Időállapot: közlönyállapot (2009.VI.30.)

2009. évi LXIII. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között
a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről
 * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott együttműködésről szóló Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott együttműködésről

A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)

figyelemmel a két ország közötti baráti kapcsolatokra,

abban a meggyőződésükben, hogy a bűncselekmények megelőzésében és az azok elleni küzdelemben alapvető jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek,

attól a szándéktól vezérelve, hogy a közbiztonság érdekében megszilárdítsák és elmélyítsék a bűnüldöző szervek közötti együttműködést és fejlesszék a határon átívelő kapcsolatokat,

azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi szervezett bűnözés ellen,

értékelve eddigi együttműködésük eredményeit,

figyelembe véve államaik nemzetközi kötelezettségeit és nemzeti jogszabályait,

figyelembe véve a közös határokon a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló 1990. június 19-én kelt Egyezmény előírásait,

szem előtt tartva az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezmény és az Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseit,

figyelembe véve az Európai Unió Tanácsa 2006. december 18-án kelt, 2006/960/IB számú, az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló kerethatározatának rendelkezéseit,

az alábbiak szerint állapodtak meg:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalmak meghatározása

A jelen Megállapodásban használt fogalmak jelentése a következő:

1. bűnüldöző szervek: a Szerződő Felek államának belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési, bűnfelderítési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított szervek;

2. központi kapcsolattartó szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről: Országos Rendőr- főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ;

b) a román Szerződő Fél részéről: a nemzetközi rendőri együttműködés terén a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztérium Nemzetközi Rendőri Együttműködési Központja;

3. fedett nyomozó: a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai alapján feljogosított és eljáró, a bűnüldöző szervek hivatásos állományának a kilétét és hova tartozását leplező tagja;

4. ellenőrzött szállítás: a bűnüldöző szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló dolognak, vagy a megfigyelés alatt álló személy által birtokolt dolognak a Szerződő Felek államainak területére történő behozatalát, egy másik állam területére irányuló kivitelét, a Szerződő Felek államainak területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmények felderítése, illetve a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek azonosítása a lehető legszélesebb körben megvalósulhasson;

5. minősített adat: minden olyan adat, amely, függetlenül formájától, megjelenésétől és keletkezésének módjától, az illetéktelen megismeréssel szemben védelmet igényel, és amelyet a Szerződő Felek bármelyikének szervei nemzeti jogszabályaikkal összhangban minősítettek;

6. igazságügyi hatóságok: a Szerződő Felek államainak bíróságai és ügyészi szervei;

7. határmenti megyék:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

- Hajdú-Bihar megye,

- Békés megye,

- Csongrád megye,

b) a román Szerződő Fél részéről:

- Satu Mare megye,

- Bihor megye,

- Arad megye,

- Timis megye.

2. cikk

Az együttműködés tárgya

(1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében a mindkét Szerződő Fél államának belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén. A Szerződő Felek közötti együttműködésre államaik belső jogszabályaival és nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, a jelen Megállapodás rendelkezései szerint kerül sor.

(2) A Szerződő Felek együttműködése kiterjed továbbá a határmenti együttműködésre a közrend védelme érdekében.

(3) Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti állama szuverenitását, közbiztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.

(4) Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai alapján katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

(5) A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki az 1. cikk 6. pontjában meghatározott hatóságok hatáskörébe tartozó, európai uniós jogi aktusokban, valamint nemzetközi szerződésekben szabályozott jogsegélyre.

II. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. cikk

Együttműködés megkeresés alapján

(1) A jelen Megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak.

(2) A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül, írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.

(3) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezek beszerzését követően kerülhet sor.

(4) Ha a megkeresett bűnüldöző szerv nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a megkeresés teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel rendelkező vagy illetékes szervhez. A megkeresett bűnüldöző szerv tájékoztatja a megkereső bűnüldöző szervet a megkeresés továbbításáról; az illetékes bűnüldöző szerv teljesíti a megkeresést, és a választ közvetlenül a megkereső bűnüldöző szervhez küldi.

(5) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső szervet.

(6) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső bűnüldöző szerv eljárásának sikerességét, a megkeresett bűnüldöző szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv haladéktalanul tájékoztatja a megkereső bűnüldöző szervet a megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről.

(7) A megkereső bűnüldöző szerv az (5)-(6) bekezdésben foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.

(8) A megkeresések teljesítése során a megkeresett bűnüldöző szerv és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek a megkeresésben megjelölt követelmények szerint járnak el, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső jogával.

