Időállapot: közlönyállapot (2009.XII.29.)

2009. évi CLIV. törvény

az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról * 

Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 4. § (5) bekezdésének b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az élelmezés- és táplálkozásegészségügy keretében az egészségügyi államigazgatási szerv]

b) táplálkozás-egészségügy szakterületen

ba) vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan,

bb) a ba) alpont szerinti feladatokkal összefüggésben táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat végez, különös tekintettel a vendéglátás - ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés - területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel,

bc) a ba) és a bb) alpont szerinti területeken közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában,

bd) a ba)-bc) alpont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggő eredményekről tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet;

c) egyes élelmiszerekkel kapcsolatosan

ca) külön jogszabály szerint végzi a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, az étrend-kiegészítőkkel, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerekkel, az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal, az élelmiszerek tápértékjelölésével kapcsolatos nyilvántartási, bejelentési eljárásokkal összefüggő szakértői feladatokat, külön jogszabály szerint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi előírása szerinti egyes eljárásokban ellátja a tagállami feladatokat, továbbá szakmai kapcsolatot tart az Európai Unió táplálkozás-egészségügyi és táplálkozás-tudományi szakterületen illetékes szervével,

cb) ellenőrzi a ca) alpont szerinti élelmiszerek meghatározott táplálkozási céloknak való megfelelését, és egészségi ártalom vagy annak gyanúja, illetve az emberi egészség veszélyeztetése esetén intézkedik,

cc) ellátja az új élelmiszerek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti feladatokat,

cd) ellátja a technológiai segédanyagokkal, élelmiszer-csomagolóanyagokkal, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerekkel, az élelmiszert előállító, feldolgozó-, csomagoló-, tároló- és forgalomba hozó helyek engedélyezésével összefüggő, külön jogszabály szerinti feladatokat;

d) a betegélelmezés és a diétás étkeztetés területén

da) vizsgálja a fekvőbeteg-gyógyintézeti betegélelmezés keretében nyújtott étkeztetést - a rendszeres diétát, a speciális diétát és az enterális szondatáplálást is beleértve - és a fekvőbeteg-gyógyintézeten kívüli diétás étkeztetést tápanyagszámítással, biokémiai elemzéssel,

db) a da) alpont szerinti vizsgálatok eredménye alapján közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában.”

2. § Az Ehi. a 13. §-át követően a következő 13/A. és 13/B. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv a hatáskörében eljárva megállapítja, hogy

a) az ivóvíz minőségére, a gyógy- és ásványvizek egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, felhasználására, forgalomba hozatalára,

b) a gyógy- és közfürdők, valamint a természetes fürdőhelyek üzemeltetésére, működtetésére,

c) a gyógytényezőkre, gyógyhelyekre, fürdő- és klímagyógyintézetekre,

d) a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére,

e) a kozmetikai termékek, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, az étrend-kiegészítők, a vitaminokkal, ásványi anyagokkal és bizonyos egyéb anyagokkal dúsított élelmiszerek, a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal ellátott élelmiszerek meghatározott táplálkozási célnak való megfelelésére, táplálkozás-élettani hatású összetevőjének egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságára, alkalmazhatóságára, forgalomba hozatalára, forgalmazására,

f) a 4. § (5) bekezdés b) és d) pontja szerinti szakterületen az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményekre,

g) az atomenergia alkalmazási körébe tartozó anyagok felhasználására, berendezések, létesítmények üzemeltetésére,

h) a fertőző betegségek és járványok megelőzése, illetve a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra,

i) a munkavállalók fizikai tényezők - mesterséges optikai sugárzás és elektromágneses terek - hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekre

vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szab ki.

(2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató

aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket meghatározó jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy a működési engedélyezés körébe tartozó szabályszegést követett el,

ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen ha beteget jogosulatlanul utalt be, vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást, és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy

ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, vagy a szakmai programjától eltérő szolgáltatást nyújtott,

b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették.

(3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba.

(4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki.

(5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet.

(6) Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni.

(7) Az egészségügyi bírság kiszabása mellőzendő, ha az egészségügyi államigazgatási szerv a jogsértőt a fokozatosság elvének érvényesítése érdekében, az adott tényállással összefüggő magatartása miatt első alkalommal, írásban figyelmezteti a jogszabályok betartására, vagy bírság kiszabása nélkül tiltja el a jogsértéstől, illetve kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására.

(8) A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírság kiszabását nem mellőzheti, ha

a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követően a kötelezett ismételten megsértett valamely, a bírság kiszabására okot adó jogszabályi rendelkezést, illetve jogellenes állapotot fenntartott, vagy

b) a jogsértés a lakosság széles körének egészségét sérti vagy veszélyezteti.

(9) A kiszabott bírságot az eljáró hatóság kérelemre mérsékelheti vagy elengedheti, ha az a fizetésre kötelezett számára méltánytalanul súlyos hátrányt jelent, amennyiben vele szemben a bírság kiszabását megelőző 2 éven belül egészségügyi bírság kiszabására nem került sor.

(10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni.

13/B. § (1) Az egészségügyi bírság kiszabásának nincs helye, ha

a) a kötelességszegésnek (hiányosságnak, mulasztásnak) a hatóság tudomására jutásától számított 6 hónap eltelt,

b) a cselekmény elkövetésétől, vagy a jogsértő állapot fennállása esetén a jogszerű állapot helyreállításától számított egy év eltelt, vagy

c) azonos tényállás alapján az Egészségbiztosítási Felügyelet külön törvény szerinti felügyeleti bírságot szabott ki.

(2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított huszonkettedik munkanapig meg kell fizetni.

(3) A jogerősen kiszabott és határidőben meg nem fizetett egészségügyi bírságot és késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az egészségügyi államigazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság gondoskodik.

(4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele.

(5) A befolyt összeg - a miniszter jóváhagyásával - az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági ellenőrzésének és vizsgálati módszereinek folyamatos fejlesztésére, szakembereinek képzésére, valamint szakfelügyeleti és közegészségügyi-járványügyi tevékenységére használható fel.”

3. § Az Ehi. a 14. §-át követően a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Az egészségügyért felelős miniszter irányító szervi jogosítványai közül a (2) bekezdés szerinti jogosítványokat az egészségügyi államigazgatási szerv kormányrendeletben kijelölt középirányító szervére ruházza át.

(2) A középirányító szerv

a) érvényesíti, illetve - módszertani segítséget is nyújtva - érvényesítteti az irányítása alá tartozó költségvetési szervek tevékenységében a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, és az erőforrásokkal (így különösen: az előirányzatokkal, a létszámokkal és a vagyonnal) való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeit, továbbá számon kéri, ellenőrzi e követelmények érvényre juttatását;

b) megállapítja az irányítása alá tartozó azon költségvetési szervek éves költségvetését, illetve költségvetési keretét és azon kiemelt kiadási és bevételi előirányzatokat, amelyek megállapítása nem tartozik az Országgyűlés, a Kormány vagy törvény alapján más személy, szerv, testület hatáskörébe;

c) gyakorolja a hatáskörébe utalt előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási, -zárolási, -törlési és -felhasználási jogköröket;

d) felülvizsgálja, illetve értékeli az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit;

e) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek pénzmaradványát, előirányzat-maradványát, egyidejűleg meghatározva a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány felhasználásának célját, rendeltetését;

f) megállapítja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek létszám-előirányzatát (létszámkeretét).”

4. § Az Ehi. 15. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásában kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályait,

b) a közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő, egyéb eljárási költségnek minősülő, mintavételi, laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékét és fizetésének részletes szabályait,

c) az egészségügyi államigazgatási szerv élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi feladataira vonatkozó részletes szabályokat.”

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

5. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

i) adatkezelő: a betegellátó; az intézményvezető; az adatvédelmi felelős; az Egészségbiztosítási Felügyelet; továbbá közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek; továbbá a 22. § szerinti esetekben az ott meghatározottak szerint az egészségbiztosítási szerv; a 22/E. §-ban meghatározottak szerint az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv; a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv és a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv; továbbá a 16/A. §-ban meghatározottak szerint, valamint a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése érdekében a 3. § b) pont szerinti személyazonosító adat tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv; a 14/A. §-ban meghatározott adatok tekintetében a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója; a 15/A. §-ban meghatározattak szerint a munkavédelmi hatóság és a tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv;”

6. § Az Eüak. 4. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni]

t) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele.”

7. § Az Eüak. a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az észlelő orvos köteles haladéktalanul továbbítani a munkavédelmi hatóságnak a munkavállaló egészségügyi és személyazonosító adatát, ha

a) a 3. számú melléklet szerinti foglalkozási eredetű megbetegedést észlel vagy annak gyanúja merül fel,

b) az érintett foglalkozása gyakorlása közben, azzal összefüggésben

ba) a 4. számú mellékletben szereplő anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja, valamint

bb) zaj esetében a 4000 Hz-en 30 dB bármely fülön bekövetkező halláscsökkenés fordul elő.

(2) A munkavédelmi hatóság és a tevékenységének ellátását segítő munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a 4. § (2) bekezdés t) pontja szerinti célból, a munkabalesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, nyilvántartása érdekében, a feladat ellátásához szükséges ideig és mértékben kezelheti a munkavállaló személyazonosító és egészségügyi adatait.

(3) A (2) bekezdés szerinti cél megvalósulása érdekében a munkavédelmi hatóság a szükséges adatokat továbbítja a (2) bekezdés szerinti munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére.”

8. § Az Eüak. 16. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) Az egészségbiztosítási szerv - a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból - az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig kezelheti az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait, és azokat továbbítja az (5) és (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére.

(7) A 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból, a gyermekek daganatos eredetű megbetegedéseinek nyilvántartása érdekében a külön jogszabály szerint vezetett, az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait tartalmazó Gyermekonkológiai Regiszter működik.

(8) A 4. § (1) bekezdés b)-c) pontjai és a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti célból a Központi Statisztikai Hivatal az elhunytak személyazonosításra alkalmas halálozási adatait a külön törvény szerint meghatározott adattartalommal az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő 5 napon belül továbbítja az (5) és a (7) bekezdés szerinti, daganatos eredetű megbetegedéseket nyilvántartó regiszterek részére. Az (5)-(7) bekezdés szerinti regiszterek az adatfeldolgozás befejezésétől számított 8 napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott, illetve az adatfeldolgozás során nyilvántartásba nem vett elhunytak adatait kötelesek megsemmisíteni.”

9. § Az Eüak. a 16. §-t követően a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) A lakossági célzott szűrővizsgálatok, a népegészségügyi szűrővizsgálatok, valamint a népegészségügyi szűrővizsgálatok körébe is tartozó szűrést végző egészségügyi szolgáltatók szűrővizsgálatai (a továbbiakban együtt: szűrővizsgálat) eredményeinek értékelése, monitorozása érdekében - a 4. § (1) bekezdés c) és d) és a 4. § (2) bekezdés b) pontjai szerinti célból - a feladat ellátásához szükséges mértékben és ideig az egészségügyi államigazgatási szerv kezelheti a szűrővizsgálaton részt vevő személyek egészségügyi adatait személyazonosításra alkalmatlan módon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célból történő adatkezelés érdekében a 16. § (5) bekezdés szerinti Nemzeti Rákregiszter továbbítja az egészségügyi államigazgatási szerv részére a népegészségügyi szűrővizsgálat keretében észlelt daganatos eredetű megbetegedésekre vonatkozó egészségügyi adatokat.”

10. § (1) Az Eüak. 38. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]

h) az egyes daganatos megbetegedések bejelentési módjának, a bejelentési kötelezettség teljesítésének és a bejelentendő adatok gyűjtése és kezelése szabályainak meghatározására.”

(2) Az Eüak. 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a törvény a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja.”

(3) Az Eüak. 1. számú mellékletének A) pontja a következő 71. és 72. pontokkal egészül ki:

[A) Személyazonosító adatokkal együtt jelentendő:]

„71. Az új influenzavírus által okozott emberi megbetegedések (az országos tiszti főorvos által megadott időszakban)

72. Chikungunya-láz”

(4) Az Eüak. 3. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete, 4. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

11. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Az utazási költségtérítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 13. §-a alapján indult eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt, kivéve ez utóbbi esetben az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.”

12. § Az Ebtv. 5/B. §-a a következő n)-o) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

n) próbavásárlás: az egészségbiztosító és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság által végzett olyan helyszíni ellenőrzés, melynek során az ellenőrzést végző személy vásárlói szerepben vagy - a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kivételével - szolgáltatást igénybe vevő szerepben lép fel,

o) gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológia: az egészség megőrzésére, helyreállítására, illetve az egészségi állapot diagnosztizálására irányuló tevékenységek, illetve ezek kapcsán felhasznált eszközök, anyagok összessége, ide nem értve gyógyászati segédeszköz alkalmazását és gyógyszer gyógyító-megelőző ellátáson kívüli alkalmazását.”

13. § Az Ebtv. 18. §-a (6) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem vehetők igénybe az E. Alap terhére:]

t) a biztosított nem kötelező védőoltással történő immunizálása, kivéve, ha a külön jogszabály szerinti védőoltás térítésmentes,”

14. § Az Ebtv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadása külön jogszabály szerinti eljárásban történik.

(2) A gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért - az egészségbiztosításért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

15. § (1) Az Ebtv. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére az (1) bekezdésben szereplő ellátást rendel, a biztosított az ellátásra a várólistára, illetve betegfogadási listára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Az így meghatározott időponttól eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, az ellátás várható eredménye, illetve a biztosított kérése alapján lehet. Az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit és szabályait az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben szabályozza.”

(2) Az Ebtv. 20. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A biztosítottat a várólistáról vagy betegfogadási listáról törölni kell, ha egészségi állapotában olyan változás áll be, amely az adott beavatkozás elvégzését véglegesen lehetetlenné vagy orvosszakmai szempontból indokolatlanná teszi.”

16. § (1) Az Ebtv. 26. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A méltányossági jogkör gyakorlása nem terjed ki]

c) a külön jogszabály alapján háromhavi terápiás (HTL) alapú támogatásban részesített, illetve az egyszerűsített támogatási jegyzékben felsorolt funkcionális csoportokba (alcsoportokba) tartozó gyógyászati segédeszközök körére,”

(2) Az Ebtv. 26. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Nem nyújtható az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás olyan gyógyszerhez vagy gyógyászati segédeszközhöz,

a) amelyre vonatkozóan a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, gyógyászati segédeszköz forgalomba hozója a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti támogatásba való befogadást a méltányossági kérelem benyújtását megelőző 5 évben kérelmezte, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott, kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányára alapult,

b) amely esetén a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző tizenkét hónapban az azonos hatóanyag-tartalmú készítményekkel, azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközökkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt.

(5) Az (1) bekezdés alapján méltányosságból támogatás

a) gyógyszerhez az E. Alap Méltányossági gyógyszertámogatás jogcím időarányos előirányzatának terhére,

b) gyógyászati segédeszközhöz az E. Alap Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatának a különös méltánylást érdemlő körülmények esetén felhasználható összeg időarányos részének terhére

nyújtható.

Amennyiben a méltányosságból megítélt támogatás adott hónapban meghaladja az a), illetve b) pontban meghatározott keretet, az a következő havi időarányos részt terheli.”

17. § (1) Az Ebtv. 29. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően

a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt,

b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg,

c) 45 napig marad fenn, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál hosszabb ideig állt fenn és az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, de a két jogosultsági feltétel fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el.”

(2) Az Ebtv. 29. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók.”

18. § (1) Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A finanszírozási szerződés részét képezi”

(2) Az Ebtv. 31. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A finanszírozási szerződés részét képezi]

d) a külön jogszabályban meghatározott egyéb okirat, irat, adat.”

19. § (1) Az Ebtv. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával az egészségbiztosító - külön jogszabályban foglaltak szerint - gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő rendelésére jogosító szerződést köt, amennyiben az orvos

a) a külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult,

b) a szerződés megkötését kezdeményezi,

c) a szerződéskötés feltételéül a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségének eleget tesz,

d) nem áll gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártóval, -forgalmazóval, -nagykereskedővel gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertető tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban,

e) nem rendelkezik gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságban ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal, és

f) gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártó, -forgalmazó, -nagykereskedő vagy gyógyszertárat, illetve gyógyászatisegédeszköz-szaküzletet működtető gazdasági társaságnak nem vezető tisztségviselője.”

(2) Az Ebtv. 32. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az egészségbiztosító a külön jogszabályban meghatározott feladatot ellátó nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatóval a 18. § (1) bekezdés szerinti beutalásra jogosító szerződést köt.

(9) Az orvos 8 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok valamelyike felmerül a vényírási szerződés hatálya alatt. Az egészségbiztosító a kizáró okról történt tudomásszerzést követően a vényírási szerződést 30 napos határidővel felmondja. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, köteles megtéríteni a kizáró ok felmerülését követően rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz után folyósított társadalombiztosítási támogatást.”

20. § (1) Az Ebtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyógyszer kiszolgáltatójával, gyógyászati segédeszköz forgalmazójával kötött ártámogatási szerződésben meg kell határozni

a) az elszámolási gyakoriságot,

b) az általánostól eltérő vagy jogszabályban nem szabályozott rendelkezéseket.”

(2) Az Ebtv. 33. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A szerződés részét képezi”

21. § Az Ebtv. 34. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt elveken alapuló finanszírozás szabályait külön törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák, azzal, hogy az egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott.”

22. § (1) Az Ebtv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi szolgáltató fenntartója vagy működtetője - amennyiben több egészségügyi szolgáltatót is működtet - a finanszírozás keretében kapott összeget minden általa fenntartott egészségügyi szolgáltató tekintetében külön számlán kezeli. Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató elkülönített számlájának megterheléséhez szükséges az egészségügyi szolgáltató és fenntartójának előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10%-a engedményezhető.”

(2) Az Ebtv. 35. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az egészségbiztosító a szolgáltató részére járó havi finanszírozási összeg utalványozását nem a szolgáltató hibájából külön jogszabályban meghatározott határidőig nem teljesíti, a határidő lejártát követő naptól köteles a szolgáltató részére a Ptk. szabályainak megfelelően az E. Alap ellátási költségvetés egyéb kiadásai terhére késedelmi kamatot fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.”

23. § Az Ebtv. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségbiztosító jogosult a szolgáltatásokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek vizsgálatára - ideértve a helyszíni ellenőrzést is -, a biztosított ellátására vonatkozó dokumentumokba és az elszámolás alapjául szolgáló nyilvántartásokba való betekintésre, a külön jogszabályban foglaltak szerint a biztosított vizsgálatára, a biztosított ellátása orvosszakmai indokoltságának felülvizsgálatára, valamint a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére.”

24. § Az Ebtv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„37. § (1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti

a) az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy

aa) a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,

ab) részére nem engedélyezett vagy általa nem végezhető ellátást,

ac) más forrásból megtérülő ellátást,

ad) el nem végzett ellátást,

ae) orvosszakmailag indokolatlanul nem a hatályos jogszabályoknak, finanszírozási protokolloknak, ennek hiányában nem az érvényes szakmai protokolloknak, vagy mindezek hiányában nem az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 119. § (3) bekezdésében foglalt szakmai előírásoknak (ez utóbbi három a továbbiakban együtt: szakmai előírás) megfelelően nyújtott ellátást

számolt el, vagy

af) az egészségügyi szolgáltató vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai előírásoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,

ag) az elvégzett ellátásokat nem a hatályos jogszabályoknak vagy a finanszírozási szabálykönyvben foglaltak szerint számolta el,

b) a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják, hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen számolt el.

(2) Az (1), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdés, illetőleg a 31. § (5) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szerinti megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozás, illetve az ártámogatás folyósítását követő öt éven belül a finanszírozás és az ártámogatás elszámolása során is érvényesíthető.

(3) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás társadalombiztosítási támogatással történő rendelésére a 32. § szerinti szerződés alapján jogosult orvos a rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerint jogosulatlanul rendelt és kifizetett támogatás összege meghaladja a tárgyhónapban a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a támogatással történő rendelésre való jogosultságot - a (3) és (6) bekezdésben foglaltak mellett - legfeljebb egy évre fel kell függeszteni vagy fel kell mondani, és a szerződés megszűnésétől számított legalább egy, legfeljebb három évig az érintett orvossal a 32. § szerinti szerződés nem köthető.

(5) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az általa vagy a támogatással történő rendelésre jogosult orvosa által a rendelésre vonatkozó jogszabályok vagy szakmai előírások megszegésével rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(6) Amennyiben a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás jogosulatlan rendelése közgyógyellátás jogcímen történt, a jogosulatlanul rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után folyósított társadalombiztosítási támogatás összegén túl a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összeget is meg kell téríteni.

(7) Az (1), a (3), az (5) és (6), valamint a (9) bekezdések, illetőleg a 31. § (5) és a 35. § (6) bekezdése szerinti követelés összege után a jegybanki alapkamat kétszeresét kell fizetni, amennyiben a kamat összege meghaladja az 1000 forintot.

(8) Amennyiben a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére jogosult orvos a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletben foglalt, a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozására és ismertetésére vonatkozó szabályokat megszegi, úgy - az eljáró hatóság kezdeményezésére - a támogatással történő rendelésre való jogosultságát legfeljebb egy évre fel kell függeszteni.

(9) A szakorvosi javaslatot adó orvos a külön jogszabályban foglalt szakorvosi javaslatra vonatkozó előírások megszegésével adott javaslata alapján rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás után köteles megtéríteni a folyósított társadalombiztosítási támogatás összegének azon részét, amelyre a biztosított nem volt jogosult.

(10) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egészségügyi szolgáltató megtérítési kötelezettsége meghaladja az ellenőrzött időszak alatt az egészségügyi szolgáltatónak járó teljes finanszírozási összeg húsz százalékát, az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést felmondhatja.

(11) Amennyiben a 32. § (8) bekezdés szerinti szerződés alapján a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa nem a hatályos jogszabályoknak vagy szakmai szabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatásokra történő beutalás során, a szolgáltató köteles megtéríteni az elszámolt ellátás finanszírozási összegét.”

25. § (1) Az Ebtv. 38. §-a (1) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:

[Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során az egészségbiztosító vizsgálja]

f) a 30. § (2) bekezdése szerinti, és a kiszolgáltatásra, valamint a forgalmazásra vonatkozó külön jogszabályban foglalt feltételek teljesülését,

g) az egészségbiztosító és a szolgáltató közötti szerződésben foglalt feltételek teljesülését.”

(2) Az Ebtv. 38. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Amennyiben a kiszolgáltató, forgalmazó vagy az ellátást nyújtó a támogatás elszámolására vonatkozó előírásokat

a) megszegi, vagy két éven belül ismételten megszegi, és

b) az előírások megszegése vagy az a) pont szerinti időtartamon belül az előírások ismételt megszegése következtében kifizetett támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban foglalt mértéket,

a támogatással történő kiszolgáltatásra, forgalmazásra, illetve ellátás nyújtására jogosító szerződést az egészségbiztosító felmondja. Az érintett egészségügyi szolgáltatóval a 30. § (2) bekezdés alapján új szerződés a szerződés megszűnésétől számított egy évig nem köthető. Nem köthető továbbá a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül olyan egészségügyi szolgáltatóval sem szerződés, amelyben a felmondással érintett egészségügyi szolgáltató tagja vagy vezető tisztségviselője tag vagy vezető tisztségviselő.”

26. § Az Ebtv. 38/B. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségbiztosító a biztosított lakóhelyén, tartózkodási helyén - az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - a biztosított személyes adataira és egészségügyi adataira vonatkozóan adategyeztetést kezdeményezhet, helyszíni ellenőrzést végezhet (a továbbiakban együtt: adategyeztetés).”

27. § Az Ebtv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és]

b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.”

28. § Az Ebtv. 43. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Egyidejűleg fennálló több jogviszonyból származó jogosultságra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”

29. § Az Ebtv. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.”

30. § (1) Az Ebtv. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Annak, aki egyidejűleg több - biztosítással járó - jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti kérelmét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás annál a munkáltatónál történik, ahol a biztosítási jogviszony előbb kezdődött. Amennyiben a biztosítási jogviszonyok ugyanazon a napon kezdődnek, a pénzbeli ellátás iránti kérelmet annál a munkáltatónál működő kifizetőhely bírálja el, ahol a biztosított szerződés szerinti jövedelme magasabb.”

(2) Az Ebtv. 65. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására, elbírálására és folyósítására a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a baleseti táppénz meghosszabbítása esetén az orvosszakértői szervet szakértőként kell igénybe venni.”

31. § Az Ebtv. 68/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 67-68. §-ok alapján megtérítésre kötelezettet a megtérítésre előírt összeg után kamatfizetési kötelezettség terheli. Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja, továbbá a követelés összegét határidőben megfizeti.”

32. § Az Ebtv. 70. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 66-68/B. §-on és a 80. § (6) bekezdésén alapuló követelés és az érvényesítéséhez kapcsolódó járulékos költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7) Nem kell behajtani a kamat- és késedelmipótlék-tartozást akkor, ha a kötelezett terhére nyilvántartott követelés összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg.”

33. § Az Ebtv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) Amennyiben a fizetésre kötelezett a fizetésre kötelező döntés jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az egészségbiztosítási szerv a követelését

a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással,

b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból történő letiltással érvényesíti.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet eredményre, a követelést az egészségbiztosítási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(3) A jogalap nélkül felvett táppénzt, baleseti táppénzt elsősorban táppénzből, baleseti táppénzből kell levonni. A levonás a táppénz, baleseti táppénz harminchárom százalékát nem haladhatja meg.

(4) A levonással meg nem térült, illetőleg a túlfizetés összegére tekintettel csak hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni.

(5) A visszafizetésre kötelezett halála esetén a követelés meg nem térült összegét - az örökség erejéig - az örököstől kell behajtani. A hozzátartozót megillető egészségbiztosítási ellátásból - ide nem értve a jogosult halála hónapjában általa már fel nem vett és a hozzátartozónak járó ellátást - a meg nem térített összeget levonni, illetőleg tőle behajtani nem lehet.”

34. § Az Ebtv. 75/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„75/A. § A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási és baleseti ellátások (beleértve a méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) biztosított általi igénybevételével kapcsolatos eljárások, a bírságok kiszabásával kapcsolatos eljárások, valamint a 72. § (1)-(2) bekezdésében szereplő eljárások illeték- és költségmentesek.”

35. § (1) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

a) a finanszírozási szerződések megkötésére és tartalmára, valamint az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására vonatkozó szabályok”

[meghatározására.]

(2) Az Ebtv. 83. §-ának (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

q) a szolgáltató teljesítményjelentésére az ártámogatás elszámolására kötött szerződések alapján történő elszámolásra, továbbá a szerződésekkel kapcsolatos egyes bejelentések elektronikus aláírással ellátott formában történő megküldésére vonatkozó részletes szabályok”

[meghatározására.]

(3) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

t) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásának alapelvei, feltételrendszere és részletes szabályai, valamint a már befogadott technológiák körének felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó szabályok”

[meghatározására.]

(4) Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány]

v) a 37. § szerinti megtérítésre, visszatérítésre, felfüggesztésre és felmondásra vonatkozó részletes szabályok”

[meghatározására.]

(5) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]

a) a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, a támogatási csoportra vonatkozó kihordási időket, a kihordási időre maximálisan felírható mennyiségeket, rendelhetőségi feltételeket,”

(6) Az Ebtv. 83. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]

c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának és a támogatás mértéke megállapításának szempontrendszerét, valamint a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek hivatalból történő felülvizsgálatának szempontjait,”

(7) Az Ebtv. 83. §-a (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg]

h) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó egyes eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket.”

