Időállapot: közlönyállapot (2009.V.14.)

2009. évi XXXV. törvény

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról * 

Első rész

Az általános forgalmi adót és a jövedéki adót érintő módosítások

I. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

1. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó mértéke az adó alapjának 25 százaléka.”

(2) Az Áfa tv. 82. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 3/A. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka.”

2. § (1) Az Áfa tv. 83. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[83. § Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához]

a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 20 százalékot,”

[kell alkalmazni.]

(2) Az Áfa tv. 83. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[83. § Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához]

c) a 82. § (3) bekezdésében említett adómérték esetében 15,25 százalékot”

[kell alkalmazni.]

3. § (1) Az Áfa tv. az e törvény 1. melléklete szerinti 3/A. számú melléklettel egészül ki.

(2) Az Áfa tv. - e törvénnyel megállapított - 3/A. számú melléklete az e törvény 2. melléklete szerint módosul.

II. Fejezet

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

4. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-ának 37/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„37/B. E85: a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag Közösségben termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak;”

5. § (1) A Jöt. 52. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:]

a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 109 000 Ft/ezer liter,

b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 117 300 Ft/ezer liter,

c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,

d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,”

(2) A Jöt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolajra

a) - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - a biodízel esetében az (1) bekezdés d) pont szerinti, az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték szorzataként meghatározott összeg,

b) az a) pontban nem említett bioüzemanyag esetében az üzemanyagkénti felhasználásnak megfelelően az (1) bekezdés a), d), f) vagy g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, illetve a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék bioüzemanyag esetében a 64. § (2) bekezdés szerinti adómérték,

c) benzin, illetve gázolaj adalékakénti, hígítóanyagakénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az (1) bekezdés a), illetve d) pont szerinti adómérték,

d) az a)-c) pont alá nem eső ásványolaj esetében - az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően - az (1) bekezdés a)-d) vagy f), g) pont szerinti ásványolajok közül a hozzá legközelebb álló ásványolajra meghatározott adómérték, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.”

6. § A Jöt. a következő 57. §-sal egészül ki:

„57. § (1) Minősített földgázellátási üzemzavar esetén a felhasználó jogosult a földgázfelhasználása kiváltására a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt és azt követően még két munkanapon (a továbbiakban: felhasználási időszak) felhasznált gázolaj megfizetett adójából literenként 84,30 Ft-ot visszaigényelni, ha azt

a) a minősített földgázellátási üzemzavar fennállása alatt, illetve azt legfeljebb öt munkanappal megelőzően, ásványolaj-adóraktárból szerezte be, és

b) olyan felhasználási helyén használta fel, amelyen legalább 500 m3/óra földgáz-teljesítményt kötött le, és ott olyan gázfogyasztó készülékben vagy gázfelhasználó-technológia céljára használta fel, amelyet a (3) bekezdés b) pontja szerint a vámhatóságnak bejelentett

(a továbbiakban: jogosított felhasználó).

(2) E § alkalmazásában

a) felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben (a továbbiakban: GET.) meghatározott felhasználó;

b) felhasználási hely: a GET.-ben meghatározott felhasználási hely;

c) minősített földgázellátási üzemzavar:

ca) a GET. 96. §-ának (1) bekezdésében meghatározott földgázellátási üzemzavarnak külön jogszabályban megállapított esete, amelynek következtében a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátása csak a nagyfelhasználók földgázvételezésének csökkentésével vagy megszüntetésével biztosítható, vagy amely a felhasználók jelentős részének földgázzal történő ellátását közvetett módon veszélyezteti, valamint

cb) a GET. 97. §-ában meghatározott földgázellátási válsághelyzet;

d) minősített földgázellátási üzemzavar fennállása: a minősített földgázellátási üzemzavar külön jogszabályban megállapított bekövetkezése és külön jogszabályban megállapított megszűnése közötti időtartam;

e) nagyfelhasználó: egy telephelyen 500 m3/óra vagy azt meghaladó lekötött teljesítményű felhasználó.

(3) A jogosított felhasználó, ha élni kíván az adó-visszaigénylési jogával, akkor ezt köteles a felhasználási időszakban történt első gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználás napját követő munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni. Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében köteles továbbá a bejelentésével egyidejűleg

a) csatolni a földgázkereskedővel kötött szerződés másolatát,

b) csatolni a földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének hónapját megelőző hónapra számított átlagos napi földgázfelhasználásának (m3/nap) levezetését azokra a felhasználási helyekre (ezen belül gázfogyasztó készülékenkénti és gázfelhasználó-technológia céljára történt felhasználásonkénti részletezésben) lebontva és összesítve, ahol földgáz helyett gázolajat használ fel,

c) megadni a felhasználási időszak kezdő napján meglevő gázolaj-nyitókészletet a b) pont szerinti bontásban és összesen.

(4) Az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének érdekében a jogosított felhasználó köteles a felhasználási időszakban történt utolsó gázolaj-felhasználást követően haladéktalanul, de legkésőbb a felhasználási időszak utolsó napját követő második munkanapon a vámhatósághoz írásban bejelenteni a felhasználási időszak alatt felhasznált gázolaj mennyiségét, valamint a felhasználási időszak utolsó napján meglévő gázolaj-zárókészletet a (3) bekezdés b) pontja szerinti bontásban és összesen.

