Időállapot: közlönyállapot (2009.VII.10.)

2009. évi LXXX. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról * 

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.”

2. § A Btk. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).”

3. § A Btk. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.”

4. § A Btk. 29. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.

(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.”

5. § A Btk. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.”

6. § (1) A Btk. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények esetében az öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.”

(2) A Btk. 36. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető]

e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. § (1) vagy (2) bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.”

7. § A Btk. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. § (1) Büntetések

a) a szabadságvesztés,

b) a közérdekű munka,

c) a pénzbüntetés,

d) a foglalkozástól eltiltás,

e) a járművezetéstől eltiltás,

f) a kiutasítás.

(2) Mellékbüntetések

a) a közügyektől eltiltás,

b) a kitiltás.

(3) Ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor szabadságvesztés helyett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás, illetőleg e büntetések közül több is kiszabható.

(4) A büntetések - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - egymás mellett is kiszabhatók.

(5) Ha a bűncselekményt e törvény kizárólag pénzbüntetéssel rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett más büntetés nem szabható ki.

(6) Nem szabható ki

a) szabadságvesztés mellett közérdekű munka,

b) kiutasítás mellett közérdekű munka vagy pénzbüntetés.

(7) Közügyektől eltiltás vagy kitiltás szabadságvesztés mellett szabható ki.”

8. § A Btk. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény, bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, továbbá halmazati vagy összbüntetés esetén húsz év.”

9. § (1) A Btk. 47. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Nem bocsátható feltételes szabadságra]

c) az erőszakos többszörös visszaeső,”

(2) A Btk. 47. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem bocsátható feltételes szabadságra]

e) aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg,”

10. § (1) A Btk. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a feltételes szabadságra bocsátott elítélt visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.”

(2) A Btk. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.”

11. § A Btk. 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani - ideértve a pénzbüntetés vagy a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztést is -, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhető meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt.”

12. § A Btk. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni, legkisebb mértéke negyvenkettő, legnagyobb mértéke háromszáz óra.”

13. § (1) A Btk. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy hat óra közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egy napi szabadságvesztés felel meg.”

(2) A Btk. 50. §-a a következő (3) bekezdése egészül ki:

„(3) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.”

14. § A Btk. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget.

(2) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy vagyona van, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el, pénzbüntetésre is kell ítélni.

(3) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egy napi tétel összegét legalább kettőezer-ötszáz és legfeljebb kettőszázezer forintban kell meghatározni.

(4) A bíróság az ügydöntő határozatában - az elkövető vagyoni, jövedelmi viszonyaira tekintettel - rendelkezhet úgy, hogy az elkövető a pénzbüntetést legfeljebb két éven belül havi részletekben fizetheti meg.”

15. § A Btk. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„52. § (1) Ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(2) A meg nem fizetett pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.

(3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott eseten kívül a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést fogház fokozatban kell végrehajtani.”

16. § A Btk. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, a foglalkozástól eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani.”

17. § (1) A Btk. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására [57. § (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést [57. § (3) bekezdés] a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően alkalmazni kell.”

(2) A Btk. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét - a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően - a bűncselekménnyel összefüggésben visszavonták.”

18. § A Btk. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem utasítható ki az, aki a külön törvényben meghatározottak szerint menedékjogot élvez.”

19. § (1) A Btk. 62. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A közügyektől eltiltás”

(2) A Btk. a következő 62. §-sal egészül ki:

„62. § (1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani.

(2) A közügyektől eltiltott

a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben,

b) nem lehet hivatalos személy,

c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában),

d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban,

e) nem érhet el katonai rendfokozatot,

f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt.

(3) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti

a) mindazon tagságát, állását, tisztségét vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja,

b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen.”

20. § A Btk. a következő 63. §-sal egészül ki:

„63. § (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.

(2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében szünetelnek, valamint amíg az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani.”

21. § (1) A Btk. 64. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A kitiltás”

(2) A Btk. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„64. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti.

(2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A foglalkozástól eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [57. § (2) bekezdés] a kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell.”

