Időállapot: közlönyállapot (2009.V.6.)

2009. évi XXVII. törvény

egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról * 

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosításai

1. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mintaoltalom tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az első évre a bejelentés napján, a további évekre a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A mintaoltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.”

2. § A Hmtv. 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.”

3. § A Hmtv. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.”

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosításai

4. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 23. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.”

5. § A Toptv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a topográfia oltalmára irányuló bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.”

A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosítása

6. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel megállapítsa a szabadalmi ügyvivői vizsgára vonatkozó szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel megállapítsa az iparjogvédelmi szakképesítésre vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - rendelettel meghatározza a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költséget és a kirendelés ellátásának díját.”

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításai

7. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 22/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kiegészítő oltalmi tanúsítvány tartamára évenként fenntartási díjat kell fizetni. A díj az alapszabadalom alapjául szolgáló szabadalmi bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes. A tanúsítvány megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.”

8. § Az Szt. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a közzétételtől, az államtitokként kezelt szabadalom és az átmeneti szabadalmi oltalom megadását megelőzően esedékessé vált fenntartási díjat a megadó határozat jogerőre emelkedésétől, a többi fenntartási díjat pedig az esedékességtől számított hat hónapos türelmi idő alatt is meg lehet fizetni.”

9. § Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg az 53. § a következő (6)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből - külön jogszabály szerinti eljárásban, a külön jogszabály rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján - a szabadalmi bejelentést államtitokká minősítheti.

(6) Nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján a szabadalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke az (5) bekezdésben említett eljárás lefolytatása nélkül minősíti államtitokká.

(7) A bejelentő és a feltaláló betekintési vagy megismerési engedély hiányában is jogosult szabadalmi bejelentése megtekintésére, ha azt államtitokká minősítették.

(8) Ha a szabadalmi bejelentést államtitokká minősítették, azzal kapcsolatban az 56. §, illetve a X/A-X/B. fejezetek alapján nem közölhető hatósági tájékoztatás.

(9) Ha a szabadalmi bejelentést államtitokká minősítették, a minősítésre javaslatot tevő miniszter - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles a bejelentővel a szabadalom megadását követő ésszerű határidőn belül az általa vezetett minisztérium - tárca nélküli miniszter esetén a Miniszterelnöki Hivatal - javára kizárólagos hasznosítási jogot biztosító hasznosítási szerződést kötni. A hasznosítási szerződés hatálya a szabadalmi oltalom lejártáig, illetve - ha ez a korábbi - az államtitokká minősítés megszűnéséig tart; a szabadalmi oltalom fenntartásáról a hasznosító gondoskodik. A hasznosítási engedély ellenében járó díjnak arányban kell állnia azzal a díjjal, amely a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyok között szokásos. A szerződésben ki kell kötni, hogy ilyen mértékű, meghatározott összegű díj jár akkor is, ha a hasznosító az adott esetben általában elvárható időn belül nem kezdi meg a hasznosítást. A díj a szabadalmast a bejelentés napja és a szabadalom megadása közötti időtartamra is megilleti.

(10) A (6) bekezdés alapján államtitokká minősített szabadalmi bejelentések esetében a (9) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók.

(11) Ahol nemzetközi szerződés ezt kifejezetten lehetővé teszi, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a szabadalmi bejelentések (6) bekezdés szerinti államtitokká minősítését megelőzően felhívja a bejelentőt, hogy írásbeli nyilatkozatban mondjon le az államtitokká minősítésből eredő kártalanítási igényeiről. Ha a bejelentő ezekről nem mond le, vagy a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

(12) A szabadalmi bejelentések (6) bekezdés alapján történő államtitokká minősítéséért a Magyar Állam csak akkor tartozik a bejelentőnek kártalanítással, ha az államtitokká minősítést a Magyar Állam kezdeményezte, ideértve azt az esetet is, ha a minősítés meghosszabbítását kérte vagy az Európai Atomenergia-közösségen kívüli bejelentés megtételét megakadályozta.

(13) Ha az államtitokká minősített szabadalmi bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal elutasítja, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke erről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező minisztert, egyúttal felkéri, hogy tegyen javaslatot az elutasított bejelentés tartalmát képező találmány államtitokká minősítésének megszüntetésére vagy a minősítés fenntartására. A Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a hatáskörrel rendelkező miniszter javaslata alapján dönt a minősítés fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A minősítés fenntartása esetén a Magyar Állam az államtitokká minősítés miatt a bejelentőnek kártalanítással tartozik.”

10. § Az Szt. 53/C. §-át megelőző alcím és az Szt. 53/C. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Költségek és díjak

53/C. § (1) Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető.

(2) Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően szabadalmi ügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:

a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási, az igazolási és az eljárás folytatása iránti kérelemért;

b) a jogutódlás, a jelzálogjog és a hasznosítási engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért.”

11. § Az Szt. 53/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Elektronikus úton is be lehet nyújtani - az 57/A. §-ban szabályozott, valamint a 84/E. § (3) bekezdésében, a 84/H. § (3) bekezdésében és a 84/K. § (2) bekezdésében hivatkozott módon és feltételekkel -

a) a szabadalmi bejelentést;

b) az igénypont-közzétételi kérelmet és az igénypontok magyar nyelvű fordítását;

c) az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását;

d) a b) és a c) pontban említett fordítás kijavítására irányuló kérelmet.”

12. § Az Szt. 84/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál kell benyújtani az európai szabadalmi bejelentést, ha a bejelentő magyar állampolgár, illetve ha lakóhelye vagy székhelye belföldön van, kivéve, ha az európai szabadalmi bejelentés a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz legalább két hónappal korábban benyújtott olyan szabadalmi bejelentés elsőbbségét érvényesíti, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke nem minősített államtitokká.”

13. § Az Szt. 84/E. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A kérelem és az igénypontok magyar nyelvű fordításának elektronikus úton való benyújtására megfelelően alkalmazni kell az 57/A. § rendelkezéseit.”

14. § Az Szt. 84/H. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A fordítás elektronikus úton való benyújtására megfelelően alkalmazni kell az 57/A. § rendelkezéseit.”

15. § Az Szt. 85. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.”

16. § Az Szt. a 109. §-át követően a következő alcímmel és 109/A-109/C. §-okkal egészül ki:

A növényfajta-oltalomból eredő díjigény

109/A. § (1) A mezőgazdasági termelő - a hibridek és szintetikus fajták kivételével - a jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja a betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokhoz tartozó, növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetőmagjának vagy vetőgumójának (a továbbiakban együtt: vetőmag) saját gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. E hasznosításra tekintettel - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogosultat méltányos összegű díjazás illeti meg.

(2) Az (1) bekezdést a következő mezőgazdasági növényfajokra kell alkalmazni:

a) takarmánynövények:

1. csicseriborsó (Cicer arietinum L.);

2. sárga csillagfürt (Lupinus luteus L.);

3. lucerna (Medicago sativa L.);

4. takarmányborsó [Pisum sativum L. (partim)];

5. alexandriai here (Trifolium alexandrinum L.);

6. perzsa here (Trifolium resupinatum L.);

7. lóbab (Vicia faba);

8. lednek (Vicia sativa L.);

b) gabonafélék:

1. zab (Avena sativa);

2. árpa (Hordeum vulgare L.);

3. rizs (Oryza sativa L.);

4. madárköles (Phalaris canariensis L.);

5. rozs (Secale cereale L.);

6. tritikálé (X Triticosecale Wittm.);

7. búza (Triticium aestivum L. emend. Fiori et Paol.);

8. durumbúza (Triticum durum Desf.);

9. tönkölybúza (Triticum spelta L.);

c) burgonyafélék:

1. burgonya (Solanum tuberosum);

d) olaj- és rostnövények:

1. olajrepce [Brassica napus L. (partim)];

2. réparepce [Brassica rapa L. (partim)];

3. lenmag, kivéve rostlen (Linum usitatissimum).

(3) E törvény alkalmazásában

a) saját gazdaság: minden olyan gazdaság vagy birtokrész, amelyet a mezőgazdasági termelő ténylegesen növénytermesztésre használ, függetlenül attól, hogy az saját tulajdonában áll-e vagy azt más jogcímen használja;

b) mezőgazdasági termelő: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezőgazdasági termelőt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál, illetve burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik.

(5) Az e szakasz és a 109/B. § alapján fennálló jogokat a jogosultak önállóan vagy szervezetük útján gyakorolhatják. A jogosultak szervezete kizárólag azon tagjai, valamint azoknak az egyéb jogosultaknak a nevében járhat el, akik erre írásbeli meghatalmazást adtak a szervezetnek. Ha a jogosult valamely szervezet részére írásbeli meghatalmazást adott, a díjigény érvényesítése érdekében önállóan nem járhat el. A 109/C. § és a 114/C. § szerinti igények érvényesítése során a jogosultak szervezete által ellátható perbeli képviseletre a Pp. V. fejezetének szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjfizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amelyen a mezőgazdasági termelő a szántóföldön ténylegesen szaporítási célra fordítja a betakarított terményt.

(7) A díj mértékére és megfizetésére a jogosult és a mezőgazdasági termelő megállapodása az irányadó. A megállapodást a jogosultak - a termelői szervezetek tagjainak vonatkozásában - a mezőgazdasági termelők szervezeteivel is megköthetik.

(8) A (7) bekezdés szerinti megállapodás hiányában

a) a díj alapja a jogosult által az adott növényfajta szaporítására ajánlott vetési mennyiségnek a mezőgazdasági termelő által - a 109/B. § (3) bekezdésének c) pontja alapján - megadott területnagyságra vetített mennyisége, mértéke pedig az érintett növényfajta legalacsonyabb szaporítási fokú fémzárolt vetőmagjának árába beépített, erre a mennyiségre vetített licencdíj mértékének 50%-a;

b) az eset körülményeihez képest ésszerű tartamú fizetési határidőt és a fizetés módját a jogosultnak a mezőgazdasági termelőhöz - közvetlenül vagy a mezőgazdasági termelőknek a címzettet képviselő szervezetén keresztül - intézett írásbeli felhívása határozza meg, a díjnak az a) pontban meghatározott mértékéről a jogosult e felhívásban tájékoztatja a mezőgazdasági termelőt.

(9) A jogosult kezdeményezésére az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában évente, az adott növényfajta vetési időszakát megelőzően közzéteszi a növényfajtára vonatkozóan a (8) bekezdés a) pontja szerinti ajánlott vetési mennyiséget és a tömegegységre vetített licencdíj-mértéket. A (7) bekezdésben foglalt eset kivételével a közzététel elmaradása kizárja a díjigény állami szerv útján való érvényesítését.

109/B. § (1) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a növénytermesztési hatóság a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából - kérelemre, a költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén - a következő adatokat bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a vetőmag-előállítással foglalkozó - a 109/A. § (4) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó - mezőgazdasági termelőknél ellenőrzött, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve, szaporítási foka és a szaporított mennyiség, valamint az érintett mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) a vetőmag-feldolgozók által feldolgozott, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve és a feldolgozott nyers vetőmag mennyisége.

(2) Ha az igényelt adatok szerepelnek a nyilvántartásában, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából - kérelemre, a költségek megtérítése ellenében, a jogosultság igazolása esetén - a következő adatokat bocsátja a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, oltalom alatt álló növényfajta jogosultjának rendelkezésére:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajok termesztését bejelentő - a 109/A. § (4) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági termelők körébe nem tartozó - mezőgazdasági termelők neve és gazdaságuk címe;

b) az a) pontban meghatározott mezőgazdasági termelő által használt termőterület nagysága, annak megjelölésével, hogy a teljes termőterületen belül az egyes növényfajokat milyen nagyságú területen hasznosítja.

(3) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából az a mezőgazdasági termelő, akiről az (1) bekezdés szerinti vagy egyéb adatok alapján valószínűsíthető, hogy a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett, a jogosult részére - annak kérésére - a következő adatokat köteles a jogosult által meghatározott ésszerű határidőn belül rendelkezésre bocsátani:

a) a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott növényfajokhoz tartozó, a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajták neve, amelyek betakarított terményét a saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosította;

b) az a) pont szerinti növényfajták esetében az adott gazdasági évben vásárolt és hasznosított fémzárolt vetőmag mennyisége, fémzárszáma és annak megjelölése, hogy azt milyen nagyságú területen vetette el;

c) annak megjelölése, hogy az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményét milyen nagyságú területen vetette el;

d) az a) pont szerinti növényfajták betakarított terményének a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítás céljára való feldolgozását végző személy vagy személyek neve és címe.

(4) A 109/A. § (1) bekezdése szerinti díjigény érvényesítése céljából a vetőmag-feldolgozó - a jogosult írásbeli kérésére - köteles tájékoztatást adni a jogosult javára oltalom alatt álló, a 109/A. § (2) bekezdésében meghatározott valamely növényfajhoz tartozó növényfajta betakarított terményének az általa vetés céljára feldolgozott mennyiségéről, illetve azon személyek nevéről és címéről (székhelyéről), akik részére ezt a feldolgozási tevékenységet teljesítette.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben meghatározott adatok rendelkezésre bocsátása az adott gazdasági évre, valamint az azt megelőző három gazdasági év közül azon egy vagy több évre nézve kérhető, amelyekre az adatokat a mezőgazdasági termelő korábban nem bocsátotta a jogosult rendelkezésére. A (3) bekezdés értelmében adatszolgáltatásra kötelezett mezőgazdasági termelő a vásárolt és hasznosított fémzárolt vetőmagnak a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatását okiratokkal is alá kell, hogy támassza.

(6) A jogosult a (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresésében köteles megadni a nevét és a címét, valamint a javára oltalom alatt álló növényfajták megnevezését. A (3) bekezdés szerinti megkeresésben utalnia kell arra is, hogy milyen adatok alapján feltételezte azt, hogy a mezőgazdasági termelő a 109/A. § (1) bekezdése szerinti hasznosítást végzett. A mezőgazdasági termelő, illetve a feldolgozó kérésére a jogosultságot igazolni kell.

(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti megkeresést a jogosult a mezőgazdasági termelőkhöz vagy a vetőmag-feldolgozókhoz - erre irányuló megállapodás esetén - azok szervezetein keresztül is intézheti.

109/C. § (1) A jogosult a 109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének teljes vagy részleges - ismételt felszólítás ellenére történő - elmulasztása, illetve valótlan adatok szolgáltatása esetén követelheti a 109/B. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adatok közlését, illetve az adatok helyesbítését.

(2) Ha a szolgáltatott adatok valódisága vitatott, a bizonyítás a mezőgazdasági termelőt terheli.”

17. § Az Szt. a 111. §-át követően a következő alcímmel és 111/A. §-sal egészül ki:

A növényfajta-oltalom fenntartása

111/A. § (1) A növényfajta-oltalom tartamára évenként, külön jogszabályban meghatározott fenntartási díjat kell fizetni.

(2) A növényfajta-oltalom fenntartására és fenntartási díjára egyebekben a szabadalmi oltalom fenntartására és fenntartási díjára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”

18. § Az Szt. 114/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114/C. § (1) A növényfajta-oltalom bitorlását követi el az, aki

a) az oltalom alatt álló növényfajtát jogosulatlanul hasznosítja;

b) a 109/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(2) A növényfajta és a növényfajta-oltalom bitorlására egyebekben a 34-36. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

19. § (1) Az Szt. 115/E. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„E törvényben vagy külön törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért - külön jogszabályban megállapított mértékű - díjat kell fizetni. E díjak mértékét rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül figyelembe kell venni az iparjogvédelmi rendszer működtetési költségeit, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságait, valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjait is.”

(2) Az Szt. 115/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal bevételét képezik a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási, fenntartási és megújítási díjak, a Szellemi Tulajdon Világszervezete által igazgatott nemzetközi szerződések alapján a Hivatal által végzett hatósági tevékenységért járó díj, illetve részesedés, a Hivatal által nyújtott szolgáltatások ellenértéke, valamint az egyéb bevételek. E bevételeknek a Hivatal folyamatos és zavartalan működését biztosítaniuk kell.”

20. § Az Szt. hatodik része a következő XIV/D. fejezettel (115/M-115/S. §-okkal) egészül ki, és az Szt. jelenlegi 115/M-115/N. §-ainak számozása 115/T-115/U. §-okra változik:

XIV/D. fejezet

A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjakra vonatkozó közös szabályok

A fenntartási díjak megfizetése és az újra érvénybe helyezési kérelem díja

115/M. § (1) A szabadalmi, a növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak, valamint a kiegészítő oltalmi tanúsítványok fenntartási díjai a hat hónapos türelmi idő első három hónapjában pótlékmentesen, negyedik hónapjától pedig ötven százalékos pótlékkal együtt fizethetők meg. A fenntartási díjat e pótlékkal együtt kell megfizetni abban az esetben is, ha a fenntartási díjat a hat hónapos türelmi idő elteltét követően, igazolási kérelem alapján fizetik meg.

(2) A szabadalmi és a növényfajta-oltalmi bejelentés közzétételt követő megosztása esetén a keletkező további bejelentésekre a megosztás folytán és a megosztást megelőző időpontban esedékessé vált fenntartási díjak megfizetése tekintetében a türelmi idő a megosztás tudomásulvételéről hozott határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(3) A fenntartási díjat a türelmi idő kezdetét megelőző két hónapon belül is meg lehet fizetni.

Kedvezmények, mentesség és halasztás

115/N. § Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjaira, valamint a fenntartási és a megújítási díjakra - a 115/O. és a 115/P. §-ban foglalt kivételekkel - kedvezménynek és mentességnek nincs helye.

115/O. § (1) Ha a megfizetés időpontjában az oltalmi igény, illetve az oltalom jogosultja kizárólag maga a feltaláló, a nemesítő, illetve a szerző, a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjaknak, továbbá a használati mintaoltalmi bejelentés, a növényfajta-oltalmi bejelentés, a formatervezési mintaoltalmi bejelentés, illetőleg a topográfia oltalmára irányuló bejelentés díjának az egynegyedét köteles megfizetni.

(2) Ha a megfizetés időpontjában a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi jogosult kizárólag maga a feltaláló, illetve a nemesítő, a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, illetve a növényfajta-oltalmi fenntartási díjnak a felét köteles megfizetni.

(3) Ha a megfizetés időpontjában a formatervezési mintaoltalom jogosultja kizárólag maga a szerző, a mintaoltalom megújítására irányuló kérelem díjának a felét köteles megfizetni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott kedvezmények akkor illetik meg a feltalálót, a nemesítőt, illetve a szerzőt, ha a bejelentéssel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét, vagy ha az oltalom olyan bejelentésen alapul, amellyel kapcsolatban nem igényelték valamely külföldi bejelentés elsőbbségét.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha - több feltaláló, nemesítő, illetve szerző esetén - a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők valamelyike az oltalmi igényéről, illetve az oltalomról feltalálótársa, nemesítőtársa, illetve szerzőtársa javára lemondott, továbbá, ha a feltalálók, a nemesítők, illetve a szerzők bármelyike helyébe az örököse lép.

115/P. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal kérelemre a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjak, továbbá a növényfajta-oltalmi, a használati mintaoltalmi, a formatervezési mintaoltalmi és a topográfia-oltalmára irányuló bejelentés díja alól mentességet adhat, továbbá az elsőtől az ötödik évekre szóló szabadalmi, növényfajta-oltalmi és használati mintaoltalmi fenntartási díjak megfizetésére halasztást engedélyezhet, ha a természetes személy jogosult - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán - azokat fedezni nem tudja; a halasztás alá eső fenntartási díjakat a hatodik évi fenntartási díjjal együtt kell megfizetni.

(2) Mentességre, illetve halasztásra az a természetes személy jogosult, aki igazolja, hogy jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs. Mentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a személyt, aki rendszeres szociális segélyt kap.

(3) Kivételesen mentességet, illetve halasztást lehet engedélyezni akkor is, ha a (2) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a Magyar Szabadalmi Hivatal a természetes személy egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(4) A mentesség, illetve a halasztás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élő, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) a harminc napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, illetve nyugdíjas esetén - a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett - az utolsó havi nyugdíjszelvényt (postai szelvényt) vagy a nyugdíj folyószámlára történő utalása esetén az utolsó havi bankszámlakivonatot.

(5) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek (nyugdíjjövedelemnek) nem minősülő jövedelme van (pl. ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, társadalombiztosítás alapján járó ellátás, munkanélküli járadék, egyéb rendszeres pénzbeli juttatás, vállalkozói kivét, ingatlan-bérbeadás, kamatjövedelem, árfolyamnyereség, osztalékjövedelem), akkor köteles az ezekről a jövedelmekről szóló postai szelvényt, bankszámlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatolni.

(6) Ha a kérelmezőnek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a kérelemben kell nyilatkozni e tényről.

(7) A (3) bekezdés alkalmazása érdekében a kérelmező a kérelmében a jövedelme (nyugdíja) igazolására alkalmas dokumentumon túl további olyan körülményeket is feltárhat (katasztrófahelyzet, betegség stb.), amelyek alapján megállapítható, hogy a természetes személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(8) Ha a mentesség, illetve a halasztás iránti kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt fel kell hívni a hiányok kitűzött határidőn belül történő pótlására. A felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell, hogy a hiánypótlás elmaradása a kérelem elutasítását vonja maga után.

(9) A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás ellenére sem elégíti ki az (1)-(7) bekezdésekben meghatározott követelményeket. A kérelmet visszavontnak kell tekinteni, ha a kérelmező a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.

(10) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mentesség, illetve a halasztás tárgyában hozott elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, e végzés megváltoztatását az iparjogvédelmi eljárást befejező döntéssel szemben benyújtott megváltoztatási kérelemben lehet kérni.

Esedékesség

115/R. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak és a megújítási díjak a bejelentés napján, illetve a kérelem benyújtásának napján esedékesek.

(2) A fenntartási díj esedékességét e törvény, illetve külön törvény rendelkezései szerint kell megállapítani.

A díjfizetés elmaradásának következményei

115/S. § (1) Ha az iparjogvédelmi eljárásban nem fizették meg a díjat, az ügyfelet - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlásra kell felhívni, illetve figyelmeztetni kell. Ennek eredménytelensége esetén a bejelentést, illetve a kérelmet el kell utasítani, illetve visszavontnak kell tekinteni, kivéve, ha jogszabály eltérő jogkövetkezményt, illetve a díjfizetés elmulasztása esetére eltérő eljárási szabályokat állapít meg.

(2) A fenntartási díj szabályszerű megfizetésének elmaradása - e törvény, illetve külön törvény rendelkezései szerint - az oltalom megszűnését eredményezi.

(3) A határidő-hosszabbítási, az eljárás folytatása iránti és az igazolási kérelmet mindaddig nem lehet benyújtottnak tekinteni, ameddig a kérelem díját meg nem fizetik.”

21. § (1) Az Szt. 118. §-ának (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa az egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a szabadalmi bejelentés, az európai szabadalmi bejelentésekkel és az európai szabadalmakkal, illetve a nemzetközi szabadalmi bejelentésekkel összefüggő beadványok, valamint a növényfajta-oltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.

(6) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjaknak - az iparjogvédelmi eljárások és az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira figyelemmel meghatározott - mértékét, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak, illetve a fenntartási és a megújítási díjak kezelésére, nyilvántartására, visszafizetésére, továbbá a megfizetésük módjára vonatkozó részletes szabályokat.”

(2) Az Szt. 118. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg az iparjogvédelmi oltalom fenntartásáért vagy megújításáért fizetendő díjaknak - az iparjogvédelmi rendszer működtetésének költségeire, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira, valamint az innováció iparjogvédelmi eszközökkel történő előmozdításának szempontjaira figyelemmel meghatározott - mértékét.”

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításai

22. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha

a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény 6ter cikkének (1) bekezdésében felsorolt jelzések bármelyikéből áll, vagy azt tartalmazza, feltéve, hogy az ilyen jelzést az említett 6ter cikk (3) bekezdése szerint közölték;

b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - jelvényből, jelképből vagy címerből áll, amelynek használatához közérdek fűződik, vagy ilyen jelvényt, jelképet vagy címert tartalmaz;

c) kizárólag valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.”

23. § (1) A Vt. 46/C. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„Költségek és díjak”

(2) A Vt. 46/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Az e törvényben szabályozott díjfizetési kötelezettségeken túlmenően védjegyügyben külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni - a külön jogszabályban megállapított részletes szabályok szerint - a következő kérelmekért is:

a) a módosítási, a határidő-hosszabbítási és az igazolási kérelemért;

b) a jogutódlás, a jelzálogjog és a használati engedély tárgyában a tudomásulvételre irányuló kérelemért.”

24. § A Vt. 76/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„76/E. § (1) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.

(2) A bejelentési díjat [50. § (4) bek.] az (1) bekezdés szerinti kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül kell megfizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem és mellékleteinek magyar nyelvű fordítását a kérelemnek a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz történő beérkezésétől számított négy hónapon belül kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani. E fordítást a IX. fejezet rendelkezéseinek alkalmazásában az 50. § (5) bekezdése alapján benyújtandó fordításnak kell tekinteni.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezéséről - az 56. § (4) bekezdésében előírt figyelmeztetés megküldésével egyidejűleg - értesíti a kérelmezőt.

(5) A bejelentési napot, az elsőbbséget és a szenioritást a közösségi védjegyrendelet 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban kell megállapítani. Az 50. § (3) bekezdését a közösségi védjegyrendelet 110. cikkének (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.

(6) Közösségi védjegy átalakítására irányuló kérelem alapján az (1) bekezdés szerint megindult eljárásban - a bejelentési díj megfizetését és a (3) bekezdésben előírt fordítás benyújtását követően - a Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi védjegyet további vizsgálat nélkül e törvény alapján lajstromozza (64. §).

(7) A közösségi védjegybejelentés vagy a közösségi védjegy nemzeti védjegybejelentéssé való átalakítására irányuló kérelem vizsgálatára és az (1) bekezdés alapján megindult eljárásra egyebekben a VII-IX. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

25. § A Vt. 77. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.”

26. § A Vt. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § A szeszes italok földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a külön jogszabály által meghatározott termékleírásban foglalt feltételeknek is.”

27. § A Vt. 111. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szeszes italokkal kapcsolatos földrajzi árujelző oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat állapít meg.”

28. § (1) A Vt. 113. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket és az egyéb mellékleteket.”

(2) A Vt. 113. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban az (1)-(5) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a törvény árujegyzékre utal, azon a termékjegyzéket kell érteni.”

29. § A Vt. a következő 113/A. §-sal egészül ki:

„113/A. § (1) Ha a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésben szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelző lajstromozását kérik, a 113. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek a 113. § (1) bekezdésében foglaltakon túl külön jogszabályban meghatározott termékleírást is tartalmaznia kell;

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentés benyújtását követő vizsgálatot (55-56. §-ok) és az alaki vizsgálatot (59. §) soron kívül végzi el;

c) ha a bejelentés kielégíti a b) pont alapján vizsgált követelményeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal az ügy iratainak másolatát soron kívül megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter);

d) a miniszter a termékleírás vizsgálatára külön jogszabály szerint lefolytatott eljárás alapján a c) pont szerinti megküldéstől számított kilenc hónapon belül nyilatkozik a Magyar Szabadalmi Hivatalnak arról, hogy - a termékleírásra figyelemmel - egyetért-e a földrajzi árujelző lajstromozásával; a Magyar Szabadalmi Hivatal - a határozat egyidejű megküldésével - tájékoztatja a minisztert a földrajzi árujelző lajstromozása tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséről;

e) a bejelentő a földrajzi árujelzőt lajstromozó határozat jogerőre emelkedéséig nyilatkozatot nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalnak arról, hogy kéri-e a szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőjének közösségi oltalmát.

(2) A szeszes italra vonatkozó, lajstromozott földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó termékleírás módosítására irányuló eljárásra az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

30. § A Vt. 116. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

A szeszes italok földrajzi árujelzőinek ellenőrzése

116. § A szeszes italok kereskedelmi forgalmában feltüntetett földrajzi árujelzők használatának a 104. §-ban előírt követelmények szempontjából történő ellenőrzése a külön jogszabályban kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.”

31. § A Vt. XVII/A. fejezetének helyébe a következő fejezet lép, és egyidejűleg a 116/B-116/I. §-ok jelölése 116/D-116/K. §-okra változik:

XVII/A. fejezet

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szőlészeti és borászati termékek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára vonatkozó rendelkezések

116/A. § (1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 510/2006/EK rendelet) rendelkezései az irányadók.

(2) A szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 479/2008/EK rendelet) rendelkezései az irányadók.

(3) Az 510/2006/EK rendelet, illetve a 479/2008/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter és a Magyar Szabadalmi Hivatal jár el.

(4) Az 510/2006/EK rendelet 5. cikke szerinti, valamint a 479/2008/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelmet soron kívül megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a következőket:

a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 510/2006/EK rendelet 2-3. cikkeiben előírt követelmények;

b) szőlészeti és borászati termékek esetében a 479/2008/EK rendelet 34., 42. és 43. cikkében előírt követelmények.

(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal által végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy fennáll-e

a) az 510/2006/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat;

b) a 479/2008/EK rendelet 34. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a szőlészeti vagy borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat.

(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül nyilatkozik a miniszternek arról, hogy az (5) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő, (9) bekezdés szerinti továbbításával.

(8) A miniszter a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a (7) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a kérelem külön jogszabály szerint lefolytatott részletes vizsgálatát követően a kérelmet közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel szemben a közzétételtől számított két hónapon belül kifogást lehet benyújtani az 510/2006/EK rendelet 5. cikke (5) bekezdésének, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikke (3)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően. A kifogást a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal egyetértésével - a (9) bekezdés szerinti határozatában bírálja el.

(9) A miniszter a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilatkozatával összhangban és a külön jogszabály alapján lefolytatott részletes vizsgálatát követően, a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem megfelel-e az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. A miniszter a határozatot a termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemnek helyt adó határozat meghozatala esetén a miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikke (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat, illetve iratokat.

(10) A kérelemnek helyt adó, (9) bekezdés szerinti határozat meghozatalával - az 510/2006/EK rendelet 5. cikke (6) bekezdésének első albekezdésében, illetve a 479/2008/EK rendelet 38. cikkének (7) bekezdésében szabályozott - átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének napjáról a miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is felléphet, akinek a földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.

(11) Az (1)-(10) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell

a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 510/2006/EK rendelet 9. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 12. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében;

b) szőlészeti és borászati termékek esetében a 479/2008/EK rendelet 49. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint az 50. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében.

(12) Az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a miniszterhez kell benyújtani az 510/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított négy hónapon belül. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal egyetértésével - látja el.

(13) A 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell

a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek közösségi oltalmát, illetve a (9) bekezdésében szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 510/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén;

b) a szőlészeti és borászati termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek közösségi oltalmát, illetve a (9) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, a 479/2008/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében meghatározott cselekmények elkövetése esetén.

116/B. § (1) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmára a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) rendelkezései az irányadók. A 110/2008/EK rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben a miniszter jár el.

(2) Ha a bejelentő megtette a 113/A. § e) pontja szerinti nyilatkozatot, a Magyar Szabadalmi Hivatal erről a 113/A. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti tájékoztatásában értesíti a minisztert. Ha a bejelentő nem tette meg a 113/A. § e) pontja szerinti nyilatkozatot, a szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzőt lajstromozó határozat jogerőre emelkedését követően bármikor kérheti a földrajzi árujelzője közösségi oltalmának megszerzésére irányuló eljárás lefolytatását; a kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. A miniszter a Magyar Szabadalmi Hivatal értesítésétől, illetve a jogosult kérelmének benyújtásától számított hatvan napon belül megteszi a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti bejelentést.

(3) A szeszes italra vonatkozó, közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó termékleírásnak a 113/A. § (2) bekezdése szerinti módosítása esetén a (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A szeszes italok földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmát sértő, a 110/2008/EK rendelet 16. cikkében meghatározott cselekmények elkövetése esetén a 27-28. §-ok és a XII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

116/C. § (1) A 116/A-116/B. §-okban nem szabályozott kérdésekben a külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. E külön jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a következő szervezetek is végezhetik:

a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 510/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek;

b) szeszes italok esetében a 110/2008/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek;

c) szőlészeti és borászati termékek esetében a 479/2008/EK rendelet 48. cikkének (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti külön jogszabály

a) feltételhez kötheti a földrajziárujelző-oltalomban részesülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszes italok, valamint szőlészeti és borászati termékek előállítását, illetve forgalomba hozatalát, valamint

b) megtilthatja a földrajzi árujelző használatát.

(3) Ha az előállító nem teljesíti a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételt vagy nem felel meg a (2) bekezdés b) pontja szerinti tilalomnak, és a termékleírásnak nem megfelelő terméken továbbra is használja a földrajzi árujelzőt - külön jogszabályban meghatározott mértékű - bírságot köteles fizetni.”

32. § (1) A Vt. 121. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásra, a termékek ellenőrzésére és az azzal kapcsolatban felmerülő eljárási költségekre, az ellenőrzés során kiszabható bírság mértékére, valamint a 110/2008/EK rendelet 20. cikke, illetve a 479/2008/EK rendelet 51. cikke értelmében oltalomban részesülő szeszes italok, illetve szőlészeti és borászati termékek esetében a termékleírás benyújtására, valamint az érintett forgalomba hozatali, előállítási feltételek körére, továbbá a földrajzi árujelző használatának tilalmi körére vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa, és az ellenőrző hatóságot vagy hatóságokat kijelölje.”

(2) A Vt. 121. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.”

33. § (1) A Vt. 122. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.”

(2) A Vt. 122. §-ának (2) bekezdése a következő d) és e) pontokkal egészül ki:

(Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:)

d) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete;

e) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete.”

A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény módosításai

34. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 61. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A megváltoztatási kérelem benyújtásának vagy ajánlott küldeményként való postára adásának határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.”

35. § Az Fmtv. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben - a mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.”

Záró rendelkezések

36. § (1) E törvény 2009. augusztus 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésekben megállapított eltérésekkel - a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az Szt.-nek az e törvény 16. §-ával megállapított 109/A-109/C. §-ait, 18. §-ával megállapított 114/C. §-át, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) e törvény 37. §-a (3) bekezdésével megállapított 184/A. §-ának (1) bekezdését az e törvény hatálybalépését követően keletkezett díjfizetési kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni.

(3) A Vt. 3. §-ának az e törvény 22. §-ával megállapított (2) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, védjegy lajstromozására irányuló eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) A Hmtv. e törvény 2. §-ával megállapított 37. §-ának (6) bekezdését, a Toptv. e törvény 4. §-ával megállapított 23. §-ának (6) bekezdését, az Szt. e törvény 15. §-ával megállapított 85. §-ának (6) bekezdését, a Vt. e törvény 25. §-ával megállapított 77. §-ának (6) bekezdését és az Fmtv. e törvény 34. §-ával megállapított 61. §-ának (6) bekezdését a megváltoztatási kérelem benyújtására nyitva álló, e törvény hatálybalépését követően lejáró határidőkre is alkalmazni kell.

(5) A Hmtv. e törvény 1. §-ával megállapított 11. §-ának (2) bekezdését, az Szt. e törvény 7. §-ával megállapított 22/A. §-ának (4) bekezdését, e törvény 8. §-ával megállapított 23. §-ának (2) bekezdését, e törvény 10. §-ával megállapított 53/C. §-át, e törvény 17. §-ával megállapított 111/A. §-át, e törvény 19. §-ával megállapított 115/E. §-ának (2)-(3) bekezdését, e törvény 20. §-ával megállapított XIV/D. fejezetét és a Vt. e törvény 23. §-ával megállapított 46/C. §-ának (2) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott bejelentések és kérelmek alapján esedékessé vált díjakra kell alkalmazni.

37. § (1) Az Szt. 16. §-ának (2) bekezdésében a „(115/M. §)” szövegrész helyébe a „(115/T. §)” szövegrész lép.

(2) A Vt. e törvény 31. §-a alapján 116/F. §-ra változó 116/D. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „116/C. §” szövegrész helyébe a „116/E. §” szövegrész lép.

(3) A Vht. 184/A. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ha a meghatározott cselekmény végrehajtása szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, illetve a növényfajta-oltalomból eredő díjigényhez kapcsolódó - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 109/B. §-ának (3) bekezdésében szabályozott - adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó rendelkezések vagy szerzői jog megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtására irányul, a végrehajtási lap kiállítására jogosult bíróság - a végrehajtási lap kiállítása helyett - a végrehajtást közvetlenül elrendelő határozatot hoz, amelyben a kötelezettet háromnapos határidővel hívja fel az önkéntes teljesítésre, és egyidejűleg megállapítja a késedelem esetén fizetendő pénzbírság napi összegét.”

(4) A Vht. 22. §-ának e) pontjában a „határozatában” szövegrész helyébe a „döntésében” szövegrész lép.

(5) Hatályukat vesztik az Szt. 109. §-ának (7)-(8) bekezdései és a Vt. 113. §-ának (6) bekezdése.

(6) Hatályát veszti az Szt. 114. §-ának (3) bekezdésében az „az oltalom fenntartására,” és az „,a 23. §” szövegrész, 115/E. §-ának (4) bekezdésében az „- az államháztartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában -” szövegrész.

38. § (1) E törvény 1-35. és 37. §-ai 2009. augusztus 2-án hatályukat vesztik.

(2) Ez a § 2009. augusztus 3-án hatályát veszti.

39. § Ez a törvény megállapítja a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket:

a) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete;

b) a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet III. Címének III-IV. fejezete.


  Vissza az oldal tetejére