikai intézkedései alapján meghatározott előleget kérelemre folyósíthat.

(3) A (2) bekezdés szerinti előleget az OEP a központi költségvetési előirányzatok terhére történő kincstári utalást követő hónapban vonja le az esedékes finanszírozási összegből.

75. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport tartalmazza az OEP által a járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.

76. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint, egyszeri segélyre 150,0 millió forint használható fel.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 170,0 millió forint, terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 10,0 millió forint, gyermekgondozási díj megállapítására 27,0 millió forint, a 3. Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 39,2 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 1300,0 millió forint használható fel.

77. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3. Egyéb kiadások jogcím előirányzata - az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján - 224,6 millió forint összegben tartalmazza az Egészségbiztosítási Felügyeletet megillető felügyeleti díjat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 6. GYED-ben részesülők utáni nyugdíjbiztosítási járulék címen az Ny. Alapnak átadott pénzeszköz jogcím előirányzatból az OEP havonta utalást teljesít az Ny. Alap részére az éves előirányzat havi időarányos mértékének megfelelően a tárgyhó 15. napjáig.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

78. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 38. § (4) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 30. napon lép hatályba.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az Európai Bizottság (2) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben tegye közzé.

(4) A 10. § (3) bekezdésében foglaltakat a MÁV Start Zrt. esetében 2009. április 1-jétől kell alkalmazni.

79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) a 4. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban, valamint a (6) és (8) bekezdésében meghatározott támogatás igénylési és elszámolási feltételeit,

b) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott támogatás feltételeit,

c) az egyedi támogatások, költségtérítések, valamint az egyéb vállalati támogatások mértékét és felhasználási szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy amennyiben a 4. § szerinti céltartalék terhére felmerülő személyi juttatások esedékessége megelőzi a céltartalék előirányzat átcsoportosítás időpontját, a személyi juttatások megelőlegezésére - visszapótlási kötelezettség mellett - átcsoportosítást hajtson végre a XXI. Egészségügyi Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzat cím, 2. Egészségügyi ágazati célelőirányzatok alcím, 2. Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok jogcím-csoport előirányzatai terhére.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza bérpolitikai intézkedéseihez kapcsolódóan az OEP által, a 74. § szerint folyósítható előleg mértékét és a folyósítás időpontját.

80. § (1) Az üzemben tartási díjnak a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: média tv.) 79. §-ának (2) bekezdése szerint megállapított összege a 2009. évre havi 967 forint.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a média tv. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2009-re esedékes összegének megfizetését - a média tv. 80. §-ának (3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség összege 60%-ának kivételével - átvállalja.

(3) A Kormány - figyelemmel a média tv. 148. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - az esedékes üzemben tartási díjat az APEH - mint a média tv. 82/A. § szerinti megbízott - közreműködésével az átvállalással nem érintett üzemben tartási díj megfizetésére kötelezettektől beszedi és továbbítja a Műsorszolgáltatási Alapba. Az általa beszedett díjbevétel terhére az APEH 10% beszedési költséget számolhat el.

(4) A (2) bekezdés szerinti átvállalás havi összegének alapja a 2002. évi elvi díjbevétel (a 2001. évben ténylegesen beszedett díjbevétel 7%-kal megnövelt és 9,55% beszedési költséggel csökkentett összege, valamint a mentesítettek után 2002-ben térített díjátalány együttesen) egy tizenketted része. Ezt kell megnövelni az (1) bekezdésben foglalt díjösszegnek a 2002. évi üzemben tartási díj (havi 740 Ft) nagyságához viszonyított növekedése arányában.

(5) A Magyar Televízió Közalapítványnak a média tv. 60. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint felhasználható céltámogatása (I. Országgyűlés fejezet, 13. cím, 1. alcím) - elkülönített nyilvántartással, a cél szerinti felhasználást megállapítható módon - az MTV Zrt. közszolgálati műsorai tervének megvalósításához - ideértve a korszerű megjelenésű és tartalmú közéleti és kulturális műsorok súlyának növelését is -, körzeti stúdiók kialakításához, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény végrehajtása során jelentkező többletfeladataihoz, ezen belül beruházásához, továbbá a közszolgálati tevékenysége ellátásához alapvetően szükséges ingatlanok (székhely, stúdiók, gyártóbázis) bérleti díjának, valamint az MTV Zrt. új telephelyre költözéséhez kapcsolódó költségeknek a fedezetéül szolgál. A bérbeadó által a szerződés szerint kiállított számlán szereplő összegű bérleti díjat közvetlenül a bérbeadónak kell folyósítani az MTV Zrt. engedélyező nyilatkozata alapján. A folyósított összegből az arányosítás alapján levonható áfának megfelelő összeget nem lehet támogatási bevételként elszámolni, azt állammal szembeni visszatérítési kötelezettségként kell nyilvántartani.

(6) Az állammal szembeni visszatérítési kötelezettségnek a tárgyévet megelőző év mérlegfordulónapi auditált állományát a tárgyév június 30-ig kell a költségvetés számára megfizetni.

81. § Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy ha olyan európai uniós támogatás kerül 2009-ben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, akkor új előirányzatot nyisson az európai uniós támogatás előirányzatára - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a központi költségvetési forrást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa. Az átcsoportosítás - a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

82. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében pótlólagosan szükséges, a vonatkozó fejezeti támogatási előirányzatot meghaladó központi költségvetési támogatást a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa, mely átcsoportosítás - a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy amennyiben az európai uniós forrásokból - illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar Együttműködési Program által - finanszírozott programokhoz, projektekhez a támogatásokat nyújtó fél a források folyósításával elmarad a pénzügyi megállapodásokban, közösségi jogszabályokban meghatározott ütemtervtől, vagy az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar Együttműködési Program által nyújtott forrás egyéb okból nem áll rendelkezésre, akkor a szükséges forrást az adott költségvetési sor támogatási előirányzatából, ha az nem elegendő, úgy a fejezet előirányzatain belül átcsoportosítás útján biztosítsa. Az átcsoportosítás - a részben az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus, a Svájci-Magyar Együttműködési Program által finanszírozott programok, projektek előirányzatainak, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcím-csoport előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.

(3) A költségvetési támogatás azon részét, amelynek kifizetése a (2) bekezdés alapján történt, az Európai Unió, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmus, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus vagy a Svájci-Magyar Együttműködési Program által nyújtott forrás rendelkezésre állása után - amennyiben szükséges - vissza kell pótolni azon költségvetési előirányzatra, amely előirányzatról a megelőlegezett összeg korábban átcsoportosításra került.

83. § (1) Az európai uniós támogatások azon - a központi költségvetés által korábban megelőlegezett - részét, melyet az Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.

(2) Az európai uniós támogatások azon, a központi költségvetésből - a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, illetve 2008. január 1-jét megelőzően a XIX. EU Integráció fejezet és EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok kivételével - megelőlegezett részét, melyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.

(3) A Nemzeti Fejlesztési Terv, az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, az EQUAL, valamint az Interreg programok 2009-ben elszámolásra kerülő európai uniós bevételeit a XLII. A központi költségvetés fő bevételei fejezetben kell elszámolni.

84. § (1) Az NSRK forrásaiból kell biztosítani azon programok, projektek finanszírozását, melyek megvalósítására a Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai alapján történt kötelezettségvállalás, megfelelnek az NSRK céljainak, szabályainak, de európai uniós forrásból történő finanszírozásukra a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében nem kerülhet sor.

(2) Az ÚMVP forrásaiból kell biztosítani azon programok, projektek finanszírozását, melyek megvalósítására az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedései alapján történt kötelezettségvállalás, megfelelnek az ÚMVP céljainak, szabályainak, de európai uniós forrásból történő finanszírozásukra az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében nem kerülhet sor.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az NSRK keretében nyújtott támogatás kedvezményezettje - kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett - abban az esetben is jogosult az esedékes támogatás teljes, illetve köztartozással csökkentett összegére, amennyiben az Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettséggel összefüggő, esedékessé vált és még meg nem fizetett köztartozása van.

85. § (1) A NIF Zrt. részére, az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerződés alapján fizetendő támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének teljesítéséhez a Kincstár a KESZ-ről kamatmentes hitelt nyújt.

(2) Az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásból megítélt támogatások kizárólag abban az esetben biztosíthatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben a kifizetés időpontjában a NIF Zrt.-vel kötött támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre.

(3) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-igénybevételről a NIF Zrt.-nek a Pénzügyminisztérium és a Kincstár részére 2009. év vonatkozásában 2009. január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet kell készítenie, melyet a rendelkezésre álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizálni kell. A pénzügyminiszter jogosult a finanszírozási terv és a hitel-igénybevétel ütemezését módosítani.

(4) A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a NIF Zrt. a támogatási szerződés alapján számára kiutalt, európai uniós és központi költségvetésből származó bevételeiből soron kívül törleszteni köteles.

  Vissza az oldal tetejére