Időállapot: közlönyállapot (2009.XI.10.)

2009. évi CVIII. törvény

a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról * 

1. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról

a) megkeresésre a bíróságot az igazságszolgáltatás gyakorlása céljából,

b) az ügyészt, valamint általa jóváhagyott megkeresésre a nyomozó hatóságot, a bűncselekmények megelőzése, felderítése, a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából,

c) a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatot a külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzés céljából,

d) az állami adóhatóságot, az adózási, ellenőrzési, visszatartási és végrehajtási feladatok ellátása céljából,

e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, továbbá az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az általuk végzett ellenőrzés céljából,

f) a közös agrárpolitika végrehajtásából adódó ellenőrzési és nyilvántartási feladatok ellátása céljából a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet,

g) a piacfelügyeleti/fogyasztóvédelmi feladatok ellátása céljából a fogyasztóvédelmi hatóságot,

h) az agrárrendtartással és a piacvédelmi elemzéssel összefüggő feladatok ellátása céljából az agrárpolitikáért felelős minisztert,

i) a piaci árinformációs rendszert működtető szervet a külön jogszabály szerinti nyilvántartási rendszer működtetése céljából,

j) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat felügyeleti, ellenőrzési és engedélyezési feladataik ellátása céljából,

k) felügyeleti tevékenysége ellátása érdekében, nemzetgazdasági, adó- és vámpolitikai, továbbá piacvédelmi elemzési célból, valamint a Közösség költségvetésébe történő befizetések teljesítésével kapcsolatos feladatok ellátása céljából az adópolitikáért felelős minisztert,

l) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatalt,

m) ellenőrzési feladatai ellátása céljából az egészségügyért felelős minisztert, illetve a külpolitikáért felelős minisztert,

n) a kőolaj, kőolajtermék és földgáz biztonsági készletezésével összefüggő feladatokat ellátó szervezetet e feladatainak ellátása céljából,

o) a fizetési mérleg összeállítása céljából a Magyar Nemzeti Bankot,

p) az e célra nyilvántartásba vett közös jogkezelést végző szervezeteket, a szerzői jogi törvényben meghatározott igény érvényesítésével összefüggő feladatok ellátása céljából,

q) a vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos engedélyezési feladatok ellátása céljából a körzetközponti jegyzőt,

r) megkeresésre a hagyatéki eljárásban eljáró közjegyzőt a közjegyzői hatáskörbe tartozó eljárás során és annak céljára,

s) vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról a kereskedelmért felelős minisztert,

t) dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési célokból a kereskedelmért felelős minisztert,

u) megkeresésre az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, valamint a borászati hatóságot a külön jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából,

v) az engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti, nyilvántartási, hitelesítési és piacfelügyeleti feladataik ellátása céljából

va) a külkereskedelmi államigazgatási hatóságot,

vb) a kábítószer-prekurzorok kivitelének és behozatalának engedélyezésére kijelölt hatóságot,

vc) az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezésre, felügyeletre kijelölt hatóságot,

vd) a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságot,

ve) a közraktározás-felügyeleti hatóságot,

vf) az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK rendelet alapján az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos, az engedélyek elfogadására és hatósági nyilvántartására kijelölt hatóságot,

vg) a gazdasági célfelhasználásra szánt egyes termékek (berendezések, készülékek, gépek és rendszerek), illetőleg a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök piacfelügyeletére kijelölt hatóságot.”

(2) A Vtv. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7)-(14) bekezdés jelölése (8)-(15) bekezdésre változik:

„(7) A vámtitokról való tájékoztatás azon adatokra terjedhet ki, amelyek kezelésére a (6) bekezdés szerinti szervek törvény alapján jogosultak.”

(3) A Vtv. 16. §-a új (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(7) A vámhatóság és]

a) a (6) bekezdés va)-vf) pontjaiban meghatározott hatóság a vámeljárásokhoz, az áruk nemzetközi forgalmának ellenőrzéséhez köthető”

[feladataik teljesítése érdekében - ha az adatvédelem technikai feltételei biztosítottak - adatkezeléseiket összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhetnek.]

2. § (1) A Vtv. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az EK végrehajtási rendelet 4k-4t. cikkeiben foglaltak alkalmazása mellett, ezen rendelkezések sérelme nélkül a vámhatóság e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó eljárás során az általa hivatalból vagy kérelemre adott vámazonosító szám (a továbbiakban: VPID szám) alapján az ügyfelet nyilvántartásba veszi és nyilvántartja. A VPID szám az EK végrehajtási rendelet 4k. cikk (3) bekezdésével összhangban nyilvántartási és azonosító számként (a továbbiakban: EORI-szám) használható. A vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatban a VPID számra történő hivatkozást EORI-számra történő hivatkozásként kell értelmezni.”

(2) A Vtv. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(9) bekezdések jelölése (5)-(10) bekezdésre változik:

„(4) A vámhatóság a vámmentességi rendelet 112. cikke alapján történő vámmentes üzemanyag-behozatal esetén a vámmentességi rendelet 115. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettség ellenőrzése, valamint a vámmentességi rendelet 115. cikkének (2) bekezdése szerinti vámfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében jogosult a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alanyának természetes személyazonosító adataira, továbbá a gépjármű belépésének időpontjára, rendszámára, üzemmódjára, a kilométeróra állására valamint a behozott üzemanyag mennyiségére vonatkozó adatokat kérni. Az adatszolgáltatás formáját az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé.”

3. § A Vtv. 23. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

„(2) Az áru értékesítését a vámhatóság kereskedő közreműködésével, árverés útján vagy elektronikus árverés útján végezheti. Az elektronikus árverés útján történő értékesítést a vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával végzi.”

4. § A Vtv. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése 33. § (1) bekezdésre változik:

„(2) Amennyiben az egyszerűsített vámeljárásra irányuló kérelem nem egységes engedély kiadására irányul, az engedélyt 90 naptári napon belül állítja ki a vámhatóság. Amennyiben a kérelmező az EK végrehajtási rendelet 14a. cikke (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában említett AEO-tanúsítvány birtokosa, az említett határidő 60 naptári nap. A határidő attól a naptól számítandó, amikor a vámhatóság az EK végrehajtási rendelet 253b. cikkében foglaltakra tekintettel befogadja a kérelmet.”

5. § A Vtv. a 33. § után a következő alcímmel és a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás

33/A. § (1) Az EK végrehajtási rendelet 1. cikkének 13. pontja szerinti, egyszerűsített nyilatkozattétel és helyi vámkezelés keretében végzett szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra, vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás vámeljárásra, valamint meghatározott célra történő felhasználás vámeljárásra vonatkozó engedély, illetve annak kiadásához beleegyezés csak magyar adószámmal rendelkező gazdálkodó esetén adható. Nincs szükség a beleegyezéshez adószámra, ha a gazdálkodó kizárólag az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 95. §-a szerinti tevékenységet végez.

(2) Az egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámkezelési vámeljárásra vonatkozó engedély kiadásakor vizsgálni kell a 48. § (6) bekezdése szerinti kizáró körülmény fennálltát.

(3) Szabad forgalomba bocsátás vámeljárásra, vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás vámeljárásra, valamint meghatározott célra történő felhasználásra szóló egységes engedélyhez beleegyezés, illetve ilyen engedély abban az esetben adható ki, ha az engedélyező vámhatóság szerinti tagállam és a Magyar Köztársaság között hatályos megállapodás van a visszatartott nemzeti beszedési költségek megosztásáról.

(4) A beleegyezés megadásának további feltétele, hogy az engedélyező tagállam vámhatósága és a magyar vámhatóság közötti megállapodás alapján, az EK végrehajtási rendelet 253k. cikk szerinti együttműködési kötelezettség végrehajtásaként az engedélyező vámhatóság az engedély keretében megvalósuló ügyletek tekintetében az EK végrehajtási rendelet 30A. mellékletének 7. táblázatában szereplő adatokról elektronikus formában értesíti az engedélyben megjelölt magyarországi vámhivatalt.

(5) Az engedélyes minden naptári hónapot követő 10. napig köteles a szabad forgalomba bocsátás, a vámvisszatérítési rendszerben történő aktív feldolgozás, valamint meghatározott célra történő felhasználásra szóló vámkezelés során megállapításra kerülő nem közösségi adók és díjak megállapításához szükséges, a (6) bekezdésben megjelölt adatokat szolgáltatni az adófizetési kötelezettség keletkezésekor az engedélyben megjelölt vámhivatalnál. Nem kell szolgáltatnia az áfa-fizetési kötelezettség megállapításához szükséges adatokat annak a gazdálkodónak, aki rendelkezik az Áfatv. 156. §-a szerinti engedéllyel.

(6) A gazdálkodónak az alábbi adatokat kell szolgáltatnia (a továbbiakban: adónyilatkozat):

a) adós azonosító adatai (neve, EORI-száma és adószáma),

b) számla száma és dátuma,

c) hivatkozás a kiegészítő vámáru-nyilatkozatra,

d) vámérték,

e) vám összege,

f) belföldi rendeltetési helyig felmerülő költségek, mint az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) alapját növelő tényezők,

g) áfa alapja, áfa tétele, áfa összege;

valamint jövedéki termék esetén

h) a jövedéki termék megnevezése,

i) a jövedéki törvény szerinti vámtarifaszáma,

j) a jövedéki terméknek a jövedéki adómérték alapjául szolgáló mennyiségi egységben kifejezett mennyisége,

k) a jövedéki adómérték alapjául szolgáló mennyiségi egység, a külön jogszabály szerinti fajtakód,

l) a jövedéki adó összege;

az energiaadóról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.) szerinti felhasználó által behozott energia esetén

m) az energia megnevezése, Etv. szerinti vámtarifaszáma,

n) az energiaadó-mérték alapjául szolgáló mennyiségi egységben kifejezett mennyisége,

o) az energiaadó-mérték alapjául szolgáló mennyiségi egység,

p) az energiaadó összege;

környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség esetén

q) GLN szám, környezetvédelmi termékdíjköteles termék megnevezése, mennyisége környezetvédelmi termékdíj kód szerinti bontásban,

r) díjtétel,

s) átvállalási szerződés nyilvántartási száma/mentességi engedély száma.

Az adatszolgáltatás formáját az országos parancsnok tájékoztatóban teszi közzé.

(7) A vámhatóság a nem közösségi adókat és díjakat az adónyilatkozat alapján állapítja meg.

(8) Amennyiben az adónyilatkozat alapján számított adó és díj és a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy utólagos ellenőrzés alapján számított adó és díj összegének különbözete alapján további fizetési kötelezettség keletkezik, azt a vámhatóság a gazdálkodó terhére utólag kiszabja. Amennyiben a gazdálkodó a fizetési kötelezettséget határidőben nem teljesíti, a vámhatóság a követelését mindenekelőtt az - közvetlen igénybejelentést lehetővé tevő - adóbiztosíték terhére érvényesíti. Amennyiben a kiegészítő vámáru-nyilatkozat vagy az utólagos ellenőrzés alapján a gazdálkodó javára pozitív különbség mutatkozik, a vámhatóság kérelemre az összeget az 59. § (2)-(3) bekezdése szerint visszafizeti.

(9) Az adós adó- és díjkötelezettségének teljesítéséhez az adózás rendjéről szóló törvény szerinti pénzügyi képviselőt vehet igénybe. Vámjogi képviselő az adó- és díjkötelezettségek teljesítésével kapcsolatban képviselőként kizárólag akkor járhat el, ha az engedélyező vámhatóság által lefolytatott vámeljárásban is vámjogi képviselőként jár el.”

6. § A Vtv. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az értékesítésre a 23. § (2) bekezdését kell alkalmazni, az értékesítés meghiúsulása esetén a 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.”

7. § A Vtv. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Mentes a biztosítéknyújtási kötelezettség alól - a jövedéki termék kivételével - a vámhatóság által megbízhatónak minősített fuvarozó és szállítmányozó, az engedélyezett címzett, a vámkódex 14a. cikke (1) bekezdés szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó, továbbá a vámudvart üzemeltető vámügynök a rendszeres tevékenysége keretében telephelyére érkező átmeneti megőrzés alá vont áru tekintetében.”

8. § (1) A Vtv. 48. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott mentesség, illetve kedvezmény vonatkozik a környezetvédelmi termékdíj és az energiaadó biztosítására is.”

(2) A Vtv. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Több tagállamra kiterjedő egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámeljárás engedélyezése során a vámhatóság az egységes engedély kibocsátására vonatkozó kérelmeket - az EK végrehajtási rendelet 253h. cikkének (5) bekezdése alapján - elutasítja, ha az engedély iránti kérelemben a gazdálkodó által leírt tevékenységből kitűnik, hogy a tevékenységhez kapcsolódva a nem közösségi adók és díjak felmerülésének helye Magyarország, és a gazdálkodó által az EK végrehajtási rendelet 253. cikkének (5) bekezdése alapján nyújtott biztosíték a vámhatóság számára nem nyújt közvetlen igénybejelentési jogosultságot a felmerülő tartozások megfizetésének érvényesítése során.”

9. § A Vtv. 59. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:

„(2) Amennyiben a vámtartozást és a nem közösségi adókat és díjakat megállapító határozat módosításáról, visszavonásáról, megváltoztatásáról vagy megsemmisítéséről rendelkező hatósági határozat, illetve bírósági ítélet alapján a megállapított fizetési kötelezettség (vagy a fizetési kötelezettség összegének egy része) követelésének jogcíme megszűnik, a módosításról, visszavonásról, megváltoztatásról vagy megsemmisítésről rendelkező határozatban, illetve a bírósági ítélet végrehajtása érdekében hozott határozatban az eljáró hatóság rendelkezik az összegnek a számlavezető szerv általi visszafizetéséről. Ez a visszafizetési kötelezettségről való rendelkezés a vámkódex 236. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése szerinti saját kezdeményezésnek minősül.

(3) A számlavezető szerv a visszatérítésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles a visszafizetendő összeget visszautalni. A határidőn túli visszafizetés esetén a vámhatóság kamatot fizet. A kamat összegének megállapítására az 57. §-ban foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) Amennyiben a vámhatóság határozata jogszabályt sértett és az adósnak ennek következtében keletkezik visszafizetési igénye, a vámhatóságnak a visszafizetendő összeg után a (3) bekezdés szerinti kamatot a befizetés napjától a visszafizetés napjáig kell fizetnie, kivéve, ha a téves vám- és adómegállapítás a nem jóhiszeműen eljáró adós érdekkörében felmerült okra vezethető vissza.”

10. § A Vtv. 61/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„61/A. § (1) A vámkódexben, valamint az EK végrehajtási rendeletében, illetve e törvényben és e törvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott,

a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási, vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,

b) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,

c) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,

d) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,

e) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá

f) ellenőrzés akadályozása

esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.

(2) Amennyiben a gazdálkodó az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott, termék importjához kapcsolódó járulékos költséget azért nem vette figyelembe a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó alapjának megállapításkor, mert az egyúttal a részére nyújtott szolgáltatás adóalapjául is szolgált, és ez után a szolgáltatást nyújtó által rá áthárított adót megfizette, vagy fizetendő adóként megállapította és bevallotta, a jogszerűen kiszabható és a tévesen közölt termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó ezen okból fennálló különbözete nem minősül az 1. § (3) bekezdésének 14. pontja szerinti vámhiánynak.

(3) A vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése valósul meg akkor is, ha a fizetendő nem közösségi adók és díjak összegének megállapításához a vámáru-nyilatkozaton feltüntetendő adatok tekintetében a vámáru-nyilatkozat hiányos, illetve hibás, ide nem értve azt az esetet, amikor a vámáru-nyilatkozaton a termékimport esetén fizetendő általános forgalmi adó összege - a (2) bekezdésben foglalt okból - hibás, és a hibát a gazdálkodó önellenőrzés keretében korrigálta.

(4) A vámigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(5) Ha az EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítványt vagy származási nyilatkozatot tartalmazó számlát a külföldi vámhatóság a rajta lévő adatok ellenőrzése céljából visszaküldi Magyarországra, illetve külföldi megkeresés nélkül a magyar vámhatóság az előzőekben nevesített okmányokat, valamint a „Beszállítói Nyilatkozat”-okat vizsgálat tárgyává teszi és az utólagos vizsgálat során az adatok valótlannak bizonyulnak, az exportőr vagy a beszállító az eladási ár, annak hiányában az áru értékének egy százalékát, de legalább százezer, legfeljebb

a) vámhiány keletkezése esetén a (6) bekezdésben,

b) ha vámhiány nem keletkezik, a (7) bekezdésben

meghatározott vámigazgatási bírságot köteles fizetni. Hosszú távú beszállítói nyilatkozat esetében a mindenkori maximálisan kiszabható bírságot kell megállapítani.

(6) Ha a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány keletkezik, vámigazgatási bírságként - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámhiány ötven százalékát kell kiszabni. Nem kell a vámigazgatási bírságot kiszabni és beszedni, ha annak összege kevesebb 2500 Ft-nál.

(7) Amennyiben a mulasztás vagy tevékenység következtében vámhiány nem keletkezik, a vámigazgatási bírság szervezet esetében egymillió forintig, természetes személy esetében százezer forintig terjedhet. Ez esetben a bírság kiszabásánál a vámhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.

(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni, ha természetes személy esetében a kötelezettségszegés következtében büntető- vagy szabálysértési eljárás indult.

(9) Ha az ügyfél a gyűjtő vámáru-nyilatkozat vagy a vámáru-nyilatkozat adatainak a vámkódex 65. cikke vagy 78. cikkének (1) bekezdése szerinti módosítását a korrekcióra okot adó okmány kiállítását követő hónap 15. napjáig a vámhatóságnál kérelmezi, a vámhatóság a módosítás elfogadásakor a vámigazgatási bírság kiszabását mellőzi. Ha az ügyfél a korrekciót a fenti időponton túl, de még a vámhatóságnak a vámkódex 78. cikkének (2) bekezdése szerinti vagy utólagos ellenőrzése előtt kérelmezi, és ha az általa elmulasztott, vámhiányt okozó kötelezettséget pótlólagosan, még a vámhatóság intézkedése előtt teljesíti, a vámigazgatási bírság mértéke a (6) bekezdés szerint kiszabható bírság huszonöt százaléka.

(10) A vámigazgatási bírságot - a fizetésre kötelezett kérelmére - a külön jogszabályban meghatározott vámszerv elengedheti vagy mérsékelheti, ha

a) a fizetésre kötelezettel szemben három éven belül vámigazgatási bírság kiszabására nem került sor, és

b) a vámigazgatási bírság megfizetése a fizetésre kötelezett és vele egy háztartásban élő és eltartásra szoruló közeli hozzátartozói megélhetését, illetve a kereskedelmi forgalommal kapcsolatban a szervezet tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné,

c) az utólagos ellenőrzés és a vámkódex 78. cikke szerinti ellenőrzés alkalmazásában - az a)-b) pontban foglaltak figyelmen kívül hagyásával - a fizetésre kötelezett vizsgálati időszakban nyilvántartott vámigazgatási bírságainak összege nem haladja meg az ezen időszakban kiszabott vámtartozás összegének három százalékát.

(11) Nincs helye a bírság elengedésének, mérséklésének, ha a vámhiány a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.

(12) Az e törvény alapján megfizetett vámigazgatási bírság a központi költségvetés bevétele.”

11. § A Vtv. a következő alcímmel és a következő 84. §-sal egészül ki:

„Jogharmonizációs záradék

84. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

1. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet,

2. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet módosításáról szóló 82/97/EK rendelet,

3. a külső árutovábbítási eljárás tekintetében a 2913/92/EGK rendelet módosításáról szóló 955/1999/EK rendelet,

4. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet módosításáról szóló 2700/2000/EK rendelet,

5. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet módosításáról szóló 648/2005/EK rendelet,

6. az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a vállalati jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság (ideértve az állat- és növény-egészségügyi jogszabályokat), a közlekedéspolitika, az adózás, a statisztika, az energia, a környezetvédelem, a bel- és igazságügyi együttműködés, a vámunió, a külkapcsolatok, a közös kül- és biztonságpolitika, valamint az intézmények területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló 1791/2006/EK rendelet,

7. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet,

8. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 3665/93/EK rendelet,

9. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendeletnek az egységes vámokmány és az alkalmazandó kódok tekintetében történő módosításáról szóló 655/94/EK rendelet,

10. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1500/94/EK rendelet,

11. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2193/94/EK rendelet,

12. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 3254/94/EK rendelet,

13. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1762/95/EK rendelet,

14. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 482/96/EK rendelet,

15. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1676/96/EK rendelet,

16. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2153/96/EK rendelet,

17. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 12/97/EK rendelet,

18. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 89/97/EK rendelet,

19. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1427/97/EK rendelet,

20. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 75/98/EK rendelet,

21. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1677/98/EK rendelet,

22. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 46/99/EK rendelet,

23. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 502/1999/EK rendelet,

24. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1662/1999/EK rendelet,

25. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1602/2000/EK rendelet,

26. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2787/2000/EK rendelet,

27. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 993/2001/EK rendelet,

28. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet, valamint a 2787/2000/EK rendelet és a 993/2001/EK rendelet módosításáról szóló 444/2002/EK rendelet,

29. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 881/2003/EK rendelet,

30. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1335/2003/EK rendelet,

31. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 2286/2003/EK rendelet,

32. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 837/2005/EK rendelet,

33. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 883/2005/EK rendelet,

34. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet és a 2286/2003/EK rendelet módosításáról szóló 215/2006/EK rendelet,

35. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 402/2006/EK rendelet,

36. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1875/2006/EK rendelet,

37. Bulgária és Románia csatlakozása következtében az áruk szabad áramlására, a személyek szabad mozgására, a versenypolitikára, a mezőgazdaságra (állat- és növény-egészségügyi jogszabályok), a halászatra, a közlekedéspolitikára, az adózásra, a statisztikára, a foglalkoztatásra és szociálpolitikára, a környezetvédelemre, a vámunióra és a külkapcsolatokra vonatkozó egyes rendeletek és határozatok kiigazításáról szóló 1792/2006/EK rendelet,

38. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 214/2007/EK rendelet,

39. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1192/2008/EK rendelet,

40. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 273/2009/EK rendelet,

41. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 312/2009/EK rendelet,

42. a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 414/2009/EK rendelet.”

12. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (a továbbiakban: VPtv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(2) Az adópolitikáért felelős miniszter az irányítási jogkörének végrehajtása érdekében:]

h) felügyeli a Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési és rendészeti jogkörében végzett tevékenységét.”

(2) A VPtv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

„(3) Az adópolitikáért felelős miniszter rendszeresíti a Vám- és Pénzügyőrségnél alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközöket.”

13. § A VPtv. 43. §-ának felvezető szövege és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § (1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:”

g) a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben a Vám- és Pénzügyőrségnél alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokat és a Vám- és Pénzügyőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit,”

14. § A VPtv. a következő 44. §-sal egészül ki:

„44. § Az adópolitikáért felelős miniszter utasításban állapítja meg a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.”

15. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„54. § (1) A kulturális javakat - ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa másképp nem rendelkezik - az e törvényben meghatározottak szerint lehet az ország területéről kivinni.

(2) A kulturális javak kivitelére vonatkozó eljárás részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.”

16. § (1) A Kötv. 54. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:

„Védett kulturális javak kivitele”

(2) A Kötv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § (1) A védetté nyilvánított vagy az e törvény alapján védett kulturális javak a hatóság engedélyével vihetők ki az országból.

(2) A kiviteli engedély iránti kérelem előterjesztésére a tárgy tulajdonosa vagy vagyonkezelője jogosult.

(3) A hatóság a kiviteli engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kivitel veszélyezteti a kulturális érdekeket vagy a tárgy biztonságát;

b) a kivitellel érintett tárgyra nem vonatkozik állami garanciavállalás, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás;

c) külön jogszabályban meghatározott tárgyak esetén a miniszter a kivitelhez nem adja hozzájárulását.

(4) Kiviteli engedély határozott időre, legfeljebb a kivitellel érintett tárgyra vonatkozó állami garancia, biztosítási szerződés vagy ezeknek megfelelő egyéb kötelezettségvállalás időtartamára adható.”

17. § (1) A Kötv. 55. §-át követő alcím helyébe a következő alcím lép:

„Nem védett kulturális javak kivitele”

(2) A Kötv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„56. § (1) Az 55. § hatálya alá nem tartozó, de a kérelem benyújtásának időpontjában legalább ötvenéves kulturális javak - a 47. § (2) bekezdésében megjelöltek kivételével - a hatóság engedélye alapján, műtárgykísérő igazolással vihetők ki az országból.

(2) A hatóság a kivitel jogszerűségéről az engedélyező határozattal egyidejűleg - átruházható - műtárgykísérő igazolást állít ki, amely tartalmazza a műtárgy azonosításához szükséges adatokat.

(3) A kiviteli engedély, illetve a műtárgykísérő igazolás határozatlan időre vagy egytől tíz évig terjedő határozott időre szólhat.

(4) A hatóság a kiviteli engedélyt visszavonja és a műtárgykísérő igazolást érvénytelenné nyilvánítja, ha a tárgy

a) lopott,

b) védett gyűjteményből vagy tárgyegyüttesből jogellenesen került ki,

c) jogellenesen került Magyarországra.”

18. § A Kötv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57. § (1) Az 55. és 56. § hatálya alá nem tartozó kulturális javak a hatóság engedélye nélkül vihetők ki az országból.

(2) A hatóság kérelemre a kivitel jogszerűségéről az 56. § (1) bekezdése szerinti műtárgykísérő igazolást ad ki.”

19. § A Kötv. 71. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[71. § A hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet:]

e) a kiviteli engedélyekről és igazolásokról;”

20. § A Kötv. 93. §-ának (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]

p) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a kulturális javak kivitelének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének részletes szabályait.”

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2009. december 1-jén lép hatályba.

(2) A 15-20. § és a 21. § (5) és (8) bekezdése a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(3) A Vtv. e törvénnyel megállapított 61/A. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az az ügyfél számára előnyösebb.

(4) A Vtv. 17. §-ának új (6) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe az „(5)” szövegrész lép.

(5) Hatályát veszti a Kötv. 59-61. §-a és 88. §-a.

(6) Hatályát veszti a VPtv. 43. §-ának b) pontja.

(7) E törvény 1-20. §-a, 21. §-ának (1)-(2) és (4)-(7) bekezdése és 22. §-a 2009. december 2-án hatályát veszti.

(8) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 377. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Amennyiben a Tanács elnöke megbízatása időtartamának lejártáig a Tanács nem dönt az új elnök kinevezéséről, az elnök megbízatása az adott naptári év végéig meghosszabbodik.”

22. § E törvény a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 1192/2008/EK rendelet, valamint a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról szóló 312/2009/EK rendelet végrehajtását szolgálja.


  Vissza az oldal tetejére