22. § A Btk. 67. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadságvesztés végrehajthatósága elévül

a) tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,

b) tíz évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tizenöt év,

c) öt évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén tíz év,

d) öt évet el nem érő tartamú szabadságvesztés esetén öt év

elteltével.

(2) A közérdekű munka, a pénzbüntetés és a kitiltás végrehajthatósága öt év elteltével évül el.

(3) A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás és közügyektől eltiltás végrehajthatósága

a) öt évi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,

b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év

elteltével évül el.”

23. § A Btk. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) A büntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását részben vagy egészben felfüggesztik, a próbaidő leteltének a napjával kezdődik.

(2) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.

(3) A szabadságvesztés mellett kiszabott büntetés elévülésének határideje a szabadságvesztés végrehajtása befejezésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnésének napján kezdődik.

(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.”

24. § A Btk. 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem bocsátható próbára

a) a többszörös visszaeső,

b) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el,

d) aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt

követte el.”

25. § (1) A Btk. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kényszergyógykezelés legfeljebb az (1) bekezdés szerinti cselekményre megállapított büntetési tétel felső határának megfelelő ideig, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntetendő bűncselekmény esetén legfeljebb húsz évig tart. Ha ezt követően az egészségügyről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása miatt szükséges, a kényszergyógykezeltet pszichiátriai intézetben kell elhelyezni.”

(2) A Btk. 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kényszergyógykezelést a (3) bekezdésben meghatározott tartam előtt is haladéktalanul meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.”

26. § (1) A Btk. 82. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pártfogó felügyelet rendelhető el

a) a vádemelés elhalasztásának tartamára,

b) a feltételes szabadság tartamára,

c) a próbára bocsátás próbaidejére,

d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére,

ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges.

(2) Pártfogó felügyelet alatt áll az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, próbára bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették. Kiutasítás mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs helye.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő, illetve a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év. A (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve a pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet fele részének, de legalább két év eltelte után pártfogó felügyelői véleményében javasolhatja a pártfogó felügyelet megszüntetését, ha annak szükségessége már nem áll fenn.”

(2) A Btk. 82. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt]

c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá meghatározott közterületeket ne látogasson,”

27. § A Btk. 87. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke]

d) egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést,

e) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett büntetést a 38. § (3) bekezdése alapján”

[lehet kiszabni.]

28. § A Btk. 89. §-a és a megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése

89. § (1) A két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) A próbaidő tartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - egy évtől öt évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években és hónapokban kell meghatározni.”

29. § (1) A Btk. a 90. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztése”

(2) A Btk. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„90. § (1) A két évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén a szabadságvesztés fele részének végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető.

(2) A próbaidő tartama két évtől öt évig terjedhet, de a felfüggesztett résznél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években és hónapokban kell meghatározni. A próbaidő a végrehajtandó rész letöltése után kezdődik.

(3) A szabadságvesztés végrehajtandó részéből az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra.”

30. § (1) A Btk. a 91. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére és részbeni felfüggesztésére vonatkozó közös szabályok”

(2) A Btk. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, ha az elkövető

a) erőszakos többszörös visszaeső,

b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

c) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.

(4) A (2) és (3) bekezdés esetén a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.

(5) Ha az elkövetőt többször ítélik próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, és a szabadságvesztések próbaideje még nem telt el, valamennyi próbaidő párhuzamosan telik.

(6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll.”

31. § A Btk. 91/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/A. § A felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha

a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,

b) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

c) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,

d) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.”

32. § A Btk. a következő 91/B. §-sal egészül ki:

„91/B. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést [91/A. §] megfelelően alkalmazni kell.”

33. § A Btk. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe.”

34. § (1) A Btk. 97. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések”

(2) A Btk. 97. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni.

(2) A különös és a többszörös visszaesővel szemben a büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. Azzal szemben, aki erőszakos többszörös visszaesőnek minősül, a büntetés enyhítésének nincs helye.”

(3) A Btk. 97. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a 38. § (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye.”

35. § A Btk. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

„97/A. § Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén a büntetési tétel alsó határa

a) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés esetén egy évi szabadságvesztésre,

b) egy évi szabadságvesztés esetén két évi szabadságvesztésre,

c) két évi szabadságvesztés esetén három évi szabadságvesztésre,

d) öt évi szabadságvesztés esetén hét évi szabadságvesztésre,

e) tíz évi szabadságvesztés esetén tizenkét évi szabadságvesztésre

emelkedik.”

36. § A Btk. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„99. § (1) Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába és pénzbüntetésbe.

(2) A beszámításnál egy napi előzetes fogvatartás egy napi szabadságvesztésnek, egy napi tétel pénzbüntetésnek, illetve hat óra közérdekű munkának felel meg.

(3) Házi őrizet beszámítása esetén hat óra közérdekű munkának, illetve egy napi tétel pénzbüntetésnek egy nap, egy napi szabadságvesztésnek fegyház fokozat esetén öt nap, börtön fokozat esetén négy nap, fogház fokozat esetén három nap házi őrizetben töltött idő felel meg.

(4) A (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát egy napi szabadságvesztésként kell beszámítani.”

37. § A Btk. 107/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„107/A. § Nem büntethető a fiatalkorú, ha a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet) vétség vagy öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.”

38. § A Btk. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„113. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor a tizenhatodik életévét betöltötte.”

39. § A Btk. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A parancsra elkövetett bűncselekményért a parancsot adó is tettesként felel, ha a katona tudta, hogy a parancs végrehajtásával bűncselekményt követ el, egyébként a parancsot adó közvetett tettesként felel.”

40. § A Btk. a következő alcímmel és 129/A. §-sal egészül ki:

„A katonai büntetések

129/A. § (1) Katonával szemben

a) lefokozás,

b) szolgálati viszony megszüntetése

más büntetés mellett, vagy ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, akkor önállóan is kiszabható.

(2) Katonai büntetés alkalmazásának nincs helye, ha a katonát a közügyektől eltiltják.”

41. § A Btk. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„130. § (1) Katonával szemben

a) rendfokozatban visszavetés,

b) várakozási idő meghosszabbítása

büntetés mellett szabható ki.

(2) Katonai mellékbüntetés alkalmazásának nincs helye katonai büntetés mellett, vagy ha a katonát a közügyektől eltiltják.”

42. § (1) A Btk. 137. § 2. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában

2. közfeladatot ellátó személy:]

i) a polgárőr a polgárőrségről szóló törvényben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban,”

(2) A Btk. 137. § 2. pontja a következő l) alponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában

2. közfeladatot ellátó személy:]

l) az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban.”

(3) A Btk. 137. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„14. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el,”

(4) A Btk. 137. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„16. többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el,”

(5) A Btk. 137. §-a a következő 17-18. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 17-19. pontok jelölése 19-21. pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

„17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy elleni erőszakos bűncselekmény az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [139. § (1)-(2) bekezdés], a lázadás [140. § (1)-(2) bekezdés], a népirtás (155. §), az apartheid (157. §), a polgári lakosság elleni erőszak (158. §), a bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet elleni erőszak (163. §), az egyéb háborús bűntett (165. §), az emberölés (166. §), az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi sértés (170. §), a kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség tagja elleni erőszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. §), a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás [175/A. § (1)-(5) bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos közösülés (197. §), a szemérem elleni erőszak (198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. §), a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a terrorcselekmény [261. § (1)-(7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. § (1)-(3) bekezdés], az önbíráskodás (273. §), a rablás (321. §), a zsarolás (323. §), a zendülés minősített esetei [355. § (2)-(4) bekezdései] és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (355. §),

18. védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére,”

43. § A Btk. 166. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést]

j) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.”

44. § A Btk. 175. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) aljas indokból vagy célból,

b) hivatalos eljárás színlelésével,

c) a sértett sanyargatásával,

d) jelentős érdeksérelmet okozva,

e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

f) védekezésre képtelen személy sérelmére,

g) fegyveresen,

h) felfegyverkezve

követik el.”

45. § A Btk. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére vagy megtévesztéssel

a) éjjel,

b) fegyveresen,

c) felfegyverkezve,

d) csoportosan

bemegy vagy ott bent marad.

(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon, a (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a (2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen.

(4) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el.”

46. § A Btk. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,

b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti.

(3) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.

(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha személyes adattal visszaélést hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.”

47. § (1) A Btk. 229. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el.”

(2) A Btk. 229. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Aki a (2)-(4) bekezdés szerinti bűncselekményt külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követi el, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

48. § A Btk. 271. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot

a) csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva,

b) nyilvános rendezvényen,

c) fegyveresen,

d) felfegyverkezve

követik el.”

49. § A Btk. 273. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:

„(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) fegyveresen,

b) felfegyverkezve,

c) védekezésre képtelen személy sérelmére

követik el.”

50. § A Btk. 316. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást]

d) dolog elleni erőszakkal - ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik -,”

[követik el.]

51. § (1) A Btk. 321. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást]

a) felfegyverkezve,”

[követik el.]

(2) A Btk. 321. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) fegyveresen,

b) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,

c) jelentős értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetőleg jelentős értékre felfegyverkezve, bűnszövetségben vagy csoportosan,

d) felfegyverkezve vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során

követik el.”

(3) A Btk. 321. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre változik:

„(5) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

a) jelentős értékre fegyveresen,

b) fegyveresen hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során

követik el.”

52. § A Btk. 322. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett]

c) védekezésre képtelen személytől vesz el”

[bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.]

53. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Bv. tvr.) a következő 17. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása

17. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés letöltését határidőben nem kezdte meg, a szabadságvesztés foganatba vételekor a büntetés-végrehajtási intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak a Btk. 47. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételek megállapítása céljából.

(2) A büntetés-végrehajtási bíró az előterjesztés érkezésétől számított öt napon belül dönt.

(3) Ha a Btk. 47. § (4) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételek fennállásának megállapítására nem kerül sor, a bűnügyi költséget az állam viseli.”

54. § A Bv. tvr. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A büntetés-végrehajtás rendjét sértő cselekmény, illetőleg bűncselekmény megelőzése és megakadályozása érdekében az elítélt - a testüregekre is kiterjedően - megmotozható, személyes használati tárgyai és ruházata átvizsgálhatók, vele szemben mozgáskorlátozó eszköz alkalmazható, biztonsági okból elkülöníthető (a továbbiakban együtt: biztonsági intézkedések), illetve az elítélttel szemben külön törvényben meghatározott esetben és módon kényszerítő eszközök alkalmazhatók. A motozást, illetve a ruházat átvizsgálását az elítélttel azonos nemű személy - ide nem értve a motozásnál közreműködő orvost - végezheti, és az nem történhet szeméremsértő módon. A test üregeinek átvizsgálását csak orvos végezheti. Mozgáskorlátozó eszközként - testi sérüléssel nem járó módon - bilincs (rögzítő övvel vagy anélkül), vezető bilincs vagy a végtag rögzítésére alkalmas más eszköz az intézkedésre okot adó körülmény megszűnésig, de folyamatosan legfeljebb tizenkét óra tartamban alkalmazható, ha az elítélt egészségi állapota ezt megengedi.”

55. § (1) A Bv. tvr. a következő 118/B. §-sal egészül ki:

„118/B. § Az előzetesen letartóztatottal szemben az ott megjelölt célból és módon a 33. § (4) bekezdésében meghatározott biztonsági intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.”

(2) A Bv. tvr. a következő 121/B. §-sal egészül ki:

„121/B. § Az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorúval szemben biztonsági intézkedésként személyes használati tárgyainak és ruházatának átvizsgálása, valamint biztonsági elkülönítése rendelhető el.”

56. § (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A Btk. e törvény 14. §-ával megállapított 51. § (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a Btk. e törvény 15. §-ával megállapított 52. § (1) és (2) bekezdése, valamint e törvény 56. § (8) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 7. §-a, 12-13. §-a, a Btk. e törvény 14. §-ával megállapított 51. § (2) bekezdése, a Btk. e törvény 15. §-ával megállapított 52. § (3) és (4) bekezdése, e törvény 16-17. §-a, 19-25. §-a, 27-33. §-a, 34. § (3) bekezdése, 36. §-a, 38. §-a, 40-41. §-a, 42. § (3)-(4) bekezdése, 56. § (4) bekezdés b) és c) pontja, 56. § (7) bekezdés b)-e) pontja 2010. május 1-jén lép hatályba.

(4) A Btk.

a) 38. § (3) bekezdésében a „2-5. pontjában” szövegrész helyébe a „2-3. és 5. pontjában” szöveg,

b) 85. § (2) bekezdésében és a 85/A. § (1) bekezdésében a „főbüntetést” szövegrész helyébe a „büntetést” szöveg,

c) 87. § (1) bekezdésében, 85/A. § (1) bekezdésében és 103. § (2) bekezdésében a „főbüntetés” szövegrész helyébe a „büntetés” szöveg,

d) 90. § c) pontjában a „bűnszervezetben” szövegrész helyébe a „bűnszervezetben vagy erőszakos többszörös visszaesőként” szöveg,

e) 139. § (1) bekezdésében, 142. § (2) bekezdésében, 144. § (2) bekezdésében, 146. § (1) bekezdésében, 155. § (1) bekezdésében, 157. § (1) és (3) bekezdésében, 158. § (2) bekezdésében, 160. §-ában, 160/A. § (1) bekezdésében, 163. § (2) bekezdésében, 166. § (2) bekezdésében, 175/A. § (3)-(4) bekezdésében, 175/B. § (5) bekezdésében, 259. § (3) bekezdésében, 261. § (1) bekezdésében, 262. § (2) bekezdésében, 264/C. § (3) bekezdésében, 282/A. § (3) bekezdésében, 282/B. § (3) bekezdésében, 343. § (4) bekezdésében, 346. § (1) bekezdésében, 347. §-ában, 348. § (3) bekezdésében, 352. § (3) bekezdésében, 354. § (3) bekezdésében, 355. § (5) bekezdésében, 363. § (2) bekezdésében, 364. §-ában és 365. §-ában a „tizenöt” szövegrész helyébe a „húsz” szöveg,

f) 352. § (4) bekezdésében a „tíz évtől tizenöt évig” szövegrész helyébe a „tíz évtől húsz évig” szöveg,

g) 166. § (5) bekezdés c) pontjában a „261. § (2) bekezdés a) pont” szövegrész helyébe a „261. § (1) bekezdés” szöveg,

h) 192. § (1) bekezdésében a „kapcsolatba lép” szövegrész helyébe a „kapcsolatot létesít” szöveg, a „lép bejegyzett élettársi kapcsolatba” szövegrész helyébe a „létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot” szöveg

lép.

(5) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)

a) 16. § h) pontjában a „[Btk. 321. § (4) bek. a) pont]” szövegrész helyébe a „[Btk. 321. § (4) bek. b) pont]” szöveg,

b) 29. § b) pontjában a „(4) bek. b)-c) pont” szövegrész helyébe „(4) bek. c)-d) pont” szöveg,

c) 221/A. § (3) bekezdés b) pontjában a „nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni,” szövegrész helyébe a „vádemelésig beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a bűncselekménnyel okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátenni,” szöveg,

d) 225. § (1) bekezdésében az „elrendeli” szövegrész helyébe az „elrendelheti” szöveg,

e) 474. § (4) bekezdésében a „[Btk. 137. § 18. pont]” szövegrész helyébe a „[Btk. 137. § 20. pont]” szöveg,

f) 567. § (1) bekezdésében a „[Btk. 82. § (1) bek.]” szövegrész helyébe a „[Btk. 82. § (2) bek.]” szöveg

lép.

(6) A Bv. tvr. 122. § (3) bekezdésében „a 33. § (3) bekezdésének” szövegrész helyébe „a 33. § (3)-(4) bekezdésének” szöveg lép.

(7) Hatályát veszti a Btk.

a) 196. § (4) bekezdésében az „és (2)” szövegrész, 210. §-ában az „és a 200. §” szövegrész, 316. § (2) bekezdés j) pontja,

b) 53-55. §-a és az azt megelőző alcím, 60. §-a és az azt megelőző alcím, 65. §-a, 70. § (1) bekezdés 4. pontja, 75. §-a és az azt megelőző alcím, 88. §-a és az azt megelőző alcím, 114. § (2) bekezdésében az „és a pénzmellékbüntetést” szövegrész,

c) 169. § (4) bekezdésében, 170. § (1) és (7) bekezdésében, 171. § (1) bekezdésében, 172. § (1) bekezdésében, 173/H. § (3) bekezdésében, 173/I. § (4) bekezdésében, 174/C. § (2) bekezdésében, 176. § (1) bekezdésében, 176/A. § (1)-(3) bekezdésében, 177/A. § (1) bekezdésében, 177/B. § (1) bekezdésében, 179. § (1) bekezdésében, 180. § (1) bekezdésében, 184. § (3) bekezdésében, 185. § (3) bekezdésében, 187. § (1) bekezdésében, 188. § (1) bekezdésében, 189. § (1) bekezdésében, 190. §-ában, 193. § (3) bekezdésében, 194. §-ában, 195. § (4) bekezdésében, 196. § (1) bekezdésében, 204. § (6) bekezdésében, 208. §-ában, 212/A. §-ában, 214/A. § (1) bekezdésében, 220. §-ában, 222. § (1) bekezdésében, 223. § (1) bekezdésében, 226. § (2) bekezdésében, 229. § (6) bekezdésében, 234. §-ában, 235. §-ában, 237. §-ában, 238. § (6) bekezdésében, 239. §-ában, 242. § (2) bekezdésében, 242/C. § (1) bekezdésében, 248. § (1) bekezdésében, 249. § (1)-(2) bekezdésében, 249/A. § (1) bekezdésében, 255/B. § (1) bekezdésében, 257. §-ában, 265. §-ában, 266/B. § (1) bekezdésében, 267. §-ában, 269/A. §-ában, 271. § (1) bekezdésében, 271/A. § (1) bekezdésében, 272. §-ában, 274. § (2) bekezdésében, 276. §-ában, 277. § (1)-(2) bekezdésében, 278. §-ában, 279. § (1) és (3) bekezdésében, 280. § (3) bekezdésében, 281. § (4) bekezdésében, 281/A. § (3) bekezdésében, 284. § (1)-(3) bekezdésében, 285. § (1) bekezdésében, 289. § (1) és (3) bekezdésében, 292. § (2)-(3) bekezdésében, 295. § (2) bekezdésében, 296/A. § (1) bekezdésében, 298/A. §-ában, 299. § (2) bekezdésében, 300/C. § (1)-(2) bekezdésében, 300/E. § (1) bekezdésében, 301. § (1) bekezdésében, 303/A. § (1) bekezdésében, 304. § (4) bekezdésében, 304/A. §-ában, 306. § (1) bekezdésében, 310. § (1) bekezdésében, 311. § (1) bekezdésében, 311/A. § (1) bekezdésében, 311/B. § (1) bekezdésében, 312. § (1) bekezdésében, 313/B. § (1) bekezdésében, 313/C. § (7) bekezdésében, 313/D. §-ában, 320. § (1) bekezdésében, 325. § (1) bekezdésében, 328. § (1) bekezdésében, 329/A. § (1) bekezdésében, 329/B. § (1) bekezdésében, 329/C. §-ában, 329/D. § (1) bekezdésében és 330. §-ában a „, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel” szövegrész,

d) 177. § (2) bekezdésében, 177/A. § (3) bekezdésében, 178. § (2) bekezdésében, 245. § (2) bekezdésében, 282/C. § (5) bekezdés a)-b) pontjában, 289. § (6) bekezdésében, 296/B. § (3) bekezdésében, 307. § (4) bekezdésében, 313/C. § (2) bekezdésében, 316. § (2) bekezdésében, 317. § (2) bekezdésében, 318. § (2) bekezdésében, 319. § (2) bekezdésében, 324. § (2) bekezdésében, 326. § (2) bekezdésében a „, közérdekű munka vagy pénzbüntetés” szövegrész,

e) 253. § (4) bekezdésében, 258/B. § (4) bekezdésében, 314. § (4) bekezdésében a „, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával” szövegrész.

(8) 2010. január 1. és 2010. május 1. között a pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

(9) Ez a törvény 2010. május 2-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére