Időállapot: közlönyállapot (2009.V.8.)

2009. évi XXIX. törvény

a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról * 

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte

1. § (1) Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.

(2) Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető.

(3) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik.

2. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak.

(2) A felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthető.

A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai

3. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell

a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra,

b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra,

c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára,

d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették,

e) a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített, és

f) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.

(2) A bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet.

(3) A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.

(4) Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak.

(5) Ha e törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhető meg, hogy a „házas” és „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen.

(6) A családi állapotra vonatkozó adatot tartalmazó nyilvántartásban - az anyakönyvi nyilvántartás, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás kivételével - a családi állapotot úgy kell feltüntetni, hogy a „házas” és a „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen.

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése

4. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik

a) az egyik bejegyzett élettárs halálával,

b) bírósági felbontással vagy

c) közjegyző általi megszüntetéssel.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell.

(3) A bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése alapján a közjegyző nemperes eljárásban szünteti meg.

Módosuló törvények

5. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Érvénytelen a házasság, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. Érvénytelen a bejegyzett élettársi kapcsolat, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.”

(2) A Csjt. a 26. §-t követően a következő új 26/A. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhető meg, hogy a „házas” és „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen.

(2) A családi állapotra vonatkozó adatot tartalmazó nyilvántartásban - az anyakönyvi nyilvántartás, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás kivételével - a családi állapotot úgy kell feltüntetni, hogy a „házas” és a „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen.”

(3) A Csjt. 35. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.”

(4) A Csjt. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit,

a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el,

b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított,

c) aki - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy

d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.”

(5) A Csjt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A házastárs vagy bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának vagy bejegyzett élettársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa vagy bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat, illetve bejegyzett élettársat egy sorban terheli.”

6. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„685/A. § Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.”

7. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Anyakönyvet kell vezetni:

a) a születésekről,

b) a házasságkötésekről,

c) a bejegyzett élettársi kapcsolatokról,

d) a halálesetekről.”

(2) Az At. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A polgármester az anyakönyvvezető által előkészített házasság megkötésére, valamint bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására az anyakönyvvezetőre megállapított képesítési feltételek hiányában is jogosult, az anyakönyvbe azonban bejegyzést nem tehet.”

(3) Az At. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A házasság megkötésére és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásra, a házasságkötés, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az az anyakönyvvezető illetékes, aki előtt a felek ez irányú szándékukat bejelentik.”

(4) Az At. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermek származási helyeként - az anya nyilatkozata alapján - az anya bejelentett lakóhelyét vagy tartózkodási helyét kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ha az anya ismeretlen, akkor a születés helyét kell származási helyként is bejegyezni.”

(5) Az At. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az anyakönyvi, a házasságkötési és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetőleg a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényes előfeltételeit okirattal kell bizonyítani. Az idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell bemutatni.”

(6) Az At. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig annak létrejöttekor anyakönyvezi.”

(7) Az At. a 15. §-t követően a következő alcímmel, valamint a következő 15/A. §-sal egészül ki:

A hivatali helyiség, a házasságkötés és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszíne

15/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.

(2) A települési önkormányzat biztosítja a házasságkötésre, továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére alkalmas hivatali helyiséget, amelyben a házasságkötés, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése történik.

(3) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli létesítését a jegyző engedélyezi.

(4) A (3) bekezdésben foglalt engedély esetén az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasságkötésnek vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hivatali helyiségen kívüli lebonyolításánál, ha a felek

a) a tanúk, - és ha szükséges - a tolmács vagy a jelbeszédben jártas személy jelenlétét biztosítják,

b) gondoskodnak a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének méltó keretéről,

c) gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról, és

d) egyidejűleg gondoskodnak az anyakönyvvezető őrizetében lévő anyakönyvnek a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyszínére való szállításáról és a hivatali helyiségbe való biztonságos visszaszállításáról, valamint az anyakönyv helyszínen való biztonságos kezelésének feltételeiről.

(5) A házasság megkötésének és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényben előírt módját és az eseményhez méltó körülményeit akkor is biztosítani kell, ha az hivatali helyiségen kívül történik.”

(8) Az At. 19. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:]

g) a házasulók a születendő gyermek családi nevéről nem állapodtak meg;”

(9) Az At. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § (1) Az a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár, hontalan vagy menekültként elismert személy, aki külföldön kíván házasságot kötni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadására irányuló kérelmét személyesen a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél nyújthatja be, aki azt haladéktalanul továbbítja a felettes szervhez. Bejelentett, érvényes lakcím hiányában az érintett kérelmét az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti.

(2) A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár félnek az illetékes külföldi hatóság vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy a tervezett házasságkötésének tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, a házassági nevet, a születési helyet és időt, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, a lakcímet és az állampolgárságot.

(3) Ha mindkét fél az (1) bekezdésben meghatározott személyi körbe tartozik, részükre a tanúsítványt egy okiraton kell kiállítani. Ha a felek lakóhelye különböző, a tanúsítvány kiadását bármelyikük lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előterjeszthetik. A tanúsítványt a kérelem benyújtásának helye szerint illetékes, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítja ki.

(4) Külföldön élő magyar állampolgár részére a tanúsítványt a lakóhely szerint illetékes magyar konzuli tisztviselő állítja ki.

(5) A tanúsítvány tartalmazza:

a) a felek természetes személyazonosító adatait,

b) az érintett személyek állampolgárságát, hontalanságát, illetőleg menekült státusát,

c) lakcímét,

d) családi állapotát, valamint

e) azt a tényt, hogy a tervezett házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya.

(6) A tanúsítvány a kiállításától számított hat hónapig érvényes.

(7) A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 20 munkanap.”

8. § (1) Az At. a következő, II/A. fejezettel, fejezetcímmel, alcímmel és 26/A-26/F. §-sal egészül ki:

II/A. fejezet

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándék

26/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

(2) A felek egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik - a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékát - a külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető), illetve a magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával - írásban is bejelentheti.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának megtagadása

26/B. § Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megtagadja, ha

a) a közreműködésre nem illetékes,

b) az eljárásból ki van zárva,

c) a létrehozásnak törvényes akadálya van,

d) a felek a létrehozás törvényes feltételeit nem igazolták,

e) a felek a létrehozáshoz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be, vagy

f) a bíróság valamelyik felet, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a létrehozás időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen.

Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése

26/C. § (1) A nem magyar állampolgár részére a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) bekezdése szerinti igazolás alóli felmentés a kiállításának napjától számított hat hónapig érvényes.

(2) A felmentés megadása iránti kérelmet az együttesen megjelenő felek a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult anyakönyvvezetőnél nyújthatják be.

(3) Azonos külföldi állampolgárságú felek az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországon működő külképviseleti hatóságnál is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy viszonosság és a külföldi állam joga ezt lehetővé teszi.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor a felek anyanyelvüket is használhatják.

(5) Ha a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, továbbá, ha az anyakönyvvezető a felek vagy a tanúk, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak.

Tanúsítvány a bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történő létesítéséhez

26/D. § (1) Az a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár, hontalan vagy menekültként elismert személy, aki külföldön kíván bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, az ehhez szükséges tanúsítvány kiadására irányuló kérelmét személyesen a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél nyújthatja be, aki azt haladéktalanul továbbítja a felettes szervhez. Bejelentett, érvényes lakcím hiányában az érintett kérelmét az utolsó bejelentett lakcíme szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is előterjesztheti.

(2) A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár félnek az illetékes külföldi hatóság vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, a házassági nevet, a születési helyet és időt, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, a lakcímet és az állampolgárságot.

(3) Ha mindkét fél az (1) bekezdésben meghatározott személyi körbe tartozik, részükre a tanúsítványt egy okiraton kell kiállítani. Ha a felek lakóhelye különböző, a tanúsítvány kiadását bármelyikük lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél előterjeszthetik. A tanúsítványt a kérelem benyújtásának helye szerint illetékes, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítja ki.

(4) Külföldön élő magyar állampolgár részére a tanúsítványt a lakóhely szerint illetékes magyar konzuli tisztviselő állítja ki.

(5) A tanúsítvány tartalmazza:

a) a felek természetes személyazonosító adatait,

b) az érintett személyek állampolgárságát, hontalanságát, illetőleg menekült státusát,

c) lakcímét,

d) családi állapotát, valamint

e) azt a tényt, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolatnak a magyar jog szerint nincs akadálya.

(6) A tanúsítvány a kiállításától számított hat hónapig érvényes.

(7) A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 20 munkanap.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása

26/E. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására a fővárosi kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint a 42/A. § (3) bekezdésében meghatározott további településeken működő anyakönyvvezetők jogosultak.

(2) Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját a felek kívánságát figyelembe véve tűzi ki.

(3) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozását megelőző eljárásról készített jegyzőkönyv felvétele óta hat hónap eltelt, az eljárást meg kell ismételni.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvános és méltóságteljes.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéstől csak akkor lehet eltérni, ha a felek ezt kérik.

(6) Az anyakönyvi bejegyzést megelőzően az anyakönyvvezető előbb az egyik, majd a másik félhez külön- külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a fél, akihez a kérdést intézi), hogy az itt jelen lévő (megnevezett másik féllel) bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít?”. Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő az egyik majd a másik fél) a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.”

(7) A felek kérésére - ha az anyakönyvvezető, a tanúk és mindkét fél érti és beszéli az adott, Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvét - az eljárás az adott kisebbség nyelvén is lefolytatható.

(8) A felek, a tanúk és az anyakönyvvezető, továbbá - ha közreműködött - a tolmács az anyakönyvi bejegyzést aláírják.

(9) Ha a felek vagy azok egyike a (6) bekezdésben foglaltak szerinti kérdésre nem egybehangzó igennel válaszol, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz köti, közöttük a bejegyzett élettársi kapcsolat nem jön létre. E tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti.

(10) Ha a felek vagy azok egyike, illetve a tanú vagy a tolmács az anyakönyv bejegyzésének aláírását megtagadja, de a bejegyzett élettársi kapcsolat a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően létrejött, az anyakönyvvezető az aláírásra szolgáló rovatba e tényt feljegyzi.

26/F. § Tanú nagykorú és cselekvőképes személy lehet. A tanúkról a leendő bejegyzett élettársak gondoskodnak.”

(2) Az At. 30. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A születési anyakönyvbe a szülők, a házassági anyakönyvbe és a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a felek apja és anyja, a halotti anyakönyvbe az elhalt apja, anyja továbbá házastársa vagy bejegyzett élettársa neveként a születési nevet kell anyakönyvezni.

(2) A házassági, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe a feleség és a férj, illetve a felek születési nevét minden esetben be kell jegyezni.

(3) Az anyakönyvvezetőnek a kéttagú születési családi név és a házassági név családi nevekből képzett részét kötőjellel összekapcsolva kell anyakönyveznie.

(4) Az anyakönyvbe azt a születési és házassági nevet kell bejegyezni, amely az érintett személyt a születés, a házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat bejegyzése vagy a haláleset időpontjában megillette. Anyakönyvezni a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek nemének megfelelő utónevet lehet a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított utónévjegyzékből.”

(3) Az At. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A nem megváltozásának a születési anyakönyvbe való bejegyzését meg kell tagadni, ha az érintett személy házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.”

(4) Az At. a következő alcímmel és 35/A. §-sal egészül ki:

A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve

35/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve tartalmazza

a) a létrehozás helyét és idejét (év, hó, nap);

b) a bejegyzett élettársak születési családi és utónevét, az anyakönyvezés előtt viselt nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a bejegyzést megelőző családi állapotát, a lakóhely településének a nevét, a bejegyzett élettársak szüleinek születési családi és utónevét;

c) a tanúk és a tolmács nevét;

d) a bejegyzett élettársak nemét;

e) a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt;

f) a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közreműködött anyakönyvvezető nevét;

g) a bejegyzett élettársak külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát.

(2) Az adatok változása esetén anyakönyvezni kell:

a) a bejegyzett élettársak születési nevének, személyi azonosítójának megváltozását;

b) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását;

c) a magyar állampolgárság megszűnését, a magyar állampolgárság megszerzését.

(3) A bejegyzett élettársakat az anyakönyvbe születési nevük abc sorrendjében kell bejegyezni.”

(5) Az At. 42/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy rendeletben jelölje ki a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozására jogosult további anyakönyvvezetők körét.”

9. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) a 36. §-t követően a következő alcímmel és 36/A-36/D. §-okkal egészül ki:

A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése

36/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének akkor van helye, ha

a) azt a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik,

b) egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek, és

c) a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti közokirat elkészítésére az a közjegyző is jogosult, aki a bejegyzett élettársi kapcsolatot nemperes eljárásban megszünteti.

(3) Nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének, ha

a) a bejegyzett élettársak bármelyike cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy

b) a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére a házasság felbontására vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

(5) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárásban bizonyításnak és igazolásnak nincs helye.

(6) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatására - a felek választása szerint - az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van. Ha a kérelem előterjesztésekor a feleknek nincs belföldi lakóhelye, az eljárást a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvi nyilvántartásba bejegyző anyakönyvvezető illetékességi területe szerint illetékes közjegyző folytatja le.

36/B. § (1) A közjegyző a feleket a kérelem beérkezésétől vagy a hiányok pótlásától számított 30 napon belül személyesen meghallgatja, kivéve, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

(2) A közjegyző a személyesen megjelent feleket a kérelmükről, megállapodásukról és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése feltételeinek fennállásáról meghallgatja.

(3) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló, ugyanazon okiratba foglalt közös kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell a 36/A. § (1) bekezdésben meghatározott kérdésekről, a közjegyző illetékességét megalapozó okról, és csatolni kell a kérelemhez a 36/A. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kérdésekről szóló megállapodásukat.

(4) Ha a bejegyzett élettársi közös vagyont képező ingóságok megosztása a kérelem előterjesztésének időpontjában már megtörtént, a kérelemben elegendő ennek tényéről nyilatkozni.

(5) A meghallgatás egy alkalommal legfeljebb 60 napra elhalasztható, ha bármelyik fél azt legkésőbb a meghallgatáson kéri.

(6) Ha a meghallgatáson - a halasztás esetét kivéve - bármelyik fél személyesen nem jelenik meg, a közjegyző az eljárást megszünteti.

36/C. § (1) Ha a közjegyző a feleknek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartásról, a közös lakás használatáról, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - az élettársi közös vagyon megosztásáról szóló egyezségét jóváhagyta, a felek bejegyzett élettársi kapcsolatát végzéssel megszünteti.

(2) Ha az egyezség nem hagyható jóvá, a közjegyző az egyezség jóváhagyását megtagadja, és a kérelmet elutasítja. A kérelmet akkor is el kell utasítani, ha megállapítható, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének feltételei nem állnak fenn.

36/D. § (1) A felek - eltérő megállapodás hiányában - egyenlő arányban viselik az eljárás költségeit, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeket pedig mindegyik fél maga viseli.

(2) A közjegyző a felek kérelmére az eljárást befejező végzésében rendelkezik az eljárásért fizetendő - a közjegyzői díjon és költségtérítésen kívüli egyéb - eljárási költségekről.

(3) A felek egyezségét jóváhagyó végzés a bíróság által jóváhagyott egyezséggel, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzés pedig a bíróság ítéletével azonos hatályú. A végzések ellen nincs helye felülvizsgálati kérelemnek.

(4) A közjegyző a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntető végzést öt munkanapon belül megküldi az illetékes anyakönyvvezetőnek.”

(2) A Kjnp. a 36/D. §-t követően a következő alcímmel és 36/E-36/G. §-okkal egészül ki:

Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése

36/E. § (1) Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza

a) két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és

b) legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel.

(2) Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha

a) az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték,

b) az élettársak egyike meghalt vagy

c) az élettársak bármelyike utóbb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.

(3) Az élettársi nyilvántartásba újabb, az (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat nem jegyezhető be, amíg a korábban nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat fennállását az élettársi nyilvántartás igazolja.

(4) Az élettársi nyilvántartás tartalma:

a) a kérelmezők

aa) családi és utóneve,

ab) születési családi és utóneve,

ac) születési helye és ideje,

ad) anyjának születési családi és utóneve,

ae) állampolgársága,

b) az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat,

c) nyilatkozat arról, hogy az élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat már nem áll fenn,

d) az az időpont, amikor az anyakönyvi bejegyzés szerint a nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat a kérelmezők bármelyikének házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy halála miatt megszűnt,

e) a nyilatkozatot a nyilvántartásba bejegyző közjegyző neve, székhelye és a bejegyzésről szóló végzés ügyszáma.

(5) Az élettársak közös kérelmére az élettársi nyilvántartás tartalmazza az élettársak nyilatkozatát a születendő közös gyermekeik családi nevéről.

(6) Az élettársi nyilvántartás közhitelesen tartalmazza az élettársaknak a (4) bekezdés b)-e) pontjaiban foglalt adatait és az (5) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot.

(7) Az élettársi nyilvántartás az adatokat az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozat bejegyzésének időpontjától számított 100 évig tartalmazza.

(8) Az élettársi nyilvántartás adatait a közjegyző és az országos kamara kezeli. Az országos kamara működteti a nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló, folyamatosan a felhasználók rendelkezésére álló informatikai alkalmazást. Az országos kamara a (4) bekezdés a) pontjában foglalt adatokban bekövetkezett változásokat és a (4) bekezdés d) pontjában foglalt adatokat a nyilvántartásban átvezeti, e célból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől elektronikus úton adatot igényelhet.

36/F. § (1) A nyilatkozat felvételére irányuló eljárás élettársak közös kérelemre vagy az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat esetén bármelyik élettárs kérelmére indul. Közös kérelem esetén a közjegyző illetékességét az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.

(2) A közjegyző az élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozat megtétele előtt - az általános kioktatási kötelezettsége keretében - az élettársat arról is tájékoztatja, hogy mi tekintendő élettársi kapcsolatnak, az hogyan keletkezik, hogyan szűnik meg és milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár.

(3) Élettársi kapcsolatra vonatkozó nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A közjegyző a kérelmező személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.

(4) A közjegyzőnek az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről szóló végzése tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzésre kerülő adatokat is; a jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének. A közjegyző az élettársi nyilvántartásba az adatokat a végzés meghozatalával egyidejűleg, a fellebbezésre tekintet nélkül jegyzi be.

(5) Ha a közjegyző csak az egyik élettárs nyilatkozata alapján jegyezte be az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatot, az erről szóló végzést a másik élettársnak is kézbesíti. Az értesítési cím megállapítása céljából a közjegyző térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a közjegyző a bejegyzésről szóló határozatát kijavítja vagy kiegészíti.

36/G. § (1) A közjegyző tanúsítványt az érintett személy élettársi nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából kizárólag a nyilvántartásban szereplő személynek állíthat ki.

(2) Az országos kamara az élettársi nyilvántartásból az adatigénylésre jogosult részére szolgáltathat adatokat.

(3) Az élettársi nyilvántartásból annak a közigazgatási hatóságnak, közigazgatási szervnek, bíróságnak, ügyésznek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely minden egyes igényelt adat tekintetében a törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat kezelésére. Az adatigénylőnek a kérelemben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.

(4) Az élettársi nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít

a) az informatikai alkalmazás üzemben tartási idejéről,

b) az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzésről a bejegyzett adat, a bejegyzés időpontja, és a bejegyzést végző feltüntetésével,

c) az élettársi nyilvántartásból történő adatigénylés teljesítéséről az adatigénylő, az adattovábbítás időpontja, az ahhoz megadott adatok és a szolgáltatott adatok megjelölésével,

d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(5) A napló adatait azok keletkezésétől számított 100 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.

(6) A napló adatait az országos kamara a 36/G. § (3) bekezdése szerint eljárva továbbíthatja.

(7) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.”

(3) A Kjnp. 38. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

c) rendeletben szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző által történő megszüntetésének eljárására vonatkozó részletes szabályokat,”

(4) A Kjnp. 38. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]

d) rendeletben szabályozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése és az abból történő adatszolgáltatás módjára vonatkozó részletes szabályokat,

e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásából történő országos kamarai adatszolgáltatás ellenértékének összegére és megfizetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat.”

10. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás tartalmazza a polgár]

k) családi állapotát, házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helyét;”

(2) Az Nytv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Az anyakönyvvezető a születési, a házassági, a halotti anyakönyvben, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvében rögzített - a 11. § (1) bekezdésében meghatározott - adatokat átvezeti a nyilvántartáson.”

(3) Az Nytv. 21. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

m) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző,”

(4) Az Nytv. 21. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

n) az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló polgári nemperes eljáráshoz a közjegyző, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.”

(5) Az Nytv. a 24/A. §-t követően a következő új 24/B. §-sal egészül ki:

„24/B. § (1) Ha az adatszolgáltatással érintett jogintézmény vonatkozásában a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotot tartalmazó személyes adatra vonatkozó adatszolgáltatást a nyilvántartásból a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel kell teljesíteni.

(2) A jegyző - az érintett személy kifejezetten eltérő kérelme hiányában - a nyilvántartás alapján kiadott hatósági bizonyítványban a családi állapotra vonatkozó adatot a „házas vagy bejegyzett élettárs”, „elvált vagy elvált bejegyzett élettárs” vagy „özvegy vagy özvegy bejegyzett élettárs” megjelöléssel tünteti fel.

(3) A családi állapot igazolására a nyilvántartás alapján kiállított hatósági bizonyítványon kívül más okirat nem követelhető meg.”

(6) Az Nytv. 25. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyi azonosítóját az alábbi szerveknek köteles átadni:]

c) a házasulók a házassági szándékuk bejelentésekor, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítők e szándékuk bejelentésekor az anyakönyvvezetőnek;

d) a peres felek a családjogi és házassági bontóperben, a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontására irányuló perben, valamint a holttá nyilvánítással és a halál tényének bírói megállapításával összefüggő ügyekben a bíróságnak, a bejegyzett élettársi kapcsolatot megszüntetni kívánók a közjegyzőnek;”

11. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.”

12. § A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény 15. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:]

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója, név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, családi állapota, a házasságkötés, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,”

13. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 192. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt házasságot köt, vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, továbbá aki bejegyzett élettársi kapcsolatban álló személlyel házasságot köt, vagy ilyen személlyel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.”

14. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi kapcsolat megszűnése (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint lakcímváltozás.”

15. § (1) A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: Nmtvr.) a következő alcímmel és 41/A. §-sal egészül ki:

A bejegyzett élettársi kapcsolat

41/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak joghatásaira, valamint megszűnésére a 37-40. §-ok rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - megfelelően kell alkalmazni.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy

a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és

b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás alól a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve indokolt esetben felmentést adhat.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaira, valamint megszűnésére a (2) bekezdésben meghatározott esetben a magyar jogot kell alkalmazni.”

(2) Az Nmtvr. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) Házassági vagyonjogot, valamint a bejegyzett élettársak vagyoni viszonyait érintő eljárásban magyar bíróság eljárhat, ha az egyik házastárs vagy bejegyzett élettárs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.”

(3) Az Nmtvr. 62/B. §-ának a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság kizárólagos, kivéve, ha]

a) magyar állampolgár házasságának felbontása vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a magyar állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár, legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;”

(4) Az Nmtvr. 70. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a magyar állampolgár házasságát felbontó vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntető jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését a magyar állampolgárságú volt házastárs vagy volt bejegyzett élettárs maga kéri, feltéve, hogy a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.”

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) A 9. § (2) és (4) bekezdése, valamint a 10. § (4) bekezdése a kihirdetését követő nyolcadik hónap első napján lép hatályba.

17. § (1) A Ptk.

1. 14. § (2) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 601. § (1) bekezdésében, 615. § (1) bekezdésében, 670. § (2) bekezdésében és 685. § b) pontjában a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa”,

2. 14. § (6) bekezdés 3. pont a) alpontjában a „házassági” szövegrész helyébe a „házassági, a bejegyzett élettársi”,

3. 19/A. § (1) bekezdésében, 601. § (2) bekezdésében a „házastársát” szövegrész helyébe a „házastársát vagy bejegyzett élettársát”,

4. 19/A. § (1) bekezdésében, 601. § (3) bekezdésében és a 615. § előtti alcímben a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, bejegyzett élettárs”,

5. 578/G. § (2) bekezdésében a „házastársak” szövegrész helyébe a „házastársak és a bejegyzett élettársak”,

6. 601. § (1) bekezdésében a „házastársak” szövegrész helyébe a „házastársak, bejegyzett élettársak”,

7. 601. § (2) bekezdésében a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa vagy bejegyzett élettársa”,

8. 601. § (2) bekezdésében és 601. § (3) bekezdésében a „házastársak” szövegrész helyébe a „házastársak vagy a bejegyzett élettársak”,

9. 601. § (3) bekezdésében, 625. § (2) bekezdésében a „házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának, bejegyzett élettársának”,

10. 606. §-ában, 667. § (1) bekezdés d) pontjában és 685. § b) pontjában a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, a bejegyzett élettárs”,

11. 607. § (4) bekezdésében, 615. § (2) bekezdésében, 616. § (1) bekezdésében, 616. § (2) bekezdésében, 616. § (3) bekezdés második mondatában és 671. § (1) bekezdésében a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs vagy a bejegyzett élettárs”,

12. 608. § (1) és 617. § (3) bekezdésében az „és házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs és bejegyzett élettárs”,

13. 609. § (1) bekezdésében a „házastársnak” szövegrész helyébe a „házastársnak, bejegyzett élettársnak”,

14. 613. § (3) bekezdésében a „házasság” szövegrész helyébe a „házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat” szöveg, a „házastárssal” szövegrész helyébe a „házastárssal vagy bejegyzett élettárssal”,

15. 615. § (2) bekezdésében a „házasságot köt” szövegrész helyébe a „házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít”,

16. 616. § (3) bekezdésében a „Mind a házastárs” szövegrész helyébe a „Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs” szöveg, a „házastársa haszonélvezeti jogának” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa haszonélvezeti jogának”,

17. 616. § (4) bekezdésében és 667. § (3) bekezdésében a „házastársat” szövegrész helyébe a „házastársat, és a bejegyzett élettársat”,

18. 661. §-ában a „házastársát” szövegrész helyébe a „házastársát, bejegyzett élettársát”,

19. 663. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának vagy bejegyzett élettársának”,

20. 663. § (2) bekezdésében a „Házastársát” szövegrész helyébe a „Házastársát vagy bejegyzett élettársát” szöveg, a „házastársi” szövegrész helyébe a „házastársi, bejegyzett élettársi”,

21. 665. § (2) bekezdésében a „házastársat” szöveg helyébe a „házastársat vagy a bejegyzett élettársat”,

22. 667. § (2) bekezdés első mondatában a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése”,

23. 667. § (2) bekezdés második mondatában a „házasságkötés” szövegrész helyébe az „ilyen kapcsolat”,

24. 667. § (2) bekezdésében a „házasságból” szövegrész helyébe a „házasságból, bejegyzett élettársi kapcsolatból” szöveg, a „házasságot kötött” szövegrész helyébe a „házasságot kötött, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített”,

25. 670. § (2) bekezdésében a „házastársával” szövegrész helyébe a „házastársával, bejegyzett élettársával”,

26. 679. § (3) bekezdésében a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, és a bejegyzett élettárs” szöveg, a „házastársi” szövegrész helyébe a „házastársi, vagy bejegyzett élettársi”

szöveg lép.

(2) A Csjt.

a) 7. § (2) bekezdésében a „házasság” szövegrészek helyébe a „házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat”,

b) 22. § (2) bekezdésében az „újból házasságot köt” szövegrész helyébe az „újból házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít”,

c) 37. § (2) bekezdésében a „nyilatkozó” szövegrész helyébe a „tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó”,

d) 60. § (1) bekezdésében és a 61. § (4) bekezdésében a „házastársa” szövegrész helyébe „házastársa vagy bejegyzett élettársa”,

e) 64. § (2) bekezdésében a „házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált házastárs” szövegrész helyébe a „házastársat, elvált házastársat, bejegyzett élettársat, elvált bejegyzett élettársat, a házastárs és az elvált házastárs, illetve bejegyzett élettárs és elvált bejegyzett élettárs”

szöveg lép.

(3) Az At.

a) 3. § (2) bekezdés d) pontjában a „kötni” szövegrész helyébe a „kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni” szöveg, 3. § (2) bekezdés f) pontjában a „házasságkötéséhez” szövegrész helyébe a „házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez” szöveg, 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „házasságkötése” szövegrész helyébe a „házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítése” szöveg, a „házasságkötésének” szövegrész helyébe a „házasságkötésének vagy a felek bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének”,

b) 4. § (3) bekezdésében a „házasságkötését” szövegrész helyébe a „házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatának anyakönyvezését”,

c) 8. § (1) bekezdésében, a 41/A. § (1) bekezdésében, valamint a 42/A. § (1) bekezdésében a „házasságkötési” szövegrész helyébe a „házasságkötési valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló”,

d) 12. § (2) bekezdésében a „házassága” szövegrész helyébe a „házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata”,

e) 13. § (1) bekezdésében az „és házasságkötési eljárásban” szövegrész helyébe a „, házasságkötési, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárásban”,

f) 15. § (2) bekezdésében a „Nem magyar állampolgár és a külföldön élő magyar állampolgár házasulók esetén a házasulók egyike” szövegrész helyébe az „A házasulók egyike - ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik -”,

g) 25. § (1) bekezdésében az „ünnepélyes” szövegrész helyébe a „méltóságteljes”,

h) 28/A. § (2) bekezdésében a „lakóhelyét” szövegrész helyébe a „lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét”,

i) 30/A. § (3) bekezdésében az „és házasságkötési” szövegrész helyébe a „, házasságkötési és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló”,

j) 32. § (1) bekezdés d) pontjában, a 35. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdés b) pontjában a „lakóhelyét” szövegrész helyébe az „a lakóhely településének a nevét”,

k) 36. § (1) bekezdés d) pontjában a „házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának vagy bejegyzett élettársának” szöveg, a „házasságkötés” szövegrész helyébe az „a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének” szöveg, a „házasság” szövegrész helyébe a „házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat”,

l) 37. § (1) bekezdés bevezető szövegében, b) pontjában és (2) bekezdése bevezető szövegében a „házasságkötést” szövegrész helyébe a „házasságkötést, a bejegyzett élettársi kapcsolatot”,

m) 38. § (1) és (2) bekezdésében a „házasságkötését” szövegrész helyébe a „házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolatát”,

n) 39. § (1) bekezdésében a „lakóhely” szövegrész helyébe a „lakóhely, annak hiányában tartózkodási hely” szöveg, a „házasságkötéséről” szövegrész helyébe a „házasságkötéséről, bejegyzett élettársi kapcsolatáról”,

o) 40. § (4) bekezdésében a „házasságkötés” szövegrész helyébe a „házasságkötés, a bejegyzett élettársi kapcsolat”

szöveg lép.

(4) Az Nytv. 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „a házasságkötés helye” szövegrész helyébe az „a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye” szöveg lép.

(5) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 20. § (3) bekezdésében a „házastárs” szövegrész helyébe a „házastárs, bejegyzett élettárs” szöveg lép.

(6) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 171. § (4) bekezdés a) pont ac) és ae) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Reprodukciós eljárás céljából történő női ivarsejt-adományozás esetén a (2) bekezdés szerinti felajánlás történhet meghatározott recipiens számára történő felhasználásra is az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: az adományozó a recipiens]

ac) testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) vagy”

ae) házastársa (élettársa) testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa),”

[aki megfelel a 171. § (1) bekezdésében foglaltaknak:]

(7) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 45. § (2) bekezdés e) pontjában a „házastársa” szövegrész helyébe a „házastársa, bejegyzett élettársa” szöveg, a 45. § (2) bekezdés a) és g) pontjában a „házastársának” szövegrész helyébe a „házastársának, bejegyzett élettársának” szöveg lép.

(8) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 10. § (4) bekezdésében az „és a bíróságok” szövegrész helyébe a „, bíróságok és a közjegyzők” szöveg lép.

(9) Az Nmtvr. 62/D. § (3) bekezdésében a „házastársával” szövegrész helyébe a „házastársával vagy bejegyzett élettársával” szöveg, a „házassága” szövegrész helyébe a „házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata” szöveg lép.

18. § (1) Hatályát veszti a Csjt.

a) 2. § (3) bekezdésében az „, az erre rendelt hivatalos helyiségben” szövegrész,

b) 2. § (4) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az At.

a) 3. § (2) bekezdés f) pontjában a „magyar menekültügyi hatóság által” szövegrész,

b) 22. § (3) bekezdése,

c) 30/B. § (1) bekezdésében az „és a Magyar Tudományos Akadémia szerkesztésében megjelentetett” szövegrész.

(3) 2010. február 1-jén hatályát veszti az e törvény 5. §-át megelőző alcím, az 5-15. § és a 17. §. E § 2010. február 2-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére