Időállapot: közlönyállapot (2009.VII.8.)

2009. évi LXXV. törvény

az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes törvények módosításáról * 

I. Fejezet

AZ IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI KAMARÁVAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény módosítása

1. § Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Iszktv.) 1. § (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A kamara]

c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) Alapszabályát,

d) megalkotja a szakértők etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, továbbá a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,”

2. § Az Iszktv. 1/A. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági eljárás):

a) bejegyzés a kamara tagjairól vezetett nyilvántartásba, törlés e nyilvántartásból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor,

b) a szakértőjelölti igazolvány kiállítása,

c) a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése,

d) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése,

e) a kamarai tagság 3/C. § (1) bekezdésben meghatározott okból történő felfüggesztése.

(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Az eljárás során a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.

(3) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye.”

3. § (1) Az Iszktv. 3/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértő - kérelmére - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a MISZK Alapszabálya rendelkezik.”

(2) Az Iszktv. 3/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kamara engedélye nem szükséges a kamarai tagságnak az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői vagy a polgármesteri megbízatás, illetve az állami vezetői szolgálati jogviszony vagy az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő e megbízatása miatti szüneteléshez. Ezen esetekben a szünetelés időtartama a megbízatás lejártáig tart. A szakértő az ilyen szünetelést köteles a kamarának bejelenteni, amely megküldi az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak a névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.”

4. § (1) Az Iszktv. 3/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felfüggesztés ellen a szakértő, képviselője és az igazságügyért felelős miniszter a határozat kézbesítésétől számított tíz munkanapon belül fellebbezést nyújthat be a MISZK elnökségéhez. A területi elnökség az (1) bekezdés a) pontja szerinti döntést - fontos közrendvédelmi okból - fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja.”

(2) Az Iszktv. 3/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.”

5. § Az Iszktv. 7. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi kamara közgyűlése]

g) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,”

6. § Az Iszktv. 9. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi elnökség]

i) határoz az etikai eljárás során a területi kamara etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - új etikai tanácsot jelöl ki,”

7. § (1) Az Iszktv. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 22 munkanapon belül határoz.”

(2) Az Iszktv. 9/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a MISZK elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat.”

8. § (1) Az Iszktv. 16. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A küldöttgyűlés]

g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét és az etikai eljárási szabályzatot, a szakértőjelölti igazolvány kiadásáról és külalakjáról szóló szabályzatot, valamint a szakértői módszertani levél kiadásának részletes szabályairól szóló szabályzatot,”

(2) Az Iszktv. 16. § (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A küldöttgyűlés]

j) javaslatot tesz az igazságügyért felelős miniszter rendeletében szabályozott a szakértői díj összegére, számítására és a díjazás rendszerére,”

9. § Az Iszktv. 17. § (3) bekezdése a következő új f) és g) ponttal egészül ki, és az eredeti f)-h) pontok jelölése h)-j) pontokra változik:

[Az elnökség]

f) a területi kamara vagy a MISZK elnöke, elnökhelyettese, etikai bizottságának elnöke ellen kezdeményezett etikai eljárás, az illetékes területi kamara kizárása és illetékességi vita esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,

g) határoz az etikai eljárás során a MISZK etikai bizottságának elnökével szemben előterjesztett kizárási indítványról, és az etikai bizottság elnökének kizárása esetén - ha az etikai tanács határozatképtelenné válik - kijelöli az új etikai tanácsot,”

10. § Az Iszktv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a MISZK Alapszabálya határozza meg. A szakbizottság ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.”

11. § Az Iszktv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával. Az etikai bizottság elnökének és tagjának megbízatása akkor is megszűnik, ha az ellene indult etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás során jogerősen elmarasztalták.”

12. § Az Iszktv. V. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

V. Fejezet

FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK

Etikai vétség, etikai büntetések

26. § (1) Etikai vétséget követ el az a szakértő, aki

a) vétkesen megszegi

aa) az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy az alapszabályban meghatározott kötelezettségét,

ab) a szakértők etikai kódexében foglalt magatartási szabályokat,

b) szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartásával a szakértői kar tekintélyét csorbítja.

(2) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések:

a) figyelmeztetés,

b) írásbeli megrovás,

c) pénzbírság,

d) a kamarai tagság legfeljebb 2 évig terjedő felfüggesztése,

e) a kamarából való kizárás.

(3) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból és az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényből eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.

(4) A kamarából való kizárás esetén a területi kamara elnöksége, illetve a MISZK elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.

(5) Az etikai büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni az enyhítő és a súlyosbító körülményeket, így különösen az etikai vétség súlyát és ismétlődését, a szándékosság vagy a gondatlanság fokát.

(6) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - a MISZK küldöttgyűlése által megállapított éves kamarai hozzájárulás tízszereséig terjedhet. A pénzbírságot ahhoz a területi kamarához kell megfizetni, amelynek a panaszolt szakértő a tagja; felhasználására a MISZK Alapszabályának rendelkezései az irányadók.

(7) Az etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha az etikai határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés és írásbeli megrovás esetén egy év, pénzbírság kiszabása esetén két év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén az etikai büntetés hatálya - a két év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg a panaszolt szakértő a pénzbírságot nem fizette meg. A felfüggesztés etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények a felfüggesztés-büntetés lejártától számított három év elteltével szűnnek meg.

Az etikai eljárás kezdeményezése és az eljáró szervek

27. § (1) Az igazságügyi szakértővel szemben a területi kamara elnöksége, elnöke, a MISZK elnöksége, elnöke vagy a panaszos (a továbbiakban együtt: kezdeményező) kezdeményezhet etikai eljárást.

(2) Az etikai ügyben első fokon annak a területi kamarának az etikai bizottsága jár el, amelynek tagja a panaszolt szakértő; másodfokon a MISZK etikai bizottsága jár el.

(3) Az etikai eljárást lefolytató etikai tanács elnökét és tagjait a területi kamara esetében a területi kamara etikai bizottságának elnöke, a MISZK esetében a MISZK etikai bizottságának elnöke jelöli ki. Az első fokú etikai tanács egy elnökből és két tagból, a másodfokú etikai tanács egy elnökből és négy tagból áll.

(4) A területi kamara vagy a MISZK elnökének, elnökhelyettesének és etikai bizottsága elnökének etikai ügyében a MISZK elnöksége által kijelölt területi kamara etikai bizottsága jár el első fokon.

(5) Ha az etikai tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, az etikai tanács által lefolytatott eljárást meg kell ismételni. Ha az etikai tanácsban a személyi változás egyéb okból következik be, az etikai tanács elnöke ismerteti a keletkezett iratokat; az eljárási cselekményeket csak akkor kell megismételni, ha az etikai tanács azt szükségesnek tartja.

(6) Az etikai eljárás megindítása esetén az etikai tanács munkájának előkészítését, a bizonyítás lefolytatását vizsgálóbiztos végzi, ha a 37. § (1) bekezdése alapján tárgyalás azonnali kitűzésének nincs helye. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki a területi kamara tagjai közül.

(7) Az etikai bizottság elnökét, az etikai tanács elnökét és tagjait, a jegyzőkönyvvezetőt, valamint a vizsgálóbiztost - ha törvény másként nem rendelkezik - az etikai eljárás során tudomásukra jutott adatok, tények tekintetében titoktartási kötelezettség terheli; e kötelezettség tisztségük megszűnését követően is fennmarad. A titoktartási kötelezettség alóli felmentést - indokolt esetben - a területi kamara etikai bizottsága esetében a területi kamara elnöke, a MISZK etikai bizottsága esetében a MISZK elnöke adja meg. A felmentés csak azokra a tényekre, adatokra terjedhet ki, amelyek nyilvánosságra hozatalához az érintett személy is hozzájárult.

Képviselethez való jog

28. § (1) A panaszolt szakértő nevében és érdekében az etikai eljárás során meghatalmazott képviselője is eljárhat. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(2) Ha a panaszolt szakértő képviselővel jár el, az iratokat a képviselőnek kell kézbesíteni, és a tárgyalásra őt is meg kell idézni. A szakértő személyes megjelenésére szóló idézést a szakértő részére kell kézbesíteni.

(3) Ha a panaszolt szakértő és a képviselő nyilatkozata egymástól eltér, a panaszolt szakértő nyilatkozatát kell figyelembe venni.

Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása

29. § (1) Az etikai tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el

a) a panaszolt szakértő,

b) aki a panaszolt szakértő hozzátartozója vagy képviselője,

c) a kezdeményező,

d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,

e) akinek a tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

f) aki ellen etikai, fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,

g) akinek a kamarai tagsága felfüggesztésre került vagy szünetel,

h) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat az etikai bizottság elnökére, a vizsgálóbiztosra, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértőre és a jegyzőkönyvvezetőre megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az etikai bizottság elnöke, az etikai tanács elnöke és tagja, a vizsgálóbiztos, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

(4) A panaszolt szakértő az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással az etikai bizottság elnökével, az etikai tanács elnökével és tagjával, a vizsgálóbiztossal, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben kizárási indítványt terjeszthet elő az eljáró etikai tanácsnál.

(5) A kizárási indítványról, ha az

a) az etikai tanács elnökére, az etikai tanács tagjára, a vizsgálóbiztosra, a 37. § (3) bekezdése szerinti szakértőre vagy a jegyzőkönyvvezetőre vonatkozik, az etikai bizottság elnöke,

b) a területi kamara etikai bizottságának elnökére vonatkozik, a területi kamara elnöksége,

c) a MISZK etikai bizottságának elnökére vonatkozik, a MISZK elnöksége hoz határozatot, és azt kézbesíti a panaszolt szakértőnek.

30. § (1) Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl ki. A területi kamara etikai bizottsága elnökének kizárása esetén a területi kamara elnöksége, a MISZK etikai bizottsága elnökének kizárása esetén a MISZK elnöksége jelöli ki az új etikai tanácsot.

(2) Ha a kizárási indítvány az etikai bizottság egészét érinti, arról a MISZK elnöksége határoz, és ha a területi kamara etikai bizottságával szemben a kizárási ok fennállását megállapítja, másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra.

A kezdeményezés benyújtása és az etikai bizottság elnökének intézkedései a kezdeményezés elbírálásra való alkalmasságának vizsgálata körében

31. § (1) Az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést az illetékes területi kamara etikai bizottságánál írásban kell előterjeszteni. A kezdeményezésben meg kell jelölni

a) az etikai vétség elkövetésével gyanúsítható panaszolt igazságügyi szakértő nevét, igazságügyi szakértői igazolványának számát és a névjegyzék szerinti elérhetőségét,

b) a kezdeményező nevét, elérhetőségét,

c) azt a cselekményt, amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség elkövetésével gyanúsítható a panaszolt szakértő,

d) azt az időpontot, amikor a kezdeményező tudomást szerzett a panaszolt szakértő cselekményéről,

e) az előadottak alátámasztására alkalmas bizonyítási eszközöket, különösen a figyelembe venni kért okiratokat, a meghallgatni kért tanúk nevét, elérhetőségét.

(2) A kezdeményezést eggyel több példányban kell előterjeszteni, mint a panaszolt szakértők száma, és ahhoz csatolni kell az abban foglaltak alátámasztására alkalmas okiratokat.

32. § (1) Az etikai eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet az etikai bizottság elnöke az etikai bizottsághoz érkezésétől számított 15 napon belül megvizsgálja, és a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint intézkedik, vagy a kezdeményezést elutasítja, ha annak feltételei fennállnak.

(2) Ha a kezdeményezés elbírálására másik területi kamara illetékes, az etikai bizottság elnöke a kezdeményezést megküldi az illetékességgel rendelkező területi kamara etikai bizottságának, és erről a kezdeményezőt írásban tájékoztatja. Ha az a területi kamara, amelyhez a kezdeményezés megküldésre került azt állapítja meg, hogy az ügyre a megküldő területi kamara illetékes, a MISZK elnökségétől kéri az eljáró területi kamara kijelölését. Az etikai bizottság az illetékességét az eljárás teljes tartama alatt köteles vizsgálni.

(3) Ha a kezdeményezés hiányos, az etikai bizottság elnöke azt a hiányok megjelölése mellett - 15 napos határidő kitűzésével - hiánypótlásra visszaadja, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kezdeményezést elutasítja, ha a kezdeményező a felhívásban felsorolt hiányokat nem pótolja.

(4) Ha a kérelem megfelel a törvény rendelkezéseinek, továbbá ha a kezdeményező a kérelem hiányait a megadott határidőben pótolta, az etikai bizottság elnöke határozattal kijelöli az eljáró etikai tanácsot. A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek; a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit is csatolni kell.

33. § (1) Az etikai bizottság elnöke a kezdeményezést - etikai tanács kijelölése nélkül - határozattal elutasítja, ha

a) az annak tárgyát képező cselekményt etikai eljárás során már jogerősen elbírálták, kivéve ha a 48/H. § alapján új eljárás kezdeményezésének van helye,

b) az abban megjelölt személy nem igazságügyi szakértő,

c) a kezdeményező az erre irányuló felhívás ellenére a megadott határidőben a kezdeményezésnek a felhívásban megjelölt hiányait nem pótolta.

(2) A határozatot kézbesíteni kell a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek; a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit is csatolni kell.

Az etikai eljárás megindítása

34. § (1) Az etikai tanács a kijelölés kézhezvételétől számított 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról.

(2) Az etikai tanács az eljárás megindítását megtagadja, ha a kezdeményezésből és mellékleteiből megállapítható, hogy

a) a cselekmény elévült,

b) a sérelmezett cselekmény a 26. § (1) bekezdése alapján nem minősül etikai vétségnek,

c) a kezdeményezés és mellékletei alapján az etikai vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,

d) a kezdeményezést a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján el kellett volna utasítani.

(3) A cselekmény elévült, ha

a) a cselekménynek a kezdeményező tudomására jutásától számítva hat hónap vagy

b) a cselekmény elkövetése óta két év

eltelt a kezdeményezés előterjesztése nélkül.

(4) Ha a panaszolt szakértő a szakvélemény elkészítése során vagy a szakvélemény elkészítését követően, ahhoz kapcsolódóan több részcselekményt végez, az elévülési idő kezdőidőpontja az utolsó részcselekmény elvégzésének időpontja.

(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető-, szabálysértési- vagy fegyelmi eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (3) bekezdésben meghatározott határidő eltelt.

(6) Az eljárás megindításáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek, a panaszolt szakértőnek és a panaszolt szakértő kamarai tagsága szerinti területi kamara (a továbbiakban: tagság szerinti kamara) elnökének, az eljárás megindításának megtagadásáról rendelkező határozatot a kezdeményezőnek és a panaszolt szakértőnek kézbesíteni kell, a panaszolt szakértő példányához a kezdeményezést és annak mellékleteit csatolni kell.

A kamarai tagság és az eljárás felfüggesztése

35. § Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt az etikai tanács a panaszolt szakértő kamarai tagságát - legfeljebb az etikai eljárás jogerős befejezéséig - határozattal felfüggesztheti, ha az etikai vétség súlyára tekintettel ez indokolt. A határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek, a tagság szerinti kamara elnökének és a jogerőre emelkedést követően a névjegyzéket vezető hatóságnak.

36. § Ha a cselekmény - amely miatt a kezdeményező szerint etikai vétség elkövetésével gyanúsítható a panaszolt szakértő - folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljárást érint, az etikai tanács az etikai eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a bíróság vagy más hatóság határozatának jogerőre emelkedéséig. A határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.

Etikai vizsgálat

37. § (1) Az etikai tanács elnöke, ha a kezdeményezésből az állapítható meg, hogy a tényállás - előre láthatóan - a kezdeményezés és mellékletei, valamint a panaszolt szakértő és a kezdeményező tanúkénti meghallgatása alapján tisztázható, azonnal tárgyalást tűz ki, egyéb esetben vizsgálóbiztost jelöl ki, és etikai vizsgálat lefolytatását rendeli el.

(2) Az etikai vizsgálat célja az etikai vétséget megalapozó tényállás felderítése és az etikai tanács eljárásának előkészítése.

(3) Az etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos tisztázza a tényállás megállapításához szükséges tényeket; ennek érdekében meghallgathatja a panaszolt szakértőt, a kezdeményezőt mint tanút, a további tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a csatolt iratokba betekinthet, továbbá a kezdeményezőtől és a panaszolt szakértőtől további, a tényállás megállapításához szükséges iratok csatolását kérheti.

(4) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha a panaszolt szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg vagy nem nyilatkozik. E tényről a panaszolt szakértőt tájékoztatni kell.

(5) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentésben számol be az etikai tanácsnak, melyhez a bizonyítékként szolgáló iratokat csatolja. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.

(6) Az etikai vizsgálatot 45 nap alatt le kell zárni. Ezt a határidőt az etikai tanács elnöke indokolt esetben, egy alkalommal további 45 nappal meghosszabbíthatja.

Az etikai tanács eljárása

38. § (1) Az etikai tanács eljárása nem nyilvános, az egyes eljárási cselekményeken csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a jelenlétét a törvény lehetővé teszi.

(2) Az etikai tanács, ha azt a vizsgálóbiztos jelentése alapján indokoltnak tartja, a jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, zárt tanácsülésen dönt arról, hogy

a) megfelelő határidő kitűzésével az etikai vizsgálat kiegészítését rendeli el és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,

b) az etikai tárgyalás mellőzésével megállapítja a panaszolt szakértő etikai felelősségét és figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás etikai büntetést szab ki,

c) az etikai eljárást megszünteti,

d) etikai tárgyalást tűz ki.

(3) Az etikai tanács a (2) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott intézkedéseiről határozattal dönt, és azt kézbesíti a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt határozat akkor hozható meg, ha a vizsgálóbiztos jelentése és az iratok alapján az etikai felelősség kétséget kizáróan megállapítható, a panaszolt szakértő az etikai vétség elkövetését elismeri és további bizonyításra nincs szükség.

(5) A tárgyalás mellőzésével figyelmeztetés vagy írásbeli megrovás etikai büntetést kiszabó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a panaszolt szakértő és a tagság szerinti kamara elnöke a kézbesítésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti; ezt a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell.

(6) A tárgyalás tartása iránti kérelem alapján az etikai tanács tárgyalást tart. Az etikai tanács a tárgyalás mellőzésével hozott határozatát a tárgyalás eredménye alapján hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi és új határozatot hoz.

(7) Az etikai tanács a (2) bekezdés c) pontja szerinti határozatot hoz, ha

a) a kérelmet már az etikai tanács kijelölése nélkül el kellett volna utasítani, kivéve a 33. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt okot,

b) a sérelmezett cselekmény a 26. § (1) bekezdése alapján nem minősül etikai vétségnek,

c) a panaszolt szakértő kamarai tagsága megszűnt.

39. § (1) Ha az etikai tanács tárgyalást tűz ki, arra a tanács elnöke a tárgyalás helyének és időpontjának közlésével a panaszolt szakértőt és képviselőjét, továbbá - ha a meghallgatására még nem került sor és az etikai tanács szerint az szükséges - a kezdeményezőt, mint tanút, a további tanút, a kirendelt szakértőt megidézi, a vizsgálóbiztost és a tagság szerinti kamara elnökét értesíti. A tárgyaláson a megidézettek és az értesítettek lehetnek jelen.

(2) A tárgyalás megtartására csak akkor kerülhet sor, ha azon az etikai tanács elnöke és minden tagja jelen van. A tárgyalás a panaszolt szakértő és képviselője távollétében is megtartható, erről őket az idézésben tájékoztatni kell.

40. § (1) A tárgyalást az etikai tanács elnöke vezeti, ennek keretében gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról és kihirdeti a határozatokat.

(2) Az etikai tanács a tárgyalás során megtekinti a rendelkezésre álló iratokat, szükség esetén meghallgatja a panaszolt szakértőt és tanúként a kezdeményezőt, továbbá a vizsgálóbiztost, a tanút, illetve a kirendelt szakértőt vagy egyéb bizonyítást folytat. Az etikai tanács a felelősség megállapítására szolgáló bizonyítékokat a maguk összességében, szabadon értékeli.

(3) A panaszolt szakértő részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. A panaszolt szakértő vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő.

(4) A panaszolt szakértő és képviselője az etikai eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésre másolatot kap, a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, a meghallgatott személyeknek kérdést tehet fel, továbbá az eljárás bármely szakaszában bizonyítási indítványt terjeszthet elő.

(5) A panaszolt szakértőt és képviselőjét az idézésben és meghallgatása kezdetekor a (4) bekezdésben foglalt jogok gyakorlásának lehetőségére figyelmeztetni kell.

(6) Ha az etikai tárgyaláson megjelent panaszolt szakértőt az etikai tanács meghallgatja, ennek kezdetekor figyelmeztetni kell arra, hogy a nyilatkozattételt a meghallgatás során bármikor megtagadhatja. Figyelmeztetni kell arra is, hogy bármi, amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetés megtörténtét és az arra adott választ jegyzőkönyvbe kell foglalni. A figyelmeztetés elmaradása esetén a panaszolt szakértő nyilatkozata és a meghallgatása során általa csatolt bizonyíték - a panaszolt szakértő terhére - nem használható fel.

(7) Az etikai tanács a tárgyalást további bizonyítás lefolytatása érdekében elhalaszthatja.

Jegyzőkönyv

41. § (1) A tárgyalásról és az etikai vizsgálat eljárási cselekményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson az etikai tanács elnöke vagy valamely tagja, az etikai vizsgálat során a vizsgálóbiztos vezetheti vagy alkalmazható jegyzőkönyvvezető is.

(2) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni

a) az eljáró etikai bizottságot és az etikai ügy számát,

b) az eljárás tárgyát, a panaszolt szakértő nevét, szakértői igazolvány számát, és a kezdeményező nevét,

c) a tárgyalás (eljárási cselekmény) helyét és idejét,

d) a tanács elnökének, tagjainak (a vizsgálóbiztosnak) jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,

e) a jelen lévő panaszolt szakértő és képviselője, valamint az egyéb megidézettek és értesítettek nevét.

(3) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, a megidézettek és értesítettek nyilatkozatait, a tanúk vallomásait, valamint a bizonyítási eljárás során kirendelt szakértők véleményét.

(4) A jegyzőkönyvet az etikai tanács elnöke (a vizsgálóbiztos) és - ha jegyzőkönyvvezető alkalmazására került sor - a jegyzőkönyvvezető írja alá.

A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések

42. § (1) Ha az etikai eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, az etikai tanács elnökét feljelentési kötelezettség terheli.

(2) A büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a szakértő ellen indított büntetőeljárásról értesíti az első fokon eljáró területi kamarát.

(3) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást az etikai tanácsnak határozattal fel kell függesztenie; a határozatot kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.

Az etikai tanács tárgyaláson meghozott határozata

43. § (1) Az etikai tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában

a) a panaszolt szakértőt felmenti, ha nem követett el etikai vétséget vagy az etikai vétség elkövetése nem állapítható meg,

b) a panaszolt szakértő etikai felelősségét megállapítja, és etikai büntetést szab ki vagy

c) az etikai eljárást megszünteti, ha a 38. § (7) bekezdésében foglalt okok fennállását állapítja meg.

(2) Az etikai tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti. A határozatot a kihirdetéstől számított 15 napon belül írásba kell foglalni, és azt kézbesíteni kell a panaszolt szakértőnek és a tagság szerinti kamara elnökének.

A határozatok meghozatala

44. § (1) Az etikai tanács határozatait tárgyaláson zárt tanácskozás során vagy tárgyaláson kívül zárt tanácsülésen, szótöbbséggel hozza; utolsóként a tanács elnöke szavaz.

(2) Az etikai tanács határozatképes, ha a tárgyaláson, illetve a tanácsülésen az elnöke és valamennyi tagja jelen van.

45. § (1) Az etikai eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell

a) az etikai bizottság megjelölését, és az etikai ügy számát,

b) a panaszolt szakértő nevét, igazolványszámát, valamint képviselője nevét,

c) a kezdeményező nevét,

d) a rendelkező részben

da) a döntést,

db) a jogorvoslati jogról történő kioktatást, ha a határozattal szemben annak helye van,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást,

eb) a figyelembe vett bizonyítékokat,

ec) a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vett körülményeket,

ed) azokat az okokat, amelyek miatt valamely tény vagy körülmény bizonyítottnak vagy nem bizonyítottnak minősült,

ee) az alkalmazott jogszabályok, valamint a szakértők etikai kódexe és az etikai eljárási szabályzat alkalmazott pontjainak megjelölését,

f) a határozathozatal helyét és idejét,

g) az etikai tanács elnökének és tagjainak aláírását, vagy ha a határozat meghozatalára nem az etikai tanács jogosult, akkor az azt meghozó aláírását,

h) az etikai bizottság bélyegzőjének lenyomatát.

(2) Az etikai tanácsnak az etikai eljárást megszüntető, a 38. § (6) bekezdése szerinti, a panaszolt szakértő felmentéséről rendelkező és a panaszolt szakértő etikai felelősségének megállapításáról rendelkező határozata (a továbbiakban együtt: az etikai eljárást befejező határozat) rendelkező részében az eljárási költségek viseléséről és megfizetésének határidejéről is rendelkezni kell.

(3) Ha az etikai tanács a panaszolt szakértő etikai felelősségének megállapításáról rendelkező határozatában pénzbírságot szab ki, rendelkezni kell a pénzbírság megfizetésének határidejéről is.

(4) Ha a határozat meghozatala és írásba foglalása nem ugyanazon időpontban történik, a határozatot az aláírásban akadályozott tag helyett a tanács elnöke - e minőségének feltüntetése mellett - aláírhatja.

(5) Az etikai bizottság elnöke által meghozott határozatra az e §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az etikai eljárás során hozott határozatok kijavítása, kiegészítése

46. § (1) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a határozatát név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavítja.

(2) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a határozatát kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb részeit nem érintheti. A határozat kiegészítését legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kérhetik azok, akiknek az kézbesítésre került.

(3) Az etikai bizottság elnöke és az etikai tanács a kijavításról és a kiegészítésről hivatalból vagy kérelemre - a szükséghez képest az érintettek meghallgatása után - hoz határozatot, és azt mindazok számára kézbesíti, akiknek a kijavítással vagy kiegészítéssel érintett határozatot kézbesíteni kellett.

Az etikai eljárás költségei

47. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az elsőfokú etikai eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú etikai eljárás költségeit a MISZK előlegezi. Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány, amelynek összegét a MISZK Alapszabálya állapítja meg, továbbá az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költségei.

(2) Az etikai eljárás során keletkezett iratokból a másolat egyszeri kiadásának költségét az első fokon eljáró területi kamara előlegezi, míg további másolat a MISZK Alapszabályában meghatározott mértékű költségtérítés ellenében adható ki.

(3) Ha az etikai eljárás során a panaszolt szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni az első fokon eljáró területi kamara, illetve a MISZK számára, egyebekben azt az előlegező kamara viseli. Az etikai tanács az eljárás költségének részbeni megtérítésére kötelezi a panaszolt szakértőt, ha a költségek nagysága és a megállapított etikai vétség súlya nem áll arányban egymással, vagy a költség az eljárás egyéb résztvevőjének mulasztása folytán merült fel.

Fellebbezéssel támadható határozatok

48. § (1) Az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozata ellen, és az etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozata ellen a kezdeményező fellebbezéssel élhet.

(2) Az etikai tanácsnak a panaszolt szakértő kamarai tagságát a 35. § alapján felfüggesztő határozata ellen a panaszolt szakértő (képviselője) fellebbezéssel élhet.

(3) Az etikai bizottság elnökének és az etikai tanácsnak a kijavító és kiegészítő határozata ellen az élhet fellebbezéssel, aki a kijavítással, kiegészítéssel érintett határozat tekintetében fellebbezési joggal rendelkezett.

(4) Az etikai tanácsnak az etikai eljárást felfüggesztő és az etikai eljárást befejező határozata ellen - a 38. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat kivételével - a panaszolt szakértő (képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke fellebbezéssel élhet.

(5) A fellebbezést a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül írásban a MISZK etikai bizottságához címezve az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsághoz kell benyújtani. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására - az etikai eljárást felfüggesztő határozattal szembeni fellebbezés kivételével - halasztó hatálya van.

(6) A kizárási indítványt elutasító határozattal szemben külön fellebbezésnek nincs helye, ellene csak az etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozata elleni, az etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozata elleni, továbbá - a 38. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat kivételével - az etikai eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben, illetve a 48/F. § (3) bekezdés szerinti bírósági felülvizsgálati kérelemben tehető panasz.

A határozat jogereje és végrehajthatósága

48/A. § (1) A fellebbezéssel nem támadható határozat a meghozatala időpontjában jogerőre emelkedik, a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdő időpontja a kézbesítés napja.

(2) A fellebbezéssel megtámadható határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, ha a fellebbezésre jogosultak a fellebbezésről lemondtak, valamint ha a fellebbezési határidő alatt fellebbezést nem nyújtottak be. A határozat jogerőre emelkedésének napja az utolsó lemondás bejelentésének napja, ennek hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő nap.

A másodfokú etikai eljárás

48/B. § A fellebbezés elbírálásában nem vehet részt, aki az elsőfokú etikai eljárásban az etikai tanács elnöke vagy tagja volt, továbbá aki vizsgálóbiztosként, jegyzőkönyvvezetőként járt el, valamint az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő és meghallgatott tanú.

48/C. § A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy azt nem határidőben nyújtották be, továbbá ha azt olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen fellebbezésnek helye nincs.

48/D. § (1) A másodfokú etikai tanács az első fokon, tárgyaláson hozott, az etikai eljárást befejező határozattal szemben előterjesztett fellebbezést tárgyaláson, az első fokon hozott egyéb határozattal szemben előterjesztett fellebbezést tárgyaláson kívül, zárt tanácsülésen bírálja el.

(2) Ha a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni, a tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tűzi ki.

(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait, az elsőfokú határozatot és a fellebbezésben foglaltakat.

(4) A másodfokú etikai tanács elrendelheti a bizonyítás kiegészítését, és azt az első fokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.

48/E. § (1) A másodfokú etikai tanács az első fokon eljáró etikai bizottság elnökének az etikai eljárás lefolytatása iránti kezdeményezést elutasító határozatát, továbbá az elsőfokú etikai tanácsnak az eljárás megindítását megtagadó határozatát helybenhagyja vagy a határozatot - ha az jogszabályt sért vagy megalapozatlan - hatályon kívül helyezi és az eljárás lefolytatását rendeli el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a másodfokú tanács a határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy a határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el.

(3) A másodfokú etikai tanács a (2) bekezdés szerinti elsőfokú határozatot akkor helyezi hatályon kívül és rendeli el új eljárás lefolytatását, ha

a) az megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg, vagy

b) az elsőfokú határozatot az eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozták meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, és az elsőfokú határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja.

48/F. § (1) A másodfokú etikai határozatot azoknak kell kézbesíteni, akiknek a megtámadott első fokú határozatot.

(2) A másodfokú etikai tanács határozata a meghozatala időpontjában jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik; a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdőidőpontja a kézbesítés napja.

(3) A másodfokú etikai tanácsnak az etikai eljárást befejező határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott határozata felülvizsgálatát - kivéve az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozatot - a panaszolt szakértő (képviselője) és a tagság szerinti kamara elnöke a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a MISZK-kel szemben indított polgári nemperes eljárásban kérheti.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. A kérelemről a bíróság az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazva határoz, a határozatot megváltoztathatja. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

48/G. § A másodfokú etikai eljárásban egyebekben az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

Új eljárás kezdeményezése

48/H. § Jogerős határozattal befejezett etikai eljárás esetén a panaszolt szakértő, a területi kamara elnöksége, a területi kamara elnöke, a MISZK elnöksége és elnöke új eljárás lefolytatását kezdeményezheti a panaszolt szakértő javára, ha

a) olyan új tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai eljárás során nem vettek figyelembe, és a jogerős határozatra lényeges kihatással lett volna, vagy

b) az alapügyben az etikai tanács elnöke vagy tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és ezt jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság hiánya zárta ki.

Értesítés a jogerős határozatról

48/I. § (1) Az etikai bizottság elnökének a kezdeményezést etikai tanács kijelölése nélkül elutasító, jogerőre emelkedett határozatát és az etikai tanácsnak az etikai eljárás megindítását megtagadó jogerőre emelkedett határozatát, továbbá az e határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

(2) Az etikai eljárást befejező határozatot a jogerőre emelkedését követően, továbbá az e határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozatot, valamint a bírósági felülvizsgálat folytán hozott bírósági határozatot az első fokon eljáró területi kamara etikai bizottsága megküldi az igazságügyért felelős miniszternek, az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak, a kezdeményezőnek és a tagság szerinti kamarának, ha az etikai eljárást nem ez a területi kamara folytatta le.

48/J. § Az etikai eljárásra vonatkozó, a törvényben nem szabályozott részletes rendelkezéseket az etikai eljárási szabályzat állapítja meg.”

13. § Az Iszktv. VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

VI. Fejezet

A kamara működése feletti törvényességi felügyelet

49. § (1) A területi kamara és a MISZK (a továbbiakban e fejezet tekintetében együtt: kamara) működésének törvényességi felügyeletét az igazságügyért felelős miniszter látja el.

(2) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.

49/A. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, szabályzatai és iránymutatásai megfelelnek-e a jogszabályoknak, illetve hogy a kamara működése a jogszabályi rendelkezésekkel, az alapszabállyal, valamint a szabályzatokkal összeegyeztethető-e.

(2) A kamara az alapszabályt, a szabályzatokat és az iránymutatásokat törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából köteles megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek az elfogadásuktól számított 30 napon belül.

49/B. § (1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyelet keretében jogszabályban, alapszabályban vagy szabályzatban foglaltak megsértését (a továbbiakban: jogsértés) észleli, megfelelő határidő megjelölésével felhívja az érintett kamara elnökét a jogsértés megszüntetésére.

(2) Az érintett kamara elnöke köteles a megjelölt határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni.

(3) Ha az érintett kamara elnöke a megjelölt határidőn belül a szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy az igazságügyért felelős miniszter felhívásában foglaltakkal nem ért egyet, továbbá ha a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, az érintett kamara ellen az igazságügyért felelős miniszter az elnök tájékoztatásának kézhezvételétől, illetve a felhívásában megjelölt határidő leteltétől számított 30 napon belül - a jogsértés megszüntetése érdekében - a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A per elbírálása a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Ha bíróság a (3) bekezdés alapján indított eljárás során a jogsértést megállapítja,

a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást vagy meghozott egyéb döntést megsemmisíti és új döntés meghozatalát rendeli el,

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendeli a jogsértés orvoslására vagy a jogsértően működő kamarai szerv, tisztségviselő választására jogosult kamarai szerv összehívását, vagy

c) felfüggeszti a kamara jogsértően működő szervének, tisztségviselőjének működését, a felfüggesztés időtartamára felügyelőbiztost rendel ki és annak a törvényesség helyreállításához szükséges feladatait előírja.

(5) Felügyelőbiztosnak csak kamarai tag jelölhető ki. A felügyelőbiztos köteles a jogsértés megszüntetése céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését vagy küldöttgyűlését, és a törvényesség érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.

(6) Ha a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés a jogsértés megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket teljesítette, a bíróság a kamara szervének, tisztségviselőjének működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.

(7) A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és az igazságügyért felelős minisztert. A felügyelőbiztos díjazását és költségtérítését a bíróság határozza meg és a kamara viseli.”

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

14. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság végrehajtási záradékkal látja el]

b) az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara etikai tanácsának, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 140/B. § (1) bekezdése és 140/C. § (2) bekezdése szerinti szervek pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,”

II. Fejezet

AZ ÜGYVÉDEKRŐL SZÓLÓ 1998. ÉVI XI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

15. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.) 12. § (2) bekezdése a következő új b) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi b)-e) pontok jelölése c)-f) pontokra változik:

[Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során]

b) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,”

16. § (1) Az Ügytv. 12/A. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):”

(2) Az Ügytv. 12/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):]

e) felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból.”

(3) Az Ügytv. 12/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kamarai hatósági ügyben a kérelmet az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet pedig személyesen lehet előterjeszteni. A kamarai hatósági ügyben a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.”

(4) Az Ügytv. 12/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi kamara elnöksége, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

17. § (1) Az Ügytv. 13. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:]

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,”

(2) Az Ügytv. 13. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Nem vehető fel a kamarába az,]

g) akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.”

18. § Az Ügytv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.”

19. § Az Ügytv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb 30 munkanapon belül dönt.”

20. § Az Ügytv. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kamara elnöke biztosítja, hogy az ügyvéd a kamarai felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a kamara elnöke ezt nem biztosítja, - az (5) bekezdéstől eltérően - az ügyvéd kamarai tagsága nem szűnik meg, és az esküt a kamara elnöke által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tenni.”

21. § Az Ügytv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A szüneteltetés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni.

(3) Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a kamarának bejelenteni.

(4) A tevékenység folytatásának tényét a kamara a nyilvántartásba bejegyzi. A kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállnak-e.”

22. § Az Ügytv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és - a szüneteltetés alatt fizetendő tagdíj, valamint a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének járó tagdíj fizetése kivételével - nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.”

23. § Az Ügytv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha

a) a kamarai tagságáról lemondott,

b) a kamarából kizárták,

c) meghalt.

(2) Az ügyvéd kamarai tagságát a kamara megszünteti, ha az ügyvéd

a) a 13. § (3) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem felel meg,

b) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette,

c) a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg,

d) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá került, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),

e) az esküt határidőben nem tette le,

f) tevékenysége szüneteltetésének időtartama lejárt anélkül, hogy a tevékenysége folytatásának szándékát a kamarának bejelentette volna.

(3) A kamara a (2) bekezdés b) és c) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet, hogy fizesse be a tagdíjat, illetve a 6. §-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. A (2) bekezdés c) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell szerezni.

(4) A kamarai tagság megszüntetése iránti eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni. A megszüntetésről szóló határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - előzetesen végrehajtható.

(5) Ha az ügyvéd kamarai tagsága a (2) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott okból szűnt meg, az újbóli kamarai felvételre irányuló kérelem a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével nyújtható be.”

24. § Az Ügytv. 22. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat.”

25. § Az Ügytv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia.”

26. § Az Ügytv. 54. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.”

27. § Az Ügytv. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A fegyelmi eljárás alá vont ügyvédre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg.”

28. § Az Ügytv. 68. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az iroda, illetve az ügyvéd köteles az iroda adataiban vagy a személyi adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenteni.

(7) Az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, továbbá az iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a taggyűlés döntését követő 30 napon belül kell benyújtani.”

29. § Az Ügytv. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, legkésőbb 45 napon belül dönt. A határidő indokolt esetben egy ízben a következő elnökségi ülésig, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határozatot minden esetben indokolni kell.

(3) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez címzett fellebbezést nyújthat be.”

30. § Az Ügytv. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni.”

31. § (1) Az Ügytv. 88. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,]

b) akinek a munkaviszonya megszűnt és a munkaviszony megszűnésétől számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített alkalmazott ügyvédi munkaviszonyt,”

(2) Az Ügytv. 88. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt,]

e) aki kéri.”

(3) Az Ügytv. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a kamara nem hoz határozatot.”

32. § Az Ügytv. 89/A. §-át megelőző IX. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉGRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSBAN RÉSZES VALAMELY MÁS ÁLLAMBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN”

33. § (1) Az Ügytv. 89/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E Fejezet alkalmazásában EGT-állam az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, ha a vonatkozó nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.”

(2) Az Ügytv. 89/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E fejezet alkalmazásában eseti jellegű szolgáltatásnyújtás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott határon átnyúló szolgáltatásnyújtás.”

34. § (1) Az Ügytv. 89/B. §-át megelőző alcíme és 89/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Az európai közösségi jogász névjegyzéke

89/B. § (1) Európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén ügyvédi tevékenység

a) állandó jelleggel csak az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételt, vagy

b) eseti jelleggel a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett bejelentés megtételét

követően folytatható.”

(2) Az Ügytv. 89/B. § (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A névjegyzékbe fel kell venni azt az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kérelmezőt, aki”

35. § Az Ügytv. 89/E. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A névjegyzék tartalmazza az európai közösségi jogász]

a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,”

36. § Az Ügytv. 89/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89/J. § (1) Ha az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel, névjegyzékbe vétel nélkül végzi - első alkalommal történő eljárása esetén - a tevékenység megkezdésének szándékát, legkésőbb annak megkezdését megelőzően köteles írásban bejelenteni a Magyar Ügyvédi Kamara részére. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, egy éven túl történő eseti szolgáltatásnyújtás esetén a bejelentést haladéktalanul meg kell újítani.

(2) Kivételesen, ha a bejelentés előzetes megtételével járó késedelem az európai közösségi jogász ügyfelének lényeges érdekét sértené, a bejelentést legkésőbb az eljárási cselekményt követő munkanapon kell megtenni.

(3) A bejelentés tartalmazza az európai közösségi jogász

a) családi nevét és utónevét,

b) születési családi nevét és utónevét,

c) születési helyét és idejét, anyja születési nevét,

d) állampolgárságát,

e) EGT-állama szerinti értesítési címét,

f) EGT-állama hivatalos nyelvén azon ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének megnevezését, amelynek tagja,

g) nyilvántartási számát az f) pont szerinti szervezetben és

h) EGT-állama szerinti szakmai megnevezését.

(4) A bejelentéshez mellékelni kell a 89/B. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti igazolást.

(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az európai közösségi jogász (3) bekezdésben meghatározott adatait automatikusan, egyéves időtartamra nyilvántartásba veszi, valamint a (3) bekezdés a), e) és h) pontjában foglalt adatokat a honlapján megjelenteti.”

37. § Az Ügytv. 89/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az európai közösségi jogász fegyelmi felelősségére a VI. fejezet rendelkezései irányadóak, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a kamarából kizárás helyett az ügyvédi tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától eltiltás alkalmazandó. Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászt ezzel egyidejűleg a névjegyzékből vagy a 89/J. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásból törölni kell.”

38. § Az Ügytv. 89/P. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kamara a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok részére a közgyűlésen az elnökség választása során szavazati jogot biztosít.”

39. § Az Ügytv. 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók.”

40. § Az Ügytv. 96. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - fel kell venni azt, aki]

b) munkaviszonyt létesített ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéddel vagy olyan ügyvédi irodával, amelynek ilyen ügyvéd tagja van.”

41. § Az Ügytv. a 96. §-t követően a következő alcímmel és 96/A. §-sal egészül ki:

Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására való jogosultság

96/A. § (1) A kamara a tagjairól vezetett névjegyzékbe az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvéd részére - kérelemre - bejegyzi, ha

a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább két évig folyamatosan ügyvédi tevékenységet folytatott anélkül, hogy tevékenységét szüneteltette volna,

b) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

c) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tárgyi feltételeket az ügyvédjelölt foglalkoztatása során biztosítja.

(2) A kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3) Egy ügyvéd egyidejűleg legfeljebb három ügyvédjelöltet foglalkoztathat. Az ügyvédi iroda az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult tagonként egyidejűleg legfeljebb három ügyvédjelölttel létesíthet munkaviszonyt.”

42. § Az Ügytv. 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ügyvéd az ügyvédjelölt részére a kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni köteles.”

43. § (1) Az Ügytv. 99. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyvédjelöltek névjegyékéből törölni kell azt,]

b) akinek a munkaviszonya megszűnt vagy az őt foglalkoztató ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultságát törölték, és a munkaviszony (jogosultság) megszűnésétől (törlésétől) számított három hónapon belül a 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített ügyvédjelölti munkaviszonyt,”

(2) Az Ügytv. 99. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az ügyvédjelöltek névjegyzékéből törölni kell azt,]

f) aki kéri.”

(3) Az Ügytv. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók, azzal, hogy az (1) bekezdés e) pontja esetén a kamara nem hoz határozatot.”

44. § Az Ügytv. 112. § (1) bekezdése a következő új n) ponttal, valamint o) ponttal egészül ki és a jelenlegi n) pont jelölése p) pontra változik:

[A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki]

n) az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól,

o) az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről,”

45. § Az Ügytv. 116. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván:]

o) a kamarai tagnak az ügyvédjelölt foglalkoztatására vonatkozó jogosultságát.”

46. § Az Ügytv. a 130. §-t követően a következő 130/A. §-sal egészül ki:

„130/A. § A 2009. december 31. napján ügyvédjelölti névjegyzékben szereplők számára az ügyvédjelölti tevékenység 2013. január 1. napjáig történő folytatásának és az ügyvédjelölti joggyakorlat kamarai igazolásának nem feltétele az, hogy az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkezzen. Ha azonban a megjelölt időtartam alatt az ügyvédjelölt másik ügyvéddel létesít munkaviszonyt, ennek az ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkeznie kell.”

47. § Az Ügytv. 133/A. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 12/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kamarai hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.”

III. Fejezet

A KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 2002. ÉVI LV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

48. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter - a névjegyzékbe való felvétel útján - annak a természetes személynek engedélyezi, aki

a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) igazolja a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés elvégzését,

c) büntetlen előéletű,

d) nem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá.”

(2) A Kvt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.”

49. § A Kvt. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.”

50. § A Kvt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A névjegyzék tartalmazza a természetes személy]

c) felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét,”

51. § (1) A Kvt. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani. Az eljárás telefaxon történő kapcsolattartással nem folytatható le.

(2) A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1) bekezdés d), e) és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével - tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak igazolására szolgáló iratok hiteles másolatát.”

(2) A Kvt. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a miniszter a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a közvetítői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.”

52. § A Kvt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző 22 munkanappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.”

53. § (1) A Kvt. 11. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha]

c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,”

(2) A Kvt. 11. § (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d)-f) pontok jelölése e)-g) pontokra változik:

[A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha]

d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,”

(3) A Kvt. 11. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha]

a) a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,”

(4) A Kvt. 11. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha]

d) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,”

54. § A Kvt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított 5 munkanapon belül átadni.”

55. § A Kvt. 12. §-t követő alcíme helyébe a következő alcím lép és a Kvt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

A közvetítő továbbképzésben való részvételi, adatváltozás bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége

12/A. § (1) A közvetítői tevékenység megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szintentartása, fejlesztése céljából - a természetes személyt továbbképzésben történő részvételi kötelezettség terheli. E kötelezettség alól a miniszter rendeletben mentességet állapíthat meg arra az esetre, ha a közvetítő meghatározott jogviszonyban rendszeresen végez közvetítői tevékenységet, vagy a közvetítői szakmai képzésekben meghatározott óraszámban oktatóként vesz részt.

(2) A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési időszakokban történik. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett névjegyzékbe vételének a napja.

(3) A továbbképzésre kötelezettnek a miniszter rendeletében meghatározott, a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elismert képzések valamelyikén kell részt vennie, és annak elvégezését a miniszter részére igazolnia.”

56. § A Kvt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, 22 munkanapos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására.”

57. § A Kvt. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vizsgálat során a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) jár el, aki a tényállást felderíti és az ügyet döntésre előkészíti.”

58. § A Kvt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel.”

59. § A Kvt. 20. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, a miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására.

(4) Ha a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy azoknak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.

(5) Ha a közvetítő jogszabály által nem szabályozott vitarendezésben működik közre, kötelezettségeire e törvényben foglaltak megfelelően irányadók, és vele szemben a vizsgálat lefolytatható.

(6) A vizsgálat nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.”

60. § A Kvt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A miniszter bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntései elleni kérelemről a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel határoz.”

61. § A Kvt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. A felek - ha annak igénye felmerül - egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.”

62. § A Kvt. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.”

63. § A Kvt. a 39. §-t követően a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2011. december 31. napjáig köteles igazolni. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből.

(2) Az (1) bekezdés szerinti természetes személy számára - ha a közvetítői szakmai képzés elvégzését 2011. december 31. napjáig igazolta - az első továbbképzési időszak 2012. január 1. napján kezdődik.”

64. § (1) A Kvt. 40. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

b) a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvételi kérelem benyújtására, a közvetítő adatváltozás bejelentési kötelezettségére és a névjegyzékben szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(2) A Kvt. 40. § a következő d) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

d) a közvetítői szakmai képzésként és a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elfogadható képzéseket, a közvetítői szakmai képzés és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásával kapcsolatos szabályokat, valamint a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és igazolásának szabályait.”

IV. Fejezet

A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSSAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

65. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha]

j) folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.”

66. § A Jst. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja - részleges költségmentesség esetén az engedélyezett mértéknek megfelelően - e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó ügyvéd díját, részleges költségmentesség esetén a felet terhelő részre is kiterjedően, az állam - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi.”

67. § A Jst. 14. § b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A támogatásra rászorultnak tekintendő]

b) a személyes költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is, valamint a tárgyi költségmentes ügyben fellépő fél.”

68. § (1) A Jst. 16. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő esetekben:]

c) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjaiban megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.”

(2) A Jst. 16. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:]

  Vissza az oldal tetejére