Időállapot: közlönyállapot (2010.III.16.)

2010. évi XXXIX. törvény

egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról * 

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

1. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

f) a gyermek tartására köteles személy: a Ptk.-ban meghatározott feltételek és sorrend szerint a szülő, más felmenő egyenesági rokon, a nagykorú testvér, a szülő házastársa, a gyermeket nevelő más személy,”

(2) A Gyvt. 5. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

o) várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,”

(3) A Gyvt. 5. §-a s) pontjának se) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

se) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az sc)-se) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó],”

2. § A Gyvt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § A gyermek jogainak biztosítása érdekében a gyermek szülei - akkor is, ha külön élnek - kötelesek egymással együttműködni a gyermek sorsát érintő, a Ptk. 3:179. §-ának (2) bekezdése szerinti lényeges kérdésekben, a gyermek tartós vagy végleges letelepedés szándékával történő külföldre vitelének kérdésében és a különélő szülővel való kapcsolattartás kérdésében. Ennek előmozdítása érdekében a gyámhivatal tájékoztatja a szülőket a Ptk. 3:181. §-a szerinti közvetítői eljárás (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: gyermekvédelmi közvetítői eljárás) igénybevételének lehetőségéről és - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a különélő szülők számára gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.”

3. § A Gyvt. 13. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője jogosult arra, hogy]

d) a gyermeke sorsát érintő egyes lényeges kérdésekben - gyermeke nevének meghatározása és megváltoztatása, iskolájának, életpályájának megválasztása - meghallgassák, továbbá hogy véleményt nyilváníthasson a gyermeke számára kijelölt gondozási helyről, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát e tekintetben nem korlátozták vagy nem vonták meg, illetve cselekvőképességét a szülői felügyelettel kapcsolatos jognyilatkozat megtételében nem korlátozták.”

4. § A Gyvt. 33. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell]

c) az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről

ca) a gyermekek átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermek kapcsolattartásra jogosult hozzátartozói külön élnek,

cb) a családok átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója,

cc) a gyermekotthonban biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál [a ca)-cc) alpontokban szereplő intézmények a továbbiakban együtt: bentlakásos gyermekintézmény],

cd) a helyettes szülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és

ce) a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátásnál,”

5. § A Gyvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34. § (1) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és gyermekvédelmi szakellátásnál a gyermek és szülője vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti kapcsolattartás formái

a) a folyamatos és időszakos kapcsolattartás

aa) a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatásával, illetve

ab) a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével,

b) a felügyelt kapcsolattartás, továbbá

c) a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.

(2) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás során elő kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn, feltéve, hogy a szülő nem áll a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás, illetve megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása miatt nem szüneteltették a szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását.

(3) A gyámhivatal a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való kapcsolat fenntartása, a gyermeknek a vér szerinti családjába való visszakerülésének elősegítése érdekében dönt. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, valamint a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit.

(4) A gyámhivatal által elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén a külön jogszabályban meghatározottak szerint, a gyámhivatal határozatában meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra.

(5) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn, a kapcsolattartásra jogosult az átmeneti gondozásban részesülő gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje, illetve a helyettes szülői hálózatot működtetővel történt előzetes egyeztetés szerint, a gondozás helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhivatal kérelemre dönt. A gyámhivatal szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el.

(6) Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhivatal hivatalból dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozásának és két napnál hosszabb időtartamú szabadságának engedélyezését a gyámhivatal döntése alapozza meg. A gyermek gyámja jelzi a gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyám között vita keletkezik.

(7) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, illetve a csomagküldés, továbbá a gyámhivatal határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás.

(8) A kapcsolattartással összefüggő költségeket a kapcsolattartásra jogosult viseli. A települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújthat segítséget [21. § (2) bek.] a kapcsolattartásra jogosult számára a kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhez, különösen az utazási költségekhez, illetve a kapcsolattartásra jogosult otthonában történő kapcsolattartás esetén a gyermek ellátásának költségeihez. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a kapcsolattartás megvalósításához.”

6. § (1) A Gyvt. 51. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, valamint legfeljebb 21. életévének betöltéséig a gyermek nagykorú testvére, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától.”

(2) A Gyvt. 51. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti feladat ellátására az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet várandós anyák átmeneti otthonát tarthat fenn.

(5) A várandós anyák átmeneti otthona legalább három, legfeljebb nyolc várandós anya ellátását biztosítja, és szükség szerint jogi tanácsadást, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, illetve szervezi az ezekhez való hozzájutást.”

7. § (1) A Gyvt. 62. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata a gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, az örökbefogadási eljárások lebonyolítása, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése érdekében”

b) az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról, valamint az örökbefogadást követő gondozás során való együttműködési kötelezettségről,”

(2) A Gyvt. 62. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett]

a) gondoskodik

aa) az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam megszervezéséről, illetve segíti az azokhoz való hozzájutást,

ab) az örökbefogadás után segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről,

ac) az örökbefogadást követő gondozásról a gyámhivatal döntésében megállapított időtartam alatt, ha a gyermekvédelmi szakszolgáltatás készítette elő az örökbefogadást, vagy ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet tevékenysége megszűnt, és

ad) kérelemre az örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítéséről, ha a gyámhivatal vagy a bíróság a vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatait közölte,

b) jelentést készít az örökbefogadást követő gondozás tapasztalatairól

ba) a gyámhivatal döntésében foglaltaknak megfelelően a gyámhivatal számára,

bb) külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadása esetén a központi hatóság megkeresésére.”

(3) A Gyvt. 62. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az örökbefogadó szülő a gyámhivatal által meghatározott időpontig köteles együttműködni az örökbefogadást követő gondozást végző területi gyermekvédelmi szakszolgálattal.”

8. § A Gyvt. 63. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározottak szerint elősegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását.”

9. § A Gyvt. IX. Fejezete helyébe a következő Fejezet lép:

„IX. FEJEZET

A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁST ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

A nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenység körébe tartozó szolgáltatások

70. § (1) A válsághelyzetben lévő várandós anya segítése céljából, valamint a gyermeket örökbe adni szándékozó vér szerinti szülő (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vér szerinti szülő) kérelmére, szándékának megfelelően - a nyílt örökbefogadások előmozdítása érdekében - közhasznú szervezet örökbefogadást elősegítő tevékenységet (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltatás) folytathat.

(2) A szolgáltatás körébe tartozik

a) a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a családgondozás keretében végzett tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára,

b) erre irányuló igény esetén

ba) a családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutás szervezése vagy

bb) várandós anyák átmeneti otthonában történő ellátás biztosítása,

c) az örökbe fogadni szándékozó személy - külön jogszabály szerinti - felkészítése az örökbefogadásra, illetve a felkészítéshez való hozzájutás szervezése,

d) az örökbe fogadandó gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése, ha az a) pont szerinti szolgáltatás nem járt eredménnyel,

e) az örökbe fogadni szándékozó személy és az örökbe fogadandó gyermek 141/B. § szerinti adatainak nyilvántartása,

f) az örökbefogadás engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az örökbefogadó szülőnek történő segítségnyújtás, tanácsadás, valamint kérelemre az örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése, ha a gyámhivatal vagy a bíróság a vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatait közölte,

g) az általa előkészített nyílt örökbefogadás esetén az örökbefogadást követő gondozás a gyámhivatal döntésében megállapított időtartam alatt.

(3) Az örökbefogadó szülő a gyámhivatal által meghatározott időpontig köteles együttműködni az örökbefogadást követő gondozást végző szolgáltatóval. A szolgáltató az örökbefogadást követő gondozás tapasztalatairól a gyámhivatal döntésében foglaltaknak megfelelően jelentést készít a gyámhivatal számára.

71. § (1) A szolgáltatás kizárólag

a) - a felek kölcsönös kérelme és egyetértése esetén - Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására és

b) az örökbefogadást követő gondozásra

irányulhat.

(2) A szolgáltatás nem terjedhet ki

a) a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának elősegítésére,

b) az örökbe fogadható gyermek vagy az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak, képmásának hirdetés útján történő közzétételére,

c) az örökbefogadás engedélyezése, illetve felbontása iránti eljárásban való közreműködésre, kivéve a tanúként való közreműködést.

(3) A szolgáltatás körében olyan tevékenység nem végezhető, amely sérti a gyermeki jogokat, illetve a gyermekvédelem jogszabályban meghatározott céljaival összeegyeztethetetlen.

(4) A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyámhatóságnál közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselő.

A szolgáltatás engedélyezése

71/A. § (1) A szolgáltatás külön jogszabályban meghatározott működési engedélyhez kötött tevékenység.

(2) A működési engedély kiadásáról - a szolgáltató kérelmére - a működést engedélyező szerv dönt.

(3) A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai programban foglaltaknak.

(4) Ha a működést engedélyező szerv

a) olyan szolgáltatásról szerez tudomást, amely engedély nélkül működik, a szolgáltatót eltiltja a szolgáltatás végzésétől,

b) az örökbe fogadható gyermekek vagy a szolgáltatást igénybe vevő személyek súlyos jog- vagy érdeksérelmét észleli, a szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a működési engedélyt visszavonja.

(5) A működést engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek kiadásának, visszavonásának, a szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése felfüggesztésének a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában és a minisztérium honlapján történő közzétételéről.

A szolgáltatást igénybe vevővel kötött megállapodás

71/B. § (1) A szolgáltató külön jogszabályban meghatározott tartalmú írásbeli megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására

a) a vér szerinti szülővel,

b) a várandós anyával,

c) ha a vér szerinti szülő vagy várandós anya kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a törvényes képviselőjével,

d) az örökbe fogadandó gyermek gyámjával,

e) az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító érvényes és hatályos gyámhivatali határozattal rendelkező örökbe fogadni szándékozó

ea) házaspárral együttesen vagy

eb) egyedülálló személlyel [az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a szolgáltatást igénybe vevő].

(2) A megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő indokolás nélkül írásban bármikor felmondhatja.

(3) A szolgáltató írásban felmondja a megállapodást, ha

a) annak megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,

b) tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közreműködő személyek számára haszonszerzéssel jár.

(4) A szolgáltató a megállapodásnak a (2)-(3) bekezdés szerinti felmondásáról három munkanapon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhivatalt.

A költségek viselése

71/C. § (1) A szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől a (2) bekezdés szerinti költségek viselésén kívül más jogcímen, így különösen közvetítői, szolgáltatási díjként, a szolgáltató vagy egy harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető, illetve nem fogadható el.

(2) Az örökbe fogadni szándékozó személy viseli az általa igénybe vett szolgáltatással összefüggésben felmerült és a külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapított költségeket.

(3) A megállapodásnak a közhasznú szervezet részéről történő felmondása sem mentesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt a felmondás időpontjáig indokoltan felmerült költségek viselése alól.

(4) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a közhasznú szervezet igényét bírói úton érvényesítheti.”

10. § A Gyvt. a következő 128/A. §-sal egészül ki:

„128/A. § A gyámhivatal jóváhagyása szükséges a gondnokolt ingatlan vagyonán kívüli, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét meghaladó vagy a gondnokot kirendelő bírósági határozatban ettől eltérően megállapított értékű egyéb vagyonára vonatkozó törvényes képviselői jognyilatkozat érvényességéhez.”

11. § A Gyvt. a következő 132/A. §-sal egészül ki:

„132/A. § (1) A gyámhivatal a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételét végzéssel rendeli el, amelyet közöl a közvetítővel. A gyámhivatal a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének elrendelésével egyidejűleg az előtte folyó eljárást felfüggeszti.

(2) A közvetítőt az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői névjegyzékbe vagy az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékbe felvett személyek közül a gyámhivatal az (1) bekezdés szerinti végzésében kéri fel.

(3) Ha a gyermekvédelmi közvetítői eljárás kérelemre indult, a közvetítő személyére a szülők együttesen tesznek javaslatot, amelyhez a gyámhivatal kötve van.

(4) A közvetítő a gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevételének elrendeléséről szóló végzés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül írásban nyilatkozik a gyámhivatal felé a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, valamint a felkérés elfogadása esetén arról, hogy nem elfogult és nem állnak fenn vele szemben a jogszabályban meghatározott kizáró okok. Ha a közvetítő a felkérést visszautasítja, a gyámhivatal a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint másik közvetítőt kér fel.

(5) A gyámhivatal az eljárást folytatja, ha

a) a szülők között a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött megállapodás megküldésével a közvetítő igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítői eljárás eredményre vezetett,

b) a közvetítő igazolja, hogy a gyermekvédelmi közvetítői eljárás nem vezetett eredményre, megjelölve annak okát is,

c) bármelyik szülő - a közvetítőnek a gyermekvédelmi közvetítői eljárás eredménytelenségéről kiállított igazolásra hivatkozva - azt kéri,

d) a hivatalból indult gyermekvédelmi közvetítői eljárás elrendelésétől számított 2 hónapon belül az a)-c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került sor, feltéve, hogy a közvetítő a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkozik, hogy a gyermekvédelmi közvetítői eljárás további folytatásától eredmény nem várható,

e) a kérelemre indult gyermekvédelmi közvetítői eljárás elrendelésétől számított 4 hónapon belül az a)-c) pontokban foglaltak alapján az eljárás folytatására nem került sor, feltéve, hogy a szülők a gyámhivatal felhívására úgy nyilatkoznak, hogy nem kérik a gyermekvédelmi közvetítői eljárás további folytatását.

(6) A gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött megállapodás alapján a szülők a gyámhivatal előtt egyezséget kötnek, amelyet a gyámhivatal jóváhagy, ha az a gyermek érdekében áll és megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.”

12. § (1) A Gyvt. 133/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A más szerv eljárásában történő képviseletre kirendelt ügygondnok, eseti gondnok munkadíját és költségeit - a (11) bekezdésben foglaltak kivételével - a kirendelést kérelmező szerv fizeti meg.”

(2) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek érdekében hivatalból elrendelt gyermekvédelmi közvetítői eljárás költségeit - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyámhivatal viseli.

(9) A gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevétele esetén a gyámhivatal - az ügy eldöntésére való tekintet nélkül - az eljárásban felmerült és a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban a másik szülő által fizetett valamennyi költség megfizetésére kötelezi azt a szülőt,

a) aki a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a gyámhivatal előtt nem köt egyezséget,

b) akinek a magatartása vagy mulasztása miatt a gyermekvédelmi közvetítői eljárás lefolytatása meghiúsult.”

(3) A Gyvt. 133/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az eseti gondnok munkadíját és költségeit a gyámhivatal fizeti meg, ha az

a) hagyatéki eljárásban vagy

b) bírósági végrehajtási eljárásban

merült fel és e költség másra át nem hárítható.”

13. § A Gyvt. a következő 135/A. §-sal egészül ki:

„135/A. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az örökbefogadó szülőnek történő segítségnyújtás, tanácsadás, az örökbefogadást követő gondozás, valamint az örökbefogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezelheti

a) a válsághelyzetben lévő várandós anya

aa) személyazonosító adatait,

ab) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

ac) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat;

b) a gyermek

ba) személyazonosító adatait,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az örökbe fogadni szándékozó személy

ca) személyazonosító adatait,

cb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

cc) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,

cd) Ptk. 3:127-3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,

ce) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat;

d) az örökbefogadó szülő

da) személyazonosító adatait,

db) egészségi állapotára vonatkozó adatokat,

dc) vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.

(2) Ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatása megszűnik, e tényről 8 napon belül tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőt. A tájékoztatásban 30 napos határidő megjelölésével felhívja a szolgáltatást igénybe vevőt a hozzá benyújtott dokumentumok átvételére. Ha a szolgáltatást igénybe vevő a dokumentumokat nem veszi át, úgy ezeket és a tevékenysége során keletkezett iratokat megküldi a működést engedélyező szervnek.

(3) A működést engedélyező szerv az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatásának további szervezése céljából kezelheti az (1) bekezdés szerinti adatokat.

(4) A 71/B. § (1) bekezdésében foglalt megállapodás megszűnése esetén a benyújtott dokumentumokat a szolgáltatást igénybe vevőnek vissza kell adni.

(5) A közhasznú szervezet adatvédelmi szabályzatot készít, amely nyilvános.”

14. § A Gyvt. 137. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”

15. § A Gyvt. 140. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A nyilvántartás adattartalma nyilvános.”

16. § A Gyvt. a következő 141/B. §-sal egészül ki:

„141/B. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbe fogadni szándékozó személyekről és az örökbe fogadandó gyermekekről - a nyílt örökbefogadások előmozdítása és az örökbefogadást elősegítő tevékenysége nyújtása céljából - nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az örökbe fogadni szándékozó személy

aa) személyazonosító adatait,

ab) Ptk. 3:127-3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,

ac) örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,

b) az örökbe fogadandó gyermek

ba) személyazonosító adatait,

bb) egészségi állapotára vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok a szolgáltatást igénybe vevővel való megállapodás megkötését követően haladéktalanul bekerülnek a nyilvántartásba.”

17. § A Gyvt. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 137. § (2) bekezdése, a 138-139. §, a 140. § (1) és (2) bekezdése, a 141. § szerinti nyilvántartások nem nyilvánosak.”

18. § (1) A Gyvt. 162. §-a (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]

q) a gyermekvédelmi gondoskodással, a családba fogadással, a szülői felügyelettel, a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a gyámsággal és a gondnoksággal kapcsolatos gyermekvédelmi és gyámügyi végrehajtási szabályokat,”

(2) A Gyvt. 162. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

h) a megyei, az országos és a központi hatósági örökbefogadási nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat,”

l) a gyermekvédelmi közvetítői eljárásban közreműködő közvetítő díjazására és költségeinek viselésére vonatkozó rendelkezéseket.”

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

19. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a Polgári Törvénykönyv 3:157. §-ának (4) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani.”

20. § A Cst. a következő 20/B. §-sal egészül ki:

„20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be.

(2) Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti életkort az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a gyermek 20. § (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső tevékenységet heti húsz órát meg nem haladó időtartamban folytathat.”

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

21. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (8) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében]

b) a szolgáltatást igénybe vevő Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 7:2. § 20. pont szerinti hozzátartozójának,”

[a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn (nyugdíjasház).]

22. § (1) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

d) közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs,

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2. §-a 18. pontjának b)-c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek,

dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve a Ptk. 7:2. §-a 18. pontjának b)-c) alpontja szerinti személy által nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa;”

(2) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdése m) pontjának me) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában fenntartó:]

me) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó];”

23. § Az Szt. 17. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése jogerőre emelkedésének napján érvényes jegybanki alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni.”

24. § Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 7:2. § 20. pont], valamint a gyermeket nevelő más személy [Ptk. 7:2. § 18. pontjának c) alpontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

a) súlyosan fogyatékos vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.”

25. § Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott intézmény legalább tíz fő, legfeljebb százötven fő ellátását biztosítja. Telephellyel rendelkező szociális intézmény esetén a férőhelyszámot az ellátást nyújtó székhelyen és az egyes telephelyeken külön-külön kell vizsgálni. 2011. január 1-jét követően fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátása céljából új férőhelyet csak lakóotthoni formában lehet létrehozni.”

26. § Az Szt. 92/J. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kormány által erre kijelölt szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről a Gyvt. szerint névjegyzéket vezet.”

27. § Az Szt. 92/K. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Kormány által kijelölt szerv a működési engedéllyel rendelkező szociális szolgáltatókról, intézményekről nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma nyilvános.”

28. § Az Szt. 122/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szerződéses szolgáltatások alapján kötött szerződés - függetlenül a közbeszerzés vagy a pályáztatás alkalmazásától - tartalmazza]

a) a szolgáltató nevét, székhelyét és adószámát,”

29. § Az Szt. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„129. § Fogyatékos személyek ápolást-gondozást nyújtó intézményeinek címzett támogatással történő beruházása esetén kizárólag az ötven főnél nagyobb férőhelyszámú intézmény kiváltása támogatható.”

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

30. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel

17. § (1) A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.

(2) A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézmények kiváltására a (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.

(3) 2013. december 31-éig legalább 1500 fő fogyatékos és pszichiátriai beteg személynek ellátást nyújtó intézményi férőhely kiváltásához az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást.

(4) A (3) bekezdés szerint kiváltásra nem kerülő intézményi férőhelyek kiváltására az Országgyűlés 2010. december 31-éig ütemtervet fogad el a kötelezettek és a végrehajtás határidejének rögzítésével.

(5) A kiváltást a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell végrehajtani.”

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása

31. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Önkéntes az lehet, aki tizedik életévét betöltötte.”

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása

32. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 14. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

d) közérdekű kötelezettségvállalás: a Polgári Törvénykönyv szerinti közérdekű célra történő kötelezettségvállalás [Ptk. 5:476. §];”

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

33. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.”

34. § Az Mt. 177. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A személyhez fűződő jogai megsértése esetén a munkavállalót az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíj illeti meg.”

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása

35. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző vállalkozás által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a vállalkozás a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében - a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján - a központi képzőhely is részt vehet.”

36. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 16/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alapba a 39. § (13) bekezdése szerint átcsoportosított pénzeszközből nyújtható. E támogatással kapcsolatos, a 2010. költségvetési éven túl áthúzódó kötelezettségvállalás fedezetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi kerete finanszírozza.”

(2) Az Flt. 26. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.”

(3) Az Flt. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.”

(4) Az Flt. 27. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az - álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges - az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 180 napot.”

(5) Az Flt. 28. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:]

i) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozik, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás időpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza.”

(6) Az Flt. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább tizenöt munkanappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.”

(7) Az Flt. 58. §-a (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]

a) - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának”

[szabályait.]

(8) Az Flt. 60. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„60. § (1) Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”

37. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 57/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az 57/B. § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.”

(2) A Kjt. 85. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a Kjt. jelenlegi 85. § (9) bekezdésének megjelölése 85/A. §-ra változik:

„(9) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek tekintetében rendeletben határozza meg a külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeni járandóságaira és a kiküldetésre vonatkozó részletes szabályokat.”

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény módosítása

38. § (1) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 30. §-ának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-ának (11) bekezdését megállapító rendelkezése a következő szöveggel lép hatályba:

„(11) Esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását a Kormány által erre kijelölt szerv annak engedélyezi, aki

a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakképesítéssel,

b) a külön jogszabályban meghatározott képzésben vett részt,

c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal, és

d) büntetlen előéletű, valamint nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”

(2) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 30. §-ának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63/A. §-át megállapító rendelkezése a következő (12)-(16) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(12) Az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kormány által erre kijelölt szerv részére - annak az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során a Kormány által erre kijelölt szerv a (13) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(13) A Kormány által erre kijelölt szerv az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, és nem áll-e az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a Kormány által erre kijelölt szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(14) A (12) és (13) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Kormány által erre kijelölt szerv

a) az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) az esélyegyenlőségi szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

(15) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az (1) bekezdésben meghatározott szempontokat, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzésére és annak feltételeire, a szakértő képesítésére, továbbképzésére, működésére és a szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezéseket, a névjegyzékbe vétel, a névjegyzékről történő kirendelés, a szüneteltetés, a panaszeljárás és a névjegyzékből való törlés szabályait, továbbá a névjegyzéket vezető szerv kijelölését.

(16) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az esélyegyenlőségi szakértői névjegyzékkel összefüggő eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének részletes szabályait.”

(3) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 50. § (8) bekezdés a) pontjában a „2010. május 1-től” szövegrész helyébe a „2010. július 1-től” szövegrész lép.

(4) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 63/A. § (9) bekezdésében meghatározott névjegyzékbe 2010. június 30-ig az Ebktv. 63/A. § (11) bekezdésében meghatározott követelményekre való tekintet nélkül fel kell venni azt a személyt, aki részt vett a közoktatási esélyegyenlőségi szakértői képzésen és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 105. §-a által előírt intézkedési tervek elkészítésében mint kirendelt szakértő részt vett.

39. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

(2) E törvény 10. §-a és 31. §-a 2010. május 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 1. §-ának (1)-(2) bekezdése, 2-5. §-a, 6. §-ának (2) bekezdése, 7-9. §-a, 11. §-a, 12. §-ának (2) bekezdése, 13. §-a, 16. §-a, 18-21. §-a, 22. §-ának (1) bekezdése, 23-24. §-a és 32. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

(4) A Gyvt. e törvénnyel megállapított 128/A. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A Gyvt.-nek e törvénnyel megállapított 12/A. §-át, 13. §-a (1) bekezdésének d) pontját, 34. §-át, 62. §-a (3) bekezdésének ac) alpontját és ba) alpontját, 62. §-ának (4) bekezdését, 63. §-ának (2) bekezdését, 70-71/C. §-át, 132/A. §-át, 133/A. §-ának (8)-(9) bekezdését, 135/A. §-át és 141/B. §-át a 2010. december 31-ét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(6) Az Szt. e törvény 25. §-ával megállapított 57. §-a (3) bekezdésének utolsó mondatát a 2011. január 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező beruházásra nem kell alkalmazni.

40. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cst. 45. §-ának (5) bekezdésében az „és a jogosult házastársa, élettársa” szövegrész hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Fot. 29. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.

(3) 2011. január 1-jén hatályát veszti

a) a Gyvt.

aa) 21. §-ának (2) bekezdésében és 39. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „szociális” szövegrész,

ab) 132. §-ának (6) bekezdése;

b) a Cst.

ba) 21/A. §-ának (2) bekezdése,

bb) 24. §-ának (2) bekezdése.

41. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Gyvt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „ingatlan vagyonának értéke” szövegrész helyébe az „ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor” szövegrész lép.

(2) 2010. május 1-jén a Gyvt.

a) 24. §-ának (8) bekezdésében a „Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyvben” szövegrész,

b) 135. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „Ptk. 685. §-ának b) pontja” szövegrész helyébe a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész

lép.

(3) 2011. január 1-jén a Gyvt.

a) 19. §-a (4) bekezdésének f) pontjában, 85. §-ának (1) bekezdésében, 87. §-ának (4) bekezdésében, 90. §-ában, 91. §-ának (3) bekezdésében és 152. §-ának (2) bekezdésében a „Csjt.” szövegrész helyébe a „Ptk.” szövegrész,

b) 64. §-ának c) pontjában a „Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:233. §-ának (3) bekezdése” szövegrész,

c) 80. §-ának (1) bekezdésében a „Csjt. 95-97. §-ai alapján kirendelt gyám” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:229-3:230. § szerinti nevezett gyám, rendelt gyám” szövegrész,

d) 80. §-ának (3) bekezdésében a „Csjt. 91. §-a (2) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:190. §-a (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész,

e) 81. §-ának (2) bekezdésében a „Csjt. 92. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:182. §-ának (4) bekezdése” szövegrész,

f) 81. §-ának (3) bekezdésében a „Csjt. 48. §-ának (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Ptk. 3:132. §-ának (2) bekezdése” szövegrész,

g) 82. §-ának (6) bekezdésében a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,

h) 84. §-ának (2) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szövegrész,

i) 133/A. §-ának (1) bekezdésében a „(2)-(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)-(7) bekezdésben és a (9)-(10) bekezdésben” szövegrész,

j) 135. §-ának (5) bekezdésében a „vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat” szövegrész helyébe a „vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint az örökbefogadó Ptk. 3:127-3:128. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat és az örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat” szövegrész,

k) 142. §-ának (1) bekezdésében a „138-141. §-ok” szövegrész helyébe a „138-141/B. §-ok” szövegrész,

l) 142. §-ának (3) bekezdésében a „141. §” szövegrész helyébe a „141. § és a 141/B. §” szövegrész,

m) 152. §-ának (1) bekezdésében a „Csjt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak” szövegrész,

n) 162. §-a (1) bekezdésének j) pontjában az „engedélyezését” szövegrész helyébe az „engedélyezését, továbbá a működést engedélyező szerv kijelölését” szövegrész,

o) 162. §-a (2) bekezdésének i) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait és az azokért fizetendő díjat” szövegrész

lép.

(4) 2011. január 1-jén a Cst.

a) 21. §-ának bevezető mondatában az „- ide nem értve a nagyszülőt -” szövegrész helyébe az „- ide nem értve a 20/A. § és a 20/B. § szerinti jogosultat -” szövegrész,

b) 21/A. §-ának (1) bekezdésében a „napi négy” szövegrész helyébe a „heti húsz” szövegrész,

c) 24. §-ának (1) bekezdésében a „napi 4” szövegrész helyébe a „heti húsz” szövegrész

lép.

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 14. § (1) bekezdésének b) pontjában a „munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe az „álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre” szöveg, 36. §-át megelőző alcím helyébe „Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések alcím”, 56. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjában az „a munkanélküli ellátás” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadék és álláskeresési segély” szövegrész, 58. §-a (5) bekezdése e) pontjának első mondatában a „vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik” szövegrész helyébe a „külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül” szöveg, 59. §-ának (2) bekezdésében az „a munkanélküli járadék” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadék” szöveg, az „a munkanélküli járadékra” szövegrész helyébe az „az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre” szöveg lép. 2011. január 1-jén az Flt. 39. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szövegrész lép.

(6) 2011. január 1-jén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. §-ának (12) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással” szövegrész lép.

(7) 2011. január 1-jén az Sztv.

a) 2. §-ának (5) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetek” szövegrész helyébe a „vállalkozások” szövegrész,

b) 2. §-ának (6) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 18. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrészében, továbbá d) pontjában, a 19. §-ának (3) és (4) bekezdésében, 23. §-ának (2) bekezdésében, 24. §-ának (2)-(4) bekezdésében, 25. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (1) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 30. §-ának (1) és (4) bekezdésében, 32. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében, (2) bekezdésének a) és d) pontjában, továbbá (3) bekezdésének a) és e) pontjában, 34. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontjában, 36. §-ában, 37. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrészében, (2) bekezdésének bevezető mondatrészében, valamint (3) bekezdésében, 39. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-ának (2) bekezdésében, 41. §-ának (5) bekezdésében, 44. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (2) bekezdésében, 50. §-ának (1) bekezdésében, valamint 54/B. §-ának 3. pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szövegrész,

c) 16. §-ának (2) bekezdésében, 27. §-ának (3) bekezdésében, 30. §-ának (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „vállalkozást” szövegrész,

d) 17. §-ának (2) bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének b), valamint f) pontjában, 19/A. §-ának (2) bekezdésében, 23. §-a (1) bekezdésének bevezető mondatrészében, 24. §-ának (4) bekezdésében, 27. §-ának (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „vállalkozásnál” szövegrész,

e) 22. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (2) bekezdésében, 30. §-ának (1) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással” szövegrész,

f) 29. §-ának (1) bekezdésében, 39. §-ának (2) bekezdésében, 40. §-ának (1) bekezdésében, 49. §-ának (1) bekezdésében, 50. §-ának (2) bekezdésében, 54. §-ának (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „vállalkozásnak” szövegrész

lép.

(8) 2011. január 1-jén a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény

a) 1. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezetnek” szövegrész helyébe a „szervezetnek” szövegrész,

b) 1. §-a (2) bekezdés b) és c) pontjában a „gazdálkodó szervezetet” szövegrész helyébe a „szervezetet” szövegrész,

c) 2. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, valamint 2. számú melléklete címében a „gazdálkodó szervezetnél” szövegrész helyébe a „szervezetnél” szövegrész,

d) 2. §-ának (2) bekezdésében, 2/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 2/B. §-ának (1) bekezdésében, 7. §-ának (4) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, 9. §-ának (2) bekezdésében, valamint 1. számú melléklete I. pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet” szövegrész,

e) 5. §-ának (3) bekezdésében a „gazdálkodó szervezethez” szövegrész helyébe a „szervezethez” szövegrész

lép.

(9) 2011. január 1-jén a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában a „gazdálkodó szervezet” szövegrész helyébe a „vállalkozás” szövegrész lép.

42. § E törvény 1-38. §-a és 40-41. §-a 2011. január 2-án hatályát veszti. E rendelkezés 2011. január 3-án hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére