Időállapot: közlönyállapot (2009.VI.26.)

2009. évi LVI. törvény

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról * 

I. Fejezet

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 327. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási per indítására jogosult:

a) az ügyfél,

b) a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője.”

(2) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. E rendelkezés nem vonatkozik a menekültügyi per tárgyában hozott bírósági döntésre.”

2. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (2) bekezdés a) pontjában a „Ket. 130. §-a (4) bekezdésében meghatározott végzés” szövegrész helyébe a „hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzés” szöveg, 324/A. §-ában a „határozatnak nem minősülő hatósági szerződésekkel” szövegrész helyébe a „szerződés módosításával és a hatósági szerződés hatóság általi megszegésével” szöveg, 332. § (6) bekezdésében az „az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja” szövegrész helyébe az „az alperes a szakhatóságot perbe hívhatja, amely a perbehívást nem utasíthatja vissza” szöveg lép.

3. § Hatályát veszti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 324. § (2) bekezdés a) pontjában az „és szolgáltatás” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 324/A. §-ában a „[Ket. 77. § (1) és (3) bek.]” szövegrész, 341. § a) pontja.

A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

4. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.”

(2) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 29. §-sal egészül ki:

„29. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás részletes szabályait rendeletben meghatározza.”

5. § Hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló1960. évi 11. törvényerejű rendelet 28. § (1) bekezdése.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

6. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:

A közúti közlekedési szakértő

16/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közúti közlekedési szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3) A közlekedési hatóság a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) Ha hatósági eljárásban közúti közlekedési szakkérdésben szakértő kirendelése szükséges, és jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét nem írja elő, e § szerinti szakértőt, ennek hiányában az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértőt kell kirendelni.”

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A (2) bekezdés szerinti tanfolyami képzésben az iskolavezető és a szakoktató abban az esetben vehet részt, ha a külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelel és a közlekedési hatóság engedélyezte iskolavezetői, illetve szakoktatói tevékenységét. A tanfolyami képzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi. Ezen eljárása során a vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. Az eljárásba tanúsító szervezetként csak olyan személy vonható be, akinek a közlekedési hatóság engedélyezte járművezetői vizsgabiztosi tevékenységét. Járművezetői vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(9) A közlekedési hatóság a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről névjegyzéket vezet. A névjegyzék - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) lakóhely,

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése,

f) a névjegyzékbe vétel száma, időpontja,

g) a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, kiadás dátuma.”

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A névjegyzék adatai közül a (2) bekezdés szerint engedéllyel rendelkezők családi neve és utóneve, születési családi neve és utóneve, a névjegyzéket vezető közlekedési hatóság megnevezése és a névjegyzékbe vételt igazoló okmány száma, a kiadás dátuma nyilvánosak.”

(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járműnek az időszakos vizsgálat keretében végzett műszaki megvizsgálása során a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel rendelkező műszaki vizsgabiztos tanúsító szervezetként közreműködik. Műszaki vizsgabiztosi tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítésekkel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság az engedéllyel rendelkező személyről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vizsgabiztosi tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.”

(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott)

a) engedélyezési eljárásokban ügyfélnek minősül az építtető, a vagyonkezelő, a közművek tulajdonosa, kezelője, az az ingatlantulajdonos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy akinek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszhoz csatlakozik,”

(6) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elsőfokú határozat ellen nem nyújthat be fellebbezést az az ügyfél, aki az eljárás megindításáról szóló szabályszerű értesítés ellenére az első fokú engedélyezési eljárásban nem vett részt.

(6) A hatóság az eljárás megindításáról a kormányrendeletben meghatározott adatbázisban regisztrált, ügyfélnek minősülő szervezetet az általa megadott elektronikus levélcímen értesíti az eljárás megindításától számított öt munkanapon belül.”

(7) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a közút kezelője a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához történő hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a határidő elmulasztása esetén a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.”

(8) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 39. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a közút kezelője vagy a meglévő közút vagyonkezelője az (1) bekezdésben meghatározott útcsatlakozás létesítéséhez szükséges hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell tekinteni.”

(9) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 44/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (7) bekezdésben meghatározott tachográfkártya kiadására irányuló kérelem kizárólag személyesen terjeszthető elő a közlekedési hatóságnál.”

(10) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pontja a következő 29. és 30. alponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„29. az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

30. az e törvény szerinti járművezetői vizsgabiztosi, műszaki vizsgabiztosi, iskolavezetői, szakoktatói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjét, az e tevékenységet végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

[rendeletben állapítsa meg.]

7. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (2) bekezdésében a „vizsgabiztosi” szövegrész helyébe a „járművezetői vizsgabiztosi” szöveg, az „az erre vonatkozó jogosultság megszerzése alapján végezhető” szövegrész helyébe a „folytatásához a közlekedési hatóság engedélye szükséges” szöveg, 19. § (4) bekezdésében a „meghatározott” szövegrész helyébe a „meghatározott árufuvarozásra és személygépkocsival, autóbusszal végzett személyszállításra vonatkozó” szöveg, az „is előterjeszthető” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető elő” szöveg, 24. § (6) bekezdésében a „szervet” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 29. § (5) bekezdésében a „60 nap” szövegrész helyébe a „45 munkanap” szöveg, 29/B. § (1) bekezdésében a „kérelmét és annak mellékleteit papír alapon kell benyújtani, a hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetők. Az említett hatósági eljárásokban a közlekedési hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe” szövegrész helyébe a „megindítására irányuló kérelmet és annak mellékleteit, valamint a hiánypótlást papír alapon kell benyújtani” szöveg, 29/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „nyolc napon belül, illetőleg amennyiben” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül, ha” szöveg, 29/B. § (4) bekezdésében a „helyezési első fokú határozata - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - a fellebbezésre” szövegrész helyébe a „helyezése tárgyában hozott elsőfokú határozat - a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítására tekintettel - fellebbezésre” szöveg, 46/C. § (1) bekezdésében a „személyes adatok (név, állampolgárság, születési hely, születési idő, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg lép.

8. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdés c) pontja, 29. § (10)-(12) bekezdése, 46/C. § (1) bekezdésében a „)” szövegrész, 36. § (2) bekezdésében a „, vagy ha a közútkezelő a hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról a rá külön jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik,” szövegrész, 46/F. §-a.

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása

9. § (1) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény alkalmazásában:

a) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény szerinti devizakülföldi;

b) külföldiek magyarországi befektetései: a külföldit belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet vagyonából a tagsági (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján megillető hányad, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének és kereskedelmi képviseletének, valamint az a) pont szerinti külföldi állampolgár önálló vállalkozásának a vagyona;

c) külföldiek gazdasági célú letelepedése: a Magyar Köztársaság területén önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján;

d) EGT-államban honos vállalkozás: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, továbbá valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam joga szerint létrejött olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzletszerű gazdasági tevékenységének fő helye valamely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban van;

e) határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: önállóan, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági tevékenység folytatása gazdasági célú letelepedés nélkül;

f) önfoglalkoztatás: minden olyan, a jogszabályok szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenység, amelynek gyakorlója az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíj-biztosítási szolgáltatások fedezetéről az erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint maga köteles gondoskodni.”

(2) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Külföldi a Magyar Köztársaság területén önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - gazdasági tevékenységet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdasági célú letelepedés keretében a következő letelepedési formák keretében végezhet:

a) önálló vállalkozóként a külön törvényben meghatározott egyéni vállalkozás, illetve az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkoztatás formájában,

b) külön törvényben meghatározott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján vagy

c) olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés vagy szövetkezet útján, amelyben részesedéssel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a következő gazdasági tevékenységekre, ha a külföldi a tevékenység végzéséhez belföldön alkalmazottat nem foglalkoztat, ideértve a külföldön foglalkoztatott alkalmazott vagy megbízott Magyarországra történő kirendelését vagy kiküldését is:

a) nevelési-oktatási intézménynél, szakképzési intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási, kutatási tevékenység,

b) előadó-művészi tevékenység,

c) hivatásos sportolói tevékenység,

d) olyan tevékenység, amely a külföldi által külföldön megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül, és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, és

e) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása.”

(3) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/A. § (1) Külföldi - az EGT-államban letelepedett vállalkozás kivételével - határon átnyúló szolgáltatási tevékenységet akkor folytathat a Magyar Köztársaság területén, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés kifejezetten megengedi.

(2) Az EGT-államban letelepedett vállalkozás határon átnyúló szolgáltatási tevékenységét a külön törvényben meghatározottak szerint folytathatja.”

(4) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) Külföldi természetes személy önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel jogosult önálló, üzletszerű - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenység gazdasági célú letelepedés keretében történő megkezdésére vagy folytatására, ha

a) EGT-államban honos vállalkozás, vagy

b) ezt a jogosultságot és a nemzeti elbánást törvény vagy nemzetközi szerződés biztosítja.

(2) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt szakmai vagy egyéb követelményeket a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles is teljesíteni.

(3) A külföldi állampolgár önálló vállalkozása a belföldiekre irányadó szabályok szerint köteles a szerződéseket megkötni, és - az engedélyköteles ügyletek esetén - az engedélyeket beszerezni.

(4) Az ingatlanszerzésre vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából a külföldi állampolgár önálló vállalkozása külföldi természetes személynek minősül.”

(5) A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa e törvénytől eltérően rendelkezik, az abban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

10. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében a „külföldi befektetőt” szövegrész helyébe a „külföldit” szöveg, 1. § (3) bekezdésében az „az államigazgatási szervnek” szövegrész helyébe az „a közigazgatási szervnek” szöveg, 1. § (3) bekezdésében az „államigazgatási határozat” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági határozat” szöveg lép.

11. § Hatályát veszti a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 1. § (1) bekezdésében az „és gazdasági célú letelepedései” szövegrész, 46. § (1) és (2) bekezdése.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása

12. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 11. § (1) bekezdésében az „érvénybe” szövegrész helyébe a „hatályba” szöveg, 13. §-ában az „érvényben” szövegrész helyébe a „hatályban” szöveg, 15. §-ában az „érvénybelépésével” szövegrész helyébe a „hatálybalépésével” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló” szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (4) bekezdése, 17. § (2) bekezdés második mondata, melléklet I. pont B) alpontjában az „55.30.11.0” szövegrész, az „55.30.12.0” szövegrész, az „55.40.10.0” szövegrész, az „A vendéglátásban felszámított felszolgálási díj felső mértékének meghatározása” szövegrész és a „kereskedelemért felelős miniszter” szövegrész.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

14. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az illetékkötelezettség akkor is fennáll, ha a hatóság

a) a kérelemnek részben vagy egészben helyt ad, vagy azt elutasítja;

b) az eljárást megszünteti;

c) az eljárást egyezséget jóváhagyó határozattal zárja le.”

(2) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az újrafelvételi eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban már megfizetett illetékre.”

(3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A díjat megállapító jogszabályban rendelkezni kell a díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokról. A díjat megállapító jogszabályban nem szabályozott kérdésekre a (6) bekezdésben foglaltak kivételével e törvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók - ideértve a személyes és tárgyi mentességet is -, amelyekre a díjat megállapító jogszabály konkrétan utal.”

(4) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat a díj megállapításáról rendelkező jogszabályban előírtak szerint kell megfizetni, és a megfizetés tényét az alapeljárás iránti kérelem mellékleteként igazolni kell. Előzetes szakhatósági eljárás esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.”

(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

w) közigazgatási hatósági eljárás: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági ügy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti eredeti birtokállapot helyreállítására vagy a birtokállapot zavarásának megszüntetésére irányuló eljárás, valamint minden olyan eljárás, amelyre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései irányadók, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés.”

15. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1. §-ában az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, V. Fejezet címében az „AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI” szövegrész helyébe az „A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, 28. § (4) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági” szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 29. § (4) bekezdésében az „az eljárást lezáró határozat” szövegrész helyébe az „a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés” szöveg, 30. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 31. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, az „egyes államigazgatási” szövegrész helyébe az „egyes közigazgatási hatósági” szöveg, 31. § (2) bekezdésében az „egy államigazgatási” szövegrész helyébe az „egy közigazgatási hatósági” szöveg, az „az államigazgatási szerv” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatóság” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 31. § (3) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 31. § (4) bekezdésében a „szerv” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 31. § (6) bekezdésében a „több határozat” szövegrész helyébe a „több határozat vagy önálló fellebbezéssel támadható végzés” szöveg, a „minden határozat” szövegrész helyébe a „minden döntés” szöveg, 31. § (8) bekezdésében a „Ha a szakhatóságot az eljáró hatóság keresi meg, a” szövegrész helyébe az „A” szöveg, az „indul.” szövegrész helyébe az „indul. Az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat a szakhatósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni.” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási” szöveg, a „felülvizsgált államigazgatási” szövegrész helyébe a „felülvizsgált közigazgatási hatósági” szöveg, 33. § (2) bekezdés 26. pontjában az „államigazgatási szervnél” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóságnál” szöveg, 42. § (4) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 57. § (1) bekezdés f) pontjában az „1988. évi VI. törvény 48. §-ának (5) bekezdésében foglalt esetet is” szövegrész helyébe az „egyszerűsített végelszámolásban - a végelszámoló személyének bejelentésével együtt - előterjesztett törlés iránti kérelmet” szöveg, 57. § (1) bekezdés k) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 57. § (1) bekezdés p) és s) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, 61. § (3) bekezdésben a „Külföldi” szövegrész helyébe a „Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgár” szöveg, 67. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 68. § (2) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrészek helyébe a „közigazgatási hatóság” szöveg, a „bíróság mulasztása” szövegrész helyébe a „bíróság vagy közjegyző mulasztása” szöveg, 73. §-t megelőző alcímében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (1) bekezdésében az „Az államigazgatási” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 73. § (4) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „az elektronikus közigazgatási ügyintézésről és a kapcsolódó szolgáltatásokról szóló 184/2004. (VI. 3.) Korm. rendelet” szövegrész helyébe az „az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály” szöveg, 73. § (5) bekezdésében a „szervvel” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 73. § (6) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 73. § (9) bekezdésében az „államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatóság” szöveg, 73/A. § (1) bekezdésében a „8 napon belül nem fizeti meg” szövegrész helyébe a „8 napon belül nem fizeti meg és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg” szöveg, 73/A. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdésben meghatározott határidőben” szövegrész helyébe az „illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül” szöveg, 78. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. §-ának (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény szerint a döntés módosítására vagy visszavonására nyitva álló időtartamon belül” szöveg, 78. § (4) bekezdésében a „kézbesítésétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, 78. § (5) bekezdésében a „kézbesítéstől” szövegrész helyébe a „közléstől” szöveg, 97. § (6) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, melléklet VII. alcímében az „Az állami levéltár” szövegrész helyébe az „A levéltár” szöveg, melléklet VII. alcím 1. pontjában az „Az állami levéltár által készített egyszerű vagy hiteles” szövegrész helyébe az „A levéltár által készített hitelesített” szöveg, melléklet VII. alcím 2. pontjában az „Állami levéltárban” szövegrész helyébe az „A levéltárban” szöveg lép.

16. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (2) bekezdésében a „törvény felhatalmazása” szövegrész helyébe a „törvény, eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendeletben létrehozott eljárás vagy szolgáltatás esetében az eljárást vagy szolgáltatást létrehozó kormányrendelet felhatalmazása” szöveg lép.

17. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (7) bekezdése, 57. § (1) bekezdés k) pontjában az „iránti per” szövegrész, mellékletének megjelölésében az „a törvény 29. § (4) bekezdéséhez az egyes államigazgatási eljárások külön illetékéről” szövegrész.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

18. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. § (2) bekezdésében a „mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti” szövegrész helyébe a „mentességet az adóhatóságnál kérelmezheti” szöveg, 13/A. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 14/A. § (1) bekezdésében az „igénnyel” szövegrész helyébe a „kérelemmel” szöveg, az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „jelentheti” szövegrész helyébe a „nyújthatja” szöveg, az „igényeket” szövegrész helyébe a „kérelmeket” szöveg, 14/A. § (2) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, 14/A. § (3) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, az „eső esedékessé” szövegrész helyébe az „eső, esedékessé” szöveg, az „adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatban közli a kötelezettel” szövegrész helyébe az „adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz” szöveg, 51. § (2) bekezdésében az „azonosító” szövegrész helyébe a „személyazonosító” szöveg lép.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

19. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 6. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben - ha a bejelentő egyéni vállalkozó - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3) Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől - kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik - díjat, költséget nem igényelhet.

(4) A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán-munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a magán-munkaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel.”

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.”

(3) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 54. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tíz munkanapon belül kell dönteni.”

(4) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.”

20. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. § (2) bekezdés a) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (2) bekezdés d) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (4) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 138. §-a (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvénynek a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése” szöveg, 21. § (5) bekezdésében a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 21. § (7) bekezdésében a „szervnek” szövegrész helyébe a „hatóságnak” szöveg, 27. § (8) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 37. § (1) bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szöveg, 41/A. § (2) bekezdésében az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg, 46/A. § (4) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „kilencven napban” szövegrész helyébe a „három hónapban” szöveg, 54. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 54. § (5) bekezdés a) pontjában az „a Ket. 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazható” szövegrész helyébe az „az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni” szöveg, 54. § (5) bekezdés b) pontjában a „szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, az „az 57/A. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyi adatait” szövegrész helyébe az „a természetes személyazonosító adatait” szöveg, 54. § (14) bekezdésében a „Ket. 87-94. §-ában foglaltakat” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit” szöveg, 56. § (2) bekezdésében az „azonnali végrehajtása elrendelhető” szövegrész helyébe a „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható” szöveg, 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény” szövegrész helyébe az „az Mt.” szöveg, 57/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg lép.

21. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 21. § (2) bekezdés b) pontjában a „TAJ számát, adószámát, adóazonosító jelét,” szövegrész, 41/A. § (2) bekezdésében az „1996. évi XLIII.” szövegrész és a „2001. évi XCV.” szövegrész, 54. § (1) bekezdése, 54. § (11) bekezdés b) pontjában az „1993. évi III.” szövegrész, 55. § (2) bekezdése.

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

22. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény a következő 4/A. §-sal és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történő környezetbe juttatása az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető. Az engedélyes a szúnyogirtás tényleges időpontját és helyét legkésőbb 48 órával a tevékenység megkezdése előtt bejelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2) Az (1) bekezdést a szúnyogirtási tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

4/B. § (1) 18 év alatti személyek közoktatási tevékenységnek nem minősülő csoportos, több napos táboroztatására, üdültetésére és egyéb szabadidős foglalkoztatására (a továbbiakban együtt: táboroztatás) csak akkor kerülhet sor, ha a táboroztatás szervezője gondoskodik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A táboroztatás személyi és tárgyi feltételeinek betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi.

(2) A táboroztatás szervezője köteles legkésőbb 6 héttel a táboroztatás megkezdését megelőzően az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenteni a tervezett táboroztatás helyét, kezdő időpontját és tervezett időtartamát, továbbá a táborozásban részt vevő személyek tervezett számát és az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

(3) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy a táboroztatás személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, a szükséges feltételek biztosításáig a táboroztatást megtiltja, vagy az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott más jogkövetkezményt alkalmaz.

(4) E §-t a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében folytatott táboroztatási tevékenység esetén is alkalmazni kell.”

(2) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy

a) a szúnyogirtószer és szúnyoglárvairtó-szer légi úton történő környezetbe juttatásának feltételeit és az egészségügyi államigazgatási szervnek teljesítendő bejelentésekre és az engedélyezésre vonatkozó eljárás részletes szabályait, valamint

b) a táboroztatás személyi és tárgyi egészségügyi feltételeit, továbbá a táboroztatás bejelentésére, a bejelentés személyes adatnak nem minősülő további adattartalmára, valamint a táboroztatás hatósági ellenőrzésére és a jogsértő táboroztatás jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben határozza meg.”

23. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (2) bekezdésében az „ellenőrzést tűrni és az ahhoz” szövegrész helyébe az „ellenőrzéshez” szöveg, a „bocsátani.” szövegrész helyébe a „bocsátani. Közegészségügyi vagy járványügyi érdekből a szemle haladéktalanul megtartható.” szöveg, 10. § (4) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „Határozattal kell elrendelni” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi államigazgatási szerv elrendeli” szöveg lép.

24. § Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (2) bekezdésében a „minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre beléphet,” szövegrész és az „anyagokat, adatokat, eszközöket és” szövegrész, 10. § (3) bekezdés második mondata, 10. § (4) bekezdésében a „tértivevénnyel” szövegrész, 10. § (5) bekezdés második mondata.

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

25. § (1) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A kérelmező nem jogosult a kárpótlási hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani.”

(2) A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kárpótlási hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított hat hónap, amelyet a hivatal vezetője egy ízben legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat.”

26. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdésében az „az Országos Kárrendezési Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 6. § (1) bekezdés f) pontjában az „az Országos Kárrendezési Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „első fokon a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal, másodfokon az Országos Kárrendezési Hivatal (a továbbiakban együtt: hivatal)” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (3) bekezdésében a „kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal” szövegrészek helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 12. § (6) bekezdésében a „hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg, az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 24. § (4) bekezdésében az „illetékes hivatal” szövegrész helyébe az „illetékes kárpótlási hatóság” szöveg, a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivataltól” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóságtól” szöveg, 28. §-ában a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatósághoz” szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 10. § (3) bekezdés első és harmadik mondata, 12. § (3) és (4) bekezdése.

Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

28. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alkalmazása során a bizottság felügyeleti szerve a helyi önkormányzatokért felelős miniszter.”

29. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3. § (2) bekezdésében a „határozatába” szövegrész helyébe a „döntésébe” szöveg lép.

30. § Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 35. § (2) bekezdése.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

31. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33/A. § (1) A játékautomata éves adója gépenként 60 000 forint. A játékautomata üzemeltetője köteles az első féléves adóösszeget a gép nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően, a további időszakokra vonatkozó adóösszeget pedig félévente előre bevallani, és ezzel egyidejűleg megfizetni. Ha a nyilvántartásba vétel a hitelesítési bizonyítvány érvényessége miatt nem lehetséges teljes 6 hónapra, akkor a játékadó arányos részét kell bevallani és megfizetni.

(2) Az üzemeltető játékadó-fizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a játékautomata az állami adóhatóság nyilvántartásában szerepel. Az adóbefizetési kötelezettség elmulasztása esetén az állami adóhatóság a játékautomatát törli a nyilvántartásból.”

32. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdésében a „2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a „törvény” szöveg, az „a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal” szöveg, 7/A. § (2) bekezdésében az „adóhatóság szerencsejáték ügyben” szövegrész helyébe az „adóhatóság szerencsejátékügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata-üzemeltetés tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására irányuló eljárásban” szöveg, az „A szerencsejáték” szövegrész helyébe az „Az e törvényben meghatározott” szöveg, 7/A. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 7/A. § (4) bekezdésében az „a kérelemnek az állami adóhatósághoz történt beérkezésétől számított 60 napon” szövegrész helyébe a „45 munkanapon, játékautomata nyilvántartásba vételéről pedig 10 munkanapon” szöveg, 7/A. § (6) bekezdésében az „érdekében” szövegrész helyébe az „érdekében a következők szerint” szöveg, a „feldolgozására. Az” szövegrész helyébe a „feldolgozására: az” szöveg, a „személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait” szöveg, 13. § (6) bekezdésében a „Ket. 61. §-ában foglalt” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási” szöveg, 29/A. § (3) bekezdésében a „játékautomatát.” szövegrész helyébe a „játékautomatát. Az állami adóhatóság a játékautomatát a kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb hitelességének időtartamára veszi nyilvántartásba.” szöveg, 36/A. § (2) bekezdésében az „ügyet az illetékes hatóságnak további intézkedésre átadni” szövegrész helyébe az „intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot megkeresni” szöveg lép.

33. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, valamint az „és méltányossági” szövegrész, 11. § (5) bekezdése, 26. § (4) bekezdése, 26/A. § második mondata, 27. § (10) bekezdése, 29/A. § (2) bekezdése, 29/A. § (3) bekezdésében a „félévente” szövegrész, 36. § (4) és (5) bekezdése, 37. § 21. pontjában az „, az ajándéksorsolás, valamint a játékautomata-üzemeltetés” szövegrész.

A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítása

34. § (1) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 37. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak]

d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.”

(2) A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A döntés megváltoztatását kérheti:]

c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”

35. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 37. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 37. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.

36. § Hatályát veszti a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 27. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 27. § (2) bekezdésében a „, méltányossági” szövegrész.

A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény módosítása

37. § (1) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 23. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak]

d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.”

(2) A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 23. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A döntés megváltoztatását kérheti:]

c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”

38. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 22. § (2) bekezdésében az „el kell utasítani” szövegrész helyébe az „érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani” szöveg, 23. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 23. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 23. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg lép.

39. § Hatályát veszti a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 17. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében a „, méltányossági” szövegrész.

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

40. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Kamarai hatósági eljárásban a kérelem telefaxon nem nyújtható be.

(4) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség döntése elleni fellebbezést az országos kamara bírálja el. A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a hatósággal.”

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az eljárásban a hiánypótlásra való felhívást a területi kamarának a kérelem beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb tíz munkanapon belül kell kibocsátania.”

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 49/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a közjegyzői iroda a (2) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a közjegyzői iroda bejegyzését végző cégbíróságot.”

41. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (1) bekezdésében az „A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben” szövegrész helyébe az „A területi közjegyzői kamara elnöksége hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek a következők” szöveg, 11/A. § (6) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 11/A. § (9) bekezdés d) pontjában az „a közjegyzői irodák nyilvántartásába történő felvétel” szövegrész helyébe a „szükség” szöveg, 31/D. § (2) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 49/A. § (2) bekezdés a) pontjában a „családi és utónév, leánykori név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 49/A. § (5) bekezdésében a „közjegyzői irodák nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza” szövegrész helyébe a „cégjegyzékbe bejegyzett közjegyzői iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a közjegyzői irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni” szöveg, 54. § (3) bekezdésében a „tanúsítvány kiállítása során a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárásokban” szöveg, a „kapcsolattartással” szövegrész helyébe az „írásbeli kapcsolattartással” szöveg lép.

42. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. § (5) bekezdése, 11/A. § (10) bekezdése, 23. § (5) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 23. § (6) bekezdése, 31/C. § (1) bekezdésében az „és a közjegyzői irodáknak a területi kamara elnöksége által vezetett nyilvántartásába felvett közjegyzői” szövegrész, 31/D. § (5) bekezdése, 49/A. § (2) bekezdés b) pontja, 177-182. §-a.

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény módosítása

43. § (1) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelesítési engedély iránti eljárásban az ügyintézési határidő 45 munkanap.”

(2) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a mérésügyi szerv vagy szervek kijelölését, a mérésügyi szerv hatósági eljárásának részletes szabályait,

b) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer alapegységeit,

c) a Nemzetközi Mértékegység-rendszer származtatott egységeit,

d) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, korlátozás nélkül használható törvényes mértékegységeket,

e) a Nemzetközi Mértékegység-rendszeren kívüli, kizárólag meghatározott szakterületen használható törvényes mértékegységeket,

f) a kötelező hitelesítésű mérőeszközöket,

g) a mérésügyi hatóság által használt törvényes tanúsító jeleket, hitelesítési bélyegzőket, valamint a hitelesítést helyettesítő minősítők tanúsító jeleinek rajzait és alkalmazásuk módját

rendeletben állapítsa meg.”

(3) A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy a kötelező hitelesítésű mérőeszközök mérésügyi követelményeit, a hitelesítés általános feltételeit és eljárási szabályait rendeletben állapítsa meg.”

44. § Hatályát veszti a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 5. § (1) bekezdés második mondata, 7. § (1) bekezdésében az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben felsorolt” szövegrész, a „használati” szövegrész, az „(a továbbiakban: kötelező hitelesítésű mérőeszköz)” szövegrész, 10. § (3) bekezdés második mondata, 10. § (4) bekezdése, 12. § (1) és (2) bekezdése, 14. § (1) bekezdésében a „jellegű” szövegrész, 14. § (2) bekezdése.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

45. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (6) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg lép.

46. § Hatályát veszti a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 8. § (6) bekezdésében az „, amely az adókedvezményt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül bírálja el” szövegrész, 17. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész.

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény módosítása

47. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény 6. §-ában a „megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatósághoz” szöveg lép.

A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény módosítása

48. § A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 3. § (1) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „kézbesítésétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, a „jelentheti” szövegrész helyébe a „nyújthatja” szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „Az igénybejelentésben” szövegrész helyébe az „A kérelemben” szöveg, 4. § (1) bekezdésében az „Az igény” szövegrész helyébe az „A kérelem” szöveg, a „vissza” szövegrész helyébe az „el” szöveg lép.

49. § Hatályát veszti a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény 3. § (2) bekezdésében a „, valamint - az 1. § b) pontjában foglalt esetben - a munkaképesség legalább 67%-os elvesztését igazoló okiratokat” szövegrész, 4. § (1) bekezdés első mondata, 4. § (2) bekezdése, 11. § első mondata.

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosítása

50. § (1) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján benyújtott kárpótlási kérelmek elbírálására az 1991. évi XXV. törvény 10-12. §-ában foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:]

b) a kárpótlási hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt;”

(2) Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § A kérelmező nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a kárpótlási hatósággal.”

51. § Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (7) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, 14. § a) pontjában az „az állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz vagy az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz nyújthatja be a kárpótlás iránti kérelmét; a kárpótlás iránti kérelmeket első fokon az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal bírálja el” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatósághoz kárpótlás iránti kérelmet nyújthat be” szöveg, 14. § c) pontjában az „, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal” szövegrész helyébe az „, a kárpótlási hatóság” szöveg, az „a bírósági eljárás jogerős befejezéséig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal az eljárását felfüggeszti” szövegrész helyébe a „valamint” szöveg, 14. § d) pontjában az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 20/A. § (1) bekezdésében az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal határozata” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság döntése” szöveg lép.

52. § Hatályát veszti az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 12. § (4) bekezdés második mondata.

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása

53. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külön törvény alapján nyilvántartandó, illetve a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (a továbbiakban: törzskönyvi jogi személy) a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet. A kincstárnak a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásában az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás.”

(2) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (4) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]

l) a belső ellenőrzési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a belső ellenőrzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a kötelező szakmai továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,”

[rendeletben szabályozza.]

54. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/C. §-ában a „nem téríthető meg” szövegrész helyébe a „nem téríthető meg, és az igazgatási szolgáltatási díjmérték számításánál költségelemként nem vehető figyelembe” szöveg, 12/A. § (1) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási” szöveg, 18/C. § (14) bekezdésében a „jelére,” szövegrész helyébe a „jelére vagy” szöveg, 18/J. § (2) bekezdésében az „, azok beérkezésétől számított tizenöt napon belül veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt, vagy - legfeljebb húsznapos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel az alapító szervet” szövegrész helyébe a „veszi nyilvántartásba a törzskönyvi jogi személyt” szöveg, 18/J. § (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szöveg, a „jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől” szövegrész helyébe az „a döntés közlésétől” szöveg, a „belül a határozat” szövegrész helyébe a „belül a határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés” szöveg, 18/J. § (4) bekezdésében a „közigazgatási nemperes eljárásban végzéssel határoz” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt” szöveg, a „határozatát” szövegrész helyébe a „döntését” szöveg, 18/J. § (6) bekezdésében a „nyolc napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 64/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe a „hatósági eljárás általános szabályairól szóló” szöveg, 64/D. § (2) bekezdésében a „nyolcnapos” szövegrész helyébe az „öt munkanapos” szöveg, 64/D. § (3) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, a „tizenöt nap” szövegrész helyébe a „tíz munkanap” szöveg, 64/D. § (6) bekezdésében a „negyvenöt napon” szövegrész helyébe a „harminckét munkanapon” szöveg, 64/D. § (7) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 64/D. § (8) bekezdésében a „tizenöt napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 121/C. § (1) bekezdésében a „tevékenységet végzőkről (e §-ban a továbbiakban: belső ellenőr) nyilvántartást kell vezetni” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges” szöveg, 121/C. § (4) bekezdésében az „A nyilvántartásba fel kell venni azt a belső ellenőrzési tevékenység végzésére jelentkező természetes személyt, aki” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki” szöveg, 121/C. § (7) bekezdésében az „Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a természetes személy következő adatait tartalmazza” szövegrész helyébe az „Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza” szöveg, 121/C. § (7) bekezdés a) pontjában a „név” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 121/C. § (11) bekezdésében az „ellenőrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért” szövegrész helyébe az „ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásért” szöveg, a „60 nap” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanap” szöveg, 121/C. § (12) bekezdésében az „a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét” szövegrész helyébe az „az engedélykérelmét” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 122/B. § (2) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló” szöveg lép.

55. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 11/B. §-a, 18/J. § (4) bekezdés hatodik mondata, 64/D. § (10) bekezdésében a „, vagy hatályon kívül helyezheti és - szükség esetén - a kincstárt új eljárás lefolytatására utasítja” szövegrész, 121/C. § (1) bekezdés második és harmadik mondata, 121/C. § (2) bekezdése, 121/C. § (3) bekezdésében az „a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait,” szövegrész, 121/C. § (3) bekezdés második mondata, 121/C. § (4) bekezdés c) pontja, 121/C. § (7) bekezdés b), d), e) pontja.

A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény módosítása

56. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A méltányossági jogkörben hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A méltányossági jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva lehet kérni.”

57. § A nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdésében az „igényét” szövegrész helyébe a „kérelmét” szöveg, a „bejelentés” szövegrész helyébe a „kérelem előterjesztése” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „az OKKH elnöke” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság vezetője” szöveg, 10. § (5) bekezdésében az „igénybejelentések” szövegrész helyébe a „kérelmek” szöveg lép.

58. § Hatályát veszti a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdés második mondata.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

59. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgár a lakcímbejelentkezés során a következő adatokat közli a helyi nyilvántartó szervvel:]

a) természetes személyazonosító adatait;”

60. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13. § (2) bekezdésében a „nevét, születési nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait” szöveg, 17. § (2) bekezdés b) pontjában a „név-” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „eljárásokat elektronikus úton nem lehet intézni” szövegrész helyébe az „eljárásokban a hatóság nem tart elektronikusan kapcsolatot az ügyféllel” szöveg lép.

61. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése, 15. § (1) bekezdés b) és c) pontja, 17. § (2) bekezdés b) pontjában az „anyja neve,” szövegrész, a „születési hely, születési idő,” szövegrész, 34. §-a.

A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

62. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény a következő 17. §-sal egészül ki:

„17. § Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy a földkiadó bizottságok által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban a szakértő kirendelésére, valamint a szakértői névjegyzék összeállítására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

63. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. § (4) bekezdésében a „60 napon” szövegrész helyébe a „negyvenöt munkanapon” szöveg, 7/A. § (5) bekezdésében a „határozatot meg kell küldeni a kártalanításra jogosultnak és” szövegrész helyébe a „kártalanítási eljárásban hozott határozatot közölni kell” szöveg, a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek” szöveg, az „az FM hivatal határozatát” szövegrész helyébe az „a határozatot” szöveg, 9/D. § (1) bekezdésében az „illeti meg” szövegrész helyébe az „illeti meg. A kérelmet a szövetkezet gazdálkodási területén fekvő földrészletek kiadása céljából megtartásra kerülő utolsó sorsolás napját követő 6 hónapon belül lehet benyújtani” szöveg, a „Kérelem előterjesztésének hiánya” szövegrész helyébe az „E határidő elmulasztása” szöveg, az „egyik juttatásról sem dönthet hivatalból induló eljárás keretében” szövegrész helyébe a „pénzbeli kártalanításról dönt” szöveg, 9/D. § (2) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, az „annak hiányáról.” szövegrész helyébe az „annak hiányáról. A földalapkezelő szervezet nemleges nyilatkozata esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt.” szöveg, 9/D. § (4) bekezdésében a „határozat alapján megkeresi” szövegrész helyébe a „határozatot közli” szöveg, a „hatóságot” szövegrész helyébe a „hatósággal” szöveg, 9/D. § (5) bekezdésében a „hozott a mezőgazdasági igazgatási szervi, ingatlanügyi hatósági” szövegrész helyébe az „a mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve az ingatlanügyi hatóság által hozott” szöveg, a „szerv részére is meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „szervvel is közölni kell” szöveg, 10. § (2) bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „fellebbezésnek” szöveg, 11. § (1) bekezdés d) pontjában a „vonatkozó határozata” szövegrész helyébe az „irányuló eljárásában” szöveg, az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. §-ának (1) bekezdése szerinti határozatnak minősül” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni” szöveg, 11. § (6) bekezdésében a „határozatot a mezőgazdasági igazgatási szerv hirdetőtábláján kívül” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg, 11/B. § (1) bekezdésében a „bekezdésében meghatározott határozatát előkészítő” szövegrész helyébe a „bekezdése szerinti” szöveg, 11/B. § (2) bekezdésében a „dolgozói közül” szövegrész helyébe a „dolgozói közül kell kirendelni” szöveg, a „rendelettel” szövegrész helyébe az „az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben” szöveg, 12/A. § (3) bekezdésében az „a kiadás lezárását követő 30 napon belül határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a „kézbesítéstől számított 60 napon” szövegrész helyébe a „döntés közlésétől számított negyvenöt munkanapon” szöveg, 12/B. § (3) bekezdésében a „kézhezvételétől” szövegrész helyébe a „közlésétől” szöveg, a „30 nappal” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanappal” szöveg, 12/D. § (3) bekezdésében a „határozattal értesíti az önkormányzat polgármesterét, a fővárosban a főpolgármestert” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, a „kézbesítéstől számított 60 napon” szövegrész helyébe a „döntés közlésétől számított negyvenöt munkanapon” szöveg, 12/F. § (12) bekezdésében a „kézbesítésére” szövegrész helyébe a „közlésére” szöveg, 13. § (4) bekezdésében az „ezt a sorsolást megelőzően legalább 30 nappal a Magyar Közlönyben” szövegrész helyébe az „az erről szóló közleményt a sorsolást megelőzően legalább huszonkét munkanappal a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján” szöveg, a „hirdetménynek” szövegrész helyébe a „közleménynek” szöveg, a „hirdetményben” szövegrész helyébe a „közleményben” szöveg lép.

64. § Hatályát veszti a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 11. § (5) bekezdése, 11/B. § (1) bekezdésében a „kirendelt” szövegrész, 11/B. § (2) bekezdésében az „a földkiadó bizottság megkeresése szerint” szövegrész és a „rendeli ki a saját” szövegrész, 11/B. § (3)-(5) bekezdése.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

65. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (6) bekezdésében a „kedvezményeiről szóló jogszabály által meghatározott” szövegrész helyébe a „kedvezményeivel kapcsolatos” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „bírósági felülvizsgálatnak van helye” szövegrész helyébe a „nincs helye fellebbezésnek” szöveg, 5. § (1) bekezdésében a „szociális ellátásra” szövegrész helyébe a „pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra” szöveg, 7. § (2) bekezdésében a „megtérítését” szövegrész helyébe a „megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől” szöveg, 8. § (1) bekezdésében a „határidőt” szövegrész helyébe a „határidőt annak letelte előtt” szöveg, a „15 nappal” szövegrész helyébe a „tíz munkanappal” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „kérelmező kötelezhető arra” szövegrész helyébe a „hatóság felhívhatja a kérelmezőt” szöveg, 10. § (7) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 10. § (8) bekezdésében az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 10. § (9) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, a „(4)” szövegrész helyébe a „(8)” szöveg, 18. § a) pontjában az „adatok)” szövegrész helyébe az „adatait” szöveg, 19. § (1) bekezdésében az „eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók” szövegrész helyébe a „- külön törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - eseti megkeresésük alapján továbbíthatók az általuk törvény alapján kezelhető” szöveg, 20/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „kérelmező” szövegrész helyébe a „kérelmező természetes” szöveg, 24. § (1) bekezdésében a „személyes azonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 25. § (4) bekezdésében a „feltételeit” szövegrész helyébe a „feltételeinek fennállását” szöveg, 25. § (5) bekezdésében a „90 napon” szövegrész helyébe a „három hónapon” szöveg, 32/D. § (1) bekezdésében a „határozat egy példányát meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell” szöveg, a „főjegyző (a” szövegrész helyébe a „főjegyzővel (a” szöveg, 32/D. § (3) bekezdésében az „a tényről” szövegrész helyébe a „szóló végzését” szöveg, a „jegyzőt tájékoztatja” szövegrész helyébe a „jegyzővel közli” szöveg, 32/D. § (4) bekezdésében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „jegyzővel” szöveg, 37/A. § (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, 37/C. § (4) bekezdésében a „megállapodásban” szövegrész helyébe a „hatósági szerződésben” szöveg, a „megállapodás” szövegrész helyébe a „hatósági szerződés” szöveg, a „megállapodást” szövegrészek helyébe a „hatósági szerződést” szöveg, 37/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „nyilvántartásba veteti magát” szövegrész helyébe a „kérelmezi a nyilvántartásba vételét” szöveg, 37/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „programról” szövegrész helyébe a „programban való részvételről” szöveg, 37/F. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „kezdeményezi” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, a „nyilvántartását illetőleg” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vételét, vagy” szöveg, 37/G. § (1) bekezdésében a „határozat egy példányát meg kell küldeni a főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell a főjegyzővel” szöveg, az „5 napon belül értesíti” szövegrész helyébe a „megkeresi” szöveg, 37/G. § (3) bekezdésében az „a tényről” szövegrész helyébe a „szóló végzését” szöveg, a „jegyzőt tájékoztatja” szövegrész helyébe a „jegyzővel közli” szöveg, 37/G. § (4) bekezdésében a „tájékoztatja” szövegrész helyébe a „közli” szöveg, a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „jegyzővel” szöveg, a „megszüntetéséről” szövegrész helyébe a „megszüntetéséről szóló határozatát” szöveg, 43/A. § (3) bekezdésében az „az érvényesség időtartamát” szövegrész helyébe az „annak hatályát” szöveg, 48. § (1) bekezdésében a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 48. § (2) bekezdésében a „hatvan napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg, 50/A. § (3) bekezdésében a „személyes azonosító adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely, születési idő, lakóhely, tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jelét” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét és tartózkodási helyét, TAJ számát” szöveg, 50/A. § (10) bekezdésében a „8 napon belül határozattal” szövegrész helyébe az „öt munkanapon belül” szöveg, 50/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „személyes azonosító adatait” szövegrész helyébe a „nevét, lakóhelyét és tartózkodási helyét” szöveg, 50/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „társadalombiztosítási azonosító jelét” szövegrész helyébe a „TAJ számát” szöveg, 50/E. § (3) bekezdésében az „érvényességi” szövegrész helyébe a „hatályosságának az” szöveg, 54. § (2) bekezdésében az „érvényességi ideje” szövegrész helyébe a „hatályossága” szöveg, az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe a „hatályosságát” szöveg, 55. § (7) bekezdésében a „hatósághoz meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „hatósággal közölni kell” szöveg, 68/B. § (2) bekezdésében a „96/B.” szövegrész helyébe a „94/B.” szöveg, 68/B. § (3) bekezdésében a „kezdeményezni” szövegrész helyébe a „kérelmezni” szöveg, 92/F. § (1) bekezdés a) pontjában a „neve (leánykori neve), születési helye és ideje, anyja neve” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 94/E. § (13) bekezdésében az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 94/K. § (2) bekezdés d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 94/K. § (2) bekezdés h) pontjában az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 96. § (3) bekezdés c) pontjában a „személyazonosító” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító” szöveg, 99. § (4) bekezdés d) pontjában az „illetékes” szövegrész helyébe a „, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező” szöveg, 119. § (3) bekezdésében a „határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni” szövegrész helyébe a „határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell” szöveg, 119/C. § (3) bekezdésében az „érvényességgel” szövegrész helyébe a „hatállyal” szöveg, 119/C. § (3) bekezdés c) pontjában az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe a „hatályát” szöveg, 119/C. § (7) bekezdésében az „érvényességét” szövegrész helyébe a „hatályosságát” szöveg, 127/A. § (4) bekezdésében az „és a (3) bekezdés szerinti határozatát megküldi a kincstárnak” szövegrész helyébe a „bekezdés szerinti határozatát közli a kincstárral” szöveg lép.

66. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 5. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 7. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg” szövegrész, 8. § (2) bekezdése, 12. §-ában az „érdemi” szövegrész, 15. §-a, 18. § a) pontjában a „nevét, születésének helyét, idejét, anyja leánykori nevét (a továbbiakban együtt:” szövegrész, 25. § (6) bekezdésében a „jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a” szövegrész, 32/D. § (1) bekezdésében a „részére” szövegrész, 41. § (2) bekezdésében a „, 2007. január 1-jétől annak” szövegrész, 43/A. § (1) bekezdésében a „, 2007. január 1-jétől a települési önkormányzat” szövegrész, 43/A. § (4) bekezdésében a „2006. évben esetenként 20 000 forint összegű” szövegrész és a „2006. évet követően a” szövegrész, 50. § (6) bekezdésében az „a Ket. 30. §-ának e) pontja alapján” szövegrész, 55. § (7) bekezdésében az „egy példányát” szövegrész, 92/K. § (7) bekezdés b) pontjában az „a Ket. rendelkezései szerint” szövegrész.

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

67. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdésében az „országos hatáskörű közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szerv” szöveg, 21. § (3) bekezdésében az „országos hatáskörű közigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervet” szöveg lép.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

68. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[A bányafelügyelet engedélyezi:]

i) a polgári robbantási tevékenységet és a polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását,

j) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenység folytatását.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az e törvény alapján engedélyköteles bányászati tevékenységre vonatkozó jogvesztő határidőbe, illetve a bányászati tevékenység végzésére engedélyezett időtartamba nem számít bele az a kieső időtartam, amely - a hatóságnak az eljárás lefolytatásával összefüggő, az arra jogszabály alapján nyitva álló határidőn belül folytatott tevékenysége szerinti időtartamot ide nem értve - a bányavállalkozó önhibáján kívül a hatóság döntése, intézkedése vagy mulasztása miatt következett be. A kiesés okát a bányavállalkozónak kell igazolnia.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. §-a a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a kutatási jogadomány olyan részben vagy egészben fedő vagy magába foglaló földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, akkor a kutatási jogadomány jogosítottja köteles tevékenységét a már bányászati joggal rendelkező bányavállalkozóval összehangolni, és az erre vonatkozó megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba foglalni. A megállapodás érvényességéhez a bányafelügyelet jóváhagyása szükséges. A felek a megállapodástól a bányafelügyelet hozzájárulásával állhatnak el, azt a bányafelügyelet hozzájárulásával bonthatják fel, szüntethetik meg, mondhatják fel vagy módosíthatják.

(11) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bányászati tevékenységek végzésének feltételeit, meghatározva a műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feladatok sorrendjét és a végrehajtás módját, illetve az együttműködésre kötelezett felek költségviselését,

b) a felszíni ingatlanok igénybevételének összehangolását,

c) az egymás tevékenységének kölcsönös biztosítására vonatkozó kifejezett rendelkezést.

(12) A kutatási jogadományt szerző fél köteles a megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelméhez mellékelni. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról a bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárás során dönt.”

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. § (8)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) A szénhidrogénekre vonatkozó kutatási jogadomány iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot és annak költségvetését. A kutatási jog adományozásának feltétele kutatási blokkonként 200 millió forint, de - az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül - egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint pénzügyi biztosíték nyújtása. A pénzügyi biztosíték összege a költségvetésben megosztható a kutatási munkaprogram végrehajtásával kapcsolatos feladatok, valamint a várható bányakárok, tájrendezési és környezetmegóvási kötelezettségek fedezetére. Pénzügyi biztosíték az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia lehet. Olyan hitelintézet által nyújtott bankgarancia, amelynek székhelye nem az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van, csak akkor fogadható el, ha azt az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet felülgarantálja.

(9) Pénzügyi biztosítékként visszavonhatatlan vagy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött visszavonható bankgarancia fogadható el. A bányafelügyelet a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha a bányavállalkozó a kutatási munkaprogramját teljesítette, vagy a kutatási területet visszaadta és a kutatással összefüggésben keletkezett bányakártalanítási, illetve tájrendezési, környezetmegóvási kötelezettsége nem maradt fenn. A pénzügyi biztosíték visszavonása - a költségvetésben szereplő (8) bekezdés szerinti megosztásnak megfelelően - a végrehajtott kutatási és kártalanítási kötelezettségekkel arányosan, részösszegekre is engedélyezhető. Abban az esetben, ha a bányafelügyelet a 22. § (9) bekezdése alapján a kutatási jogadományt visszavonja, vagy koncessziós szerződés esetén a miniszter, a bányafelügyelet kezdeményezése alapján, a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazza, a pénzügyi biztosítékot a kötelezettségszegés mértékéig érvényesíteni kell a központi költségvetés javára. A pénzügyi biztosíték igénybevételéről a bányafelügyelet a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével dönt.”

(5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bányafelügyelet és az állami földtani feladatokat ellátó szerv központi szervének döntéseit felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.”

(6) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bányafelügyelet az eljárás megindításáról az ügyfelet 8 munkanapon belül értesíti.”

(7) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. § (6) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A bányafelügyelet]

a) a műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló határozatát munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében,

b) a 41. § (1)-(5) és (7) bekezdése alapján tevékenység eltiltására irányuló határozatát munkavédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében,”

[fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.]

(8) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazását és polgári robbantási tevékenység végzését a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.

(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni.

(4) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenységek folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlati idővel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.”

(9) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 44/A. §-sal egészül ki:

„44/A. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály földtani szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a bányafelügyelet engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a bányafelügyelet annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A bányafelügyelet a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(10) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 44/B. §-sal egészül ki:

„44/B. § (1) Hites bányamérői tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a bányafelügyelet engedélyével. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(2) A bányafelügyelet annak engedélyezi hites bányamérői tevékenység folytatását, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek. A bányafelügyelet az engedély megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szolgáltatót.

(3) A bányafelügyelet a hites bányamérői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(11) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

d) a bányajáradékra, annak befizetésére, természetben történő teljesítésére, továbbá a szabálytalanul végzett bányászati tevékenység miatt kiesett bányajáradék pótlására szolgáló térítésre, illetve díjfizetésre,”

[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]

(12) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

k) az e törvény szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító engedély kiadásának rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, továbbá a tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére,”

[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]

(13) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

t) a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezésére és hatósági felügyeletére”

[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]

(14) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 50/A. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter]

j) az e törvény szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények,

k) a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére vonatkozó szabályok,

l) a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételei, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendje, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalma, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályok, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények”

[rendeletben történő megállapítására.]

(15) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Felhatalmazást kap

a) a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 43. § (9) bekezdésében megállapított felügyeleti díj fizetésének részletes szabályait, valamint az igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét és a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának szabályait rendeletben állapítsa meg,

b) a miniszter, a vízgazdálkodásért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter arra, hogy a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa által, a vezetékjog alapján történő megközelítését, keresztezését együttes rendeletben szabályozzák.”

69. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében az „előzetes hozzájárulásával” szövegrész helyébe a „földgáztárolásra vonatkozó működési engedélyének birtokában” szöveg, 20. § (3) bekezdés c) pontjában az „a termelési műszaki üzemi terv alapján” szövegrész helyébe az „a kutatás, illetve próbatermelés során, valamint a termelési műszaki üzemi terv alapján” szöveg, 21. § (2) bekezdésében a „Bt. 13. §-ának” szövegrész helyébe a „13. §” szöveg, 22. § (8) bekezdésében a „kezdeményezi” szövegrész helyébe a „kérelmezi” szöveg, 26/A. § (1) bekezdésében a „kézbesítés útján közli a kérelmezővel, a szakhatóság közreműködése esetén a szakhatósággal, továbbá külfejtéses és mélyműveléses bányaművelésre megállapított bányatelek esetében a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival” szövegrész helyébe a „külfejtéses és mélyműveléses bányaművelésre megállapított bányatelek esetében közli a bányatelekkel lefedett ingatlanok tulajdonosaival is,” szöveg, 26/A. § (5) bekezdésében a „határozatban dönt” szövegrész helyébe a „dönt” szöveg, 26/B. § (5) bekezdésében a „bányafelügyelet határozattal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg, 36. § (1) bekezdésében a „tájrendezés” szövegrész helyébe az „a továbbiakban: tájrendezés” szöveg, 38. § (1) bekezdésében az „e tevékenységével okozott” szövegrész helyébe az „e tevékenységével és az ingatlan rendeltetésszerű használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott” szöveg, 38. § (2) bekezdésében a „vezetékeknek és tartozékainak esetenkénti ellenőrzését, a fenntartásával és javításával kapcsolatos munkák elvégzését, valamint a szeizmikus robbantást és felvételezést is” szövegrész helyébe a „szeizmikus mérések helyszínére történő behajtást, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzését, a mérések elvégzését, ideértve a több dimenziós szeizmikus méréseket és felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül az ingatlan külön törvény szerinti ideiglenes más célú hasznosításának” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „bányavállalkozót, a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásba ügyfélként kell bevonni” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó a bányatelket vagy biztonsági övezetet érintő valamennyi építési vagy telekalakítási eljárásban ügyfélnek minősül” szöveg, 41. § (9) bekezdésében a „közigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 43/A. § (1) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,” szöveg, 43/B. § (1) bekezdésében a „90 nap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 20 nap” szövegrész helyébe a „három hónap, a kutatási jog adományozására vonatkozó eljárás ügyintézési határideje 15 munkanap” szöveg, 43/B. § (2) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szöveg, 43/B. § (4) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója” szövegrész helyébe az „az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg, 43/B. § (6) bekezdés c) pontjában a „munkabiztonsági” szövegrész helyébe a „munkavédelmi” szöveg, 43/C. § (1) bekezdésében a „szolgalomalapítási” szövegrész helyébe a „szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-alapítási” szöveg, a „szolgalomalapításra” szövegrész helyébe a „szolgalom-, vezetékjog-, használatijog-alapításra” szöveg, 43/C. § (2) bekezdésében az „a bányatelket megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogvesztő határidőn” szöveg, 49. §-ában a „törvényben használt egyes kifejezések a következőket tartalmazzák” szövegrész helyébe a „törvény alkalmazásában” szöveg, 50/A. § (1) bekezdés e) pontjában a „valamint a kutatási jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra” szövegrész helyébe az „a kutatási jogadományhoz tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére” szöveg, 50/A. § (2) bekezdés h) pontjában a „szabályzatoknak” szövegrész helyébe a „szabályzatoknak, ezzel összefüggésben a súlyos üzemzavar körének” szöveg lép.

70. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4) bekezdés második mondata, 20. § (10) bekezdésében a „, jóváhagyott műszaki üzemi terv nélkül vagy attól eltérően” szövegrész, 20. § (14) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 22. § (5) bekezdésében a „(14. §)” szövegrész, 26. § (3) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 31. § (2) bekezdése, 34. § (6) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 36. § (6) bekezdésében a „határozatban” szövegrész, 38. § (1) bekezdésében az „, annak rendeltetésszerű használatát nem akadályozó módon” szövegrész, valamint az „, illetve az ingatlan felszíne alatt vagy felett vezetéket létesítsen” szövegrész, 38. § (5) bekezdésében az „, az eljárásban felmerülő költségeket a kérelmező köteles viselni” szövegrész, 38. § (5) bekezdés hatodik és hetedik mondata, 38/A. § (3) bekezdés első mondata, 38/C. § (4) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész, 41. § (1) bekezdés második mondata, 41. § (9) bekezdés második mondata, 43/A. § (4) bekezdése, 43/B. § (2) bekezdésében a „- megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett -” szövegrész, 43/B. § (3) bekezdése, 43/B. § (5) bekezdés második mondata, 43/C. § (1) bekezdésében az „a határozat kézbesítését követő 15. nap elteltével” szövegrész, 43/C. § (3) bekezdése, 45. § (2) bekezdése, 49. § 23. pontja.

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

71. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke feladatkörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja.

(5) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke feladatkörébe tartozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének kikérésével az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.”

(2) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy a külön kormányrendeletben meghatározott szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg:

a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével,

b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait, valamint a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményt (a továbbiakban: szakmai vizsgát szervező intézmény) és

c) a 7. § (1) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit.”

72. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 3. § (2) bekezdés g) pontjában a „feljogosított minisztert, ideértve a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, illetőleg a Közbeszerzések Tanácsának elnökét is” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt minisztert, - ha a szakmai és vizsgakövetelmények az ő feladatkörébe tartoznak - a Központi Statisztikai Hivatal elnökét vagy a Közbeszerzések Tanácsának elnökét” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „intézkedését” szövegrész helyébe a „határozatát” szöveg, a „Magyar Köztársaság hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 6/A. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „hatósági” szöveg, az „a szakértői névjegyzékben szereplő” szövegrész helyébe az „az Országos közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő” szöveg, a „miniszternek” szövegrész helyébe a „szervnek és miniszternek” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 7. § (3) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 11. § (1) bekezdésében a „vezetője” szövegrész helyébe a „vezetője határozattal” szöveg, 13. § (1) bekezdésében a „jogszabályban” szövegrész helyébe a „rendeletben” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „kérelemmel” szövegrész helyébe a „kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával” szöveg, 19/A. § (1) bekezdésében a „kizárólag a szakértői” szövegrész helyébe a „kizárólag az Országos közoktatási szakértői” szöveg, 31. § (1) bekezdésében a „kamara a” szövegrész helyébe a „kamara a 16. § (2) bekezdésében, valamint a” szöveg, 31. § (2) bekezdésében a „határozatával” szövegrész helyébe a „döntésével” szöveg, a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szöveg, a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szöveg lép.

73. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjában az „az Országos szakmai szakértői névjegyzék (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) és” szövegrész, 5. § (2) bekezdés g) pontjában az „a szakértői névjegyzékbe és” szövegrész és az „a szakértői névjegyzéket és” szövegrész, 5. § (4) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben szabályozott eljárás (a továbbiakban:” szövegrész, a „)” szövegrész, 5. § (5) bekezdése, 5/A. §-a, 6/A. § (1) bekezdése, 6/B. § (2) bekezdése, 14. § (6) bekezdés ötödik mondata, 16. § (2) bekezdés negyedik mondata.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

74. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.”

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatásához az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság engedélye szükséges.”

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/C. § (1) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatását az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Nem adható ingatlanközvetítői vagy ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői engedély annak,

a) akit a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány tanúsága szerint gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b) aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll,

c) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

(3) Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, a szakképzettségét tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát, és ahhoz csatolni kell a szakképesítést tanúsító bizonyítványt és az erkölcsi bizonyítványt.

(4) Az üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet folytathatja, amelynek legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja - egyéni vállalkozó esetén, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja - rendelkezik a 64/A. § (1) bekezdésében, illetve a 64/B. § (1) bekezdésében előírt engedéllyel, valamint az ilyen tevékenységével összefüggésben keletkezett, jogerősen megállapított köztartozásának eleget tett, továbbá megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek.

(5) A gazdálkodó szervezet köteles az üzletszerű ingatlanközvetítői vagy üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatására irányuló szándékát az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az (4) bekezdés szerinti nemleges köztartozásról szóló igazolást.

(6) Ingatlanközvetítői tevékenység végzésére és a hozzá kapcsolódó ügyleti okiratok elkészítésére - a forgalmi értékbecslés, illetőleg az ingatlanvagyon-értékelés kivételével - az ügyvéd, feladatkörében a jogtanácsos az (1) bekezdésben említett szakképesítés nélkül is jogosult.

(7) Ha a gazdálkodó szervezet a bejelentéshez nem csatolja a nemleges köztartozásról szóló igazolást, az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság - a bejelentés feltételeinek megállapításához - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a köztartozásokról nyilvántartást vezető hatósághoz. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy az alapítónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.”

(4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64/D. § (1) Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság a tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről és az arra jogosult, a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetekről nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza az engedéllyel rendelkező természetes személy vagy az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, a lakcímét, az értesítési címét, a szakképzettséget tanúsító bizonyítvány (oklevél) számát.

(2) A nyilvántartásba vett természetes személy, egyéni vállalkozó neve, értesítési címe, szakmai tevékenységének megnevezése és a nyilvántartásba vétel száma nyilvános, amelyről bárki tájékoztatást kérhet. A nyilvántartásban szereplő minden további adatról a bíróság részére tájékoztatást lehet adni; a más - kívülálló - harmadik személy részére történő tájékoztatás megadásához az érintett természetes személy írásbeli hozzájárulása szükséges.

(3) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, egyéni vállalkozót:

a) aki meghalt vagy a törlését kéri,

b) akit gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült,

c) aki az ilyen tevékenységtől eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll.

(4) A nyilvántartásban szereplő személy köteles az (1) bekezdésben foglalt adatok megváltozásáról az eljáró hatóságot a változástól számított nyolc munkanapon belül tájékoztatni.”

(5) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény az „A közös tulajdonra vonatkozó szabályok” alcímet megelőzően a következő 87/A. §-sal és 87/B. §-sal egészül ki:

„87/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.

87/B. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) az e törvény szerinti üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, az engedéllyel rendelkezőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint

b) a 64/C. § (5) bekezdése szerinti bejelentést tevő gazdálkodó szervezetek tevékenysége folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és e gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket

rendeletben szabályozza.”

75. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 82. §-a, 85/A-85/E. §-a, 85/A. §-t megelőző alcíme.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

76. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a következő 79/A. §-sal egészül ki:

„79/A. § A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, az oktatási program (pedagógiai rendszerek) akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásokban, a pedagógus-továbbképzési programokkal összefüggő eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenőrzések során az ügyintézési határidő két hónap.”

(2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 80. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jegyző, főjegyző törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

(3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

j) a 101. § szerinti közoktatási szakértői és a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a közoktatási szakértői tevékenység 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésének, illetve a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedély kiadásának, valamint az Országos vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételnek a részletes eljárási szabályait és a közoktatási szakértői, illetve a vizsgaelnöki tevékenység folytatásának további szakmai feltételeit, a közoktatási szakértők és a vizsgaelnökök továbbképzését és a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit, a közoktatási szakértővel és a vizsgaelnökkel szembeni bejelentések kivizsgálásának eljárását és a közoktatási szakértői és a vizsgaelnöki tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá az Országos közoktatási szakértői névjegyzék és az Országos vizsgáztatási névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a névjegyzékek vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat;”

(4) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

l) az országos szaktanácsadói tevékenység keretében megszervezésre kerülő, nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő szaktanácsadói feladatokat, azok megszervezését, valamint az országos szaktanácsadói tevékenységhez kapcsolódó további szakmai követelményeket, a nem tantárgyhoz, nem szakterülethez kötődő országos szakmai szolgáltatások körét, területeit, megszervezését, az országos pedagógiai szakmai szolgáltatásban való részvétel feltételeit, az országos pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény kijelölését, a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület létrehozását és működését;”

(5) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály közoktatási szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, közoktatási szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, és

a) a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) rendelkezik a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal engedélyével.

(2) Aki az (1) bekezdés a) pontja alapján szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak bejelenteni. A bejelentésben - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában nem említett esetekben a közoktatási szakértői tevékenység folytatását a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal annak engedélyezi, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét.

(4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a közoktatási szakértői tevékenység végzésére jogosult, (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről és a (3) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről Országos szakértői névjegyzéket vezet. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza a közoktatási szakértői tevékenység folytatására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szakterületét, lakcímét és munkahelyét. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását külön jogszabály továbbképzéshez vagy szakvizsga letételéhez kötheti.

(6) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által vezetett Országos vizsgáztatási névjegyzék tartalmazza azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, akik érettségi vizsga vizsgaelnöki megbízást kaphatnak. Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki a 17. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott egyetemi szintű tanári - mérnöktanári, műszaki tanári, közgazdász-tanári -, illetve pedagógia szakos előadói végzettséggel és szakképesítéssel, szakképzettséggel, továbbá tíz év középiskolai pedagógus-munkakörben vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatói munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik.

(7) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti.

(8) A (6) bekezdés szerinti névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A pályázati felhívást az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Szakképzés tekintetében a vizsgaelnöki névjegyzék elkészítéséről és kiadásáról a szakképzésről szóló törvény rendelkezik.

(9) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás tekintetében közoktatási szakértői feladatot és érettségi vizsgaelnöki feladatot az láthat el, aki az (1) vagy a (6) bekezdésben meghatározott gyakorlatot a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte.

(10) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal - az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély visszavonásával egyidejűleg - eltiltja a közoktatási szakértői tevékenység folytatásától, illetve a vizsgaelnöki feladatok ellátásától és törli az Országos szakértői névjegyzékből, illetve az Országos vizsgáztatási névjegyzékből azt, aki a tevékenységére vonatkozó, e törvényben vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi.”

77. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. § (8) bekezdésében a „Tanács egyetértését” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Tanács véleményét” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Bizottság egyetértését” szövegrész helyébe a „Bizottság véleményét” szöveg, 8/B. § (7) bekezdésében a „Tanács egyetértésének” szövegrész helyébe a „Tanács” szöveg, a „Bizottság egyetértésének” szövegrész helyébe a „Bizottság véleményének” szöveg, 9. § (2) bekezdésében az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „eljárás költségeit” szövegrész helyébe a „költségeket” szöveg, 44. § (1) bekezdésében az „- az Országos szakértői névjegyzékben szereplő, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen nyilvántartásba vett - szakértő” szövegrész helyébe az „az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen eljárni jogosult közoktatási szakértő” szöveg, az „az Országos szakértői névjegyzékben nincs” szövegrész helyébe az „ilyen közoktatási szakértő nincs” szöveg, az „olyan szakértő véleményét” szövegrész helyébe az „olyan szakember” szöveg, 58. § (1) bekezdésében a „ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben” szövegrész helyébe a „ha közoktatási szakértőként nem járhat el” szöveg, 79. § (3) bekezdésében az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő” szöveg, az „eljárás költségeit” szövegrész helyébe a „költségeket” szöveg, 80. § (2) bekezdésében a „hatósági” szövegrész helyébe a „törvényességi” szöveg, 80. § (4) bekezdésében az „elrendelheti a határozat azonnali” szövegrész helyébe az „ebben az esetben elrendelheti a határozat fellebbezésre tekintet nélküli” szöveg, 80. § (6) bekezdésében az „államigazgatási határozat megküldésével” szövegrész helyébe a „határozat közlésével” szöveg, 81. § (12) bekezdésében a „lát el” szövegrész helyébe a „lát el. Ha az iskola, kollégium több feladatellátási helyen működik, a feltételek meglétét feladatellátási helyenként kell megvizsgálni” szöveg, 84. § (6) bekezdésében az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők” szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértők” szöveg, 88. § (6) bekezdésében az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő véleményét” szöveg, a „szakértőnek abban a kérdésben” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértőnek abban a kérdésben” szöveg, a „független szakértőre” szövegrész helyébe a „független közoktatási szakértő személyére” szöveg, 91. § (1) bekezdés b) pontjában a „döntéséhez” szövegrész helyébe a „határozatához” szöveg, az „az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit” szövegrész helyébe az „a határozatot haladéktalanul közli az általa választott módon az érdekelt önkormányzatok jegyzőivel” szöveg, 91. § (5) bekezdésében a „határozatának egy példányát megküldi a főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „határozatát közli a főjegyzővel” szöveg, 91. § (6) bekezdésében az „az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplő szakértő” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő” szöveg, 91. § (8) bekezdésében az „Intézkedése” szövegrész helyébe a „Határozathozatal” szöveg, az „intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat” szövegrész helyébe a „határozatát haladéktalanul közli az általa választott módon az érdekelt intézményfenntartókkal” szöveg, 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 94. § (5) bekezdésében a „Tanács egyetértését” szövegrész helyébe a „Tanács véleményét” szöveg, 94. § (6) bekezdésében az „egyetértését” szövegrész helyébe a „véleményét” szöveg, 95. § (9) bekezdésében a „Magyar Köztársaság hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben” szöveg, 96. § (3) bekezdés b) pontjában az „egyetértési” szövegrész helyébe a „véleményezési” szöveg, 102. § (13) bekezdésében az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül” szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértők közül” szöveg, az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó” szövegrész helyébe az „a közoktatási szakértőkre vonatkozó” szöveg, 104. § (4) bekezdés a) pontjában az „az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő által készített” szöveg, 107. § (1) bekezdésében az „az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben” szövegrész helyébe a „közoktatási szakértő vehet részt” szöveg, 107. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha az nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben” szövegrész helyébe a „ha az nem közoktatási szakértő” szöveg, 108. § (3) bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítványt” szöveg, 118. § (9) bekezdésében a „kezdeményezheti” szövegrészek helyébe a „kérelmezheti” szöveg, 122. § (6) bekezdésében az „az ágazatért” szövegrész helyébe az „a honvédelemért, illetve a rendvédelmi szerv irányításáért” szöveg, 122. § (9) bekezdésében az „Az illetékes miniszter” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szerv irányításáért felelős miniszter, hogy a rendvédelmi szerv működésének sajátosságaira tekintettel” szöveg, a „miniszterrel közösen - a Magyar Honvédség, valamint a rendvédelmi szervek működésének sajátosságaira tekintettel - szabályozhatja” szövegrész helyébe a „miniszter egyetértésével - rendeletben szabályozza” szöveg, 131. § (7) bekezdésében az „a kerettantervet az Országos Köznevelési Tanács egyetértése esetén hagyhatja jóvá” szövegrész helyébe a „kikéri az Országos Köznevelési Tanács véleményét a kerettantervről” szöveg lép.

78. § Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/B. § (1) bekezdésében az „egyetértésével” szövegrész, 8/B. § (6) bekezdésében az „egyetértésének beszerzése” szövegrész, 79. § (3) bekezdésében az „az engedély kiadásával összefüggő döntése előtt” szövegrész, 83. § (4) és (5) bekezdésében a „képviselője” szövegrész, 93. § (1) bekezdés a) pontjában az „egyetértésével” szövegrész, 93. § (1) bekezdés b) pontjában az „egyetértésével” szövegrészek, 94. § (5) bekezdésében az „egyetértését” szövegrész, 95. § (9) bekezdés harmadik mondata, 95/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó, e törvényben meghatározott hatósági feladatok ellátásában,” szövegrész, 95/A. § (2) bekezdés d) pontja, 95/A. § (9) bekezdés második mondata, 95/C. § (7) bekezdésében az „azonnal” szövegrész, 122. § (13)-(15) bekezdése.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

79. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„82/B. § A munkavédelmi hatósági eljárásban - a 83. § szerinti engedélyezés kivételével - az ügyfél nem jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal.”

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„83. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály meghatározott szakterületen munkabiztonsági szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a munkavédelmi hatóság vagy - a Kormány rendeletében meghatározott szakterületeken - a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a munkavédelmi hatóság, illetve a kamara annak engedélyezi, aki büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) A munkavédelmi hatóság, illetve a kamara a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következő 83/D. §-sal egészül ki:

„83/D. § A munkavédelmi hatósági eljárás határideje az eljárás megindításától számított negyvenöt munkanap:

a) a munkabalesetekkel, foglalkozási megbetegedésekkel és fokozott expozíciós esetekkel,

b) a balesetet munkabalesetnek minősítésével,

c) a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti munkavégzésre irányuló jogviszony szervezett munkavégzésnek történő minősítésével

kapcsolatos eljárásokban.”

(4) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

c) rendeletben állapítsa meg a munkavédelmi szakértői szakterületeket, a munkavédelmi szakértői tevékenység folytatásának, a tevékenységre jogosító engedély kiadásának a részletes szabályait, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó eljárás részletes szabályait.”

80. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 68. § (2) bekezdésében a „jogokat a sérült hozzátartozója gyakorolhatja” szövegrész helyébe az „eljárásban a sérült hozzátartozója ügyfélnek minősül” szöveg, 84. § (3) bekezdésében a „felügyelő” szövegrész helyébe a „felügyelő - a munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása, továbbá munkabaleset megelőzése céljából -” szöveg lép.

81. § Hatályát veszti a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 16. §-ában az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész és az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 82/C. § (2), (4) és (5) bekezdése, 83/A. §-a, 88. § (4) bekezdés a) pont af) alpontja, 88. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában az „1993. évi XLVIII.” szövegrész.

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

82. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 59/C. § (2) bekezdés a) pontjában a „név (házasságkötést megelőző név)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatok” szöveg, 66. § (2) bekezdésében a „kézhezvételétől számított 15 napon” szövegrész helyébe a „közlésétől számított 10 munkanapon” szöveg lép.

83. § Hatályát veszti az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 59/C. § (2) bekezdés b) és c) pontja.

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása

84. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és a tenyésztési hatóság honlapján évente közzé kell tenni az elismert fajták jegyzékét.”

(2) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § A tenyésztési hatóság eljárása során minden olyan helyen ellenőrzést végezhet, ahol a törvény hatálya alá tartozó állatfajt tenyésztenek, tartanak, forgalmaznak, állati szaporítóanyagot előállítanak, tárolnak, forgalmaznak és felhasználnak.”

85. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében a „végzi” szövegrész helyébe a „végzi térítés ellenében” szöveg, 20. § (3) bekezdésében az „eljárást 6 hónapon belül kell lefolytatni, amely határidőt az eljáró szerv vezetője egyszer” szövegrész helyébe az „eljárás során az ügyintézési határidő 6 hónap, amely egy alkalommal” szöveg, a „meghosszabbíthat” szövegrész helyébe a „meghosszabbítható” szöveg, 27. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a miniszter által az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben” szöveg, 28. § (1) bekezdésében az „A bejelentő” szövegrész helyébe az „Az ügyfél” szöveg, 36. § (1) bekezdésében a „pontjában írt” szövegrész helyébe a „pontja szerinti” szöveg, 44. §-t megelőző alcímében a „Felügyelet, ellenőrzés” szövegrész helyébe az „Ellenőrzés” szöveg lép.

86. § Hatályát veszti az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 7. § (1) bekezdése, 28. § (1) bekezdésében a „meghatározott időtartamra és” szövegrész, 29. §-ában a „, meghatározott időközönként” szövegrész, 30. § (1) bekezdésében az „és határozott időre” szövegrész, 30. § (1) bekezdés harmadik mondata, 45. § (5) bekezdése.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

87. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A jegyző a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott adatokon kívül a hadigondozásba vett személyről a következő betűsoros könyv, vagy kartonrendszerű nyilvántartást vezeti:]

d) a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, családi állapotát, az elhalálozás helyét és idejét.”

(2) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A jegyző határozatát a bíróság megváltoztathatja.”

88. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 8. § (4) bekezdésében a „8 napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 26. § (1) bekezdésében az „igény” szövegrész helyébe a „kérelem” szöveg, 26. § (3) bekezdésében a „jegyző a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról rendelkező 1992. évi LXVI. törvény 11. §-ában meghatározott adatokon kívül” szövegrész helyébe a „jegyző” szöveg lép.

89. § Hatályát veszti a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 26. § (3) bekezdésében a „betűsoros könyv, vagy kartonrendszerű” szövegrész.

Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

90. § Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 10. §-ában a „nevét” szövegrész helyébe a „családi és utónevét” szöveg lép.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

91. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:]

a) természetes személyazonosító adatok,”

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 250/A. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:]

a) természetes személyazonosító adatok,”

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a végrehajtói iroda az (1) bekezdés szerinti adatokat a bejelentésben nem közli, a kamara az adatok közlése iránt megkeresi a végrehajtói iroda bejegyzését végző cégbíróságot.”

(4) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 254/H. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A kamarai hatósági eljárásban az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”

92. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 132/E. § (2) bekezdés a) pontjában a „neve, anyja neve, születési helye és ideje” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szöveg, 254/D. § (2) bekezdés b) pontjában a „254/C. §-ban” szövegrész helyébe a „254/B. §-ban” szöveg, 254/G. § (1) bekezdésében a „kamara a következő adattartalommal vezet nyilvántartást a végrehajtói irodákról:” szövegrész helyébe a „cégjegyzékbe bejegyzett végrehajtói iroda köteles a működésének megkezdését tizenöt napon belül a kamaránál bejelenteni, a kamara pedig a végrehajtói irodát a következő adattartalommal hivatalból nyilvántartásba venni:” szöveg, 254/H. § (1) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 254/H. § (1) bekezdés a) pontjában a „240/E. §” szövegrész helyébe a „240/F. §” szöveg, 254/H. § (3) bekezdésében az „a Ket. 31. §-a szerinti” szövegrész helyébe az „az eljárást megszüntető” szöveg, a „60 napon” szövegrész helyébe a „két hónapon” szöveg lép.

93. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 240/C. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás” szövegrész, a „2004. évi CXL.” szövegrész, az „(a továbbiakban: Ket.)” szövegrész, 240/C. § (2) bekezdésében az „, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető” szövegrész, 250/A. § (2) bekezdés b) pontja, 250/A. § (5) bekezdés b) pontja, 254/C. § (1) bekezdésében az „és a végrehajtói irodáknak a kamaránál vezetett nyilvántartásába felvett” szövegrész, 254/D. § (4) bekezdés második mondata, 254/H. § (2) bekezdésében az „és az elektronikus hírközlő eszköz” szöveg, 254/H. § (5) bekezdése.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

94. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8. §-ában a „külön jogszabályok rendelkezései” szövegrész helyébe az „, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak” szöveg, 8/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „igazolását” szövegrész helyébe az „által kiadott hatósági bizonyítványt” szöveg, 8/A. § (4) bekezdésében az „igazolások” szövegrész helyébe az „igazolás” szöveg, 8/B. § (1) bekezdésében az „igazolásokat és nyilatkozatokat” szövegrész helyébe a „bizonyítványt, igazolást és nyilatkozatot” szöveg, 8/C. § (2) bekezdésében az „a tulajdonost” szövegrész helyébe a „felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával” szöveg, 21. § (4) bekezdésében az „igazolni kell, az igazolást” szövegrész helyébe az „igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt” szöveg, 25/B. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 25/B. § (4) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, 25/B. § (5) bekezdésében az „annál, amelyet külön jogszabály a behajtható köztartozás minimális összegeként meghatároz” szövegrész helyébe az „a behajtható köztartozás minimális összegénél” szöveg, 25/C. § (2) bekezdésében a „Tft. 9. §-ának” szövegrész helyébe a „9. §” szöveg, 25/C. § (3) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében” szöveg, az „adatszolgáltatásért külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatásért a miniszter e törvény felhatalmazása alapján az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében” szöveg, 25/E. § (3) bekezdésében a „15 napon” szövegrészek helyébe a „tíz munkanapon” szöveg, az „, illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg, 25/F. § (3) bekezdésében a „visszatérítést” szövegrész helyébe a „visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően” szöveg, a „30 napon” szövegrész helyébe a „huszonkét munkanapon” szöveg, 88/C. § (2) bekezdésében a „felhívja a tulajdonost” szövegrész helyébe a „felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, valamint határidő tűzésével” szöveg lép.

95. § Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8/A. § (2) bekezdés b) pontjában az „érvényes” szövegrész, 8/C. § (1) bekezdés második mondata, 25/B. § (1) bekezdésében a „(családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím, anyja neve, születési idő, hely)” szövegrész, 25/E. § (4) bekezdése, 88. § (3) bekezdésében az „előzetes” szövegrész.

A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

96. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 17. § (1) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 17. § (2) bekezdés d) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 27. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete” szöveg, 27. § (4) bekezdésében a „tagsági jogviszony megszüntetéséről,” szövegrész helyébe a „tagsági jogviszony megszüntetéséről, ezzel összefüggésben a névjegyzékből való törlésről,” szöveg, 27. § (6) bekezdésében a „bejelentés” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának” szöveg, 37. § (4) bekezdésében a „közigazgatási ügyben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyben” szöveg, 39. § b) és c) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 40. § (4) bekezdésében az „A rendtartás” szövegrész helyébe az „A rendtartást” szöveg, a „harmincadik napon válik érvényessé és kihirdethetővé” szövegrész helyébe a „harminc nap elteltével kell közzétenni” szöveg, 40. § (5) bekezdésében az „Az érvényes” szövegrész helyébe az „A” szöveg, 43. §-t megelőző alcímében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a „Közigazgatási hatósági” szöveg, 44. §-ában a „nyolc napon” szövegrész helyébe az „öt munkanapon” szöveg, 45. § (4) bekezdésében az „előzetes hozzájárulásával” szövegrész helyébe az „engedélyével” szöveg, 46. § (1) bekezdés h) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 47. § e) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 47. § i) pontjában a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 49. §-t megelőző alcímében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a „Közigazgatási hatósági” szöveg, 49. § (1) bekezdésében a „közigazgatási ügyekben” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági ügyekben” szöveg, az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 49. § (3) bekezdésében a „Közigazgatási” szövegrész helyébe a „Közigazgatási hatósági” szöveg, 49. § (4) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 53. § (2) bekezdésében az „évre érvényes” szövegrész helyébe a „naptári évre vonatkozó” szöveg, 55/A. § (2) bekezdésében a „közigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 59. § (1) bekezdésében az „A” szövegrész helyébe az „A közigazgatási hatósági ügyben hozott határozatok kivételével a” szöveg, 59. § (2) bekezdésében a „választmánynak a” szövegrész helyébe a „választmány” szöveg lép.

97. § Hatályát veszti a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény 38. § i) pontjában a „- szükség esetén helyszíni ellenőrzéssel -” szövegrész és az „, és az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít” szövegrész, 39. § a) pontjában az „érvényű” szövegrész, 41. § (1) és (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész, 43. § (1) bekezdése, 45. § (5) bekezdésében az „1996. évi LV.” szövegrész, 46. § (1) bekezdés i) pontja, 49. § (4) bekezdésében a „(Ket. 42-43. §)” szövegrész, 59. § (2) bekezdésében a „névjegyzékkel kapcsolatos, valamint” szövegrész.

A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

98. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Szabadalmi ügyekben nem alkalmazhatók a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a jogutódlásra vonatkozó rendelkezései.”

(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 46. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Szabadalmi ügyben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.”

(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Szabadalmi ügyben nincs helye közmeghallgatásnak.”

(4) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 48. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Szabadalmi ügyekben a postán küldött beadvány előterjesztési ideje a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz való beérkezés napja. A Magyar Szabadalmi Hivatal által kitűzött határidőhöz képest elkésetten beérkező beadványt azonban határidőben beérkezettnek kell tekinteni, ha azt ajánlott küldeményként a határidő lejárta előtt postára adták, kivéve, ha a beadvány a határidő lejártát követő két hónap eltelte után érkezett be.”

(5) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 50. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad, és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor az ügyintézési határidő kivételével újra kezdődik.

(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás felfüggesztése esetén is dönthet úgy, hogy a folyamatban lévő eljárási cselekményeket és az azok teljesítésére megállapított határidőket az eljárás felfüggesztése nem érinti.”

(6) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben szabályozott eseteken kívül a közzétételt követően sem tekinthetők meg

a) a döntéseket és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok, valamint

b) a feltaláló megnevezését tartalmazó iratok, ha a feltaláló nevének nyilvánosságra hozatalát mellőzni kérte.”

(7) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a képviselő munkadíjának összegét indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett képviseleti tevékenységgel. Ennek során a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és szabadalmi ügyvivői költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.”

(8) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szabadalmi ügyekben az ügyfél - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles az ügyféllel elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani.”

(9) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szabadalmi ügyekben tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.”

(10) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 85. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak)

d) az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzését;

e) az eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításának és viselésének kérdésében hozott végzését.”

(11) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A döntés megváltoztatását kérheti:)

c) akitől az ügyféli jogállást megtagadták.”

99. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 45. § (1) bekezdésében az „és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 45. § (3) bekezdésében a „Ket.-nek” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek” szöveg, a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő” szöveg, az „értesítésre” szövegrész helyébe az „értesítésre és figyelemfelhívásra” szöveg, 46. § (5) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „állításai” szövegrész helyébe az „állításai, valamint az ügyfél által igazolt adatok” szöveg, 48. § (2) bekezdésében az „a törvény” szövegrész helyébe az „e törvény” szöveg, 51. § (2) bekezdésében a „képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba” szövegrész helyébe a „meghatalmazást írásba” szöveg, 52. § (2) bekezdésében az „írhatja elő.” szövegrész helyébe az „írhatja elő. Hitelesített fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtása csak akkor írható elő, ha alappal vonható kétségbe a fordítás pontossága vagy a külföldi okiratban foglaltak valódisága.” szöveg, 85. § (1) bekezdés c) pontjában a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 85. § (2) bekezdésében az „eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés” szövegrész helyébe az „eljárási bírságot kiszabó, valamint az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos végzés” szöveg, 85. § (8) bekezdésében a „Ket.” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szöveg, 114/G. § (9) bekezdésében az „ügyek elektronikus úton nem intézhetők” szövegrész helyébe az „ügyekben az ügyfél nem jogosult elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani a Magyar Szabadalmi Hivatallal, a Magyar Szabadalmi Hivatal pedig nem köteles elektronikus úton írásban kapcsolatot tartani az ügyféllel” szöveg lép.

100. § Hatályát veszti a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 46. § (1) bekezdése, 52. § (2) bekezdésében az „- indokolt esetben hitelesített -” szövegrész, a „vagy felülhitelesített okirat” szövegrész, 53/A. § (1) bekezdésében a „, méltányossági” szövegrész, 57. § (6) bekezdés második mondata, 57/A. § (6) bekezdése, 81. § (6) bekezdés második mondata, 83/H. § (3) bekezdés második és harmadik mondata, 115/E. § (4) és (5) bekezdése, 115/H. § (2) bekezdésében a „, továbbá eleget tesz az iparjogvédelmi ügyekben érkező egyéb hatósági megkereséseknek is” szövegrész.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

101. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és 64/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra]

c) egyéni vállalkozó esetében

ca) neve,

cb) vállalkozói igazolványának a kiállítója és száma,

cc) székhelye településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;

d) az a)-c) pont esetében

da) a környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,

db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok”

[tarthatók nyilván.]

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 67. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.”

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A környezetvédelmi hatóság - kormányrendelet szerinti eljárás lefolytatását követően - dönt:

a) a 67. § (2) bekezdése szerinti határozat,

b) a 66. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tevékenység megkezdéséhez, illetve módosításához szükséges környezetvédelmi engedély,

c) a 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egységes környezethasználati engedély,

d) ha a tevékenység a b) és c) pont hatálya alá egyaránt tartozik, az egységes környezethasználati engedély

kiadásáról.”

(4) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A környezetvédelmi hatóság a határozatát - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - nyilvánosan közzéteszi.”

(5) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 73. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megindításáról az ingatlan tulajdonosát is értesíti.”

(6) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 79. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Korlátozó vagy felfüggesztő döntés esetén a környezetvédelmi hatóság meghatározza a tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit.

  Vissza az oldal tetejére