4. cikk

A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv

(1) A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a megkereső és a megkeresett bűnüldöző szerv megnevezését;

b) a megkeresés tárgyát, célját;

c) a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;

d) a megkeresés sürgősségi jellegét;

e) ahol szükséges, a megkeresés minősítési szintjét;

f) ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;

g) a megkeresés teljesítése során a megkereső bűnüldöző szerv tagjának részvételére irányuló kérelmet;

h) a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító adatait, amennyiben azok ismertek;

i) a megkereső bűnüldöző szervnél az ügy előadójának nevét és elérhetőségét;

j) a megkeresés teljesítése során átadott információ felhasználásának módját.

(2) A bűnüldöző szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során a magyar, a román vagy az angol nyelvet használják. A bűnüldöző szervek a kapcsolattartás során más nyelv használatában is megállapodhatnak.

5. cikk

Egyes adatokra vonatkozó megkeresések teljesítése

(1) Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik, államuk belső jogszabályai szerint, azokat a megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak, amelyeket a megkeresett bűnüldöző szerv az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot, valamint gazdasági titoknak minősülő adatot kezelő szervtől szereztek be az igazságügyi hatóságok engedélyével a legalább két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítéséhez.

(2) A megkereső bűnüldöző szerv az így átvett adatokat az (1) bekezdésben meghatározott büntetéssel fenyegetett bűncselekmények felderítéséhez használhatják fel.

(3) A jelen cikk alkalmazásában gazdasági titok alatt az alábbiakat kell érteni:

a) a magyar Szerződő Fél részéről: banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak, pénztártitoknak, valamint üzleti titoknak minősülő adatot;

b) a román Szerződő Fél részéről: olyan gazdasági jellegű adatot és információt, amely nem képez államtitkot, de a nyilvánosság számára nem hozzáférhető.

III. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

6. cikk

Információcsere

A bűnüldöző szervek az együttműködés során, megkeresés alapján, különösen az alábbi információkat adják át:

a) a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a bűncselekmények elkövetőinek a cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatait, a bűnöző szervezetek és csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus elkövetői és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a sértettre, vagy a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűnmegelőzéshez, a bűnfelderítéshez, illetve a bűnüldözéshez szükséges;

b) a bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;

c) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;

d) ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre;

e) a jelen Megállapodás tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;

f) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak felhasználására vonatkozó adatokat.

7. cikk

Közvetlen információcsere

(1) A bűnüldöző szervek között a bűnüldözés hatékonysága érdekében a megkeresések továbbítása és teljesítése akkor történhet közvetlenül, ha

a) az információt a határmenti megyében illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervek kérik egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határmenti megyéhez kapcsolódik, vagy

b) a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel járna, amely a bűnfelderítés érdekeit, vagy a megkeresés eredményes teljesítését veszélyeztetné.

(2) Az információ különösen akkor tekinthető a határmenti megyéhez kapcsolódónak, ha az adat

a) a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a határmenti megyében van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;

b) az érintett személynek a határmenti megyében kifejtett tevékenységére vonatkozik;

c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határmenti megyében található;

d) a jogi személynek a határmenti megyében lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbi területekre terjed ki:

a) a bűnüldöző szervek számára hozzáférhető nyilvántartásokban szereplő adatok szolgáltatása;

b) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;

c) vezetői engedélyek, meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;

d) gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;

e) a közúti járművek tulajdonosa, üzembentartója, vezetője személyazonosságának megállapítása és felkutatása;

f) lőfegyvertartási-engedély meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;

g) tárgyak, minták utáni tudakozódás;

h) különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.

8. cikk

Intézkedések sürgős esetekben

(1) A bűnüldöző szervek - államuk belső jogszabályai szerint - megkeresésre, haladéktalanul, a bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államuk területén igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt elfoghatják és előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, ha sürgős intézkedés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső bűnüldöző szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.

9. cikk

Az információ átadása megkeresés nélkül

A bűnüldöző szervek egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhatnak egymásnak információkat, ha azok a közrendet fenyegető közvetlen veszély elhárításához szükségesek, vagy ha a megkeresés küldésével járó késedelem a bűnüldözés érdekeit veszélyeztetné.

10. cikk

A bűnügyi helyzet elemzése

A bűnüldöző szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Szükség esetén közösen értékelik a bűnügyi helyzetet, a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, és megállapítják a szükséges teendőket. A bűnüldöző szervek a jelen cikkben meghatározott ismeretek, elemzések átadásának és a közös értékelésnek a részletes szabályairól külön megállapodhatnak.

11. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás személyek és tárgyak körözésében

A bűnüldöző szervek megkeresésre, államuk belső jogszabályainak megfelelően segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.

12. cikk

A határon átnyúló megfigyelés

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a saját államuk területén végzett felderítő tevékenységük során jogosultak a szervezett bűnözői csoportban résztvevő vagy a Szerződő Felek államának belső jogszabályai alapján legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló, vagy kapcsolatba lépő személy megfigyelését a másik Szerződő Fél államának területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve előzetes megkeresés alapján az illetékes szerv hozzájárulásáról tájékoztatta. A hozzájárulás feltételhez köthető.

(2) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények gyanúja esetén akkor figyelhetik meg az elkövetővel kapcsolatban lévő személyt, ha megalapozottan feltételezhető, hogy e személy az elkövető azonosításához vagy felkutatásához segítséget nyújthat, illetve az elkövetőhöz elvezethet.

(3) A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a megfigyelés további folytatását haladéktalanul át kell adni a megkeresett bűnüldöző szervnek. A bűnüldöző szervek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak a határon átnyúló megfigyeléshez.

(4) A határon átnyúló megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek államának egész területére érvényes. A határon átnyúló megfigyelés során a Szerződő Felek államának közös határát a határátkelőhelyeken kívül és a nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.

(5) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a határon átnyúló megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a másik Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait is.

(6) Az (5) bekezdés szerinti határon átnyúló megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a másik Szerződő Fél bűnüldöző szerv azt kéri, továbbá akkor, ha a határátlépést követő öt órán belül a megfigyeléshez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.

(7) A határon átnyúló megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:

a) a bűnüldöző szerv határon átnyúló megfigyelést végző tagjára a jelen cikk rendelkezései és azon Szerződő Fél államának belső joga vonatkozik, amelynek területén eljár; továbbá köteles a megfigyelés helye szerint illetékes bűnüldöző szerv utasításai szerint eljárni;

b) az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a bűnüldöző szerv határon átnyúló megfigyelést végző tagjának rendelkeznie kell a határon átnyúló megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal;

c) bűnüldöző szerv tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;

d) a bűnüldöző szerv tagja magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyekre nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;

e) amennyiben a határon átnyúló megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett bűnüldöző szerv államának jogszabályai lehetővé teszik; az alkalmazásra kerülő technikai megfigyelő eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni;

f) az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv államának közlekedési szabályai alkalmazandók.

13. cikk

Határon átlépő üldözés

(1) A megkereső bűnüldöző szerv a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy határon átlépő üldözését (a továbbiakban: üldözés), aki a megkereső bűnüldöző szerv államának területén az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg és

a) eközben tetten érték, vagy

b) őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől megszökött és a megkeresett bűnüldöző szerv értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - amint az lehetséges, de legkésőbb az államhatár átlépésekor - a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell.

(3) A jelen cikkben meghatározott illetékes bűnüldöző szervek a határátlépés helyétől függően:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság,

- a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság,

- a Békés megyei Rendőr-főkapitányság,

- a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság;

b) a román Szerződő Fél részéről:

- Satu Mare megyei Rendőrfelügyelőség,

- Satu Mare megyei Határrendőrfelügyelőség,

- Bihor megyei Rendőrfelügyelőség,

- Bihor megyei Határrendőrfelügyelőség,

- Arad megyei Rendőrfelügyelőség,

- Arad megyei Határrendőrfelügyelőség,

- Timis megyei Rendőrfelügyelőség,

- Timis megyei Határrendőrfelügyelőség,

- Oradeai Határrendőr-igazgatóság,

- Timisoarai Határrendőr-igazgatóság.

(4) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett bűnüldöző szerv azt kéri.

(5) Ha azt a megkereső bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja kéri, a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében vagy őrizetbe vétele céljából elfoghatja.

(6) Ha a megkeresett bűnüldöző szerv az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezt a bűnüldöző szerv megfelelő időben nem tudja átvenni, a megkereső bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözött személyt a helyszínen visszatarthatja. Ezen intézkedésről a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell.

(7) Az üldözés a Szerződő Felek államának teljes területén, időbeli korlátozás nélkül az alábbi feltételek szerint folytatható:

a) a bűnüldöző szerv üldözést végző tagja a jelen cikk rendelkezései, valamint azon Szerződő Fél államának joga szerint köteles eljárni, amelynek területén az üldözést végzi;

b) az üldözés kizárólag szárazföldi úton lehetséges;

c) a bűnüldöző szerv üldözést végző tagja magánlakásba vagy más, a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyiségbe az üldözés során nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;

d) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;

e) az igénybe vett járművek használata során a megkeresett bűnüldöző szerv államának közlekedési szabályai alkalmazandók;

f) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának egyenruhája, vagy a járművön elhelyezett, annak felismeréséhez szükséges megkülönböztető jelzések révén egyértelműen felismerhetőnek kell lennie;

g) az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes bűnüldöző szervek megérkezéséig lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;

h) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözés befejezését követően haladéktalanul köteles az üldözés eredményéről a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervénél vagy központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni; ennek során a megkeresett bűnüldöző szerv kérésére, köteles személyesen jelen lenni az üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig; ezt akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.

(8) Az üldözés során elfogott személyt azon Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szerve hallgatja ki, amely államának területén az érintett személyt elfogták. Az elfogott személy személyes szabadsága az elfogás helye szerinti Szerződő Fél államának joga szerint korlátozható.

14. cikk

Ellenőrzött szállítás

(1) A Szerződő Felek megkeresés alapján, államuk belső jogszabályai és a jelen cikkben meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és az időtartamára, a szállítás módjára, a szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;

b) a kísérés módját;

c) az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;

d) a kísérésben a megkereső bűnüldöző szerv részéről résztvevők számát, a fedett nyomozó részvételét;

e) az ellenőrzött szállításban résztvevők kapcsolattartásának módját;

f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;

g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;

h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.

(3) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresést a Szerződő Felek bűnüldöző szervei közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.

(4) A bűnüldöző szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett bűnüldöző szerv az ellenőrzött szállítás végrehajtását leállíthatja vagy módosíthatja, ha az veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot.

(5) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett bűnüldöző szervek irányítják; az irányítást végző személyéről a megkereső bűnüldöző szervet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső bűnüldöző szervek a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső bűnüldöző szervek a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett bűnüldöző szerv államának jogszabályai és a megkeresett bűnüldöző szerv vezetőjének utasításai szerint kötelesek eljárni.

(6) A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a bűnüldöző szervek biztosítják egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső bűnüldöző szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett bűnüldöző szervet.

15. cikk

Fedett nyomozó alkalmazása

(1) A Szerződő Felek megkeresésre, államuk belső jogszabályai alapján lehetővé teszik a másik Szerződő Fél fedett nyomozójának saját államuk területén történő alkalmazását, amennyiben ez a Szerződő Felek államainak területén elkövetett vagy előkészületben lévő, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne.

(2) A megkereső bűnüldöző szerv kérésére a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén a megkeresett bűnüldöző szerv fedett nyomozója is alkalmazható.

(3) A fedett nyomozó alkalmazásához adott engedély mindenkor a Szerződő Felek államainak egész területére érvényes.

(4) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;

b) a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;

e) a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit;

f) a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.

(5) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott ideig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama legfeljebb egy évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő Felek bűnüldöző szervei egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a bűnüldöző szervek eseti megállapodását és a 3. cikk (3) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a jelen cikk (4) és (11) bekezdésében foglaltakat. Az eseti megállapodásban szereplő szabályoktól a bűnüldöző szervek kizárólag indokolt esetben térhetnek el.

(6) A fedett nyomozó irányítását a megkereső bűnüldöző szerv végzi, amennyiben a fedett nyomozó a megkereső bűnüldöző szerv megbízásából végzi munkáját a másik Szerződő Fél államának területén. A Szerződő Felek bűnüldöző szervei abban is megállapodhatnak, hogy a megkeresett bűnüldöző szerv által rendelkezésre bocsátott fedett nyomozó a megkereső bűnüldöző szerv megbízásából és irányítása szerint jár el.

(7) A megkeresett bűnüldöző szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni.

(8) A (6) bekezdés második mondatában meghatározott esetben a fedett nyomozó alkalmazásának szükségességét, feltételeit, a bűnfelderítés során megszerzett információk felhasználását a megkeresett bűnüldöző szerv határozza meg. Erről a megkereső bűnüldöző szervet tájékoztatni kell.

(9) A megkeresett bűnüldöző szerv a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett bűnüldöző szerv minden szükséges intézkedést megtesz a megkereső bűnüldöző szerv fedett nyomozója biztonsága érdekében.

(10) A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a megkeresett bűnüldöző szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

(11) A fedett nyomozó tevékenységére a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső jogszabályai az irányadóak, feltéve, hogy az nem ellentétes a másik bűnüldöző szerv államának belső jogszabályaival.

16. cikk

Együttműködés a Védelmi Programban

(1) A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetőeljárás során védett tanúknak, sértetteknek és terhelteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a továbbiakban: védett személyek) a másik Szerződő Fél államának területére történő átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését. Ezen intézkedések a Szerződő Felek államainak területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatják. A védett személy csak a megkeresett illetékes szerv államának a tanúvédelemre vonatkozó jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban részesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;

b) a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;

c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;

d) a védett személynek a megkeresett illetékes szerv államának területére történő elhelyezésének okát;

e) a védelem javasolt formáját, mértékét;

f) a megkeresett illetékes szerv államának területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek meghosszabbításának lehetőségét;

g) a védett személy tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, melynek mellékletét képezik a védelem ellátásához szükséges iratok.

(3) A megkeresés elfogadását követően a Szerződő Felek illetékes szervei közvetlenül megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról.

(4) A védett személyek átszállításával, egészségügyi biztosításával, társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket a megkereső illetékes szerv fedezi. A megkeresett illetékes szervet terhelik a védett személyek védelmét ellátó, a védelmi szolgálat munkatársai munkabérének költségei.

(5) Ha a védelem már nem biztosítható, arról a megkereső illetékes szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.

(6) Ha a védett személy megsérti a megkeresett illetékes szerv államának jogszabályait, vagy nem tartja be a számára megállapított, a védelmi programban meghatározott magatartási szabályokat, erről a megkereső illetékes szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.

(7) A védett személynek a védelem érdekeit vagy a megkeresett illetékes szervnek a védelem ellátására kijelölt munkatársait indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén a megkeresett illetékes szerv haladéktalanul kezdeményezi a védett személy visszaköltöztetését, melyet a megkereső illetékes szerv köteles teljesíteni.

17. cikk

Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei belső jogszabályaik alapján, eseti megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre, különösen, ha az Európai Unió több tagállamának területére kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult, vagy ha a Szerződő Felek bűnüldöző szervei felderítő munkájának összehangolására van szükség.

(2) A közös bűnfelderítő-csoportra vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) a működési területét, a működésének feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának feltételeit;

c) összetételét és vezetőjének meghatározását;

d) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;

e) a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást;

f) a szervezési intézkedéseket és a működés költségei viselésének szabályait.

(3) Ha a megkereső bűnüldöző szerv bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett bűnüldöző szerv államának belső joga szerinti engedélye szükséges, a részvételre csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.

(4) A megkeresett bűnüldöző szerv lehetőségei szerint biztosítja a közös bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges feltételeket.

(5) A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő- csoportba kihelyezett tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.

(6) A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő- csoportba kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a saját bűnüldöző szerveinek adhatná át.

(7) A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok kizárólag a következő célokra használhatók fel:

a) azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) az adatot átadó bűnüldöző szerv előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére;

c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmény megelőzése céljából, és a b) pont sérelme nélkül, amennyiben ennek alapján büntetőeljárás indul.

(8) A megkereső bűnüldöző szerv közös bűnfelderítő- csoportba kihelyezett tagja működése során saját államának bűnüldöző szervével együttműködő személyt vehet igénybe.

(9) A bűnüldöző szervek vállalják, hogy a (8) bekezdésben megjelölt együttműködő személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk belső jogszabálya előír a bűnüldöző szervekkel együttműködő személyek, illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.

18. cikk

Titkos információgyűjtés

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államuk belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről kölcsönösen tájékoztatják egymást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) az eszköz vagy módszer megnevezését;

b) a titkos információgyűjtés időtartamát;

c) a rögzítendő és átadandó adatok körét;

d) az adatok átadásának módját;

e) a másik Szerződő Fél államának területén folytatott titkos információgyűjtéshez nyújtandó segítség módját;

f) annak igazolását, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső bűnüldöző szerv államában folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték.

(3) A megkeresett bűnüldöző szerv a megkeresés teljesítését belső jogszabályai alapján, szükség esetén igazságügyi hatósága engedélyének beszerzését követően kezdi meg.

19. cikk

Közös határmenti járőrszolgálat

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a közrend védelme, a bűncselekmények elleni fellépés céljából a közös államhatártól számított tíz (10) kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek. Ehhez a területhez tartozónak kell tekinteni a tíz kilométeren belül található települést annak közigazgatási határáig abban az esetben is, ha az meghaladja ezt a távolságot.

(2) A közös járőrszolgálat - a jelen Megállapodás 2. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározottakkal összhangban - kiterjed továbbá a közös államhatár felügyeletére is.

(3) A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani, és őket - amennyiben ki akarják magukat vonni az ellenőrzés alól - feltartóztatni, azon Szerződő Fél államának belső jogszabályai alapján, amelynek területén a közös járőrszolgálatot teljesítik.

(4) Egyéb intézkedésekre, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására - a jelen Megállapodás 23. cikkének (3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - elsődlegesen azon Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai jogosultak, amely államának területén a közös járőrszolgálatot teljesítik.

20. cikk

Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a két állam közös államhatárának közelében, az információcsere és az együttműködés megkönnyítése érdekében használják a már működő közös kapcsolattartási szolgálati helyet, valamint, a Szerződő Felek új közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.

(2) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjai saját hatáskörükben, közös helyen teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen Megállapodásban meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják az együttműködés összehangolását.

(3) Az együttműködés kiterjedhet a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére, és az abban való közreműködésre is, azon nemzetközi szerződések alapján, amelyeknek a Szerződő Felek vagy államaik részesei.

(4) A bűnüldöző szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tagjai a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak intézkedésre, és nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.

(5) A közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön nemzetközi szerződés tartalmazza.

(6) A Szerződő Felek nemzetközi szerződéssel megállapodhatnak abban, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tagja is részt vehet.

21. cikk

Összekötő tisztviselő

(1) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél belső jogszabályai szerint meghatározott bűnüldöző szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhet annak bűnüldöző szerveihez.

(2) Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen Megállapodás alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:

a) a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;

b) a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;

c) a határok védelmével és a visszafogadási szerződések végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;

d) a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához szükséges információk átadásával.

(3) Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be, bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.

(4) Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél bűnüldöző szerve utasításai és az őt fogadó bűnüldöző szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el. Az összekötő tisztviselő tevékenységéről rendszeres időközönként tájékoztatja az őt fogadó Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.

(5) A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője - a jelen Megállapodás végrehajtása érdekében - képviseli a másik Szerződő Fél érdekeit is ezen harmadik államban.

(6) Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes miniszterei állapodnak meg.

IV. FEJEZET

A MÁSIK SZERZŐDŐ FÉL ÁLLAMÁNAK TERÜLETÉN ELJÁRÓ TISZTVISELŐK JOGVISZONYA

22. cikk

A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai

(1) Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjai a jelen Megállapodásból származó feladataik végrehajtása érdekében a másik Szerződő Fél államának területére beléphetnek érvényes, fényképpel ellátott szolgálati igazolvánnyal, és ott - külön engedély nélkül - a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak és kiutazhatnak.

(2) A jelen Megállapodás 15. cikkében meghatározott fedett nyomozó, külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet be a megkeresett bűnüldöző szerv államának területére, és ott a szükséges fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen Megállapodás 15. cikkének (5) bekezdésében meghatározott ideig tartózkodhat és kiutazhat.

23. cikk

Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának és az elkövető elfogásának szabályai

(1) A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső bűnüldöző szerv tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén jogosult:

a) egyenruhát viselni;

b) az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt elfogni és visszatartani, de haladéktalanul köteles őt a másik Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervének átadni.

(2) A megkereső bűnüldöző szerv tagja a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése, továbbá a szolgálati helyére történő oda- és visszautazás során magával viheti a szolgálati felszerelését, és viselheti szolgálati fegyverét. A szolgálati fegyvert azonban csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.

(3) A megkereső bűnüldöző szerv tagja a jelen Megállapodásból származó feladatai során a megkeresett bűnüldöző szerv államának területén, ezen állam belső jogszabályainak és az arányosság követelményének megfelelően a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati kutya.

(4) A bűnüldöző szervek biztosítják, hogy az államuk területén eljáró, a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeiről kioktatásban részesüljön.

24. cikk

Szolgálati viszonyok

A megkereső bűnüldöző szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, egyéb munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.

25. cikk

Büntetőjogi felelősségi szabályok

A bűnüldöző szervek tagjai, akik a jelen Megállapodás alapján a másik Szerződő Fél államának területén végzik tevékenységüket, az általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon Szerződő Fél bűnüldöző szerveinek tagjaival, amelynek államának területén tevékenységüket végzik.

26. cikk

Kártérítési felelősség

(1) Amikor az egyik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél államának területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél államának joga szerint felel, ahol a károkozás történt.

(2) Az a Szerződő Fél, amely államának területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját bűnüldöző szervének tagja okozta volna.

(3) Az a Szerződő Fél, amely bűnüldöző szervének tagja a másik Szerződő Fél államának területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

V. FEJEZET

SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

27. cikk

Az átadható személyes adatok köre

A jelen Megállapodás végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:

a) a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;

b) az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy más úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);

c) a bűncselekmény elkövetésében résztvevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;

d) a jelen Megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkban szereplő személyes adatokat.

28. cikk

A személyes adatok kezelésének szabályai

A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei - az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményben és az Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglaltak figyelembevételével - az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint járnak el:

a) a Szerződő Felek kötelesek megtenni minden szükséges szervezési és technikai intézkedést a személyes adatok hatékony védelmének biztosítása, a megváltoztatás, a véletlenszerű vagy jogellenes megsemmisítés, az elvesztés, a jogosulatlan hozzáférés, az előzetes hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal, valamint a jogellenes adatkezelés ellen;

b) a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét, felhasználásuk célját és jogalapját;

c) a Szerződő Fél adatokat átvevő bűnüldöző szerve (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen Megállapodásban meghatározott célokra és a Szerződő Fél adatokat átadó bűnüldöző szerve (a továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;

d) az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll államának belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről. Amennyiben az átadott adatokról megállapítást nyer, hogy azok helytelenek vagy átadásuk tiltott, az átadó Fél késedelem nélkül tájékoztatja erről az átvevő Felet, aki az átadott adatokat kérelemre haladéktalanul kijavítja vagy törli;

e) az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és megsemmisítési határidejét a hatályos belső jogszabályoknak megfelelően. Ha az átadó Fél az átvevő Féllel speciális megőrzési határidőt közöl, úgy az átvevő Fél köteles azt betartani;

f) a személyes adatok kizárólag a jelen Megállapodás 1. cikkében megjelölt bűnüldöző szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók, a d) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján, és csak az eredeti célnak megfelelő felhasználásra;

g) a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az adatszolgáltatás célját, jogalapját, tartalmát, a továbbított adatok fajtáját, az adatot továbbító egyedi azonosítóját, az adatátadással érintett személy nevét, az átadó és átvevő szervet, az átadás időpontját és az adatok törlésének határidejét. Az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani. A nyilvántartások legalább öt évig megőrizendők, az átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartás az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg. A nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.

29. cikk

Az érintett személy tájékoztatása

Az érintett személy kérésére a rá vonatkozó adatokról, valamint az adatok felhasználásának céljáról csak akkor adható ki tájékoztatás, ha ez nincs kihatással a bűncselekmények megelőzésére, megakadályozására és felderítésére, valamint a közrend védelmére, és a bűnüldözés érdekeit egyébként nem veszélyezteti, összhangban a Szerződő Felek államainak jogszabályaival. Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról, hogy az érintett személynek milyen tartalmú tájékoztatást adjon. Az átvevő Félnek a konzultáció eredménye szerint kell eljárnia.

30. cikk

A személyes adatok kezelése a másik Szerződő Fél államának területén folytatott eljárás során

(1) A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél államának területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. A személyes adatok kezelése ezen Szerződő Fél államának belső jogszabályai szerint történik. Ennek során be kell tartani az illetékes hatóság által az engedéllyel összefüggésben megszabott előírásokat.

(2) A bűnüldöző szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél államának területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi feldolgozású személyes adataihoz.

VI. FEJEZET

MINŐSÍTETT ADATOK

31. cikk

A minősített adatok átadása

(1) A jelen Megállapodás végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat, valamint az együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó információkat a központi kapcsolattartó szerveken keresztül küldik meg egymásnak, illetve cserélik ki, a belső jogszabályaik szerint.

(2) A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a magyar Szerződő Fél részéről az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a román Szerződő Fél részéről a Belügyi és Közigazgatási Reform Minisztérium Felderítő és Belső Védelmi Főigazgatósága az együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat - az (1) bekezdéstől eltérően - közvetlenül küldhetik meg egymásnak, illetve cserélhetik ki.

32. cikk

Minősített adatok védelme

A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a jelen Megállapodás végrehajtása során az átvett minősített adatok védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:

a) a minősített adatot átadó Fél belső jogszabályai szerint minősített adatokat a minősített adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie és kezelnie, mint amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti, illetve kezeli. Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi;

b) a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét;

c) a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok minősítési jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A minősített adatot átvevő Fél ennek az értesítésnek megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő kezelést;

d) az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a saját államuk belső jogszabályainak előírásai szerint erre jogosultak;

e) az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli szerveknek csak a minősített adatot átadó Fél írásban adott hozzájárulása alapján, és csak az eredeti célnak megfelelő felhasználásra lehet továbbadni;

f) az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot átvevő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített adatot átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények mérséklésére, és az előírások jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre;

g) a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére történő továbbadása csak a minősített adatot átadó Fél államának belső joga szerint illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulása esetén, és csak az eredeti célnak megfelelő felhasználásra megengedett;

h) a jelen Megállapodás 17. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Megállapodásban meghatározott együttműködésben részt vevő bűnüldöző szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Vegyes Bizottság

(1) A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről diplomáciai úton tájékoztatják egymást.

(2) A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, bármelyik Szerződő Fél kezdeményezésére, a Magyar Köztársaságban és Romániában felváltva ülésezik.

(3) A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések megoldására és az együttműködés továbbfejlesztésére a Szerződő Felek illetékes szerveinek javaslatot tehet.

34. cikk

Költségviselés szabályai

A jelen Megállapodás végrehajtása során - a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervein keresztül létrejött eltérő megállapodás, vagy a jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját bűnüldöző szervei eljárása során felmerülő költségeket.

35. cikk

Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony

A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek államainak egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek államainak európai uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják a Szerződő Felek államainak különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.

36. cikk

A viták rendezése

(1) A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek a jelen Megállapodás 33. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében, tárgyalások útján rendezik.

(2) Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát diplomáciai úton rendezik.

37. cikk

A Megállapodás hatálybalépése és egyéb rendelkezések

(1) A jelen Megállapodást meg kell erősíteni. A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárásokat a belső jogszabályi követelményeiknek megfelelően lefolytatták. A Megállapodás - a 13. cikk kivételével - a későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított kilencvenedik (90.) napon lép hatályba.

(2) A jelen Megállapodás 13. cikke Románia teljes jogú schengeni taggá válásáról szóló tanácsi határozatban meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően a határon átnyúló megfigyelések a Szerződő Felek államainak belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények gyanúja esetén alkalmazandók.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően a jelen Megállapodásnak a Szerződő Felek államainak közös határának a határátkelőhelyeken kívüli és a nyitvatartási időn túli - a határon átnyúló megfigyelés keretében történő - átlépésére vonatkozó rendelkezései csak a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkében meghatározott intézkedés esetén alkalmazandók.

(5) A jelen Megállapodás 1. cikk 1. pontja szerinti szervekről, valamint a jelen Megállapodás 12. cikkében, 14. cikkében, 16. cikkében, 17. cikkében, 19. cikkében és 32. cikkében foglaltak végrehajtására feljogosított szervekről a Szerződő Felek a jelen Megállapodás hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást a bűnüldöző szervekben, azok hatáskörében és a határmenti megyében bekövetkezett változásokról.

(6) A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködési formák végrehajtásának technikai részleteiről a bűnüldöző szervek külön megállapodhatnak.

(7) A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét követő hatodik (6.) hónapot követő első napon hatályát veszti.

(8) Mindkét Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az a Szerződő Felek államainak belső jogszabályaival ellentétes. Az ilyen intézkedések meghozataláról, vagy visszavonásáról a Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítésben megjelölt időponttól lép hatályba.

(9) A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer tiltott forgalma elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. február 19-én aláírt Egyezmény.

(10) A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a román Szerződő Felet.

Készült Szegeden, 2008. október hónap 21. napján, két eredeti példányban, magyar és román nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

MELLÉKLET

a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott együttműködésről szóló Megállapodás 32. cikkéhez

A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése

A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a határokat átlépő bűnözés megelőzése és leküzdése érdekében folytatott együttműködésről szóló Megállapodás 32. cikkének a) pontjában foglaltakra figyelemmel - államaik belső jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak:

a Magyar
Köztársaságban
Romániában angol nyelvű
megfelelője
„Szigorúan titkos!” STRICT SECRET DE IMPORTANTĂ
DEOSEBITĂ
TOP SECRET
„Titkos!” STRICT SECRET SECRET
„Bizalmas!” SECRET CONFIDENTIAL
„Korlátozott terjesztésű!” SECRET
DE SERVICIU
RESTRICTED

4. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás 13. cikke a Megállapodás 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(4) A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját, valamint a (3) bekezdésben meghatározott időpontot a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatában állapítja meg.

(5) A Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a kábítószer tiltott forgalma elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1997. február 19-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 151/1997. (IX. 16.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(6) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére