Időállapot: közlönyállapot (2009.VII.22.)

2009. évi LXXXVI. törvény

a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról * 

1. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:]

a) a pénzügyi intézmények Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létesítésére, működésére, pénzforgalmi intézmények pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének Magyar Köztársaság területén történő engedélyezésére,”

c) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön létesített leányvállalat, fióktelep e törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, illetve bankképviseleti tevékenységének (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,

d) a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény által külföldön nyújtott pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység (1) bekezdés c) pont szerinti felügyeletére,”

2. § (1) A Hpt. 2. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

d) az (5) bekezdés, 13. § (1)-(2) bekezdés, 13/C. §, 13/D. § (1) bekezdés, 45. §, 67. § (5)-(9) bekezdés, 87/K-87/L. §, 137. §, 145. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. §, 174-175. § és 2. számú melléklet III. Fejezet 25. pontjának f) alpontja kivételével a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény által végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt említenek, azon a Posta Elszámoló Központot működtető intézményt is érteni kell;”

(2) A Hpt. 2. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezései nem terjednek ki:]

c) a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel a kincstárra,”

(3) A Hpt. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 13. § (1) bekezdés, 13/C. §, 13/D. §, 153. §, 157-160. §, 168/B. § és 174-175. § hatálya az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kincstári körbe tartozókon kívüli személyek és szervezetek számára végzett pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége tekintetében a kincstárra is kiterjed azzal, hogy ahol e rendelkezések pénzforgalmi intézményt említenek, azon a kincstárt is érteni kell.”

(4) A Hpt. 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 87/L. § hatálya a Posta Elszámoló Központot működtető intézményre azzal az eltéréssel terjed ki, hogy a készpénz-átutalási, a fizetési számlára történő készpénz-befizetési és a fizetési számláról postai úton történő készpénz-kifizetési tevékenységéhez kapcsolódóan a 87/L. § (3) bekezdése szerinti határidő egy munkanappal meghosszabbodhat.”

3. § (1) A Hpt. 3. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:]

„e) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papíralapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;”

(2) A Hpt. 3. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetve devizában:]

„b) fizetési rendszer működtetése;”

(3) A Hpt. 3. §-ának (3), (5) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - az e törvényben foglalt eltéréssel - üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.”

„(5) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenység engedélyezési eljárásában - a működési terv vonatkozásában és a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításával kapcsolatos kérdésekben - az MNB szakhatóságként vesz részt.”

„(8) Törvény váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.”

4. § A Hpt. 3/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.”

5. § A Hpt. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/B. § A 3. § (4)-(6) bekezdés szerinti engedélyt nem kell beszerezni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, 15. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi szolgáltatása, valamint pénzforgalmi szolgáltatásához kapcsolódó hitel- és pénzkölcsön nyújtása [6/B. §] tekintetében az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatására vonatkozóan, illetve magyarországi fióktelepe által végzett, a székhely állam felügyeleti hatósága által engedélyezett tevékenységet illetően.”

6. § A Hpt. 5. §-ának (6) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdésének a)-h) és j) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet.”

„(9) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének a)-h), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.”

7. § A Hpt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) Pénzügyi vállalkozás

a) az a pénzügyi intézmény, amely - a 3. § (1) bekezdés d) pontjában és az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást, illetve fizetési rendszer működtetését [3. § (2) bekezdés b) pontja] végez, illetve

b) a pénzügyi holding társaság.

(2) A 3. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti.

(3) Külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe útján a 3. § (1) bekezdésének b)-c), f)-h), j) és k) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végezhet, ha ezek végzésére a székhelye szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik.

(4) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás gazdasági tevékenysége keretében kizárólag a 3. § (1) bekezdésének

a) f) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, és

b) h) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítést

végezhet.”

8. § A Hpt. a 6. §-t követően a következő alcímmel és 6/A-6/B. §-sal egészül ki:

„A pénzforgalmi intézmény

6/A. § (1) Pénzforgalmi intézmény az a vállalkozás, amely az e törvényben foglaltaknak megfelelően engedéllyel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység [3. § (1) bekezdés d) pontja] végzésére.

(2) Pénzforgalmi intézmény kizárólag a 6/B. §-ban foglalt korlátozással kaphat engedélyt a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel- és pénzkölcsön nyújtási tevékenységre.

(3) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan engedélyt kaphat a 3. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott letéti szolgáltatási, valamint a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fizetési rendszer működtetése tevékenység végzésére.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívül a pénzforgalmi intézmény az általa végzett pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan jogosult a pénzforgalmi szolgáltatás működtetésével összefüggő és egyéb, szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési műveletek teljesítésének biztosítását, a fizetési művelet tárgyát képező pénz átváltását, valamint az adatok tárolását és feldolgozását is.

(5) A pénzforgalmi intézmény - törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyéb üzleti tevékenységet is végezhet azzal a korlátozással, hogy az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nem végezhet.

6/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény az általa végzett - a 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pont d), e) és g) alpontja szerinti - pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az ügyfele számára a következő feltételekkel nyújthat hitelt és pénzkölcsönt:

a) a nyújtása kizárólag a pénzforgalmi intézmény saját pénzeszközeiből és kizárólag valamely fizetési művelet teljesítéséhez kapcsolódhat,

b) nem nyújtható a pénzforgalmi intézmény által fizetési művelet teljesítése céljából átvett vagy tartott pénzeszközből,

c) a kölcsön futamideje legfeljebb tizenkét hónap, és

d) a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(2) A pénzforgalmi intézmény hitelnyújtására a 201-214/C. § rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.”

9. § A Hpt. 7. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:

„I. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE”

10. § A Hpt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként, pénzforgalmi intézmény részvénytársaságként, korlátolt felelősségű társaságként, szövetkezetként vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény fióktelepeként működhet.

(2) A részvénytársasági formában működő pénzügyi intézményre, pénzforgalmi intézményre és korlátolt felelősségű társaságként működő pénzforgalmi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában működő pénzügyi intézményre és pénzforgalmi intézményre a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozásra a Ptk. rendelkezéseit, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézményre és pénzforgalmi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, amelynek székhelye a Magyar Köztársaság területén található, a főirodáját is a Magyar Köztársaság területén létesíti.

(4) Pénzügyi szolgáltatás közvetítését [3. § (1) bekezdés h) pontja]

a) a 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet,

b) a 2. számú melléklet I. Fejezet 12. pontjának b) és c) alpontjában meghatározottak szerint bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó

is végezhet.

(5) Pénzfeldolgozási tevékenységet [3. § (2) bekezdés c) pontja] pénzügyi intézménynek nem minősülő, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy szövetkezet is végezhet.”

11. § A Hpt. 9. §-át megelőző alcím, valamint 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az induló tőke legkisebb összege

9. § (1) Bank legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(2) Szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozással meghatározott induló tőkével alapítható.

(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a pénzforgalmi elszámolóházat - legalább ötvenmillió forint induló tőkével alapítható.

(5) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tőkével létesíthető.

(6) Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény esetében az induló tőke alatt a dotációs tőkét kell érteni.

(7) Pénzügyi holding társaság legalább kettőmilliárd forint induló tőkével alapítható.

(8) Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységéhez - a (9)-(10) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább harminchétmillió-ötszázezer forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(9) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, legalább hatmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.

(10) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végez, legalább tizenötmillió forint induló tőkével kell rendelkeznie.”

12. § A Hpt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény alapításához az induló tőkét pénzben kell befizetni. Az induló tőkét kizárólag olyan hitelintézetnél lehet befizetni, illetve a működés megkezdéséig olyan hitelintézetnél vezetett számlán lehet tartani, amely nem vesz részt az alapításban, amelyben az alapítónak nincs tulajdona, illetve amely az alapítóban nem rendelkezik tulajdonnal. Hitelintézet induló tőkéje a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítás, illetőleg a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel.”

13. § A Hpt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

a) aki (amely) független a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, és biztosítani képes a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint

b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény fölötti hatékony felügyelet gyakorlását.”

14. § A Hpt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény - a pénzügyi holding társaság kivételével - csak olyan helyiségben működhet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeknek.”

15. § A Hpt. a 13/A. §-t követően a következő 13/B. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 13/B-13/C. § számozása 13/C-13/D. §-ra változik.

„13/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó tevékenységét a Felügyelethez legalább harminc napon belül történő előzetes bejelentéssel kiszervezheti.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a pénzforgalmi intézmény belső ellenőrzése, könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenőrzéséhez.

(3) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése

a) nem eredményezheti a vezető állású személy hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a pénzforgalmi intézmény közötti szerződéses viszonyban, valamint nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény ügyfél felé fennálló jogszabályi kötelezettségeinek teljesítését,

c) nem eredményezhet változást a tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében, valamint

d) nem szüntethet meg és nem módosíthat semmilyen más olyan feltételt, amelynek meglétéhez a pénzforgalmi intézményként történő működési engedély megadását kötötték.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatok kiszervezése nem befolyásolhatja a pénzforgalmi intézmény belső ellenőrzési rendszere, a könyvvizsgáló, a Felügyelet, valamint az MNB hatáskörének gyakorlását.

(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazásában a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásának működtetéséhez kapcsolódó kritikus feladatnak minősül minden olyan feladat, amelynek végrehajtásában bekövetkezett hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatása jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítését, vagy lényegesen csökkentené jövedelmezőségét, pénzforgalmi szolgáltatásai megbízhatóságát, folyamatosságát.

(6) A pénzforgalmi intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások, a személyi és tárgyi feltételek betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A pénzforgalmi intézménynek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

(7) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény (6) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenőrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.”

16. § (1) A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/C. § (8) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenni legalább:]

c) a pénzügyi intézmény tevékenységével összefüggő országos informatikai rendszerekhez történő közvetlen vagy közvetett csatlakozásra, ideértve a pénzforgalmi számlák cégbíróság felé történő bejelentését is,”

(2) A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltaknak a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek is meg kell felelnie.”

17. § A Hpt. e törvénnyel átszámozott 13/D. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hitelintézetnek és a pénzforgalmi intézménynek a mérete, az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenysége jellege, nagyságrendje és összetettsége arányában megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amelynek keretén belül köteles”

18. § A Hpt. a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § A Felügyelet engedélye szükséges pénzforgalmi intézmény

a) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének végzéséhez,

b) pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi körének módosításához,

c) vezető állású személyének megválasztásához, kinevezéséhez,

d) fizetési művelet érdekében átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházásához,

e) alárendelt kölcsöntőkéjének a szerződésben rögzített határidő, illetőleg öt év előtt történő visszafizetéséhez,

f) alapvető kölcsöntőkéje és járulékos kölcsöntőkéje felmondásához, valamint a szerződésben kikötött felmondási idő előtti tőketörlesztéshez,

g) tőkekövetelményének költség módszerrel vagy irányadó mutató módszerrel történő meghatározásához.”

19. § (1) A Hpt. 16. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 3. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatás végzésére - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi elszámolóház) a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor kaphatja meg, ha igazolja, hogy”

„b) a fizetési rendszer működtetését pénzügyi vállalkozás esetében - cégjegyzékben feltüntetett - főtevékenységként végzi, és egyéb tevékenysége a főtevékenységet kiegészíti, illetőleg a főtevékenység ellátását nem befolyásolja hátrányosan,”

(2) A Hpt. 16. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Pénzforgalmi elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, pénzforgalmi elszámolóház, pénzforgalmi intézmény, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szerezhet.

(4) Ha a pénzforgalmi elszámolóház a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást kizárólag készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek tekintetében végzi, a kérelmező a 3. § (6) bekezdése szerinti engedélyt akkor is megkaphatja, ha igazolja, hogy - a (2) bekezdés a) pontjától eltérően - legalább százötvenmillió forint jegyzett és befizetett tőkével rendelkezik.”

20. § (1) A Hpt. 17. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi intézmény alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell]

„c) hitelintézet esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke ötven százalékának, pénzügyi vállalkozás esetében a 9. §-ban meghatározott induló tőke teljes összegének az alapítók által történő tényleges befizetésére és rendelkezésre állására vonatkozó igazolást;”

(2) A Hpt. 17. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő pénzügyi intézményben minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]

d) nyilatkozatot arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését,”

21. § A Hpt. 17/A. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítási engedélyét a Felügyelet abban az esetben adja meg - az (1) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha]

b) a kérelmező pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeknek megfelelő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal,”

22. § A Hpt. 18. § (2) bekezdésének a) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelintézetnek a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez a következőket kell a Felügyelethez benyújtani:]

a) az induló tőkének a 10. § (1) bekezdése szerinti teljes befizetésére vonatkozó igazolást,”

j) valamely, a hitelintézetek közötti fizetési rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történő csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,”

23. § A Hpt. a 18. §-t követően a következő alcímmel és 18/A. §-sal egészül ki:

„Pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének engedélyezése

18/A. § (1) A pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a) a kérelmező működési tervét, amely tartalmazza a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatást is,

b) középtávú - az első három évre vonatkozó - előzetes költségvetést is tartalmazó üzleti tervet, a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására vonatkozó tényeket,

c) igazolást az induló tőke 9. § szerinti teljes összegének rendelkezésre állásáról,

d) az ügyfelek pénzeszközeinek védelme érdekében a 87/L. §-ban foglalt feltételek biztosításának leírását, ideértve az ügyfélpénzek elkülönített nyilvántartására alkalmas informatikai rendszer részletes leírását és a rendszer alkalmasságáról készített könyvvizsgálói igazolást is,

e) a kérelmező vállalatirányítási és belső ellenőrzési rendszerének leírását, ideértve a kockázatkezelési és számviteli eljárásokat is,

f) a kérelmező könyvvizsgálójának megnevezését,

g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,

h) a kérelmező szervezeti felépítésének és felelősségi köreinek bemutatását, szervezeti és működési szabályzatát, valamint az általános szerződési feltételeit tartalmazó szabályzatait,

i) ha a kérelmező ügynököt kíván megbízni, fióktelepet tervez létesíteni vagy tevékenysége működtetését kiszervezné, ennek bemutatását,

j) ha a kérelmező fizetési rendszerhez csatlakozik, a fizetési rendszerben történő részvételének leírását,

k) a kérelmező vezető állású személyének a 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait és a 44. §-ban meghatározott feltételek meglétét igazoló dokumentumokat,

l) a kérelmező létesítő okiratát,

m) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

n) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy egyéb üzleti tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény működését,

o) a kérelmező harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

p) a 6/B. §-ban foglalt hitel- és pénzkölcsön nyújtására, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátására vonatkozó kérelem esetén a kérelmező központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásáról szóló nyilatkozatát,

q) nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

r) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetésének igazolását,

s) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés d), e), h)-j) pontjaihoz kapcsolódóan a kérelmezőnek mellékelnie kell azon auditrendszer és szervezeti intézkedések leírását, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatását igénybe vevők érdekeinek védelmét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások végzésének folytonosságát és megbízhatóságát biztosító valamennyi ésszerű intézkedés megtételéhez szükségesek.

(3) Ha a kérelmezőnek minősített befolyással rendelkező tulajdonosa van, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a tulajdonos 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását,

c) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a tulajdonos személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

d) a tulajdonos nyilatkozatát arról, hogy egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzforgalmi intézmény működését,

e) természetes személy tulajdonos esetén harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

f) nem természetes személy tulajdonos esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyével szemben kizáró ok nem áll fenn,

g) nem természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonosi szerkezetének részletes leírását, valamint ha a kérelmezőre az összevont alapú felügyelet kiterjed, ezen körülményeknek a részletes leírását,

h) nem természetes személy tulajdonos esetén nyilatkozatot arról, hogy milyen - a számviteli törvény szerinti - függő és jövőbeni kötelezettségei vannak,

i) a kérelmezővel szoros kapcsolatban álló személy nyilatkozatát arról, hogy a szoros kapcsolatban álló személy, vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend lehetővé teszi a felügyeleti feladatok ellátását,

j) a tulajdonos teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) A pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeként nyilatkozatot kell adni arról, hogy a pénzforgalmi intézmény irányítása a Magyar Köztársaság területén létesített főirodában történik.

(5) Ha a kérelmező az (1) bekezdés m) pontjában, illetve a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamely magyarországi köztartozására vonatkozó adatot nem igazolja, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A nyilvántartást vezető szerv a lejárt, meg nem fizetett köztartozás fennállásáról vagy annak hiányáról tájékoztatja a Felügyeletet.

(6) Ha a kérelmező az (1) bekezdés l) és o) pontjában, illetve a (3) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott adatokat nem mellékeli, a Felügyelet adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető magyarországi hatósághoz vagy bírósághoz.”

24. § A Hpt. a 18/A. §-t követően a következő 18/B. §-sal egészül ki:

„18/B. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek a szerződés megkötését követő három munkanapon belül bejelenteni, ha pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységét [3. § (1) bekezdés d) pontja] megbízási szerződés keretében ügynökkel kívánja végezni.

(2) Pénzforgalmi intézménynek pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) kizárólag az végezhet, akit a Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentést követően a 190. § szerinti nyilvántartásba felvesz és megfelel az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az ügynök 3. számú melléklet I. Fejezetében meghatározott azonosító adatait,

b) annak igazolását, hogy az ügynök rendelkezik a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,

c) a megbízási szerződést, amely azt a szerződési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, a feladatkörében eljáró MNB és a megbízó korlátozás nélkül ellenőrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képező tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket,

d) az ügynök pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,

e) az ügynök harminc napnál nem régebbi okirati igazolását arról, hogy személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása,

f) természetes személy esetén a büntetlen előéletet igazoló harminc napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot,

g) nem természetes személy esetén a bejelentéskor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése (nyilvántartásba vétele) megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, valamint vezető állású személyének az f) pontban meghatározott okiratát,

h) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az ügynök hozzájárul a bejelentéshez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) Az (1)-(3) bekezdésen kívül a 32/F. §-ban foglaltak is megfelelően alkalmazandóak, ha a pénzforgalmi intézmény az Európai Unió másik tagállamában kívánja pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységét megbízási szerződés keretében ügynökkel végezni.

(5) A Felügyelet megtagadja az ügynök nyilvántartásba vételét, ha a (3) bekezdésben meghatározott információkat hiányosan vagy nem megfelelő módon nyújtják be, és a hiánypótlásra történő felhívás is sikertelen.

(6) A pénzforgalmi intézmény az általa igénybe vett ügynök tevékenységéért, az e törvényben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik.

(7) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek három munkanapon belül bejelenteni a (3) bekezdés c) pontja szerinti megbízási szerződés módosítását.

(8) A Felügyelet az ügynököt törli a nyilvántartásból, ha

a) az ügynök nem felel meg a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeknek,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy

c) a nyilvántartásba vétel a Felügyelet megtévesztésével történt.”

25. § (1) A Hpt. 19/A. § (1) bekezdésének a) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítő pénzügyi szolgáltatás [3. § (6) bekezdés] engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell:]

a) a kérelmező létesítő okiratát,”

h) az induló tőke teljes összegének befizetésére vonatkozó igazolást,”

(2) A Hpt. 19/A. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szolgáltatásnak fióktelep által történő folytatásához a Magyar Nemzeti Bank az engedélyt abban az esetben adja meg - az (1) bekezdés d)-m) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése mellett -, ha]

b) a kérelmező külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal;”

26. § A Hpt. 19/B. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzfeldolgozási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül - mellékelni kell:]

g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályzatot.”

27. § A Hpt. 19/C. §-ának bevezető szövegrésze, valamint d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 19/A. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - mellékelni kell:”

d) a pénzforgalmi elszámolóház üzletszabályzatát és szabályzatait,”

28. § A Hpt. 27. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező]

b) által alapítani kívánt pénzügyi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a társasági formára, cégformára, a tulajdonlásra, illetőleg az irányító testületekre vonatkozó törvényi követelményeknek,”

29. § A Hpt. a 27/A. §-t követően a következő 27/B. §-sal egészül ki:

„27/B. § A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély iránti kérelmét elutasítja, ha a kérelmező

a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) általa működtetni kívánt pénzforgalmi intézmény nem felel meg az induló tőkére, a szervezeti, személyi feltételekre, a minősített befolyással rendelkező tulajdonosokra vonatkozó követelményeknek,

c) által működtetni kívánt pénzforgalmi intézménnyel szoros kapcsolatban álló személy vagy a szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országbeli jogrend nem teszi lehetővé a felügyeleti feladatok hatékony ellátását,

d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”

30. § A Hpt. a 30. §-t követően a következő 30/A. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 30/A. § számozása 30/B. §-ra változik:

„30/A. § (1) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét visszavonja, ha

a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,

b) a pénzforgalmi intézmény már nem felel meg a pénzforgalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek,

c) olyan körülmény áll fenn, amely súlyosan veszélyezteti a fizetési rendszer stabilitását, az ügyfelek érdekeit, vagy akadályozza a pénzforgalmat,

d) vagyona az ismert hitelezők követeléseinek kielégítésére sem nyújtana fedezetet,

e) a pénzforgalmi intézmény az engedélyét visszaadja,

f) a pénzforgalmi intézmény törvény által tiltott tevékenységet folytat.

(2) A Felügyelet a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha

a) a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély kézhezvételétől számított tizenkét hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,

b) a pénzforgalmi intézmény hat hónapon keresztül nem folytat pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet.

(3) Az engedély visszavonására irányuló eljárásban - az (1) bekezdés c) pontja tekintetében - az MNB szakhatóságként vesz részt.”

31. § A Hpt. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységi engedélyét a Felügyeletnek akkor adhatja vissza, ha bizonyítja, hogy pénzforgalmi szolgáltatásból származó semmilyen kötelezettsége nincs.”

32. § A Hpt. 31. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép, valamint a következő 32. §-sal egészül ki:

„Pénzforgalmi intézmény tevékenységi engedélyéhez kapcsolódó különös rendelkezések

32. § (1) A pénzforgalmi intézmény kettő munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységre jogosító engedély megadását követően bármilyen változás hatással van a 18/A. §-ban meghatározott, az engedély iránti kérelemben foglaltak teljesítésére.

(2) A Felügyelet az olyan - 6/A. § (2)-(4) bekezdésén kívüli - egyéb üzleti tevékenységet is végző pénzforgalmi intézménynek megtilthatja az egyéb üzleti tevékenység pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységgel történő együttes folytatását, ha ezen egyéb üzleti tevékenység mértéke, jellege, vagy a Felügyelet részére történő átláthatóságának hiánya hátrányosan befolyásolja

a) a pénzforgalmi intézmény pénzügyi megbízhatóságát, vagy

b) a Felügyelet azon képességét, hogy ellássa felügyeleti tevékenységét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a pénzforgalmi intézmény engedélyezési eljárására, valamint az állományátruházásra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.”

33. § A Hpt. a 32/B. §-t követően a következő 32/C. §-sal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 32/C-32/D. § számozása 32/D-32/E. §-ra, 32/E. § számozása 32/G. §-ra változik:

„32/C. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására az Európai Unió másik tagállamában fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény a fióktelepet szándékozik létesíteni,

b) a végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatás megnevezését,

c) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó dokumentumokat, a fióktelep címét, üzleti tervét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás üzletágat irányító személy megnevezését.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény nevéről, címéről, a fióktelep vezető állású személyének nevéről, a fióktelep szervezeti felépítéséről, valamint a fióktelep által végezni kívánt pénzforgalmi szolgáltatásról. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő pénzforgalmi intézménnyel.”

34. § A Hpt. e törvénnyel átszámozott 32/E. §-át követően a következő 32/F. §-sal egészül ki:

„32/F. § (1) A pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha pénzforgalmi szolgáltatását az Európai Unió másik tagállamában határon átnyúló szolgáltatásként szándékozik végezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell annak az európai uniós tagállamnak a megnevezését, amelyben a pénzforgalmi intézmény határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni.

(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint a bejelentő pénzforgalmi intézmény megfelel az e törvényben meghatározott követelményeknek, a bejelentés kézhezvételét követő egy hónapon belül írásban tájékoztatja az érintett Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatóságát a pénzforgalmi intézmény nevéről, címéről.”

35. § A Hpt. e törvénnyel átszámozott 32/G. §-át követően a következő 32/H. §-sal egészül ki:

„32/H. § (1) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy székhelye szerinti tagállamban engedélyezett pénzforgalmi intézmény Magyarországon fióktelepet szándékozik létesíteni, határon átnyúló szolgáltatást szándékozik végezni, akkor a Felügyelet tájékoztatja a pénzforgalmi intézményt a folytatni kívánt tevékenység végzésével kapcsolatos feltételekről, így különösen az ügyfelek előzetes és utólagos tájékoztatásának és a pénzforgalmi szolgáltatás lebonyolításának szabályairól.

(2) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló információk szerint az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzforgalmi intézmény ügynökével, vagy fióktelepe létesítésével kapcsolatban felmerül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó szabályok megsértése, akkor a Felügyelet köteles erről a székhely szerinti illetékes felügyeleti hatóságot is értesíteni.”

36. § A Hpt. 36. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:

„II. RÉSZ

TULAJDONJOG GYAKORLÁSA, IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENŐRZÉS”

37. § A Hpt. 44. §-ának (1), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet előzetes engedélyével választható meg, illetőleg nevezhető ki a pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél a vezető állású személy, továbbá a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személy.”

„(4) Vezető állású személynek nem választható meg, továbbá annak nem nevezhető ki az, aki

a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetőleg vezető állású személy (vagy az volt) egy olyan pénzügyi intézményben, pénzforgalmi intézményben

1. amely esetében a fizetésképtelenséget csak a Felügyelet által alkalmazott kivételes intézkedésekkel lehet elkerülni, vagy

2. amelyet a tevékenységi engedély visszavonása miatt fel kellett számolni,

és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős határozat megállapította;

b) súlyosan vagy rendszeresen megsértette e törvény vagy más, a banküzemre, a pénzforgalmi szolgáltatásra vagy a pénzügyi intézmény gazdálkodására vonatkozó jogszabály előírásait, és ezt a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban megállapította;

c) büntetett előéletű.

(5) Hitelintézetnél, pénzforgalmi elszámolóháznál, pénzforgalmi intézménynél nem lehet vezető állású személy - a felügyelő bizottsági tag kivételével - a (4) bekezdésben foglaltakon túl az sem, aki

a) nem rendelkezik legalább háromévi - a banki vagy vállalati gazdálkodás vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett - vezetői gyakorlattal,

b) más pénzügyi intézménynél, pénzforgalmi intézménynél könyvvizsgáló,

c) olyan tisztséget tölt be, amely tisztség ellátása korlátozhatja szakmai feladatainak ellátását.”

38. § A Hpt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45. § A pénzügyi intézmény igazgatóságának, felügyelő bizottságának vezetői és tagjai, valamint a pénzforgalmi intézmény és a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény vezető állású személyei felelősek azért, hogy a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze.”

39. § A Hpt. 49. §-ának (2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény tulajdonosa, a pénzügyi intézményben és a pénzforgalmi intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény alkalmazottja köteles a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.”

„(5) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.”

40. § A Hpt. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés szerint rendelkezésére álló, személyes adatnak minősülő banktitkot, fizetési titkot legfeljebb a fizetési műveletből eredő követelés elévüléséig jogosult kezelni a fizetéssel kapcsolatos csalások, valamint a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő visszaélések megelőzése, vizsgálata és felderítés céljából.”

41. § A Hpt. 67. §-ának (5), (7) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény legalább egy belső ellenőrt foglalkoztat. A szövetkezeti hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és a pénzforgalmi intézmény írásban megállapodhat arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emel kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, illetve pénzforgalmi intézménynél foglalkoztatható belső ellenőrként.”

„(7) A pénzügyi intézménynél, a pénzforgalmi intézménynél működő belső ellenőrzési szervezet (belső ellenőr) feladata

a) az intézmény belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint

b) az intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő

vizsgálata, továbbá

c) mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.”

„(9) A belső ellenőrzési szervezeti egység vezetésével, illetőleg ha az intézmény, pénzforgalmi intézmény csak egy belső ellenőrt alkalmaz, akkor a belső ellenőrzési feladatok ellátásával csak olyan személy bízható meg, aki

a) a 68. § (3) bekezdésében meghatározott szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetőleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) büntetlen előéletű.”

42. § A Hpt. 69/A. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:

„III. RÉSZ

A PRUDENS MŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK”

43. § A Hpt. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény saját tőkéjének összege nem lehet kevesebb a 9. §-ban előírt legkisebb induló tőke összegénél.”

44. § A Hpt. 84. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelintézetnek tevékenysége során]

b) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 56. § (2) bekezdése, és”

45. § A Hpt. a 87/C. §-t követően a következő Fejezettel, címmel, alcímmel és 87/D-87/J. §-sal egészül ki:

„XII/A. Fejezet

Pénzforgalmi intézmény prudens működésének szabályai

Tőkekövetelmény

87/D. § (1) A pénzforgalmi intézménynek - az általa végzett tevékenységgel összhangban - a kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

a) az e Fejezetben meghatározott

1. költség módszer,

2. fizetési forgalom módszer, vagy

3. irányadó mutató módszer

egyikével számított szavatoló tőke, vagy

b) a 9. §-ban - az engedélyezés feltételeként - előírt legkisebb induló tőke

összege közül a magasabb érték alá.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a Felügyelet a 87/K. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat keretében a számított értéknél legfeljebb húsz százalékkal magasabb tőkekövetelményt írhat elő.

(3) A pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének meghatározására, kiszámítására az 5. számú mellékletet kell megfelelően alkalmazni.

87/E. § Ha a pénzforgalmi intézmény

a) egy másik pénzforgalmi intézménnyel, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, befektetési alapkezelő társasággal vagy biztosítóval azonos csoportba tartozik, vagy

b) pénzforgalmi szolgáltatáson kívül a 6/A. § (2)-(4) bekezdésébe nem tartozó egyéb üzleti tevékenységet is végez,

akkor a csoport tagjai között, illetve a pénzforgalmi intézmény egyéb üzleti tevékenységéhez kapcsolódóan ki kell zárni a szavatoló tőke számítása során a tőkeelemek többszörös számbavételét, valamint a nem megfelelő szavatolótőke-számítást.

87/F. § (1) A költség módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő általános igazgatási költség tíz százalékát.

(2) Ha a pénzforgalmi intézmény a számítás időpontjában még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, vagy az első üzleti év vonatkozásában nem áll rendelkezésre könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámoló, akkor az általános igazgatási költség meghatározásához az üzleti tervben szereplő becsült adatokat kell figyelembe venni.

87/G. § (1) A fizetési forgalom módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a következő értékeknek a (2)-(4) bekezdésben meghatározott „k” tényezővel szorzott összegét:

a) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) négy százaléka,

b) a fizetési forgalom egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hárommilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) kettő és fél százaléka,

c) a fizetési forgalom hárommilliárd forintnak megfelelő összegtől harmincmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) egy százaléka,

d) a fizetési forgalom harmincmilliárd forintnak megfelelő összegtől hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) fél százaléka, és

e) a fizetési forgalom hetvenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) negyed százaléka,

ahol a fizetési forgalom a pénzforgalmi intézmény előző üzleti évben teljesített fizetési művelete összértékének tizenketted része.

(2) A pénzforgalmi intézmény által alkalmazandó „k” tényező - a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel -: 1.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag készpénzátutalást [2. számú melléklet I. Fejezet 16. pontja] végez, az általa alkalmazandó „k” tényező: 0,5.

(4) Ha a pénzforgalmi intézmény a pénzforgalmi szolgáltatások közül kizárólag a távközlési eszközzel, digitális eszközzel vagy más információtechnológiai eszközzel történő fizetési művelet teljesítését [2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja] végzi, az általa alkalmazandó „k” tényező”: 0,8.

87/H. § (1) Az irányadó mutató módszer alkalmazásakor a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéjének el kell érnie a (2) bekezdésben meghatározott irányadó mutatónak a 87/I. §-ban meghatározott szorzó tényezővel, valamint a 87/G. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott „k” tényezővel szorzott összegét.

(2) Az irányadó mutató a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó

a) kapott kamat és kamatjellegű bevétel, valamint fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítás különbözete, és

b) kapott (járó) jutalék és díjbevételek, valamint az üzleti tevékenységből származó egyéb bevétel

összege.

(3) Az irányadó mutató számítása során nem kell figyelembe venni a rendkívüli bevételeket, valamint az irányadó mutató csökkenthető másik pénzforgalmi szolgáltató részére kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékével.

(4) Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni.

(5) A szavatoló tőke nem csökkenhet a számítást megelőző három üzleti év irányadó mutatója alapján kiszámított érték átlagának nyolcvan százaléka alá. Ha a pénzforgalmi intézménynek nincs könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója, az üzleti tervben szereplő becsült adat is alkalmazható.

87/I. § Az irányadó mutató módszernél alkalmazandó szorzó tényező értéke:

a) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) tíz százaléka,

b) az irányadó mutató hétszázötvenmillió forintnak megfelelő összegtől egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) nyolc százaléka,

c) az irányadó mutató egymilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) hat százaléka,

d) az irányadó mutató hétmilliárd-ötszázmillió forintnak megfelelő összegtől tizenötmilliárd forintnak megfelelő összegig terjedő hányadának (részének) három százaléka, és

e) az irányadó mutató tizenötmilliárd forintnak megfelelő összeget meghaladó hányadának (részének) másfél százaléka.

87/J. § (1) A pénzforgalmi intézmény a költség módszert, valamint az irányadó mutató módszert a Felügyelet engedélyével alkalmazhatja.

(2) A Felügyelet a költség módszer, valamint az irányadó mutató módszer alkalmazását akkor engedélyezi, ha bevezetésének célja nem kizárólag a tőkekövetelmény csökkentése.”

46. § A Hpt. a 87/J. §-t követően a következő alcímmel és 87/K. §-sal egészül ki:

„Felügyeleti felülvizsgálat

87/K. § (1) A Felügyelet hatósági ellenőrzése keretében felülvizsgálja a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályzatait, eljárásait és módszereit. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a pénzforgalmi intézmény kockázatkezelési folyamatának és belső ellenőrzési rendszere működésének értékelésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a pénzforgalmi intézmény által alkalmazott szabályzatok, eljárások és módszerek, valamint a pénzforgalmi intézmény szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.

(3) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a pénzforgalmi intézmény mérete, az általa teljesített fizetési műveletének összértéke, tevékenységének jellege alapján határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.”

47. § A Hpt. a 87/K. §-t követően a következő alcímmel és 87/L. §-sal egészül ki:

„Ügyfélpénzek védelme

87/L. § (1) A pénzforgalmi intézmény az ügyféltől vagy egy másik pénzforgalmi szolgáltatótól fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközzel sajátjaként nem rendelkezhet, az a pénzforgalmi intézmény felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.

(2) A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok

a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és

b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.

(3) Ha a pénzforgalmi intézmény a fizetési művelet érdekében átvett pénzeszközt az átvételt követő munkanap végéig a fizetési művelet végrehajtásaként nem utalja át egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz, vagy nem fizeti ki a kedvezményezettnek, akkor

a) a pénzeszközt az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézetnél vezetett letéti számlára, vagy olyan eszközbe kell elhelyezni, amely kitettségre a 76/A. § alkalmazásakor nulla százalékos kockázati súly alkalmazható, vagy

b) a pénzügyi kötelezettségvállalása nem teljesítésének esetére a pénzforgalmi intézménytől eltérő csoporthoz tartozó, Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézettel, biztosítóval olyan bankgarancia- vagy kezesi biztosítási szerződést köt, amely

ba) az a) pont szerint elhelyezendő pénzeszköz teljes összegére vonatkozik, és

bb) a fedezet nyújtója által egyoldalúan legalább hatvannapos határidővel szüntethető meg.”

48. § A Hpt. a 130/O. §-t követően a következő Fejezettel, címmel és 130/P. §-sal egészül ki:

„XX/B. Fejezet

Fizetési rendszerhez történő hozzáférés

130/P. § (1) Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház fizetési rendszerhez történő csatlakozás feltételeit meghatározó szabályzataiban rögzített feltételeknek objektívnek, arányosnak és diszkriminációmentesnek kell lennie.

(2) Fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház a teljesítési, működési és üzleti kockázatok kivédéséhez, valamint a fizetési rendszer pénzügyi és működési stabilitásának védelméhez szükséges mértéknél jobban nem korlátozhatja a fizetési rendszerhez történő csatlakozást.

(3) A fizetési rendszert működtető pénzforgalmi elszámolóház a pénzforgalmi szolgáltatók, az ügyfelek vagy más fizetési rendszerek számára a csatlakozás feltételeként nem írhat elő:

a) más fizetési rendszerhez történő csatlakozás korlátozását,

b) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozó eltérő szabályokat, és

c) az intézményi formára vonatkozó bármilyen korlátozást.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezések nem alkalmazandók

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény alapján kijelölt rendszerre,

b) a kizárólag ugyanazon csoporthoz tartozó pénzforgalmi szolgáltatók által működtetett fizetési rendszerre, ha a pénzforgalmi szolgáltatókat olyan tőkeszerkezet köti össze, ahol az egyik pénzforgalmi szolgáltató a csoporthoz tartozó többi pénzforgalmi szolgáltató felett ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik,

c) az olyan fizetési rendszerre, amelyet működtető pénzforgalmi szolgáltató akár önállóan akár csoportként

ca) egyidejűleg pénzforgalmi szolgáltatója a fizető félnek és a kedvezményezettnek és kizárólagosan felel a fizetési rendszer működtetéséért, valamint

cb) pénzforgalmi szolgáltatók részére engedélyezi a fizetési rendszerben történő részvételt, akik nem jogosultak arra, hogy a fizetési rendszerrel összefüggő díjakról egymással vagy egymás között megállapodjanak, ide nem értve a fizető felek és a kedvezményezettek tekintetében történő saját díjszabályzat megállapítását.”

49. § A Hpt. XXI. Fejezetét megelőző RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:

„V. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK SZÁMVITELE ÉS KÖNYVVIZSGÁLATA”

50. § A Hpt. 131. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan a pénzforgalmi intézménynek is meg kell felelnie.

(4) A zálogkölcsönzési tevékenységet, valamint a pénzforgalmi szolgáltatást saját nevében, saját javára, saját számlája terhére vagy ügynökként folytató vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékének, illetve havi szintű átlagának megállapítása során nem kell figyelembe vennie az e tevékenység céljára szolgáló elkülönítetten nyilvántartott készpénzállományt vagy az e tevékenység folytatása során birtokába került, a megbízót, illetve az ügyfelet megillető készpénzállomány elkülönített nyilvántartásban szereplő, kötelezettségként kimutatott összegét.”

51. § A Hpt. 132. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles az arra jogosult testület által elfogadott - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a Felügyeletnek annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-éig, az összevont (konszolidált) éves beszámolót annak elfogadásától számított tizenöt munkanapon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig megküldeni.”

52. § A Hpt. 133. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény esetén - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha”

53. § A Hpt. 134. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:

„(3) A pénzforgalmi intézmény könyvvizsgálója a vizsgálatának eredményéről a pénzforgalmi intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet írásban haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényt állapított meg, amelynek alapján

a) a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel,

b) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége folyamatos működését, kötelezettségeinek teljesítését nem látja biztosítottnak,

c) a könyvvizsgálói záradék korlátozása vagy megtagadása válhat szükségessé, vagy

d) a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatási tevékenysége belső ellenőrzési rendszerének súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg.”

54. § A Hpt. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„137. § (1) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles a könyvvizsgálóval - az éves beszámoló könyvvizsgálatára - kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján - az éves beszámoló jóváhagyása előtt - a pénzügyi intézménynél és a pénzforgalmi intézménynél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a pénzügyi intézményt és a pénzforgalmi intézményt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény köteles a Felügyeletnek bemutatni.”

55. § A Hpt. 137/A. §-át követő RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:

„VI. RÉSZ

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK ÉS PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK TEVÉKENYSÉGÉNEK FELÜGYELETE”

56. § (1) A Hpt. 139/A. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi intézmény; a pénzforgalmi intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás; a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás és a bankképviselet a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint az (5)-(9) bekezdés szerint számított változó díj összege.”

„(4) A szorzószám

a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,

b) szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozás és pénzforgalmi intézmény esetén: négy,

c) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe esetén: négy,

d) kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek és pénzforgalmi intézménynek nem minősülő - vállalkozás, bankképviselet és a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás esetén: egy.”

(2) A Hpt. 139/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(8) bekezdés számozása (8)-(9) bekezdésre változik:

„(7) A pénzforgalmi intézmény által fizetendő változó díj éves mértéke a 87/D. § (1) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezreléke.”

57. § A Hpt. 143. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„143. § A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző egyéb jogi személy - jogszabályban előírt tartalommal, módon és formában, rendszeres időközönként - köteles az MNB-nek és a Felügyeletnek adatszolgáltatást teljesíteni.”

58. § A Hpt. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„145. § A Felügyelet a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, valamint pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytől közbülső beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását kérheti, továbbá a pénzügyi intézménytől, a pénzforgalmi intézménytől, annak szerveitől valamennyi üzleti ügyéről felvilágosítást kérhet.”

59. § (1) A Hpt. 151. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint g)-j) pontja helyébe a következő g)-h) pont lép:

[A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen]

e) szavatoló tőkéje nem éri el

1. hitelintézet esetében a 76. § (1)-(2) bekezdésében,

2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)-(2) bekezdésében

rögzített tőkekövetelményt,”

g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását, valamint, ha a hitelintézet

1. az azonnali fizetőképesség, illetőleg a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat nem tartja be,

2. nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségeinek,

h) nem teljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt kötelezettségét,”

(2) A Hpt. 151. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény]

c) szavatoló tőkéje nem éri el

1. hitelintézet esetében a 76. § (1)-(2) bekezdésében,

2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)-(2) bekezdésében

rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,”

(3) A Hpt. 151. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény]

a) szavatoló tőkéje nem éri el

1. hitelintézet esetében a 76. § (1)-(2) bekezdésében,

2. pénzforgalmi intézmény esetében a 87/D. § (1)-(2) bekezdésében

rögzített tőkekövetelmény hatvan százalékát,”

60. § A Hpt. 153. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:”

61. § A Hpt. 157. § (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontja és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:

a) előírhatja]

„2. hogy a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően - ideértve az eszközök eladását is - rendezze tőkeszerkezetét,”

e) felügyeleti biztost rendelhet ki a pénzügyi intézményhez és a pénzforgalmi intézményhez.”

62. § A Hpt. 161. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak a fizetési művelet érdekében pénzforgalmi intézmény által átvett pénzeszköz szerződéses állományának átruházása esetén is alkalmazandók.”

63. § A Hpt. 163. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha]

d) a pénzforgalmi intézmény olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll a veszélye, hogy nem tud eleget tenni pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeinek.”

64. § A Hpt. a 168/A. §-t követően a következő alcímmel és 168/B. §-sal egészül ki:

„Pénzforgalmi szolgáltatókra vonatkozó különös rendelkezések

168/B. § (1) A Felügyelet az e törvényben és a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén a hitelintézetnek nem minősülő pénzforgalmi szolgáltatóval szemben - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a 153. §-ban és 157-160. §-ban meghatározott intézkedéseket, kivételes intézkedéseket alkalmazhatja, valamint a 169-175. §-ban meghatározott bírságot szabhat ki.

(2) A 153. § (2) bekezdés c) pontjának 6. alpontjától eltérően a Felügyelet nem tilthatja meg

a) a kincstár pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységének,

b) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény készpénz-átutalási, fizetési számlára történő készpénz-befizetési, és fizetési számláról történő készpénz-kifizetési tevékenységének

végzését.

(3) A Felügyelet a pénzforgalomról szóló jogszabályokban, valamint a felügyeleti határozatban foglalt kötelezettségek sérelme esetén az MNB-vel szemben a 153. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontjában és b) pontjának 2. alpontjában, valamint f) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.”

65. § A Hpt. 170. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 151. §-ban említett esetekben, illetőleg a 153. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedés mellett alkalmazható bírság esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális induló tőke egytized százalékától egy százalékáig, míg a 153. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett alkalmazható bírság esetén fél százalékától két százalékáig terjedhet.

(4) A hitelintézet terhére kiszabható bírság összege a 157. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedések mellett, valamint a 158. § (1) bekezdésében előírt kötelezettség elmulasztása esetén a bírsággal érintett hitelintézet típusához e törvényben megállapított minimális induló tőke egy százalékától három százalékáig terjedhet.”

66. § A Hpt. 174. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„174. § (1) Pénzügyi vállalkozás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169-171. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.

(2) A pénzforgalmi intézmény tekintetében az e törvényben, az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban, valamint a pénzforgalmi jogszabályokban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169-171. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.”

67. § A Hpt. 175. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„175. § (1) Pénzügyi vállalkozással, pénzforgalmi intézménnyel vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben kiszabható bírság összege kétszázezertől kétmillió forintig terjedhet.

(2) Pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelő összege kétezertől húszezer forintig terjedhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti bírság kiszabásának van helye azzal a pénzügyi vállalkozással, pénzforgalmi intézménnyel vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személlyel szemben, amely a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.

(4) Pénzügyi vállalkozás, pénzforgalmi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy működésére vonatkozó döntés előkészítésével és a döntés meghozatalával összefüggésben tevékenykedő természetes személyek felróható magatartásának megállapításakor a bírság a bírsággal érintett személy megelőző évben adott tisztségéből eredően felvett nettó jövedelmének harmincöt százalékáig terjedő összeg lehet. Ilyen jövedelem hiányában a bírság összege százezer forinttól egymillió forintig terjedhet.”

68. § A Hpt. 176/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására a Cstv., a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, és a gazdasági társaságokról szóló törvény, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény végelszámolására vagy felszámolására az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

69. § A Hpt. 186. § (2) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint b) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény következő adatait:”

b) tevékenységi kör, ideértve a pénzforgalmi intézmény engedélyezés alá nem eső egyéb tevékenységeit is;”

d) a jegyzett tőke, induló tőke;”

70. § (1) A Hpt. 190. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a 186-187. §-ban meghatározott, valamint az általa elrendelt adatszolgáltatások alapján nyilvántartja:]

a) a pénzügyi intézményeket, pénzforgalmi intézményeket, bankképviseleteket, valamint járulékos vállalkozásokat,”

c) a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény tulajdonosait,

d) a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény vezető állású személyeit,”

(2) A Hpt. 190. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás a 3. számú mellékletben megjelölt azonosító adatokon túl a következőket tartalmazza:]

f) a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,”

(3) A Hpt. 190. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény ügynökét.”

71. § A Hpt. 235. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]

a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,”

[vonatkozó részletes szabályokat.]

72. § A Hpt. 2. és 6. számú melléklete az e törvény mellékletében foglaltak szerint módosul.

73. § (1) E törvény 2009. november 1-jén lép hatályba.

(2) A Hpt.

a) 47. § (1) bekezdésében a „bankszámla” szövegrész helyébe a „fizetési számla” szöveg,

b) 87/A. §-ában a „[13/C. §]” szövegrész helyébe a „[13/D. §]” szöveg,

c) 130/B. § (3) bekezdés a) pontjában a „13/B. §-ban” szövegrész helyébe a „13/C. §-ban” szöveg,

d) 130/E. §-ában az „az elektronikus fizetési eszköz kikerül a birtokából, vagy az elektronikus fizetési eszköz” szövegrész helyébe az „a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kikerül a birtokából, vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz” szöveg,

e) 130/F. § (2) bekezdésében a „bankszámlájával” szövegrész helyébe a „fizetési számlájával” szöveg,

f) 133. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „Pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény” szöveg,

g) 134. §-ának e törvénnyel átszámozott (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1) és (3) bekezdésben” szöveg,

h) 145/A. § (2) bekezdésének b) pontjában a „13/C. §” szövegrész helyébe a „13/D. §” szöveg,

i) 145/A. § (2) bekezdésének c) pontjában a „13/C. §” szövegrész helyébe a „13/D. §” szöveg,

j) 150. §-ában a „pénzügyi intézménnyel szemben” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel szemben” szöveg,

k) 151. § (1) bekezdés bevezető szövegrészében a „pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem” szöveg,

l) 151. § (2) bekezdés bevezető szövegrészében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény” szöveg,

m) 151. § (3) bekezdés bevezető szövegrészében a „ha a pénzügyi intézmény” szövegrész helyébe a „ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény” szöveg

lép.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Hpt. 2. § (1) bekezdésének e) pontja, 3. § (1) bekezdésének m) pontja, 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, 14. § (1) bekezdésének l) pontja, 14. § (2) bekezdésének g) pontja, 63. § (1) bekezdésében a „magyar állampolgárok,” szövegrész, 118. §-ának (1) bekezdése, 186. § (2) bekezdésének k) pontja, 206. §-ának (4) bekezdése, 235. § (1) bekezdésének b) pontja, 2. számú melléklet I. Fejezetének 7. pontja és 2. számú melléklet III. Fejezetének 36. és 37. pontja.

(4) Az 1-72. §, 75. §, valamint a (2) és (3) bekezdés 2009. november 2-án hatályát veszti. Ez a bekezdés 2009. november 3-án hatályát veszti.

74. § (1) E törvény hatálybalépésekor az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény - 2009. október 31-én hatályos - 128. § (3) és (4) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató pénzforgalmi intézményként történő működésre jogosító engedély iránti kérelem nélkül 2011. április 30-ig jogosult a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésére azzal, hogy

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatót a pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában a Hpt. - e törvénnyel megállapított - 6/A. § (1) bekezdésétől eltérően pénzforgalmi intézménynek kell tekinteni,

b) nem kell megfelelnie a Hpt. 13. §-ában, 13/B. §-ában, 15/A. §-ában, 18/B. §-ában, 44. §-ában és XII/A. Fejezetében foglalt rendelkezéseknek, valamint

  Vissza az oldal tetejére