(5) Az adó-visszaigénylésre az 56. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a gázolaj földgáz helyett történő felhasználását belső bizonylatokkal kell dokumentálni.”

7. § A Jöt. 64. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az adó mértéke - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az (1) bekezdés szerinti adóalapra 251 000 forint.

(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított, a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 53, 2208 90 59, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: bérfőzött pálinka) adója egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 125 500 forint, 50 liter felett 251 000 forint. Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető él, az 50 liter/év mennyiségi korlát együttesen értendő.”

8. § A Jöt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adó hektoliterre vetítve Balling-(Plató-)fokonként 575 forint.”

9. § A Jöt. 80. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra 8550 forint.”

10. § A Jöt. 89. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 12 950 forint.”

11. § A Jöt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként 20 100 forint.”

12. § A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(2) Az adó mértéke]

a) a cigarettára 8405 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább 16 000 forint/ezer darab,”

c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 6720 forint/kilogramm,

d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 6720 forint/kilogramm.”

Második rész

A személyi jövedelemadót, a társasági adót és az osztalékadót, valamint a gépjárműadót érintő módosítások

III. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

13. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult és az adóévben ilyen bevételt szerzett magánszemély, a vele együtt élő házastársa, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársa az adóbevallásában feltünteti házastársa, illetve élettársa nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét). E rendelkezést munkáltatói adómegállapítás esetében is alkalmazni kell.”

14. § Az Szja tv. 28. §-a a következő (18)-(19) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Családi pótlék címén az adóévben megszerzett bevételből egyéb jövedelem

a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék,

b) a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlékra egyedülállóként, illetve egyedülállónak tekintendőként jogosult magánszemélynél - az a) pontban foglaltaktól eltérően - 50 százalék.

(19) A (18) bekezdés rendelkezésétől eltérően a családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint

a) saját jogon jogosultként kapott támogatás;

b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék;

c) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás;

d) gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott támogatás;

e) szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás.”

15. § Az Szja tv. 30. és 31. §-ait megelőző alcímek, 30-31. §-ai helyébe a következő alcímek és rendelkezések lépnek:

„A számított adó

30. § (1) A számított adót az összevont adóalapra a 2009. évben a (2) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani.

(2) A számított adó, ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó éves jövedelmének összege:

0-1 900 000 forint 18 százalék,
1 900 001 forinttól
342 000 forint és az 1 900 000 forinton felüli rész 36 százaléka.

Az összevont adóalap adója

31. § Az összevont adóalap adóját a számított adóból a 32-34. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.”

16. § (1) Az Szja tv. 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén [ideértve különösen a családi pótléknak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét] van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaviszonyból származó rendszeres bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával számított összeg, ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő járandósága(i) összegét. Azonban a nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származik, a munkáltató, a bér kifizetője - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében

a) kiszámítja az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót, majd

b) az a) pont szerinti várható számított adóból levonja az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) tizenkétszeresének az adótábla szerint kiszámított adóját, és

c) a b) pont szerinti különbséget elosztja tizenkettővel.”

(2) Az Szja tv. 48. §-ának (6)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A magánszemély nyilatkozatot ad a munkáltatónak, a bér kifizetőjének, ha az adóévben adóterhet nem viselő járandóság címén [ideértve különösen a családi pótléknak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét] van nem a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származó rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaviszonyból származó nem rendszeres bevételt terhelő adóelőleg a bevételből az adótábla legmagasabb kulcsával számított összeg, ha a nyilatkozatban a magánszemély nem tünteti fel adóterhet nem viselő járandósága(i) összegét. Azonban a nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is a munkáltatótól, a bér kifizetőjétől származik, a munkáltató, a bér kifizetője - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a rendszeres bevételt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében

a) a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszereséhez hozzáadja a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot, majd

b) az a) pont szerinti megemelt összegre kiszámítja az adótábla szerint várható számított adót, és

c) a b) pont szerinti várható számított adóból levonja a megelőző egész havi munkaviszonyból származó rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és a megelőző havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) összegének tizenkétszeresére az adótábla szerint várható számított adót.

(7) A magánszemély a (2) és a (6) bekezdésben említett nyilatkozatot az adóterhet nem viselő járandóságnak az adóévben történt első kifizetését követően haladéktalanul teszi meg, és azt a munkáltató, a bér kifizetője a tőle származó bevételt eredményező, még nem számfejtett összeg(ek) adóelőlegének megállapításánál figyelembe veszi az adóévben mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja vagy vissza nem vonja. Ezt a rendelkezést, valamint az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a munkáltató, a bér kifizetője által kifizetett az (1)-(6) bekezdésben nem említett bevételt terhelő adóelőleg megállapítására is.”

17. § Az Szja tv. 49. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a magánszemély - a (6) bekezdésben foglalt feltételek szerint megszerzett bevétel mellett - az adóévben adóterhet nem viselő járandóságot is szerez [ideértve különösen a családi pótléknak a 28. § (18) bekezdése szerint jövedelemnek minősülő megosztott részét], akkor a megszerzett más bevételt terhelő adóelőleg megállapításához az adóelőleg-alapok összegéhez hozzá kell adni az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegét is. Ilyenkor a bevételt terhelő adóelőleg - a (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az adóelőleg-alapok megnövelt összegére az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve

a) az adóévben megszerzett bevétel(ek) alapján a magánszemély által már megállapított adóelőleg(ek) összegével, valamint

b) az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható éves összegére az adótábla szerint meghatározott várható számított adóval.”

18. § Az Szja tv. 50. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást - feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak - csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt. Ha a jogosultsága a bevételi értékhatár túllépése miatt szűnt meg, az előbbi rendelkezéstől eltérően az átalányadózás - ha annak egyéb feltételei fennállnak - attól az adóévtől kezdődően újra választható, amely adóévben az e törvényben előírt bevételi értékhatár növekedett.”

IV. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

19. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 7. §-a (1) bekezdésének cs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adózás előtti eredményt csökkenti:]

cs) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített, vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál érvényesíthető terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét;”

(2) A Tao. 7. §-a kiegészül a következő (2) bekezdéssel:

„(2) Az adózó az adóévre vonatkozóan választhatja, hogy az (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának a) alpontjában foglaltakat kizárólag a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközei között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetései értékének módosításaként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként elszámolt összeg tekintetében (a más befektetett pénzügyi eszközei és hosszú lejáratú kötelezettségei értékének módosításaként elszámolt összeget figyelmen kívül hagyva) alkalmazza, feltéve, hogy e választása nem eredményezi, hogy adóalapja alacsonyabb lesz az (1) bekezdés dzs) pontjának és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontjának alkalmazása nélkül az adóévre kiszámított adóalapnál.”

20. § A Tao. 1. számú melléklete e törvény 3. számú melléklete szerint módosul.

V. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

21. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 5. §-a a következő új g) ponttal egészül ki:

[Mentes az adó alól]

g) a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi,”

Harmadik rész

Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő módosítások

VI. Fejezet

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

22. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. §-a (4) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 31. §-ban és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalommal az adóhatósághoz bevallást teljesít, illetőleg adatot szolgáltat:]

h) egyes adóterhet nem viselő járandóságokat (nyugdíjat, rehabilitációs járadékot, családi pótlékot) folyósító szerv,”

(2) Az Art. 52. §-a a következő új (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az adóhatóság a telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszerben folytatott beszélgetést - a közösségi adószám érvényességéről történő meggyőződés ügytípus kivételével - elektronikusan adathordozóra rögzíti, és annak anyagát az adó megállapításához való jog, illetve ha az hosszabb, akkor az adó végrehajtásához való jog elévüléséig, illetőleg a folyamatban levő bírósági eljárás befejezéséig megőrzi. Az adózó vagy képviselője kérelme alapján az általa folytatott, e bekezdés szerint megőrzött telefonbeszélgetéseit meghallgathatja.”

23. § Az Art. 124/C. §-át követően, a következő, új 124/D. §-sal egészül ki:

„124/D. § (1) Általános forgalmi adóban keletkezett levonási jog miatti visszatérítési igény érvényesítésére a 124/C. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Az adózó az (1) bekezdésben említett igényét a levonási jog keletkezése időpontját magában foglaló elszámolási időszak(ok) bevallása(i)nak - az Európai Közösségek Bírósága, illetve az Alkotmánybíróság döntésének kihirdetésétől számított 180 napon belül benyújtott - önellenőrzésével érvényesítheti. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(3) Ha az adózónak az önellenőrzéssel helyesbített elszámolása eredményeként a befizetendő adója csökkenése vagy a - levonási jog keletkezése időpontjában hatályos általános forgalmi adóról szóló törvénynek a negatív elszámolandó adó visszaigénylési feltételeit is figyelembe véve keletkezett - visszaigényelhető összegnek a növekedése miatt visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő adó után az önellenőrzéssel érintett bevallás(ok)ban meghatározott befizetési kötelezettség, illetve igénylési jogosultság esedékessége napjától - vagy ha az későbbi, az adó megfizetésének napjától - az önellenőrzés benyújtásának napjáig a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot fizet. A visszatérítést - amelyre a költségvetési támogatás kiutalására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni - az önellenőrzés benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni.

(4) Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint benyújtott önellenőrzések a 115. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ismételt ellenőrzésre irányuló kérelemnek minősülnek.

(5) A 124/C. § (3) bekezdés a) pontja szerinti áthárításnak minősül az is, ha az adózó - a levonási tilalomra tekintettel - a támogatást általános forgalmi adót is finanszírozó módon kapta, vagy a le nem vonható általános forgalmi adó ellentételezésére további államháztartási támogatást kapott.

(6) A (2) bekezdés szerint érvényesített levonható adót az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásának napjával, a (3) bekezdés szerint számított kamatot az adózó bankszámláján való jóváírás napjával tárgyidőszaki bevételként kell elszámolni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó kettős könyvvitelt vezető vállalkozó és egyéb szervezet dönthet úgy, hogy a tárgyidőszakban egyéb bevételként elszámolt adó összegét halasztott bevételként (legfeljebb a kapcsolódó eszköz nyilvántartás szerinti értékében) időbelileg elhatárolja. A halasztott bevételt az eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni.”

24. § Az Art. 3. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.

Negyedik rész

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és egyes elkülönült állami pénzalapokat megillető befizetéseket érintő módosítások

VII. Fejezet

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

25. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:

a) a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék,

b) a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.”

26. § A Tbj. 34. §-ának (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.

(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:

a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,

b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.”

27. § A Tbj. 39. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén. Az egyéves időtartamba beszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egy éves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.”

VIII. Fejezet

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

28. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban]

a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;”

29. § Az Ebtv. 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.”

30. § Az Ebtv. 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.

(3) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

a) terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,

b) gyermekgondozási díj esetén a 42/D. § (3) bekezdése szerinti összeget,

c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,

d) a (2) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.

(4) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.”

31. § Az Ebtv. 83. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy a finanszírozási eljárásrendeket - a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően - rendeletben határozza meg.”

IX. Fejezet

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

32. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § A munkaadó a munkavállaló után a társadalombiztosítási járulékalap alapulvételével a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 1 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni.”

33. § Az Flt. 46/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulékalap után a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 2,5 százalék, a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 4 százalék vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.”

X. Fejezet

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása

34. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 4. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4. § (2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig]

b) a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz javítására, karbantartására a tárgyévben fordított összeg 50 százalékával,”

[csökkentheti.]

35. § Az Szht. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 4. § (5) bekezdésében, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a (3) bekezdésben meghatározott tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét.”

Ötödik rész

XI. Fejezet

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása

36. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) Tizenharmadik Fejezete a következő címmel és 143/A-143/E. §-sal egészül ki:

„A bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítására vonatkozó egyes rendelkezések

143/A. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó bioüzemanyagot - tisztán vagy bekeverve - köteles forgalomba hozni úgy, hogy az általa havi szinten forgalomba hozott bioüzemanyag mennyisége elérje a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiséget.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni

a) azt a forgalomba hozott üzemanyagot és bioüzemanyagot, amelyre a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint a biotartalomra tekintettel részben vagy egészben elengedték, vagy visszatérítették a jövedéki adót,

b) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvényben meghatározott biztonsági készletből szabad forgalomba hozott üzemanyagot.

143/B. § (1) A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott bioüzemanyagokat a külön jogszabályban foglaltak szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni.

(2) Az üzemanyag-forgalmazó köteles havonta, a tárgyhót követő 20-áig a tárgyhóban forgalomba hozott üzemanyagról és bioüzemanyagról a külön jogszabály szerinti jelentést a külön jogszabályban kijelölt hatóságnak (a továbbiakban: hatóság) benyújtani.

(3) Az üzemanyag-forgalmazó a Jöt. szerinti engedélye megszűnésének napjával köteles a (2) bekezdés szerinti jelentést - értelemszerűen - elkészíteni, és azt az engedélye megszűnésének napját követő 12. munkanapig a hatósághoz benyújtani.

143/C. § (1) A hatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely

a) a tárgyhónapban a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot hozott forgalomba,

b) az előírt határidőre nem nyújtotta be vagy nem a külön jogszabályban meghatározott tartalommal nyújtotta be a 143/B. § (2)-(3) bekezdése szerinti jelentést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyhavi üzemanyag forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyhónapban ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos bírságtételnek a szorzata.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó 1 millió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható.

(4) Az e § szerinti bírság a központi költségvetés bevétele, és az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(5) Amennyiben a hatóság által a bírságfizetésre kötelezett üzemanyag-forgalmazóval szemben azonnali beszedési megbízással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a hatóság a bírságfizetésre kötelezett üzemanyag-forgalmazó követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az állami adóhatóságot keresi meg.

143/D. § A 143/A-143/C. és a 143/E. §-ok alkalmazásában

a) üzemanyag:

aa) a motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése szikragyújtású belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49 vámtarifaszám), és

ab) a dízelgázolaj: olyan gázolaj, amelynek rendeltetése kompressziós gyújtású belső égésű motorok működtetése (2710 19 41 vámtarifaszám), beleértve a nem közúti gépekben, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban történő felhasználásra szánt gázolajat is;

b) üzemanyag-forgalmazó: a Jöt. rendelkezései szerint

ba) üzemanyagot szabad forgalomba bocsátó személy (ideértve az üzemanyagot a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátással importáló személyt is),

bb) más tagállamban szabad forgalomba bocsátott üzemanyagot tagállamból beszerző közösségi kereskedelmi tevékenységet folytató jövedéki engedélyes kereskedő;

c) forgalomba hozott üzemanyag

ca) a b) pont ba) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott,

cb) a b) pont bb) pontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett

üzemanyag;

d) bioüzemanyag: a külön jogszabályban meghatározott termék;

e) forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag tartalma, valamint a c) pont ca) és cb) alpontja szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag;

f) bioüzemanyag-részarány: a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalomban kifejezett mennyiségének és a forgalomba hozott üzemanyag energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa, százalékértékben, egytizedessel meghatározva;

g) kötelező bioüzemanyag-részarány: a bioüzemanyag-részarány külön jogszabályban meghatározott mértéke.

143/E. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a bioüzemanyag fogalmába tartozó termékek körét,

b) a bioüzemanyag-részarány számításának részletes szabályait és a kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét,

c) az üzemanyagok és a bioüzemanyagok MJ-ban meghatározott, az e törvényben előírt kötelezettségek tekintetében alkalmazandó energiatartalmát,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelvében előírt, a közlekedési célú benzin- és dízel-üzemanyagok bioüzemanyagokkal történő kiváltásának támogatása érdekében megtett intézkedésekről, a biomassza nem közlekedési célú, egyéb energetikai alkalmazására előírt erőforrásokról, valamint a teljes közlekedési üzemanyag-értékesítésről és a forgalomba hozott tiszta vagy bekevert bioüzemanyagok ezen belül részarányáról az Európai Unió Bizottságának adandó jelentéstételi kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

e) a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére és a 143/C. § szerinti bírság kiszabására jogosult hatóságot,

f) az üzemanyag-forgalmazó által benyújtandó jelentésekre, valamint a bioüzemanyagok nyilvántartására, bizonylatolására vonatkozó részletes szabályokat,

g) a 143/C. § szerinti bírság megállapításával és megfizetésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

XII. fejezet

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

37. § (1) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 4/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[4/A. § (1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény illeti meg a következők szerint:]

b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.”

(2) A Pftv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[5. § (1) Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6. §-ban meghatározott kivétellel - a járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:]

b) az Flt. 40. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék és a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér tíz százalékának, második évében húsz százalékának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.”

(3) A Pftv. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[7. § (1) Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén - amennyiben a 8. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn - a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény:]

b) Az a) pontban foglaltakon túlmenően a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A munkaadót a START EXTRA kártya tulajdonosa foglalkoztatásának második évében az Flt. 40. §-a (1) bekezdésében meghatározott munkaadói járulék, valamint a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a bruttó munkabér tíz százalékának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli.”

Hatodik rész

Záró rendelkezések

XIII. fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

38. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben és a 39. §-ban meghatározott eltérésekkel - 2009. július 1-jén lép hatályba.

(2) 2009. augusztus 1-jén lép hatályba a VIII. Fejezet és a 49. § (1)-(2) bekezdése.

(3) E törvény 3. §-ának (2) bekezdése és 2. melléklete az azt követő hónap első napján - de nem korábban 2009. augusztus 1. napjánál - lép hatályba,

a) amikor az Európai Bizottság olyan határozatot hoz, hogy a 2. mellékletben foglalt rendelkezés tekintetében nem áll fenn a verseny torzulásának veszélye, vagy

b) amikor a határozat meghozatalára nyitva álló határidő eltelt anélkül, hogy az Európai Bizottság határozatot hozott volna.

(4) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott tényt és időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(5) 2009. szeptember 1-jén lép hatályba a 13. §, a 14. §, a 16. §, a 17. §, a 22. § (1) bekezdése, a 24. §, a 42. § (2) bekezdés, az 51. §, valamint a 4. számú melléklet.

(6) E törvénynek az Art. 124/D. §-át beiktató rendelkezése e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.

(7) Az Európai Parlament 2009-ben kezdődő parlamenti ciklusának első napján lép hatályba a 44. § és az 53. § (2) bekezdése.

(8) 2010. január 1-jén lép hatályba a 49. § (3) bekezdése.

(9) Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Eajmód. tv.) 31. §-a nem lép hatályba.

39. § (1) A 6. §, a 40. § és a 41. § az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az Európai Bizottság (1) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben egyedi határozattal tegye közzé.

XIV. Fejezet

Módosító rendelkezések

40. § A Jöt. 128/B. §-ában a „földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.)” szövegrész helyébe a „GET.” szövegrész és a „Get.-ben” szövegrész helyébe a „GET.-ben” szövegrész lép.

41. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. §-ának (1) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„11. a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. év CXXVII. törvény 57. §-a (2) bekezdése c) pontjának ca) alpontjában meghatározott minősített földgázellátási üzemzavar bekövetkezésének, illetve megszűnésének tényét és időpontját,”

42. § (1) Az Szja tv.

1. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontjában az „azzal, hogy ezt a rendelkezést lehet alkalmazni az olyan utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is, amely a magánszemély tagi jogviszonyát tanúsító okirat munkáltató számára történő átadását követően első alkalommal történik” szövegrész helyébe az „azzal, hogy ezt a rendelkezést lehet alkalmazni az utólagosan legfeljebb három hónapra történő egyösszegű átutalásra is” szövegrész,

2. 1. számú mellékletének 1.3. pontjában a „munkanélküliek jövedelempótló támogatása” szövegrész helyébe a „rendszeres szociális segély és rendelkezésre állási támogatás” szövegrész

lép.

(2) Az Szja tv.

1. 3. §-a 72. pontjának b) alpontjában „a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély” szövegrész helyébe „a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék címén megszerzett bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás” szövegrész,

2. 48. §-a (13) bekezdésének a) pontjában az „a családi pótlékot a munkáltató, a kifizető folyósítja a jogosult részére, valamint a jogosult” szövegrész helyébe az „a családi pótlékra jogosult” szövegrész

lép.

43. § Az Art. 24. §-ának (5) bekezdés második mondatában a „keletkezik, és” szövegrész helyébe a „keletkezik, vagy” szövegrész lép.

44. § A Tbj. 11. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[A biztosítás nem terjed ki:]

c) az európai parlamenti képviselőre.”

45. § (1) Az Szht.

a) 4. § (2) bekezdésének d) pontjában a húsz százalékának” szövegrész helyébe a 10 százalékánakszövegrész, a negyven százalékánakszövegrész helyébe a „30 százalékának” szövegrész,

b) 4. § (4) bekezdésében „az Flt.-ben” szövegrész helyébe „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.)” szövegrész,

c) 4. § (5) bekezdésében a „70 százalékának” szövegrész helyébe a „60 százalékának” szövegrész, a „35 százalékának” szövegrész helyébe a „30 százalékának” szövegrész,

d) 5. § (2) bekezdés felvezető rendelkezésében a „70 százalékos” szövegrész helyébe a „60 százalékos” szövegrész,

e) 5. § (2) bekezdésének a) pontjában a „35 százaléka” szövegrész helyébe a „30 százaléka” szövegrész,

f) 5. § (3) bekezdésében a „70 százalékát” szövegrész helyébe a „60 százalékát”, a „30 százalékot” szövegrész helyébe a „40 százalékot” szövegrész

lép.

(2) Az Szht. mellékletének

a) 1. pont a) alpontjában az „ötven százalékáig” szövegrész helyébe a „20 százalékáig” szövegrész,

b) 1. pont b) alpontjában az „ötven százalékát” szövegrész helyébe a „20 százalékát” szövegrész,

c) 4. pont b) alpontjában a „háromszorosa” szövegrész helyébe a „kétszerese” szövegrész, a „négyszerese” szövegrész helyébe a „két és félszerese” szövegrész, a „négy és félszerese” szövegrész helyébe a „háromszorosa” szövegrész lép.

46. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 44. § (2) bekezdésében a „húsz százaléka” szövegrész helyébe a „harminc százaléka” szövegrész lép.

47. § Az Eajmód. tv. 271. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 233. § (1) bekezdésének az Szt. 20. §-a (4) bekezdését módosító előírásainak 2009. január 1-jétől történő alkalmazása során a létesítő okiratban rögzített deviza megváltoztatására vonatkozó bejelentést a cégbíróság felé legkésőbb 2009. július 31-ig teljesíteni kell.”

48. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 30. §-ának (4) bekezdésében a „24. § (1) bekezdésének b)-h) pontjában” szövegrész helyébe, a „24. § (1) bekezdésének b)-e) és g)-h) pontjában” szövegrész lép.

49. § (1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 137. §-ának (3) bekezdésében a „80 százaléka” szövegrész helyébe a „70 százaléka” szöveg lép.

(2) Az Ebtv. 2. §-ának (2) bekezdésében a „közül a pénzbeli ellátások” szövegrész helyébe a „- az e törvényben foglalt kivételekkel -” szöveg lép.

(3) Az Ebtv. 52. §-ának (1) bekezdésében az „összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri” szövegrész helyébe az „összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset)” szövegrész lép, 55. §-ának (7) és (9) bekezdésében a „jövedelmének naptári napi összegével” szövegrészek helyébe a „jövedelme naptári napi összegével, úti baleset esetén annak kilencven százalékával” szöveg, (7) bekezdésben a „naptári napi átlagjövedelem” szövegrész helyébe a „naptári napi átlagjövedelem, úti baleset esetén annak kilencven százaléka” szöveg, (8) bekezdésében a „100 százaléka” szövegrész helyébe a „száz százaléka, úti baleset esetén annak kilencven százaléka” szöveg lép.

XV. Fejezet

Hatályon kívül helyező rendelkezések

50. § (1) A Jöt. 7. §-ának 37. pontjában az „a Közösségben előállított alapanyagból gyártott,” szövegrész, 37/A. pontjában az „a kizárólag a Közösségben termelt alapanyagból gyártott” és az „a Közösségből származó” szövegrész, 117. §-ának (4) bekezdése, 129. §-a (2) bekezdésének r) pontjában az „52. § (1) bekezdés a), illetve d) pontja szerinti alacsonyabb adómérték, valamint az” és az „, illetve a biodízel-” szövegrész hatályát veszti.

(2) Az Eajmód. tv. 201. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint 241. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

51. § Hatályát veszti az Szja tv.

a) 3. §-ának 15. pontjában az „a családi pótlékról és” szövegrész,

b) 1. számú mellékletének 1.1. pontjában az „anyasági segély (anyasági támogatás),” szövegrész, valamint 1.2. pontja.

52. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 482. §-ának (2) bekezdése hatályát veszi.

53. § (1) Hatályát veszti

a) az Szht. 7. § (9)-(10) bekezdése, valamint

b) az Szht. mellékletének 6. pontja.

(2) A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „, európai parlamenti képviselőt” szövegrész hatályát veszti.

54. § Hatályát veszti az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény.

55. § Az I-XII. Fejezet, a XIV. Fejezet, az 50-54. § és az 1-4. melléklet 2010. január 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2010. január 3-án hatályát veszti.

XVI. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

56. § Az Áfa tv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - az 57. és 58. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont 2009. június 30. napját követi.

57. § (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.

(2) Azt az általános forgalmiadó-mértékváltozással érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, amelynél a teljesítést egyébként az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt megkezdődik, de e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően fejeződik be, azon naptári napok száma szerint, amelyek e törvény

a) hatálybalépése napját megelőző időszakra, illetőleg

b) hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra

esnek, az alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke szempontjából úgy kell tekinteni, mint amelynél az a) és b) pont szerint külön-külön, időarányos részteljesítés történik. Az a) pont szerinti időarányos részteljesítésre az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.

58. § Az 57. §-tól eltérően az e törvény 2. mellékletében foglalt rendelkezést azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az Áfa tv. 84. §-a szerint megállapított időpont a 2. melléklet hatálybalépésének napjára esik, vagy azt követi.

59. § (1) Az általános forgalmiadó-mértékváltozás miatt a gépi nyugta- és/vagy számlaadásra szolgáló pénztárgépet és taxamétert legkésőbb 2009. augusztus 31. napjáig az arra jogosított szervizzel át kell állíttatni.

(2) Az (1) bekezdésben említett átállításig

a) a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert és

b) az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére vagy számlakiállításra is alkalmas pénztárgépet

használó, nyugta-, illetőleg számlakibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával tesz eleget.

60. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően a Jöt. 117. §-ának (4) bekezdése szerinti jogkövetkezménnyel sújtott személy mentesül ezen jogkövetkezmény alól.

61. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(9) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) Az Szja tv. e törvénnyel módosított 30. §-ának és 50. §-a e törvénnyel módosított (7) bekezdésének rendelkezéseit a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és annak adókötelezettségére kell alkalmazni.

(3) Az Szja tv. 1. számú mellékletének e törvénnyel módosított 1.3. pontjában foglalt rendelkezést a 2009. január 1-jétől megszerzett jövedelemre és annak adókötelezettségére kell alkalmazni.

(4) Az Szja tv. 47. §-a szerinti göngyölítéses módszer alkalmazása során a 2009. június 30-át követő időszakban megszerzett bevétel esetében az adótábla szerint várható számított adót az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai szerint kell megállapítani.

(5) Az Szja tv. 48. §-ának rendelkezéseit a 2009. évben az a)-b) pontokban foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni.

a) A 2009-es adóév június 30-át követő időszakára (a továbbiakban: második félévre) megszerzett bér - társas vállalkozás, polgári jogi társaság tagjánál a személyes közreműködésre tekintettel vagy azzal összefüggésben megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevétel - adóelőlege meghatározásakor az Szja tv. 48. §-a (1)-(9) és (16) bekezdéseinek alkalmazása során az adótábla szerint várható számított adót (ideértve az adóterhet nem viselő járandóságok adótábla szerint várható adóját is) az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-a szabályai szerint kell megállapítani.

b) A 2009-es adóév második félévben kifizetett (kiutalt), az Szja tv. 48. §-ának (10) bekezdése szerinti bevétel adóelőlege megállapításakor az ott leírt számítás során az adótábla szerint várható számított adót az Szja tv. 2009. július 1-jén hatályos 30. §-ának szabályai szerint kell megállapítani, azzal, hogy a kifizetés időpontjaként a pénzösszeg postára adásának, illetve a folyósító szerv bankszámlája megterhelésének napját kell tekinteni.

(6) A munkáltató, a bér kifizetője, valamint a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság a 2009. első félévre juttatott nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlegét - az Szja tv. 48. §-a (12)-(14) bekezdések szerinti csökkentő tételek alkalmazásával - a 2009. év második félévében megszerzett bevételekre vonatkozó adóelőleg-megállapítási szabályok szerint is megállapítja az e § (5) bekezdésének a) pontja értelemszerű alkalmazásával. Amennyiben az előzőek szerint számított adóelőlegek összege kisebb, mint a 2009. első félévben ténylegesen levont adóelőlegek összege, a különbözetet - amíg az el nem fogy, de utoljára a december hónapra megszerzett nem önálló tevékenységből származó bevételek adóelőlege terhére - a 2009. második félévre megszerzett bevételek adóelőlegét csökkentő tételként kell figyelembe venni az Szja tv. 48. §-ának (12)-(14) bekezdései szerinti csökkentő tételek utáni sorrendben.

(7) Az Szja tv. 48. §-ának e törvénnyel módosított (2), (6) és (7) bekezdései szerinti nyilatkozattétellel kapcsolatos rendelkezéseket első ízben a 2009. augusztus 31-ét követően megszerzett adóterhet nem viselő járandóságokra kell alkalmazni.

(8) Az Szja tv. 55. §-a (1) bekezdésének rendelkezését a 2009. évre úgy kell alkalmazni, hogy az adót az Szja tv. 53. § szerinti számított évi jövedelem után az Szja tv. 30. §-ának 2009. július 1-jén hatályos (2) bekezdése szerinti adótáblával kell megállapítani.

(9) A 2010. április 1-jét megelőzően született gyermek(ek)re tekintettel folyósított anyasági támogatás adókötelezettségére az Szja tv. 3. §-ának 2009. augusztus 31-én hatályos 72. pontját és 1. számú mellékletének 2009. augusztus 31-én hatályos 1.1. pontját kell alkalmazni.

62. § A Tao. 7. §-a (1) bekezdése cs) pontjának e törvénnyel módosított, valamint 7. §-a (2) bekezdésének és 1. számú melléklete 10/a. pontjának e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2008-ban kezdődő adóév adóalapjának megállapításánál is alkalmazni lehet.

63. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2. §-a (4)-(5) bekezdésének alkalmazásakor az adóalanyiság feltételeként előírt bevételi értékhatár a 2009. adóévre vonatkozóan 26 millió forint.

64. § E törvénynek az Art. 3. számú melléklete F) pontjának b) alpontjában előírt adatszolgáltatást

- a családi pótlék tekintetében csak a 2009. augusztus 31-ét követően kifizetett családi pótlék összegekre vonatkozóan,

- az anyasági támogatás tekintetében pedig első alkalommal a 2010. március 31-ét követően születetett gyermekek esetén

kell alkalmazni.

65. § (1) A VII. Fejezetnek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépésének napjától megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A Tbj. e törvény 25. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

66. § (1) Annak a képviselőnek a társadalombiztosítási jogaira és kötelezettségeire, aki az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 6. §-ának (6) bekezdésében foglaltak szerinti nyilatkozatot tesz, a képviselői tevékenység teljes időtartamára a Tbj. biztosítottakra vonatkozó rendelkezései irányadók.

(2) Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 7/A. §-ában említett, a tiszteletdíja után nyugdíjjárulékot fizető képviselő a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségét közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a tagdíjat a magánnyugdíjpénztárnak teljesíti.

67. § (1) Az Ebtv. 46. § (1) bekezdésének e törvény 28. §-ával megállapított a) pontjában, az Ebtv. 48. §-ának e törvény 29. §-ával megállapított (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenségre, az Ebtv. 55. §-ának e törvény 49. § (3) bekezdésével megállapított (7)-(9) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a 2009. december 31-ét követően bekövetkező üzemi balesetre kell alkalmazni.

(2) Az Ebtv. 50. §-ának e törvény 30. §-ával megállapított rendelkezéseit a 2009. július 31-ét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

68. § Az Flt. e törvény 32. §-ával megállapított 40. §-át és az e törvény 33. §-ával megállapított 46/B. §-ának (1) bekezdését a 2009. július 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

69. § Az Szht. - e törvény 53. §-a (1) bekezdésének a) pontjával - hatályon kívül helyezett 7. § (9)-(10) bekezdését az e törvény hatálybalépését megelőzően, az Szht. 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint történt elszámolás esetén az elszámolás időpontjától számított 5 évig alkalmazni kell.

70. § A Pftv. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a törvény hatálybalépésének napját megelőzően kiváltott START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén is alkalmazni kell a foglalkoztatásnak a törvény hatálybalépését követő időtartamára.

71. § Az Mt. 137. §-ának e törvénnyel módosított (3) bekezdését a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.

1. melléklet a 2009. évi XXXV. törvényhez

„3/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 82. § (3) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások

termékek

Sor-
szám
Megnevezés vtsz.
1. Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet) 0401-ből
0402
0403
0404 10
0405-től 0406-ig
2. Tejtermékek (kivéve az italként közvetlen fogyasztásra alkalmas, tej pótlására szolgáló olyan imitátumokat, amelyek általában tej és permeátum - esetenként savó és/vagy tejszín - különböző arányú keverékéből állnak, és amelyek minősége, mennyiségi összetétele különbözik a természetes tejétől, tejfehérje tartalma lényegesen alacsonyabb a természetes tejénél) 0404 90-ből
3. Ízesített tej 2202 90 91-ből
2202 90 95-ből
2202 90 99-ből
4. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék 1901
(kivéve: 1901 10 00 02)
1903
1904
1905 10
1905 40
1905 90”

2. melléklet a 2009. évi XXXV. törvényhez

Az Áfa tv. 3/A. számú melléklete a következő II. résszel egészül ki, egyidejűleg a melléklet jelenlegi alcímének jelölése „I. rész: termékek”-re változik:

„II. rész: szolgáltatások

Sorszám Megnevezés
1. Távhőszolgáltatás”

3. melléklet a 2009. évi XXXV. törvényhez

A Tao 1. számú melléklete kiegészül a következő 10/a. ponttal:

10/a. Ha az adózó - a 10. pontban foglaltak alapján - az eszköz terven felüli értékcsökkenésének az adóévre megállapított összegét nem érvényesíti adóalapjánál, akkor a terven felüli értékcsökkenés adóévre megállapított, de nem érvényesített összegét az adóévet követő négy adóévben egyenlő részletekben érvényesítheti.”

4. melléklet a 2009. évi XXXV. törvényhez

Az Art. 3. számú mellékletének F) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„F) Egyes adóterhet nem viselő járandóságokat folyósító szerv adatszolgáltatása

a) A nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv - az állami adóhatóságnak az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban lévő adatok alapján a nyugdíj mellett munkát vállaló személyekre a természetes személyazonosító adatok és az adóazonosító jel feltüntetésével az adóévet követő év január 31. napjáig teljesített elektronikus adatszolgáltatása alapján - az előzőekben megjelölt adatok feltüntetésével az adóévet követő év február 15. napjáig az állami adóhatóság felé elektronikus úton adatot szolgáltat a kifizetett nyugellátás, rehabilitációs járadék adóévi összegéről. Az állami adóhatóság a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra az előzőekben meghatározott feltételek szerinti adatszolgáltatást az adóévet követő év március 15-ig, a nyugdíjat, rehabilitációs járadékot folyósító szerv pedig március 31-ig teljesíti.

b) A családi pótlékot, anyasági támogatást folyósító szerv elektronikus úton az állami adóhatósághoz az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat azon személyek természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről, akik részére családi pótlékot, anyasági támogatást fizetett ki, valamint az említett ellátás, támogatás adóévi összegéről, továbbá a gyermekre tekintettel a családi pótlékra, szintén jogosult másik szülő, házastárs természetes személyazonosító adatairól, lakcíméről, adóazonosító jeléről vagy arról, hogy az igénylő az ellátást egyedülállóként vette igénybe.”


  Vissza az oldal tetejére