Időállapot: közlönyállapot (2009.XI.16.)

2009. évi CXV. törvény

az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről * 

Az Országgyűlés - elismerve a kisvállalkozók gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepét - az egyéni vállalkozói tevékenység megkönnyítése, az egyéni vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentése, az Európai Unió szabályaival való összhang megteremtése és az egyéni vállalkozók cégalapításának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény szabályozza az egyéni vállalkozók tevékenysége megkezdésének, folytatásának, szünetelésének és megszűnésének, valamint a Magyarországon székhellyel rendelkező egyéni cég alapításának, működésének és megszűnésének feltételeit, tagjának vagy tagjainak jogait és kötelezettségeit.

I. FEJEZET

AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

Az egyéni vállalkozói tevékenység

2. § (1) A Magyar Köztársaság területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.

(2) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenységre,

b) a magán-állatorvosi tevékenységre,

c) az ügyvédi tevékenységre,

d) az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenységre,

e) a közjegyzői tevékenységre,

f) az önálló bírósági végrehajtói tevékenységre.

3. § (1) Egyéni vállalkozó lehet:

a) a magyar állampolgár,

b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,

c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,

d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

(2) Nem lehet egyéni vállalkozó:

a) aki korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen,

b) akit a közélet tisztasága elleni [a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet VII. cím] a nemzetközi közélet tisztasága elleni (Btk. XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (Btk. XVII. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XVIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

c) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

d) aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése

4. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésére az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a joghatóságra, hatáskörre és illetékességre, a kapcsolattartás általános szabályaira, valamint az elektronikus kapcsolattartásra és az elektronikus tájékoztatásra, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, a közreműködő hatóságra, az igazolási kérelemre, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy az 5. § (2) bekezdés szerint személyesen kezdeményezhető.

(3) Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszüntetésének bejelentésével, valamint a változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetők.

5. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) e törvény rendelkezéseinek megfelelő bejelentést nyújtson be.

(2) A Hatóság minden, a bejelentést személyesen kezdeményező és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára ingyenesen ügyfélkaput hoz létre.

(3) A bejelentő az ügyfélkapu létesítéséhez saját elektronikus levélcíme helyett kézbesítési megbízottja elektronikus levélcímét is megadhatja. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a bejelentő részére küldött elektronikus küldeményeket a bejelentő (egyéni vállalkozó) részére továbbítsa.

(4) Kézbesítési megbízott bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, vagy cselekvőképes természetes személy lehet, ha a bejelentő mellékeli a kézbesítési megbízott megbízására, illetve a megbízatás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot.

6. § (1) A bejelentést az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: bejelentési űrlap) kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét, értesítési címét, állampolgárságát,

b) nyilatkozatot arról, hogy nem állnak fenn a 3. §-ban meghatározott kizáró okok,

c) a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett szakmakód szerint megjelölve,

d) a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,

e) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek.

(2) A bejelentési űrlapnak tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy a bejelentő mely adatai és milyen célból kerülnek be az egyéni vállalkozói nyilvántartásba és ezek közül melyek lesznek bárki számára megismerhető, nyilvános adatok.

(3) A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot nem megfelelően töltötte ki, erről a tényről - a bejelentés hiányainak megjelölését és az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentés nélküli megkezdésének, illetve folytatásának jogkövetkezményeire való figyelmeztetést tartalmazó - automatikus visszajelzést kap, amely tartalmazza a bejelentő által kitöltött bejelentési űrlapot.

(2) Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül - a megállapításukhoz szükséges adatoknak az illetékes hatósághoz történő továbbítását követően - beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát és az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét, és ezt követően az egyéni vállalkozónak a 11. §-ban meghatározott adatait haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez.

(3) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozót nyilvántartásba veszi, és erről a nyilvántartási szám megküldésével azonnal, elektronikus úton értesíti a Hatóságot, és egyidejűleg megküldi (átadja) a 9. §-ban meghatározott igazolást a bejelentő részére.

(4) Ha a bejelentő a bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság és a nyilvántartást vezető szerv nem mérlegelheti a (2) és (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását.

(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti igazolás megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti az állami adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt.

8. § Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes.

9. § A 7. § (3) bekezdése szerinti igazolás tartalmazza:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát, a bejelentés napját,

b) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait,

c) az egyéni vállalkozó székhelyét, telephelyét (telephelyeit), fióktelepét (fióktelepeit),

d) az egyéni vállalkozó főtevékenységének és egyéb tevékenységeinek a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti megjelölését,

e) az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét és nyilvántartási számát.

Az egyéni vállalkozói igazolvány

10. § (1) Ha az egyéni vállalkozó kéri, számára a Hatóság egyéni vállalkozói igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki. Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, a 11. § (1) bekezdés c), d) és g) pontjában meghatározott adatait és adószámát, továbbá az igazolvány számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza.

(2) Az igazolvány a kiállításának napján fennálló, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokat igazolja.

(3) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető.

(4) Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem beérkezését követő munkanaptól számított öt munkanapon belül kézbesíteni kell.

(5) Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartása

11. § (1) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:

a) az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, állampolgárságát, értesítési címét, szükség szerint a kézbesítési megbízott személyazonosító adatait, lakcímét, értesítési címét és elektronikus levélcímét,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,

c) az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően,

d) a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét,

e) szükség szerint az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének tényét, kezdő- és zárónapját,

f) az egyéni vállalkozó adószámát, ha az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztés, a felfüggesztés megszüntetése, a törlés, illetve e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése tényét, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,

g) az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,

h) ha az egyéni vállalkozó rendelkezik igazolvánnyal, az igazolvány számát, kiállításának helyét és keltét, a kiállító hatóság megnevezését, az igazolvány cseréje, pótlása megtagadásának tényét, az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, valamint

i) a törlés időpontját és okát.

(2) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába kizárólag az e törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból adatot törölni.

(3) A Hatóság az egyéni vállalkozói jogviszony fennállásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az egyéni vállalkozó megfelel-e a 3. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek, továbbá, hogy nem áll-e valamely tevékenysége tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak érdekében a Hatóság - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben az adatigényléshez előírt adatok közlésével az arra előírt feltételek szerint - az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartó szervtől, a bűnügyi nyilvántartó szerv pedig az adatigénylés alapján a Hatóság számára adatot továbbít arra a tényre vonatkozóan, hogy a bűnügyi nyilvántartásokban szerepel-e az egyéni vállalkozóra vonatkozó, a 3. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.

(5) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Hatóság az egyéni vállalkozó tevékenységi körének megjelölésével, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet és vehet át a bűnügyi nyilvántartó szervtől, a bűnügyi nyilvántartó szerv pedig az adatigénylés alapján a Hatóság számára adatot továbbít arra a tényre vonatkozóan, hogy az egyéni vállalkozó a megjelölt tevékenységi körre vonatkozóan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6) A nyilvántartást vezető szerv az ellenőrzés során a (4) és (5) bekezdés szerint megismert tényre vonatkozó adatokat az ellenőrzés befejezéséig - ha az ellenőrzés alapján hivatalból az egyéni vállalkozó tevékenység megtiltására irányuló eljárást indít, annak jogerős befejezéséig - kezelheti.

12. § (1) A nyilvántartást vezető szerv az állami adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból intézkedik az egyéni vállalkozó adószáma alkalmazásának felfüggesztése, törlése, a felfüggesztés megszüntetése, valamint e határozatok megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, továbbá a határozat jogerőre emelkedése napjának bejegyzéséről.

(2) A nyilvántartást vezető szerv köteles az egyéni vállalkozók családi és utónevét, valamint a 11. § (1) bekezdés b)-h) pontjában meghatározott adatokat, az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén annak időpontját - ha az egyéni cég alapítása miatt történt, akkor ennek tényét - a nyilvántartásból törölt egyéni vállalkozó családi és utónevét, valamint nyilvántartási számát a törlés tényének feltüntetésével naprakészen, bárki számára díjmentesen megtekinthetően az interneten folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

13. § (1) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezeli.

(2) Adatigényléssel jogosult átvenni az egyéni vállalkozó

a) a 12. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvános nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvános nyilvántartás) nem szereplő valamennyi adatát a bíróság a büntetőeljárás lefolytatása, büntetés és intézkedés végrehajtása, továbbá polgári perben a tényállás megállapítása céljából,

b) a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő valamennyi adatát a rendőrség a bűncselekmények és szabálysértések felderítése céljából,

c) a nyilvános nyilvántartásban nem szereplő valamennyi adatát a nyomozó hatóság és az ügyészség büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából.

14. § (1) Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: változásbejelentési űrlap) a Hatóságnak bejelenteni. A változásbejelentési űrlapnak az egyéni vállalkozó családi és utónevét, nyilvántartási számát, valamint a megváltozott adatokat kell tartalmaznia. Az egyéni vállalkozó - választása alapján - az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartáshoz szükséges - külön törvényben rögzített - további adatokat a változásbejelentési űrlappal együtt előterjesztve a Hatóság útján juttathatja el az állami adóhatósághoz.

(2) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás-bejelentésének - ha az az igazolványban szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezető szervvel is.

(3) Ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését követően kíván külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységet folytatni, az (1) bekezdés szerinti változásbejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem, illetve a bejelentés benyújtásával eleget tesz. Ebben az esetben az engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság az engedély megadásáról, illetve a bejelentés alapján történő nyilvántartásba vételről szóló határozatát közli a Hatósággal.

(4) Ha az egyéni vállalkozó külön jogszabály alapján engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységét megszünteti, az e törvény szerinti változásbejelentési kötelezettségét az engedélyező vagy a bejelentést fogadó hatóságnál is teljesítheti, amely a változásbejelentést haladéktalanul továbbítja a nyilvántartást vezető szervhez.

(5) Az adatváltozás bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. §-t megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a visszaigazolás a 9. § a) és b) pontjában meghatározott, valamint az adatváltozással érintett adatokat tartalmazza.

(6) A tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóság közli a tevékenység gyakorlását megtiltó végrehajtható határozatát a Hatósággal és a nyilvántartást vezető szervvel. A nyilvántartást vezető szerv a határozat alapján az adott tevékenységet hivatalból törli a nyilvántartásból.

Az egyéni vállalkozói tevékenység

15. § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.

(2) Az egyéni vállalkozó több tevékenységet folytathat, tevékenységét több telephelyen, fióktelepen végezheti.

(3) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

16. § (1) Az egyéni vállalkozó közreműködőként alkalmazottat, külön jogszabályban meghatározott bedolgozót, segítő családtagot, és szakiskolai, szakközépiskolai tanulót foglalkoztathat.

(2) Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.

(3) Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelepe) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat valamennyi telephelyen (fióktelepen) érvényesíteni kell.

(4) Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során az „egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak e.v. rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.

17. § Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha egyéni vállalkozói tevékenységét az e törvényben meghatározottak szerint bejelenti.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése

18. § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésnek bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles ezt a Hatóságnál az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével bejelenteni. Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság a szünetelésről azonnal, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, aki a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába hivatalból bejegyzi. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

(3) A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

(4) Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével bármikor folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a Hatóság a szünetelés megszüntetéséről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

(5) Az értesítés alapján a nyilvántartást vezető szerv a szünetelés tényét hivatalból törli az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.

(6) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezető szervvel is.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése

19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik

a) ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését - az erre rendszeresített elektronikus űrlapon - a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján,

b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,

c) az egyéni vállalkozó halála napján,

d) az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,

e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

(2) A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,

b) ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,

c) ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen,

(3) Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának a megtiltásáról hozott határozatának végrehajthatóvá válásáról a Hatóság haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely az értesítés alapján az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból hivatalból törli.

(4) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása, illetve halála esetén a Hatóság,

b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az adóhatóság,

c) egyéni cég alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)

elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(5) A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

II. FEJEZET

AZ EGYÉNI CÉG

20. § (1) Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.

(2) Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.

(3) Az egyéni cég a Ctv. hatálya alá tartozik, amelynek rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. Egy természetes személy kizárólag egy egyéni cég tagja (alapítója) lehet.

(5) Ahol az egyéni cégre alkalmazandó más jogszabály legfőbb szervet említ, azon az egyéni cég tagját kell érteni.

(6) Az egyéni cégre és tagjára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az egyéni cég alapítása

21. § (1) Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség, amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia.

(2) Az alapító okirat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ebben az esetben az alapító okirat tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. A szerződésmintával készült alapító okiratra az (1) bekezdést alkalmazni kell.

(3) Az alapító okirat az egyéni cég működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a tag e törvény, illetve más jogszabályok keretei között szabadon állapíthatja meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhet el, ha ezt a törvény megengedi.

(4) Nem alapíthat egyéni céget a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.

22. § (1) Az alapító okiratban meg kell határozni:

a) az egyéni cég cégnevét és székhelyét,

b) az egyéni cég alapítóját családi és utóneve, anyja neve, lakóhelye és egyéni vállalkozói nyilvántartási száma feltüntetésével,

c) az egyéni cég azon tevékenységeit, amelyeket a cégjegyzékben szerepeltetni kíván,

d) az egyéni cég jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét,

e) a tag korlátlan vagy korlátozott felelősségét, korlátozott felelősség esetén annak mértékét (a pótbefizetés összegét),

f) az egyéni cég működésének időtartamát, ha azt határozott időre alapítják,

g) ha az egyéni cég könyvvizsgálót jelöl ki, a könyvvizsgáló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét),

h) az osztalékelőleg fizetésének lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során - a statisztikai nómenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül - minden olyan tevékenység megjelölhető, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. Az egyéni cég - az alapító okiratban meghatározott tevékenységen belül - bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit az állami adóhatóságnak - főtevékenységként vagy más tevékenységként - bejelent.

(3) Ha az alapító okirat az egyéni cég időtartamáról nem rendelkezik, az egyéni cég működése időtartamát határozatlan idejűnek kell tekinteni.

23. § (1) Az egyéni cég jogerős cégbejegyzéséig az alapító okirat érvénytelenségére a Ptk. a szerződés érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős cégbejegyzés után az alapító okirat megtámadására nincs mód, és a semmisség megállapításának is csak a Ctv.-ben szabályozott perben, a (2) bekezdésben meghatározott semmisségi okokból van helye.

(2) A jogerős cégbejegyzés után az alapító okirat semmisségét csak az alábbi okokból lehet megállapítani:

a) az alapító okirat ügyvédi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor,

b) az alapító okirat nem tartalmazza az egyéni cég cégnevét, tevékenységét (tevékenységeit), jegyzett tőkéjét, továbbá a tag vagyoni betétjének mértékét és felelősségének megjelölését,

c) az egyéni cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik,

d) az alapító nem volt egyéni vállalkozó,

e) az alapító cselekvőképtelen volt.

(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés alapján az alapító okirat érvénytelenségét megállapítja, felhívja a tagot - amennyiben ez lehetséges - az érvénytelenség kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság az alapító okiratot a határozatában megjelölt időpontig hatályossá nyilvánítja, és szükség esetén felhívja a cégbíróságot törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.

(4) A jogerős cégbejegyzést követően az alapító okirat érvénytelenségének megállapítása nem érinti azon kötelezettségek fennállását, amelyek az egyéni cég terhére vagy javára az érvénytelenség megállapításáig keletkeztek.

24. § (1) Az egyéni cég alapítását az alapító okirat aláírásától számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre.

(2) Az egyéni cég feletti törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el a Ctv. szabályai szerint.

(3) Az egyéni cégre, valamint az egyéni cég tagjára vonatkozó, a cégnyilvántartás részét képező jogok, tények és adatok nyilvánosak.

(4) Az egyéni cég alapításának, az alapító okirat módosításának, a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak és ezek változásának, valamint törvényben előírt más adatoknak a cégbírósági bejelentése a tag kötelezettsége, melynek elektronikus úton köteles eleget tenni.

(5) A tag korlátlanul felel az egyéni céggel szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak.

25. § (1) Egyéni cég átalakulással, valamint nem üzletszerű gazdasági tevékenységre nem hozható létre.

(2) Az egyéni cég a cégnyilvántartásba való bejegyzés napját megelőzően nem kezdheti meg működését.

Az egyéni cég vagyona és felelőssége

26. § (1) Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul.

(2) Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A vagyoni betét értékéről az alapító a bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik.

(3) Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot nem haladja meg, a jegyzett tőke csak pénzbeli hozzájárulás lehet.

(4) A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani.

27. § (1) A tag az egyéni cég tőkéjét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért választása szerint korlátlan vagy korlátolt mögöttes felelősséget vállalhat, erről, valamint korlátolt felelősség választása esetén annak mértékéről az egyéni cég alapító okiratában a (3) bekezdésben meghatározottak szerint köteles nyilatkozni.

(2) Korlátlan mögöttes felelősség esetén az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.

(3) Korlátolt mögöttes felelősség esetén az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelynek erejéig az egyéni cég tartozásaiért az alapító saját vagyonával felel. Ha az egyéni cég vagyona a tartozások kielégítését nem fedezi, a tag a pótbefizetésből szükséges összeget köteles az egyéni cég rendelkezésére bocsátani.

(4) A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég és tagja nem lehet gazdasági társaságban korlátlanul felelős tag.

(5) A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetén az egyéni cég elnevezést (vagy annak ec. rövidítését), a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetén a korlátolt felelősségű egyéni cég elnevezést (vagy annak kfc. rövidítését) az egyéni cég nevében fel kell tüntetni.

(6) Ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.

28. § A tag a felelősség módját, annak mértékét az egyéni cég működése során az alapító okirat megfelelő módosításának benyújtásával megváltoztathatja. Ha ennek során az egyéni cég tagjának addigi korlátlan felelőssége korlátolttá válik, a tag a felelőssége korlátozásáig az egyéni cég által vállalt kötelezettségek teljesítéséért teljes vagyonával, korlátlan felelősséggel tartozik. Ha a korlátolt felelősségű egyéni cég felelőssége korlátlanná válik, a felelősség megváltozását követően a tag az egyéni cég által vállalt kötelezettségek teljesítéséért teljes vagyonával, korlátlanul felel.

29. § Az egyéni cég tőkéjéből a tag javára - a tagsági jogviszonyra figyelemmel - kifizetést a gazdasági társaságokról szóló törvény a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó szabályai szerint lehet teljesíteni.

Az egyéni cég működése

30. § (1) Az egyéni cég tagja dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az egyéni cégre vonatkozó jogszabály a legfőbb szerv hatáskörébe utal.

(2) Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselő vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el.

(3) Ha az egyéni cég ügyvezetését a tag látja el, a céget a tag képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Ebben az esetben az egyéni céget a tag írásban cégjegyzés útján képviseli

(4) A tag az egyéni cég ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal, az egyéni cég érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.

(5) Az egyéni cég fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a tag ügyvezetési feladatait a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni.

(6) Ha az egyéni cég tagja az alapításkor nem felelt meg az egyéni vállalkozóra vonatkozó követelményeknek, úgy kell tekinteni, hogy a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

(7) Egyéni cég vagyoni betétje kizárólag egyéni vállalkozóra ruházható át.

31. § (1) Ha valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez (a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges engedélyhez) köti, az egyéni cég e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

(2) Ha az egyéni vállalkozónak hatósági engedély kiadása iránti kérelemre indított eljárása van folyamatban és az egyéni cég alapításának elhatározását az engedélyt kiadó hatóságnak bejelenti, a hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.

(3) Ha a hatósági engedélyre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, az egyéni vállalkozó számára az egyéni cég alapítását megelőzően kiadott hatósági engedély jogosultja az egyéni cég lesz, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek az egyéni cég nem felel meg.

(4) Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég csak akkor folytathat, ha tagja a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni cég akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek a tag nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, az egyéni cég által határozatlan időre foglalkoztatott személyek az előírt képesítéssel rendelkeznek.

32. § (1) A tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, feltéve, hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel és ezt a szándékát a cégbíróságnak az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül bejelenti.

(2) Ha a tagnak több örököse van, az örökösök, legfeljebb három hónapig valamennyien a cég tagjává válhatnak, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti bejelentésben azt is meghatározzák, hogy ki látja el azon feladatokat, amelyeket az egyéni cégre alkalmazandó szabály a vezető tisztségviselő vagy a képviselő számára ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott három hónapos határidő

a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától,

b) hagyatéki eljárás esetén a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától,

c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedése napjától

számítandó.

Az egyéni cég átalakulása és megszűnése

33. § (1) Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át.

(2) Az átalakulás során az egyéni cég köteles a számvitelről szóló törvény átalakulásra vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni.

34. § (1) Az egyéni cég megszűnik, ha:

a) az alapító okiratban meghatározott időtartam eltelt vagy más megszűnési feltétel megvalósult,

b) elhatározza jogutód nélküli megszűnését,

c) elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását),

d) a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja,

e) a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését,

f) a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.

(2) Az egyéni cégre a felszámolás, a végelszámolás és a csődeljárás szabályait alkalmazni kell.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

35. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) Az 1-34., 37-72., 74-75. §, a 76. § (1)-(15) bekezdése, a 77-85. §, a 87. § (1)-(3), valamint a 87. § (5)-(12) bekezdése és a 88-93. § 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 87. § (4) bekezdése 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) A 76. § (16) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 40-75. §, a 76. § (1)-(15) bekezdése, a 77-86., a 87. § (1)-(3) és (5)-(12) bekezdése, és a 88-94. § 2010. január 2-án hatályát veszti.

(6) A 76. § (16) bekezdése 2015. január 2-án hatályát veszti.

(7) A 87. § (4) bekezdése 2010. szeptember 2-án hatályát veszti.

(8) Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2010. január 2-án hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

36. § (1) E törvény 1-19. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szól 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi Irányelv átültetését szolgálja.

(2) E törvény 87. § (2) és (4) bekezdése a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan működő részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének való megfelelést szolgálja.

Átmeneti rendelkezések

37. § (1) Az egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését megelőző nyilvántartásának az e törvény alapján kezelendő adatait a nyilvántartást vezető szerv köteles nyolc napon belül az új nyilvántartás számára átadni, egyidejűleg az egyéni vállalkozók korábbi nyilvántartásának adatait köteles törölni.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt egyéni vállalkozást folytatóktól e törvény hatálybalépése miatt adatszolgáltatás nem kérhető.

(3) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott egyéni vállalkozói igazolványok e törvény hatálybalépése után is visszavonásukig érvényesek, figyelemmel a 14. §-ban meghatározott rendelkezésekre.

(4) Az az egyéni vállalkozó, aki vállalkozását 1990. április 1-je előtt kisiparosként vagy magánkereskedőként alapította és azóta folyamatosan folytatta egyéni vállalkozói tevékenységét, és e tevékenységét személyesen gyakorolja, a „kisiparos”, illetve a „magánkereskedő”, a mestervizsgával rendelkező egyéni vállalkozó pedig a „mester” megnevezést használhatja.

38. § (1) A cégjegyzékbe egyéni cégként már bejegyzett egyéni vállalkozók e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek a létesítő okiratuk e törvénynek megfelelő módosításával az egyéni cég az e törvény rendelkezéseinek megfelelő működését megvalósítani vagy az egyéni cég megszűnésről határozni és azt a cégbíróságnak bejelenteni. A határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozók gazdasági társággá nem alakulhatnak át. Az e törvény hatálybalépésekor egyéni cégként bejegyzett cégek megszüntetése az egyéni vállalkozói jogviszony fennállását nem érinti.

(2) A cégjegyzékbe e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett egyéni cégekre az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséig e törvény rendelkezései egyebekben nem alkalmazhatók.

Felhatalmazások

39. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével, szünetelésével, változás-bejelentésével és megszüntetésével kapcsolatos űrlapok tartalmát.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg az egyéni vállalkozói igazolvány kiállításának, kiadásának, pótlásának, cseréjének, bevonásának, visszavonásának, érvénytelenségének szabályait.

Módosító rendelkezések

40. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában a „továbbá az egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe „az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó” szöveg lép.

41. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 41. pontjában „a vállalkozói igazolványban” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartásában” szöveg lép.

42. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XVII. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 10 000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok változása miatti igazolványcseréért - a módosítások számára tekintet nélkül - 3000 forint illetéket kell fizetni. Illetékmentes a módosítás, ha arra a vállalkozói igazolványban feltüntetett helységnév, utcanév, házszám állami vagy önkormányzati döntés alapján történő megváltoztatása miatt kerül sor. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolvány pótlása iránti eljárás illetéke 5000 forint.”

43. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)

a) 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában „a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés,” szövegrész helyébe a „a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés,” szövegrész lép,

b) 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője,” szövegrész helyébe a „részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), egyéni cégnél a cégtulajdonos, ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője,” szövegrész lép,

c) 9. §-ának (10) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

d) 11. §-ának (7) bekezdésében a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese)” szövegrész helyébe a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja (részvényese) - egyéni cég esetén a tag - „ szövegrész lép,

e) 16. §-ának (2) bekezdésében a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező - tulajdonosa” szövegrész helyébe a „legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező - tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag)” szövegrész lép,

f) 21/B. §-ában az „az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa” szövegrész helyébe „az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosa (egyéni cég esetén a tag)” szövegrész lép,

g) 33. §-ának (2) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

h) 33/A. §-ának (1) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyén cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

i) 36. §-ának (1) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép,

j) 63. §-ának (2) bekezdésében az „egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében” szövegrész helyébe „egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében” szövegrész lép,

k) 63/B. §-ának (6) bekezdésében az „(egyszemélyes társaság esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész helyébe az „(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás)” szövegrész lép.

(2) A Cstv. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához - ha azt az adós nyújtja be - az adós gazdálkodó szervezet alapítói (tagsági) jogait gyakorló legfőbb szerv előzetes egyetértése szükséges. Egyéni cég esetében a kérelmet a cégtulajdonos saját döntése alapján nyújthatja be. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.”

44. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés e) pontjában az „azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozót, valamint azt a személyt, aki gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.

45. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazása során munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak tekintendő különösen a bedolgozói munkaviszony és a munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszony, a szakcsoporti tagsági viszony, a vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági vagy egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, valamint az ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.”

46. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szakmai gyakorlat]

b) munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység”

[során szerezhető meg. Az a)-b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.]

47. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének mc)-md) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

mc) az egyéni vállalkozó,

md) az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,”

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást vagy az egyéni céget törölték a cégjegyzékből.”

(3) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 121. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ellátási szerződésnek tartalmaznia kell]

a) az egyházi, állami fenntartó nevét, székhelyét és adószámát;”

(4) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 122/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe a „vállalkozói nyilvántartás bárki számára nyilvános” szöveg lép.

48. § A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 8. § (1) bekezdésében a „valamint egyéni vállalkozások” szövegrész helyébe az „egyéni cégek, valamint egyéni vállalkozók” szöveg lép.

49. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a statisztikai számjel megállapítása céljából történő bejelentkezésnek az alábbiak szerint tesznek eleget:]

a) egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés az illetékes hatósághoz történő benyújtásával;”

(2) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve a cégbíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése, illetve a cégbejegyzés érdekében kitöltött nyomtatványon rendelkezésre álló adatok közül az érintett nevét (cégnevét), valamint címét (székhelyét) és ezen túlmenően a főtevékenységét is.”

50. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény 2. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságokra, egyéni cégekre és egyéni vállalkozókra” szöveg, a 43. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók” szöveg lép.

51. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésében az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni cég, egyéni vállalkozó” szöveg lép.

52. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 39. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződés akkor is megszűnik, ha]

b) a bérlőnek a helyiségben végzett egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnt.”

(2) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) Az egyéni vállalkozó bérlő halála esetén a bérleti jogot csak az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse jogosult folytatni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.

(2) Nem egyéni vállalkozói tevékenység esetén csak a 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyek jogosultak a bérleti jogot folytatni, ha a helyiséget továbbra is arra a célra használják, mint a bérlő.”

(3) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a bérlő külön jogszabályokban meghatározottak szerint gazdasági társaságot, egyéni céget vagy szövetkezetet alapít vagy átalakulással létrehoz, a gazdasági társaság, az egyéni cég illetőleg a szövetkezet a jogutód.”

53. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 25. § (1) bekezdésében az „illetőleg egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe az „egyéni cégek, illetőleg egyéni vállalkozók”, 42. § (3) bekezdésében az „illetőleg egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni cég, illetőleg egyéni vállalkozó” szöveg lép.

54. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított)” szöveg lép.

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 8. pontjában az „egyéni vállalkozót” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított)” szöveg lép.

55. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 2. § (3) bekezdésében a „gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságok, egyéni cégek és egyéni vállalkozók” szöveg lép.

56. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 8/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzés során az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos

a) nem tartotta be a 8/A. § (5) bekezdésében vállalt kötelezettségeket,

b) egyéni vállalkozói tevékenysége vagy az önfoglalkoztatói minősége megszűnt,

c) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása bármely okból megszűnt,

felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a felszólítás az adott határidő elteltével eredménytelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a tulajdonosra bírságot szab ki, amely a termőföld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.”

57. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 64/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra

a) természetes személy esetében

aa) természetes személyazonosító adatok,

ab) lakcím;

b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég esetében

ba) cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának első nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja,

bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;

c) egyéni vállalkozó esetében

ca) neve,

cb) egyéni vállalkozói igazolvány kiállítója és száma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,

cc) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;

d) az a)-c) pont esetében

da) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,

db) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok

tarthatók nyilván.”

(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102. § (5) és (6) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni cég” szöveg lép.

58. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdésének f) pontjában az „egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvényben meghatározott” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott” szöveg lép.

59. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről, az egyéni vállalkozó tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről értesíti az illetékes területi kamarát.”

60. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 8. § (4) bekezdésében a „gazdasági társaság és egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég és egyéni vállalkozó” szöveg, 43. § (1) bekezdés a) pontjában a „gazdasági társaság esetén” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni cég esetén” szöveg, II. számú mellékletének III.23. pontjában a „gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó” szöveg, II. számú mellékletének V.4. pontjában a „gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég” szöveg, 3. számú mellékletének II.2.1. c) pontjában az „igazolvány szám” szövegrész helyébe a „nyilvántartási szám” szöveg lép.

61. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § sc)-sd) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában fenntartó]

sc) az egyéni vállalkozó,

sd) az sa)-sb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,”

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A külön törvényben meghatározottak szerint normatív hozzájárulásra jogosult a jogerős működési engedéllyel gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző, közfeladatot ellátó egyházi és - külön törvényben meghatározott - nem állami fenntartó.”

(3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. § v) pontjában a „társasága,” szövegrész helyébe a „szervezete,” szövegrész, 98. § (1) bekezdésében a „természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „személy vagy szervezet” szöveg lép.

62. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. § (1) bekezdésének a) pontjában az „egyéni vállalkozó” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, egyéni cég” szöveg lép.

63. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (4) bekezdésének c) pontjában a „betéti társaságnak, illetve” szövegrész helyébe a „betéti társaságnak, egyéni cégnek, illetve” szöveg lép.

64. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában a „társas vállalkozás tagjaként” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként” szöveg lép.

65. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 30. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket]

c) az egyéni cég tagjának”

[kell igazolnia.]

(2) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdésében az „egyéni vállalkozó, illetőleg” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, egyéni cég, illetőleg” szöveg, 29. § (2) bekezdésében az „egyéni vállalkozó, illetőleg” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, illetőleg”, 33. § (1) bekezdésében az „akkor megfelelő, ha” szövegrész helyébe az „akkor megfelelő, ha az egyéni cég,” szöveg lép.

66. § Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló 1999. évi XLVI. törvény 3. § (1) bekezdés ac) pontjában az „egyéni vállalkozásokra” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozókra és az egyéni cégekre” szöveg lép.

67. § (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozóik nyilvántartását vezető szerv - a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett - elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz.”

(2) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § a) pontjában a „gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, az egyéni cég,” szöveg, 8. § (4) bekezdésének a) pontjában a „vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga” szövegrész helyébe a „vállalkozási tevékenység megszűnik” szöveg, a 10. § (1) bekezdésének h) pontjában „a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását” szövegrész helyébe „az adóhatóságnál az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését” szöveg lép.

68. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére.”

(2) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (1) bekezdésében a „(közkereseti társaság, betéti társaság)” szövegrész helyébe a „(közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre” szöveg, 2/A. § (2) és (5) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szöveg, 2/A. § (3) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre” szöveg, a 2/A. § (4) bekezdésben a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek” szöveg, 9. § (6) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég” szöveg, 9. § (7) bekezdésében a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és az egyéni cég” szöveg lép.

69. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 3. § (2) bekezdésének d) 1. alpontjában a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg lép.

70. § (1) A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 1. b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. devizabelföldi:]

b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van - az e § 2. pontjának d) és f) alpontjában foglalt kivételekkel -, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató);”

(2) A devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyéni cég, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató), valamint a nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda;”

71. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 60/B. § (2) bekezdésének b) pontjában az „igazolványának” szövegrész helyébe a „tevékenység bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolásának” szöveg lép.

72. § (1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed]

„b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan

ba) a közoktatási intézményekre,

bb) a felsőoktatási intézményekre,

bc) a felnőttképzést folytató költségvetési szervekre,

bd) a központi képzőhelyekre,

be) a közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra,

bf) az egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira, továbbá

bg) a Magyar Köztársaság területén felnőttképzési tevékenységet folytató 3/C. § (1)-(3) bekezdés szerinti külföldi szolgáltatókra.”

(2) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 26. § (2) bekezdésének b) pontjában a „cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe a „cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási” szöveg lép.

73. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdés 30. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

30. devizabelföldi:]

b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót) is,”

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 131. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában]

„131. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, a fióktelep és az egyéni vállalkozó. Kétség esetén a vállalkozásjelleget vélelmezni kell,”

(3) A Tpt. 68. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kell nyilvános vételi ajánlatot tenni, ha a befolyást szerző a részvényeket vele egy csoportba tartozó vállalkozástól szerzi meg.”

(4) A Tpt. 73/A. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A céltársaság igazgatósága az e §-ban szabályozott különleges eljárása során a céltársaság hosszú távú üzleti, stratégiai jelentőségű céljainak figyelembevételével köteles eljárni.”

(5) A Tpt. 4. számú mellékletének c) 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A helyi önkormányzatok által készített tájékoztatónak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

c) Az önkormányzat bemutatása]

„7. a helyileg bejegyzett vállalkozások száma szakmánkénti megoszlásban,”

74. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése a következő új j) ponttal egészül ki:

[(2) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre - a rendelkezésre álló lehetőségek között - az alábbi jogviszonyok keretében jogosult]

j) egyéni cég tagjaként.”

(2) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban - bárki számára ingyenesen és elektronikusan is elérhetően - fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó által folytatható egészségügyi tevékenységet, és azt, hogy kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosult.

(5) A szabadfoglalkozásra jogosult egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet, és kizárólag személyesen, csak az egyéni vállalkozói tevékenységeként bejelentett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet. Székhelyét azonban nem köteles cégtáblával megjelölni.”

(3) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdésében az „illetve a társas vállalkozás” szövegrész helyébe „az egyéni cég, illetve a társas vállalkozás” szöveg lép.

75. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

[(1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű]

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,

f) egyéni cég [az a)-f) pont alattiak a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett].”

(2) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az Szt. 19. §-a alapján kötött együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:]

„ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát,”

(3) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4/A. § (2) bekezdésének ae) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A 4. § (5) bekezdésben és az 5. § (2) bekezdésben meghatározott fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:]

ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,”

76. § (1) Az Art. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a § a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

(9) Az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérheti, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.”

(2) Az Art. 16. § (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó:]

„d) gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, cégek és egyéni vállalkozók esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az Európai Parlament és a Tanács gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK rendelet (a továbbiakban: 1893/2006/EK rendelet) szerint, az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és zárónapját, továbbá a statisztikai számjelet;”

(3) Az Art. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adózó]

a) ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;”

(4) Az Art. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adóhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, amelyek a cégbejegyzés, vállalkozói tevékenység bejelentése iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3) bekezdésének j) és k) pontjában megjelölt nyilatkozat, valamint a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózó esetén az adózó főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adóhatóság az adószám megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adóhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy példányának megküldésével és elektronikus úton is értesíti a cégbíróságot, illetőleg az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adóhatósághoz írásban bejelenti:

a) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével;

b) a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező képviselő esetén az adóazonosító jel megállapításához szükséges adatokat;

c) jogelődjének adóazonosító számát;

d) a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) adóazonosító számát, illetőleg az adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonos esetén az adóazonosító jel közlése végett e törvényben meghatározott adatokat;

e) a magánszemély adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével;

f) a ténylegesen végzett tevékenységi köröket az 1893/2006/EK rendelet szerint;

g) székhelyszolgáltatás esetén az ügyvéd, ügyvédi iroda nevét, elnevezését, adószámát, a székhely biztosítására kötött megbízási szerződés időtartamát és a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját, valamint azoknak az iratoknak a körét, amelyekre e megbízási szerződés kiterjed.”

(5) Az Art. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A 17. § (1) bekezdés a)-b) pontjában említett adózó a cégbírósághoz, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz teljesített bejelentéssel tesz eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatai tekintetében, amelyeknek változásáról a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv külön jogszabály alapján az állami adóhatóságot értesíti. A 17. § (1) bekezdés b) pontjában említett adózó a főtevékenység változását a változást követő 15 napon belül az állami adóhatósághoz jelenti be az 1893/2006/EK rendelet szerint.”

(6) Az Art. 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23/A. § Az egyéni vállalkozó adózó a 23. § (6) bekezdése alkalmazása helyett választása szerint az egyéni vállalkozók nyilvántartásában nem szereplő, e törvény 16. § (3) bekezdése szerinti adatainak változását az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság útján jelentheti be az állami adóhatósághoz.”

(7) Az Art. 24. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adóhatóság törli a bejelentkezett és adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,

a) akinek (amelynek) a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az adózó igazolja a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő 8 napon belül kérelmét ismételten benyújtotta és a bejegyzés iránti eljárás folyamatban van,

b) akinek (amelynek) a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetőleg akit az egyéni vállalkozók nyilvántartásából töröltek,

c) aki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését vagy az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják,

d) amelynek cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette,

e) amelyet a törzskönyvi nyilvántartásból töröltek.”

(8) Az Art. 24/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóhatóság az adószám alkalmazásának felfüggesztéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve ha az adóhatóság a megtámadott határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezésről 15 napon belül dönt és az ügy iratait haladéktalanul visszaküldi az adóhatóságnak. Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő napon megkeresi a cégbíróságot, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a felfüggesztés tényének és kezdőidőpontjának cégjegyzékbe, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése, érdekében, továbbá a felfüggesztésről értesíti az adózó nyilvántartását vezető egyéb szervet. Ha a felfüggesztés elrendelésére az (1) bekezdés a)-d) pontjai alapján került sor, az adóhatóság a cégbíróság megkeresésével egyidejűleg törvényességi felügyeleti eljárást, illetve az ismeretlen székhelyű cég megszüntetése iránti eljárást kezdeményez.”

(9) Az Art. 24/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, illetve az adózó nyilvántartását vezető egyéb szerv felfüggesztés elrendeléséről szóló megkeresése, értesítése nem eredményezi az adózó megszűnését (az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság megszűnését), azonban az adózó adószámát az állami adóhatóság a (4) bekezdés alapján az adózó megszűnését (egyéni vállalkozó törlését az egyéni vállalkozók nyilvántartásából) megelőzően jogerős határozattal törölte, és az adózó a törlést követően adóköteles tevékenységet kíván folytatni, az adószám megállapítását a 17. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával kéri. Az állami adóhatóság az adózó részére a kérelem alapján az adószámot abban az esetben is a kérelem benyújtása napjával állapítja meg, ha az adózó az adóköteles tevékenységet a kérelem benyújtása előtt megkezdte vagy folytatta.”

(10) Az Art. 33. § (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha]

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).”

(11) Az Art. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.”

(12) Az Art. 178. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]

„9. egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni cég, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társasgarázs, építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés,”

(13) Az Art. 178. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]

„29. vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az az egyéb magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat,”

(14) Az Art. 17. § (1) bekezdés c) pontjában „az a) és b) pontokban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött” szövegrész helyébe a „nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá” szöveg, 23. § (1) bekezdésében „a körzetközponti jegyző” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság” szöveg, 23. § (5) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóságot és az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (3) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (4) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, 24/A. § (9) bekezdésében „a körzetközponti jegyzőt” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet” szöveg, az 52. § (7) bekezdés g) pontjában az „illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról” szöveg, a 98. § (3) bekezdésében a „vállalkozói igazolványhoz kötött” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozói” szöveg lép.

(15) Hatályát veszti a 24. § (2) bekezdésében „az egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni,” 3. számú mellékletének M.) pontjában „a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát, „ szövegrész.

(16) Hatályát veszti az Art. 90. § (7) bekezdésének b) pontja.

77. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény 8. § (1) bekezdésében a „jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.

78. § (1) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 67. § (1) bekezdésének f) pontjában az „igazolvánnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a „tevékenységét az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette.” szöveg lép.

(2) A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdésének q) pontja hatályát veszti.

79. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 35. § (2) bekezdésében a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy” szövegrész helyébe a „vállalkozó” szöveg, 116/B. § (1) bekezdésében a „jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg lép.

80. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 4. §-ának 1., 30. és 31. pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg, 22. § (2) bekezdésében és 241. § b) pontjában a „kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget” szövegrész helyébe a „kivéve az egyéni vállalkozót” szöveg lép.

81. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gazdasági társaság vagy az egyéni cég vezetője a részére kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt, illetőleg a gazdasági társaság vagy az egyéni cég képviselője a gazdasági társaság vagy egyéni cég részére kiállított nemleges köztartozásról szóló igazolásokat - a közgyűlés (2) bekezdésben említett határozatának megfelelően - köteles beszerezni és bemutatni.”

82. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdésének 7. pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság és egyéni cég” szöveg lép.

83. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 6. a) pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozó, az egyéni cég,” szöveg lép.

84. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének a) pontjában a „gazdasági társaságnál” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál és egyéni cégnél” szöveg, a 11. § (4) bekezdésének a) pontjában az „egyházi jogi személy vagy gazdasági társaság” szövegrész helyébe az „egyházi jogi személy, gazdasági társaság vagy egyéni cég” szöveg, 11. § (4) bekezdésének b) pontjában „a vállalkozói engedély másolatát” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározott igazolás” szöveg lép.

85. § A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 1. § a) pontjában és 3. § (1) bekezdésében a „gazdasági társaság,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaság, egyéni cég” szöveg, 6. § (1) bekezdésének a) pontjában „a vállalkozói igazolvány” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát” szöveg lép.

86. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 231. § (2) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

l) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról, illetve az igazgatóság felhatalmazásáról a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására;”

(2) A Gt. 289. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„289. § (1) A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. Az alapító kivételével a részvényjegyző a jegyzéssel csak pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására vállalhat kötelezettséget. A részvényjegyző - kivéve azt az alapítót, aki nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltat - köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt módon a jegyzéssel egyidejűleg befizetni.

(2) Ha a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatására a 209. § (2) bekezdése szerint könyvvizsgálói jelentés nélkül kerül sor, az igazgatóság a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges szolgáltatásának napjától számított egy hónapon belül nyilatkozatot tesz közzé a Cégközlönyben, amely nyilatkozat tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását, értékét, értékelésének forrását, illetve adott esetben az értékelés módszerét. A nyilatkozat továbbá kitér arra, hogy a kapott értékek megfelelnek legalább az ellenükben kibocsátandó részvények számának és névértékének - vagy kibocsátási értékének -, illetve adott esetben a hozzájárulásokon jelentkező árfolyamkülönbözetnek, valamint arra, hogy az eredeti értékelés vonatkozásában nem merültek fel új befolyásoló körülmények.”

(3) A Gt. 308. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a 24. § (2) bekezdésétől eltérően korlátozhatja az egyidejűleg visszahívható vezető tisztségviselők számát.”

(4) A Gt. 313. § (4) bekezdése helyébe a következő a rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A részvények jegyzésére vonatkozó elsőbbségi jog az alapszabályban érvényesen nem zárható ki, illetve nem korlátozható. A közgyűlés azonban - az igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján - a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlását korlátozhatja, illetve kizárhatja. Ebben az esetben az igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog korlátozására, illetve kizárására irányuló indítvány indokait.

(5) A közgyűlés az igazgatóságot az alaptőke felemelésére felhatalmazó határozatában felhatalmazhatja a tőkeemelésre vonatkozó felhatalmazás időtartamára a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának korlátozására, illetve kizárására. Az igazgatóság a (4)-(5) bekezdés szerinti közgyűlési határozatok cégbíróságnak történő megküldésével egyidejűleg gondoskodik a határozatok tartalmának Cégközlönyben történő közzétételéről.

(6) Amennyiben az alaptőke felemelésre az igazgatóságot erre felhatalmazó közgyűlési határozat alapján és nem pénzbeli hozzájárulás ellenében úgy kerül sor, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása vonatkozásában a 209. § (2) bekezdése szerint könyvvizsgálói jelentés nem készül, a 289. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot - kiegészítve az emelésre vonatkozó határozat napját illető információval - azt megelőzően kell az igazgatóságnak a Cégközlönyben közzétenni, mielőtt a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre bocsátották. A 289. § (2) bekezdése szerint a nem pénzbeli hozzájárulás tényleges szolgáltatásának napjától számított egy hónapon belül közzéteendő nyilatkozat annak kijelentésére korlátozódik, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátása előtt tett nyilatkozat közzététele óta nem merültek fel új körülmények.”

87. § (1) A Ctv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A cégbíróság a betekintés során, valamint a kiadott cégmásolatban, cégkivonatban és cégbizonyítványban - ellenkező kérelem hiányában - nem tünteti fel a természetes személy tekintetében bejegyzett lakóhelyet. A cégbíróság az e §-ban meghatározott betekintést, az adat- és cégirat szolgáltatást a 10. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.”

(2) A Ctv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben nem említett céginformációért, valamint ha a kérelmező a céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmező a céginformációs szolgálat tevékenységének igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - költségtérítést köteles fizetni. A céginformációs szolgálat a céginformációban - ellenkező kérelem hiányában - nem tünteti fel a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhelyet. A betekintést és céginformáció szolgáltatást a céginformációs szolgálat a 10. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.”

(3) A Ctv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhető. Ha a kérelemből más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat - a kérelem érkezésétől számított tizenöt napon belül - az okirat hiteles másolatát adja ki. A cégbíróság és a céginformációs szolgálat - ellenkező kérelem hiányában - a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhelyet nem tüntetni fel. A céginformációs szolgálat a cégiratot a 10. § (4)-(6) bekezdésében foglaltak szerint adja ki.”

(4) A Ctv. 17. §-át követően új, 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § A cégbíróság és a céginformációs szolgálat a természetes személyek lakóhelyének megismerésére vonatkozó kérelem esetén a lakóhelyre vonatkozó adatot - a céginformáció kiadását megelőzően - összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartásában szerepelő adatokkal. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhely nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a cégbíróság és a céginformációs szolgálat a céginformációban a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot tünteti fel. Ha a nyilvántartásokban szereplő lakóhelyre vonatkozó adatok nem egyeznek meg, a cégbíróság hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot, a céginformációs szolgálat pedig köteles a hivatalbóli bejegyzés végett a cégbírósághoz fordulni. Ebben az esetben a cégnek a természetes személy lakóhelyére vonatkozóan nem kell változásbejegyzési kérelmet benyújtania.”

(5) A Ctv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok változásait - ideértve a cég törlését is - tartalmazó végzését a cégbíróság költségtérítés ellenében a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A cégbíróság a végzést automatikusan, elektronikus úton juttatja el a Cégközlöny számára, azzal, hogy a végzésben nem kerül feltüntetésre a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhely. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetők. Emellett a Cégközlönyben közzétételre kerülnek azok a cégjegyzékadatok is, amelyekkel törvény rendelkezése szerint - más szervezet döntése alapján - elektronikus úton egészül ki a cégjegyzék.”

(6) A Ctv. 20. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(3) A cégbíróság a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság cégjegyzék adatainak közzétételével egyidejűleg gondoskodik a részvénytársaság és a korlátolt felelősségű társaság létesítő okiratának, illetve a létesítő okirat módosításának Cégközlönyben történő közzétételéről is, kivéve, ha a létesítő okirat vagy annak módosítása szerződésminta alkalmazásával készült. A Cégközlöny részére továbbításra kerülő létesítő okiratban, módosított létesítő okiratban nem kerül feltüntetésre a természetes személyek tekintetében bejegyzett lakóhely.”

(7) A Ctv. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Egyéni cég esetén

a) a cégtulajdonos nevét és lakóhelyét,

b) az egyéni cég tagjának korlátolt vagy korlátlan felelősségét, korlátolt felelősség esetén a pótbefizetés összegét;”

(8) A Ctv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság, egyéni cég vagy zártkörűen működő részvénytársaság alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült alapító okiratot csatolnak, a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor - ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás - a cégbíróság a 45-47. §-ok szerint jár el.”

(9) A Ctv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A cégbíróság a cég bejegyzéséről, a cégnyilvántartásban átvezetett változásokról (pl. a cég székhelyének, a tulajdonosok személyének változásáról), valamint az eljárás megszüntetéséről, a bejegyzési kérelem elutasításáról, illetve a cég törléséről értesíti a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamarát, adóhatóságot, valamint a Központi Statisztikai Hivatalt, egyéni cég bejegyzése esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet. A cégbíróság a cég bejegyzéséről, székhelyének változásáról, a cég törléséről, az eljárás megszüntetéséről adatot szolgáltat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. Az értesítést, illetve az adatszolgáltatást a céginformációs szolgálat elektronikus úton teljesíti.”

(10) A Ctv. 1. számú melléklete II. 9. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:]

„9. egyéni cég esetén

a) hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról,

b) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról, a tagnak a nem pénzbeli hozzájárulás értékelésére vonatkozó nyilatkozatával együtt;”

(11) A Ctv. 3. számú mellékletének II. pontja a következő új 15. ponttal egészül ki:

[II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb, a jogi képviselő által megvizsgálásra kerülő okiratok:]

„15. az egyéni cég esetén

a) hitelintézet igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről vagy ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról,

b) ügyvezetői nyilatkozat a nem pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásáról;”

(12) A Ctv. az e törvény melléklete szerinti új, 10. számú melléklettel egészül ki.

88. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 82. § (1) bekezdésének f) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.

89. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (4) bekezdésének f) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.

90. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (3) bekezdésének x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat kell átadni:]

x) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából.”

91. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 7. § (3) bekezdés ba) pontjában a „igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „tevékenységről szóló bejelentését az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint” szöveg lép.

92. § Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 9. § (1) bekezdésének d) pontjában a „vállalkozói engedéllyel rendelkezők” szövegrész helyébe a „vállalkozók” szöveg lép.

93. § A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„e) egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozóról szóló törvényben ekként meghatározott természetes személy;”

94. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 34. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az eljárás megszüntetésével a meghagyás hatályát veszti. Az eljárást megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell.”

(2) Az Fmhtv. 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

  Vissza az oldal tetejére