Időállapot: közlönyállapot (2009.XII.14.)

2009. évi CXXXVI. törvény

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról * 

1. § A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbírságot meg nem fizetés esetén, ha adók módjára nem hajtható be, közérdekű munkára vagy elzárásra kell átváltoztatni.”

2. § Az Sztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A járművezetéstől eltiltás hatálya - kivéve, ha a rendőr a vezetői engedélyt a helyszínen elveszi - a határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az eljárás alá vont személy vezetői engedélyét a szabálysértéssel összefüggésben visszavonták.”

3. § Az Sztv. a 24. §-t követően a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével elzárás és pénzbírság alkalmazása esetén a kiszabható büntetési tétel felső határa a felére csökken, ha az eljárás alá vont személy a sértettnek a szabálysértéssel okozott kárt - a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtérítette.”

4. § Az Sztv. 27/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabálysértési nyilvántartás részére az (1) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon közli:]

a) a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban az (1) bekezdés a)-e) és i) pontok esetén, a szabálysértési hatóság az (1) bekezdés a)-h) pontok esetén,”

5. § Az Sztv. 38. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az eljárásra az a szabálysértési hatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén a szabálysértést elkövették.

(2) Ha a szabálysértést több szabálysértési hatóság illetékességi területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, a szabálysértési hatóságok közül az jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés).

(3) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat.”

6. § Az Sztv. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szabálysértéssel okozott kár értékének megállapításához szakértő hivatalból nem rendelhető ki. Ha a szakértő kirendelését az eljárás alá vont személy vagy a sértett indítványozza, és a szakértő várható költségét megelőlegezi, a szakértő kirendelése kötelező.”

7. § Az Sztv. a 70. §-t követően a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

A határidők

70/A. § (1) Az egyes eljárási cselekmények teljesítésére nyitva álló időtartamot (határidő) törvény határozza meg, és a törvény alapján a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg. A határidőt órákban, napokban, hónapokban vagy években kell megállapítani.

(2) Az órákban megállapított határidőbe minden megkezdett óra egész órának számít. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely a számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

(4) A szabálysértési hatósághoz vagy bírósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekményeknek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták.

(5) A határnap az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott időpont. A határnapot a szabálysértési hatóság vagy a bíróság állapítja meg.”

8. § Az Sztv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabálysértési hatóság által kiszabott rendbírság ellen halasztó hatályú panasznak, a bíróság által kiszabott rendbírság ellen a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül benyújtott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.”

9. § Az Sztv. 83. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Amennyiben a feljelentés adatai nem adnak elegendő alapot a felelősség megállapítására, illetőleg az eljárás megszüntetésére, a tényállás tisztázása érdekében a szabálysértési hatóság]

b) az 58. § (3) bekezdésére figyelemmel szakvéleményt szerez be, meghallgatja a szakértőt, illetve a szaktanácsadót;”

10. § Az Sztv. a 83. §-t követően a következő 83/A. §-sal egészül ki:

„83/A. § (1) Ha a tulajdon elleni szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél teszik meg, és a késedelem az elkövető kilétének megállapítását veszélyezteti, vagy a bizonyítékok eltűnésével járhat, illetve ha az az eredményes felderítés érdekében szükséges, a rendőrségnek a következő intézkedéseket kell megtennie:

a) gondoskodik az elkövető kilétének megállapításáról, az eljárás alá vont személy és a tanúk meghallgatásáról, a tárgyi bizonyítási eszközök beszerzéséről,

b) a helyszínt megszemléli, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgál, lefoglalást végez.

(2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott halaszthatatlan eljárási cselekményről készített jegyzőkönyvet, a bizonyítékokat, a lefoglalt dolgot haladéktalanul megküldi a hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóságnak az eljárás lefolytatása végett.”

11. § Az Sztv. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § (1) Ha az eljárás alá vont személy és a sértett a szabálysértési hatóság előtt a kártérítés összegében megállapodik, és azt az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig megtéríti, a 24/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az eljárás alá vont személy a szabálysértési hatóság határozatának, illetve a bíróság első fokú határozatának meghozataláig - a közlekedési szabálysértéssel okozott kár kivételével - az okozott kárt nem térítette meg, a szabálysértési határozatban kötelezni kell őt annak megtérítésére. A kár értékét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság határozza meg az eljárás adatai alapján.

(3) Az eljárás alá vont személy a sértettel szemben követelést nem érvényesíthet és beszámítási kifogással nem élhet.”

12. § (1) Az Sztv. 87. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott határozatnak tartalmaznia kell:]

c) az eljárás alá vont személy kötelezését arra nézve, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzbírságot, az egyéb pénzösszeget és a sértett részére az okozott kár összegét fizesse meg, valamint utalást arra, hogy ha ez nem történik meg, az adók módjára történő végrehajtás költsége is az eljárás alá vont személyt terheli;”

(2) Az Sztv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabálysértési hatóság egyéb határozatainak alaki és tartalmi követelményeire a (3) bekezdés rendelkezései megfelelően irányadóak.”

13. § Az Sztv. 111. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzbírságot, egyéb pénzösszeget az elkövetőnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül a pénzösszeg illetékbélyeggel történő lerovásával vagy más, külön jogszabályban meghatározott módon kell megfizetnie. Az okozott kár értékét a sértett részére kell megtéríteni.

(2) Ha a pénzbírság vagy egyéb pénzösszeg, illetőleg az okozott kár értékének megfizetésére kötelezett a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül nem fizeti meg a tartozást, a szabálysértési hatóság elrendeli a tartozás adók módjára történő behajtását.”

14. § Az Sztv. 127/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság által kiszabott pénzbírság, a bíróság által megállapított egyéb pénzösszeg, valamint a bíróság által megállapított kár értékének végrehajtásáról a XII. Fejezet végrehajtási szabályai szerint, az elkövető lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.”

15. § Az Sztv. 135. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi,

a) a kiszabott helyszíni bírság megfizetését - ha annak feltételei adottak - a helyszínen bankkártyával is teljesítheti,

b) ha a helyszíni bírság megfizetésére az a) pontban meghatározott módon nem kerül sor, az elkövető részére készpénz-átutalási megbízást kell átadni, és fel kell hívni, hogy a bírságot harminc napon belül fizesse be.”

16. § Az Sztv. 157. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértések esetén - ha a feljelentést a rendőrségnél teszik meg - az eljárás megindítása a rendőrség hatáskörébe tartozik. A rendőrség a 83/A. § (1) bekezdése alapján megtett intézkedést követően az ügyet átteszi a hatáskörrel rendelkező bírósághoz vagy szabálysértési hatósághoz az eljárás lefolytatása céljából.

(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható, vagy ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak.”

17. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 70/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére - a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint - legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki.”

18. § A Be. a 70/C. §-t követően a következő 70/D. §-sal egészül ki:

„70/D. § (1) Az eljárás jogerős befejezését követően, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó irat megismerésére a 70/C. § (1) bekezdése az irányadó.

(2) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a 70/C. § (2) bekezdése szerint jár el.

(3) Az eljárás jogerős befejezését, a nyomozás megszüntetését, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az államtitkot, a szolgálati titkot tartalmazó irat másolására és a másolat kezelésére a 70/C. § (5) bekezdés a) pontja az irányadó. A másolatot az eljárás jogerős befejezését követően az elsőfokú bíróság, a nyomozás vagy az eljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság őrzi, de biztosítani kell, hogy a másolatot a jogosult a hivatali munkaidőben, korlátozás nélkül tanulmányozhassa.”

19. § A Be. 354. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki

a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el,

b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,

d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,

e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,

f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket,

g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést,

h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.”

20. § A Be. 543. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„543. § E törvény rendelkezéseit a tárgyalás mellőzésével folytatott eljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

21. § A Be. 547. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bíróság a végzésben]

a) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, kitiltást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is - alkalmazhat,”

22. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.”

23. § A Btk. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„96. § (1) Ha a foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást vagy kiutasítást szabadságvesztés mellett szabták ki, és a szabadságvesztés büntetéseket összbüntetésbe foglalták, akkor több, azonos tartalmú foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.

(2) Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe. Azonos tartalmú mellékbüntetések közül azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb.”

24. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) Nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg ugyanazon elkövető által elkövetett és együttesen elbírált tulajdon elleni szabálysértés esetén, ha a dolog értéke, az okozott kár, illetve az okozott vagyoni hátrány érték-egybefoglalás folytán az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott összeget meghaladja.”

25. § (1) E törvény 1-16., valamint 24. §-ának rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni.

(2) E törvény 19. §-ának rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a felülbírált határozatot meghozó bíróság, illetve a felülbírálat eredményeként az ítéletet felülbíráló bíróság a 2010. május 1-jén hatályba lépett büntetőjogi rendelkezéseket alkalmazta.

26. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg

a) a Be. 29. § b) pontjában a „hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. b)-c) pont],” szövegrész helyébe a „hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. c)-d) pont, Btk. 321. § (5) bek. b) pont,],”

b) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (2) bekezdés e) pontjában az „és (6) bekezdésében meghatározott” szövegrész helyébe a „, (6) bekezdésében, valamint (10) bekezdésében meghatározott”

szöveg lép.

(2) E törvény 1-3. és 5-16., valamint 24. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg

a) az Sztv. 87. § (1) bekezdésében „kártérítést és eljárási költséget” szövegrész helyébe „eljárási költséget és - a 85. § szerint - kártérítést”, az Sztv. 120. § (1) bekezdésében a „a szabálysértéssel okozott kár” szövegrész helyébe „a - 85. § szerint - szabálysértéssel okozott kár”, az Sztv. 167. § (6) bekezdésében a „a pénzbírság meg nem fizetése esetén a nyilvános közzététel részletes szabályait” szövegrész helyébe az „az adatszolgáltatás rendjét” szöveg lép,

b) a Btk. 195. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény elkövetésére vagy” szövegrész helyébe a „bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve” szöveg lép,

c) a Be. 592. § (1) bekezdésében a „hat hónapon belül” szövegrész helyébe a „két éven belül” szöveg lép,

d) hatályát veszti

da) az Sztv. 12. §-a és az azt megelőző alcím, az Sztv. 20. § (4) bekezdésében az „,illetve a hatóság mellőzte a felelősségre vonást” szövegrész, az Sztv. 73. § (4) bekezdésében az „a felelősségre vonás mellőzésével vagy” szövegrész, az Sztv. 87. § (2) bekezdése, az Sztv. 111. § (3) bekezdése, az Sztv. 126. § (3) bekezdésében az „, az okozott kár megtérítésére azonban nem kötelezhet” szövegrész, az Sztv. 134. § (1) bekezdésében a „, kivéve, ha az elkövetővel szemben az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt közigazgatási bírság kiszabásának van helye” szövegrész, az Sztv. 146. § (1) bekezdésében a „gyermekkorú személyt arra bír rá, hogy közterületen vagy nyilvános helyen kolduljon, illetve házalva kéregessen, továbbá aki” szövegrész, az Sztv. 147. § (1) bekezdés b) pontjában a „tiltott módon közlekedik,” szövegrész, valamint az Sztv. 157. § (6) bekezdése,

db) a Be. 592. § (2) bekezdésében a „Ha az ügy rendkívüli körülményei indokolttá teszik, a pénzbüntetésnek egy éven belüli részletekben való megfizetése is engedélyezhető.” szövegrész.

(3) E törvény 4. §-a 2010. január 2-án lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az Sztv. 27. § (2) bekezdésében a „kell alkalmazni” szövegrész helyébe az „az e törvényben és az elektronikus kapcsolattartás formájára és módjára vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni” szöveg lép.

(4) E törvény 19-21. §-a és 23. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg

a) a Btk. 56. § (2) bekezdésében a „mellékbüntetés” szövegrész helyébe a „büntetés”,

b) a Btk. 102. § (1) bekezdés a) pontjában az „és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés” szövegrész helyébe a „foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kiutasítás”,

c) a Be. 544. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzbüntetés kiszabását, a próbára bocsátást, illetőleg a mellékbüntetés önálló büntetésként alkalmazását lehetővé teszi,” szövegrész helyébe a „pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást, kitiltást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is - vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,”,

d) a Be. 547. § (3) bekezdés b) pontjában az „a kiszabott szabadságvesztést, pénzbüntetést, illetőleg önálló büntetésként alkalmazott mellékbüntetést, próbára bocsátást vagy megrovást,” szövegrész helyébe az „a kiszabott büntetést, mellékbüntetést, az alkalmazott próbára bocsátást vagy megrovást”,

e) a Be. 596. § (8) bekezdésében a „kiutasítás mellékbüntetést” szövegrészek helyébe a „kiutasítást” szövegek lépnek,

f) hatályát veszti

fa) a Btk. 105. § (2) bekezdése, a Btk. 121. § (3) bekezdése,

fb) a Be. 99. § (2) bekezdés a) pontjában az „alkohol-,”, a Be. 99. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy kényszergyógyítás”, a Be. 157. § (1) bekezdésében a „pénzmellékbüntetés,” a Be. 466. §-ában az „, illetőleg a pénzmellékbüntetésnek”, a Be. 544. § (1) bekezdésében az „illetőleg önálló büntetésként”, a Be. 563. § (1) bekezdésében az „, illetőleg a pénzmellékbüntetésnek”, a Be. 585. § (1) bekezdésében az „, a pénzmellékbüntetés”, a Be. 592. §-át megelőző alcímben az „és pénzmellékbüntetés”, a Be. 592. § (1) bekezdésében az „, illetőleg a pénzmellékbüntetés”, valamint az „, illetve a pénzmellékbüntetést”, a Be. 592. § (2) bekezdésében az „, illetőleg a pénzmellékbüntetés”, a Be. 592. § (3) bekezdésében az „, a pénzmellékbüntetés esetén az ítéletben a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatását illetően meghatározott összeggel”, a Be. 592. § (4) bekezdésében az „, illetőleg a pénzmellékbüntetés”, a Be. 595. § (4) bekezdésében a „pénzmellékbüntetés,” a Be. 596. § (8) bekezdésében a „mellékbüntetés” szövegrész, valamint a Be. 562. §-a és az azt megelőző alcím.

(5) E törvény - a 25. § kivételével - 2010. május 2-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére