Időállapot: közlönyállapot (2009.VI.18.)

50/2009. (VI. 18.) OGY határozat

a Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról * 

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott vizsgálat eredménye szerint a Soros Fund Management LLC állt az OTP Nyrt. elleni 2008. október 9-i támadások mögött. A fenti időszakban a magyar fizetőeszköz ellen is összehangolt spekuláció valósult meg, amely ennek hatására jelentősen gyengült. A nemzeti fizetőeszköz gyengülése az ország iránti bizalmat, a legnagyobb hazai bank papírjainak esése pedig a bankrendszer stabilitását veszélyeztették. Az eset kapcsán született elmarasztaló hatósági határozat és pénzbírság szükséges, de nem elégséges következménye a tőkepiacot ért támadásnak. A vizsgálóbizottság feladata a fenti időszakban történtek alapos kivizsgálása, az esetleges felelősök megnevezése és a hasonló támadások elleni jövőbeni hatékony fellépés.

A felmerült kérdések tisztázása érdekében:

I. Az Országgyűlés a Házszabály 34. §-a és 36. §-a alapján vizsgálóbizottságot hoz létre „A Soros Fund Management LLC magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság” (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel.

II. A vizsgálat tárgya különösen a következő kérdések megválaszolása:

1. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) határozatában szereplőkön kívül milyen egyéb piaci szereplők vettek rész az OTP elleni támadásban?

2. Kinek a megbízásából járt el a Soros Fund Management LLC?

3. Ki volt és milyen szerepe volt a támadásban a PSZÁF által közelebbről meg nem nevezett londoni székhelyű befektetési szolgáltatónak?

4. Milyen formában lehet egységesen fellépni az OTP kisrészvényesei nevében, hogy a veszteségeiket a Soros Fund Management LLC megtérítse?

5. A 2008. szeptemberi időszaktól az ügyben érintett piaci szereplők részt vettek-e a hazai deviza kereskedelmében, illetve milyen szerepet töltöttek be a piaci forgalom befolyásolásában?

6. Van-e összefüggés az OTP meggyengítése és a MOL Zrt. közelmúltban történt részvényeladási tranzakciója között?

III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.

IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell

a) a bizottság feladatát;

b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;

c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;

d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;

e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;

f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.

V. A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP 5
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 3
SZDSZ 1
KDNP 1

VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján az Országgyűlés elnöke terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki képviselőcsoportok közül a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoport a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjeszt elő javaslatot. A bizottság tagja csak olyan országgyűlési képviselő lehet, akinek a törvényben előírt nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.

VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat I., valamint II. 1-11. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során - figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára - a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. Az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatában foglaltak figyelembevételével a kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.

A vizsgálóbizottság tagja külön engedély nélkül jogosult az államtitok megismerésére, ha a bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat az államtitokkör megfelelő pontjának meghatározásával a felhatalmazást megadta. A bizottság, illetve tagjai erre figyelemmel jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében a különös adatfajták körében az 55/A., 55/B., 72., 100., 101. és 137/B. pontban jelzett adatokat.

VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.

IX. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.


  Vissza az oldal tetejére