Időállapot: közlönyállapot (2009.VI.19.)

2009. évi XLVII. törvény

a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról * 

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

1. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások hatósági nyilvántartások. A bűnügyi nyilvántartások az azokban kezelt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el.

(3) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági nyilvántartások vezetésére és az azokhoz kapcsolódó hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a) belső azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatok hozzárendelése a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában vagy a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokhoz;

b) bűnügyi nyilvántartó szerv: a bűnügyi nyilvántartási rendszer, valamint az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt központi közigazgatási szerv;

c) daktiloszkópiai nyilvántartás: ujj- és tenyérnyomtöredéket, valamint ujj- és tenyérnyomatot (a továbbiakban együtt: ujj- és tenyérnyomat) tartalmazó nyilvántartás;

d) DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;

e) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor;

f) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

g) ellenszegülés: a mintaadásra kötelezett személynek az a célzatos cselekvése, magatartása, amely a mintavétel megkezdését, folytatását, annak előírások szerinti végrehajtását akadályozza;

h) érintett: az a természetes személy, akinek az adatai az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szerepelnek;

i) harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam;

j) kapcsolati kód: a bűnügyi nyilvántartó szerv által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz;

k) minta: a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített vagy az e törvény alapján mintaadásra kötelezett természetes személytől származó ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyag;

l) szakértői nyilvántartó szerv: a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv;

m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító;

n) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag;

o) testi kényszer: megfogás, lefogás, valamint testi erővel valamely cselekvés, magatartás abbahagyására vagy a mintavétel tűrésére kényszerítés.

II. Fejezet

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER

A bűnügyi nyilvántartási rendszer tagozódása

3. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer

a) a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint

b) a bűnügyi nyilvántartásokból

áll.

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli, a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot továbbít, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokról e törvény szerinti hatósági bizonyítványt állít ki. A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartások vezetése során adatfeldolgozóként más szervet nem vehet igénybe.

A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása

4. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja

a) a bűnügyi nyilvántartásokban, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében az érintett, valamint

b) a büntetés-végrehajtási intézetbe és a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott személyek

azonosítása.

(2) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása tartalmazza

a) az érintett

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) nemét,

ad) születési helyét és idejét,

ae) anyja születési családi és utónevét,

af) személyi azonosítóját,

ag) előző családi és utónevét,

ah) állampolgárságát, előző állampolgárságát, valamint

ai) lakcímét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),

b) az érintett arcképmását, ha a nyilvántartásba vétel e törvényben meghatározott feltételei fennállnak,

c) a kapcsolati kódot, valamint

d) a halál tényét és időpontját.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg kapcsolati kódot képez.

(4) Ha a szakértői nyilvántartó szerv belső azonosító kódot küld a bűnügyi nyilvántartó szervnek, az a kapcsolati kódról haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatokat addig kezeli, amíg az érintett adatai a bűnügyi nyilvántartásokban vagy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szerepelnek.

5. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a nyilvántartások adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint az adatigénylés alapján vagy a kérelmező saját adatairól történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton egyedileg összehasonlítja

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve vagy

b) az idegenrendészeti nyilvántartások hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv

által kezelt adatokkal.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító adatokban bekövetkező változásoknak a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában történő átvezetéséről.

6. § (1) A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában az érintett arcképmását nyilván kell tartani, ha

a) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vonták, vagy

b) a bíróság vele szemben bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott.

(2) Nem kell nyilvántartani annak az arcképmását,

a) akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá

c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.

(3) Az érintett arcképmását az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szervnek, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

(4) Akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárásban a bíróság végrehajtandó szabadságvesztés büntetést szabott ki, és az ítélet jogerőre emelkedett, annak az arcképmását a büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően haladéktalanul megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek.

A bűnügyi nyilvántartások közös szabályai

7. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:

a) a bűntettesek nyilvántartása,

b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása,

c) a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása és

d) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása.

8. § (1) A 7. §-ban meghatározott nyilvántartások egymással nem kapcsolhatók össze.

(2) Ha a 7. §-ban meghatározott nyilvántartások valamelyikében kezelt adatra vonatkozóan a nyilvántartás feltételei megszűnnek, az adatot a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell.

(3) Ha az érintett adatait a bűnügyi nyilvántartások valamelyikéből e törvény szerint törlik, a törölt adatok közül azokat az adatokat, amelyeknek a 7. §-ban meghatározott másik nyilvántartásba való felvételéhez előírt feltételek bekövetkeztek, átmeneti adatállományba kell helyezni úgy, hogy azzal a nyilvántartással, amelyből az adatokat törölték, a kapcsolat ne legyen helyreállítható. A másik nyilvántartásba az adatokat az átmeneti adatállományból huszonnégy órán belül kell felvenni, és az adatfelvétellel egyidejűleg az átmeneti adatállományt törölni kell.

A bűntettesek nyilvántartása

9. § A bűntettesek nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja:

a) a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése,

b) a büntetett előélet tényének igazolása

ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,

bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint

bc) mások jogainak és biztonságának védelme

érdekében.

10. § A bűntettesek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedésének napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) alapján nem mentesült.

11. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b) a belső azonosító kódot;

c) bűnösséget megállapító jogerős ítéletben a bíróság által megállapított

ca) bűncselekmény megnevezését,

cb) bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetői és elkövetési alakzatot,

cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,

ce) azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső vagy többszörös visszaeső,

cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;

d) az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

e) a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát), mértékét és végrehajtási fokozatát, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

f) a fő- és mellékbüntetés mellett alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

g) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;

h) közkegyelem vagy egyéni kegyelem alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi határozat számát és keltét;

i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

j) a törvényi mentesítés várható időpontját;

k) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén ennek tényét; továbbá

l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott különleges eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a) a szabadságvesztés előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés végrehajtása megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,

b) a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c) a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás időtartamát, a jogellenesen a büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartamot,

d) a szabadon bocsátás napját,

e) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás leteltének napját, továbbá e mellékbüntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát.

12. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 11. § (1) bekezdés c)-g), i) és k) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.

(2) A 11. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4) A 11. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

13. § A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat az érintett mentesítésének időpontjáig kell nyilvántartani.

A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása

14. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyekre vonatkozó adatok nyilvántartásának célja:

a) a büntetőügyben eljáró bíróság ítéletében foglalt büntetés és intézkedés végrehajtásának elősegítése;

b) a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának biztosítása

ba) bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekek védelme,

bb) az érintett jogai gyakorlásának elősegítése, valamint

bc) mások jogainak és biztonságának védelme

érdekében.

15. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a) akinek az adatait a bűntettesek nyilvántartásából a mentesítés folytán törölték,

b) akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogerőre emelkedésének napján mentesült,

c) akivel szemben a bíróság bűnösséget megállapító jogerős ítéletet hozott, de büntetés kiszabását mellőzte,

d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást alkalmazott,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, valamint

f) akit az ügyész megrovásban részesített.

16. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b) a belső azonosító kódot;

c) a jogerős ítéletben a bíróság által megállapított

ca) bűncselekmény megnevezését,

cb) bűncselekmény Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetői és elkövetési alakzat megjelölését,

cd) bűncselekmény elkövetésének helyét, idejét,

ce) azt a tényt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső vagy többszörös visszaeső,

cf) azt a tényt, hogy a bűncselekményt az elítélt bűnszervezet tagjaként követte el;

d) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

e) az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

f) a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét (foglalkozástól eltiltás esetén a foglalkozás megnevezését, járművezetéstől eltiltás esetén a járművezetői kategóriát), mértékét és végrehajtási fokozatát, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját;

g) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját;

h) összbüntetésbe foglalás, valamint egységes intézkedés elrendelése esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatát és mértékét;

i) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;

j) a külföldi ítélet érvényének elismerése esetén ennek tényét;

k) a mentesítés, a nyilvántartásba felvétel időpontját, valamint a nyilvántartásból való törlés várható időpontját, továbbá

l) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott különleges eljárás során hozott határozat tárgyát, számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját.

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza

a) a szabadságvesztés előjegyzett kezdő napját, foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés megkezdésének) napját, valamint a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,

b) a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c) a büntetés félbeszakítása esetén az eljárt hatóság megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás időtartamát, a jogellenesen a büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartamot,

d) a szabadon bocsátás napját,

e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját,

f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetésének tényét,

g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját,

h) a közérdekű munka, valamint a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról szóló határozat számát és keltét, az eljárt bíróság megnevezését, az így kiszabott büntetés mértékét,

i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a kitiltás leteltének napját, e büntetések végrehajtását befolyásoló tényeket és ezek fennállásának időtartamát, továbbá

j) a kényszergyógykezelés megszüntetésének napját.

17. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött.

(2) A 16. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3) A 16. § (1) bekezdés e)-j) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.

(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A 16. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(6) A 16. § (2) bekezdés e)-g) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7) A 16. § (2) bekezdés h) pontja szerinti,

a) a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására vonatkozó adatokat az alapügyben első fokon eljárt bíróság,

b) a közérdekű munka szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására vonatkozó adatokat a büntetés-végrehajtási bíró

közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(8) A 16. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

18. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,

a) ha a büntetés határozott tartamú,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkettő évig vagy

b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkettő évig

kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani.

(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, de végrehajtásában felfüggesztett

a) szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig

kell nyilvántartani.

(4) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén - tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés kiszabása helyett vagy a mellett történik - a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított öt évig kell nyilvántartani.

19. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén

a) végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

b) a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése esetén a mentesítés beálltától számított öt évig

kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig kell nyilvántartani.

(3) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett, a mellékbüntetésre vonatkozó adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott mellékbüntetés esetén - tekintet nélkül arra, hogy főbüntetés kiszabása helyett vagy a mellett történik - a mellékbüntetés végrehajtása befejezésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől számított három évig kell nyilvántartani.

20. § A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat

a) megrovás alkalmazása esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,

b) próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől,

c) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,

d) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,

e) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől

számított három évig kell nyilvántartani.

A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása

21. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, törvényességének biztosítása, továbbá az érintett és mások jogainak, biztonságának védelme.

22. § (1) A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak adatait kell nyilvántartani, akivel szemben büntetőeljárás indult.

(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben a büntetőeljárás magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá

c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.

23. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b) a belső azonosító kódot;

c) a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény megalapozott gyanú szerinti

ca) megnevezését, minősítését,

cb) elkövetési helyét, idejét;

d) a megalapozott gyanú közlésének időpontját;

e) a vádemelés időpontját, a vád tárgyává tett bűncselekmény megnevezését, minősítését, a vádirat számát és keltét;

f) vádemelés elhalasztása esetén az elhalasztás tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét;

g) a nyomozás vagy az eljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés tényét, okát, időtartamát, az erről szóló határozat számát és keltét, valamint a nyomozás vagy az eljárás továbbfolytatásának időpontját;

h) a büntetőügy iktatószámát;

i) a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének tényét, továbbá

j) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését.

24. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c)-e) és h) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amelyik az érintettel szemben eljár.

(2) A 23. § f) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(3) A 23. § g) pontjában meghatározott adatokat a nyomozás felfüggesztése esetén a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, az eljárás felfüggesztése esetén a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4) A 23. § i) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről vagy elkülönítéséről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

25. § A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a nyomozás megszüntetéséig

kell nyilvántartani.

A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása

26. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének célja az érintett, továbbá mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.

27. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, távoltartást, ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, továbbá akinek előzetes letartóztatása óvadék letétele miatt szűnt meg.

28. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot;

b) az elrendelt kényszerintézkedést, annak időtartamát;

c) az elrendelő határozat szerinti bűncselekmény

ca) megnevezését,

cb) Btk. szerinti minősítését,

cc) elkövetésének helyét, idejét;

d) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

29. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 28. § b)-d) pontjában meghatározott adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kényszerintézkedés elrendeléséről, valamint meghosszabbításáról határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(2) A kényszerintézkedés megszüntetését a határozatot hozó bíróság vagy ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

30. § A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat a kényszerintézkedés megszűnéséig vagy megszüntetéséig kell nyilvántartani.

III. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSA

31. § Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének célja az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés elősegítése érdekében az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítéletekben (a továbbiakban: tagállami ítélet) foglalt adatok tagállamok közötti kölcsönös cseréjének elősegítése.

32. § A tagállami ítéletek nyilvántartásában annak a magyar állampolgárnak az adatait kell nyilvántartani, akinek bűnösségét az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerősen megállapította.

33. § (1) A tagállami ítéletek nyilvántartása a tagállami ítéletben szereplő, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött alábbi adatokat tartalmazza:

a) az érintett személyazonosító adatait,

b) az ítélet keltét, jogerőre emelkedésének időpontját, valamint az ítéletet hozó bíróság megnevezését,

c) az ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény megnevezését, a bűncselekmény jogi minősítését, a bűncselekmény elkövetésének időpontját,

d) a büntetésekre, az intézkedésekre és azok végrehajtására vonatkozó adatokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a tagállami ítéletek nyilvántartása - ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága azt a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte - tartalmazza

a) az érintett szüleinek nevét,

b) az ítélet ügyiratszámát,

c) a bűncselekmény elkövetésének helyét,

d) az érintett személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosító okmánya típusát és számát,

e) az érintett ujjnyomatát,

f) az érintett álnevét, továbbá

g) a mentesítés várható időpontját.

(3) A tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza az elismerő határozat számát és keltét is, ha az Európai Unió más tagállamának bírósága által meghozott ítélet érvényét a magyar bíróság elismerte.

34. § (1) A 33. §-ban meghatározott adatokat a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig kell nyilvántartani. Ha e tájékoztatásban nem szerepel mentesítésre vonatkozó adat, az adatokat akkor kell törölni, amikor a tagállam kijelölt központi hatóságának tájékoztatása szerint azt az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából törölték.

(2) A 33. §-ban meghatározott adatok változását az érintett tagállam kijelölt központi hatósága által adott tájékoztatást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv haladéktalanul átvezeti.

IV. Fejezet

A BŰNÜGYI ÉS RENDÉSZETI BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

Közös szabályok

35. § A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása daktiloszkópiai nyilvántartásból és DNS-profil-nyilvántartásból áll.

36. § (1) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat

a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,

b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,

c) elemzi és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján részére megküldött ujj- és tenyérnyomat vagy DNS-profil nyilvántartásba vételével egyidejűleg belső azonosító kódot képez, amelyet haladéktalanul megküld a bűnügyi nyilvántartó szervnek annak megjelölésével, hogy a belső azonosító kód a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának mely nyilvántartásában szerepel.

A daktiloszkópiai nyilvántartás

37. § A daktiloszkópiai nyilvántartás célja

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,

b) a bűncselekményt elkövető,

c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt,

d) a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a befogadott, valamint

e) a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott

személy azonosítása.

38. § A daktiloszkópiai nyilvántartás

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásából,

b) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából, valamint

c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából

áll.

39. § (1) Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot a 38. § szerinti nyilvántartásokban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely - 38. § szerinti - nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat

a) az (1) bekezdés szerint ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint

b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, a 38. § szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

40. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek ujj- és tenyérnyomatát bűncselekmény elkövetésének helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzítették, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.

41. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény

aa) megnevezését,

ab) elkövetésének helyét és idejét;

b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;

c) a büntetőügy iktatószámát;

d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatot, valamint

e) a szakrendszeri azonosító kódot.

42. § (1) A 41. § a)-d) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

(2) Ha a nyomozás megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

(3) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

43. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) el nem évülő bűncselekmények esetén a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,

c) a 42. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy

d) a 42. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig

kell nyilvántartani.

(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomatok nyilvántartásába felvett adatokat a 39. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha a 39. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomat azonosságát

a) a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában vagy

b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában

kezelt ujj- és tenyérnyomattal állapítja meg.

44. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a büntetőeljárás alá vont személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani, akit

a) ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja vagy

b) öt évet el nem érő szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos, testi sértés (Btk. 170. §), segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 172. §), személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §), emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), magánlaksértés (Btk. 176. §), közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. 184. §), vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (Btk. 185. §), közúti veszélyeztetés (Btk. 186. §), cserbenhagyás (Btk. 190. §), megrontás (Btk. 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (Btk. 205. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), beutazási és tartózkodási tilalom megsértése (Btk. 214. §), embercsempészés (Btk. 218. §), hivatali visszaélés (Btk. 225. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 226. §), hivatalos személy elleni erőszak (Btk. 229. §), közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (Btk. 230. §), hamis vád (Btk. 233. §), bűnpártolás (Btk. 244. §), vesztegetés (Btk. 250. §), befolyással üzérkedés (Btk. 256. §), közveszélyokozás (Btk. 259. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. §), garázdaság (Btk. 271. §), rendbontás (Btk. 271/A. §), közokirat-hamisítás (Btk. 274. §), magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §), egyedi azonosító jel meghamisítása (Btk. 277/A. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §), pénzhamisítás (Btk. 304. §), adócsalás (Btk. 310. §), csempészet (Btk. 312. §), készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel visszaélés (Btk. 313/B. §), lopás (Btk. 316. §), sikkasztás (Btk. 317. §), csalás (Btk. 318. §), rongálás (Btk. 324. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 327. §) bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja

miatt büntetőeljárás alá vontak.

(2) Nem kell nyilvántartani annak az adatait,

a) akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét,

b) akivel szemben pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás, továbbá

c) akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta.

45. § A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát,

c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint

d) a belső azonosító kódot.

46. § A büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatát - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terheltet büntetőeljárás alá vonta.

47. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat a 25. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

48. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában annak a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személynek az ujj- és tenyérnyomatát kell nyilvántartani,

a) akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, vagy

b) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

49. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) az elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát,

c) a szakrendszeri azonosító kódot, valamint

d) a belső azonosító kódot.

50. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személy ujj- és tenyérnyomatát - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett befogadását követően haladéktalanul az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

(2) Ha az ujj- és tenyérnyomatot e törvény alapján a büntetőeljárás során nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv az ujj- és tenyérnyomatot az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul

a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg

b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából.

51. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvett adatokat a 18-20. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot, valamint, ha az érintett ujj- és tenyérnyomatát a büntetőeljárás időtartama alatt nyilvántartásba vették, és ebben az ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, ennek tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

A DNS-profil-nyilvántartás

52. § A DNS-profil-nyilvántartás célja

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradvány alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,

b) a bűncselekményt elkövető, valamint

c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt

személy azonosítása.

53. § A DNS-profil-nyilvántartás

a) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásából,

b) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint

c) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából

áll.

54. § (1) Ha az e törvény szerint arra jogosult szerv DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt az 53. § szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely - 53. § szerinti - nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli

a) az (1) bekezdés szerint a DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményező szervvel, valamint

b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, az 53. § szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

55. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akinek DNS-profilját bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból határozták meg, ha ezen adatokhoz személyazonosító adat nem kapcsolható.

56. § A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény

aa) megnevezését,

ab) elkövetésének helyét és idejét;

b) a nyilvántartásba vételt kezdeményező nyomozó hatóság vagy ügyészség megnevezését;

c) a büntetőügy iktatószámát;

d) a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt, valamint

e) a szakrendszeri azonosító kódot.

57. § (1) Az 56. § a)-c) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény miatt büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére.

(2) A DNS-profilt a bűncselekmény helyszínén vagy a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített anyagmaradványból a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg.

(3) Ha a nyomozás megszüntetésére vagy a büntetőeljárás jogerős befejezésére azért került sor, mert a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény vagy a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény, ennek tényét a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

(4) Ha a büntetőeljárásban a tények tisztázása során megállapítható, hogy a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába korábban nyilvántartásba vett DNS-profil olyan személytől származik, aki nem hozható összefüggésbe a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetésével, ennek tényét a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

58. § (1) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat

a) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) el nem évülő bűncselekmények esetén az 57. § (1) bekezdésében meghatározott adatok megküldésének időpontjától számított húsz évig,

c) az 57. § (3) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig vagy

d) az 57. § (4) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig

kell nyilvántartani.

(2) A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profilok nyilvántartásába felvett adatokat az 54. § (2) bekezdésében meghatározott közlés időpontjáig kell nyilvántartani, ha az 54. § (1) bekezdése szerinti összehasonlítás a DNS-profil azonosságát

a) a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában vagy

b) a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában

kezelt DNS-profillal állapítja meg.

59. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani, akivel szemben

a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,

b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,

c) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő emberkereskedelem (Btk. 175/B. §), megrontás (Btk. 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 204. §), kitartottság (Btk. 206. §), kerítés (Btk. 207. §), embercsempészés (Btk. 218. §),

d) kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal való visszaélés (Btk. 282. §),

e) fegyveres elkövetéssel megvalósuló bűncselekmény vagy

f) az állam elleni bűncselekményekkel (Btk. X. fejezet), a terrorcselekménnyel (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével (Btk. 261/A. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a pénzmosással (Btk. 303. §), valamint a szolgálati bűncselekményekkel (Btk. XX. Fejezet I. cím) kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása vagy a terrorcselekményre irányuló előkészület (Btk. 261. §)

miatt indítottak büntetőeljárást.

60. § A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) a büntetőeljárás alá vont személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,

c) a szakrendszeri azonosító kódot,

d) a belső azonosító kódot.

61. § (1) A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet - a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg - az a nyomozó hatóság vagy ügyészség küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek, amely a terheltet büntetőeljárás alá vonta.

(2) A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg.

62. § (1) A büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a 25. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

63. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,

a) akinek adatai a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában szerepeltek, és a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló büntetőeljárásban a bíróság vele szemben jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, vagy

b) akit jogerősen háromévi vagy azt meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

64. § A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

a) a kapcsolati kódot,

b) elítélt személytől levett szájnyálkahártya-törletet, valamint az abból meghatározott DNS-profilt,

c) a szakrendszeri azonosító kódot,

d) a belső azonosító kódot.

65. § (1) A DNS-profil meghatározására alkalmas szájnyálkahártya-törletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az érintett befogadását követően az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul megküldi a szakértői nyilvántartó szervnek.

(2) Ha a DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet e törvény alapján a büntetőeljárás alatt nyilvántartásba vették, és a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, a szakértői nyilvántartó szerv a DNS-profilt és a szájnyálkahártya-törletet az ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul

a) nyilvántartásba veszi a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásában, és ezzel egyidejűleg

b) törli a büntetőeljárás alá vont személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából.

(3) Az elítélt személy DNS-profilját a szakértői nyilvántartó szerv határozza meg.

66. § (1) A bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a 18-20. §-ban meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot, valamint ha az érintett DNS-profilját és szájnyálkahártya-törletét a büntetőeljárás időtartama alatt nyilvántartásba vették, és ebben az ügyben a bíróság jogerős, bűnösséget megállapító ítéletet hozott, ennek tényét a bűnügyi nyilvántartó szerv közli a szakértői nyilvántartó szervvel.

V. Fejezet

ADATTOVÁBBÍTÁS A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERBŐL

Az adattovábbítás formái és tartalma

67. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint

a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,

b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy

c) az arra jogosult kérelmére adatot igazol.

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel

68. § (1) Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

a) a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) a nyomozó hatóság és az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból.

(2) A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:

a) közbiztonság-védelmi feladatai ellátása során a kábítószerre, a pszichotróp anyagra, a kábítószer prekurzorra, a polgári felhasználású robbanóanyagra, a pirotechnikai termékre vonatkozó hatósági jogkörben, valamint a fegyver, a lőszer, a haditechnikai termék, továbbá a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertároló hely üzemeltetéséhez, gyártásához és a kapcsolódó szolgáltatások közbiztonsági feltételeinek ellenőrzéséhez

aa) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ab) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint

ac) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

b) a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a gépjárművezetéstől eltiltás hatálya alatt állás ellenőrzése céljából

ba) a 11. § (1) bekezdés c), e), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint

bb) a 16. § (1) bekezdés c), f), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok;

c) a közrendvédelmi, valamint határrendészeti feladatainak ellátása során a kényszerintézkedések végrehajtása ellenőrzése céljából a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok;

d) a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

da) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

db) a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint

dc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

e) a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából

ea) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

eb) a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint

ec) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

f) külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során

fa) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,

fb) a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

fc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

g) a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából

ga) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), h), i) pontjában meghatározott adatok,

gb) a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

gc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

h) a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából

ha) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

hb) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint

hc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

i) a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági jogkörben eljárva, valamint a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ia) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ib) a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint

ic) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

j) befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok.

(3) A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartását vezető szerv közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, továbbá

b) a 16. § (1) bekezdés f) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok.

(4) A köztársasági elnök döntésének előkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelem felterjesztésének előkészítése során a bűntettesek nyilvántartásában, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok,

b) az állampolgársági ügyekért felelős miniszter az állampolgársági eljárásban a honosítás és visszahonosítás törvényi feltételeinek vizsgálata során a bűntettesek nyilvántartásában és a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatok.

(5) A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, valamint rendkívüli állapot idején és a megelőző védelmi helyzetben a hadkiegészítő parancsnokság a hadkötelezettség feltételei fennállásának megállapítása céljából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

b) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok, valamint

c) a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.

(6) A menekültügyi hatóság a menekültkénti, menedékeskénti vagy befogadottkénti elismerés vagy az elismerés visszavonása feltételei fennállásának megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

b) a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok, valamint

c) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok.

(7) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik ország állampolgára tartózkodásának engedélyezésére, a tartózkodás feltételeinek ellenőrzésére és az engedély visszavonására irányuló eljárásban közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

b) a 16. § (1) bekezdés ca), cb), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok.

(8) A büntetés-végrehajtási intézet a befogadás során közvetlen hozzáféréssel jogosult

a) az elítélt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatot átvenni, valamint

b) a 11. § (1) bekezdés b) pontjában vagy a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok alapján azon tény igazolását kérni, hogy az elítélt ujj- és tenyérnyomatát vagy DNS-profilját az elítélés alapjául szolgáló büntetőeljárás során nyilvántartásba vették.

(9) Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:

a) a 11. § (1) bekezdés ca), cb), e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,

b) a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok.

(10) A szakértői nyilvántartó szerv az e törvényben meghatározott találati adattovábbítás teljesítése, valamint szakvélemény elkészítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat átvenni.

Az adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei

69. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, amely adatigénylő tekintetében törvény

a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint

b) az adatoknak a bűnügyi nyilvántartásokból a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével

előírja.

(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik

aa) a családi és utónevét,

ab) a születési családi és utónevét,

ac) a születési helyét és idejét,

ad) az anyja születési családi és utónevét,

ae) az állampolgárságát,

af) a lakcímét, valamint

b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbítás biztosításának általános követelményei

70. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből

a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat - törvény rendelkezése alapján - akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint

b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.

(2) A közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

  Vissza az oldal tetejére