(8) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

g) a várólista, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend kialakításának és az eltérés lehetőségének egészségügyi szakmai feltételeit és szabályait, továbbá a várólista adatainak honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályait,”

(9) Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

m) a járóbeteg-szakellátás körébe tartozó beavatkozási csoportokat és azok pontértékét, valamint a járóbeteg-szakellátás egyes tevékenységeinek minimális ellátási idejét,”

(10) Az Ebtv. 83. §-ának (4) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

zs) az egészségügyi ellátás keretében igénybe vehető egyéb kényelmi szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat.”

(11) Az Ebtv. 83. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a (4) bekezdés c) pontja alapján kiadott rendeletben előírt szabályoknak megfelelően a finanszírozási eljárásrendeket,

b) a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatásokat,

c) az orvosi bélyegzők formai és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,

d) a gyógyító-megelőző eljárások során alkalmazott egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásához kapcsolódó eljárás során alkalmazandó szakmai szempontrendszert és szakmapolitikai prioritásokat.”

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

36. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

q) egészségügyi szakképesítés: az adott egészségügyi tevékenység folytatására jogosító, Magyarországon szerzett, valamint a külföldön szerzett és Magyarországon honosított, illetve elismert, alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképzés keretében megszerzett szakképesítés, valamint felsőoktatási alap- vagy mesterképzés keretében megszerzett végzettség és szakképzettség, továbbá egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés, egészségügyi szakirányú szakmai képzés, egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés során megszerzett képzettség;”

37. § Az Eütv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A betegjogi képviselő csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, valamint megfelel a külön jogszabályban meghatározott képesítési és összeférhetetlenségi szabályoknak. A betegjogi képviselő a (2)-(5) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében.”

38. § Az Eütv. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) Azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt

a) a betegjogi képviselői munkakör betöltésére pályázatot benyújtó személy a pályázat benyújtásával egyidejűleg,

b) a betegjogi képviselő - tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt - a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a betegjogi képviselőn kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(2) A Közalapítvány a betegjogi képviselő tevékenysége gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a betegjogi képviselőt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a betegjogi képviselő igazolja, hogy büntetlen előéletű és nem áll egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a Közalapítvány az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a betegjogi képviselő részére megtéríti.

(3) A betegjogi képviselő megbízatását a Közalapítvány megszünteti, ha

a) a betegjogi képviselő az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) a Közalapítvány az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a betegjogi képviselő büntetett előéletű, vagy az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a betegjogi képviselő részére történő kézbesítése napján.

(4) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Közalapítvány

a) a betegjogi képviselői munkakör betöltésére benyújtott pályázat elbírálásáig,

b) a betegjogi képviselő megbízatása megszűnéséig

kezeli.”

39. § Az Eütv. a 40. §-t követően a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § A külön jogszabályban meghatározott egészségfejlesztési programok akkreditációjával kapcsolatos eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”

40. § Az Eütv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fertőző betegeket, illetve a fertőző betegségre gyanús személyeket - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - a fertőző betegek nyilvántartásába elektronikusan (on-line) vagy papír alapon kell bejelenteni.”

41. § (1) Az Eütv. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pszichoterápia többféle módszeren alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és pszichoszomatikus zavarok esetén alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott időtartamú ülésben történő terápiás eljárás, amelyet a pszichoterápiás eljárások végzésére képesítéssel rendelkező szakorvos vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.”

(2) Az Eütv. 103. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„A klinikai szakpszichológiai tevékenység az a klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus által végzett tevékenység, amely”

42. § (1) Az Eütv. 110. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,]

c) aki a 113. § (7) bekezdés szerinti kiegészítő gyakorlati képzésben vesz részt, vagy”

(2) Az Eütv. 110. §-a (16) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működési nyilvántartást vezető szerv]

b) az a) pont szerinti szervtől származó, az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységvégzési jogosultságát érintő adatokat kezeli és nyilvántartja, továbbá etikai vétség gyanúja esetén az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásában szereplő, bárki számára megismerhető adataival együtt megküldi a 140/B. § szerinti szerv részére,”

(3) Az Eütv. 110. §-ának (16) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A működési nyilvántartást vezető szerv]

c) a 140/B. § szerinti etikai eljárás eredményéről tájékoztatja az a) pont szerinti szervet, amennyiben az a b) pont szerinti olyan adatot küldött, ami alapján etikai eljárás indult.”

(4) Az Eütv. 110. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) Egészségügyi szakdolgozó esetében felügyeletet ellátó személy az a szakorvos is lehet, aki az adott szakterületen szakvizsgával rendelkezik és a működési nyilvántartásban szerepel.”

43. § Az Eütv. a következő 110/A. §-sal egészül ki:

„110/A. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a bizonyítványát, illetve az oklevelét külföldön elismertetni szándékozó személy részére - kérelmére vagy külföldi hatóság megkeresésére - a 110. § (16) bekezdés szerinti, továbbá a működési nyilvántartásban szereplő adatok, valamint a (4) bekezdés szerinti igazolás vagy adatigénylés alapján, külön jogszabályban meghatározottak szerint hatósági bizonyítványt állít ki (a továbbiakban: jó hírnév igazolás).

(2) A jó hírnév igazolás az alábbiakat igazolja:

a) az egészségügyi dolgozó a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány vagy a (4) bekezdés szerinti adatközlés alapján a jó hírnév igazolás kiállítása napján büntetlen előéletű-e és áll-e az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

b) az egészségügyi dolgozó áll-e etikai vétség miatt jogerősen kiszabott büntetés hatálya alatt,

c) az egészségügyi dolgozó Magyarországon önállóan vagy felügyelet mellett végezheti-e az adott egészségügyi tevékenységet.

(3) A jó hírnév igazolás csak akkor adható ki, ha a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt valamennyi esetre vonatkozóan tartalmaz igazolást.

(4) A jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint, hogy nem áll az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az egészségügyi államigazgatási szerv részére - annak a jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a kérelmező büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e. A kérelmezőnek a jó hírnév igazolás kiállítása iránti kérelméhez csatolnia kell az Etv. 64. § (1) bekezdése szerinti eljárás megfizetésének igazolását.”

44. § (1) Az Eütv. 112. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az]

c) aki - jogszabályban meghatározott esetekben - a megfelelő szakmai nyelvismeret meglétét, vagy aki a (7) bekezdés esetében a továbbképzési kötelezettsége teljesítését nem igazolja,”

(2) Az Eütv. 112. §-ának (3) bekezdése az alábbi h) ponttal egészül ki:

[Nem vehető fel a működési nyilvántartásba az]

h) aki a 112/B. § (3) bekezdésében foglalt hozzájárulást nem adja meg.”

(3) Az Eütv. 112. §-a (4) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza]

b) a megszerzett egészségügyi ágazati szakmai képzések megnevezése, az erről kiállított bizonyítvány vagy oklevél száma, a kiállítás helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, a képzés nyelve,

c) a jogszabály által előírt továbbképzés(ek) elvégzésének időpontja(i) és az egyes elvégzett továbbképzésért járó pontérték az adott szakképesítés(ek) tekintetében, valamint a megújítás időpontja,”

(4) Az Eütv. 112. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az az egészségügyi dolgozó, aki a működési nyilvántartásba való felvételét

a) első alkalommal kéri, és a 111. § (1) bekezdés szerinti szakképesítése megszerzésének, illetve külön jogszabály szerinti magyarországi elismerésének vagy honosításának napja óta több mint 8 év eltelt,

b) a nyilvántartásból való törlését követően kéri,

a külön jogszabály szerinti, a működési nyilvántartás megújításához szükséges továbbképzési kötelezettség teljesítésére vonatkozó feltételek szerint annyi továbbképzési pont igazolására köteles, amennyi egyébként a működési nyilvántartás megújításához szükséges.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egészségügyi dolgozónak a törlést közvetlenül megelőző működési nyilvántartási időszakban megszerzett továbbképzési pontjai a nyilvántartás lejárta napját követő 8 éven belül a (7) bekezdés szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe beszámítandók.”

(5) Az Eütv. 112. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának időtartama öt év, amely megújítható vagy meghosszabbítható. A működési nyilvántartás ötéves időtartama a nyilvántartott személy kérelmére]

b) egy alkalommal az egészségügyi tevékenység végzésének Magyarországon vagy az EGT valamely más tagállamában történő szüneteltetésének időtartamára, de legfeljebb három évre meghosszabbítható, a 112/A. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel.”

(6) Az Eütv. 112. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A működési nyilvántartást vezető szerv a (4) bekezdés j) pontja szerinti adatot a határozat jogerőre emelkedésétől számított két év után, az n) pont szerinti adatot az adat beérkezésétől számított két év után a nyilvántartásból hivatalból törli.”

(7) Az Eütv. a következő 112/B. §-sal egészül ki:

„112/B. § (1) A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll jogerősen kiszabott, 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a működési nyilvántartást vezető szerv részére - annak a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelme elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A működési nyilvántartást vezető szerv az érvényes működési nyilvántartással rendelkező egészségügyi dolgozó tekintetében a működési nyilvántartás érvényességi ideje alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a működési nyilvántartásba vett személy nem áll jogerősen kiszabott, 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a működési nyilvántartást vezető szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag arra irányulhat, hogy a működési nyilvántartásba vett személy 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés és az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) A működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az egészségügyi dolgozó köteles hozzájárulását adni ahhoz, hogy a működési nyilvántartást vezető szerv a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzést az ott meghatározottak szerint folyamatosan végezze mindaddig, míg az egészségügyi dolgozó a működési nyilvántartásban szerepel.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv

a) a működési nyilvántartásba történő bejegyzés iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzés időtartamára, vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.”

45. § (1) Az Eütv. 113. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az (1) bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

„A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv törli azt a személyt”

i) aki a törlését kéri.”

(2) Az Eütv. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai esetében az alkalmatlanságot megállapító szerv határozatát közli a működési nyilvántartást vezető szervvel.”

(3) Az Eütv. 113. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A működési nyilvántartást vezető szerv minden év április 1-jéig a megelőző évben bekövetkezett adatváltozások egyeztetése céljából a 112. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 113. § (1) bekezdés h) pontjában szereplő adatok tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóságot megkeresi. A megkeresett hatóság az adategyeztetés során köteles együttműködni és a szükséges adatokat a működési nyilvántartást vezető szerv rendelkezésére bocsátani.”

46. § (1) Az Eütv. 114. § (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egységes egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszert működtető egészségügyi államigazgatási szerv]

a) az egészségügyi dolgozók nemére és születési évszámára vonatkozó adatokat,

b) a 112. § (4) bekezdés b), c), e) és g) pontjában meghatározott adatokat,”

(2) Az Eütv. 114. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Személyazonosításra alkalmatlan módon továbbítja a (2) bekezdés szerinti szervnek]

f) a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat az állami foglalkoztatási szerv és a kormányzati személyügyi szolgáltató,”

47. § Az Eütv. 115. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Egészségügyi ágazati szakmai képzés

115. § (1) Az egészségügyi ágazati szakmai képzés feladata a képzési fokoknak és szinteknek megfelelő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek nyújtása, szinten tartása és fejlesztése a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően.

(2) Az egészségügyi ágazati szakmai képzés fajtái:

a) egészségügyi szakirányú szakmai képzés,

b) egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés,

c) egészségügyi szakmai továbbképzés,

d) egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés.”

48. § Az Eütv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az Eütv. az alábbi 116/A-116/D. §-sal egészül ki:

„116. § (1) Az egészségügyi szakirányú szakmai képzés a külön jogszabályban meghatározott szakirányok szerinti speciális elméleti és gyakorlati ismeretet adó képzés, amely a képesítéshez kötött munkakör betöltésére jogosít.

(2) Az egészségügyi szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerint

a) a felsőoktatási alapképzés orvos- és egészségtudomány képzési területén egészségügyi végzettséget és szakképzettséget szerzett és

b) egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(3) A képzési idő legalább 12, legfeljebb 36 hónap. Az egészségügyi szakirányú szakmai képzés vizsgával zárul, amelynek sikeres letételéről a vizsgáztatásra miniszter által feljogosított szerv szakmai képesítést tanúsító bizonyítványt állít ki.

116/A. § (1) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész szakterületen az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározottak szerint a felsőoktatási mesterképzésben orvos, fogorvos, gyógyszerész szakképzettséget szerzett, egészségügyi szolgáltatónál meghatározott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és külön jogszabályban meghatározott rendszerbevételi eljárás során felvételt nyert.

(2) Minden olyan szakterületen, amely nem tartozik a (1) bekezdésben felsoroltak közé, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben az vehet részt, aki a felsőoktatási mesterképzésben külön jogszabályban meghatározottak szerinti szakképzettséget szerzett és egészségügyi szolgáltatónál meghatározott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, továbbá megfelel az adott felsőfokú szakirányú szakmai képzéshez szükséges külön jogszabály szerinti részvételi követelményeknek.

(3) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés szakvizsgával zárul, a szakvizsgáztatást az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) szervezi külön jogszabályban meghatározottak szerint. A szakvizsga sikeres letételéről az ESZTT külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai szakvizsga bizonyítványt állít ki.

116/B. § (1) Az egészségügyi ellátás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése érdekében, a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően - az egészségügyi tevékenységet önállóan végző, egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni.

(2) A továbbképzés továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak tartama 5 év. Az első továbbképzési időszak kezdete - a 112. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - a továbbképzésre kötelezett működési nyilvántartásba történő felvételének a napja.

(3) A továbbképzési időszak alatt a továbbképzésre kötelezettnek a külön jogszabályban meghatározott kötelező és szabadon választható elméleti és gyakorlati továbbképzési formákban kell részt vennie. Az elméleti és gyakorlati feltételek teljesítésének mérése pontozással történik.

116/C. § (1) Továbbképzést az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet szervezhet, akinek vagy amelynek a továbbképzési programját az ESZTT engedélyezési eljárás során megfelelő szakmai színvonalúnak minősítette, valamint akinél vagy amely intézménynél a továbbképzés lefolytatásához szükséges szakmai feltételek rendelkezésre állnak (a továbbiakban: továbbképzést szervező intézmény). Adott továbbképzés szervezésére vonatkozó engedély megadásának feltételeit és a továbbképzési programok minősítési szempontjait külön jogszabály határozza meg.

(2) A továbbképzések szervezésére vonatkozó engedély az engedélyben foglaltak szerint, ennek hiányában visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően továbbképzések szervezésére.

(3) Az engedélyezési eljárásért a továbbképzést szervező intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(4) Az egészségügyi ágazati felsőoktatási alapképzésben szakképzettséget szerzett személyek vonatkozásában a miniszter által külön jogszabályban, a továbbképzések koordinálására kijelölt intézmény; az egészségügyi ágazati felsőoktatási mesterképzésben szakképzettséget szerzett személyek vonatkozásában pedig az egészségügyi szolgáltatóként is működő, orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények közül a miniszter által, a külön jogszabályban meghatározott intézmény az (1) bekezdésben foglalt eljárás nélkül is lefolytatják a kötelező elméleti továbbképzéseket.

(5) Az ESZTT az (1) bekezdés szerinti továbbképzést szervező intézményekről nyilvántartást vezet, és végzi a továbbképzést szervező intézmények továbbképzési tevékenységének ellenőrzését. A továbbképzést szervező intézményekről vezetett jegyzék nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.

(6) Az (1) és (5) bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.

(7) Az ESZTT folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi, hogy a továbbképzést szervező intézmények megfelelnek-e a külön jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott, a továbbképzés szervezéséhez szükséges feltételeknek.

(8) Ha a továbbképzést szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak és az engedélyezett továbbképzési programnak megfelelően látja el, vagy már nem felel meg az engedély kiadásához szükséges feltételeknek, de ezzel a továbbképzés szakszerű lebonyolítását lényegesen nem veszélyezteti, az ESZTT felhívja a továbbképzést szervező intézményt a jogszabálysértés vagy az engedélytől való eltérés megszüntetésére, illetve a hiányzó feltételek biztosítására.

(9) Ha a továbbképzést szervező intézmény a feltárt jogszabálysértést vagy az engedélytől való eltérést

a) az ESZTT határozata alapján határidőben nem szünteti meg, illetve a hiányzó feltételeket nem pótolja,

b) ismételten jogszabálysértést követ el,

c) tevékenységét továbbra sem az engedélyezett továbbképzési programnak, illetve szakmai feltételeknek megfelelően folytatja,

d) olyan jogszabálysértést követ el, az engedélytől olyan módon tér el, illetve a továbbképzés szervezésének folytatásához olyan feltételek hiányoznak, amelyek a továbbképzés szakszerű lebonyolítását közvetlenül veszélyeztetik,

az ESZTT az intézmény engedélyét visszavonja.

(10) Ha a továbbképzést szervező intézmény a továbbképzés szervezésére vonatkozó tevékenységet az (1) bekezdésben meghatározott engedély hiányában vagy az engedélyben foglalt jogosultságot túllépve folytatja, az ESZTT a továbbképzést szervező intézmény minden egyéb továbbképzés-szervezési engedélyét visszavonja, valamint a továbbképzést szervező intézményt a továbbképzés-szervezés további folytatásától eltiltja. A jogsértő továbbképzést szervező intézmény részére a tevékenységtől való jogerős eltiltástól számított öt éven belül továbbképzés szervezése nem engedélyezhető.

(11) A továbbképzési szervezési tevékenységgel összefüggő eljárásokban a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi államigazgatási szerv a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság.

116/D. § (1) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés során a megszerzett képesítéshez közvetlenül kapcsolódó, de a megszerzett képesítés alapján nem végezhető egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító képesítés szerezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti képesítés önálló munkakör betöltésére nem jogosít.

(3) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre az vehető fel, aki

a) a szakképzésről szóló külön jogszabályok alapján alap-, közép-, emeltszintű, illetve felsőfokú szakképesítéssel,

b) egészségügyi szakirányú szakmai képesítéssel vagy

c) felsőfokú szakirányú szakmai képesítéssel

rendelkezik, és megfelel az adott egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéshez szükséges, külön jogszabályban meghatározott részvételi követelményeknek.

(4) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés képzési ideje

a) a (3) bekezdés a) pontja alá tartozók esetében legalább 2 hónap, legfeljebb 6 hónap,

b) a (3) bekezdés b) és c) pontja alá tartozók esetében legalább 4, legfeljebb 12 hónap,

amelynek során az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben részt vevő személynek elméleti és gyakorlati képzésben kell részt vennie.

(5) Az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés vizsgával zárul, amelynek sikeres letételéről

a) a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek tekintetében a vizsgáztatásra miniszter által feljogosított szerv,

b) a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott személyek tekintetében az ESZTT

egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító bizonyítványt állít ki.”

49. § Az Eütv. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117. § (1) Az ESZTT

a) egészségügyi ágazati szakmai képzés tekintetében a miniszter döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testületeként működik, amely a (2) bekezdésben meghatározott ügyekben döntési joggal rendelkezik, továbbá

b) ellátja

ba) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatással kapcsolatos,

bb) a 116/D. § (3) bekezdése b) és c) pontjában meghatározott személyek tekintetében az egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzést lezáró vizsgáztatással kapcsolatos,

bc) a felsőfokú szakirányú szakmai képesítés megszerzését tanúsító szakvizsga-bizonyítvány, a bb) pontban meghatározott személyek tekintetében egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító okirat kiállításával összefüggő és

bd) a 116/C. § (1)-(6) bekezdéseiben meghatározott engedélyezési és ellenőrzési feladatokat.

(2) Az ESZTT dönt

a) a 116/C. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadásáról,

b) az egyes továbbképzések pontértékéről és

c) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés tekintetében az egyes szakvizsgabizottságok összetételéről.

(3) Az ESZTT 16 tagból és egy elnökből áll, tagjait a miniszter bízza meg, oly módon, hogy az érintett oktatási intézmények, szakmai kamarák, szakmai szervezetek, szakmai kollégiumok képviselete a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosított legyen.

(4) Az ESZTT munkájában meghívottként részt vesz az oktatásért felelős miniszter képviselője.

(5) Az ESZTT elektronikusan és papír alapon egyaránt nyilvántartást vezet a felsőoktatási mesterképzésben oklevelet szerzett és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítést vagy felsőoktatási alap- vagy mesterképzésben oklevelet szerzett és egészségügyi szakirányú szakmai képzésben vagy egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésben képesítést szerzett személyekről.

(6) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a képzésben részt vevő személy

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) orvosi, fogorvosi pecsétjének számát,

ad) gyógyszerészi alap-nyilvántartási számát,

b) annak az egészségügyi szolgáltatónak a megnevezését, címét, amelynél a képzés ideje alatt - a képzésbe kapcsolódás feltételeként - a képzésben részt vevő személy meghatározott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

c) a képzésbe lépéshez szükséges szakképzettséget igazoló oklevél számát, kiállításának a helyét, idejét és az oklevelet kiállító intézmény megnevezését,

d) a megszerzett szakvizsga-bizonyítvány megnevezését, számát, eredményét,

e) az egészségügyi szakmai tevékenység végzésére jogosító okirat másolatát.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatainak, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatással kapcsolatos valamennyi dokumentumnak a kötelező megőrzési ideje 50 év.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott adatok az ab) pont kivételével bárki számára megismerhetők.”

50. § Az Eütv. 142. §-a (3) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha törvény kivételt nem tesz, az e törvényben foglalt ellátások és feladatok közül a központi költségvetésben kell biztosítani]

k) az egészségügyi ágazati szakmai képzések támogatásának,”

[fedezetét.]

51. § Az Eütv. a 156/D. §-a után a következő alcímmel és a 156/E-156/J. §-sal egészül ki:

„A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre vonatkozó szabályok

156/E. § A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó, közintézeti vagy vállalkozó közintézeti formában működő, egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: költségvetési szerv) tekintetében a 155. § (1) bekezdésében foglaltak a 156/F-J. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.

156/F. § Amennyiben az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv irányító szerve tudomására jut, hogy

a) a költségvetési szerv az illetmény, munkabér, jogszabály vagy kollektív szerződés szerinti egyéb juttatások kifizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, vagy

b) a költségvetési szervtől az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabály szerinti utasításra történt ellenjegyzésről szóló bejelentés érkezik, vagy

c) a költségvetési szerv részéről felróható okból - az irányító szerv, az általa erre meghatalmazott szervezet, illetve a jogszabály által erre feljogosított ellenőrző szerv felé - hamis vagy valótlan adat szolgáltatásának, illetve tájékoztatás nyújtásának gyanúja merül fel, vagy

d) a költségvetési szerv ellenőrzése során visszatérő, ismétlődő jelleggel azonos vagy hasonló hiba észlelése történt intézkedés elmulasztása miatt, vagy

e) a költségvetési szerv a rendezett munkaügyi kapcsolatok igazolására feljogosított hatóság hiteles nyilvántartásába bekerül mint elmarasztalt munkáltató,

az irányító szerv köteles a költségvetési szerv vezetője ellenőrzésének körében a vezetővel szemben vizsgálatot lefolytatni, és az ellenőrzés eredményétől függően a vezetőre vonatkozó jogszabályokban foglalt, a vezető felelősségrevonására irányadó rendelkezések szerint eljárni.

156/G. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv, amennyiben

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó éves támogatás értékű bevétele meghaladja az 5000 millió forintot és forrásainak legalább 75,0%-a - együttesen - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, átvett pénzeszközökből, saját bevételből, illetve pénzügyi műveletekből származik, vagy

b) éves finanszírozási hitelfelvételének összege eléri vagy meghaladja a költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetésének 15,0%-át, vagy

c) az alapító a költségvetési szervnek vállalkozó közintézetté vagy gazdasági társasággá történő átalakítását tervezi, az átalakulásról szóló döntés meghozatalát megelőzően köteles üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre a módosított teljesítményszemléletű kettős könyvvitel vezetése mellett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételek meglétének hiányában az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv az irányító szerv döntésének megfelelően kötelezhető az üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre.

156/H. § (1) Az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetésének módját az irányító szerv határozza meg.

(2) Egészségügyi közszolgáltató közintézet megosztott hatáskörű vezetése esetén a szerv egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató vagy igazgató (a továbbiakban együtt: főigazgató).

(3) A főigazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezetőhelyettesek megbízása, a megbízás visszavonása, felettük az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

b) a közintézet szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása,

c) a vezetőhelyettesek munkaköri leírásának meghatározása,

d) jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a közintézeti szabályzatok kiadása,

e) a közintézet szervezeti és működési szabályzatában kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása,

f) a közintézet tevékenysége elleni panasz megvizsgálása, elintézése,

g) mindaz, amit jogszabály a főigazgató kizárólagos hatáskörébe utal.

(4) A szakmai irányítás

a) fekvőbeteg-ellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató és az ápolási igazgató,

b) kizárólag járóbeteg-szakellátást nyújtó közintézetben az orvosigazgató,

c) kizárólag ápolási feladatokat ellátó közintézetben az ápolási igazgató

feladatkörét képezi.

(5) Az orvosigazgató feladatkörébe tartozik az orvosi és közintézeti gyógyszerészi tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:

a) az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és felügyelete,

b) az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,

c) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,

d) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,

e) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,

f) az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,

g) a házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,

h) a közintézet higiénés rendjének biztosítása és felügyelete,

i) a közintézetben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-ellenőrzése,

j) a közintézetben orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,

k) a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói feletti munkáltatói jog gyakorlása,

l) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.

(6) Az ápolási igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet által nyújtott ápolási tevékenység felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:

a) az ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció szakmai tartalmának felügyelete,

b) a betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,

c) a betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,

d) a betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,

e) a közintézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,

f) a házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,

g) a közintézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és felügyelete,

h) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott további feladatok ellátása.

(7) A gazdasági igazgató feladatkörébe tartozik a közintézet működésével összefüggő

a) gazdasági, pénzügyi, a közintézet könyvvezetési és pénzügyi jelentési kötelezettségeivel összefüggő feladatok,

b) műszaki és intézményüzemeltetési feladatok,

c) az a)-b) pont szerinti feladataival összefüggésben felmerülő adminisztratív feladatok irányítása,

d) a felügyeleti körébe tartozó tevékenységet ellátó szervezeti egységek dolgozói feletti munkáltatói jog gyakorlása.

(8) Az orvosigazgató, az ápolási igazgató és a gazdasági igazgató döntési jogkörét a közintézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

(9) A közintézet szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint a főigazgató jogosult egyes döntéseket saját vagy a vezetés együttdöntési hatáskörébe vonni.

(10) A szakmai és gazdasági irányítást ellátók egyszemélyi döntéseikért teljes körű felelősséggel tartoznak, ami azonban nem érinti a főigazgató egyszemélyi felelősségét.

(11) Az együttdöntési hatáskörben hozott döntésért a döntéshozókat együttesen terheli a felelősség. A felelősség alól mentesül az a személy, aki a döntés meghozatalában nem vett részt, vagy az ellen írásban tiltakozott.

156/I. § (1) Az irányító szerv az egészségügyi közszolgáltató közintézet vezetését vezető testületre bízhatja, vállalkozó közintézet esetén vezető testületre bízza, melynek létszámát 3-11 főben határozhatja meg.

(2) A vezető testületi tag megbízása határozott - legfeljebb 5 éves - időtartamra szól, és vezető testületi tag az a természetes személy lehet,

  Vissza az oldal tetejére