Időállapot: közlönyállapot (2009.VII.22.)

2009. évi LXXXIV. törvény

a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a közbiztonság növelésének, a lakosság biztonságérzete javításának elősegítésére, a helyi rendészeti feladatok egységes és hatékony ellátása, az ebben közreműködők együttműködésének fokozása, a közterületek rendjének védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, továbbá a védett természeti értékek és területek megóvása érdekében a következő törvényt alkotja:

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

1. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) Fegyveres biztonsági őrség létrehozására

a) a honvédelemért felelős miniszter a Magyar Honvédség fokozott védelmet igénylő létesítményei,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei

vonatkozásában jogosult.

(2) A rendőrség hatósági jogkörét

a) a Magyar Honvédség létesítményeinél működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter,

b) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter

gyakorolja, és végzi a 10/A. § szerinti panasz elbírálását.”

2. § Az Fbtv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti határozat kötelezettje (a továbbiakban: kötelezett) a fegyveres biztonsági őrséget saját szervezetében, többségi befolyást biztosító tulajdonosi részvételével működő gazdálkodó szervezet vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv útján köteles létrehozni, működtetni, fenntartani, vagy az őrzést más fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján biztosítani. A fegyveres biztonsági őrség költségeit a kötelezett viseli.”

3. § Az Fbtv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatban

a) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban előírtak megvalósítását;

b) a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére kiadja, visszavonja, ideiglenesen bevonja, és nyilvántartja a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványát;

c) határozattal jóváhagyja a fegyveres biztonsági őrség őrségutasítását és őrutasítását;

d) hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a fegyveres biztonsági őrök szolgálatellátását;

e) kezdeményezi az őrszolgálat ideiglenes korlátozását vagy megerősítését;

f) ellenőrzi a fegyveres biztonsági őr alkalmassága elbírálásához szükséges adatokat.

(2) A fegyveres biztonsági őrség őrségutasítása tartalmazza az 1. § (3) bekezdése szerinti határozatban vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet vezetője által meghatározott objektum, létesítmény, szállítmány vagy tevékenység őrzésének, védelmének végrehajtására vonatkozó szabályokat, továbbá a szolgálat ellátásának módját. A fegyveres biztonsági őrség őrutasítása tartalmazza az őr őrhelyére vonatkozó őrzési és védelmi feladatokat.

(3) Ha a rendőrség a hatósági ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy

a) az 1. § (3) bekezdése szerinti, jogerős határozatban elrendelt fegyveres biztonsági őrséget az abban meghatározott határidőig a kötelezett nem hozta létre, vagy a kötelezett a fegyveres biztonsági őrzésről az arra jogosult szervezettel kötött szerződés útján nem gondoskodik,

b) a fegyveres biztonsági őrséget a kötelezett engedély nélkül megszüntette,

c) a fegyveres biztonsági őrzés nem felel meg a jóváhagyott őrségutasításban foglaltaknak,

határozattal felhívja a kötelezettet vagy - a c) pontban meghatározott esetben - a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos feladatainak teljesítésére, a hiányosságok megszüntetésére.

(4) Ha a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a (3) bekezdés szerinti határozatban foglaltaknak

a) a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben tíz munkanapon belül,

b) a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben 24 órán belül

nem tesz eleget, a fegyveres biztonsági őrzést - a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet költségére - a rendőrség hajtja végre.”

4. § Az Fbtv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyveres biztonsági őr a fegyveres biztonsági őrség - szolgálatban közfeladatot ellátó, szolgálati fegyver viselésére jogosult - tagja. A fegyveres biztonsági őrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a rendőrség által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.”

5. § (1) Az Fbtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha

a) megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és

b) a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett.

(2) A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tíz munkanapon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal

a) visszavonja, ha

aa) a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,

ab) a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek,

ac) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;

b) bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették.

(4) Ha a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.

(5) A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának a tényéről a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul tájékoztatja.”

(2) Az Fbtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A rendőrség a fegyveres biztonsági őrökről - a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a fegyveres biztonsági őrök tevékenységének az ellenőrzése céljából - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a fegyveres biztonsági őr

aa) nevét, szolgálati beosztását,

ab) munkáltatójának megnevezését;

b) a hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság megnevezését;

c) a hatósági szolgálati igazolvány

ca) sorszámát, valamint

cb) érvényességére vonatkozó tényt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a fegyveres biztonsági őr tevékenysége jogszerűségének ellenőrzése céljából nyilvános.

(4) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.

(5) Ha a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt bevonja, ennek tényét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban - a hatósági szolgálati igazolvány visszaadása időpontjáig - rögzíteni kell.”

6. § (1) Az Fbtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a következő c) ponttal egészül ki:

[A fegyveres biztonsági őr szolgálatának jogszerű teljesítése során jogosult és köteles:]

b) az intézkedésének tettlegesen ellenszegülő vagy a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig visszatartani vagy a rendőrségre előállítani;

c) az a)-b) pont szerint igazoltatott, visszatartott vagy előállított személytől a bűncselekményből származó vagy annak elkövetéséhez használt dolgot, illetve támadásra alkalmas eszközt elvenni, ennek érdekében ruházatát, csomagját átvizsgálni.”

(2) Az Fbtv. a 10. §-t követően a következő 10/A. és 10/B. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását haladéktalanul jelenteni kell a felettesnek, valamint a rendőrségnek.

(2) Akinek a fegyveres biztonsági őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.

(4) A rendőrséghez a panaszt az intézkedéstől, annak elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

(5) A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.

10/B. § A fegyveres biztonsági őrség tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel.”

7. § (1) Az Fbtv. 12. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) az igazgatóság működési területén jogosult és köteles:]

i) természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni;

j) intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon - lezárni.”

(2) Az Fbtv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § A természetvédelmi őr - a helyszíni bírságolás kivételével - a nemzeti park igazgatóság működési területén kívül is jogosult a 12. § szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli.”

8. § Az Fbtv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr a kényszerítő eszköz alkalmazásáról a munkáltató útján haladéktalanul részletes írásbeli jelentést tesz a rendőrségnek.

(2) Akinek a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására a 10/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

(4) A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel. A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat az együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(5) Ha a rendőrség a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat a feladatainak végrehajtását egyezteti a rendőrséggel.

(6) A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel.”

9. § Az Fbtv. a 15. §-t követően a következő 15/A-15/E. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) A természetvédelmi őrnek és az önkormányzati természetvédelmi őrnek a tevékenysége folytatására való jogosultságát a természetvédelemért felelős miniszter által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.

(2) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles magát hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy sorszámozott szolgálati jelvénnyel igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a természetvédelmi őr vagy az önkormányzati természetvédelmi őr arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és székhelyét.

15/B. § (1) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelmi őrszolgálat vagy az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat kezdeményezésére hivatalból állítja ki.

(2) A természetvédelmi őrszolgálat és az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat haladéktalanul értesíti a természetvédelemért felelős minisztert arról, ha a természetvédelmi őr vagy az önkormányzati természetvédelmi őr hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(3) A természetvédelemért felelős miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tíz munkanapon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha

a) a természetvédelmi őr vagy az önkormányzati természetvédelmi őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,

b) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak.

15/C. § (1) A természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelmi őrökről és az önkormányzati természetvédelmi őrökről - a hatósági szolgálati igazolványuk hitelességének és a tevékenységüknek az ellenőrzése céljából - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a természetvédelmi őr vagy az önkormányzati természetvédelmi őr

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) lakcímét,

ad) szolgálati beosztását,

b) a munkáltató természetvédelmi őrszolgálat vagy önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat megnevezését és címét,

c) a hatósági szolgálati igazolvány, illetve a szolgálati jelvény sorszámát,

d) a természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyverének a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti azonosító adatait.

(3) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet.

(4) A természetvédelemért felelős miniszter a nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.

(5) A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekből nyilvános adat, amelyet a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

15/D. § A természetvédelmi őrszolgálat vagy az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat a közszolgálati alapnyilvántartásban - a közszolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez, a munkáltatói jogkör gyakorlásához - nyilvántartja a természetvédelmi őr vagy az önkormányzati természetvédelmi őr hatósági szolgálati igazolványának, valamint szolgálati jelvényének a sorszámát, valamint a természetvédelmi őr szolgálati maroklőfegyverének a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti azonosító adatait.

15/E. § A 15-15/D. §-nak az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatra vonatkozó rendelkezéseit az önkormányzati természetvédelmi őrre is alkalmazni kell.”

10. § Az Fbtv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a mezőőr arcfényképét, nevét, fegyvertartási engedélyének számát, működési területét, a munkáltató szerv megnevezését és címét. A mezőőr hatósági szolgálati igazolványának kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára a 15/B-15/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.”

11. § Az Fbtv. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.

(3) A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel.

(5) Az (1)-(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre.”

12. § Az Fbtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőőr a feladatának ellátása során az intézkedésének ellenszegülő személlyel szemben testi kényszert, és ha ez nem vezet eredményre, a rendőrségnél rendszeresített könnygázszóró palackot alkalmazhat, valamint jogosult az intézkedésének ellenszegülő személyt a rendőr megérkezéséig visszatartani.”

13. § Az Fbtv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Akinek a mezőőr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására a 10/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.”

14. § Az Fbtv. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hegyőrnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására való jogosultságát a hegybíró által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a hegyőr arcfényképét, nevét, fegyvertartási engedélyének számát, működési területét, a munkáltató szerv megnevezését és címét. A hegyőr hatósági szolgálati igazolványának kiadására, nyilvántartásba vételére és nyilvánosságára a 15/B-15/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni. A hegybíró a hegyőr számára az előírt vizsga és eskü letétele után szolgálati naplót ad ki.”

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

15. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A felügyelet feladata:]

d) közreműködés a társadalmi bűnmegelőzési feladatok megvalósításában, a közbiztonság és a közrend védelmében;”

(2) A Kftv. 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy. A felügyelő az e törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy az e törvényben meghatározott intézkedést megtenni. A felügyelőnek az e törvényben meghatározott tevékenység folytatására, valamint intézkedésére való jogosultságát a közterület-felügyelet szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott hatósági szolgálati igazolvány igazolja.”

16. § A Kftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A felügyelő az intézkedés megkezdése előtt - ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles felügyelői minőségét szóban közölni, magát hatósági szolgálati igazolvánnyal vagy egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel igazolni. A hatósági szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcfényképét, nevét, a munkáltató szerv megnevezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát.”

17. § A Kftv. 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felügyelet a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(4) Ha a rendőrség a felügyelet illetékességi területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a felügyelet a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.”

18. § (1) A Kftv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A felügyelő a jogszabályban meghatározott feladatait a felügyelet illetékességi területén látja el.

(2) A felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

(3) A felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

(4) A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet a képfelvevők elhelyezéséről és a képfelvevők által megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget, valamint ezeket az adatokat a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi.

(5) A képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.

(6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a rögzítés helyszínén

a) elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult eljárásban,

b) elkövetett jogsértés miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban,

c) végzett felügyelői intézkedés jogszerűségének megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban, továbbá

d) a felvételen szereplő személy által, jogainak gyakorlása érdekében indított eljárásban

használható fel.

(7) A felügyelet

a) a (2) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő harminc nap elteltével,

b) a (3) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő öt munkanap elteltével

haladéktalanul törli.

(8) A felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárást a felvétel rögzítésétől számított két munkanapon belül köteles megindítani, vagy kezdeményezni az eljárásra jogosult szervnél vagy hatóságnál a hatáskörébe tartozó eljárás megindítását. Ha a felügyelő kezdeményezésére az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság az eljárását megindította, és erről a felügyelőt a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül tájékoztatta, a felügyelő a rögzített felvételt az eljárásra jogosult szerv vagy hatóság részére történő továbbításáig kezelheti azzal, hogy az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg a harminc napot.

(9) Ha a felvételen szereplő személy a (6) bekezdés d) pontja szerint jogainak érvényesítésére eljárást indított, részére az adatkezelési határidőn belül benyújtott kérelemre a felvételt továbbítani kell.

(10) Ha a rögzített felvételt a felügyelő az eljárásra jogosult szerv, hatóság megkeresésére vagy a felvételen szereplő személy kérelmére továbbította, a felvételt a továbbítással egyidejűleg törölni kell.”

(2) A Kftv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § (1) A felügyelet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja. A felügyeletnek biztosítani kell továbbá, hogy a felvételen szereplő személy - a felvétel törlésének időpontjáig - megtekinthesse a róla készült felvételt.

(2) A rögzített felvételt a felügyelő a 7. § (6) bekezdésében foglalt felhasználási célból - bizonyítási eszközként - a büntető vagy szabálysértési eljárásra jogosult szerv megkeresésére továbbíthatja. A megkeresésben meg kell jelölni az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt.

(3) Közigazgatási hatósági eljárásban az eljáró hatóság megkeresésére - belföldi jogsegély keretében - a (2) bekezdés szerint rögzített felvétel továbbítható, ha a megkereső hatóság a megkeresésben az eljárás tárgyát, ügyszámát és a rögzített felvétellel bizonyítandó tényt megjelöli.

(4) A rögzített felvétel továbbítására irányuló megkeresést meg kell tagadni akkor is, ha a felvétel a megkeresésben meghatározott tény bizonyítására alkalmatlan.

(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétellel rögzített esemény, cselekmény vagy intézkedés érinti, a 7. § (6) bekezdésében meghatározott célból kérheti, hogy a felvételt a felügyelet annak továbbításáig, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő harminc napig ne törölje.

(6) A rögzített felvételen szereplő személy részére az adattovábbításról adott tájékoztatás költségmentes.”

19. § A Kftv. 10. és 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A felügyelet az igazoltatás során feljelentés megtétele, a 22. §-ban meghatározott feladatok ellátása, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait (a továbbiakban együtt: lakcím) kezeli.

(2) A felügyelet jogosult az elszállított, a kerékbilinccsel rögzített, valamint a feltartóztatott jármű tulajdonosának (üzemben tartójának) megállapítása céljából a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatot - térítés nélkül - átvenni az országos járműnyilvántartásból. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően a felügyelet nem használhatja fel.

11. § Az igazoltatás során rögzített, valamint a 10. § (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követő öt napig kezelhetők.”

20. § (1) A Kftv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) A felügyelő részére a hatósági szolgálati igazolványt, valamint a felügyelői jelvényt a miniszter a jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetőjének kezdeményezésére az okmányiroda útján, hivatalból állítja ki.

(2) A jegyző, illetve az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet vezetője haladéktalanul értesíti a minisztert arról, ha a felügyelő hatósági szolgálati igazolványának visszavonására okot adó körülmény bekövetkezett.

(3) A miniszter haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tíz munkanapon belül a hatósági szolgálati igazolványt határozattal visszavonja, ha

a) a felügyelő közszolgálati jogviszonya megszűnt,

b) a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak.”

(2) A Kftv. a 13. §-t követően a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) A miniszter a felügyelőkről, a számukra kiadott hatósági szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvényről - a hatósági szolgálati igazolványok hitelességének és a felügyelők azonosításának céljából - nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a felügyelő

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) lakcímét,

b) a munkáltató szerv megnevezését és címét,

c) a hatósági szolgálati igazolvány és a felügyelői jelvény sorszámát.

(3) A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet teljesíteni nem lehet.

(4) A miniszter a nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásáig kezeli a nyilvántartásban.

(5) A felügyelő neve, a munkáltató szerv megnevezése és címe közérdekből nyilvános adat, amelyet a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.”

21. § A Kftv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16. § A felügyelő a szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt igazoltatja, és az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz az eljárás azonnali lefolytatása érdekében előállíthatja. Az elkövető ellenszegülése esetén a 15. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.”

22. § A Kftv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti.

(2) A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el, amely tartalmazza a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetést.

(3) A (2) bekezdés szerinti értesítés elhelyezésétől számított 30 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja.

(4) A felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget. A felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát - tájékoztatás céljából - a felügyeletet működtető önkormányzat polgármesteri hivatalának honlapján közzéteszi. Az önálló költségvetési szervként alapított felügyelet az (1) bekezdés alapján elszállított jármű forgalmi rendszámát saját honlapján is közzéteszi.

(5) Ha a tulajdonos (üzemben tartó) nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított hat hónapon belül nem veszi birtokba, a felügyelet a járművet értékesítheti vagy más módon hasznosíthatja. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő hat hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, a tárolási költséggel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(6) Ha a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozó, a kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül elhelyezett, illetve a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza, rögzítésére - a jármű elszállításáig vagy további intézkedésig - a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat.

(7) A felügyelet a kerékbilincs fel- és leszereléséhez, a jármű elszállításához, továbbá az intézkedéssel érintett jármű tárolásához, őrzéséhez és értékesítéséhez - szerződés alapján - közreműködőt vehet igénybe.

(8) Az elszállítás és a kerékbilincs alkalmazásának költsége a jármű üzemben tartóját terheli. A járműhasználat jogszerű akadályozása folytán keletkezett kárért a felügyelőt, illetve a felügyeletet nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(9) A jármű elszállítása során, az abban keletkezett vagyoni kárért a felügyeletet kártalanítási felelősség terheli.”

23. § A Kftv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A felügyelő a vagyonvédelmi feladatainak ellátása során - a képviselő-testület rendelkezésére - az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő vagyont (épületet, építményt, járművet vagy más dolgot) véd, őriz, illetve közbiztonsági szempontból ellenőriz.

(2) A felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása során az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő területet, épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személyt igazoltathatja, belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat igazoltathatja és eltávolíthatja.”

24. § A Kftv. 23. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a felügyelői intézkedést követően közigazgatási hatósági vagy szabálysértési jogorvoslati eljárás nem indul, az intézkedéssel szemben panasznak van helye. A panasz elbírálása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

(4) A panasz elbírálására irányuló eljárásban a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető.

(5) A rendőrséghez a panaszt a felügyelői intézkedéstől vagy annak elmulasztásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon, de legkésőbb az intézkedéstől vagy annak elmulasztásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

(6) A rendőrség a panaszról a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.”

25. § (1) A Kftv. 24. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A felügyelő által használható kényszerítő eszközök”

(2) A Kftv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A felügyelő:

a) a jogszerű intézkedésével szembeni ellenállás megtörése érdekében testi erőt, könnygázszóró palackot,

b) súlyos sérüléssel fenyegető, vagy a személye ellen intézett támadás, illetőleg az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására, valamint vagyonvédelemre testi erőt, könnygázszóró palackot, valamint szájkosárral ellátott szolgálati kutyát (a továbbiakban együtt: kényszerítő eszköz)

alkalmazhat.

(2) A kényszerítő eszköz alkalmazására - ha az eset körülményei lehetővé teszik - az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.

(3) Ha a kényszerítő eszköz alkalmazása következtében a jogszerű intézkedéssel szembeszegülő személy megsérül, a felügyelő - a tőle elvárható módon - köteles gondoskodni a sérült személy elsősegélyben részesítéséről, szükség esetén annak orvosi ellátásáról.”

26. § (1) A Kftv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A kényszerítő eszköz alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul - legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon - jelenteni kell a jegyző útján a rendőrségnek.

(2) Akinek a felügyelő intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez. A panasz előterjesztésére, valamint elbírálására a 23. § (3)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(2) A Kftv. a 26. §-t követően a következő 26/A. és 26/B. §-sal egészül ki:

„26/A. § (1) A felügyelői könnygázszóró palack típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal.

(2) A felügyelet könnygázszóró palackot - térítés ellenében - a rendőrségtől igényelhet.

26/B. § A felügyelő kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.”

27. § A Kftv. 29. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap]

b) a miniszter, hogy rendeletben szabályozza

ba) a kerékbilincs alkalmazásával, a járművek elszállításával, valamint az ezen intézkedések során felmerült költségekkel kapcsolatos szabályokat;

bb) a felügyelői intézkedések, továbbá a testi erő, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya alkalmazásának eljárási szabályait, a könnygázszóró palack igénylésének rendjét, átvételének, illetve visszavételének szabályait, a térítés módját;

bc) az egyenruhára vonatkozó szabályokat;

bd) a hatósági szolgálati igazolvány kiállítására, a felügyelői jelvénnyel és a felügyelőkkel kapcsolatos nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait;

be) a felügyelők szakmai és vizsgáztatási követelményrendszerét;

bf) a közterület-felügyelet által üzemeltetett képfelvevő technikai követelményeit.”

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

28. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 68. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az Stv. 68. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A rendőrség megtiltja a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartását, vagy korlátozza a nézők számát, ha

a) a biztonságos megrendezés feltételei hiányoznak, vagy

b) az előzetesen meghatározott biztonsági szabályokat a rendező nem tartja be.

(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott feltételek alapján a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról, vagy a nézők számának korlátozásáról a sportrendezvény helyszínén, annak közvetlen megtartása előtt dönt, a rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzése érdekében a rendőrség e feladatra előzetesen kijelölt képviselője valamennyi sportrendezvényen megfigyelőként jelen lehet.

(6) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a sportrendezvényt megszakítani, illetve felfüggeszteni.

(7) Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend nem állítható helyre, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönthet. A rendőrség a határozatát haladéktalanul közli a szervezővel, a határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Ha a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt, a sportrendezvényt meg kell szakítani.

(8) Ha a rend a (6) vagy a (7) bekezdésben meghatározott módon nem állítható helyre, a sporttevékenységet irányító személy (mérkőzésvezető) a versenyt (mérkőzést) befejezetté nyilvánítja.”

29. § Az Stv. a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését - a sportrendezvény szervezőjével folytatott előzetes konzultációt követően - a rendőrség az érintett sportágak országos sportági szakszövetségeivel, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel, valamint a sportigazgatási szerv vezetőjével folytatott előzetes egyeztetést követően határozza meg.

(2) A sportrendezvény biztonsági minősítése

a) normál,

b) fokozott, vagy

c) kiemelt

biztonsági kockázatú lehet.

(3) Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli biztonságért a szervező felel.

(4) Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi.

(5) A (2) bekezdés szerinti minősítést arra figyelemmel kell kialakítani, hogy a sportrendezvényről az előzetesen rendelkezésre álló adatok alapján alaposan feltehető-e, hogy valamely, a nézők magatartására visszavezethető ok következtében nagyobb, meghatározatlan számú résztvevő életének, testi épségének, vagyonának sérelme vagy annak közvetlen veszélye fenyeget.”

30. § Az Stv. 70. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A sportrendezvényen részt vevő rendező szerv alkalmazottjának vagy a rendezőnek e minőségében és személyében külső megjelenése alapján azonosíthatónak kell lennie. Ebből a célból a rendező megkülönböztető ruhát, valamint rendezői minőségét, nevét és azonosító számát jól látható módon tartalmazó kitűzőt visel.

(4) A sportrendezvényen való rendfenntartásra és a rendőrséggel való együttműködésre a szervező köteles a rendezőt felkészíteni. A felkészítéshez a szervező a rendőrség közreműködését a fokozott és kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében köteles igénybe venni, a normál biztonsági kockázatúnak minősített sportrendezvények esetében igénybe veheti. A rendőrség a felkészítésben külön szerződés alapján vesz részt.”

31. § Az Stv. 71. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama alatt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy a (2) bekezdés szerinti magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására.

(4) A sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására a rendezvény biztosítását végző rendőr és a biztosítást végző rendező szerv alkalmazottja vagy a rendező is jogosult. Kényszerítő eszköz alkalmazására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a rendőr jogosult.

(5) A szervező a résztvevőt a beléptetés feltételeiről, az ellenőrzés módjáról és az eltávolítás lehetőségéről a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményekben köteles tájékoztatni, és e feltételeket a belépőjegyen, bérleten is fel kell tüntetni.”

32. § Az Stv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72. § (1) A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptető rendszer) alkalmazhat, a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében beléptető rendszert alkalmaz. A rendező a beléptetés során jogosult a résztvevők személyazonosságát ellenőrizni.

(2) Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező

a) csak névre szóló belépőjegyet, bérletet értékesíthet;

b) személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya (a továbbiakban: klubkártya) kiváltását teheti kötelezővé;

c) a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy, a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrzi, és személyes adatait egybeveti a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya adataival.

(3) Ha a beléptetéskor a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya birtokosának személyes adatai nem egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést meg kell tagadni.

(4) Nem állítható ki névre szóló belépőjegy, bérlet, illetve klubkártya olyan személy részére, aki a sportrendezvény látogatásától eltiltás vagy a sportrendezvényről, sportlétesítményből kitiltás hatálya alatt áll.”

33. § Az Stv. a 72. §-t követően a következő 72/A. §-sal egészül ki:

„72/A. § (1) A szervező névre szóló belépőjegyet és bérletet, a sportszervezet klubkártyát állíthat ki és értékesíthet. A belépőjegyen, bérleten, illetve klubkártyán a sportrendezvényre ezekkel belépésre jogosult személy nevét, születési helyét és idejét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), valamint lakcímét az azokat kibocsátó szervező vagy sportszervezet annak érvényességét követő 24 óráig nyilvántartja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott belépőjegy, bérlet, valamint klubkártya, illetve az abban szereplő személyes adat csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás, továbbá a sportrendezvényről való eltiltás során használható fel.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a (2) bekezdés szerinti személyes adatot megkeresésre a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság részére büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítási eszközként való felhasználás céljából továbbítani lehet.”

34. § Az Stv. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szervező a normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén - a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevőket jogosult kamerával vagy más képi adathordozóval (a továbbiakban együtt: kamera) megfigyelni, és a felvételt rögzíteni. A szervező a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt - annak helyszínén - a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevőket kamerával megfigyeli, és a felvételt rögzíti.”

35. § Az Stv. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvények közfeladatként történő rendőri biztosításához nyújtható támogatások felhasználásának részletes szabályait.”

A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény módosítása

36. § A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pőtv.) 2. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A rendőrség a polgárőrséggel - annak kezdeményezésére - írásbeli együttműködési megállapodást köt, ha a szervezet a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok közül legalább hármat ellát.

(6) A polgárőrség a rendőrséggel történő együttműködés keretében tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrséget rendszeresen tájékoztatja. A tájékoztatás módját és tartalmát együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(7) Ha a rendőrség a polgárőrszervezet működési területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a polgárőrség a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.”

37. § (1) A Pőtv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert.”

(2) A Pőtv. 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Gázspray-t kizárólag nagykorú polgárőr tarthat magánál, és használhat.

(6) A polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat gázspray-t. A gázspray használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. A polgárőr a gázspray használata során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.”

38. § A Pőtv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A polgárőr által használható gázspray típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal.

(2) A rendőrséggel írásba foglalt megállapodás alapján együttműködő polgárőrszervezet gázspray-t - térítés ellenében - a rendőrségtől igényelhet.”

39. § A Pőtv. a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el.

(2) A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.

(3) A polgárőr - a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján - jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt célból a jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles összehangolni. A jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.

(5) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, „Egyéb veszély” jelzőtáblát - jelzőőrre utaló kiegészítő táblával - kell elhelyezni:

a) lakott területen kívül minden esetben,

b) lakott területen, ha a jelzőőr és jelzése 50 méterről folyamatosan és egyértelműen nem látható.

(6) A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során a 3. § (4) bekezdésében meghatározott ruházatot visel.

4/B. § A polgárőrség a rendőrséggel való együttműködés keretében részt vehet a körözött gépjárművek azonosításában. Az azonosított körözött gépjárművekre vonatkozó információkról a polgárőrség a rendőrséget az azonosítást követően haladéktalanul tájékoztatja.”

40. § A Pőtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a polgárőrök szakmai ismereteinek bővítésében való közreműködés rendőrségi feladatait;

b) a gázspray igénylésének rendjét, a térítés módját, a gázspray átvételének, valamint visszavételének szabályait.”

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

41. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A járműtulajdonos (üzemben tartó) kérésére a járműnyilvántartás tartalmazza a járműtulajdonos (üzemben tartó) rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy elektronikus levélcímét.”

42. § (1) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k): a települési önkormányzat jegyzője]

eb) közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdésének a), b), e) és f) pontjaiban, a 9. § (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjaiban, a 9. § (4) bekezdésében, valamint a 9/A. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt adatokat;”

(2) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

h) a közterület-felügyelet a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjaiban, a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjaiban, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban, valamint a 9. § (4) bekezdésében megjelölt adatokat;”

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

43. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 2. §-a a következő új 31-35. ponttal egészül ki:

„31. festéklövő fegyver: olyan sűrített levegő vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával működő eszköz, melynek csövéből 15 joule vagy annál kisebb mozgási energiával lőhető ki festéklövedék;

32. gáz- és riasztófegyver: olyan eszköz, amely rendeltetésszerűen csak gáztöltény és riasztótöltény működtetésére alkalmas;

33. gáztöltény: olyan, szilárd anyagú lövedékkel nem rendelkező töltény, amely a szemre és a légutakra ingerlő hatást kifejtő adalékanyagot tartalmaz;

34. riasztó- és vaktöltény: lövedékkel nem rendelkező hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény;

35. színházi fegyver: lövedék kilövésére alkalmatlan, csak riasztótöltény (vaktöltény) működtetésére alkalmas eszköz.”

44. § Az Ftv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség által kiadott engedély szükséges:

a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához;

b) a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáz- és riasztótöltény, a légfegyver, a lőszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához;

c) az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításához;

d) a gáz- és riasztófegyver önvédelmi célú viseléséhez, a lőszerelem, a színházi fegyver megszerzéséhez, tartásához;

e) a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatához;

f) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszertárolóhely üzemeltetéséhez.”

45. § Az Ftv. a 4. §-t követően a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A 3. § (1) bekezdését a lőfegyvernek, a festéklövő fegyvernek, a gáz- és riasztófegyvernek, a légfegyvernek, a színházi fegyvernek, a muzeális lőszer kivételével a lőszernek, a flóberttölténynek, a gáz- és riasztótölténynek, valamint a lőszerelemnek a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő javítására, forgalmazására is alkalmazni kell.

(2) A 3. § (1) bekezdését az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyvernek, a lőfegyverdarabnak, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyvernek, a lőszernek és a hangtompítónak a szolgáltatási kerettörvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő exportjára, importjára, transzferére is alkalmazni kell.”

A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény módosítása

46. § A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szttv.) a 25. §-t követően a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § A polgárőrség a polgárőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint végzett, a körözött gépjárművek azonosítására vonatkozó feladatainak ellátásához a nyilvántartásból a körözött gépjárművek egyedi azonosító ismérveinek - a körözött gépjárművek forgalmi rendszámának, alvázszámának, gyártmányának, felségjelzésének - igénylésére jogosult.”

Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.

(2) E törvény

a) 32. §-a 2011. július 1-jén,

b) 34. §-a 2010. július 1-jén,

c) 41-42. §-a, valamint 48. § (5) bekezdése 2010. január 1-jén,

d) 43-45. §-a 2009. október 1-jén

lép hatályba.

(3) E törvény 2011. július 2-án hatályát veszti.

48. § (1) Az Fbtv.

a) 1. § (1) bekezdésében a „rendvédelmi szervek nem” szövegrész helyébe a „központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) jogszabállyal nem” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében, valamint 22. § (4) bekezdésében a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 8. § (4) bekezdés h) pontjában a „rendőrhatóság” szövegrész helyébe a „hatósági szolgálati igazolványt kiállító hatóság” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt szerv” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg, 12. § f) pontjában és 23. § (1) bekezdés c) pontjában a „legközelebbi rendőri szervhez” szövegrész helyébe a „rendőrségre” szöveg, 12. § g) pontjában az „az illetékes rendőri szervnek” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek” szöveg, 21. § (1) bekezdésében és 28. § (1) bekezdésében az „az illetékes rendőrkapitányság” szövegrész helyébe az „a rendőrség” szöveg, 21. § (2) bekezdésében és 28. § (2) bekezdésében az „az illetékes rendőrkapitányságot” szövegrész helyébe az „a rendőrséget” szöveg, 23. § (1) bekezdés d) pontjában a „legközelebbi rendőri szervnek” szövegrész helyébe a „rendőrségnek” szöveg, valamint 25. § (1) bekezdésében az „az illetékes rendőrkapitányságnak” szövegrész helyébe az „a rendőrségnek” szöveg,

c) 1. § (3) bekezdésében a „Kormány által rendeletben kijelölt szerv a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint” szövegrész helyébe a „rendőrség” szöveg,

d) 1. § (6) bekezdésében a „szervezetében is” szövegrész helyébe a „szervezetében (a továbbiakban: fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet) is” szöveg, 2. § (2) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében a „kötelezett” szövegrész helyébe a „kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet” szöveg, 6. § (7) bekezdésében a „fegyveres biztonsági őrséget” szövegrész helyébe a „kötelezettnek vagy a fegyveres biztonsági őrséget” szöveg, 6. § (9) bekezdésében az „a fegyveres biztonsági őrséget működtető” szövegrész helyébe az „a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető” szöveg,

e) 3. § (1) bekezdésében a „törvényben és a végrehajtásáról szóló jogszabályban” szövegrész helyébe a „törvényben, valamint jogszabály alapján megkötött együttműködési megállapodásban” szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „elrendelő határozatban szereplő” szövegrész helyébe az „adott” szöveg,

f) 11. §-ában az „igazgatóság” szövegrész helyébe a „nemzeti park igazgatóság” szöveg, 12. § bevezető szövegében az „az igazgatóság” szövegrész helyébe az „a nemzeti park igazgatóság” szöveg,

g) 12. § b) pontjában a „beleértve a védett természeti értéket és területet” szövegrész helyébe a „beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet” szöveg,

h) 14. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „ellátott hivatalos” szövegrész helyébe az „ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos” szöveg,

i) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „szerzett védett” szövegrész helyébe a „szerzett természeti vagy védett” szöveg

lép.

(2) A Kftv.

a) 1. § (6) bekezdésében a „jogszabály” szövegrész helyébe a „törvény vagy kormányrendelet” szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében a „Ktv.-ben” szövegrész helyébe a „köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben” szöveg,

c) 12. §-ában az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági” szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „az államigazgatási eljárás” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás” szöveg, valamint 23. § (2) bekezdésében az „az államigazgatási” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági” szöveg

lép.

(3) A Pőtv.

a) 1. § (2) bekezdésében a „szerint közfeladatot” szövegrész helyébe a „szerint - tevékenysége ellátása során - közfeladatot” szöveg,

b) 4. §-ában az „az elkövetőt” szövegrész helyébe az „illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt” szöveg

lép.

(4) Az Szttv. 28. § (3) bekezdés a) pontjában a „25. §-ban” szövegrész helyébe a „25. §-ban és a 25/A. §-ban” szöveg, 29. § (2) bekezdésében a „25. §” szövegrész helyébe a „25. § és a 25/A. §” szöveg lép.

(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 28. § (1) bekezdésében a „vizsgálaton (24. §) túl,” szövegrész helyébe a „vizsgálat keretében elvégzett” szöveg, 28. § (2) bekezdésében a „Rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatot” szövegrész helyébe az „A rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatban” szöveg, a „végezhet” szövegrész helyébe a „közreműködhet” szöveg lép, valamint hatályát veszti a 28. § (2) bekezdésének második mondata.

49. § (1) Hatályát veszti az Fbtv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „szolgálati igazolványokat,” szövegrész, 10. § (9) és (10) bekezdése, 16. § (1) bekezdésében az „, a védett természeti területet és értéket” szövegrész, 18. § (3) bekezdésében a „természetvédelmi terület,” szövegrész, 30. § (4) bekezdése, valamint az Fbtv.-nek a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvénnyel megállapított és az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvénnyel módosított 31. §-a.

(2) Hatályát veszti a Kftv. 2. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: Ktv.)” szövegrész, 15. § (3) bekezdésében az „(a továbbiakban: Rtv.)” szövegrész, 23. § (1) bekezdésében a „- ha jogszabály másként nem rendelkezik -” szövegrész, 25. §-a, 28/A. §-a, valamint 29. § a) pontjában a „közterület-felügyelet szabályozásáért felelős” szövegrész.


  Vissza az oldal tetejére