Időállapot: közlönyállapot (2009.XII.28.)

2009. évi CLIII. törvény

egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról * 

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

1. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya

a) a Magyar Köztársaság területén található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre és a belföldön végzett vasúti közlekedési tevékenységre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,

b) a Magyar Köztársaság területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre,

c) a személyszállítási közszolgáltatás odaítélésének szabályai tekintetében a trolibusszal végzett közlekedési tevékenységre, továbbá

d) a trolibusz kötött pályájának engedélyezésére

terjed ki.”

2. § (1) A Vtv. 2. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vasúti tevékenységek, szolgáltatások:]

„18. vasúti személyszállítási közszolgáltatás: vasúton végzett személyszállítási közszolgáltatás [1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pont];”

(2) A Vtv. 2. § (4) bekezdés 4-6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:]

„4. országos törzshálózati vasúti pálya: külön jogszabályban meghatározott

a) transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező,

b) nemzetközi szerződéssel érintett,

c) Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló, valamint

d) nemzetgazdasági vagy stratégiai szempontból kiemelten fontos

vasúti pálya;

5. regionális vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pályához csatlakozó - külön jogszabályban meghatározott - vasúti pálya;

6. egyéb vasúti pálya: a 4-5. és 7-9. pontokban meghatározott vasúti pályának nem minősülő, állami tulajdonban vagy az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló szervezet tulajdonában álló, külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya;”

(3) A Vtv. 2. § (4) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok:]

„11. országos vasúti pályahálózat: térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat; nem minősül az országos vasúti pályahálózat részének a külön jogszabályban meghatározott egyéb vasúti pálya és tartozéka sem;”

(4) A Vtv. 2. § (5) bekezdése a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:

[Egyéb fogalmak:]

„17. egységes egyeztetési eljárás: a közforgalmú vasúti személyszállítási és közforgalmú közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos és regionális szinten, a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtása hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;

18. Regionális Közlekedési Szakbizottság: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: NUTS) meghatározott, a magyarországi NUTS 2 szintnek megfelelő statisztikai régiók szerint a miniszter által létrehozott, az egységes egyeztetési eljárás során a regionális érdekeket megjelenítő, döntés-előkészítő szakértői testület.”

3. § (1) A Vtv. 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány feladata:]

c) az országos, a regionális és az egyéb vasúti pályák rendeletben történő megállapítása,”

(2) A Vtv. 3. § (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]

c) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pályák és a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció végrehajtásának szervezése,

d) az országos törzshálózati és a regionális vasúti pálya, valamint ezek tartozékai - gazdasági társaságok útján történő - működtetése és fenntartása, és e célból gazdasági társaságok alapítása vagy kijelölése,”

(3) A Vtv. 3. § (2) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]

h) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként és ellátásért felelősként az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a térségi és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség - a közszolgáltatási menetrend jóváhagyásával történő - megállapítása, a közszolgáltatást végző vasúti társasággal vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötése,

i) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos törzshálózati és regionális vasúti pályát és ezek tartozékait magában foglaló vasúti pályahálózat működtetésének hálózat-hozzáférési díj bevétellel és az ilyen vasúti pályahálózatot működtető pályavasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből, illetve az ilyen vasúti pályahálózatot működtető integrált vasúti társaság egyéb pályavasúti üzleti tevékenységéből eredő bevétellel nem fedezett - indokoltnak elismert - költségeinek a központi költségvetésből történő megtérítése, a 26. § és a 28. § (1) bekezdése szerinti szerződés alapján,”

(4) A Vtv. 3. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:]

l) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítás szervezésére vonatkozó főbb prioritásokat tartalmazó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása.”

(5) A Vtv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A miniszter az állam nevében a térségi, elővárosi, illetve helyi vasúti közlekedési tevékenységről írásbeli megállapodást köthet az egyéb vasúti pálya tekintetében. Ilyen megállapodás hiányában az egyéb vasúti pályáról az állami vagyonról szóló törvény szerint kell gondoskodni.”

4. § (1) A Vtv. 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az önkormányzatok vagy társulásaik és a miniszter]

a) a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásból a helyi érdekű vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak a térségi vasúti személyszállítási közszolgáltatás keretében történő lebonyolítása,”

[feltételeinek biztosítására vonatkozóan - írásban - együttműködési megállapodást köthetnek.]

(2) A Vtv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra, így különösen a (helyi) közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaság kiválasztására, illetve annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket.”

5. § A Vtv. 10. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alapján műszaki hatósági engedély (a továbbiakban: műszaki engedély) szükséges]

a) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vasúti pálya és tartozékai - ideértve a trolibusz felsővezetékét is - építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,”

6. § (1) A Vtv. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSE”

(2) A Vtv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az országos törzshálózati vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat, vagy olyan vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy annak tartozéka a része, az a gazdasági társaság végezheti, amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam. A regionális vasúti pályát és tartozékait magába foglaló vasúti pályahálózat működtetését, amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része, az a gazdasági társaság is végezheti, amelyben a Magyar Állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Az egyéb vasúti pályát és tartozékait magába foglaló pályahálózat működtetését bármely gazdálkodó szervezet végezheti.”

7. § A Vtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaság köteles közforgalmú menetrendet készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten megjeleníteni a vasúti személyszállítási közszolgáltatást.

(2) Az egységes egyeztetési eljárásban a vasúti személyszállítást végző vállalkozó vasúti társaságok, a külön törvény alapján menetrend szerinti közúti személyszállítást végző társaságok, az érintett vasúti pályahálózat működtetője, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ), a közútkezelő szervezetek, a Regionális Közlekedési Szakbizottságok, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek vesznek részt.

(3) Az egységes egyeztetési eljárás szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.”

8. § (1) A Vtv. 27. §-át megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ KÁRTALANÍTÁS”

(2) A Vtv. 27. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter a vasúti személyszállítási közszolgáltatás biztosítása érdekében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - a belföldi vasúti személyszállítást végző vasúti társaságtól vasúti személyszállítási közszolgáltatást rendel meg, és erre vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést köt (vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés). A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés elkülönülten tartalmazza a közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban meghatározott, az országos törzshálózati vasúti pályán folytatott személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó országos jelentőségű megrendelést, továbbá az országos jelentőségű megrendeléshez igazodó regionális jelentőségű megrendelést. Ha az 1370/2007/EK rendelet vagy e törvény másként nem rendelkezik, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók. Az e törvény hatálya alá tartozó közszolgáltatási szerződéseket - a villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződés kivételével - az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. A villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatásra irányuló közszolgáltatási szerződést akkor kell az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint megkötni, ha a közszolgáltatási szerződés a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül.

(2) A vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés az 1370/2007/EK rendelet 4. cikkében foglaltakon túlmenően tartalmazza:

a) a vasúti személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat,

b) az előírt feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket,

c) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás folyamatos nyújtását biztosító feltételeket, így különösen a vasúti személyszállítás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,

d) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás teljesítéséhez elengedhetetlen, lényeges vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a vállalkozó vasúti társaság birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,

e) a vállalkozó vasúti társaság vasúti személyszállítási közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő jogait és kötelezettségeit,

f) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó adatok szolgáltatására és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, mellékletként a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységére vonatkozó önköltségszámítási szabályzatát, amennyiben a társaságra vonatkozó önköltségszámítási szabályzat elkészítése a számvitelről szóló törvény szerint a vasúti társaságra nézve kötelező,

g) a jegyrendszerre vonatkozó előírásokat,

h) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,

i) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos esetleges jogviták rendezésének módját,

j) a vasúti személyszállítási közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés időbeli hatályát.”

9. § (1) A Vtv. 27/A. § (3) bekezdés felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ellentételezéssel kapcsolatos részletes szabályokat a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni olyan módon, hogy

a) az ellátásért felelős és a vállalkozó vasúti társaság között megkötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzíti a vállalkozó vasúti társaság közszolgáltatási feladatait, és”

(2) A Vtv. 27/A. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Pályázat alapján kiválasztott vállalkozó vasúti társaság esetében az ellentételezés a pályázati eljárás során kialakított, vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalakon) kizárólagos joggal bíró vállalkozó vasúti társaság, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenően, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségeinek megtérítését az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályokra figyelemmel abban az esetben kezdeményezheti, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változásaként az utazási igények vagy a gazdálkodási környezet tekintetében bekövetkező azon változások vehetők figyelembe, amelyekkel a szerződés megkötésekor a vállalkozó vasúti társaság a szerződés időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott.

(6) Közszolgáltatási ellentételezéssel járó vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a vállalkozó vasúti társaság köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéshez, illetőleg közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a külön jogszabály alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően.

(7) A nyilvántartást vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy az (5) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A vállalkozó vasúti társaság az elkülönített elszámolást a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés lejártát követően az adózás rendjére vonatkozó jogszabályban előírt határidőig őrzi meg.”

10. § A Vtv. 27/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az, akinek érdekében állt vagy áll vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés elnyerése és a 27-27/D. §-ban foglalt szabályok megszegésével kötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés folytán sérelmet szenvedett vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a pályázat eredményének kihirdetésétől, egyéb esetben a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a szolgáltatás végzésének helye szerinti bíróságtól kérheti a jogszabálysértés tényének megállapítását.”

11. § A Vtv. 27/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében kártalanítási kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti társaságok részére, amelyek nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két olyan meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra más vasúti társaság hatályos vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.”

12. § (1) A Vtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam nevében a miniszter - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szerződésben kötelezettséget vállal az országos törzshálózati pálya és tartozékai, valamint a regionális vasúti pálya és tartozékai működtetését végző vasúti társaságnak a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült, és a hálózat-hozzáférési díjból, valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett, indokoltnak elismert költségei megtérítésére. E szerződés feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a vasúti pályahálózat működtetőjét a működtetés költségeinek, illetve a hálózat-hozzáférési díjak csökkentésére ösztönözze, a vasúti közlekedés biztonságának, illetve a szolgáltatások minőségének sérelme nélkül.”

(2) A Vtv. 28. § (2) bekezdés felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„Szerződésben kell meghatározni az országos törzshálózati pályákkal és tartozékaival, valamint a regionális vasúti pályákkal és tartozékaival kapcsolatos egyéb központi költségvetési támogatás jogcímét és mértékét is. A jogcím lehet:”

13. § A Vtv. a 29. §-át követően a következő 29/A. §-sal egészül ki:

„29/A. § (1) A Magyar Állam egyszerű (sortartó) kezesként felel a közvetett vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére szolgáló, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott finanszírozásból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért, amennyiben a Kormány nyilvános határozatában jóváhagyja a vasúti társaság forrásbevonását.

(2) A jogszabályi állami kezességért fizetendő, a közösségi állami támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem, vagy azt a közösségi állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességvállalási díj mértékét a Kormány állapítja meg az (1) bekezdés szerinti nyilvános határozatában.

(3) Az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság az állami kezesség mellett a külön jogszabályban előírt további fedezet előírására, valamint a hitelcél teljesítésének vizsgálatára nem köteles.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás éves keretét a költségvetési törvényben kell meghatározni.”

14. § A Vtv. 30. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg.

(6) A nyílt hozzáférésű pályahálózat [49. §] működtetője által alkotott biztonsági szabályzat hatálya - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.

(7) A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.”

15. § A Vtv. 36/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatóság vagy hatóságok a (3) bekezdés szerinti eljárásában tanúsító szervezetként közreműködik a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet, amely a tevékenységét a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő és a közlekedési hatóság által névjegyzékbe vett orvos bevonásával végzi.”

16. § (1) A Vtv. 36/E. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Tanúsítványt vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező járművezető szerezhet, ha:]

a) rendelkezik a külön jogszabályban megállapított nyelvtudással, vasúti pálya és vasúti pályahálózat ismerettel, szakismereti és alkalmassági vizsgával a tanúsítvánnyal érintett vasúti pályahálózat tekintetében, és”

(2) A Vtv. 36/E. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A foglalkoztató vasúti társaság biztonságirányítási rendszere részeként meghatározza]

b) a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó indoklással ellátott munkáltatói döntés meghozatalára vonatkozó eljárást, valamint”

17. § (1) A Vtv. 36/G. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

A vasúti járművezetők minősítésére vonatkozó rendszer felülvizsgálata

36/G. § (1) A miniszter legfeljebb öt évente - a független szakértők bevonásával - értékeli a szakmai ismeretek és kompetenciák megszerzésére és értékelésére szolgáló eljárások, valamint az engedélyek és tanúsítványok kiadására létrehozott rendszert. Ez az értékelés nem terjed ki a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszere alá tartozó tevékenységekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelés eredményét a miniszter az érintett hatóságok és szervezetek tudomására hozza és megteszi a szükséges intézkedéseket.”

(2) A Vtv. következő új 36/H. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

A VASÚTI FORGALOM LEBONYOLÍTÁSA

36/H. § (1) A vasúti forgalom lebonyolításának alapvető szabályait a miniszter

a) a vasúti közlekedés biztonságának,

b) nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat [49. §] esetében a hozzáférésre jogosultak [53. § (1) bekezdés] közötti egyenlő bánásmód elvének

figyelembevételével, rendeletben állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője a szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg.

(3) A nyílt hozzáférésű pályahálózat működtetője által alkotott hálózati forgalmi szabályzatok hatálya - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott vasúti pályahálózaton közlekedő vállalkozó vasúti társaságokra is kiterjed.

(4) A hálózati forgalmi szabályzatot a közlekedési hatóság a hagyja jóvá.”

(3) A Vtv. következő 36/I. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

A VASÚTI JÁRMŰVEK ÜZEMBE HELYEZÉSE, JAVÍTÁSA ÉS IDŐSZAKOS HATÓSÁGI VIZSGÁLATA

36/I. § (1) A vasúti jármű üzembe helyezését a közlekedési hatóság engedélyezi.

(2) A vasúti jármű üzemben tartója a műszaki állapot megvizsgálása érdekében a vasúti járművet külön jogszabályban meghatározottak szerint a közlekedési hatóság részére időszakos hatósági vizsgálatra bocsátja.

(3) A közlekedési hatóság az üzembe helyezés előtti és az időszakos hatósági vizsgálatában a közlekedési hatóság által a 10. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kiadott műszaki engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet tanúsító szervezetként közreműködhet. A műszaki engedélyhez kötött tevékenység folytatását a közlekedési hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A közlekedési hatóság a műszaki engedélyhez kötött tevékenységet folytató személyekről és szervezetekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait.”

18. § A Vtv. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A regionális vasúti pálya, valamint az egyéb vasúti pálya az állam vagy olyan szervezet tulajdonában állhat, amelyben az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.”

19. § A Vtv. 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A különböző EGT-államokban található állomások közötti nemzetközi személyszállítási szolgáltatás céljának megvalósulása, valamint a hatályos vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésekre gyakorolt lehetséges gazdasági hatása értékelésének elősegítése érdekében, a vasúti igazgatási szerv biztosítja a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott vasúti személyszállítást odaítélő bármely illetékes hatóság, valamint az egyéb, a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelv 10. cikkének (3) bekezdése alapján a hozzáférés korlátozására jogosult bármely érdekelt illetékes hatóság és az ezen a nemzetközi személyszállítási szolgáltatási útvonalon vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő bármely vasúti társaság tájékoztatását a (2) bekezdésben meghatározott adattartalommal.”

20. § (1) A Vtv. 53/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A vasúti igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti eljárásban a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés odaítéléséről döntő szervet vagy szerveket és a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaságot a megalapozott döntéshez szükséges információk átadására hívhatja fel. A vasúti igazgatási szerv - szükség esetén az érintett felekkel való konzultációt követően - az összes lényeges információ kézhezvételét követő 45 munkanapon belül határoz. A vasúti igazgatási szerv a határozatában megállapítja a (2) bekezdésben meghatározott gazdasági hátrány elkerülése érdekében szükséges intézkedéseket, valamint azt az időtartamot, amelynek elteltét követően a határozat felülvizsgálatát

a) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést odaítélő szerv,

b) a pályahálózat-működtető,

c) a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést teljesítő vasúti társaság, vagy

d) az érintett nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtani szándékozó vasúti társaság

leghamarabb kérelmezheti, illetőleg kezdeményezheti.”

(2) A Vtv. 53/C. § (5) bekezdés felvezető szövegrésze és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélyeztetettségének vizsgálatakor figyelembe veszi:

a) a nyújtani tervezett új szolgáltatás megjelenésének hatását a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben szereplő bármely szolgáltatás nyereségességére, ideértve a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést odaítélő szervnél felmerülő nettó költségre gyakorolt közvetett hatást is,”

21. § A Vtv. 80. § (4) bekezdés d) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő új p) ponttal egészül ki:

[A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:]

d) a vasúti pálya, a vasúti üzemi létesítmények, a vasúti járművek, a vasúti forgalom lebonyolításának, valamint a vasúti közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, a hatósági engedélyekben és a hálózati, a forgalmi és a biztonsági szabályzatokban foglaltaknak”

m) a vasúti járművezetői engedélyek kiállítása, megújítása, nyilvántartása, másolatok készítése, az engedélyek felfüggesztése és visszavonása, valamint a kiállító vasúti társaság értesítése a tanúsítványok felfüggesztésének kéréséről, továbbá a tanúsítvánnyal kapcsolatos munkáltatói döntés felülvizsgálata,”

p) a hálózati forgalmi és a biztonsági szabályzatok jóváhagyása.”

22. § A Vtv. 81. §-a a következő új (11)-(13) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (11)-(14) bekezdések számozása (14)-(17) bekezdésre változik:

„(11) A közlekedési hatóság a vasúti közlekedés biztonságával és a vasúti forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalót a külön jogszabályban meghatározottak szerint határozott időre eltilthatja a munkavégzéstől, valamint a munkakör további betöltését képzés elvégzéséhez és hatósági vizsga letételéhez kötheti,

b) ha az ellenőrzés alá vont vasúti jármű a külön jogszabályokban, valamint a hálózati forgalmi és a biztonsági utasításokban az össztömegre, a tengelyterhelésre és a méretre meghatározott előírásoknak nem tesz eleget, vagy a vasúti közlekedés biztonsága érdekében egyébként indokolt, felszólítja a pályahálózat-működtetőt az érintett vonat továbbközlekedtetésének leállítására,

c) bírságot szabhat ki.

(12) A közlekedési hatóság ellenőrzése során a vasúti jármű vezetője a vasúti járművet köteles megállítani, személyazonosságát és járművezetési jogosultságát igazolni, a vasúti jármű és tartozékai, a rakomány, az okmányok ellenőrzésével kapcsolatos felhívásnak eleget tenni. Az ellenőrzés során a vasúti járműhöz és tartozékaihoz, valamint a rakományhoz tartozó okmányokat a közlekedési hatóság részére be kell mutatni.

(13) A közlekedési hatóság az ellenőrzés alá vont vasúti jármű túlterhelésének gyanúja esetén elrendelheti a vasúti jármű ellenőrző mérlegelését, és ennek érdekében - amennyiben szükséges menetvonal igénylésével is - a vasúti járművet (járműszerelvényt) a legközelebbi, a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett vasúti járműmérleghez irányíttathatja. A túlterhelés tényének megállapítása esetén a mérlegelés költségét az ellenőrzés alá vont vasúti társaság viseli.”

23. § A Vtv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Állam egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságként működő vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságot alapíthat, és annak egyedüli tagja vagy részvényese is lehet.”

24. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdése a következő i)-l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

i) az e törvény szerinti szakértői tevékenység folytatásának a részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

j) az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állami kezességre vonatkozó részletes szabályokat,

k) az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályának minősülő vasúti pályákat,

l) a vasúti építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, valamint üzemeltetése, illetve üzemben tartása ellenőrzésének részletes szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdésének 21. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő 29-30. ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]

„21. a vasúti forgalom lebonyolítására és a hálózati forgalmi szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,”

„24. a vasúti közlekedés biztonságára és a biztonsági szabályzatokra, valamint azok hatósági jóváhagyására vonatkozó szabályokat,”

„29. az egységes egyeztetési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

30. a Regionális Közlekedési Szakbizottság szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat”

[rendeletben állapítsa meg.]

25. § (1) A Vtv. 1. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdés b) pontjában a „vasúti közszolgáltatásnak” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatásnak” szöveg; 3. § (1) bekezdés a) pontjában, 3. § (3) bekezdésében, 5. § (1) bekezdés b), d) és e) pontjában, 5. § (3) bekezdés c) pontjában a „vasúti közszolgáltatás” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatás” szöveg; 3. § (2) bekezdés j) pontjában a „társaság közszolgáltatási kötelezettségéből” szövegrész helyébe a „társaság vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségéből” szöveg; 3. § (2) bekezdés k) pontjában a „vasúti közszolgáltatás díjához” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatás díjához” szöveg; 15. § (3) bekezdésében a „kötött közszolgáltatási szerződésben vasúti közszolgáltatási kötelezettséget” szövegrész helyébe a „kötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben vasúti személyszállítási közszolgáltatási kötelezettséget” szöveg; 17. §-ában a „vasúti közszolgáltatási” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatási” szöveg; 68. § (2) és (5) bekezdésében, 68/H. § (2)-(3) bekezdésében a „vasúti közszolgáltatást” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatást” szöveg; 3. § (2) bekezdés j) pontjában, 27. § (4), (6), (7) bekezdésében, 27/A. § (1), (2) bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 27. § (10) bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződést” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést” szöveg; 2. § (5) bekezdés 3. pontjában, 27. § (7) bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződésben” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben” szöveg; 12. § (1) bekezdésében a „szerint közszolgáltatási szerződést” szövegrész helyébe a „szerint vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést” szöveg; 27. § (10) bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződéssel” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel” szöveg; 27. § (10) bekezdésében a „vasúti közszolgáltatási szerződésre” szövegrész helyébe a „vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésre” szöveg; 27/B. § (4) bekezdésében, 53/B. § (3) bekezdésében, 73. § (1) bekezdés r) pontjában, 87. § (10) bekezdésében az „a közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe az „a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 27/D. § (1) bekezdésében a „szolgáltató közszolgáltatási szerződésben” szövegrész helyébe a „szolgáltató vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben” szöveg; 27/D. § (2) bekezdés c) pontjában a „megkötött közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „megkötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 27/D. § (3) bekezdésében a „megbízás közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „megbízás vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 53/C. § (1) bekezdésében a „több közszolgáltatási szerződés” szövegrész helyébe a „több vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés” szöveg; 53/C. § (3) bekezdés b) pontjában a „vagy közszolgáltatási szerződést” szövegrész helyébe a „vagy vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződést” szöveg; 62. § (2) bekezdésének záró szövegében az „a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet (a továbbiakban: VPSZ) látja” szövegrész helyébe az „a VPSZ látja” szöveg; 87. § (11) bekezdésében a „megkötött közszolgáltatási szerződések” szövegrész helyébe a „megkötött vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződések” szöveg; 88. § (1) bekezdés b) pontjában a „baleseti kárfedezet” szövegrész helyébe a „kárfedezet” szöveg; 88. § (2) bekezdés 25. pontjában az „a közszolgáltatási szerződésben” szövegrész helyébe az „a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben” szöveg lép.

(2) A Vtv. 1. § (5) bekezdés c) pontjában a „Fertővidéki Helyi Érdekű Vasúti Zrt.” szövegrész helyébe a „Fertővidéki Helyi Érdekű Vasút Zrt.” szöveg lép.

(3) A Vtv. 27. § (9) bekezdésében az „a (7) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (8) bekezdésben” szöveg lép.

(4) A Vtv. 28. § (3) bekezdésében a „legalább öt naptári évre” szövegrész helyébe a „legalább három naptári évre” szöveg lép.

(5) A Vtv. 57. § (3) bekezdésében az „érvényességi idejét” szövegrész helyébe az „időbeli hatályát” szöveg lép.

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosítása

26. § Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Busztv.) 2. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:

g) egységes egyeztetési eljárás: a közforgalmú vasúti személyszállítási és közforgalmú közúti személyszállítási menetrend elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrend mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos és regionális szinten, a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás nyújtása hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása, a miniszter által kidolgozott menetrendi koncepcióval összhangban,

h) Regionális Közlekedési Szakbizottság: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: NUTS) meghatározott, a magyarországi NUTS 2 szintnek megfelelő statisztikai régiók szerint a miniszter által létrehozott, az egységes egyeztetési eljárás során a regionális érdekeket megjelenítő, döntés-előkészítő szakértői testület.”

27. § A Busztv. 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

„(2) A miniszter feladata a vasúti személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítás szervezésére vonatkozó főbb prioritásokat tartalmazó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró-képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása.”

28. § A Busztv. 9. § (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződésnek - az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:]

i) a szerződéses kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó szankciókat, jogkövetkezményeket (így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget), valamint a szerződés felmondásának feltételeit, az esetleges jogviták rendezésének módját,”

29. § A Busztv. a 9. §-át követően a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az egységes egyeztetési eljárásban a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vállalkozó vasúti társaságok, a menetrend szerinti közúti személyszállítást végző társaságok, az érintett vasúti pályahálózat működtetője, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a közútkezelő szervezetek, a Regionális Közlekedési Szakbizottságok, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek vesznek részt.

(2) Az egységes egyeztetési eljárás szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

(3) Az egységes egyeztetési eljárásra tekintettel a régiók területén menetrend szerinti közúti személyszállítást végző társaságok együttműködésre kötelesek annak érdekében, hogy ajánlataikban a szolgáltatás a legkisebb költség elve mentén a legmagasabb szolgáltatási színvonalon valósuljon meg.”

30. § A Busztv. 17. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az egyenlő esélyű hozzáférést a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő autóbuszokon, továbbá az autóbusz-pályaudvarok és a megállóhelyek személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan, de legkésőbb 2013. január 1-jéig kell biztosítani.”

31. § A Busztv. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egységes egyeztetési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a Regionális Közlekedési Szakbizottság szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

32. § A Vtv. 29/A. § szerinti állami kezesség melletti forrásbevonás a 2010. évben az egyedi állami kezességek és garanciák vállalására meghatározott keretet terheli.

33. § (1) Ez a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba és az 1-31. §-a, valamint a 33. § (2) bekezdése a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

(2) Hatályát veszti:

a) a Vtv. 3. § (1) bekezdés d) pontja;

b) a Vtv. 29. §-át megelőző alcímből az „ÁLLAM ÉS A VASÚTI TÁRSASÁGOK KÖZÖTTI” szövegrész;

c) a Vtv. 39. §-ának az „, az 1. számú melléklet I. részében meghatározott” szövegrész;

d) a Vtv. 88. § (1) bekezdésének a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról rendelkező 2009. évi LVI. törvény 346. § (4) bekezdésével megállapított h) pontja;

e) Vtv. 88. § (2) bekezdésének 10. pontja,

f) a Vtv. 1. és 2. számú melléklete.

(3) Ez a törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére