Időállapot: közlönyállapot (2009.XII.14.)

2009. évi CXXXVIII. törvény

a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról * 

1. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térségkutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem - a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által meghatározott feltételekkel - „kutatóegyetem” minősítést kaphat. A „kutatóegyetem” jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, továbbá országos, illetve regionális vezető szerepet lát el.”

2. § Az Ftv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: államháztartásról szóló törvény), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényt (a továbbiakban: az állami vagyonról szóló törvény), valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

3. § Az Ftv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapító okirata az intézmény bevételeinek arányában meghatározva tartalmazza az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységének felső határát. A költségvetési szerv megszüntetésével, átalakításával kapcsolatos feltételek szempontjából a kisegítő és vállalkozási tevékenységek előírt arányainak teljesülését három év vonatkozásában kell vizsgálni. A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény) 14. §-ától eltérően a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alapító okirata az intézmény - e törvényben meghatározott típusú - szervezeti egységét ruházhatja fel jogi személyiséggel.”

4. § (1) Az Ftv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét, továbbá az intézmény belső minőségbiztosítási szabályait. Minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a felsőoktatási intézmény működésének folyamatait, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési eljárásokat, a működés biztosításának alkalmazott kritériumait, szabályait, a különösen a képzések indításának, követésének, rendszeres belső értékelésének mechanizmusát, a képzés során megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség minőségének belső értékeléséhez kapcsolódó eljárásokat, illetve fogyasztóvédelmi szempontokat. A minőségbiztosítási szabályzatban kell meghatározni a doktori iskola létesítéséhez meghatározott követelményeknek a doktori iskola működése során történő folyamatos biztosításának eljárásrendjét. Az intézményi minőségbiztosítási szabályzatban kell biztosítani az oktatói munka hallgatói véleményezését.”

(2) Az Ftv. 21. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A felsőoktatási intézmény e törvényben meghatározott intézményfejlesztési terv, kutatási-fejlesztési-innovációs stratégia, állami felsőoktatási intézményekben a fenntartói megállapodásban vállalt teljesítménykövetelmények alapján minőségfejlesztési programot készít. Az intézményi minőségfejlesztési programban kell meghatározni a képzési program, a tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység, a hallgatók értékelésének, az oktatás személyi és infrastrukturális feltételei, a tanulástámogatás eszközei, a hallgatói szolgáltatások, a belső információs rendszer és a nyilvánosság fejlesztésére irányuló célokat. A felsőoktatási intézmény évente áttekinti az intézményi minőségfejlesztési program végrehajtását, és megállapításait - az erről szóló jelentés elfogadásától számított legfeljebb harminc napon belül - az intézmény honlapján, továbbá a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.”

5. § (1) Az Ftv. 23. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Ha az államháztartásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete a költségvetési szervek felépítésével, működésével kapcsolatosan felügyelő testületet említ, azon az állami felsőoktatási intézmények vonatkozásában az e törvény által meghatározott gazdasági tanácsot kell érteni.”

(2) Az Ftv. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A gazdasági tanács tagjai részére a delegálók utasítást nem adhatnak. 2010. január 1-jétől kezdődően a (4) és (5) bekezdés alapján történő delegálás, megismételt delegálás esetén a gazdasági tanács tagjával a felsőoktatási intézmény létesít megbízási jogviszonyt.”

6. § Az Ftv. 25. § (1) bekezdésének a) pontja a következő ak)-al) alpontokkal egészül ki:

[A gazdasági tanács

a) közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen véleményezi]

ak) a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény 30. § (3) bekezdés szerinti szervezeti egységének jogi személyiséggel történő felruházásával kapcsolatos kezdeményezést,

al) az intézmény 7. § (8) bekezdés szerinti átsorolását;”

7. § (1) Az Ftv. 27. § (8) bekezdésének a felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szenátus az a)-m) és r)-s) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet”

(2) Az Ftv. 27. § (8) bekezdése a következő r)-s) pontokkal egészül ki:

[A szenátus az a)-m) és r)-s) pont tekintetében dönt, illetve az n)-q) pont tekintetében dönthet]

r) a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény 30. § (3) bekezdés szerinti szervezeti egységének jogi személyiséggel történő felruházásával kapcsolatos kezdeményezésről,

s) az e törvény 7. §-ának (8) bekezdése szerinti átsorolás kezdeményezéséről,”

8. § Az Ftv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) A rektor felel különösen: a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve a felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a belső kontrollrendszer és ennek részeként a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.”

9. § (1) Az Ftv. 30. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenységének körébe tartozó feladatot ellátó szervezeti egysége jogi személyiségű szervezeti egység formájában nem működtethető.”

(2) Az Ftv. 30. § (2) bekezdése a következő második-negyedik mondattal egészül ki:

„Ha a felsőoktatási intézmény több telephelyén indít alap- vagy mesterképzést, az intézmény képzési programjában kell meghatározni, hogy melyik oktatási szervezeti egység felel a képzésért. Egy szak képzésért egy oktatási szervezeti egység lehet a felelős. Ha a felvételi jelentkezések csökkenése miatt, illetve más okból az adott szakot az intézmény a továbbiakban nem indítja, az indításra vonatkozó jogosultsági bejegyzést a regisztrációs központ a nyilvántartásából törölte, a szenátusnak az intézményfejlesztési terv, valamint a képzési program felülvizsgálatával egyidejűleg a 27. § (8) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében kell döntést hoznia.”

(3) Az Ftv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) A felsőoktatási intézményben kollégiumi, informatikai, szociális, kulturális, sport, könyvtári, levéltári, múzeumi, egészségügyi szolgáltató és egyéb (például: közoktatási, gyakorlati képzést biztosító tanműhely, művészeti gyakorlóhely, valamit termelő) feladatot ellátó szervezeti egység hozható létre. Jogi személyiségű szervezeti egységként különösen az egészségügyi szolgáltató tevékenységet ellátó szervezeti egység működhet. A jogi személyiségű szervezeti egység a 36/C. §-ban, a 36/G. §-ban, a 136/B. §-ban és a 142/A. §-ban meghatározott szabályok szerint működtethető.”

10. § Az Ftv. - „A felsőoktatásban folyó képzés rendszere” fejezet címét megelőzően - a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § A 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti magyar felsőoktatási intézmények közötti együttműködésben megvalósuló közös képzés eredményeként a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény jogosult kiállítani az oklevelet.”

11. § (1) Az Ftv. 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az egységes, osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.”

(2) Az Ftv. 32. § (10) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A felsőoktatási intézmény a Magyar Köztársaság területén csak székhelyén vagy telephelyén indíthat alap- vagy mesterképzést.”

12. § Az Ftv. - „A felsőoktatási intézmény megszűnése” fejezet címét megelőzően - a következő fejezetcímmel és alcímekkel, valamint 36/A-36/G. §-sal egészül ki:

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁTSOROLÁSA

Az átsorolás szabályai

36/A. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolását akkor kezdeményezheti a fenntartójánál, ha teljesíti a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényben és a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az átsorolás kezdeményezésének feltétele továbbá, hogy a felsőoktatási intézmény eleget tegyen a vezető testület e törvényben meghatározottak szerinti felállításához és működtetéséhez szükséges feltételeknek.

(2) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményezheti, ha az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége

a) köztartozással nem rendelkezik,

b) hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal

ba) nem rendelkezik, vagy

bb) rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban folyamatos csökkenés mellett kevesebb, mint felére mérséklődött,

c) harminc napon túli lejárt esedékességű adósságállománnyal

ca) nem rendelkezik, vagy

cb) rendelkezik, de az, az átsorolás kezdeményezését megelőző tizennyolc hónapban folyamatos csökkenés mellett legfeljebb a hatvan napon túli lejárt adósságállomány másfélszeresének megfelelő összegre - hatvan napon túli lejárt adósságállomány hiányában - ötszázmillió forintra mérséklődött,

d) a (6) bekezdésben meghatározott mértékű saját vagyonnal rendelkezik,

e) kutatási, fejlesztési és innovációs feladataiból a megrendelőktől származó közszolgáltatási és vállalkozási, valamint az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközeinek éves bevétele eléri az éves kiadásainak húsz százalékát.

(3) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményezheti, ha - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - az intézmény

a) rendelkezik intézményi társasággal, és az általa alapított vagy részvételével működő intézményi társaságnak az éves bevétele eléri az éves intézményi kiadások húsz százalékát,

b) költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatóinak aránya eléri az intézményi hallgatói létszám ötven százalékát és a költségtérítéses hallgatók legalább tíz százaléka külföldi állampolgárságú hallgató.

(4) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény a vállalkozó közintézetté történő átsorolását kezdeményező megkeresése részeként hatástanulmányt készít a következők bemutatásával:

a) vállalkozó közintézetként való működés várt előnyei, a gazdálkodásra gyakorolt hatása,

b) a szükségessé váló ügyviteli, gazdálkodási és szervezeti változások, ezek költségigénye és forrása,

c) a harminc, hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállomány megszüntetését célzó intézkedések, azok ütemezése az intézmény egészére és annak jogi személyiségű szervezeti egységére egyaránt,

d) a c) pontban meghatározott adósságállomány kialakulásának, illetve újbóli keletkezésének megakadályozását szolgáló intézkedések,

e) saját vagyonának könyv szerinti és piaci értéke,

f) hosszú távú kötelezettségvállalásainak állománya, az azokból következő éves fizetési kötelezettségek a teljes futamidő alatt.

(5) A felsőoktatási intézmény a (4) bekezdés szerinti megkereséshez csatolja az intézményfejlesztési tervnek a besorolás változásának megfelelően átdolgozott, annak hatásait tükröző tervezetét.

(6) A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a vállalkozó közintézetté történő átsorolás feltételéül szabott megfelelő mértékű saját vagyonnal, ha az átsorolás kezdeményezésének évét megelőző év december 31-én a saját vagyonának könyvvizsgáló által ellenőrzött piaci értéke legalább kétszerese az intézmény hosszú távú kötelezettségvállalásai és éven túli kötelezettségvállalásai jelenértéke együttes összegének.

36/B. § (1) A költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl a vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolását meg kell változtatni, és a felsőoktatási intézményt közintézetté kell átsorolni, ha

a) a 36/A. § (2) bekezdés bb), illetve cb) pontja alapján történő átsorolás esetén a vállalkozó közintézetté történő átsorolást követő kettő éven belül a lejárt esedékességű adósságállománya nem szűnt meg,

b) 36/A. § (2) bekezdés ba), illetve ca) pontja alapján történő átsorolás esetén

ba) hatvan napon túli lejárt adósságállománya keletkezett, vagy

bb) legalább három hónapon át fennálló, háromszázmillió forintot, vagy saját vagyona értékének - ide értve intézményi társaságában meglévő részesedése értékét is - egyharmad részét meghaladó, harminc napon túli lejárt adósságállománya keletkezett.

(2) A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény besorolásának megváltoztatását megelőzően az (1) bekezdés szerinti adósságállománnyal kapcsolatos valamennyi követelést ki kell elégíteni.

36/C. § (1) A 36/A-36/B. §-ban meghatározottakat a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény jogi személyiségű szervezeti egységére megfelelően alkalmazni kell.

(2) A vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézménynek, jogi személyiségű szervezeti egységének, valamint a közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységének más költségvetési szervvel, illetve jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt, elismert, hatvan napot meghaladó ki nem elégített és be nem hajtható tartozásaiért a felsőoktatási intézmény az államháztartásról szóló törvény 87. § (3) bekezdés c) és e) pontja és (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti forrásai, 100/J. § (8) bekezdés szerinti tartaléka, a 87. § (3) bekezdés c) és e) pontja szerinti források maradványa, valamint a saját vagyona terhére tartozik helytállni. A közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézet jogi személyiségű szervezeti egységének tartozásaiért, továbbá a felsőoktatási intézmény forrásait és saját vagyonát a fentiek szerint terhelő helytállási kötelezettség teljesítéséért a felügyeleti szerv nem tartozik mögöttes felelősséggel.

A vezető testület

36/D. § (1) A költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény, vállalkozó közintézetté történő átsorolásával egyidejűleg vezető testületet kell létrehozni.

(2) A vezető testület létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével, napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a következők figyelembevételével:

a) a vezető testületnek öt - a szenátus által választott - tagja van,

b) a vezető testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel és a gazdaságtudományok képzési területen mesterképzésben szerzett vagy azzal egyenértékű szakképzettséggel rendelkezik,

c) nem lehet a vezető testület tagja,

ca) akivel kapcsolatosan a 23. § (7) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi ok állapítható meg,

cb) aki tagja az intézmény gazdasági tanácsának, illetve más költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vezető testületének,

cc) a felsőoktatási intézményben magasabb vezetőként, illetve vezetőként foglalkoztatott személy,

cd) aki nem teljesítette vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét,

d) a vezető testület

da) tagjai maguk közül választanak elnököt,

db) szükség szerint - de havonta legalább egy alkalommal - tart ülést,

dc) ülései a felsőoktatási intézmény alkalmazottai, hallgatói, a szenátus és a gazdasági tanács tagjai számára nyilvánosak,

dd) határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van, döntéseit - ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő - a jelen lévő tagok többségének szavazatával hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt,

de) jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani,

df) üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni.

(3) A vezető testület tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvénynek a közszolgálatban álló személyekre vonatkozó szabályai szerint kétévenként kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozat őrzéséért a rektor felel.

36/E. § (1) A költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként átsorolt felsőoktatási intézmény szenátusa vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntéseit a vezető testület egyetértésével hozza. E körben a vezető testület egyetértése szükséges különösen a 25. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, a 27. § (6) bekezdés c)-e) pontjában, (8) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott kérdésekben hozott vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági döntésekhez.

(2) A vezető testület tagjainak felelősségére az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

36/F. § (1) Megszűnik a vezető testület - és tagjainak megbízatása - a költségvetési szervként működő vállalkozó közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény közintézetté történő átsorolásával. A vezető testületi tagság megszűnik továbbá a megbízatás lejártával, illetőleg visszahívással. A lemondás elfogadása a szenátus hatáskörébe tartozik.

(2) A vezető testület elnökének - az elnök esetén a testület tagjának - kezdeményezésére vissza kell hívni azt a tagot, aki

a) egymást követő három ülésen nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni,

b) a tagságból eredő feladatait - bármilyen okból kifolyólag - több mint fél éven keresztül nem tudja ellátni,

c) utóbb bekövetkezett - a 36/D. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott - körülmény miatt a vezető testületnek nem lehet tagja.

(3) Lemondás és visszahívás esetén a szenátusnak hatvan napon belül újabb tagot kell választania.

36/G. § (1) A költségvetési szerv felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetre vonatkozó szabályok szerint működő jogi személyiségű szervezeti egységében a 36/D. §, 36/E. § (2) bekezdése, 36/F. § rendelkezései alapján kell vezető testületet létrehozni, illetve működtetni.

(2) A jogi személyiségű szervezeti egység vezetője a szervezeti egységet illetően a felsőoktatási intézmény alapító okiratában, szervezeti és működési szabályzatában, éves költségvetésében, illetve a 136/B. § (2)-(4) bekezdése szerinti szabályzatban meghatározott körben a vezető testület egyetértésével jogosult döntést hozni.”

13. § Az Ftv. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felsőoktatási intézmény a 15. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból való törlés napjával megszűnik. A felsőoktatási intézmény törlésére akkor kerül sor, ha

a) az Országgyűlés az állami elismerést

aa) nem adta meg,

ab) visszavonta,

b) a nyilvántartásba vételétől számított öt éven belül a működése megkezdéséhez szükséges engedélyt nem kapta meg.”

14. § Az Ftv. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni. Figyelmen kívül kell hagyni azt a félévet is, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban államilag támogatott képzésben kizárólag az 56. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén folytathatók tanulmányok. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is.”

15. § Az Ftv. - „A doktori képzésre vonatkozó külön szabályok” fejezet címét megelőzően - a következő 66/A. §-sal egészül ki:

„66/A. § (1) A miniszter a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására - pályázat útján - Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományoz.

(2) A cím olyan szakkollégiumnak adományozható, amely

a) a 66. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket magas színvonalon teljesíti, és elsődleges feladatának a tudásalapú elitképzést tekinti,

b) rendelkezik önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett képzési rendszerrel,

c) tagjai külön szakmai felvételi eljárással kerülnek a szakkollégiumba,

d) szakmai programja keretében olyan képzést nyújt, amely programjában a kiscsoportos és az egyéni képzési forma, a több tudományterületet érintő ismeretszerzés a meghatározó,

e) szakkollégista tagjainak a tudományos diákköri munkában való részvételével, az eredményeket bemutató - magyar és nemzetközi - tevékenységével járul hozzá az egyéni szakmai tudományos életpályához, a doktori fokozat megszerzéséhez és a közéleti szerepvállaláshoz,

f) megállapodás keretében képzési és kutatási kapcsolatot tart fenn felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézeteivel, továbbá a közoktatásban tevékenykedő tehetségsegítő tudományos műhelyekkel és szervezetekkel,

g) szakmai programjának megvalósításában közreműködő oktatóinak legalább nyolcvan százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, illetve amelynek b) pont szerinti képzései során a felsőoktatási intézmény doktoranduszai is közreműködnek.

(3) A címet a miniszter ötéves időtartamra adományozza. Az adományozás az (1)-(2) bekezdésben előírt feltételek teljesítése, további fennállása esetén megismételhető. A miniszter a címet megvonja, ha a (2) bekezdésben előírt adományozási feltételek már nem állnak fenn.”

16. § Az Ftv. 68. § (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés követelményeit.”

17. § Az Ftv. 87. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyetemi tanári munkakör betöltésével kapcsolatos szenátusi döntés előkészítésében szakmai véleményező testület működik közre. A felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni a véleményező testület létesítésére, összetételére, eljárására vonatkozó szabályokat, azzal, hogy a testületben legalább két külső - az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló - tudományos fokozattal rendelkező személy részvételét biztosítani kell. A szakmai véleményező testület írásos állásfoglalását valamennyi érintett pályázó esetén a szenátus részére meg kell küldeni.”

18. § Az Ftv. 88. § (1) bekezdés kilencedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rektor - valamennyi oktatói munkakör tekintetében - a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt. Főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor - a munkaköri cím adományozása céljából - kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést.”

19. § Az Ftv. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rektor - a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott - a főiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát megküldi a felsőoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre - a munkaköri cím adományozására - jogosultnak.”

20. § Az Ftv. 91. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel - a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl - az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató]

d) a 84. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény költségvetési támogatásának megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe.”

21. § Az Ftv. 104. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai]

e) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák elterjedésének, az intézményi hálózatfejlesztések támogatása,”

22. § Az Ftv. - „A felsőoktatási intézmények működésével kapcsolatos eljárások” alcímet megelőzően - a következő 105/A. §-sal egészül ki:

„105/A. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a Magyar Köztársaság területén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az e törvényben meghatározott (engedélyezési, működési) feltételek hiányában - folytatott felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett. Az ellenőrzésben miniszteri döntés alapján a regisztrációs központ közreműködik.

(2) Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységtől eltiltja és - az eltiltásról szóló döntés közzététele mellett - ötszázezer forinttól huszonötmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(3) A miniszter döntésének meghozatala, a bírság mértékének megállapítása során különösen az (1) bekezdés szerinti

a) tevékenység

aa) folytatásának időtartamát,

ab) területi kiterjedtségét,

ac) ismételt - eltiltás ellenére történő - elkövetését,

b) tevékenységgel érintett személyek létszámát

köteles mérlegelni.”

23. § (1) Az Ftv. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzésben szakindítás előtt, beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét. Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a felsőoktatási intézmény nem ért egyet, a regisztrációs központnál eljárást kezdeményezhet. A regisztrációs központ - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményének beszerzése után - első fokon dönt. A regisztrációs központ a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményéhez kötve van. A regisztrációs központ határozata ellen benyújtott fellebbezést a miniszter bírálja el. A miniszter a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményétől eltérhet.”

(2) Az Ftv. 106. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a (2) bekezdés szerinti alap- és mesterképzés indítási kérelem olyan szak indítására irányul, amelynek a szakindítási kérelem benyújtásának időpontjában nincsen hatályos, a miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelménye, a felsőoktatási intézmény a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének kialakításához - a szakindítási kérelem és mellékletei angol nyelvű fordításának benyújtása mellett - kérheti az ENQA (European Association for Quality Assurance in Higher Education) tagjaként működő külföldi szervezet szakértőjének a közreműködését. A felkért külföldi szakértők száma nem lehet kevesebb az adott szakkérdésben közreműködők egyharmadánál, de nem haladhatja meg a kétharmadot. Nem kérhető fel a külföldi szakértő, ha magyar felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban áll vagy állt, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év. Ha a Magyar felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak az e §-ban szabályozott eljárásban újabb szakértői véleményt kell készítenie, arra a - 111. § (8) bekezdése szerint létrehozott - Felülvizsgálati Bizottság eljárásának keretében kerülhet sor.”

24. § (1) Az Ftv. 107. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A regisztrációs központ

a) hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmények működésének jogszerűségét,

b) részt vesz a miniszter törvényességi ellenőrzési vizsgálatának lefolytatásában.”

(2) Az Ftv. 107. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A regisztrációs központ a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzése eredményeként

a) kezdeményezheti a fenntartó intézkedését,

b) javasolhatja, hogy a miniszter a 105. §-ban meghatározott eljárást folytassa le,

c) ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő mértékű felügyeleti bírságot szabhat ki,

d) külföldi felsőoktatási intézmények esetében ellenőrzésének eredményéről tájékoztatja az intézmény honos országának illetékes szerveit.”

(3) Az Ftv. 107. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés jelölése (8) bekezdésre változik:

„(7) A magyarországi felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok előállítását és forgalomba hozatalát - ide értve annak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő megvalósulását is - a regisztrációs központ engedélyezi. Az engedély a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés hiányában tagadható meg.”

25. § (1) Az Ftv. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ágazati minőségpolitika végrehajtása érdekében az ágazati minőségfejlesztési rendszer magában foglalja

a) az ágazati minőségpolitika elveit,

b) a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységének külső - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által folytatott - értékelését, minőségének hitelesítését,

c) az intézményi minőségfejlesztési programokat.”

(2) Az Ftv. 108. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként - munkaterve szerint - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program keretében ennek fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának értékelésére.”

26. § Az Ftv. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az intézmény és programakkreditáció keretében a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési program fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának külső értékelésére és nyomon követésére létrehozott független, országos szakértői testület.

(2) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ellátja az e törvényben meghatározott feladatait, így különösen:

a) közreműködik a felsőoktatás fejlesztésével összefüggő tervek, az ágazati minőségpolitika elveinek elkészítésében és megvalósulásának figyelemmel kísérésében,

b) figyelemmel kíséri a felsőoktatás minőségfejlesztési tevékenységének és az Európai Felsőoktatási Térség fejlesztése irányelveinek harmonizációját,

c) részt vesz a felsőoktatási képzés és tudományos kutatói, művészeti alkotótevékenység ágazati szintű értékelésében,

d) e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban,

e) ötévenként, munkaterve szerint értékeli

ea) a felsőoktatási intézményben folyó képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenységet, azt, hogy a felsőoktatási intézmény mely képzési, illetve tudományterületen, képzési szinten rendelkezik a szükséges feltételekkel, valamint

eb) a képzési, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység fejlesztésére a minőségfejlesztési programban meghatározott intézkedések megvalósulását,

f) a felsőoktatási intézmény megkeresésére

fa) szakértői véleményt ad az alap- és mesterképzésben képzés indításáról, a doktori iskola létesítéséről,

fb) véleményt nyilvánít képzési, tudományos kutatási és művészeti alkotótevékenységről.

(3) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményezi a felsőoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek tervezeteit.

(4) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az e törvény felhatalmazása alapján, az e törvényben megjelölt tárgykörben alkotott jogszabályhoz társuló egyetértési jogát [153. § (3) bekezdés b) pont] a jogi szabályozással érintett tudományos és ehhez kapcsolódó oktatási, kutatási kérdések tekintetében gyakorolja. Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a jogszabály tervezetével kapcsolatosan a beérkezéstől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, egyetértését vélelmezni kell.”

27. § (1) Az Ftv. 110. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az egyetemi tanári munkaköri címre vonatkozó kinevezési javaslat esetében a pályázóval kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésére - a kinevezési javaslatnak a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz való beérkezésétől számított - hatvan nap áll rendelkezésre.”

(2) Az Ftv. 110. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság állásfoglalását, javaslatát a Kormány által meghatározottak szerint, továbbá - a Bizottság kezdeményezésére - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.”

28. § (1) Az Ftv. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak tizenkilenc tagja van. Tizenegy tagot (közülük egy fő nemzetközi szakértőt) delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóintézetek, kettő tagot a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság. Nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működésének rendjét.”

(2) Az Ftv. 111. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladatainak ellátásához állandó bizottságként működteti a tudományterületenként létrehozott képzési bizottságokat, a minőségfejlesztési bizottságot, a pedagógusképzési bizottságot és a 139. § (12) bekezdése szerint létrehozott hittudományi bizottságot. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság továbbá működtethet a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eseti szakértői bizottságokat, valamint tanácsadó testületeket.”

(3) Az Ftv. 111. §-a új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (4)-(8) bekezdés jelölése (5)-(9) bekezdésre változik:

„(4) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - a 106. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kialakított - szakmai bírálati szempontrendszerét a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni. Az új, illetve módosított szempontrendszert a hivatalos lapban történő közzététel időpontja után egy évvel benyújtott kérelmek, illetve szakértői vélemények tekintetében lehet alkalmazni.”

(4) Az Ftv. - (3) bekezdés alapján megváltoztatott jelölésű - 111. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságot hoz létre, a 106. § (8) bekezdésében meghatározott, megismételt szakértői vélemény elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására. A Felülvizsgálati Bizottság három tagból áll. Két tagját a Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság testülete jelöli hároméves időtartamra. A Felülvizsgálati Bizottság tagja olyan személy lehet, aki legalább három évig a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak vagy valamely szakbizottságának nem volt tagja. A Felülvizsgálati Bizottság tagjaira az (1) bekezdésben megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat is alkalmazni kell.”

(5) Az Ftv. - (3) bekezdés alapján megváltoztatott jelölésű - 111. § (9) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság megalakításával, a tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenséggel, a tagság megszűnésével, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság működésével, feladatainak ellátásával összefüggő kérdéseket a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ülésein, a doktori képzéssel kapcsolatos napirendi pont tárgyalása esetén, tanácskozási joggal a Doktoranduszok Országos Szövetségének képviselője is részt vehet.”

29. § Az Ftv. 114. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (4)-(6) bekezdés jelölése (5)-(7) bekezdésre változik:

„(4) A Magyar Rektori Konferencia az e törvény felhatalmazása alapján, az e törvényben megjelölt tárgykörben alkotott jogszabályhoz társuló egyetértési jogát [153. § (3) bekezdés a) pont, 153. § (4) bekezdés] a jogi szabályozással érintett tudományos és ehhez kapcsolódó oktatási, kutatási kérdések tekintetében gyakorolja. Ha a Magyar Rektori Konferencia a jogszabály tervezetével kapcsolatosan a beérkezéstől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, egyetértését vélelmezni kell.”

30. § (1) Az Ftv. 115. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fenntartó]

b) saját hatáskörben - állami felsőoktatási intézmény esetén a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdésében előírt egyetértéshez, hozzájáruláshoz nem kötött intézkedésével - kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát,”

(2) Az Ftv. 115. § (2) bekezdés dc) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fenntartó

d) megvizsgálja]

dc) a felsőoktatási intézmény elemi költségvetését;”

(3) Az Ftv. 115. § (2) bekezdés ea) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fenntartó

e) ellenőrzi]

ea) a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát,”

(4) Az Ftv. 115. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A fenntartó]

i) az államháztartásról szóló törvényben foglaltak szerint vizsgálja, hatásvizsgálat keretében bemutatja a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményi tevékenység keretében ellátott közfeladat-ellátási igény meglétét, a közfeladat-ellátás más megoldási módokkal, más szervezeti megoldásokkal szembeni előnyét,”

31. § (1) Az Ftv. 120. § (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A külön célelszámolási számla mindenkori egyenlege terhére - ideértve az előző évek abban felhalmozott maradványát is - elvonás nem érvényesíthető.”

(2) Az Ftv. 120. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A vállalkozó közintézetként besorolt költségvetési szerv, valamint a közintézet költségvetési szerv vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkező közintézet költségvetési szerv a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény-) szemléletű könyvvezetésre és beszámolásra köteles.”

32. § Az Ftv. a következő 120/A. §-sal egészül ki:

„120/A. § A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény vezetője a kiemelt előirányzatok között év közben, saját hatáskörben a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a kincstár és a fenntartó egyidejű értesítése mellett - átcsoportosítást hajthat végre.”

33. § Az Ftv. 121. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az állami felsőoktatási intézmény, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács vagy annak helyébe lépő más az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított személy vagy szervezet engedélye, jóváhagyása nélkül - saját bevételének a költségek teljes körű levonása után fennmaradó részéből és a tulajdonában lévő vagyonával - zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt e törvény alkalmazásában: intézményi társaságot) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része állami vagyon. Az intézményi társaság működésére és vezető tisztségviselőinek felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

34. § Az Ftv. a következő 121/A. §-sal egészül ki:

„121/A. § (1) A 121. § (2) bekezdés alapján azok a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények hozhatnak létre vagy vehetnek részt kisebbségi részesedéssel intézményi társaságban, illetve azon költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények intézményi társaságai hozhatnak létre, illetve vehetnek részt további gazdasági társaságban - a szellemi alkotás üzleti célú hasznosítása céljából létrehozott intézményi társaságot ide nem értve -, amely felsőoktatási intézmények a 135-136. § szerint létrehozott és működtetett kockázatfedezeti alapba - az ilyen módon létrehozott intézményi társaság részére biztosított vagyoni hozzájárulásuk tíz százalékának megfelelő összegű - befizetést teljesítenek a saját bevételüknek a költségek teljes körű levonása után fennmaradt része terhére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti társaságok működésére a 121. § (1)-(10) bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az intézményi társaság részesedésével létrehozott gazdasági társaság működéséről az intézményi társaság vezetője köteles évente jelentést tenni a gazdasági tanács részére. További gazdasági társaság létesítése, abban való részvétel esetén az intézményi társaság képez esetleges veszteségeinek fedezésére tartalékalapot, és teljesíti a 121. § (2), (6)-(7) bekezdésében meghatározott kötelezettséget. A 121. § (8) bekezdésében meghatározott az intézményi társaságokra tekintettel megfogalmazott személyi összeférhetetlenség kiterjed az intézményi társaság által létesített, illetve részvételével működő a gazdasági társaság vezető tisztségviselőire, felügyelőbizottsági tagjaira, könyvvizsgálói feladatokat ellátó személyekre, illetve e személyek közeli hozzátartozóira is.”

35. § Az Ftv. 122. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az állami felsőoktatási intézmény az állami vagyonról szóló törvény 27. § (2) bekezdése szerinti kötelezettsége teljesítésére a hároméves fenntartói megállapodásban meghatározott összeget köteles a vagyon állagának megóvására, karbantartására és felújítására fordítani.”

36. § Az Ftv. 123. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmény fejlesztési hitelt

a) pályázatokhoz szükséges önrész biztosításához,

b) az intézményfejlesztési tervben meghatározott fejlesztési feladatai megvalósításához

a Kormány által meghatározottak szerint kiírt nyilvános pályázati eljárás alapján vehet igénybe. A hitel fedezete a felsőoktatási intézmény saját tulajdonában lévő vagyona, vállalkozási tevékenységének eredménye, a fejlesztés eredményeképpen megvalósuló beruházás vagyona, valamint a felsőoktatási intézmény által létrehozott intézményi társaság eredménye. A vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmények által egy adott évben együttesen igénybe vehető fejlesztési hitelkeretet az éves költségvetésről szóló törvény határozza meg.”

37. § Az Ftv. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„124. § Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról szóló törvény 100/I. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a működés pénzügyi keretében a költségvetési támogatás arányának számítása során a 130. § szerinti képzési támogatásnak és a 132. § szerinti fenntartói támogatásnak a hallgatói létszám alapján meghatározott éves intézményi összege nem vehető figyelembe. Az állami felsőoktatási intézmények intézményi társaságai tekintetében az államháztartásról szóló törvény 100/L. §-ának (1)-(7) bekezdésében foglaltakat és 100/M. §-át nem kell alkalmazni. Az állami felsőoktatási intézményekre az államháztartásról szóló törvény 100/I. § (1) bekezdésének b) pontját, 100/J. § (2) bekezdésének c) pontját és (4) bekezdését az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

38. § (1) Az Ftv. 128. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Pályázati úton adható támogatás lehet különösen:]

k) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, Szakkollégiumi Kiválósági Központok tevékenységének előmozdítására,”

[nyújtott támogatás.]

(2) Az Ftv. 128. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[Pályázati úton adható támogatás lehet különösen:]

q) a minősített kutatóegyetem oktatási és kutatási tevékenységének előmozdítására,”

[nyújtott támogatás.]

(3) A 128. § (7) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az e §-ban meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében megtervezett előirányzat biztosítja.”

39. § Az Ftv. 135. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Vállalkozó közintézetként átsorolt állami felsőoktatási intézmény által a kockázatfedezeti alapba teljesített befizetés az államháztartásról szóló törvény 100/J. § (8) bekezdésében meghatározott tartalékképzésnek minősül.”

40. § Az Ftv. a Nyolcadik Részt megelőzően a következő 136/A-136/B. §-sal egészül ki:

„136/A. § A szakképzési hozzájárulásra jogosultság tekintetében gyakorlatigényesnek minősül a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárását meghatározó jogszabályban megjelölt - képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó - alapképzési szak.

136/B. § (1) A felsőoktatási intézmény és jogi személyiségű szervezeti egysége forrásainak és ráfordításainak elkülönített tervezéséről gondoskodni kell. Az egészségügyi szolgáltató jogi személyiségű szervezeti egység számára biztosított kiadási részelőirányzatok közvetlen forrásaként nem szolgálhatnak a 127. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt normatív támogatások. A 127. § (3) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott normatív támogatások az egészségügyi szolgáltató jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatai forrásaként figyelembe vehetőek, amennyiben a (3) bekezdés szerinti szabályzat alapján azok az egészségügyi képzés érdekében felmerülő költségek fedezetét szolgálják.

(2) Központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállását a jogi személyiségű szervezeti egység vonatkozásában is külön vizsgálni kell. A személyi és tárgyi feltételek fennállásában az intézmény szellemi és anyagi kapacitásai csak abban az esetben vehetőek figyelembe, ha annak igénybevétele feltételeit a felsőoktatási intézmény a jogi személyiségű szervezeti egysége vezetőjének egyetértésével kiadott belső szabályzatában rögzíti.

(3) A szabályzat tartalmazza a felsőoktatási intézménytől és a jogi személyiségű szervezeti egységétől, illetve harmadik féltől igénybe vett, valamint a harmadik fél részére nyújtott szolgáltatások meghatározását az egymás közti elszámolás szabályainak rögzítése mellett. E kapacitások igénybevételéhez kapcsolódó költségek, kiadások fedezetét a jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatok biztosítják, amelyek felett kötelezettségvállalási és teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír.

(4) A jogi személyiségű szervezeti egységre az intézményi dokumentumok kötelezően alkalmazandóak, azzal, hogy a jogi személyiségű szervezeti egység gazdálkodásának speciális - különösen a közintézetként besorolt felsőoktatási intézménynek a vállalkozó közintézetté történő besorolás feltételeit teljesítő jogi személyiségű szervezeti egységére egyedi előzetes engedéllyel alkalmazott - szabályait az intézmény gazdálkodásáról szóló belső szabályzat elkülönítve tartalmazza.”

41. § Az Ftv. 141. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - a felsőoktatási intézmény részeként vagy attól elkülönített szervezeti keretben, képzési és kutatási feladatainak ellátása érdekében - egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult. Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként (a továbbiakban: klinikai központ) vagy attól elkülönülve (a továbbiakban: egyetemi klinikai központ) működhet. A klinikai központ kincstári számlával rendelkezik. Az egyetemi klinikai központ jogi személy, amelynek alapítója az egészségügyi felsőoktatási intézmény. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény a klinikai központ, illetve az egyetemi klinikai központ mellett a területi betegellátás érdekében intézményi társaság útján is működtethet egészségügyi szolgáltatót.”

42. § Az Ftv. - „Az agrártudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekre vonatkozó külön rendelkezések” fejezet címét megelőzően - a következő 142/A. §-sal egészül ki:

„142/A. § Az egészségügyi szolgáltató tevékenységet ellátó 36/C. § (2) bekezdés szerinti jogi személyiségű szervezeti egység tartozásaiért a felsőoktatási intézmény a 36/C. § (2) bekezdésében megjelölt forrásokon és vagyonon felül a 141. § (3) bekezdése szerinti finanszírozási szerződés alapján biztosított összeg terhére is helytállni tartozik. Ha a jogi személyiségű szervezeti egység működéséhez szükséges fedezet legalább egy éven keresztül nem teremthető meg, a felsőoktatási intézmény az oktatásért felelős miniszteren keresztül egyeztetést kezdeményez az egészségügyért felelős miniszterrel a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 12. § (1) bekezdés f) pontján alapuló megszüntetés elkerülése érdekében meghozható finanszírozási és más intézkedésekről.”

43. § Az Ftv. 147. §-a a következő 36/A. ponttal egészül ki:

„36/A. szakmai gyakorlat: alap- és mesterképzésben, külső gyakorlóhelyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő szakmai gyakorlat.”

44. § Az Ftv. 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése nem alkalmazható

a) a Nemzetközi Pető András Közalapítvány,

b) a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány,

c) a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány

esetében.”

45. § Az Ftv. 1. számú mellékletében az „Állami egyetemek” alcím az „Óbudai Egyetem, Budapest”, továbbá a „Nem állami főiskolák” alcím a „Golgota Teológiai Főiskola, Vajta” szövegrésszel a magyar abc által meghatározott felsorolás rendje szerint egészül ki.

46. § (1) Az Ftv. 2. számú mellékletének II/A. „Felsőoktatási intézménytörzs” alcímének ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a felsőoktatási intézmény]

ab) tisztségviselőinek (rektor, gazdasági főigazgató vagy igazgató, belső ellenőrzés vezetője, a gazdasági tanács elnöke és tagjai, a vezető testület elnöke és tagjai, az előkészítő testület elnöke - ideiglenes intézményvezető - és tagjai, a karok vezetői, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője) neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail),”

(2) Az Ftv. 2. számú mellékletének II/C. „A hallgatói, doktorjelölti személyi törzs” alcímének 1. pont a) alpontja a következő aq)-ar) ponttal egészül ki:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok:]

aq) a külföldi állampolgárságú hallgató miniszteri ösztöndíjára vonatkozó adatok,

ar) a képzés során megszerzett, illetve a más tanulmányokból elismert kreditek száma;”

(3) Az Ftv. 2. számú mellékletének II/D. „Felvételi személyi törzs” alcímének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A 137. § (1) bekezdése, illetve 139. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jelentkezési feltételre vonatkozó személyes adatot nem lehet nyilvántartani. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.”

47. § (1) E törvény - a 20. § és a 38. § (2)-(3) bekezdése kivételével - 2010. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 20. § 2010. szeptember 1-jén, a 38. § (2)-(3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1-46. §, 48-50. §, az 51. § (2), (9) és (11) bekezdése és jelen bekezdés 2012. június 1-jén hatályát veszti.

48. § Az Ftv.

a) 7. § (8) bekezdésének „besorolását” szövegrésze helyébe az „átsorolását” szövegrész,

b) 26. § (2) bekezdés bevezető részének az „elnökének kezdeményezésére” szövegrésze helyébe az „elnökének - az elnök esetén a tanács tagjának - kezdeményezésére” szövegrész,

c) 27. § (8) bekezdés o) pontjának „a doktori iskola létesítéséről és” szövegrésze helyébe „a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és” szövegrész,

d) 28. § (1) bekezdés bevezető részének „A szenátus létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével, a szenátus napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket” szövegrésze helyébe „A szenátus létrehozásával, működésével, tagjai megbízatásának megszűnésével, a megbízás, a delegálás jogszerűségének vizsgálatával, a kapcsolódó jogorvoslattal, a szenátus napirendjének előkészítésével kapcsolatos kérdéseket” szövegrész,

e) 28. § (3) bekezdésének „a (8) bekezdés a)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában és az o)-p), pontjában” szövegrész helyébe „a (8) bekezdés a)-i) pontjában, valamint a k)-l) pontjában és az o)-p), r)-s) pontjában” szövegrész,

f) 32. § (5) bekezdés hatodik mondatának „Az összefüggő szakmai gyakorlat” szövegrésze helyébe „A szakmai gyakorlat” szövegrész,

g) 86. § (4) bekezdésének „az érintettet a miniszterelnök” szövegrésze helyébe „az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök” szövegrész,

h) 86. § (5) bekezdésének „a köztársasági elnök nem menti fel.” szövegrésze helyébe „a köztársasági elnök - a tanári cím használatának jogát megvonva - nem menti fel.” szövegrész,

i) 87. § (5) bekezdésének „és az egyetemi tanári kinevezés kezdeményezéséhez szükséges” szövegrésze helyébe „és az egyetemi tanári kinevezés - a munkaköri cím adományozásának - kezdeményezéséhez szükséges” szövegrész,

j) 91. § (3) bekezdésének „az egyetemi tanárt felmentette.” szövegrésze helyébe „az egyetemi tanárt - a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva - felmentette.” szövegrész,

k) 96. § (10) bekezdésének a „magasabb vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltését követően” szövegrésze helyébe a „magasabb vezetői megbízás időtartama - részben, vagy teljes egészében - a hatvanötödik életév betöltését követően” szövegrész,

l) 100. § b) pontjának „kinevezi” szövegrésze helyébe „az egyetemi tanári munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri címről hozott döntésével kinevezi” szövegrész,

m) 101. § (3) bekezdés b) pontjának „kinevezi” szövegrésze helyébe „a főiskolai tanári munkakör betöltéséhez szükséges munkaköri címről hozott döntésével kinevezi” szövegrész,

n) 106. § (7) bekezdésének „Az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államban akkreditált” szövegrésze helyébe „Az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban hitelesített” szövegrész,

o) 133/A. §-a (4) bekezdésében „A teljesítménykövetelményeket az intézményi fejlesztési terv alapján” szövegrész helyébe „A teljesítménykövetelményeket a fenntartói megállapodás megkötésekor hatályos intézményi fejlesztési terv alapján” szövegrész,

p) 138/A. § (1) bekezdés b) pontjának, és 138/A. § (6) bekezdésének „akkreditált” szövegrésze helyébe a „hitelesített” szövegrész,

q) 145. § (6) bekezdésének „az összefüggő szakmai gyakorlat” szövegrésze helyébe „a szakmai gyakorlat” szövegrész,

r) a 153. § (1) bekezdés 18. pontjának a „[107. § (7) bekezdés]” szövegrésze helyébe a „[107. §]” szövegrész,

s) 153. § (1) bekezdés 19. pontjának „114. § (6) bekezdés” szövegrésze helyébe a „114. § (7) bekezdés” szövegrész

lép.

49. § Hatályát veszti az Ftv.

a) 32. §-a (5) bekezdésének ötödik és hetedik mondatában az „összefüggő” szövegrész,

b) 48. § (3) bekezdésében az „összefüggő” szövegrész,

c) 76. § (5) bekezdése,

d) 106. § (7) bekezdésének harmadik mondata,

e) 110. § (1) és (3) bekezdése,

f) 1. számú mellékletében az „Állami főiskolák” alcím „Budapesti Műszaki Főiskola, Budapest”, továbbá a „Nem állami főiskolák” alcím „Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest” szövegrésze.

50. § Hatályát veszti

a) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2007. évi CIV. törvény 1-37. §-a, 38. § (3)-(6) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 42. § (4) bekezdése, 43-45. §-a és melléklete;

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 48. §-a és 58. § (1) bekezdésének h) pontja;

c) a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény 31. § (5) bekezdése;

d) a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény 20. §-a és az azt megelőző alcím;

e) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény 72. §-a és az azt megelőző alcím;

f) a felsőoktatásról szóló 2005. évi törvény módosításáról szóló 2008. évi XCVII. törvény 1-20. §-a, 21. §-ának (2)-(4) bekezdése, 22. §-ának (2) és (5)-(7) bekezdése;

g) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2009. évi XLIII. törvény.

51. § (1) Az Ftv. - e törvény 3. §-ával módosított - 16. § (3) bekezdésében meghatározott hároméves vizsgálati időszak e törvény hatálybalépésének napján kezdődik.

(2) Az Ftv. - e törvény 9. és 17. §-ával módosított - 30. §-ára és 87. § (6) bekezdésére tekintettel a felsőoktatási intézményeknek 2010. január 31-ig kell a szervezeti és működési szabályzatukat, illetve képzési programjukat módosítaniuk.

(3) Az Ftv. - e törvény 11. § (2) bekezdésével módosított - 32. § (10) bekezdésében foglaltakat a felsőoktatási intézmény székhelyén vagy telephelyén kívül folytatott, az Ftv. 147. § 37. pontja szerinti székhelyen kívüli alap-, illetve mesterképzések tekintetében

a) az e törvény hatálybalépését követően kezdeményezett (indított) alap- és mesterképzésekre vonatkozóan e törvény hatálybalépését követően kell alkalmazni,

b) az e törvény hatálybalépésekor már folyamatban lévő képzések tekintetében olyan módon kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény képzésének 2010 szeptemberétől induló első évfolyamára, illetve azt követően nem vehet fel hallgatót, az előző években felvett hallgatók azonban tanulmányaikat változatlan feltételek mellett befejezhetik.

(4) Az Ftv. - e törvény 13. §-ával beiktatott - 37. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti ötéves időtartam, a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv által - e törvény hatálybalépésének napján - már nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény tekintetében e törvény hatálybalépésének napján kezdődik.

(5) Az Ftv. - e törvény 14. §-ával módosított - 55. § (2) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2010 szeptemberétől az első évfolyamon államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat kezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(6) Az Ftv. - e törvény 16. §-ával módosított - 68. § (3) bekezdés harmadik mondatának a doktori képzés követelményeinek teljesítésére vonatkozó fordulatát a doktori fokozatszerzési eljárásra benyújtott jelentkezések elfogadására 2013. szeptember 1-jét követően kell alkalmazni azon felsőoktatási intézmények jelentkezői tekintetében, amely intézményeknek - e törvény hatálybalépésének időpontját megelőzően elfogadott - a doktori eljárásról alkotott szabályzata az abban meghatározott körülmények fennállása esetén a doktori képzés követelményeinek teljesítését nem írja elő.

(7) Az Ftv. - e törvény 23. és 27. §-ával megállapított - 106. § (2) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is, a 106. § (4) és (8) bekezdésében, 110. § (5) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(8) Az Ftv. - e törvény 24. § (3) bekezdésével beiktatott - 107. § (7) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(9) Az Ftv. - e törvény 25. §-ával megállapított - 108. § (3) bekezdésében előírt ötéves értékelési időszakra tekintettel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2010. március 1-jéig módosítja munkatervét, amelyet a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(10) Az Ftv. - e törvény 28. §-ával módosított - 111. § (1), (3) és (7) bekezdésének szabályaira tekintettel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot 2010. január 31-ig kell újjáalakítani. A Bizottság 2009. december 30-án megbízással rendelkező tagjainak, tisztségviselőinek megbízatása 2010. január 31-én szűnik meg.

(11) Az Ftv. - e törvény 28. § (3) bekezdésével beiktatott - 111. § (4) bekezdésére tekintettel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság első alkalommal 2010. március 1-jéig kezdeményezi - az Ftv. 111. § (4) bekezdésében foglalt szabályok szerint, a közzététel időpontja után egy évvel benyújtott kérelmek, illetve szakértői vélemények tekintetében alkalmazható - szakmai bírálati szempontrendszerének közzétételét.

(12) Az Ftv. - e törvény 48. § f) és q), valamint 49. § a)-b) pontjával módosított - 32. § (5) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében és 145. § (6) bekezdésében foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően alapképzés keretében első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére