Időállapot: közlönyállapot (2008.XII.29.)

2008. évi CXIII. törvény

a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

d) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

2. § Az Utv. 7. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés megjelölése (6)-(9) bekezdésre változik:

„(3) A tároló elem elektronikus formában tartalmazza - kivéve a (4) bekezdésben foglalt eseteket - a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdésének második mondata szerinti biometrikus adatot (a továbbiakban: második biometrikus adat).

(4) A tároló elem kizárólag az (1) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazza

a) a közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktusban meghatározott esetben,

b) az útlevél iránti kérelem benyújtásakor a második biometrikus adat adására átmenetileg fizikailag képtelen személyek esetében, valamint

c) azon személyek esetében, akiknek az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor történő személyes megjelenését - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - egészségi állapotuk nem teszi lehetővé,

d) külföldön tartózkodó személy esetén, ha az útlevele, illetve a külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, amennyiben a további tartózkodás, tovább-, illetve hazautazása céljából az ideiglenes magánútlevél nem használható fel.

(5) A (4) bekezdés alapján kiadott útlevél érvényességi ideje - a 18. életévét be nem töltött személy számára kiadott okmány kivételével - egy év.”

3. § (1) Az Utv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Annak az állampolgárnak, aki hivatalos útlevélre nem jogosult, de foglalkozása rendszeres külföldre utazással jár - az ezt bizonyító igazolás alapján -, valamint annak az állampolgárnak, aki azt különös méltánylást érdemlő okból kéri, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén második magánútlevél is kiadható.”

(2) Az Utv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A második magánútlevél az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamáig, de legfeljebb - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - két évig érvényes. A különös méltánylást érdemlő okból kiadott második magánútlevél érvényességi ideje egy év.”

4. § (1) Az Utv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozást vagy annak megszüntetését

a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - értesítésre kötelezett szerv;

b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a külföldre utazási korlátozás alapjául szolgáló ok tekintetében - külön törvényben meghatározott - döntésre jogosult szerv

értesítése alapján jegyzi be a nyilvántartásba.

(3) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmányt

a) az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv;

b) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet vagy a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet

visszatartja.”

(2) Az Utv. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az útlevélhatóság a külföldre utazási korlátozás törlését követően haladéktalanul értesíti az úti okmányt visszatartó szervet az úti okmány visszaadása céljából.”

5. § Az Utv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az útlevélhatóság az érvénytelen úti okmányt visszavonja.”

6. § Az Utv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A külföldre utazási korlátozás bejegyzéséről vagy törléséről az útlevélhatóság haladéktalanul dönt.

(2) Az úti okmány visszatartása ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az a külföldre utazási korlátozás bejegyzése elleni fellebbezésben támadható meg.”

7. § Az Utv. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § (1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:

a) felügyeletet gyakorol a körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) nyilvántartási tevékenysége felett;

b) kezeli a nyilvántartás adatállományát és biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét;

c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít;

d) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.

(2) A körzetközponti jegyző a 24. § a)-g) pontjában meghatározott, illetve a külpolitikáért felelős miniszter a 24. §-ban meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet.”

8. § (1) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait]

b) a Rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, kizárólag a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott célból,”

(2) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:

[A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait]

c) a Kormány által kijelölt hatóság kizárólag a személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti, abból a célból, hogy a kérelmező a tároló elem tartalmát ellenőrizhesse,”

9. § Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

10. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) melléklete IX. fejezet I. cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A kérelem benyújtásának időpontjában 18. életévét be nem töltött személy és a 70. életévét betöltött személy magánútlevelének, az 1 évi érvényességgel kiállított magánútlevél, szolgálati és hajós szolgálati útlevél, valamint a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya kiadásának illetéke 2500 forint.”

(2) Az Itv. IX. fejezet I. cím 5. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Illetékmentes]

d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott adatokat.”

(3) Az Itv. melléklete IX. fejezet II. cím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Illetékmentes

a) a 14. életévét be nem töltött polgár személyazonosító igazolványa iránti kérelme, kivéve az elveszett, megsemmisült, megrongálódott okmány cseréje esetén,

b) a 70. életévét betöltött polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelme, ha útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel nem rendelkezik.”

11. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.

(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.

(3) Az eljáró hatóság a 14 éven aluli kiskorú törvényes képviselőjének (2) bekezdésben meghatározott adatait kizárólag a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásáig jogosult kezelni, azokat a hatósági igazolvány kiadásakor haladéktalanul törölni kell.

(4) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványt úgy kell kiállítani, hogy abból az érintett polgár személyi azonosítója és lakcím adata egyidejűleg ne váljon megismerhetővé.”

(2) Az Nytv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:]

b) a polgár kérelme a személyazonosító igazolvány kiállítása iránt, az ehhez csatolt okiratok, az arcképmása és a saját kezű aláírása, illetve az újszülött arcképmása;”

(3) Az Nytv. 21. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

l) az egészségbiztosítási szerv a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához, a központi szervtől.”

(4) Az Nytv. 22. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

f) az anyakönyvvezető.”

(5) Az Nytv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.”

(6) Az Nytv. 29. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyazonosító igazolvány tartalmazza a polgár]

h) aláírását, ha a 14. életévét betöltötte;”

(7) Az Nytv. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.”

(8) Az Nytv. 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkező kiskorú részére a személyazonosító igazolványt a törvényes képviselő kérelmére kell kiadni.”

12. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az újszülött születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakcímét közli az állami adóhatósággal. Az újszülött részére az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján az adóigazolványt hivatalból adja ki.”

(2) A Szaztv. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv az újszülött családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, valamint lakcímét közli az egészségbiztosítási szervvel. Az újszülött részére az egészségbiztosítási szerv a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján a TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolványt hivatalból adja ki.”

13. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Starttv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez - a 2005. december 31. napja után született gyermekekre vonatkozóan]

b) az állami adóhatóság az a) pont szerinti adatszolgáltatást követő öt munkanapon belül a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait, azok változásait elektronikus úton átadja a kiutaló részére, továbbá kiállítja az adóigazolványt, és a gyermek lakóhelyére postai úton megküldi, valamint a kiutaló részére öt munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az e törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat.”

(2) A Starttv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiutaló]

d) a számla megnyitásával egyidejűleg tájékoztatást ad a szülőnek az életkezdési támogatással kapcsolatos tudnivalókról,”

14. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az anyakönyvvezető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét személyi azonosítóval teljesíti. Az adatszolgáltatással egyidejűleg az újszülött személyazonosító igazolványának, valamint személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványának kiadása érdekében az újszülött arcképét megküldi a személyazonosító igazolványt kiállító hatóság részére, a törvényes képviselők nevét és telefonszámát a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt kiállító hatóság részére.”

15. § (1) E törvény 2009. június 28-án lép hatályba.

(2) Ez a törvény a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

16. § (1) Az Utv. 1. § (3) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam területére történő beutazáskor és a tagállamok közötti utazás során” szövegrész helyébe az „EGT-állam területére történő beutazáskor” szöveg, a „valamint ha azt nemzetközi szerződés lehetővé teszi” szövegrész helyébe a „valamint nemzetközi szerződés alapján, illetve ha azt EGT-államnak nem minősülő állam belső joga biztosítja, amely tényt, illetve annak megszűnését az adott állam értesítését követően a külpolitikáért felelős miniszter a Hivatalos Értesítőben és honlapján haladéktalanul közzétesz” szöveg, 3. § (3) bekezdésében a „menedékesként elismert személyekre e törvény III., IV. és V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „valamint menedékesként elismert személyekre e törvény rendelkezéseit alkalmazni kell” szöveg, 8. § (1) bekezdés felvezető szövegében az „időtartama az” szövegrész helyébe az „időtartama - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az” szöveg, 8. § (1) bekezdés a) pontjában a „4 éves életkor betöltéséig 2 év” szövegrész helyébe a „6 éves életkor betöltéséig 3 év” szöveg, 8. § (1) bekezdés b) pontjában a „4-18 éves életkor közöttiek esetén 5 év” szövegrész helyébe a „6-70 éves életkor közöttiek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 5 év” szöveg, 8. § (1) bekezdés c) pontjában a „18 éven felüliek esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 10 év” szövegrész helyébe a „70 éven felüliek esetén 10 év” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „A 18 éven felüli állampolgár részére a magánútlevél” szövegrész helyébe az „A 18-70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél” szöveg, az „5 éves” szövegrész helyébe „10 éves” szöveg, 10. § (4) bekezdésében az „A hazatérés céljából kiadott” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 11. § (1) bekezdésében az „A hivatalos útlevelet a megbízatás időtartamára, de legfeljebb ötévi érvényességgel kell kiállítani.” mondat helyébe az „A 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatalos útlevél a jogosultságot megalapozó megbízatás vagy jogviszony időtartamára, de legfeljebb öt évig érvényes.” mondat, 16. § (1) bekezdés b) pontjában az „aki büntetőeljárás keretében őrizetben, előzetes letartóztatásban, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban” szövegrész helyébe az „aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban” szöveg, 19. § (3) bekezdés a) pontjában a „bármelyik szülő” szövegrész helyébe a „szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „7. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „7. § (2)-(3) bekezdésben” szöveg, 22. § (3) bekezdésében az „A határozat” szövegrész helyébe az „Az útlevélhatóság határozatának” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „Az úti okmányt” szövegrész helyébe az „Az érvénytelen úti okmányt” szöveg, a „Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseletének hatósági intézkedésre feljogosított tagja” szövegrész helyébe a „magyar külképviselet hatósági intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője” szöveg, illetve a „veszi el” szövegrész helyébe az „elveszi” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „átvett” szövegrész helyébe az „elvett” szöveg, 24. § i) pontjában az „ideiglenes feloldása” szövegrész helyébe „törlése”, az „a hozzájáruló szerv” szövegrész helyébe „az értesítésre kötelezett, illetve a döntésre jogosult szerv” szöveg, az „a hozzájárulás időpontját” szövegrész helyébe az „az értesítés, illetve a döntés időpontját” szöveg, 28. § (5) bekezdésében az „A diplomata és a külügyi szolgálati útlevelek tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott adatokat csak ezen okmányok kiadására feljogosított útlevélhatóság szolgáltathatja.” mondat helyébe az „Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető.” mondat, 28. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(2) bekezdésben” szöveg, valamint 41. § (2) bekezdés e) pontjában az „a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - az útlevél kivételével - az úti okmányok kiadásáért és cseréjéért; valamint a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel” szöveg lép.

(2) Az Utv. 4. § c) pontjában, 7. § (5) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 27. § (1) bekezdésében, 28. § (3) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 30-31. §-ában és 41. § (2) bekezdés a) pontjában az „útlevél hatóság” szövegrész helyébe az „útlevélhatóság” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „útlevél hatóságnál” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságnál” szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „útlevél hatóságnak” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságnak” szöveg, 24. § g) pontjában az „útlevél hatósági” szövegrész helyébe az „útlevél-hatósági” szöveg, 41. § (1) bekezdés a) pontjában az „útlevél hatóságokat” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságokat” szöveg, valamint 41. § (2) bekezdés a) pontjában az „útlevél hatóságok” szövegrész helyébe az „útlevélhatóságok” szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az Utv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „saját kezű” szövegrész, a 10. § (1) bekezdésében az „, és Magyarországról a magánútlevél kellő időben nem szerezhető be” szövegrész, a 10. § (2) bekezdésében az „, és Magyarországról a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellő időben nem szerezhető be” szövegrész, a 16. § (1) bekezdés e) és f) pontja, 18. §-a, a 19. § (2) és (4) bekezdése, a 20. § (1) bekezdés b) pontja, a 22. § (1) bekezdése, a 22. § (3) bekezdésében az első mondat, a 23. § (1) bekezdésében az „az érvénytelen vagy” szövegrész, a 23. § (2) bekezdésében az „a 19. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a 20. § a), c) és e) pontjaiban meghatározott esetekben” szövegrész, a 24. §-ában a „- hatáskörére és illetékességére kiterjedően -” szövegrész, a 24. § i) pontjában az „a köztartozás miatt nyújtott biztosíték adásának tényét és időpontját” szövegrész, a 24. § j) pontja, 25. §-a, a 27. § (1) bekezdésében a „- menekülteket érintően -” szövegrész, a 28. § (2) bekezdés második mondata, a 33. § (1) bekezdés második mondata, a 33. § (2) bekezdése, a 34. §-a, valamint a 38. §-a.

(4) Hatályát veszti

a) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról 1999. évi LXXV. törvény 82. §-a;

b) az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 171. §-a;

c) az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodáshoz történő csatlakozásról, a Megállapodás kihirdetéséről, valamint a Megállapodáshoz kapcsolódó egyes jogszabályok módosításáról szóló 1999. évi CXVII. törvény 11. §-a;

d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXII. törvény;

e) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 304. §-a és 308. § (1) bekezdés b) pontja;

f) a személyazonosító igazolvánnyal történő utazással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2004. évi XV. törvény;

g) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 22. §-a;

h) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXI. törvény;

i) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 114. §-a;

j) a Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 37. §-a.

17. § (1) Az Itv. melléklete IX. fejezet II. címének 5. pontjában a „személyazonosító igazolvány kiadása vagy lakcímváltozás” szövegrész helyébe a „személyazonosító igazolvány kiadása, lakcímváltozás, illetve - 14. életévét be nem töltött kiskorú esetén - a kérelemre feltüntethető adatok változása” szöveg lép.

(2) Az Nytv. 5. § (1) bekezdésében a „nők esetében leánykori” szövegrész helyébe a „születési” szöveg, az „anyja leánykori” szövegrész helyébe az „anyja születési” szöveg, 11. § (1) bekezdés l) pontjában az „aláírását” szövegrész helyébe a „valamint - ha a 14. életévét betöltötte - aláírását” szöveg lép.

(3) A Szaztv. 21. § (5) bekezdés b) pontjában a „leánykori” szövegrész helyébe a „születési” szöveg lép.

(4) A Starttv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „adatokról” szövegrész helyébe az „adatokról és a gyermek lakcíméről” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti

a) az Nytv. 2. § (3) és (4) bekezdése, az Nytv. 21. § g) pontjában az „az anyakönyvvezető, valamint” szövegrész;

b) a Szaztv. 29. §-a;

c) az At. 41. § (6) bekezdése.

18. § (1) E törvény 2. és 8. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdése és 4. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) E törvény 11. § (8) bekezdése az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére