Időállapot: közlönyállapot (2009.VII.8.)

2009. évi LXXIX. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról * 

I. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

1. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.”

2. § (1) A Gyvt. 5. §-ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

n) veszélyeztetettség: olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,”

(2) A Gyvt. 5. §-a a p) pontot követően a következő q) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

q) fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt:

qa) a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt,

qb) a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 121. §-a (1) bekezdésének 29. a) pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt,”

(3) A Gyvt. 5. §-ának t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

t) személyazonosító adat: az érintett személy természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, bevándorolt, letelepedett, oltalmazott vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye,”

(4) A Gyvt. 5. §-a a v) pontot követően a következő x) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

x) államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvétel: a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés megkötése és teljesítése,”

3. § A Gyvt. 11/A. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A gyermekjogi képviselő]

f) a 100/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet

fa) gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására az arra a 100/A. § (1) bekezdése szerint jogosult szervnek,

fb) a jogsértés jövőbeni előfordulásának megelőzése érdekében a jogsértéssel érintettek között, szükség szerint szakértők bevonásával, egyeztető megbeszélés tartására a gyámhivatalnak,

fc) a jogsértő személy továbbképzésére a fenntartónak, működtetőnek.”

4. § A Gyvt. 17. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az (1) bekezdés a)-i) pontjában meghatározott személy vagy az (1) bekezdés a)-i) pontja szerinti szerv alkalmazottja a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

(5) A gyámhivatal a (4) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg egyeztető megbeszélést tart és a gyermekjóléti szolgálatnál kezdeményezi a külön jogszabály szerinti esetmegbeszélés megtartását.”

5. § (1) A Gyvt. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető.”

(2) A Gyvt. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyámhivatal a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült gyermektartásdíjban - a felfüggesztés lejárta után - elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti.”

(3) A Gyvt. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása során a hátralékra a települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében indokolt esetben méltányosságból részletfizetést vagy kamatelengedést engedélyezhet. A települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében a hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha a kötelezett gyermeke a reá tekintettel megelőlegezett gyermektartásdíjat hagyatéki teherként megörökli.”

6. § (1) A Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek]

b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni.”

(2) A Gyvt. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtását követő 10 munkanapon belül az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló fiatal felnőtt részére a lakcím szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat utógondozóját rendeli ki. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatással való elszámolásig segítséget nyújt.”

7. § (1) A Gyvt. 26. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(6) bekezdések jelölése (3)-(7) bekezdésre változik:

„(2) Ha a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást bérlakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel, a gyámhivatal az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet.”

(2) A Gyvt. 26. §-ának - az (1) bekezdéssel átszámozott - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhivatal által elfogadott célra történő felhasználásáról legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve, ha az otthonteremtési támogatást bérlakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre használja fel. Ebben az esetben az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig számol el.”

(3) A Gyvt. 26. §-ának - az (1) bekezdéssel átszámozott - (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az otthonteremtési támogatásra jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhivatal az általa bejegyeztetett elidegenítési tilalmat feloldhatja, illetve a lejárat előtt hozzájárulhat az államilag támogatott lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás összegének a 25. § (5) bekezdése szerinti célra való felhasználásához. A gyámhivatal az (5) bekezdésben meghatározott elidegenítési tilalmat bejegyezteti a korábbi - az otthonteremtési támogatás felhasználásával a fiatal felnőtt tulajdonába került - ingatlan felhasználásával megszerzett újabb ingatlanra, legfeljebb az előzőleg előírt elidegenítési tilalom időtartamának lejártáig.”

8. § A Gyvt. 36. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A gyermek, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a fiatal felnőtt, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdek-képviseleti és szakmai szervek a házirendben foglaltak szerint panasszal élhetnek az intézmény vezetőjénél vagy érdek-képviseleti fórumánál]

c) a 136/A. § szerinti iratbetekintés megtagadása esetén.”

9. § A Gyvt. 39. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében]

d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően

da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására,

db) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.”

10. § A Gyvt. 40. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl]

c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének felkérésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet,”

11. § A Gyvt. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében - kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja - a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni.”

12. § (1) A Gyvt. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A helyettes szülő egyidejűleg - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti.”

(2) A Gyvt. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a helyettes szülő kérelmére vagy beleegyezésével a (3) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.”

13. § (1) A Gyvt. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Hivatásos nevelőszülő az a nevelőszülő, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel, azzal, hogy a hivatásos nevelőszülő esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem kell megvalósulnia. A képesítési előírásoktól - külön jogszabályban foglaltak szerint - a gyermek érdekében kivételesen el lehet térni.”

(2) A Gyvt. 54. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb négy gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.

(6) A hivatásos nevelőszülő, ide nem értve a speciális hivatásos nevelőszülőt - saját gyermekeit is beszámítva - legalább három, legfeljebb hét gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.

(7) A speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb három gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.”

(3) A Gyvt. 54. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével az (5)-(7) bekezdésben meghatározott gyermeklétszámtól - a gyermek érdekében - el lehet térni.”

14. § A Gyvt. 55. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nevelőszülő az alapfeladatok ellátásán túl a működtető hozzájárulásával]

c) elláthatja a helyettes szülői feladatokat, azzal, hogy a nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek száma ebben az esetben sem haladhatja meg az 54. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott létszámot,”

15. § (1) A Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen

a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, a Kt. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást,”

(2) A Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre,”

(3) A Gyvt. 68. §-ának (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

h) kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást.”

(4) A Gyvt. 68. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A települési önkormányzat jegyzője - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A települési önkormányzat jegyzője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy

b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni.”

16. § A Gyvt. a következő 68/A-68/C. §-sal egészül ki:

„68/A. § (1) Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat.

(2) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető.

(3) Ha a védelembe vétel során felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, ennek megvizsgálása érdekében a települési önkormányzat jegyzője megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat a megkereséstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét vizsgálatának eredményéről, és szükség szerint javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására. Nem kell megkeresni a gyermekjóléti szolgálatot, ha a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezte a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását.

(4) Ha a védelembe vétel során a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása válik szükségessé, a települési önkormányzat jegyzője - a gyermeket gondozó szülő, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermek meghallgatását követően, véleményük figyelembevételével, továbbá a gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint a 17. § (1) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai javaslatának figyelembevételével - gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről.

(5) A pénzfelhasználási terv figyelembevételével a települési önkormányzat jegyzője dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának mértékéről, időtartamáról és módjáról, így a természetben nyújtott családi pótlék meghatározott összegének a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról és ezzel egyidejűleg eseti gondnok kirendeléséről.

(6) A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék meghatározott mértékének természetbeni formában történő nyújtásáról szóló rendelkezését és az eseti gondnok kirendelését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendelését egy határozatba foglalja.

68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki.

(2) A kirendelt eseti gondnok folyamatosan gondoskodik a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználásáról, így különösen ruházat, tanszer, élelmiszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök természetbeni biztosításáról.

(3) Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról.

(4) A kirendelt eseti gondnok az adott hónapra a családtámogatási folyószámlára átutalt családi pótlék felhasználásáról gyermekenként a következő hónap ötödik napjáig elszámol a települési önkormányzat jegyzőjének.

68/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának indokoltságát szükség szerint, de legalább félévente felülvizsgálja.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a felülvizsgálat eredményeként dönthet

a) a családi pótlék természetbeni formában - változatlan időtartamban, mértékben és módon - történő további nyújtásáról,

b) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása időtartamának, mértékének és módjának megváltoztatásáról,

c) a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetéséről, ha az intézkedés fenntartása a továbbiakban nem indokolt.

(3) A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának megszüntetésével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője szükség szerint dönt a védelembe vétel megszüntetéséről.”

17. § (1) A Gyvt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyámhivatal

a) a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő kérelmére,

b) a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával -, vagy

c) az átmeneti nevelt gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló szülő kérelmére - az átmeneti nevelt gyermek gyámjának meghallgatásával -

hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll.”

(2) A Gyvt. 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a családbafogadással egyidejűleg meg kell szüntetni a gyermek átmeneti nevelésbe vételét.”

18. § A Gyvt. 73. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Kormány által kijelölt gyámhivatal a külföldi állampolgárságú gyermek - ide nem értve a 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezését a gyermek származási országának válaszát követően azonnal, illetve hivatalból félévente felülvizsgálja, és ennek eredményeképpen dönt az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról, a gondozási hely megváltoztatásáról vagy - ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály nem zárja ki - az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésével egyidejűleg a gyermek gyámságáról, örökbefogadásáról.”

19. § A Gyvt. a következő 75/A. §-sal egészül ki:

„75/A. § Ha a szülő hozzájárult

a) gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, a gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek számára és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el,

b) gyermekének ismert személy általi örökbefogadásához és az örökbefogadás engedélyezését a leendő örökbefogadó szülő és a gyámság alatt álló, örökbefogadandó gyermek gyámja kéri, alkalmassága esetén a gyámhivatal a leendő örökbefogadó szülőt a gyermek gyámjául rendeli ki és a gyermeket nála ideiglenesen elhelyezi.”

20. § A Gyvt. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a nevelőszülő a gyermek gyámja, a gyám nem képviselheti a gyermeket annak örökbefogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárásban. Ebben az esetben a gyermek képviseletében a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok jár el.”

21. § A Gyvt. 100. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárás illetékmentes.”

22. § A Gyvt. a XV. Fejezetet megelőzően a következő alcímmel és 100/A-100/B. §-sal egészül ki:

A gyermekvédelmi igazgatási bírság

100/A. § (1) A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki

a) a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek az e törvényben biztosított jogait megsérti,

b) a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a tájékoztatási kötelezettséget megszegi, vagy a gyermeket, a szülőt vagy más törvényes képviselőt, az érdek-képviseleti szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez, a gyermekjogi képviselőhöz vagy más hatósághoz forduljon, vagy az intézményvezető, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,

c) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a külön jogszabály szerinti esetekben nem kéri a működési engedély módosítását, ismételt kiadását, vagy nem teljesíti a működést engedélyező szerv felé fennálló, külön jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségét,

d) a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás biztosításával jogellenesen hagy fel.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértéssel érintett gyermekek számára, a jogsértés súlyára, a jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírság - a jogsértés jellegétől, a jogsértők számától, illetve a felelősség mértékétől függően - több személlyel, illetve szervezettel szemben is kiszabható.

(4) Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a működést engedélyező szerv vagy az ellenőrzési jogkörében eljáró gyámhivatal által megállapított határidőn belül nem intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható.

(5) A bírság más jogkövetkezményekkel, illetve a feljelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg is alkalmazható.

(6) Az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseket a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény vezetőjén kívül arra a személyre is alkalmazni kell, aki az intézményvezető jogszabályban meghatározott azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a jogsértést elkövették.

(7) Ha a bírságot a települési önkormányzat jegyzője mint működést engedélyező szerv szabta ki, a bírságról szóló határozatát közli az ellenőrzési jogkört gyakorló gyámhivatallal.

(8) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(9) A bírságból befolyt összeget a miniszter a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztését segítő feladatokra használja fel.

100/B. § A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett

a) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatás engedélyezésével, működtetésével kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja,

b) a fenntartót, működtetőt kötelezheti, hogy a jogsértő személyt küldje az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzésre, illetve

c) a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet.”

23. § A Gyvt. 103/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

Az országos szakértői névjegyzék

103/A. § (1) Az országos szakértői névjegyzék (a továbbiakban: Névjegyzék) - a gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértők nyilvántartása céljából - azoknak a személyeknek a (2) bekezdés szerinti adatait tartalmazza, akik részt vehetnek a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, illetve szociális szolgáltató tevékenységet végzők szakmai ellenőrzésében, a szakmai programok értékelésében, a gyermekjóléti alapellátásokkal, gyermekvédelmi szakellátásokkal, illetve a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos pályázatok értékelésében és ellenőrzésében, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásban a gyermek személyiségével kapcsolatos, illetve a szociális igazgatási eljárás során felmerülő - különleges szakértelmet igénylő - jelentős tény vagy körülmény megítélésében.

(2) A Névjegyzék tartalmazza a szakértő

a) természetes személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét, valamint - ha a szakértő hozzájárult a névjegyzékben való szerepeltetéséhez - egyéb elérhetőségét (telefonszám, e-mail cím),

b) munkahelyének és munkakörének megnevezését, munkahelyének címét, telefonszámát,

c) iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,

d) szakvizsgájának, egyetemi doktori címének vagy tudományos fokozatának megnevezését, az erről kiállított okirat számát, a kiállítás helyét és időpontját, a kiállító intézmény megnevezését,

e) szakterületének(einek) megnevezését,

f) Névjegyzéken tartásának kezdő időpontját és időtartamát,

g) felkészítő képzésen, továbbképzésen való részvételének időpontját,

h) szakmai tevékenységének leírását,

i) szakértői tevékenysége szüneteltetésének, illetve felfüggesztésének kezdő időpontját és időtartamát.

(3) A Névjegyzékbe az vehető fel, aki a külön jogszabályban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel, továbbá szakterületén szerzett legalább ötéves gyakorlattal rendelkezik, szakterületének elismert képviselője, a bűnügyi nyilvántartás büntetett előéletűeket tartalmazó adatállományában nyilvántartottként nem szerepel és a szakértői tevékenység végzésével összefüggő foglalkozás gyakorlásától nincs eltiltva.

(4) A Kormány által kijelölt szerv gondoskodik a Névjegyzék vezetéséről.

(5) A Névjegyzékben szereplő adatokból - szakterületenkénti tagolásban - a Kormány által kijelölt szerv a honlapján közzéteszi a szakértő

a) születési vagy házassági nevét,

b) értesítési címét,

c) egyéb elérhetőségét, ha hozzájárult annak közzétételéhez,

d) iskolai végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, szakvizsgájának, egyetemi doktori címének, illetve tudományos fokozatának megnevezését,

e) szakmai tevékenységének leírását,

f) Névjegyzéken tartásának kezdő időpontját és időtartamát.

(6) A Kormány által kijelölt szerv az adatokat a szakértőnek a Névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított 5 évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A Névjegyzékben szereplő szakértők adatait a Névjegyzékből kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.”

24. § (1) A Gyvt. 104. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója]

i) kikéri a gyámhivatal véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt, így különösen az intézmény fenntartását érintő változások, az intézmény átszervezésének, megszüntetésének, feladatkörének megváltoztatása esetén,”

(2) A Gyvt. 104. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartója a gyámhivatal számára hozzáférhetővé teszi azokat az információkat, amelyek az intézmény működését érintő lényeges fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére állnak. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény fenntartójának az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt úgy kell a gyámhivatal véleményét kikérnie, hogy a gyámhivatalnak - a szükséges információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva - legalább 10 munkanap álljon rendelkezésre véleménye kialakításához.”

25. § A Gyvt. 127. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A gyámhatósági eljárásban a 128. § (2)-(3) bekezdése szerinti esetekben kizárt elektronikus úton a kapcsolattartás.

(3) A 15. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban hirdetményi úton történő közlésnek nincs helye. A 15. § (1)-(4) bekezdése szerinti ellátásokkal és intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban azokban az esetekben, amikor a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint hirdetményi közlésnek lenne helye, kézbesítési ügygondnokot kell kirendelni.

(4) A gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység működésének engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos döntés kivételével - nem nyilvános.”

26. § A Gyvt. 128. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia.

(3) A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni.”

27. § A Gyvt. a következő 130/A. §-sal egészül ki:

„130/A. § A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén

a) a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot,

b) ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni,

c) a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.”

28. § A Gyvt. 133. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eljáró szerv a megtérítést méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.”

29. § A Gyvt. 133/A. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit a kirendelést kérelmező szerv viseli.

(7) A gyámhivatal által kiszabott, illetve megállapított eljárási bírság, eljárási költség és a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. A behajtásról a kötelezett lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője adóügyi hatáskörében gondoskodik.”

30. § A Gyvt. Ötödik Része a következő 133/B. §-sal egészül ki:

„133/B. § A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban hozott valamennyi döntés ellen fellebbezésnek van helye. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányuló eljárásban előterjesztett fellebbezésnek halasztó hatálya van.”

31. § A Gyvt. 134. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hatáskört gyakorló szerv

a) a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során az eljárása alá vont ügyfélre ismert természetes személyazonosító adatainak közlésével, az ügyfélre vonatkozó a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. §-a (1) bekezdésének a)-e), g)-h), k) és m) pontja szerinti adatai tekintetében egyedi adatszolgáltatást kérhet a jogosultság megállapításához, illetve a hatósági intézkedések megtételéhez a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, amely adatokat a hatáskört gyakorló szerv az eljárása jogerős befejezéséig kezelhet azzal, hogy az átvett adatokat a hatáskört gyakorló szerv nem továbbíthatja,

b) a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos ügyekben, valamint a kiskorúak vagyoni ügyeiben - vagyoni érdekei védelmében - a gyámság, gondnokság alatt álló, illetve a kiskorú személy valamennyi ingatlanára vonatkozóan a tulajdoni lapon szereplő adatokról adatszolgáltatást kérhet az ingatlanügyi hatóságtól.”

32. § (1) A Gyvt. 135. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:]

g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.”

(2) A Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szervek jogosultak a gyermek]

aa) személyazonosító adatainak és társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,”

[adatainak a kezelésére.]

33. § A Gyvt. 136. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„(3) A gyermek személyazonosító adatai és

a) az egészségbiztosítási szervnek a gyermek társadalombiztosítási azonosító jele az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentéssel összefüggésben,”

d) a közoktatási és felsőoktatási intézménynek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságra vonatkozó adatok a gyermeknek, fiatal felnőttnek járó természetbeni ellátások és kedvezmények igénybevétele céljából”

[továbbíthatók.]

34. § A Gyvt. XXI. Fejezetének „Általános szabályok” alcíme a következő 136/A. §-sal egészül ki:

„136/A. § (1) A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.

(2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.”

35. § A Gyvt. 145. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel rendelkező gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó, közfeladatot ellátó”

36. § A Gyvt. XXII. Fejezetének „A gyermekek védelmének főbb finanszírozási szabályai” alcíme a következő 145/A. §-sal egészül ki:

„145/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a fenntartásában működő szolgáltatót, intézményt jogutódlással egyházi jogi személy fenntartásába adja át, az egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek két éven keresztül folyamatosan megtéríteni. A jogutódlás tényét a működést engedélyező határozatban rögzíteni kell.

(2) Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított három hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is nyújtott gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek két éven keresztül folyamatosan megtéríteni, feltéve, hogy

a) a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább ötven százaléka azonos, valamint

b) a megszűnt és a létrehozott intézmény ugyanabban az ingatlanban működik.

(3) A működést engedélyező szerv az (1) bekezdés szerinti határozatát közli a kincstárral.”

37. § A Gyvt. 147. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A térítési díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.”

38. § A Gyvt. 154. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A gondozási díj meg nem fizetése esetén késedelmi pótlék nem állapítható meg.”

39. § (1) A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő r)-t) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

f) a központi hatóság vagy hatóságok, továbbá a 102. §-ban, a 103/A. §-ban és a 137. § (2) bekezdésében meghatározott szerv kijelölését,”

r) a védelembe vételhez kapcsolódóan a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás részletes szabályait,

s) a nem állami és egyházi fenntartók által igénybe vehető normatív állami hozzájárulás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

t) az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére irányuló eljárás részletes szabályait,”

(2) A Gyvt. 162. §-ának (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

u) a gyermekvédelmi igazgatási bírság megállapítására és megfizetésére irányuló eljárás részletes szabályait.”

(3) A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

d) a 102. §-ban, a 103/A. §-ban és a 137. § (2) bekezdésében meghatározott eljárás részletes szabályait,”

f) az országos szakértői névjegyzék vezetésére vonatkozó rendelkezéseket és az abba történő felvétel feltételeit és eljárási kérdéseit,”

j) a gyermekvédelmi szakértői bizottság eljárásának részletes szabályait.”

II. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

40. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 40. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és”

[a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.]

(2) Az Ebtv. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”

41. § (1) Az Ebtv. 42/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.”

(2) Az Ebtv. 42/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,

b) a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

c) a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.”

42. § Az Ebtv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.”

III. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

43. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés alcíme a következő 7/C. §-sal egészül ki:

„7/C. § A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.”

(2) A Fot. 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a közszolgáltatások igénybevételének és a személyi segítés feltételeinek biztosítása érdekében rendeletben állapítsa meg a fogyatékos személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában és önálló életvitelében segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályait.”

IV. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

44. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 6. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben természetbeni formában is nyújtható.

(3) A családi pótlék természetben történő nyújtásáról a védelembe vételről határozatot hozó gyámhatóság dönt. Természetbeni formában a családi pótlék védelembe vett gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a nyújtható, legfeljebb egyéves - indokolt esetben ismételten elrendelhető - időtartamra.”

45. § A Cst. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A középiskolában tanulmányokat folytató tanuló után a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amely évben a huszadik életévét betölti. Ez alól kivételt képez az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki az 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a huszonharmadik életévét betölti.”

46. § A Cst. a következő 36/A. §-sal egészül ki:

„36/A. § (1) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának fennállásáról a név és a TAJ-szám közlésével az oktatási hivatal adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt.

(2) Külön jogszabály szerint kell igazolni a tanulmányok közoktatási intézményben történő folytatását

a) ha az ellátás iránti igényt családtámogatási kifizetőhely bírálja el,

b) a kincstár hiánypótlásra való felszólítása alapján, a családi pótlékban részesülő, azonban az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban nem szereplő gyermek, illetve személy esetében.”

47. § A Cst. 37. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a gyámhatóság a családi pótlék természetbeni nyújtását rendeli el, a kincstár a gyámhatóság határozatában foglaltak szerint intézkedik a természetben nyújtott résznek a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását elrendelő települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban: családtámogatási folyószámla) utalásáról.

(6) A családi pótlék meghatározott mértékét az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.”

48. § A Cst. 44. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A 22. § és a 43. § (5)-(6) bekezdése szerinti határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.”

49. § A Cst. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az igényelbíráló szerv az állami adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében kezelheti a jogosult és a jogosult házastársa, élettársa adóazonosító jelét.”

V. Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - 2009. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 23. §-a, 43. §-a és 53. §-a a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) E törvény 50. §-ának (9) bekezdése 2009. augusztus 31-én lép hatályba.

(4) E törvény 2. §-ának (3) bekezdése, 25-27. §-a, 30. §-a, 37-38. §-a és 54. §-a 2009. október 1-jén lép hatályba.

(5) E törvény 3. §-a, 12. §-ának (1) bekezdése, 13. §-ának (2) bekezdése, 22. §-a és 39. §-ának (2) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 40-42. §-a és 55. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba.

(7) E törvény 15. §-ának (3) bekezdése 2010. július 1-jén lép hatályba.

(8) E törvény 45. §-a 2010. augusztus 31-én lép hatályba.

(9) Nem lép hatályba a Cst. - a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 12. §-ával megállapított - 11. §-ának (1) bekezdése.

51. § (1) E törvény 2. §-ának (3) bekezdését, 25-27. §-át, 30. §-át, 37-38. §-át és 54. §-át a 2009. szeptember 30-át követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Gyvt. - e törvénnyel megállapított - 49. §-ának (3) bekezdését és 54. §-ának (5)-(7) bekezdését a 2009. december 31-ét követően átmeneti gondozásban részesített vagy nevelésbe vett gyermek ügyében és a már átmeneti gondozásban részesülő vagy nevelésbe vett gyermek gondozási helyének 2009. december 31-ét követően történő megváltoztatásakor kell alkalmazni.

(3) A Gyvt. - e törvénnyel megállapított - 68. §-a (5) bekezdésének b) pontját az e törvény hatálybalépését követően indult védelembe vételi eljárásokban és a védelembe vételnek az e törvény hatálybalépését követően történő felülvizsgálatakor kell alkalmazni.

(4) Gyermekvédelmi igazgatási bírságot kiszabni csak a 2009. december 31-ét követően elkövetett jogsértések esetén lehet. Amennyiben a jogsértés valamely állapot fenntartásával valósul meg, a gyermekvédelmi igazgatási bírságot akkor lehet kiszabni, ha a jogsértő állapot 2009. december 31-e után is fennáll.

(5) A Gyvt. - e törvénnyel megállapított - 145/A. §-ában foglalt szabályokat abban az esetben kell alkalmazni, ha az egyházi fenntartó a működési engedély iránti kérelmét e törvény hatálybalépését követően nyújtotta be.

(6) A terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében, valamint a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás e törvénnyel megállapított időtartamának vonatkozásában az 50. § (6) bekezdés szerinti

a) időpontban folyamatban levő ügyekben a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni,

b) időpontot megelőzően megállapított ellátást az e törvény szerinti módosítás nem érinti,

c) időpont előtt született gyermekekre tekintettel igényelt ellátásra akkor is a 2010. április 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni, ha az igénylés ezt az időpontot követően történik.

(7) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat 2010. április 30-át követően született gyermek vonatkozásában igénylik, és a jogosultság megszerzésekor, vagy az azt megelőző két éven belül a jogosult az Ebtv. 2010. április 30-áig hatályos szabályai szerint jogosult volt gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben, valamint a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően az Ebtv. e törvény 41. §-ának (2) bekezdésével megállapított 42/A. §-ának (4) bekezdése szerint számított, biztosításban töltött napok számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365 napnál, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj időtartamának kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a gyermekgondozási segély, valamint a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.

(8) 2010. augusztus 31-én megszűnik a családi pótlékra való jogosultsága annak a 20. életévét 2010. szeptember 1-jét megelőzően betöltött személynek, aki után vagy aki részére a családi pótlék a közoktatási intézményben folytatott tanulmányaira tekintettel került folyósításra.

52. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gyvt.

a) 69. §-a (1) bekezdésének c) pontja,

b) 140. §-ának (4) bekezdése,

c) 145. §-ának (2) bekezdése,

d) 156. §-ának (2)-(3) bekezdése,

e) 157. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése,

f) 158-159. §-a,

g) 162. §-a (1) bekezdésének - az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 63. §-ával beiktatott - q) pontja.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Cst.

a) 11. §-ának (4) bekezdése,

b) 37. §-ának (4) bekezdésében az „, és ennek megtörténtét a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti” szövegrész,

c) 7. §-ának (5) bekezdésében az „és folyósítani” szövegrész.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt.

a) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „menekültként,” szövegrész helyébe a „menekültként, oltalmazottként,” szövegrész,

b) 11/A. §-a (1) bekezdésének első mondatában a „jogai megismerésében és érvényesítésében” szövegrész helyébe a „jogai megismerésében és érvényesítésében, valamint kötelességei megismerésében és teljesítésében” szövegrész,

c) 19. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „135%-át” szövegrész helyébe a „140%-át” szövegrész,

d) 19. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a „125%-át” szövegrész helyébe a „130%-át” szövegrész,

e) 19. §-a (4) bekezdésének e) pontjában a „testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket” szövegrész helyébe a „fogyatékos gyermeket” szövegrész,

f) 19. §-a (7) bekezdésében a „mozgáskorlátozottságra” szövegrész helyébe a „mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre” szövegrész,

g) 20/C. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „további alkalommal” szövegrész helyébe a „további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig” szövegrész,

h) 20/C. §-ának (2) bekezdésében a „gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő” szövegrész helyébe a „gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő” szövegrész,

i) 20/C. §-a (4) bekezdésének második mondatában a „hét munkanapon” szövegrész helyébe a „legfeljebb 15 munkanapon” szövegrész,

j) 25. §-a (5) bekezdésének első mondatában a „lakásprogramban” szövegrész helyébe a „lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban” szövegrész,

k) 26. §-ának - e törvénnyel átszámozott - (7) bekezdésében az „A (4)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „Az (5)-(6) bekezdésben” szövegrész,

l) 41. §-ának (3) bekezdésében a „közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)” szövegrész helyébe a „Kt.” szövegrész,

m) 51. §-a (3) bekezdésének d) pontjában a „teljes körű” szövegrész helyébe a „szükség szerinti” szövegrész,

n) 54. §-a (1) bekezdésének második mondatában a „korhatárra” szövegrész helyébe a „korkülönbségre, a nevelőszülőre vonatkozó korhatárra,” szövegrész,

o) 81/A. §-ának (1) bekezdésében az „átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek” szövegrész helyébe az „ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek” szövegrész,

p) 81/A. §-a (3) bekezdésének első mondatában az „az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek” szövegrész helyébe az „a 4. § (3) bekezdésében meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek” szövegrész,

q) 81/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „77. §” szövegrész helyébe a „4. § (3) bekezdésében meghatározott eljárással érintett ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, továbbá a 77. §” szövegrész,

r) 102. §-a (3) bekezdésének bevezető első mondatában, 102. §-ának (5) bekezdésében, 137. §-ának (2) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „Kormány” szövegrész,

s) 131. §-ának (2) bekezdésében az „a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg” szövegrész helyébe az „az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra” szövegrész,

t) 132. §-ának (2) bekezdésében a „vagy a törvényes képviselőt” szövegrész helyébe az „, a törvényes képviselőt vagy az egyéb ügyfelet” szövegrész, a „közreműködésével” szövegrész helyébe a „közreműködésével, szakértői vizsgálaton való részvételével” szövegrész,

u) 152. §-ának (2) bekezdésében a „felsőfokú iskola” szövegrész helyébe a „középfokú és felsőfokú iskola” szövegrész

lép.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 42/C. §-ának c) pontjában a „pénzellátásban” szövegrész helyébe a „pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást -” szövegrész lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cst. 7. §-ának (5) bekezdésében a „Ha” szövegrész helyébe a „Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha” szövegrész lép.

53. § Hatályát veszti a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény II. Része.

54. § (1) Hatályát veszti a Gyvt.

a) 33. §-a (3) bekezdésének c) pontjában, 138. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „természetes” szövegrész,

b) 77. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 80. §-a (5) bekezdésének második mondatában, 83. §-a (3) bekezdésének harmadik mondatában, 152. §-ának (5) bekezdésében az „azonnal” szövegrész,

c) 81/B. §-a (6) bekezdésének második mondata,

d) 82. §-a (10) bekezdésének első mondata.

(2) Hatályát veszti a Cst.

a) 34. §-ának (2) bekezdése,

b) 36. §-a,

c) 44. §-ának (4) bekezdése.

(3) A Gyvt.

a) 27. §-ának (2) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szövegrész,

b) 32. §-ának (2) bekezdésében a „határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell a működtetőt” szövegrész helyébe a „határozatot közölni kell a működtetővel” szövegrész, valamint a „vezetőjét” szövegrész helyébe a „vezetőjével” szövegrész,

c) 37/A. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „megszűnését” szövegrész helyébe a „megszüntetését” szövegrész, a „kezdeményezheti” szövegrész helyébe a „kérelmezheti” szövegrész,

d) 73. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül” szövegrész,

e) 73. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „harminc napon belül” szövegrész helyébe a „27 munkanapon belül” szövegrész,

f) 73. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „hatvan napon belül” szövegrész helyébe a „45 munkanapon belül” szövegrész,

g) 74. §-ának (1) bekezdésében, 75. §-ában a „60 napon belül” szövegrész helyébe a „45 munkanapon belül” szövegrész,

h) 80. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „személyi adatainak” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatainak” szövegrész,

i) 81/B. §-a (6) bekezdésének első mondatában a „8 napon belül” szövegrész helyébe az „5 munkanapon belül” szövegrész,

j) 83. §-a (4) bekezdésében a „helyét azonnali hatállyal megváltoztatja,” szövegrész helyébe a „helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönthet,” szövegrész,

k) 83. §-a (8) bekezdésének első mondatában a „nyolc napon belül” szövegrész helyébe az „5 munkanapon belül” szövegrész,

l) 83. §-a (8) bekezdésének második mondatában a „nyolc nap alatt” szövegrész helyébe az „5 munkanap alatt” szövegrész,

m) 85. §-ának (3) bekezdésében a „kézbesítését” szövegrész helyébe a „közlését” szövegrész,

n) 85. §-ának (6) bekezdésében az „intézkedésével” szövegrész helyébe a „határozatával” szövegrész,

o) 93. §-ának (8) bekezdésében a „kézhezvételétől számított tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „közlésétől számított 10 munkanapon belül” szövegrész,

p) 102. §-a (3) bekezdésének a) pontjában a „neve, születési helye és ideje, anyja neve;” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai;” szövegrész,

q) 131. §-ának (5) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „10 munkanapon belül” szövegrész

lép.

(4) A Cst.

a) 29. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, 32. §-ában, valamint 33. §-ának (2) bekezdésében a „180 napon” szövegrész helyébe a „hat hónapon” szövegrész,

b) 34. §-ának (1) bekezdésében, 35. §-ának (1) bekezdésében, 37. §-ának (4) bekezdésében az „igényt” szövegrész helyébe a „kérelmet” szövegrész,

c) 34. §-ának (1) bekezdésében „az igényhez” szövegrész helyébe „a kérelemhez” szövegrész,

d) 34. §-ának (3) bekezdésében az „igény bejelentéséhez” szövegrész helyébe a „kérelem előterjesztéséhez” szövegrész,

e) 37. §-a (1) bekezdésének első és második mondatában, 37. §-ának (4) bekezdésében, 38. §-ának (1) bekezdésében „az igény” szövegrész helyébe „a kérelem” szövegrész,

f) 37. §-ának (1) bekezdésében „az igénybejelentés” szövegrész helyébe „a kérelem benyújtásának” szövegrész,

g) 38. §-ának (1) bekezdésében „az igényt” szövegrész helyébe „a kérelmet” szövegrész,

h) 41. §-ának (2) bekezdésében a „30 napon belül írásban” szövegrész helyébe a „22 munkanapon belül határozattal” szövegrész,

i) 43. §-ának (4) bekezdésében és 44. §-ának (1) bekezdésében a „15 napon” szövegrész helyébe a „10 munkanapon” szövegrész,

j) 44. §-ának (1) bekezdésében az „ellátást igénylő” szövegrész helyébe az „ügyfél” szövegrész,

k) 45. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „személyazonosító adatai (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap)” szövegrész helyébe a „természetes személyazonosító adatai” szövegrész

lép.

55. § (1) Hatályát veszti az Ebtv. 42/D. §-ának (3) bekezdése.

(2) Az Ebtv.

a) 42/D. §-ának (2) bekezdésében az „(1)-(3)” szövegrész helyébe a „(2)-(5)” szövegrész,

b) 42/D. §-ának (4) bekezdésében a „maximális” szövegrész helyébe a „48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális” szövegrész,

c) 50. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „42/D. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „48. § (4) bekezdése” szövegrész

lép.

(3) A Cst. 20. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 23. §-ában a „3” szövegrész helyébe a „2” szövegrész lép.

56. § Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2009. október 15-ig

a) tájékoztassa az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát a három évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézmények férőhelyeinek fejlesztési forrásokból megvalósuló bővítése érdekében tett intézkedésekről,

b) nyújtsa be az Országgyűlésnek a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló intézményrendszer differenciálásához, valamint szükség esetén az ellátórendszer szabályozási és finanszírozási környezetének megváltoztatásához szükséges módosításokat tartalmazó törvényjavaslatot,

c) nyújtsa be az Országgyűlésnek a közszférában a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyére visszatérő szülő esetében a gyermek két és hároméves kora közötti időszak tekintetében a szülő döntése alapján kötelező részmunkaidős foglalkoztatás bevezetéséhez szükséges törvényjavaslatot,

d) vizsgálja meg a START járulékkedvezmény kiterjesztésének lehetőségét a gyermekgondozási ellátás igénybevétele után a korábbi munkahelyére visszatérő szülő foglalkoztatására.


  Vissza az oldal tetejére