Időállapot: közlönyállapot (2009.VI.12.)

2009. évi XLIV. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról * 

1. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű]

a) gazdasági társaság, kivéve az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Ftv. 121. §-a szerinti intézményi társaság,”

(2) Az Szht. 2. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Nem köteles szakképzési hozzájárulásra]

d) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalék adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.”

(3) Az Szht. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a közfeladatra és nem közfeladatra fordított munkaórák arányában, míg a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapját a tárgyévi árbevételéből a 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenység és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztani a szakképzési hozzájárulási kötelezettség kiszámításához.”

2. § (1) Az Szht. 4. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az átvett fejlesztési támogatás 3 százaléka az (5) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire használható fel.”

(2) Az Szht. 4. § (10) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szakképzési hozzájárulást az (1), a (7) és a (8) bekezdések alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek bevallási és elszámolási, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében előírtak szerint bejelentkezési kötelezettsége van az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel szemben.”

(3) Az Szht. 4. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(16) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólagos ellenőrzéssel feltárja, hogy éves elszámolását, illetőleg a (13)-(14) bekezdés szerinti visszaigénylését helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet közvetlenül az Alap kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetőleg onnan visszaigényelnie.”

3. § (1) Az Szht. 4/A. § (2) bekezdés a) pont ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a megállapodást kötő felek]

ah) felsőoktatási intézmény esetében, a nevét, adószámát, felsőoktatási intézményi azonosító jelét,”

(2) Az Szht. 4/A. § (2) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:]

b) a fejlesztési támogatással érintett, a szakképző iskola tanulóinak gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés helyszínét és időtartamát,

c) a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulóknak a b) pont szerinti intézményenkénti bontású szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát,

d) a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, az átadás módját, határidejét,”

4. § Az Szht. a következő 4/B-4/G. §-okkal egészül ki:

„4/B. § (1) A 4. § (10) bekezdése szerint bejelentkezett hozzájárulásra kötelezett éves bevallási és elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet honlapján közzétett „éves bevallás” nyomtatvány kitöltésével, valamint a nyomtatványnak az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére a tárgyévet követő második hónap 25. napjáig történő megküldésével és a bevallásban kimutatott befizetési kötelezettség egyidejű megfizetésével tesz eleget.

(2) A gyakorlati képzés tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján történő megszervezése esetén a bevalláshoz csatolni kell a gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara által, a gyakorlati képzés telephelyére a tárgyévre vonatkozóan érvényes tanúsítvány 60 napnál nem régebben kiállított másodlatát. A tanúsítvány tartalmazza

a) azt, hogy a hozzájárulásra kötelezett rendelkezik a szakmai gyakorlati képzéshez az Szt.-ben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételekkel,

b) a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást,

c) annak tényét, hogy a hozzájárulásra kötelezett az Szt. 54/B. § 24. pontja szerinti tanműhelyt üzemeltet.

(3) A tanúsítvány kiadásának feltétele a foglalkozási napló és a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés esetén fizetendő pénzbeli juttatás kifizetését igazoló dokumentumoknak a területi gazdasági kamara részére történő bemutatása.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett a bevallási és elszámolási kötelezettségének az (1) bekezdésben foglalt határidőben nem tesz eleget, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - felhívja a bevallás és elszámolás pótlására.

(5) A 4. § (13) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgyévet követő második hónap 25. napjától válik esedékessé.

4/C. § (1) A bevallás és elszámolás helyességét annak benyújtásától számított 30 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megvizsgálja, a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, és a javítás tényéről, továbbá annak eredményéről a hozzájárulásra kötelezettet a kijavítástól számított 15 napon belül írásban értesíti.

(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a javítással nem ért egyet, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egyeztetés végett az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez fordulhat. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az egyeztetés eredménytelenségéről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság az állami szakképzési és felnőttképzési intézet tájékoztatása alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel kapcsolatos adóigazgatási eljárást megindítja.

(3) Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet a bevallottnál kisebb fizetési kötelezettség terheli, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a befizetés teljesítésének igazolását követően, a hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó összeget 30 napon belül visszatéríti. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a befizetési kötelezettségének még nem tett eleget, a kijavított összeget kell megfizetnie az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

(4) Ha a kijavítás alapján a hozzájárulásra kötelezettet további fizetési kötelezettség terheli, ezt az összeget az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét, a (2) bekezdés szerinti egyeztetés eredményes lezárását követő 30 napon belül kell megfizetni az Alap kincstárnál vezetett számlájára.

(5) Ha a bevallás, elszámolás a hozzájárulásra kötelezett közreműködése nélkül nem javítható ki, vagy a bevalláshoz, illetve feldolgozásához további adatokra, dokumentumok becsatolására van szükség, vagy a hozzájárulásra kötelezett fennálló köztartozásáról a nyilatkozattételt vagy a külön jogszabályokban előírt igazolások benyújtásának kötelezettségét elmulasztotta, a hozzájárulásra kötelezettet az állami szakképzési és felnőttképzési intézet - legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével - a bevallás és elszámolás kijavítására, kiegészítésére, illetve hiánypótlásra szólítja fel.

4/D. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a 4/B. § (1) bekezdése szerinti bevallási és elszámolási kötelezettségének az állami szakképzési és felnőttképzési intézet felhívása ellenére sem tesz eleget, vagy hiánypótlásra szoruló bevallását és elszámolását felszólítás ellenére sem rendezi, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek tekinti, törli a nyilvántartásából, és erről értesíti a hozzájárulásra kötelezettet, valamint a dokumentáció csatolásával az állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a kötelezettség teljesítése érdekében az adóigazgatási eljárást megindítja.

(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett az (1) bekezdés szerinti bevallás időszakában, illetve azt követően gyakorlati képzést szervezett, továbbra is az 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, ezért nem csökkentheti a 4. § (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat a 4. § (8) bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást. Az elmulasztott évekre vonatkozó, illetve tárgyévi bevallását az állami adóhatósághoz kell benyújtania, és ha ezt követően a 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével kívánja teljesíteni szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, a 4. § (10) bekezdése szerint kell eljárnia.

4/E. § (1) Önellenőrzéssel a hozzájárulás alapját, a hozzájárulási kötelezettséget, az elszámolható költségeket és kiadásokat, a befizetési kötelezettség, illetve a többletköltség-igénylés összegét a bevallási kötelezettség eredeti időszakában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő hozzájárulási kötelezettség előírt bevallási időszakára, az Art. 164. §-ában meghatározott adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni.

(2) A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az állami szakképzési és felnőttképzési intézet honlapján közzétett, az adott önellenőrzéssel érintett év „éves bevallás” nyomtatványát használja fel és nyújtja be, az önellenőrzés időpontját követő 15 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez. A nyomtatványon fel kell tüntetni az önellenőrzés tényét, időpontját és esedékességét is.

(3) Az önellenőrzésről benyújtott bevallás és elszámolás esetében is alkalmazni kell a 4/C-4/D. §-ban előírtakat, azzal, hogy a hiánypótlás, illetve kijavítás nem teljesítése esetén az önellenőrzést az állami szakképzési és felnőttképzési intézet elutasítja, és erről a hozzájárulásra kötelezettet a hiánypótlásra, kijavításra való felhívásban megállapított határidő leteltétől számított 30 napon belül értesíti.

(4) Amennyiben önellenőrzéssel a hozzájárulásra kötelezett befizetési kötelezettséget állapít meg, a rendezendő különbözetet az önellenőrzött év eredeti bevallásbenyújtási határidejének időpontjától az önellenőrzés időpontjáig számított, kamattal növelt összegben kell befizetnie az Alap kincstárnál vezetett számlájára. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd része. A hozzájárulásra kötelezett javára mutatkozó helyesbítés esetén kamatot sem felszámítani, sem megfizetni nem kell.

(5) Az önellenőrzéssel feltárt hozzájárulási kötelezettséget vagy többletköltségigényt a feltárás időpontjában a hozzájárulásra kötelezettnek nyilvántartásba kell vennie. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített szakképzési hozzájárulás alapjának és összegének. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a helyesbítés szöveges indokolását.

4/F. § (1) A szakképzési hozzájárulás bevallásának és elszámolásának ellenőrzését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi. Ellenőrzési jogosultsága a 4-5. §-ban meghatározottak teljesítésének ellenőrzésére terjed ki.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

(3) Az ellenőrzés alá vont hozzájárulásra kötelezett (a továbbiakban: ellenőrzés alá vont) köteles

a) az állami szakképzési és felnőttképzési intézet megkeresésének soron kívül eleget tenni,

b) az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,

c) az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve az ellenőrzést végző személy (a továbbiakban: ellenőrzést végző) kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

(4) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés alá vontat előzetesen értesíti az ellenőrzésről, továbbá a szükséges iratok másolatát bekéri. Az előzetes értesítés mellőzhető, ha az ellenőrzés során a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások, egyéb iratok megsemmisítésének vagy megváltoztatásának veszélye áll fenn, illetve az ellenőrzés eredményességét az ellenőrzés alá vont egyéb módon veszélyeztetné.

4/G. § (1) Az ellenőrzést végző az ellenőrzést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával - a dokumentáció bekérése, illetőleg helyszíni ellenőrzés útján - folytatja le.

(2) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megállapításairól és a szükséges intézkedésekről az ellenőrzés alá vont által is aláírt jegyzőkönyvet készít.

(3) Az ellenőrzés alá vontnak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

(4) Az ellenőrzés alá vontat a hozzájárulási kötelezettség jogszabálysértő elmulasztása vagy felhasználása esetén befizetési, az ellenőrzés alá vont részére e törvény szerint járó összeg jogszabálysértő igénybevétele esetén pedig visszafizetési és a (6) bekezdés szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.

(5) A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség mellett ötvenezer forinttól százezer forintig terjedő eljárásibírság-fizetési kötelezettség is terheli az ellenőrzés alá vontat, ha

a) az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy

b) az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre, vagy

c) a külön jogszabályban előírt elkülönített nyilvántartási kötelezettségét nem teljesítette.

(6) Az ellenőrzés alá vontat befizetési, illetve visszafizetési kötelezettség a (4)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény megállapításától, kamatfizetési kötelezettség a (4)-(5) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától terheli. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.”

5. § Az Szht. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehetők, feltéve, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörtént.”

6. § Az Szht. 7. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság a kapott fejlesztési támogatást a térségi integrált szakképző központ részét képező, a fejlesztési megállapodásnak megfelelő iskolai rendszerű szakképzést folytató és a Kt.-ben előírt pályakövetési rendszerrel összefüggő jelentéstételi kötelezettségének eleget tevő közoktatási intézménynek, felsőoktatási intézménynek, központi képzőhelynek (a továbbiakban együtt: támogatást felhasználó) továbbadhatja, feltéve, hogy a támogatás felhasználásáról, valamint a támogatással összefüggő, jogszabályban rögzített jogokról és kötelezettségekről a támogatást felhasználóval megállapodást köt.

(12) Az Szt. 2. § (5) bekezdés b) pontja szerint meghatározott intézmény önkormányzati fenntartója a kapott fejlesztési támogatás térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskolák között történő elosztásának, forrásátadásának, illetve felhasználásának részletes szabályait - a (11) bekezdésben foglalt megállapodás helyett - rendeletben határozhatja meg.”

7. § (1) Az Szht. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:

a) a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított összeggel, valamint a Kormány által elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi program teljesítését szolgáló előirányzattal,

b) a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek visszatérítési igényeinek kielégítésére biztosított keretösszeggel,

c) a szakképzési hozzájárulás, valamint a szakképzési és felnőttképzési célú támogatások lebonyolításával és kezelésével összefüggő nyilvántartási, felhasználási, beszedési, szerződéskötési, finanszírozási, ellenőrzési, a pénzügyi garanciák érvényesítési feladatait ellátó szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint a szakképzési és felnőttképzési tanács működtetésére, továbbá a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak a 13. § (2) bekezdésben előírt feladatai ellátásának finanszírozására a tárgyévi eredeti bevételi előirányzat 3 százalékának megfelelő összeggel,

d) a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására a bevételi előirányzat 2 százalékának megfelelő összeggel,

e) a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítéseket tanulókat megillető szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült - a külön kormányrendeletben meghatározott - költségek támogatására a költségvetési évre megállapított keretösszeggel,

f) a Nemzeti Tehetség Programról szóló külön jogszabályban meghatározott célok megvalósításához szükséges feladatok támogatására a tárgyévi eredeti bevételi előirányzat 3 százalékának megfelelő összeggel,

g) a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)-f) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg felével,

h) a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-g) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg felével, valamint

i) a szakiskolai fejlesztési programra és az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjára az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által együttesen a költségvetési évre megállapított keretösszeggel.”

(2) Az Szht. 9. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keretét képezi.”

(3) Az Szht. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott keretösszeget át kell csoportosítani a külön jogszabályban meghatározott Szülőföld Alapba.”

(4) Az Szht. 9. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen alkotják az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörében felhasználható keretösszegét.”

8. § (1) Az Szht. 10. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része]

c) az e bekezdésben meghatározott támogatási célok megvalósítására az Oktatásért Közalapítvány, valamint legfeljebb 4 százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány támogatására,”

[használható fel.]

(2) Az Szht. 10. § (3) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés egyidejűleg a következő l) ponttal egészül ki:

[Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része]

h) az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítésekkel kapcsolatos szakmai vizsgák szervezésére és ellenőrzésére, valamint az oktatásért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgái tekintetében általános vizsgaszervezési feladatokat ellátó intézmények fejlesztésére és működtetésére,”

l) a Nemzeti Tehetség Programban meghatározott célok megvalósítására”

[használható fel.]

(3) Az Szht. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 9. § (2) bekezdés g) pontja szerinti decentralizált keret

a) a 14. § (1) és (10) bekezdése szerinti célok, valamint

b) a 14. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerint beruházási célú támogatásra jogosultnál a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének

támogatására használható fel.”

9. § Az Szht. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter együttesen is dönthetnek a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti támogatás felhasználásáról, amelynek során meghatározzák a támogatásnak a két miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részek közötti százalékos megosztását.”

10. § Az Szht. 13. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bizottság]

j) javaslatot tesz az adott régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe sorolására, valamint dönt a szakképzés regionális szükségletei alapján a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítésekről,”

11. § Az Szht. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § Az állam az alaprész pénzeszközeiből a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók részére szakiskolai tanulmányi ösztöndíj biztosításával a 9. § (2) bekezdés e) pontja szerint rendelkezésre álló költségvetési évre megállapított keretösszeg mértékéig támogatást nyújthat. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj folyósításával összefüggő feladatokat az iskola látja el.”

12. § (1) Az Szht. 19. § 1. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép

[E törvény alkalmazásában

1. gyakorlati képzés:]

b) az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési, illetve szakképzési programok alapján folyik;”

(2) Az Szht. 19. §-a a következő 7. és 8. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

7. kiegészítő gyakorlati képzés: az adott szakképesítés tekintetében meghatározott gyakorlati képzési időnek legfeljebb 50 százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnél folytatott gyakorlati képzés.

8. főállású oktató: a Munka Törvénykönyve 117/B. § szerinti teljes munkaidőben foglalkoztatott szakoktató, gyakorlati oktató, valamint a tanuló, illetve a hallgató gyakorlati képzésével megbízott egyéb olyan szakember, aki minden munkanapján tanulók, illetve hallgatók gyakorlati képzését végzi.”

13. § (1) Az Szht. 28. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az a)-c) és e) pontok tekintetében az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben, a d) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést érintően az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével, továbbá az a)-e) pontok tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:]

a) a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásához a 4. § (10) bekezdése szerinti bejelentkezési kötelezettség teljesítésének, a hallgatók gyakorlati képzéssel kapcsolatos kötelező juttatásainak, a fejlesztési támogatás nyújtásának, fogadásának és felhasználásának, az arról kötelezően nyújtandó adatszolgáltatásnak az eljárási szabályait, a 4. § (13) bekezdésében szereplő visszatérítés igénylésének feltételeit, mértékét és eljárási szabályait, valamint az ellenőrzés rendszerét,”

(2) Az Szht. 28. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az államháztartási források rendelkezésre állása esetén a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal, az ösztöndíj folyósításával kapcsolatban felmerült költségek térítésével, valamint az ösztöndíjban részesülő és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztató oktatását végző tanárok díjazásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

(3) Az Szht. 28. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Tehetség Program céljait szolgáló keretösszeg finanszírozásának kérdéseit és a keretösszeg felhasználásával kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

14. § Az Szht. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § Fejlesztési támogatás és beruházási célú támogatás nyújtható a 2007. szeptember 1-jét megelőzően létrejött térségi integrált szakképző központ keretei között működtetett központi képzőhelyen folyó gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére is.”

15. § Az Szht. a következő 33. §-sal egészül ki:

„33. § (1) A 4. § (5) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a 32. §-ban meghatározott, a bizottság által a 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott döntés szerinti képzésben részt vevő 1500 fős létszám számításánál

a) az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók létszámát is figyelembe kell venni, továbbá

b) egy intézmény tanulói, illetve az a) pont szerinti hallgatói létszáma csak egy térségi integrált szakképző központ létszámába vehető figyelembe.

(2) A 4. § (5) bekezdésében és az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt fejlesztési támogatást csak az a hozzájárulásra kötelezett nyújthatja, amely eleget tett a Kt.-ben meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségének.

(3) A (2) bekezdés szerinti fejlesztési támogatás fogadására jogosult részére kizárólag azon szakképző iskola és központi képzőhely vonatkozásában nyújtható fejlesztési támogatás, amely a Kt.-ben meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.”

16. § (1) Az Szht. mellékletének 1. d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elszámolható]

d) a tanulónak, illetve a hallgatónak jogszabály alapján kötelezően járó munkaruha, egyéni védőeszköz, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, valamint a vizsgára való utazás költsége, továbbá az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült útiköltség, amely szállítási naponként legfeljebb a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 1,5 százaléka lehet fejenként, feltéve, hogy az útiköltség nem a tömegközlekedés igénybevételével merült fel. A tömegközlekedési eszköz igénybevételénél a számlával igazolt összeg számolható el. Ugyancsak elszámolható az ideiglenes átirányítással kapcsolatban felmerült számlával igazolt szállásköltség-térítés, naponként a minimálbér 2 százaléka összeghatárig, fejenként,”

(2) Az Szht. mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elszámolható]

„4. a) A gyakorlati képzésben oktatók díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, a munkába járás útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.

b) Ha a főállású oktatóhoz beosztott tanulók, illetve az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatók száma eléri a Kt.-ben a szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzésre meghatározott átlagos csoportlétszámot (a továbbiakban: átlaglétszám), a főállású oktató díjazásából elszámolható hányad felső határa középfokú iskolai végzettségű főállású oktató esetén a kötelező legkisebb munkabér háromszorosa, középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkező főállású oktató esetében a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, felsőfokú iskolai végzettségű főállású oktató esetén a kötelező legkisebb munkabér négy és félszerese. Ha a tanulók, illetve hallgatók száma nem éri el az átlaglétszámot, az elszámolható hányad felső határát olyan arányban kell csökkenteni, amilyen arányban a tanulók, illetve hallgatók száma kevesebb az átlaglétszámnál.

c) Nem főállású oktató esetében munkabérének az a része számolható el - legfeljebb a b) pontban meghatározott mértékig - oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, illetve hallgatók létszáma nem éri el az átlaglétszámot, akkor az e pontban meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám az átlaglétszámnál.”

(3) Az Szht. mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. Amennyiben az oktatott tanulói, illetve hallgatói átlaglétszám lehetővé teszi a főállású oktató - 4. b) pont szerinti - bérköltségének elszámolását, akkor elszámolható az ezen oktató részére biztosított, akkreditált szakmai, pedagógiai képzés költsége a saját dolgozó képzési költségeinek elszámolására vonatkozó szabályoknak megfelelően.”

17. § (1) Ez a törvény 2009. július 1-jén lép hatályba.

(2) A közhasznú társasági formában végzett tevékenységét közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit korlátolt felelősségű társasági formában folytató hozzájárulásra kötelezett a 2009. adóévben a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének teljesítéséhez a 3. § (1) bekezdése szerint az adóév egészére megállapított hozzájárulás alapját csökkentheti választása alapján:

a) a 2009. adóévben a közhasznú társaságként történő működése alatt a Tao. 6. számú mellékletének 2009. június 30-án hatályos C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével, a bevételi arányt két tizedesjegyre számítva, vagy

b) a közhasznú társasági formában történő működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított hozzájárulás alapjával.

(3) A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló 2007. évi CII. törvény 42. § (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az átalakulási kötelezettségüknek eleget nem tevő térségi integrált szakképző központok keretei között működtetett központi képzőhelyek 2010. január 1-je után nem jogosultak fejlesztési támogatás átvételére.”

(4) Az Szht. 4. § (5) bekezdésében „az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint folytatott gyakorlati képzés” és „az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti gyakorlati képzés”, valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában „- az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerint - folytatott gyakorlati képzés” és „az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gyakorlati képzés” szövegrész helyébe „az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés” szöveg lép.

(5) Hatályát veszti

a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (2) bekezdés g) pontjában az „az Országos szakmai szakértői névjegyzék (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) és” szövegrész, valamint

b) az Szht. 10. § (3) bekezdésének k) pontjában a „legfeljebb négy százaléka” szövegrész.

(6) A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj első alkalommal a 2009/2010. tanévet megkezdett, az Szht. - e törvény 11. §-ával megállapított - 14/A. §-ában meghatározott tanulókat illeti meg.

(7) Az Szt. 48. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében tegye közzé.”

(8) Az Szt. 54/B. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[54/B. § E törvény alkalmazásában:]

8. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott, illetve hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, melynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor;”

(9) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

72. Adóterhet nem viselő járandóság:]

e) a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj.”


  Vissza az oldal tetejére