Időállapot: közlönyállapot (2009.VII.8.)

2009. évi LXXVII. törvény

a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról * 

ELSŐ RÉSZ

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ OSZTALÉKADÓT, AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

I. Fejezet

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.”

(2) Az Szja tv. 1. §-ának (7) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.

(8) Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.”

(3) Az Szja tv. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.”

2. § (1) Az Szja tv. 3. §-a 4. pontjának n) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a pont egyidejűleg a következő o) alponttal egészül ki:

(Jövedelemszerzés helye:)

n) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelem esetében - az a), az i), a k) és az o) alpontban foglaltaktól függetlenül - belföld;

o) az a)-n) alpontokban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.”

(2) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő t)-v) alpontokkal egészül ki:

(Adóterhet nem viselő járandóság:)

t) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 1 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);

u) a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;

v) a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.”

(3) Az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. A magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély adóbevallása, illetve a munkáltatói adómegállapítása szerinti összevont adóalap és külön adózó valamennyi jövedelem, illetve bevétel együttes összege, azzal, hogy

a) a vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál az e tevékenységére tekintettel megállapított, az összevont adóalapba tartozó adóalapot és a vállalkozói osztalékalap külön adózó részét kell együttesen figyelembe venni;

b) nem kell beszámítani az ingatlan átruházásából származó, az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet;

c) be kell számítani az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául jogszerűen figyelembe vett bevételt is.”

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő új 85-88. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„85. Ellenőrzött külföldi társaság: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság.

86. A tevékenységre jellemző kereset: a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.

87. Üdülési csekk: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló, kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra beváltható utalvány azzal, hogy a kibocsátó az igénybe vehető szolgáltatások körét az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével határozza meg.

88. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.”

3. § Az Szja tv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A 3. § 72. pontja t) alpontjának rendelkezése akkor alkalmazható, ha a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adott vissza nem térítendő támogatás felhasználása

a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésére,

b) a belföldön fekvő lakás építésére, építtetésére,

c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítést eredményező növelésére,

d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítésre

történik.

(2) A munkáltató által nyújtott lakáscélú támogatás (1) bekezdés szerinti felhasználását a következő okiratok, bizonylatok igazolják:

a) lakás tulajdonjogának, és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;

c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított, az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező - beépített - termékekről szóló számla, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylat;

(3) A 3. § 72. pontjának t) alpontja szerinti adóterhet nem viselő járandóság esetén a hitelintézet az adóévben a közvetítésével nyújtott támogatásról, a munkáltató a kölcsön általa elengedett összegéről az adóévet követő január 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

(4) Ha az átalányadózást választó magánszemély külföldön is rendelkezik telephellyel, akkor a 3. § 72. pontjának l) alpontja rendelkezését a külföldi telephelynek betudható bevétel alapján átalányban megállapított jövedelemre kell alkalmaznia.”

4. § Az Szja tv. 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada.

(2) Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére); dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog; elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés; kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes, vagy kedvezményes használata, igénybevétele. Nem keletkezik azonban bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, ruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), akkor sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

(3) Költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. E rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dolog (eszköz, berendezés, jármű, ruházat stb.), szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) költségére csak akkor és annyiban kell alkalmazni, amennyiben a tevékenység hatókörén kívüli magáncélú hasznosítás, használat történt, vagy e törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás tevékenység hatókörében történő magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként - a költségelszámolás szabályait is figyelembe véve - adóztatható körülményként határozza meg. Költség továbbá az a kiadás, amelyet e törvény a kiadás tényleges kifizetésétől függetlenül minősít költségnek. Ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján vissza nem térítendő támogatást kap, a támogatás révén megszerzett bevételével szemben csak olyan kiadás alapján számolhat el költséget, amelynek a támogatás felhasználásával történő teljesítését a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés lehetővé teszi.”

5. § Az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg;”

6. § Az Szja tv. 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A magánszemély adóévenként)

a) adóbevallást köteles benyújtani az adóhatósághoz (önadózás), amelyben bevallja az összevont adóalapját és az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső külön adózó valamennyi jövedelmét, bevételét, az adót, valamint - a kifizető(k) által és az általa megállapított, levont, megfizetett adó, adóelőleg beszámításával - a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetet, vagy”

7. § Az Szja tv. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető.

(5) Ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a fejlesztési tartalékkal csökkentett vállalkozói osztalékalap, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivét-kiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző keresetet.

(6) Az egyéni vállalkozó a kivét-kiegészítést - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - adóbevallásában állapítja meg és annak adóalapja után az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.”

8. § Az Szja tv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható - legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.

(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén

a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy

b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy

bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.

(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

(5) Ha az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közreműködő nem részesül személyes közreműködői díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önálló tevékenységből származó bevétel az említett társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből az a rész, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. A több társas vállalkozásban személyes közreműködő magánszemély esetében ezt a rendelkezést annál a társas vállalkozásnál kell alkalmazni, ahol a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb (a továbbiakban: személyes közreműködői díj-kiegészítés).

(6) A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegéről az adóévet követő év január 31-éig köteles igazolást adni a személyes közreműködőnek, aki ennek alapján - a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve - a személyes közreműködői díj-kiegészítés adóalapja után az adót adóbevallásban állapítja meg azzal, hogy az osztalék után már levont (megfizetett) adónak a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó részét levont (megfizetett) adóelőlegként veszi figyelembe.”

9. § Az Szja tv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § (1) A nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti

a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is;

b) figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezésére, a munkáltató által az alkalmazottja számára, a társas vállalkozás által a tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára - a munkaköre (tevékenysége) szerint a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű vezetőjeként teljesített kilométer-futásteljesítménye alapulvételével - üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint.

(2) Üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint az (1) bekezdés b) pontjában említett, útnyilvántartással (menetlevéllel, fuvarlevéllel) igazolt kilométer-futásteljesítmény alapján a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerinti - korrekciós tényezőkkel módosított - alapnorma, és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik az előzőek szerint meghatározott normához képest.”

10. § (1) Az Szja tv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Egyéb jövedelem - ha nem minősül bérnek - a felszolgálási díj, borravaló, hálapénz vagy más hasonló juttatás címén a munkavállalónak kifizetett (juttatott) bevétel.”

(2) Az Szja tv. 28. §-ának (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e § alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

(13) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya alapján - az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”

(3) Az Szja tv. 28. §-a a következő (20)-(22) bekezdéssel egészül ki:

„(20) Ha a magánszemély ellenőrzött külföldi társaság tagja, és/vagy abban más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik annak adóéve (üzleti éve) utolsó napján, és abban a saját, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozói együtt számított részesedése/közvetett részesedése vagy szavazati aránya/közvetett szavazati aránya eléri a 25 százalékot, egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott, a felosztott osztalékkal csökkentett adózott eredményéből, a magánszemély közvetlen és/vagy közvetett részesedésének arányában megállapított rész. A magánszemély e bekezdés szerint megállapított jövedelmének halmozott összegéről - figyelemmel a (21) bekezdésben foglaltakra is - nyilvántartást vezet. E rendelkezés alkalmazásában

a) közvetett részesedés, közvetett szavazati arány: a b) pont szerint számított, két tizedesre kerekítve százalékban kifejezett részesedési arány;

b) részesedési/szavazati arány számítása: a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaságban lévő részesedésének/szavazati arányának és a köztes társaságban, illetve társaságokban fennálló részesedés(ek)nek/szavazati arány(ok)nak a szorzata azzal, hogy ha a köztes társaságban fennálló részesedés/szavazati arány mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni;

c) közvetett részesedést/szavazatot biztosító társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély a közvetett részesedésre/szavazatra jogosító közvetlen részesedéssel/szavazattal rendelkezik;

d) köztes társaság: az a társaság, amelyben a magánszemély közvetett részesedést/szavazatot biztosító társasága közvetlen vagy más társaság(ok) révén közvetett részesedéssel/szavazattal rendelkezik;

e) a jövedelem megszerzésének időpontja: az a nap, amelyen az adózott eredményt a társaság arra jogosult szerve (taggyűlés, közgyűlés, más hasonló szerv) jóváhagyta.

(21) A (20) bekezdés rendelkezésében említett nyilvántartás alapján a nyilvántartott összeget csökkenti, és

a) nem kell jövedelemként figyelembe venni

aa) közvetlen részesedés esetén az ellenőrzött külföldi társaságtól

ab) közvetett részesedés esetén - a közvetett részesedés arányában - a közvetett részesedést biztosító társaságtól

a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelem összegét meg nem haladóan osztalék, felosztott nyereség vagy más hasonló címen megszerzett bevételt;

b) az ellenőrzött külföldi társaságban, illetve a közvetett részesedést biztosító társaságban, lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, illetve a társaságból történő kivonása, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a részesedés megszerzésére fordított értéket növeli a nyilvántartott (halmozott) adózott jövedelemnek az átruházott, kivont, megszűnt részesedéssel arányos része azzal, hogy a jövedelem megállapítására az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

(22) A (21) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a (12)-(13) bekezdésben említett esetekben is.”

11. § Az Szja tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és a (3)-(4) bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Az adóterhet nem viselő járandóságot a kifizetése (juttatása) időpontja szerint kell adóalapként figyelembe venni.

(2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem

a) nemzetközi egyezmény hiányában, vagy

b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény lehetővé teszi.

(3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeg az (1) bekezdés szerinti jövedelem - kivéve, ha az adóterhet nem viselő járandóság - után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti, a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg (bármelyik a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).

(4) Az adóalap-kiegészítés összegét a (3) bekezdés szerint az adóbevallásban/munkáltatói elszámolásban az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett adóalap-kiegészítéstől függetlenül kell megállapítani.”

12. § (1) Az Szja tv. 30. §-át megelőző alcím és a § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Az adó mértéke

30. § Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó,

a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka;

b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka

(a továbbiakban: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés).”

(2) Az Szja tv. 30. §-át megelőző alcím és a § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

Az adó mértéke

30. § Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adó,

a) ha az összevont adóalap nem haladja meg a 15 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka;

b) ha az összevont adóalap meghaladja a 15 millió forintot, 2550 ezer forint és a 15 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka

(a továbbiakban: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés).”

13. § Az Szja tv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. § Az összevont adóalapot képező jövedelmek után fizetendő adót az összevont adóalap után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint megállapított számított adóból (a továbbiakban: számított adó) a 32-34. § rendelkezéseinek figyelembevételével kell meghatározni.”

14. § Az Szja tv. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan külföldön a személyi jövedelemadónak megfelelő adót fizetett.”

15. § Az Szja tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely

a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy

b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer forinttal növelt összegét.

(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

(3) A jogosultsági határ az adóévre 3 millió 188 ezer forint.”

16. § Az Szja tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A számított adót csökkenti az adóterhet nem viselő járandóságok együttes összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kiszámított összeg.

(2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összegéből számított adóalap alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított összeg 50 százaléka.”

17. § Az Szja tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„41. § (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti

a) a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó;

b) a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában

a) a kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadót úgy kell meghatározni, hogy a kivét-kiegészítés összegét meg kell szorozni a 49/B. § (10) bekezdése szerint az adóévre megállapított vállalkozói személyi jövedelemadónak az adóalaphoz viszonyított - két tizedesre kerekített - hányadosával.

b) a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adót úgy kell meghatározni, hogy a személyes közreműködői díj-kiegészítés összegét meg kell szorozni annak jövedelemszerzési időpontja szerinti adóévet megelőző adóévre vonatkozó, az adókedvezményekkel csökkentett társasági adónak az adóalaphoz viszonyított - két tizedesre kerekített - hányadosával.

(3) A társas vállalkozás a személyes közreműködői díj-kiegészítésről kiadott igazoláson a (2) bekezdés szerint meghatározott hányadost feltünteti.”

18. § Az Szja tv. 46-49. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„46. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót - az adóbevallásban/munkáltatói adómegállapításban történő utólagos elszámolással - adóelőlegként kell megfizetni.

(2) Nem terheli adóelőleg:

a) az adóterhet nem viselő járandóságot,

b) a magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor nyilatkozik arról, hogy e törvény rendelkezései szerint az adóévben a kifizetéssel összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik,

c) a nyugdíj-előtakarékossági számla terhére teljesített nem-nyugdíj szolgáltatás esetében megállapított adóalapot,

d) a jövedelemszerzés helye szerint olyan államból származó jövedelmet, amellyel nincs a Magyar Köztársaságnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye

azzal, hogy az a)-d) pontokban említett jövedelmek adóját a magánszemély az adóbevallásban állapítja meg és az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

(3) Ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóelőleget a kifizető állapítja meg (a továbbiakban: adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető).

(4) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, a kifizetőnek a (3) bekezdés szerint kell eljárnia.

(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont, megfizetett adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett adóalap-kiegészítést.

(6) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető

a) az általa kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleget akkor is megállapítja, ha annak a bevételből történő levonására bármely okból nincs lehetőség;

b) az a) pontban említett esetben - ha

ba) a magánszemély vele munkaviszonyban áll -

bb) a magánszemély részére bért (is) fizet -

bc) társas vállalkozás, polgári jogi társaság, és a magánszemély a tevékenységében személyesen közreműködő tag -

(az adóelőleg-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában: adóelőleget megállapító munkáltató) a rendszeresen ismétlődő bevételszerzést (különösen havi/heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) eredményező jogviszonyban álló magánszemély helyett a megállapított adóelőleget megfizeti, és a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba veszi;

c) a b) pont szerinti követelését beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál;

d) a b) és c) pont rendelkezései helyett az ott említett magánszemély esetében is a (7) bekezdés szerint jár el, ha a magánszeméllyel szemben nincs - valamint az adóévben a körülményekből következően várhatóan nem is keletkezik - olyan pénzben teljesítendő kötelezettsége, amelyből a le nem vont, de befizetett adóelőleget levonhatná.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában nem említett magánszemély esetében - amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség - valamint d) pontja rendelkezésének alkalmazása esetén az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét is, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

(8) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek - kivéve, ha a (7) bekezdés szerint az adóelőleg megfizetésére a magánszemély köteles - a megállapított adóelőleget a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint kell bevallania azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában elszámolt adóelőlegként a magánszemély által a befizetésre nyitva álló határidőig megszerzett bevételt terhelő adóelőleg vehető figyelembe. Az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozó, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőnek e kötelezettségeit az államháztartásról szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével kell teljesítenie.

(9) Ha a bevétel nem kifizetőtől származik, vagy adóelőleg-levonásra nem kötelezett kifizetőtől származik, valamint a (4) bekezdésben említett bevétel esetében - ide értve a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget is - az adóelőleg megállapítására, megfizetésére, továbbá a (7) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén megfizetésére a magánszemély köteles (a továbbiakban: adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, azonban nem kell adóelőleget fizetnie, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot.

(10) A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban - a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként - vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a (9) bekezdés rendelkezése szerint a negyedévben maga köteles.

Az adóelőleg alapja

47. § (1) Az adóelőleg alapját az adóalap meghatározására irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, a (2)-(3) bekezdés szerinti eltérésekkel, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.

(2) Az adóelőleg alapja

a) feltéve, hogy nem a b)-c) pont rendelkezését kell alkalmazni,

aa) - ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik - a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege;

ab) - ha a bevétel nem adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik - a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz - legfeljebb az átalány-költség levonásával meghatározott rész, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege;

b) nem önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevétel, csökkentve a kifizető által a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény rendelkezései szerint levont, vagy - ha a kifizető a tagdíj levonásában nem működik közre - a magánszemély által megfizetett, a szakszervezet által kiállított bizonylattal igazolt szakszervezeti tagdíjjal;

c) költségtérítés esetében

ca) ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege,

cb) a ca) pontban nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, vagy a magánszemély a döntése szerinti költség, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz - az átalány-költség levonásával meghatározott rész,

(az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem) növelve az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével.

(3) Ha a magánszemély adóévben megszerzett bármely költségtérítése és/vagy önálló tevékenységből származó bevétele esetében az adóelőleg megállapítása - adóelőleg-nyilatkozata/döntése szerint - tételes igazolással elszámolható költséglevonással történt, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett bevételéből sem határozhatja meg 10 százalék költséghányad levonásával az adó/adóelőleg-alapot.

(4) Nem kell adóelőleg-alapot megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén, amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg a nemleges bevallási nyilatkozat megtételére jogosító összeghatárt, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel és adóalapot növelő tétel alapján kell megállapítani.

Az adóelőleg-nyilatkozat

48. § (1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.

(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik

a) a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről,

b) az adóelőleg-megállapítás módjáról,

c) a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről,

d) bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,

e) a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról,

f) az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről,

g) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.

(3) Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a (2) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozatot - a változás bejelentésének kötelezettsége mellett - közösen teszik meg. A jogosultak e nyilatkozatban meghatározhatják, hogy az őket jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató milyen megosztásban vegye figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) minden jogosult nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait);

b) minden eltartott nevét és adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes azonosító adatait), magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) minden jogosult adóelőleget megállapító munkáltatójának nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásul vételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató hiányában az erre vonatkozó kijelentést.

(4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

a) tételes igazolással elszámolható költség levonását kérte, és a nyilatkozat alapján levont költség meghaladja az összevont adóalap megállapításánál e törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor a különbözet 39 százalékát;

b) olyan adóelőleg-levonást kért (ideértve, ha az adóterhet nem viselő járandóságairól az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem nyilatkozott), vagy oly módon fizette az adóelőleget, aminek következtében utóbb - neki felróható okból - az adóbevallása/munkáltatói adómegállapítása szerint befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát

a magánszemély bírságként az adóévre vonatkozó bevallásában feltünteti, és a bírságot megfizeti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha az a) pont szerinti különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, a b) pont szerinti különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

(5) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető a kifizetést megelőzően tájékoztatja a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről.

A fizetendő adóelőleg

49. § (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal számított összeg, kivéve, ha a (2)-(16) bekezdés rendelkezését kell/lehet alkalmazni.

(2) Ha a magánszemély az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a kifizetést megelőzően nyilatkozik, hogy az adóévi összevont adóalapja várhatóan nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti alsó adókulcs sávhatárát, a kifizető az adóévben az alsó adókulcs alkalmazásával állapítja meg az adóelőleget mindaddig, amíg a magánszemély e nyilatkozatát vissza nem vonja, de utolsóként legfeljebb addig, amíg az általa megállapított adóévi adóelőleg-alapok együttvéve meg nem haladják az említett sávhatárt.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően adóelőleget megállapító munkáltatónak és a magánszemélynek a köztük fennálló jogviszonyra tekintettel keletkezett adóelőleg-alap(ok) adóelőlegének megállapítására a (4)-(9) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárnia.

(4) Adóterhet nem viselő járandóságnak (ideértve különösen a nyugdíjat, a családi pótlék jövedelemnek minősülő megosztott részét) az adóévben más kifizető által történt első kifizetését követően a magánszemély haladéktalanul nyilatkozatot ad az adóelőleget megállapító munkáltatónak, hogy a kifizetés (juttatás) időpontja szerint milyen összegben van, illetve várható az adóév során nem tőle származó ilyen rendszeres vagy nem rendszeres bevétele. A nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató a tőle származó adóelőleg-alapok még nem számfejtett adóelőlegének megállapításánál figyelembe veszi az adóévben mindaddig, amíg azt a magánszemély nem módosítja, vagy vissza nem vonja.

(5) Rendszeres bevétel esetén az adóelőleg megállapításához az adott havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszeresére (a várható adóelőleg-alapra) ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adó egy tizenketted részét. A (4) bekezdésben említett nyilatkozat szerinti összeget figyelembe véve, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is az adóelőleget megállapító munkáltatótól származik,

a) a várható adóelőleg-alaphoz hozzá kell adni a adóterhet nem viselő járandóság(ok) éves várható összegét is, és ezek együttes összege alapján kell az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adót kiszámítani;

b) az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni az adott havi adóterhet nem viselő járandóság(ok) tizenkétszeres összege alapján az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kiszámított összeget, és

c) a b) pont szerinti különbséget kell elosztani tizenkettővel.

(6) Ha a rendszeres bevétel kifizetése (juttatása)

a) egy hónapon belül több részletben történik, a havi tényleges bevétel megállapítása után kell az (5)-(6) bekezdés rendelkezései szerint eljárni, azonban a hóközi kifizetés (juttatás) során az ezen kifizetéssel (juttatással) arányos adóelőlegnek megfelelő összeg a hóvégi elszámolásig visszatartható;

b) több hónapra egyszerre történik, úgy kell eljárni, mintha a bevételt a magánszemély havonként szerezte volna meg, azzal, hogy ugyanezt kell alkalmazni akkor is, ha az adóéven belül visszamenőleg több hónapra kap a magánszemély a rendszeres bevételre vonatkozó emelést.

(7) Rendszeres bevételnek minősül a magánszemélyt az adóelőleget megállapító munkáltatóval fennálló jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben a kifizetés (juttatás) időpontjában hatályos jogszabály vagy szerződés alapján havonta megillető kifizetés, juttatás.

(8) Nem rendszeres (rendszeresnek nem minősülő) bevétel (pl. a tizenharmadik havi illetmény, a nem havonta elszámolt jutalom, prémium, a szabadságmegváltás) esetén

a) a megelőző egész havi rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap tizenkétszereséhez hozzá kell adni

aa) a (4) bekezdésben említett nyilatkozat alapján, vagy egyébként, ha a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is az adóelőleget megállapító munkáltatótól származik, az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegét,

ab) a nem rendszeres bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alapot,

és ezen összegre ki kell számítani az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint várható számított adót, és

b) az a) pont szerinti várható számított adóból le kell vonni a megelőző egész havi rendszeres bevétel adóelőleg-alapjának tizenkétszeresére és az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegére együttvéve az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint számított összeget.

(9) Az (5)-(8) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a számítást az adott kifizetés (juttatás) adóelőleg-alapjára az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulccsal kell elvégezni, ha

a) a várható adóelőleg-alap az adóterhet nem viselő járandóság(ok) várható összegével és az adott adóelőleg-alappal együtt nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulcs sávhatárát;

b) a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés, továbbá az állami végkielégítés megosztásának szabályát kell alkalmazni, mert a magánszemély a kifizetést megelőzően nem tett írásban nyilatkozatot a megosztás mellőzéséről.

(10) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett.

(11) A társadalombiztosítási igazgatási szerv által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást és a tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemélyt e jogviszonyára tekintettel megillető illetményt terhelő adóelőleg megállapítása érdekében a kifizető az adóelőleg-alapot elosztja annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik, és e hányadost megszorozza 365-tel. Ha ez a szorzat nem éri el az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulcs sávhatárát, az adóelőleg-alapjára az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti első adókulccsal számított összeget állapít meg, ha meghaladja, akkor

a) a szorzatra kiszámítja az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adót, amelyet eloszt 365-tel, és

b) az a) pont szerinti hányadost megszorozza annyival, ahány napra a kifizetés vonatkozik.

(12) A bevételt terhelő adóelőleg a (4)-(10) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg - legfeljebb annak mértékéig - csökkentve

a) a magánszemélynek az adójóváírás figyelembevételére tett nyilatkozata alapján a havi adójóváírással, amely - figyelemmel az adójóváírásra irányadó rendelkezésekre is - az adott havi bér adóelőleg-alapjának 17 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 15 100 forint azzal, hogy az adóelőleg megállapításánál a havi adójóváírás nem érvényesíthető, ha a bér kifizetője által az adóévben kifizetett (juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege - az adott kifizetést (juttatást) is figyelembe véve - meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot;

b) a családi kedvezményre jogosult magánszemélyt az adott jogosultsági hónapra megillető családi kedvezménnyel, feltéve, hogy a családi pótlékra jogosult a kifizetés (a juttatás) időpontjáig megadott adóelőleg-nyilatkozatában kérte a családi kedvezménynek az adóelőleg megállapításnál történő érvényesítését;

c) a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta a személyi kedvezménnyel.

(13) A (3)-(12) bekezdés rendelkezései helyett a magánszemély az adóelőleg-nyilatkozatban a várható adóalapjának/adóterhet nem viselő járandóságainak közlése helyett kérheti az adóelőlegnek az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legmagasabb adókulccsal történő megállapítását.

(14) A magánnyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetést terhelő adóelőleg egyenlő az adóelőleg-alap és az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti legalacsonyabb adókulcs felének szorzatával.

(15) Az adóelőleg-fizetésre kötelezett magánszemély az adóév elejétől összesíti az adóévben ily módon megszerzett bevételek alapján vagy egyébként megállapított adóelőleg-alapokat. Az adóelőleg az adóelőleg-alapok így meghatározott összegére megállapított, az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti várható számított adó, csökkentve az adóévben korábban már megállapított adóelőleg(ek) összegével.

(16) Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve - meghatározott vállalkozói adóalap. A bevételt terhelő adóelőleg az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

b) az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy - ha az egyéni vállalkozó a b) pont rendelkezését nem alkalmazza - a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 50 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva fennállnak.”

19. § Az Szja tv. 49/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A vállalkozói osztalékalap után - kivéve abból a kivét-kiegészítést - az adó 25 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.”

20. § Az Szja tv. 61. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.

(2) A bevételnek nem része a kapott ellenértékből az egyéb jövedelemnek minősülő, az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó összeg.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a külföldi illetőségű magánszemélynek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedése ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett bevételre azzal, hogy a jövedelem megállapítására a 62. § rendelkezései helyett az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

21. § (1) Az Szja tv. 69. §-ának n)-o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Természetbeni juttatás:)

n) a kifizető által - a d)-e) pontban foglaltaktól függetlenül is - ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott azon adóköteles bevétel, amely az e törvény 2009. december 31. napján hatályos rendelkezéseiben foglalt feltételekkel és mértékig adómentesnek minősült és nem tartozik a 70-71. § hatálya alá;

o) az e törvény külön rendelkezése szerint adóköteles vagy adómentes természetbeni juttatás;”

(2) Az Szja tv. 69. §-ának (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

p) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott juttatás együttes értéke.”

22. § Az Szja tv. a 70. §-át megelőzően a következő címmel egészül ki, egyidejűleg a következő 70-71. §-okkal egészül ki:

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások kedvezményes adózása

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -

vagy

ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;

c) az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész;

d) iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;

e) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.

(3) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül

a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -

vagy

ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára (utólag is), valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek meleg étkeztetés formájában juttatott bevételből a havi 18 ezer forintot meg nem haladó rész;

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának

ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -

vagy

cb) üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában

a) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;

b) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében a felügyeleti szervnek és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;

c) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;

d) meleg étkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyi vendéglátás, a munkahelyi étkeztetés, vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevétel (ideértve a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalványt is);

e) a (2) c) pontjában említett bevételnek minősül az átvállalt (viselt) költség, ha az iskolarendszerű képzés

ea) - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését,

eb) a juttatóval munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja;

f) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a (2) bekezdésben említett munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa.

(5) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül

a) a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

aa) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

ab) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,

ac) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát,

meg nem haladó rész;

b) a munkáltató által a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg;

feltéve, hogy a magánszemély a juttatóval legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban áll, vagy a magánszemélyt a juttatótól - munkaviszony alapján - pénzben megillető havi jövedelem a minimálbért eléri, továbbá feltéve, hogy a juttató a hozzájárulást havonta vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben.

71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.

(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát, azzal, hogy ha az adott juttatás nem felel meg a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, és/vagy, ha az ott meghatározott értékhatárt meghaladja - a meghaladó rész tekintetében - a 69. § szerinti olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan az említett § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni.

(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.

(4) Ha az adóhatóság a (2) bekezdés rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.”

23. § Az Szja tv. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A külföldi illetőségű magánszemély részére - ha a magánszemély illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén - kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 30 százalék. Az adót - ha a bevétel kifizetőtől származik - a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be azzal, hogy nem pénzben történő juttatás esetén a juttatást terhelő adó megfizetésére a kifizető köteles. E rendelkezést nem kell alkalmazni a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, a hitelintézet által fizetett, jóváírt kamatjövedelemre, továbbá a késedelmi kamatra. E rendelkezés alkalmazásában szolgáltatási díjnak minősül az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja.”

24. § Az Szja tv. 74. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az ingatlan bérbeadásából származó bevételből levonható az ugyanazon ingatlan után a vagyonadóról szóló törvény szerint az adóévben az előírt határidőig megfizetett adó.”

25. § Az Szja tv. 80. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

g) azon betegségek körét, amelyekben szenvedő személyek a személyi kedvezmény érvényesítése szempontjából súlyosan fogyatékosnak minősülnek.”

26. § Az Szja tv. 1., 3. és 11. számú mellékletei e törvény 1., 2. és 3. mellékletei szerint módosulnak.

II. Fejezet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

27. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha

a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);

b) belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet (juttat) számára; feltéve, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű székhelye, illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén (a továbbiakban: külföldi szervezet);

c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).”

28. § (1) A Tao. 4. §-a a következő 4/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;”

(2) A Tao. 4. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot), szerzett legalább 30 százalék mértékű, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye; a 30 százalékot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30 százalékos mértékű részesedését bejelentette az adóhatósághoz;”

(3) A Tao. 4. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„10/a. elismert tőzsde: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott fogalom;”

(4) A Tao. 4. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, és a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő) társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy

a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát; a valódi gazdasági jelenlétet az adózó köteles bizonyítani;

b) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének kell elérnie a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát;

c) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;

d) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;

e) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik;

f) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik.”

(5) A Tao. 4. §-a a következő 18/a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„18/a. ingatlannal rendelkező társaság:

a) az adózó, illetve az adózó belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozásai, amennyiben

1. az adózó adóévi beszámolójában, a belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozások beszámolójában együttesen kimutatott eszközök piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és

2. valamelyikük tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását

azzal, hogy

aa) az illetőséget az adózó a tag (részvényes) nyilatkozata alapján veszi figyelembe,

ab) az adózónak az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás esedékességének napját követő 60 napon belül tájékoztatnia kell valamennyi belföldön fekvő ingatlannal rendelkező kapcsolt vállalkozását;

b) az a) pont rendelkezései az elismert tőzsdén jegyzett adózóra nem vonatkoznak;”

(6) A Tao. 4. §-a 23. pontjának c)-d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a rendelkezés a következő e) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

23. kapcsolt vállalkozás:)

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;”

(7) A Tao. 4. §-a a következő 26. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„26. nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel;”

29. § A Tao. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adókötelezettsége az ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés elidegenítésének, a jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállításának napján keletkezik.”

30. § A Tao. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A társasági adó alapja a külföldi szervezetnél a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagjának esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.”

31. § (1) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének g)-gy) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén

1. az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,

2. az adóévben elszámolt bevétel, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;

gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)

1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent, figyelemmel a 2. pontban foglaltakra,

2. az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivezetett részesedés (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel, legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg;”

(2) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, valamint a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,”

(3) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

q) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,”

(4) A Tao. 7. §-ának (1) bekezdése a következő t)-ty) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,

ty) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál,”

(5) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

z) a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerződés keretében, a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

1. 50 százaléka kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén,

2. 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén,

de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(6) A Tao. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.”

32. § (1) A Tao. 8. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

f) az ellenőrzött külföldi társaság adóévének (üzleti évének) utolsó napján kimutatott - az adózónak az adóéve utolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló közvetlen részesedésére jutó - pozitív adózott eredmény felosztott osztalékkal csökkentett része, feltéve, hogy az adózó az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával vagy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - meghatározó befolyással rendelkezik, és az adózóban közvetlenül és/vagy közvetve nem rendelkezik részesedéssel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;”

(2) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél és pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,”

(3) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”

(4) A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra,”

(5) A Tao. 8. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában]

a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott kölcsönnek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél és a pénzügyi vállalkozásnál a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást), adóévi napi átlagos állománya;”

(6) A Tao. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell az r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentésként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba.”

33. § (1) A Tao. 9. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt)

c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. § (3), (10) és (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;”

(2) A Tao. 9. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt

a) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

b) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás

ba) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,

bb) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezet a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.”

34. § A Tao. 10. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg.

(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j) és m) pontja és a 8. § (5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés.”

35. § (1) A Tao. 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10) bekezdése szerinti összeg,”

(2) A Tao. 12. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (5) bekezdése szerinti összeg.”

36. § (1) A Tao. 13/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), m), n), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)-(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.”

(2) A Tao. 13/A. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét]

d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.”

37. § A Tao. a következő 15. §-sal egészül ki:

(A külföldi szervezet adóalapja)

„15. § (1) A külföldi szervezet adóalapja a részére juttatott:

a) kamat (ideértve az értékpapír kölcsönzés díját is),

b) jogdíj,

c) az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet besorolása szerinti üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység díja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni:

a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot,

b) a hitelintézetnél elhelyezett betétre fizetett kamatot,

c) a késedelmi kamatot.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalap nem forintban merül fel - az 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.”

38. § A Tao. a 15. §-t követően a következő címmel és 15/A. §-sal egészül ki:

Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja és az adó mértéke

15/A. § (1) Az ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja a részesedés elidegenítésekor, illetve a társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor az ellenértéknek a részesedés szerzési értékével és a szerzéshez vagy a tartáshoz kapcsolódó, igazolt kiadásokkal csökkentett pozitív összege.

(2) Ha az ellenérték vagy a szerzési érték nem forintban keletkezik, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Ha az ingatlannal rendelkező társaság tagja az ellenértéket jegyzett tőke leszállítása következtében szerzi, és a kötelezettség kimutatása nem forintban történik, akkor az ellenértéket a Magyar Nemzeti Bank hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.

(3) E rendelkezések alkalmazásában elidegenítésnek minősül az értékesítés, a nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatás, valamint a térítés nélküli átadás.

(4) E rendelkezések alkalmazásában ellenérték:

a) eladáskor a szerződés szerinti ellenérték, kapcsolt vállalkozás részére történő elidegenítéskor a szokásos piaci érték,

b) nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátáskor a létesítő okirat szerinti szerződésben meghatározott érték, kapcsolt vállalkozás részére történő rendelkezésre bocsátáskor a szokásos piaci érték,

c) ellenérték nélküli átadáskor a piaci érték,

d) jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke.

(5) E rendelkezések alkalmazásában szerzési érték a szerződés szerinti érték.

(6) Az adót a 19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell megállapítani.”

39. § A Tao. 18. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történő alapítást), a tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)-(5) bekezdés előírásait a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is.”

40. § (1) A Tao 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A társasági adó - a (2) és (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.”

(2) A Tao. 19. §-a (5) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben”

(3) A Tao. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék.”

41. § A Tao. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdés e) pontja és - 2009. július 1-jétől - a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 13/A. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott összeggel.”

42. § (1) A Tao. 22/B. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe)

j) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás”

(üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.)

(2) A Tao. 22/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § bekezdéseinek számozása értelemszerűen módosul:

„(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel, középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.”

43. § (1) A Tao. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó, a külföldi vállalkozó és az ingatlannal rendelkező társaság tagja a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.”

(2) A Tao. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában társasági adónak megfelelő adónak minősül a kapott osztalék alapján külföldön fizetett (fizetendő) adó is, ha az adóévben a kapott osztalék vagy az adóévet megelőzően az osztalék alapjául szolgáló adózott eredmény adókötelezettség alá esik.”

44. § A Tao. a következő 29/I. §-sal egészül ki:

„29/I. § (1) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a 2009. december 31-éig beszerzett kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta.

(2) Az adózó 2009. december 31-éig

a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre;

b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre

az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdése ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja 2012. évben van.

(3) A pénzügyi vállalkozás a 2009. adóévről készített bevallásában és az azt követő 4 adóévről készített bevallásában, egyenlő részletekben - jogutód nélküli megszűnésekor a még figyelembe nem vett összeggel - csökkentheti az adózás előtti eredményt a 2008. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett, de az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel.

(4) Az adózó az e törvény 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja rendelkezését alkalmazhatja, ha a 2009. december 31-éig megszerzett részesedést 2014. december 31-éig ruházza át.

(5) A 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam - ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak - hat adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. §-a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni.”

45. § A Tao. 31. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:]

c) Frascati Kézikönyv - Javaslat a kutatás és kísérleti fejlesztés felméréseinek egységes gyakorlatára.”

46. § A Tao. 3. számú melléklete e törvény 4. melléklete szerint módosul.

III. Fejezet

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

47. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja a következők szerint módosul:

(Az adózó adóalanyisága megszűnik:)

c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;”

48. § Az Eva tv. 8. §-ának (7) bekezdése a következők szerint módosul:

„(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.”

49. § Az Eva tv. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az eva a pozitív adóalap 30 százaléka.

(2) Ha az adóalany bevétele meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a bevételnek az értékhatárt meghaladó része után az eva mértéke 50 százalék.”

IV. Fejezet

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

50. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekhoból az ekhoalap

a) 1,2 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,

b) 18,8 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak

minősül.”

51. § Az Ekho tv. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az állami adóhatóság a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből

a) 94 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

b) 6 százalék egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak

utal át.

(3) Az állami adóhatóság a különadó megfizetett összegéből

a) 94 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

b) 6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak

utal át.”

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A JÖVEDÉKI ADÓT ÉS AZ ENERGIAADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

V. Fejezet

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

52. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 156. §-ának (2)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben említett engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése szükséges:

a) a kérelmező belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető; továbbá

  Vissza az oldal tetejére